Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-20 / 300. szám

\ 1989. DECEMBER 20., SZERDA Jogi tanácsok Kit illet az adókedvezmény? t Mentesítés az 1956-ban elkövetett cselekmények kö­vetkezményei alól • Kire terjed ki az amnesztia? • Äz ajándék és a haszon- élvezet azok is a közkegyelem hatá­lya alá esnek, akiket még nem ítéltek el. Az 1989. október 23. előtt elkövetett bűncselekmé­nyek miatt büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytat­ható a gondatlan elkövetők­kel, valamint terhes, kisgyer­mekes, idős, beteg személyek­kel szemben, ha a bíróság elő­reláthatóan háromévi szabad­ságvesztésnél súlyosabb sza­badságvesztést nem szabna ki. Az amnesztia mindezeken felül mentesíti a bűncselek­mény miatt első ízben elítélt személyeket, valamint a poli­tikai bűnelkövetőket a bünte­tett előélethez fűződő hátrá­nyok alól. Nem terjed ki a közkegyelem a jellegzetesen erőszakos bűncselekmények el­követőire, valamint a vissza­esőkre. • Egy pilisi hegyvidéki községben élő olvasónk a gyer­mekének házasságkötéskor családi házat vásárolt, amely­re kikötötte a holtig tartó ha­szonélvezeti jogát. A fiatalok most válni készülnek és a la­kás használatában vita van köztük. A szülők a gyermekek részére azzal a céllal vásá­rolnak lakást vagy más in­§ Tíz nap rendelefei Postabontás Sí VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 M Lelketlen kutyatartók FoE'yesmafes ügyintézés ? Pátyon, a Fazekas Mihály utca lakóinak egy csoportja esztendővel ezelőtt kérte a he­lyi tanácsot, hogy a tulajdo­nosok közötti perpatvar meg­előzése érdekében méresse ki a házaik előtti útszakaszt. 1988. december 14-én ked­Ladányi Attila és társai a bíróság előtt Nem vakra, biztosra mentek Különösen veszélyes tolvajbanda ügyének a tárgyalását kezdte meg a Pest Megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa. A nyolctagú színtársulat fővárosi és Pest megyei lakásokat és üzleteket fosztogatott, pontos információk alapján. S hogy ez mit jelentett a gyakorlatban? Tudták, hogy hol találnak na­gyobb összegű készpénzt, értékes ékszereket, műszaki cikke­ket. Emellett azt is kifigyelték, hogy a lakások mikor őrizet- lenek, és ennek alapján választották ki a legmegfelelőbb idő­pontot. telkén szétszerelték, a motort és egyes alkatrészeket átépí­tették Ladányi kocsijába. Egy alkalommal, amikor előzetes információik csődöt mondtak, csaknem végzetes bűntettet követtek el. Egy óbudai családi házat úgy akar­tak kifosztani, hogy terveik szerint ketten elrejtőznek a padláson, kivárják, amíg az egyedül élő idős ember eltá­vozik, és akkor zavartalanul átkutathatnak mindent. Az­után, miikor az illető egész nap nem mozdult el otthonából, este 23 óra közül bemásztak a lakásba, és ott kutatni kezd­tek. Mégb felébredi Az álmából felriadt embert Ladányi Attila fojtogatta, majd hangos segélykiáltásai­tól megriadva végül elmene­kültek. Egy közúti ellenőrzésen, Pest megye területén bukott le a díszes társaság, amikor Jászárokszállásról igyekeztek a fővárosba. A gépkocsi cso­magtartójában a rendőrök egy nagy halom lopott holmit ta­láltak. Alkalmi segítőtársaik is voltak a bűnözőknek: Tóth József, Kántor Attila, Lakatos Tibor és Grómann Ottó. E két utóbbi büntetett előéletű fér­fiú, akik nem kerültek előze­tes letartóztatásba, az idézés ellenére az első tárgyaláson nem jelentek meg. Vajon mit csinálnak mostanában? Ga. J. A banda tagjai valameny- nyien büntetett előéletűek, az első számú vádlott, a negyven­két éves Ladányi Attila ta­valy nyáron szabadult leg­utóbbi öt és fél éves bünteté­sének a letöltése után. Már ekkor is különösen visszaeső­nek számított. S mint a to­vábbiakban kiderül, a zárká­ban is újabb törvénybe ütköző terveken törte a fejét. Féltéhenységro hivestkozet? A börtönben ismerkedett össze méltó társával, a nála jóval fiatalabb, de hasonló életvitelű F.ékási Lászlóval, és megegyeztek abban, hogy sza­badlábra kerülésük után nyomban keresik egymást, és „összehozzák a csoportot”. Ez így is történt. A társaság har­madik tagja Jtékási régi isme­rőse, Bírta Antal lett, és rö­videsen csatlakozott hozzájuk Ladányi Attila élettársa, Fá­bián Erika is. A büntetlen előéletű tizen­kilenc éves lány vallomása szerint eleinte csak féltékeny­ségből kísérte el különútjaira az élettársát, de kétségtelen, hogy akkor is részt vett a dol­gokban, amikor már nyilván­való volt, hogy itt nem szere­lemről, hanem pénzről van szó. vező válasz érkezett: a helyi szakigazgatási szerv megren­delte az út kitűzését, amit a Pest Megyei Földhivatal tele­fonon ígéret szerint még eb­ben az évben — tehát 1988- ban — elvégez. Nem sokkal később (1989. január 16-án) tájékoztatást kaptunk az ügy- gyei kapcsolatban. Az értesí­tés zárómondata így hangzik: Az ügy rendezése ezután már folyamatos. A hivatalok pac- kázásaival szemben toleráns emberek lévén azóta is vár­juk, hogy történjen már vala­mi. Türelmünk azonban fogy­tán, mert birtokunkban van egy 1989. január 10-én kelt, 15 1989. számú vázrajz, amely az 1835 helyrajzi számú út szabályozá­sához készült. Abban ez áll: A helyrajzi számozás és a te­rületszámítás helyes. Ez a zá­radék a keltezéstől számított 1 évig érvényes, későbbi fel- használás előtt a vázrajzot új­ból záradékoltatni, kell. A hivatalok elgondolkodhat­nak kérdéseinken: Mikor és milyen nyomvonalon építhe­tők fel a még hiányzó keríté­sek? Fizet-e a biztosító, ha va­lamit ellopnak a — nem a mi hibánkból — kerítés nélküli udvarokról? Mi történik ak­kor, ha az említett záradék ér­vényességét veszti ? És egyál­talán, meddig kell még vár­nunk erre a „folyamatos ügy­intézésre”? Wiedcrmann Gábor Páty Nysii&m Már elég régóta olvasom az újságjukat, hű előfizetőjük va­gyok, ezért fordulok önökhöz. Gondolom, tudnak róla, hogy' á'MtTOSZ 'ez évben kiádöt'tégy Szerencse sorsjegyet, amelyef még október 24-én kisorsol­tak. De egy újság sem közölte a kihúzott számokat, holott a sorsjegyen azt írták, hogy a megyei lapok közlik majd a listát. Ráadásul még a posta hivatalaiba sem jutott el a nye­reményjegyzék. Most több szerencsét próbá­ló társam nevében is kérde­zem: üssünk a hasunkra, és kiabálj nuk a Centrumban, hogy „én úgy gondolom, nyer­tem?” Szerintem megtelne ve­lünk a Hárshegy! Jobb lenne, ha megnyugtatnák olvasói­kat: senki sem tudott nyerni, mert a MUOSZ-nak se a nye­reményekre, se azok jegyzéké­re nincs pénze. Társaimmal továbbra is hű olvasóik ma­radunk — ha nem szöknek fel a csillagokig az árak —, és szeretnénk, ha legalább ez az újság nem csapna be bennün­ket. Várom mielőbbi közlésüket, mert már nincs sok idő a nye­remények kiváltására, gyorsan közeleg a január 15-i határ­idő. Ifj. Gazsi Jánosné Budaörs Kiderült, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének gazdasági titkárságát naponta többen keresik ez- ügyben. Az a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, ha ol­vasónk is ezt teszi. A 142-6196 telefonszámon Szabó Róbertét keresse, ő vállalta, hogy a sorsjegy száma alapján bár­kinek kikeresi a nyereményét — ha van. Mert ugyan a jegy­zék közzétételére a Magyar Postával szerződést kötöttek, úgy tűnik, hogy a posta nem tartja magát ahhoz. Vannak hivatalaik, ahol a listát ki­függesztették, de még több az olyan, ahol még nem is hal­lottak arról. _ Nekem