Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-22 / 302. szám

(y ^—n tankok és vízágyúk Bukarest utcain LEVÉL A BIZTONSÁGI TANÁCS ELNÖKÉHEZ Az alapvető szabadságjogokért XXXIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÄM Ára: 4,30 forint 19S0. DECEMBER 22., PÉNTEK fiz Országgyűlés március 16 i hatállyal fsioszlilfii önmagái Kemény költségvetést fogadtak el / 1 Csütörtökön az előzetesen elfogadott napirendtől elté­rően Románia Nagy Nemzet- gyűléséhez, a román kormány­hoz és a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhí­vás , ismertetésével kezdte munkáját a Parlament. A do­kumentum rögzíti: a Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal értesült a Ro­mánia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtor­lásról. Meggyőződésünk, hogy eze­kért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvé­leménye előtt. A bűnös akciókat csak hat­hatós nemzetközi összefogás­sal állíthatjuk meg. Ezután az Országgyűlés visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezetének tár­gyalására. A vitában elhang­zottakra Békési László pénz­ügyminiszter válaszolt. Sokan felvetették — emlé­keztetett rá —, világossá kell tenni, milyen alternatíva áll El TÖRTÉNT A vili; valamennyi parlamentiéhez Intézett felhívás Ismer­tetésével kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának zárónapja csütörtökön. Ezután visszatérve az ország lövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására, Békési László pénz­ügyminiszter válaszolt a szerdai vitában elhangzottakra. Az Országgyűlés a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt elfogadta az 1930. évi költségvetésről szóló törvényt, ugyancsak elfogadták a társadalmi szervezetek jövö évi költ­ségvetési támogatásáról szóló határozatot. A tárgysorozat egy újabb pontjával, a fogyasztást adókról és a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgya­lásával folytatódott az ülésszak. Amíg az általános vitában felszólalók javaslatait a szakbizottság véleményezi'1, rátértek egy újabb napirendi pont, az Országgyűlés megbízatási ide­jének lerövidítéséről szóló javaslat megtárgyalására, melyet Fodor István megbízott házelnök terjesztett elő. A vitában hatan szólaltak fel, majd a képviselők név szerint szavazva döntöttek arról — 320 Igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett —, hogy 1930. március 16-1 hatállyal az Országgyűlés kimondja feloszlatását. E határozat után visszatérve a fogyasztási adóról és a fo- gyasztóiár-kiegészítésröl szóló törvényjavaslathoz, elfogadta azt a parlament. Ezután megkezdődött a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. A képviselők döntöttek arról, hogy a tudomá­nyos kutatási alap céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a felsőoktatási fejlesztési alan számára pedig 690 millió forintot keli átadni. Majd a törvény módosítását általánosságban Is el­fogadták. Á postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette eló. A képvise­lők vita nélkül fogadták el a törvénymódosító javaslatot. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény elő­készítéséről. A képviselők vita nélkül fogadták el a belügyminiszter által Írásban beterjesztett beszámolót, valamint a Magyar Köz­társaság címeréről elrendelt népszavazás visszavonására vo­natkozó határozatot. Ugyancsak észrevétel nélkül fogadták el az önálló indítványt az egészségügyi törvény egy rendelkezé­sének módosításáról. A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalaku­lásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslattal kapcsolatos önálló indítványhoz hatan szól­tak hozzá, felszólalt Hütter Csaba mezógszdaságl és élelme­zésügyi miniszter is. Az indítványt kiadták illetékes parla­menti bizottságoknak és az Országgyűlés Januárban ismét na­pirendre tűzi. A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Ország- gyűlés. Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mon­dott köszönetét a képviselőháznak, ezzel az Országgyűlés de­cemberi ülésszaka befejezte munkáját. Csaknem valamennyi politikai párt, társadalmi szervezet és vállalatok, intézmények sora tiltakozott tegnap a Romániában zajló iszonyatos események ellen. A Magyar Szocialista Párt kegyelettel emlékezvén a román, a magyar a német és más nemzetiségű áldozatokról, kitűzte a fekete gyászlobogót szék­házának homlokzatára. A Magyar Demokrata Fórum felhívá­sára déli egy órakor mindenütt megszólaltak a harangok. ® Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke táviratban üd­vözölte Ladislav Adamecet Csehszlovákia Kommunista Pártja elnökévé történt megválasztása alkalmából, amelyben kifejez­te meggyőződését, hogy az általános emberi jogok — köztük a magyar nemzetiség jogainak — érvényre juttatása Csehszlo­vákiában hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez is. © A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökeinek talál­kozójára Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívá­sára csütörtökön Budapestre érkezett Vlagyimir Guszev szovjet miniszterelnök-helyettes. A vendéget az esti, órákban Németh Miklós miniszterelnök fogadta. ® A magyar tűzoltók feltétlen érdekvédelmét tűzte célul a tegnap megalakult Független Or­szágos Tűzoltó Szakszervezet. Fodor István, ez Országgyűlés megbízott elnöke a beterjesztett rendkívül ke­mény költségvetéssel szeimben. A tervezetben 20 százalékos, de még kézben tartható inf­láció szerepel, amivel szem­ben egy elszabaduló három számjegyű vágtató infláció áll; 50-60 ezer fős átmeneti munkanélküliséget prognosz­tizál az 500-600 ezres munka- nélküliséggel szemben; elfo­gadható, bár nem nyugati színvonalú árukínálatot ígér (Folytatás a 3. oldalon.) Szűrös Mátyás iábamcltttkat f sgadott Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka csütörtö­kön hivatalában fogadta Lőrincz Kálmán altáborna­gyot, a Magyar Néphadsereg parancsnokát és Borsits László altábornagyot, a Magyar Nép- hadserg vezérkari főnökét. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a résztvevők átte­kintették hazánk honvédel­mének időszerű kérdéseit. A magyar külügyminiszter utasítására a New York-i ma­gyar ENSZ-misszió vezetője le­vélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben kéri, intézzen felhívást a ro­mán hatóságokhoz az emberi jogok, az alapvető jogok, az alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartása, Románia nemzetközi kötelezettségének betartása érdekében, s vizsgál­ja meg a Biztonsági Tanács esetleges összehívásának lehe­tőségét. Ezt Horn Gyula kül- ügyminszter jelentette be, teg­napi sajtótájékoztatóján. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bu­karesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivőjét magához kérette a román külügyminisz­ter és közölte vele a román álláspontot, miszerint az or­szágban kitört zavargásokat a határokon kívülről szervezték. Budapestet jelölte meg, mint azt a központot, ahonnan az eseményeket ösztönzik. Ha­zánk diplomáciai képviselője visszautasította a román állí­tásokat. Horn Gyula utalt a véres megtorlások nyomán mind szé­lesebb körűvé váló nemzetközi tiltakozásra, ugyanakkor le­szögezte: minden külső kato­nai beavatkozás csak további veszélyes konfrontációt idéz­hetne elő; a magyar kormány­nak nincs ilyen szándéka. Meg­erősítette viszont az Ország- gyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén felvetődött el­képzelést, amely az 1948-ban kötött magyar—román barát­sági és együttműködési szer­ződés felmondására vonatko­zik. Olyan viszony alakult ki a két ország között, hogy erköl­csileg sem igazolható tovább e szerződés léte. [Léitek nsSsséessre, aswi esak moxg&ffl Tüntetések Romániában a CeausesciE-díktatúra eilen Csütörtökön a romániai ese­mények központja Bukarest volt, ahová átterjedtek a rend- szerellenes tüntetések. Erre jó alkalmat kínált a bukaresti pártbizottság által a déli órákra szervezett politikai nagygyűlés, amelynek az lett volna a célja, hogy a bukares­ti dolgozók is keményen elítél­jék a temesvári zavargásokat, a hivatalos megítélés szerint terrorista, fasiszta provoká­ciókat. Már kora reggel — a koráb­bi szokásoknak megfelelően — nagyüzemekből, vállalatokból és intézményekből csaknexn nyolcvanezer főnyi tömeg gyü­lekezett. A gyűlést hirtelen­jében szervezték meg, de minden üzemi pártszervezet ' m&immMM Sok a drága Jég van, szekrény nincs Tombol a vásárlási láz. To­longó, rohangáló fiatalok és öregek keresik a szeretteik­nek szánt cikkeket. Magnó- és videokazetták, ifjúsági és szépirodalmi könyvek, illat­szerek. drága import parfü­mök szerepelnek a népsze­rűségi listákon. Nemcsak a fővárosban, de Pest megye áruházaiban és iparcikjküz- leteiben is naponta töltik fel a polcokat színes tv-ékkel, videokészülékekikel, márkás magnókkal és viszonylag ol­csó rádiókkal, sétálómagnók­kal. Galántai László, a Pest me­gyei Tanács főmunkatársa sze­rint a vásárlók részéről a legtöbb panasz a drága színes televíziókra érkezik, pontosab­ban arra, hogy többnyire csak 30 ezer forinton felüli készü­lékeket lehet kapni. Hűtőlá­dákból kielégítő, míg fagyász- tószekrényekből gyér a kíná­lat. Jobbára a 60—120 literes Lehel hűtőgépek fogynak. A főmunkatárs szerint még ko­rai mérleget vonni arról, hogy milyen bevételekhez ju­tottak a megye kereskedelmi egységei. Ennek értékelésére .az új év első heteiben kerül sor. Gy, L. olyan utasítást kapott, hogy megbízható személyeket, párt­tagokat> küldjenek a felvonu­lásra. Ezek a pártot, Ceauses- cut és a szocialista Romániát éltető transzparensekkel vo­nultai: fel a pártközpont előtt. A nagygyűlés „menetrend sze­rint” kezdődött: az előszóno- kok elítélték a temesvári ese­ményeket, amelyet külföldről szervezett és irányított ter­rorista akciónak neveztek. Az esemény fő szónoka Nicolae Ceausescu volt, aki­nek beszédét a tömeg zajon­gása és bekiabálása megza­varta. A párt főtitkára már beszédének legelején zavarba került: harmadik mondatát nem tudta befejezni, mert nem tudta, miért zajong a tö­meg. ESfkor a biztonsági szol­gálat ott levő vezetője behív­ta a pártszékházba, amelynek erkélyéről szónokolt. Ceauses­cu — jól lehetett látni a te­levíziós közvetítésből — az erkélyen maradt. Ekkor a televízió megszakította adá­sát, és csak néhány perc múl­va folytatta a közvetítést. Ceausescu folytatta beszédét, de röviden szólt, s az embe­reket megnyugtatandó beje­lentette, hogy a politikai vég­rehajtó bizottság a fizetések és a nyugdíjak emelését hatá­rozta el. A hír nem váltott ki olyan ovációt, mint amilyenre a vezetés számíthatott. Amikor a nagj^gyűlés befe­jeződött, a tömeg nagy része a főváros utcáin vonult, majd órákon át a városközpontban éltette Temesvárt és szabad­ságot követelt. Eltépték Ceau­sescu képeit, megtaposták a transzparenseket, és egyes zászlókból kivágták az állami címert. Két alkalommal va­lahonnan riasztó lövések is hallatszottak, egyesek szerint sebesülések is történtek. A tömeg egy részét a Piazza Ro­mána környékéről vízágyúval, s páncélozott járművekkel meghátrálásra késztették. Dél­után 60-65 ezer főnyi tömeg volt a főútvonalon, de az esti órákra a tüntetők száma ala­posan megcsappant. Az ország más városaiból Is érkeztek hírek tömegtünteté­sekről. Kolozsváron, Aradon, Iasiban és másutt Is voltak felvonulások, mindenütt Te­mesvárt éltették és Ceausescu leváltását követelték. Temes­várról hazatért Constantin Dascalescu kormányfő. Hírek szerint a városba nem ment be, csak a repülőtéren tartóz­kodott, ott folytatta megbeszé­léseit a megye és a város ve­zetőivel. „ A csütörtöki nap zavartsá- gára jellemző, hogy a buka­resti rádió a kiadott műsortól eltérően egy ideig indulókat játszott. Országszerte nagy a biztonsági készültség, attól tartanak, hogy a megmozdulá­sok tovább terjednek. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség jelentése szerint csa­patszállító járművek és tűz­oltóautók gyülekeztek a ro­mán főváros központjában. A Köztársaság térre vezető ut­cákat lezárták a román had­sereg egységei. A rendőrség kísérlete a tüntetők feloszla­tására és újabb tüntetők csat­lakozásának megakadályozásá­ra kudarcot vallott. A kezdeti néhány száz fős tömeg néhány ezerre duzzadt. A tüntetők a „szabadság” és „le a diktatúrával” jelszava­kat skandálták. Feltartóztat­ják az autóbuszokat és más arra haladó, járműveket. Ro- konszenvezők üdvözölték és tapsolták meg a tiltakozók fő csoportját. Tankok fedez'ték a géppisztolyos katonákat, akik a fő útvonalakról kifelé szo­rították a tüntetőket. Soro­zatlövő fegyverek hangja hal­latszott, a pánikba esett em­berek az udvarokon és a há­zak kapui alatt keresték me­nedéket, A román főváros utcáin a fegyveres erők tüzet nyitottak a rezsim ellen tüntető, zöm­mel fiatalokból álló többezres tömegre. A csütörtök délután kirobbant zavargásoknak több halottja és sebesültje van — jelentették elsősorban szov­jet és jugoszláv újságírók be­számolói nyomán a hírügy­nökségek. ­Főképp a bukaresti Magheru- sugárút környékén csoporto­sultak azok, akik Nicolae Ceausescu botrányba fulladt szónoklatát követően nem osz­lottak szét, hanem diktatúra­ellenes jelszavakat kezdtek kiabálni. A könnygázgráná­tok bevetése hatástalan ma­radt. Ezután jöttek az auto­mata fegyverek és a tankok. Az utcákon fegyveres egyen­ruhásokkal megrakott teher­autók száguldoztak, a fonto­sabb közlekedési csomóponto­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents