Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-02 / 285. szám
8 ^ßfifap 1989. DECEMBER S., SZOMBAT Aláírással si adótörvény ellen Minden fordítva van ebben az országban Kevés a donor- mese a vesevásár * Vassné a gyermeke életéért harcol Magunk sem gondoltuk, hogy a napokban megjelent írásunk a mfi- vesekezelés, illetve a veseátültetés témájáról akkora érdeklődést kelt olvasóinkban, hogy egy egész csokorra való kérdést kapunk Ezeket továbbítottuk a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba, ahol dr. Pelroczy Györgyi, a gyógyító-ellátási osztály szakíeliigyeleti osztályának fomunka- társa vállalta a válaszadást. Aláírás-gyűjtési akcióba kezdett a KIOSZ országos vezetősége. Népi kezdeményezés útján — ez 50 ezer hiteles aláírást jelent — akarják elérni, hogy a parlament újratárgyalja az adótörvényt, s alkosson érdekvédelmi törvényt. Készülnek a szórólapok, a plakátok, a KIOSZ 215 alapszervezetében és 20 kozép- szervezetében a hét elején indult a kampány. Mit követelnek, s hogyan értékelik az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán történteket, erről beszélgettünk Szabó Tiborral, a KIOSZ alelnökével, egyben a Vállalkozók Pártja elnökével. Üres zsebé iparosok .— Ez az adótörvény nagyobb kárt okozhat ennek az országnak, mint bármi más. A szöveg nem változik, a miniszterek váltják egymást, csak a helyzet marad mindig ugyanolyan, Igaza van a pénzügyi kormányzatnak, hogy az adósságot vissza akarja fizetni, de ha ilyen módon, akkor Magyarországon nem lesz vállalkozás. Ez a mostani döntés annak a tipikus esete, amikor megesszük az aranytojást tojó tyúkot. A kisiparosok, kiskereskedők, vállalkozók támogatására váró konkrét követelések a következők: az adótörvény tegye lehetővé a kisiparosok beruházásainak és tartalékainak adómfentes elszámolását, a nyereségadó mértéke 3 millió forintig ne haladja meg a 15 százalékot (ez jelenleg 30 százalék); a kezdő vállalkozók legalább az első három évben adómentességet élvezhessenek, s vezessék be az adóátalányt, amivel jelentősen csökkenne a bürokrácia. Ebben az országban mindent fordítva csinálnak. Ahhoz, jhogy a jelenlegi adótörvény pénzt hozzon az államkasszába, fejlett, jól menő vállalkozói rétegre volna szükség. De most üres zsebű kisiparosokat akarnak megadóztatni. 200 milliárd forint a vállalkozók behajtatlan követelése. Az állami cégek csak rendelnek, aztán ott áll az áru a gyártó műhelyében, fizetni pedig nem akarnak, nem tudnak a rendelők. Teljes a csőd, a pénz nem forog, a szólamok viszont vállalkozásbarát politikát hirdetnek. A kisvállalkozói réteg körülbelül 400 ezer ember, de az adótörvény nemcsak őket hozza hátrányba, hanem az egész országot. A kisiparosok korlátlan felelősséggel rendelkeznek a vagyonuk fölött, nincsenek tartalékaik, egy ilyen törvénynyel pillanatok alatt ki lehet húzni a talajt a lábuk alól, s ezzel az egész demokratikus fejlődés alól. A Vállalkozók Pártja ezért akarja az ő politikai érdekvédelmüket, s ezért szorgalmazzuk az érdekvédelmi törvény megalkotását. Mert jelenleg nincs senki, aki képviselne minket például a parlamentben, a bennünket is érintő törvénykezésben. Albert János debreceni kisiparos, a Vállalkozók Pártjának alelnöke véleménye szerint is annak a rétegnek, amelyik haszonnal tud dolgozni, amelyik képes volna arra, hogy a csődből kihúzza az országot, hatékony képviseletre lenne szüksége. — Mi dolgozni akarunk, de úgy, hogy legyen előttünk perspektíva. -Hogy lássuk a jövőnket. Ugyan van a parlamentnek vállalkozói csoportja, s a KIOSZ, illetve a Vállalkozók Pártjának programját, követeléseit, javaslatait eljuttatták hozzájuk, tárgyalta ezeket a reformbizottság is, de az ülésszakon mégis elutasításban részesültek. Mindenhol ott leszünk — Számtalan aktát juttattunk már el a valódi vállalkozásbarát politika mikéntjéről a minisztériumoknak, a képviselőknek — mondja Szabó Tibor —, de eddig semmi hatása nem volt ennek. A Vállalkozók Pártja fogja továbbvinni ezt a dolgot, s amint megkapjuk a bírói deklarációt arról, hogy jogilag is működik a szervezetünk, akkor mindenhol ott leszünk, ahol érdemben lehet tárgyalni, dönteni. A Vállalkozók Pártja ugyanis még nem kapta meg a bejegyzésről szóló végzést, bár a párttörvény életbe lépésekor azonnal jelentkeztek a cégbíróságon. S amíg a bírósági jóváhagyásra várnak, addig nem akarnak tagdíjat szedni, és részesülni sem a pártoknak kiutalt milliókból. — Mi tartjuk magunkat a törvényekhez, s csak akkor akarunk pártként föllépni, ha deklaráltan is azok leszünk. Addig pedig a KIOSZ égisze alatt gyűjtik a népi kezdeményezéssel egyetértők aláírásait. — jakubovits — Elmondta, hogy a SZEM mindig is támogatta a kétféle vesekezelés hazai elterjesztését anyagiakkal, szakemberekkel, illetve felvilágosítással és továbbképzésekkel. Magyarországon a művesekezelés 1970- ben indult a minisztérium kezdeményezésére öt regionális központban, húsz készülékkel. Ugyanakkor Budapesten és Szegeden létrehoztak egy- egy transzplantációs centrumot, ahol a veseátültetéseket végzik. Ma már harminc műveseállomás működik szerte az országban kétszáz készülékkel. Ennek ellenére még hiányos ez a speciális betegellátás. Utazó operáló orvosok Arról is szólt a SZEM főmunkatársa, hogy Pest megye sajátos kapcsolatban van Budapesttel: 191 beteget kezelnek — Pest, Komárom, Nógrád, Bács-Kiskun és Tolna megyeieket is — a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem urológiai és 2-es belgyógyászati klinikáján, illetve a Margit, a Bajcsy és a Tétényi úti kórházban, és utóbbiban a Ro- litron Kisszövetkezet műveseállomá- sán. Azonban a főváros és Pest megye említett kapcsolatában fokozódnak az ellátási nehézségek. Ezért a Pest megyei betegek kezelését egyelőre a Rolitron-állomás veszi át. — Az említett helyeken az országban nyolcszáz vesebetegét kezelnek, közülük hatszázat átültetésre jelöltek ki. A várakozási időt valószínűleg csökkenti majd a jövő évben Debrecenben rendszerbe állítandó új transzplantációs központ. Bár a meglevő kapacitás elvileg ötven százalékkal növelhető, annak jobb kihasználtsága nem „csak” az anyagiakon múlik-— jelentette ki dr. Petróczy Györgyi. Az irodalmi adatok szerint egymillió lakosra évente 40 agyhalál jut, s — mert páros szervekről van szó — elvileg kétannyi vesét lehetne kioperálni. Csakhogy a valóságban az összes kiemelhetőnek vélt vese 10-20 százaléka bizonyul átültetésre alkalmasnak! Ugyanis ennek az emberi szervnek a felhasználhatóságát döntően befolyásolja például az, hogy az elhunytnak volt-e valamilyen járulékos betegsége. De kérdés, hogy a kiemelt vese és a befogadó szervezet szöveti típusa hasonló-e, vércsoportja azonos-e? Az említett nehézségek és hiányosságok ellenére, az elmúlt évben kiemelkedően jó eredményt ért el a budapesti és a szegedi transzplantációs centrum két sebészteamje: 66 vesekiemelés mellett 117 átültetést végeztek el. Dr. Petróczy Györgyi elmondta, hogy a veszprémi kislány megmentéséért indított pénzgyűjtő akcióról tud. Ö ezt eg y jó szándékú, de sajnálatosan elhibázott magánkezdeményezésnek tartja. Ugyanis a KGST- országokat tömörítő Intertransz- plant, és a nyugati orientációjú Eurotranszplant sem a betegeket, hanem a kiemelt vesét utaztatja. Éppen ezt az ésszerűbb — s nem utolsósorban emberségesebb — gyakorlatot igyekeznek itthon is megvalósítani. A budapesti és a szegedi sebészteam tavaly több mint 12 ezer kilométert utazott azért, hogy helyben kiemeljék a beültetésre alkalmasnak tartott veséket! Végezetül a veszprémi Vass Cecília nevére összegyűlt pénz sorsára voltunk kíváncsiak. A SZEM főmunkatársa elmondta: külföldön sehol sem vállalják a veseátültetést, mert a műtétet hazánkban is sikerrel hajtják végre a két transzplantációs központban. S mert az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekről általában nem is értesítik a minisztériumot, így azok esetleges sikeréről sem kapnak információt. Egyébként pedig a kezelés, az átültetés, sőt, meg a gyógyszerezés is ingyenes a betegeknek, mert a ráfordítást a minisztérium költségvetése fedezi. A veszprémi kislány több mint. 2 millió forintját viszont — a főmunkatárs szerint — a legjobb célra használhatnák fel az érintettek, ha a Vesebetegek Országos Egyesületének alapítványára ajánlanák fel az adományozók. A minisztériumi beszélgetés után úgy tűnt, hogy már mindent tudunk a vesebetegekért folytatott áldozatos munkáról, s Ciliké, illetve édesanyja reményeinek realitásáról. Svájci gesztus Ám sikerült kapcsolatba lépnünk a beteg gyerek anyukájával, Vass Ferencnével. Megdöbbentő hírekkel szolgált az idős asszony. ElpanaszoJ- ta, hogy valóságos üldöztetés a városban osztályrészük, amióta mindenki tudja, hogy már 2 millió 300 ezer. forint gyűlt össze a kislány csekkszámláján. A helyi kábeltévé egyik műsorában elhangzott, hogy új Daciát akar vásárolni a pénzből, s mások gyakran megszólják, amiért úgymond, ilyen ravasz módon akar meggazdagodni. Vassné elmondta: a veszprémi Báthori-iskolában hattagú kuratórium alakult a tanárokból, ők kezelik a pénzt, az alapítvány szövegében pedig benne van, hogy a gyermek műtétjének, s gyógyszerezé- sének költségeire fordíthatják az adományt. Az alapítvány szerint, ha a pénz csak Veszprém megyéből gyűlt volna össze, a műtét után megmaradó összeget a megyei müvese- állomás kapta volna meg. Mivel országos méretű volt az adakozás — ugyancsak az alapítvány szövege szerint — a visszamaradó rész a Rák ellen az emberért elnevezésű alapítványé lesz. Ma a pénzből Vass Ferencné kizárólag gyógyszerre kap, amiért viszont óriási összegeket kell fizetni. Legutóbb — mert maga gondoskodik az importkorlátozások miatt a beszerzésről —, 93 ezer forintot utaltatott át három doboz ampulláért a svájci szállító cégnek! Nagyon emberségesek voltak a svájciak, mert — gyerekről lévén szó — egy doboznyi ampullát ingyen küldtek! Mindebből az következik, hogy amíg eljön a kislány műtétjének ideje, addig is súlyos százezrekbe kerül a gyógyszeres kezelés. Megdöbbentő rosszindulat Vassné azt szeretné elérni, hogy a nyugati orientációjú Eurotranszplant is vegye fel gyermekét a várakozók listájára, mert szerinte odakint a jobb szervezettség miatt sokkal nagyobb esély van arra, hogy megtalálják a Cilikének való vesét. Tehát Vassné nem embervesét akar vásárolni, hanem előrehozni a lánya műtétjét. Ez a kétségbeesett törekvés emberileg nagyon érthető. Nos, ezek után talán az is világos, hogy mi a nézetkülönbség oka a hazai egészségügyi vezetők és az édesanya álláspontja, törekvései között. Vassné a gyermeke életéért harcol, azért minden követ megmozgat! Az vesse rá az első követ, aki hasonló helyzetben nem ezt tenné, miközben az emberi irigység, rosszindulat, meg nem értés megdöbbentő megnyilvánulásaival is meg kell birkóznia. Meg szerencse, hogy nem vagyunk egyformák. Többen akadnak olyanok, mint az idős gombai Szőnyi Etelka és családja, akik nem sajnálták kevéske pénzüket megrövidíteni a kislány érdekében. Jellemző, hogy a több mint 2 millió forintot nem a gazdagok, hanem a három-négy gyermeküket egyedül nevelő édesanyák, a nyugdíjasok és a vállalatok adták össze. Aszódi László Antal Teller Ede élete és kora (FII.) JOBB 1ETT VOLNA, HA MEG SEM SZÜLETIK? A „bomba” atyjáról, Teller Edéről sokat beszélnek — de nagyon keveset tudunk róla. A Trefort utcától a hidrogénbombáig címmel a Magyar Világ Kiadó gondozásában rövidesen megjelenik az amerikai S. Blumberg és G. Oven bestsellere, amelyet Egri György Kanadában élő magyar újságíró dolgozott át. Az érdekes könyvből közlünk részleteket. Lehet, hogy a feszültség oldása végett az egyik tudóstárs, Ernest Lawrence fogadást ajánlott Tehernek, Lawrence-nek akkor kellett fizetnie, ha a kísérlet nem sikerült, Tehernek akkor, ha sikeres volt. Az eredményt másnap tudták meg. Kora reggel, fnikor Lawrence munkába indult, Teher odalépett hozzá, és mosolyogva nyújtott át öt dollárt. ★ Csendes évek következtek egy Ideig. Legalábbis csendesnek minősíthetők egy olyan nagy tudós és robusztus egyéniség életében, mint Edward Teher. Végül vállalta és erkölcsi kötelességének tartotta, hogy tevékenyen bekapcsolódjon a nemzetvédelem ügyeibe. Ezzel ösz- szefüggésben egyre többször adott tanácsokat a hatalom képviselőinek. Barátság alakult ki közte és Nelson Rockefeller között, aki a va- gyonbirodalom örököse, New York állam kormányzója, majd az Egyesült Államok alelnöke lett. A barátság olyannyira szoros lett, hogy amikor Lawrence a Livermore Intézettől nyugdíjba ment, a profesz- szor hajlandó volt anyagi ellenszolgáltatással is járó kapcsolatba lépni a Rockefeller családdal, noha ezt egyetlen más politikusnak sem tette volna meg. A Ronald Reagan és Edward Teller közötti barátság is meglehetősen régi keletű. Már amikor Reagant 1967-ben először választották meg Kalifornia állam kormányzójává, szoros együttműködés alakult ki közöttük, ami később oda vezetett, hogy a magyar származású profesz- szor a nyolcvanas évekre az elnök egyik legfontosabb tudományos tanácsadója lett. 1982 januárjában, többszöri előzetes üzenetváltás után arról értesítették Téliért, hogy Ronald Reagan beszélgetésre várja Washingtonba. , Egy évvel később nagy vonalakban megtudhatta a világ, hogy a beszélgetésen miről volt szó. Részleteiben azonban még ma sem tudjuk, és valószínű, hogy ez az elkövetkező évtizedek féltve őrzött titka marad. A beszélgetés tartalmáról senki sem hajlandó nyilatkozni, pedig Teher doktor változatlanul hangoztatja, hogy a tudományok ■fejlődésének legnagyobb ellensége a titkolózás. Az értesülések jórészt az elnök 1983. március 23-i híres televíziós beszédéből, kisebb részben pedig azokból a nyilatkozatokból valók, amelyeket Teher a titkosság megsértése nélkül mondhatott el. Ezekhez járul még olyan tanúk elbeszélése, akik ugyan nem voltak jelen kettőjük eszmecseréjénél, de az elnök szűkebb köréhez tartozván, ők maguk is értesültek valamiként a gondolat érlelődéséről. Egyikük a már régen „ellenféllé” lett egykori jó barát, Han Bethe. 1983 februárjában a livermore-i laboratóriumban találkoztak. A magyar tudós a cél érdekeben odáig merészkedett, hogy olyasmit is elmondott kollegájának, ami akkor még nem volt tél- jes mértékben közölhető információ. A laboratóriumban előállított röntgenlézer teljesen új fordulatot ad a fegyverkezési versenynek. A röntgenlézer kisugárzó központja a világűrben keringve helyezhető el, és gyilkos erejű sugarai még a vi- lágűrben meg tudják semmisíteni a rakéta által hordozott gyilkos, nukleáris tölteteket Amikor a töltet felrobban, még mielőtt további apró nukleáris részecskéket kilövellne magából, egyetlen lángoló gömbbé válik, maga körül mindent elpusztít, elsősorban a többi bombát és más fenyegető fegyvert. Az atomháborút száműzik a Főidről a csillagok közé. Ez a csillagháború. Hans Bethe egyetlen pillanatig sem vonta kétségbe egykori barátja közléseinek fizikai igazságát. Egyenesen zseniálisnak tartotta az elképzelést, és különösképp tudományos elegenciáját dicsérte. Mégsem csinált titkot abból, hogy a várható tudományos viták során a gondolat alkalmazása ellen kíván fellépni. Mert az új fegyverre újabb ellen- fegyver a válasz, és éppen az, amit döntő áttörésnek tekintünk, fog újabb lendületet adni a fegyverkezési versenynek. Végül is kinek van igaza? Ronald Reagannak, aki Teher életét az emberi lét végső határáig szeretné meghosszabbítani, vagy a fizikustársnak, Isadore Isaac Rabinak, a Nobel-díjasnak, aki szerint jobb lett volna az emberiségnek, ha Teher Ede soha meg sem születik? E kérdésre nem könnyű a válasz, de ennél is sokkal nehezebb arra felelni, hogy hol a helye Teher professzornak az emberi haladás szempontjából. Áldani vagy átkozni fog- ja-e nevét az utókor? A világvégét vagy az emberiség új korszakát hozta-e közelebb? Az erre adandó hiteles válasz független az ő akaratától. Valószínűleg pontos feleségének, Micikének az állítása: ha a háború vagy a béke kérdésében az én férjem döntene, úgy kevesebb oka lenne a világnak a félelemre. (Vége) ABLAKTÓL ABLAKIG A SZENTKIRÁLYI csalad CÍMERE