még tartoznak! A II. világháború végén Franciaországban amerikai fogságba estem. A szakmám szerint egy szabóműhelybe osztottak be dolgozni, s mielőtt hazaengedtek, 6,0 dollár 80 cent „zsoldról” kaptam papírt Azt mondták, hogy majd a ha­zai bankok kifizetik a pénzt.,. Több társammal, húsznapos hányódás után érkeztünk az országba. Hozzám azonnal jöt­tek faggatózni a rendőrök, de mindegyikünket figyelték, mint ,,Nyugatról hazatérőket”. Egyik bajtársam rövidesen bebátor­kodott a nemzeti bankba, ahol el akarták kérni az amerikaiak által kiállított papírjait. Ö nem adta ki a kezéből (én sem), de volt, aki leadta azo­kat. Pénzt azonban a mai na­pig se kapott ezekre senki. Nemrég említették esetünket a televízióban, s mintha azt is , mopdták». volna,., hogy,, rövide­sen felvehetjük a pénzt. Be is mentem a Magyar Nemzeti Bankba,„ de ott éppen csak hallottak a dologról. Kérem, nézzenek utána, hogy kapunk-e pénzt! Ha igen, akkor hol és mikor? ».j- Hermany Gábor Tök Tőkei Vince, a Magyar Nem­zeti Bank devizaengedélyezési és ellenőrzést főosztályának a vezetője hallott ugyan arról, hogy ilyen követelések létez­nek, de olvasónk kérdéseire nem tudott válaszolni. Sőt. szerinte ígérgetni is felelőtlen­ség lenne ez ügyben. Az orszá­gunk devizahelyzete válságos, a for'ntköltségvetésünk is kér­déses ... Az amerikaiak papír­jait valóban begyűjtötték ab­ban az időben, és azokat to­vábbítaniuk kellett... Viszont sokan megőrizték a dokumen­tumokat. az elhunytakét pedig valószínűleg a hozzátartozók rakták cl. Érdemes lenne tisz­tázni, hogy hány emberrel és hány dollárral kell számolni. Tehát egyelőre maradnak a kérdőjelek. Amint többet meg­tudunk, értesíteni fogjuk ol­vasóinkat. Megdöbbentett a cikk, me­lyet dr. Végh Titusz adjunk­tus úr felelősségéről írtak. Ugyan a konkrét esetről sem­mit sem tudok, csak egy beteg vagyok a sok közül, aki majd egy évet töltött a kerepestar- csai kórház sebészeti osztá­lyán. öt hatalmas és számta­lan kisebb műtéten átestem, több alkalommal az intenzív osztályon is voltam. Sok min­dent tapasztaltam. Például láttam újraélesztést. Csak az tudja, aki látja: em­berfeletti küzdelmet folytatnak azért, hogy visszahozzanak va­lakit az életbe. És hiszem, hogy az orvosoknak, az ápolónőknek ünnepnapnak számít minden olyan eset, amikor sikerül se­gíteniük. Hisz tudom, hogy mit meg nem tesznek minden egyes betegért. Van úgy, hogy fárad­ságot nem ismerve reggeltől estig egyfolytában operál egy- egy orvos. És bármikor, ha szükséges, nekiállnak a műtét­nek. Nekem ugyan nem dr. Végh Titusz adjunktus volt az orvo­som, de naponta tapasztaltam, hogy lelkiismeretesen, türelem­mel és emberséggel végezte munkáját. Rengeteg gyógyult mondhat neki köszönetét, úgy mint én dr. Kausz István tanár úrnak, aki a mai napig min­dent megtesz értem. Tudom, hogy a halál borzal­mas dolog, különösen akkor, ha valaki a gyermekét veszíti el. És azt is tudom, hogy minden­ki szeretné, ha legalább az ő hozzátartozójával csodát mű­velnének. De őszintén kívá­nom dr. Végh Titusznak, hogy tudja bebizonyítani ártatlan­ságát, és továbbra is dolgoz­hasson olyan lelkiismeretesen, mint ahogy azt eddig tette! Holobán Ferenc Gödöllő O. M. S. sülysáp! olvasónk lánya lakására gyűjt. Azt kí­vánja megtudni, ilyenkor me­lyikük kaphat adókedvez­ményt. Aki lakótelek és lakás vá­sárlására, építésére vagy bő­vítésére rakja félre pénzét, az a személyi jövedelemadójából legfeljebb 12 000 Ft-ot levon­hat. Az adóból akkor lehet le- vonpi, ha a lakossági betét- gyűjtéssel foglalkozó pénzinté­zettel takarékossági megálla­podást köt. A szerződést sa­ját vagy harmadik személy (a kedvezményezett) javára kell megkötni. Az adóból tehát a szerződést kötő. fél vonhat le. A megállapodás alapján öt éven keresztül meghatározott összeget havonta be kell fizet­ni a számlára. Természetesen arra is van mód, hogy egy ösz- szegben fizessen be számlájá­ra az állampolgár vagy egy­szerre nagyobb összeget he­lyezzen el. Fordított eset azon­ban nem lehetséges, mert a számláról részösszeget leven­ni nem lehet, de annak nincs akadálya, hogy az egész beté­tet felmondják. A pénzintézet a betétről igazolást ad ki, amelynek alapján azt le lehet vonni az adóból. • Hat évet töltött fegyházban 1956-os cselekménye miatt egy magát megnevezni nem kívá­nó rokkantnyugdíjas. Ügy tu­dom, hogy ezeket az éveket a nyugdíjnál figyelembe veszik. Hol kell az ügyemet intézni? — kérdezi. * Az 1956. október 23. és 1963. április 4. között a népfelkelés­sel összefüggésben elkövetett politikai bűncselekmény,.. va­lamint az ezzel együtt a harci cselekmények során elkövetett emberölés, rablás, közveszély- okozás vagy személy elleni erőszak miatt elítélt — az 1989. évi XXXVI. törvény alapján — cselekményét sem­misnek kell tekinteni. Ezen­kívül a legfőbb ügyész indít­ványára, illetve az elítélt vagy hozzátartozója kérésére a Legfelsőbb Bíróság — az előb­bi időhatáron belül — a nép­felkeléssel összefüggésben,' méltányolható körülmények között elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatti elítélést is semmisnek nyilváníthatja. Mindezeken felül az előbbi időhatáron kívüli politikai vagy méltányolható körülmé­nyek közt elkövetett cselek­mény miatti elítélést is sem­misnek nyilváníthatja a Leg­felsőbb Bíróság. A törvény alapján az elítélt vagy hozzá­tartozója kérelmére az első fo­kon eljárt bíróság igazolja. hogy az elítélés semmis. Ha a bíróság az igazolást megtagad­ja, a határozat ellen a kérel­mező fellebbezéssel élhet. • Közlekedési balesetet oko­zott L. R. nagykőrösi műsze­rész. A fiatalember arra kí­váncsi, vonatkozik-e rá a nem­rég elfogadott amnesztia. Olvasónk nem írta meg pon­tosan a baleset körülményeit, így kérdésére csak általános választ tudok adni. A Magyar Köztársaság kiki­áltása alkalmából meghirde­tett közkegyelem nem terjed ki minden bűnelkövetőre. Az amnesztia következtében nem kell tovább a büntetésvégre­hajtási intézetben maradni an­nak, akit három évet meg nem haladó szabadságvesztésre, il­letőleg szigorított javító-neve­lő vagy javító-nevelő munká­ra ítéltek, amennyiben a bűn- cselekményt gondatlanságból követte el. Az ilyen mértékű szándékos bűnelkövetők közül is közkegyelmet kapott a te­herben lévő nő, az az anya. aki 14. életévét be nem töltött gyermekével él együtt, vala­mint az 55 évnél idősebb nő és a 60 évnél idősebb férfi, to­vábbá az életveszélyes vagy gyógyíthatatlanul súlyos be­teg. Az előbb felsorolt bűnö­sök három évnél hosszabb szabadságvesztése pedig a fe­lére csökken. A törvény alap ián nemcsak az elzárt személyek, hanem gatlant, hogy azt a fiatal az új családjával a közös élet so­rán használja. A szülői szán­dékok azonban sajnos igen sokszor meghiúsulnak, ezért felmerül az a kérdés, hogy kinek kell a lakásból-távoz­nia a házasság felbontásaikor. Abban az esetben, ha a szü­lőket megilleti a haszonélve­zet joga, a döntés az ő ke­zükben van, hiszen a fiata­lok csak az ő hozzájárulá­sukkal használják a lakást. A szülőket illeti meg tehát an­nak meghatározása, hogy ki maradjon a lakásban és on­nan kinek kell távoznia. A szülőknek ezt a jogát azon­ban a lakásban élő kiskorú érdekei .korlátozhatják, ha azo­kat a döntés súlyosain veszé­lyezteti. Ilyen esetben a sé­relmet szenvedő fél jogait bí­róság előtt érvényesítheti. Más a helyzet akkor, ha a haszonélvezeti jogot az ingat­lant vásárló szülők nem kö­tötték ki. Ilyenkor a lakás kiürítése során a felek meg­állapodása az irányadó. En­nek hiányában a bíróság fog dönteni. | Dr. Sinka Imre | A belügyminiszter feladatá­ról és hatásköréről szóló jog­szabályt módosította a Minisz­tertanács. Valutaellátás. A 115/1939. (XI. 19.) Mt számú rendelet a belföldiek valutaellátásáról szól. E jogszabály rendelkezik többek között arról, hogy a konvertibilis elszámolású or­szágokba kiutazó a külföldi tartózkodása során felmerülő költségeinek fedezésére évente 50 USD-t, négy naptári évre összesen legfeljebb 300 USD-t vagy annak megfelelő fizető- eszközt vásárolhat. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 84. számá­ból ismerhetők meg. Devizagazdálkodás. A pénz­ügyminiszter- 39 1989. (XI. 25.) sz. rendeletének (mely a terv­szerű devizagazdálkodásról szóló korábbi jogszabály, mó­dosítása) 1. sz. melléklete ha­tározza meg azokat az árucik­keket, melyek postaforgalom- ban, illetve utasforgalomban ajándékként devizahatósági engedély nélkül nem küldhe­tők, illetve vihetők. A rendeletet a Magyar Köz­löny 1989. évi 86. száma tar­talmazza. De nézzük, hogy hová ve­zettek ezek a különös utak. A bandavezér, Ladányi Attila délelőttönként Fábián Eriká­val felderítő körútra indult. Ekkor választották ki a hely­színt, ahová később vissza­mennek. Ez már úgy történt, hogy elindultak négyesben, rendszerint két gépkocsin. A főnök és a barátnője a kocsiból figyelt, hogy szükség esetén jelezni tudjon. A két „beosztott” pedig közben ki­rámolta a cuccokat, melyek, mint már korábban is szó volt róla, értékes holmik voltak. így például egy török állam­polgár által bérelt fővárosi la­kásban nemcsak közel száz­ezer forintot és ékszereket, ha­nem nagy összegű nyugati va­lutát is találtak. Egy másik, ugyancsak bevárosi lakásban félmillió forint értékű arany ékszerek voltak. Az ékszereket egyébként rendszerint - Fábián• Erika értékesítette. Szétszerelték a Ladát A gépkocsikhoz sem a Mer­kur útján jutottak. Így pél­dául egy 1500-as Ladát ha­mis kulccsal felnyitottak, az elektromos vezetéket rövidre zárták, és az autót Monorra vitték. Később átmentek vele Gyulára, ott egy ismerősük Hozzászólás cikkünkhöz Vádirat a sebészorvos eSSen A nyári kirándulásaink so­rán gyakran találkozhatunk a kedves képpel: a hétvégi há­zak udvarán gyerekek kisku­tyákkal játszadoznak. Szép, szép, mondhatjuk, de: Az üdülőtulajdonosok közül sokan vesznek vagy szerez­nek kiskutyát, mondván: hadd játsszon a gyerek. De aztán el­jön az ősz, a nyaralók haza­térnek városi otthonaikba, ahol a kutyatartás nehéz. Ezért sokan „ottfelejtik” a ku­tyát a zártkertben, vagy elhe­lyezik a környéken. A gyere­keket megnyugtatják — ta­vasszal majd szerzünk mási­kat —, az ebek meg kutyahű­séggel várják gazdáikat. Az éhség azonban nagy úr, kez­dődik a kóborlás. A szeméttá­rolók környékén vagy némely járókelőtől kerül néhány fa­lat ... Ilyenkor Pomázon gyakori a kóbor kutya, különösen a HÉV- állomásnál, ahol a lángossütő- nél, a bisztrónál mindig akad ennivaló. Jelenleg négyen van­nak, mintha egy alomból szár­maznának; kéregetni is együtt járnak, s összebújva, egymást melegítve alszanak. De mi lesz, ha beköszönt a zordabb idő, az erős havazás? Bízom abban, . hogy addigra vala­mennyien új, gondos gazdára találnak, hisz igen szép álla­tok. És talán'majd egyszer azt is megérjük, hogy az előző gaz­dák lelketlenségét valamilyen hatóság méltóképpen „értékel­je”. Balogh Gyula Pomáz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents