Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-18 / 298. szám

1989. DECEMBER 18., HÉTFŐ 3 * , 1 , nem rozsdállik Ülést tartott a Miniszter tanács (Folytatás az 1. oldalról.) az utolsó is letért Szada, ör- bottyán, Erdőkertes irányába. S ekkor szemből, egy másik Vonzáskörzet felöl tűntek elő a fölmálházott autók. Irány te­hát Vác. A közben levő fal­vakban is nagy volt a sürgés­forgás, a vasútállomásokon sok a várakozó: ők is indul­tak ajándékot venni, a váro­sokba. — Vidéken már óla) és cu­kor sincs! — panaszkodott egy fejkendős asszony, Hodák né­ni. Vácott a Naszály Aruházat kerestem, hiszen szinte már hagyomány, hogy aranyva­sárnapokon itt mérjük le a forgalom, a kereslet-kínálat alakulását. Most azonban azt hittem, eltévedtem, s Cseh­szlovákiában vagyok. A par­kolóban szinte mást sem lát­ni, csak Skodákat, „CS” betű­vel hátsó fertályukon. Bár többségük felvidéki magyar, kiválasztott riportalanyommal nem volt szerencsém: csak szlovákul tud, de mintha azt magyarázná, hogy Bécsbe esté­re se érnének a nagy cseh— osztrák határforgalom miatt. Ügy. hogy most „magyarban” vették meg a karácsonyi aján­dékot —, s büszkén mutatja zsákmányát, valamiféle ház­tartási gépet, amelyről csak egyet tudok megállapítani, mégpedig a származási helyét, az pedig : Csehszlovákia... S ha már cseheket mond­tunk, mondjunk lengyeleket is. Távolabb vertek tanyát, a kettes főút mentén, Budapest irányában, Törülközőt, laka­tot árulnak, bár újabban in­kább az arany és a dollár a „menő'’ a vevők és árusok körében. A Pest megyei településekről sokan utaztak vásárolni a fő­városba A Naszály Áruházban azon­ban csak magyar szó hallat­szott, de az igen sok. A vá­sárlási eksztázisban levő tö­meg alá s föl vándorolt föld­szint és emelet között, de szí­vesebben fölfelé. Ott rejtőz­ködnek a műszaki cikkek, s e karácsonyi vásár legfőbb slá­gerei a technikai csodák. A forgalomra következtetni le­het az irdatlan méretű kar- tonpapírkupacból: hogy köny- nyebben lehessen az árut autó­ba zsúfolni, sokan eldobálják a csomagolást. Parabolaanten­na és szaunakályha, mikrohul­lámú sütő és masszírozógép védelmére hivatott dobozok hevernek százszámra az áru­ház körüli csatatéren. — Harminckétféle televíziót, tisennégyféle videót kínálunk a vevőknek — mondta Ma­tyó József, az áruház osztály­vezetője —, bevételünk nem­csak a drágább áruk miatt nagy. Nem tudok annyi cik­ket hozatni, amennyi elég vol­na. Ha még két vagon árut si­került volna beszerezni, az is elkelt volna. Arany- vagy rozsdásvasár­nap volt ez a vásárnap? Ügy tűnik, arany — annyi pénzt költöttünk. Érdekes módon, a szeretet ünnepén valóban vet­tük, s nem csak elvettük az árut: a Naszályban is mind­össze két kisgyereket kellett figyelmeztetni, hogy ne a zse­bükben vigyék fai a videoka­zettát. Van pénzünk? A ke­reskedők szerint csak volt: ez volt az utolsó alkalom, mikor mindenki szabadulni kívánt értéktelenedő forintjaitól, s még éppen volt mitől. Arany- vasárnap volt ez, búcsúval egybekötve. Búcsúztunk a pén­(Folytatds a2 t. oldalról.) kaviszony év közben kezdődött a szabadság arányos része jár a dolgozóknak; ha a kollektív szerződés másként nem ren­delkezik, az alapszabadság kétharmadát egybefüggően kell kiadni, a szabadság kiadá­sánál a dolgozót meg kell hall­gatni, s kívánságát lehetőség szerint teljesíteni kell. A szóvivő ezt követően be­jelentette: a jövőben az Or­szágos Árhivatal elnöke he­lyett a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter gyakorol­ja majd a mezőgazdasági ter­mékek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek tekintetében az árhatósági jogokat. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kor­mány módosította a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi törvény végrehajtását szolgá­ló kormányrendeletet. A gyed­re az is jogosult lesz, aki ko­rábban 65 százalékos segélyt zünktől. Tóth Béla Endre Kártérítést követelnek * Az önkormány zai konfliktusai » Az új hatalmi szituációban esészen új törekvések kerül- " nek felszínre. Lapunkban is irtunk róla, hogy Visegrád csak- S nem 1 milliárd 200 millió forintos kártérítést követel a kor- 8 mánytól a vízlépcső építésének elmaradása miatt. Hévíz ta- S nácsa úgy gondolja, hogy a település lakosságának pénz jár az egész Európában híres gyógytó tönkretétele után. Világos, ö hogy az önkormányzatok megerősödésével konfliktushelyzet 8 alakulhat ki a kisebb-nagyobb szervek, akár a kormány és a § tanácsok között is! Mit mond erről s az önkormányzati tör- 8 vénykoncepcióról dr. Fiircht Pál, a Belügyminisztérium ön- I kormányzati és igazságíelügyclcti főosztályának vczctölielyct- S teseí Kelendő ajándék volt a divatos ruhanemű és pulóver (Vimola Károly felvételei) hogy megkeresse azt, aki szólt, de mozdulni nem tudott. Hogy kerül ide a Balaton, a gumi­matrac, a hullámok? Hullámo­kon ringatózik. Eltűnik a hul­lám. Minden nagy semmitlen semmivé válik. Most meg pofozzák. Nem, 'ezt ne! Ez fáj/ Körülötte hó- fehérség, a hófehérségben sze­mek. Mintha fésű elé fogott selyempapíron szájharmoni­kázná valaki: oké gyerekek, kinyitotta a szemét! — Ne féljen, kórházban van — hajol fölé két szem a sok­szor kettőből. — Érti, mit mon­dok? Hall engem? Hunyorog­jon! Megszúrom a kezét. Érzi? — Hülye — szalad ki a szá­ján — ez hülye vicc! Hát per­sze hogy érzem! — Mozdítja az alsó karját, ne erőltesd, ennyi elég. A mandi- buláján a törések, tudod. Te­kintete tisztul, jobb szemét nem tudja becsukni... A házibuli. Füst, meleg, zaj, egy hegynyi fokhagymás forró lángos. A magnetofon üvölt. Sör. Valaki valami szörnyű italt hozott, a flaska címkéjén ez áll: Ma cherie. Maseri fok­hagymás lángossal. Házibuli. Holnapseri... — Kórházban van, vigyázunk magára. Meg fog gyógyulni. Érezte, émelyeg. — Hagyjatok pihenni — pró­bálja mondani, de mintha te­niszlabda lett volna nyelv he­lyett a szájában. Körűié eltűn­tek a szemek. Ismét nagy fényesség, össze­hasonlíthatatlan azzal, amely egy villanásnyira újból meg­jelent észleléseiben, utoljára. Hatalmas terem ágyakkal, az egyikben ő. Miért fekszik? Hogy kerül ide?! Megpróbál felkönyökö’ni, forog körülötte a világ. A fehér köpenyesek megint itt vannak, egy egész sereg, magas, őszülő szemüve­gessel az élen. Ezt a hangot már hallotta. Mintha hallotta volna. — Jó reggelt. Jó reggelt, igaz, hogy délután van! Magának aztán tényleg mondhatják, hogy Isten hozta! Mármint vissza. De ott voltunk mi is az eltérítésnél! Még néhány nap kell, hogy teljesen megértse az egészet. Már érdemes a hosszabb idő­re rögzítő kényelmetlen gal­lérba fogni a nyakát. A száj- sebészeten tört állkapcsa da­rabjait rögzíteni, összedrótoz­zák a két fogsorát. Vicsorogni szabad, sőt kell: a sérült arc- ideget meg kell tanítani visel­kedni. Minderre azért emlékszik, mert kérdéseire többször elis­mételték a történteket. Nevét kérdezik, megmondja. A lakcí­mét. Fejében űr. Csak egy szám, a százhuszonkettő jut az eszébe. Bólint, amikor kér­dik, tudja-e, mi a város, mi az utca. Tudja, de képtelen meg­mondani, megmagyarázni. Egy növény kacskaringóziik tenye­res levelekkel odakint az ab­lakon túl. Neve nincsen, nem mondják meg. Ebédkor érzi a paradicsomleves édes-sós ízét. Szívócső segítségével hörpö- li. Kórterem, ablak, fal, fák. repkény! Igen, repkény a növény neve! Mint a szódavíz buborékai, úgy bukkannák fel tudata mély poharából jelen­tésestül a szavak. De nem vál­nak semmivé. Megmaradnak. — Ezer közül két-három em­ber éli túl az Ilyen balesetet — ébresztgetik önérzetét, élet­kedvét a röntgenesek, miköz­ben koponyájárólj gerincéről, más csontjairól készítenek fel­vételeket. — Ha túléli, akkor is előfordulhat, hogy eszmélet­— Már a pártok tárgyalják azt az önkormányzati tör­vénykoncepciót, amelyet az Államigazgatási Szervezési Intézet kutatói és a Belügy­minisztérium Közigazgatási Főcsoportfőnöksége dolgozott ki. A számítások szerint ja­nuárban kerül a parlament elé. aztán két hónapos társa­dalmi vita következik. A fo­lyamat befejezéseként az Or­szággyűlés foglal állást, mi­lyen legyen az. önkormányzati törvény. Azonban a közvéle­mény máris számon kéri a ta­nácsoktól, miért nem visel­kednek önkormányzatként. Pedig még a tanácstörvény van életben. • De mit tartalmaz az emli- tett koncepció? — Mi azt szeretnénk, ha a később megszületendő önkor­lensége addig tart, ameddig 6 létezik. Az orvostudomány mindent megtesz, hogy életben tartsa. Irgalmas éltetés az van, de nálunk ismeretlen a rende­lésre érkező irgalmas halál. Múlnak a hetek. Állni, járni tanul. Lelkét pszichiáter ba­busgatja, újraélesztéstől kék foltos, zúzódott testének gyógytornász tanítja az életre szólító leckét. Az autóhoz, amellyel érte jönnek, saját lábán csoszog, segítség nélkül. A fél kórház kíséri. Kevés be­szédű, de útközben valami fe­csegőroham szállja meg. Het­venszer is el kell mondani, milyen gyönyörű, hogy süt a nap. Hitetlenkedni kell, hogy az autóbaleset után két hétig eszméletlen volt, hogy közben mesterségesen hozták vissza „onnan" e világba. Koponya­alapi törés ... repedt csigo­lyák. Jobb kezébe, ujjaiba tér vissza az élet. Falucskán igyekszik át az autó. Méltatlankodó libacsapat tér ki az útjából, ám mégis lassítani kell. Sötétbe öltözött kis csapat kanyarodik az út­ra, előttük üvegezett fekete hintót húz két almásderes. A hintó tetején virágözön. Az üvegfal mögött koporsó. És csend van. És fergeteges nevetés töri meg a csendet, vá­ratlan, nem ide illő. Nézik ri­adtan. — Baj van? Megálljunk? Bugyborékol a kacaj, majd zokogásba vált. Patakzik a könnye, ettől a könnyözöntől letisztul minden és visszajön és élni akar. — Gyerekek, látjátok, gyere­kek, az ott nem én vagyok! Még nem én vagyok! Eszes Katalin mányzati törvény világosan megvonná a határokat: mikor kell és lehet országos hatás­körű szerveknek dönteni, s mely ügyekben van szabad keze a helyi önkormányzat­nak. Például fölösleges főha­tóságoknak beleszólni abba, hogyan fejlesztenek az ott la­kók egy települést, hogy csa­tornát, sportcentrumot, avagy tejcsarnokot építenek. Viszont az önkormányzat sem teheti meg, hogy teszem azt bezár­ja az iskolát, az orvosi rende­lőt, vagy körülkeríti a falut. • Világos. Am az elmon­dottak feltételezik, hogy lehet konfliktushelyzet a központi és az önkormányzati hatalom között. — A koncepcióban szerepel, hogy a kormánynak a dön­tései előtt ki kell kérnie az önkormányzatok szövetségé­nek a véleményét. Ezenkívül a településeket megilleti az úgynevezett felterjesztési jog, amely azt jelenti, hogy az őket hátrányos helyzetbe hozó intézkedés felülbírálásának ügyében közvetlenül a kor­mányhoz, illetve a döntésho­zóhoz fordulhatnak. (Ma a szolgálati úton — megye, Belügyminisztérium, kormány — történik ' ez, a szerk.) Ha ez sem elég, alkot­mánybírósági eljárást kezde­ményezhet, vagy felkérheti vizsgálatra a Közigazgatási Bíróságot. És mindenekfelett: az alkotmány megfogalmaz­za az önkormányzat minimá­lis jogait, amelyeket a törvé­nyek sem sérthetnek meg. • Valóban új megközelítés, de lesz-e a funkciók gyakorlá­sához pénz? — Az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak megha­tározott részét át kell adni az Önkormányzatok birtokába. A koncepció olyan pénzügyi po­litikát szeretne, amely a nem­zeti jövedelemből a szükségle­teknek megfelelő, s nem a maradék összeget biztosítaná. 9 Azt, hogy milyen módon védik az ónkormányzatot, hal­lottuk. De mi a biztosíték ar­ra, hogy nem lesznek túlkapá­sok? — Egy szóval a törvényes­ségi felügyelet. Például a Mi­nisztertanács, amely felosz­lathatja azt a képviselőtes­tületet, amelynek tevékenysé­ge sorozatosan vagy súlyosan törvénysértő, illetőleg amelyik működésképtelen, s akár köz­ponti biztost is nevezhet ki.^ • Mi a véleménye a viseg­rádiak és hévíziek álláspont­járól? — Az elintézési mód nem lehet az, hogy csend legyen! Tárgyalni kell! Vicsotka Mihály kapott. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a feleség halálától szá­mított egy éven át jár majd a férjnek is, feltéve, ha árvael­látásban részesülő gyermeket nevel, s akkor is, ha a feleség halálakor mindketten nyugdí­jasok voltak. A Minisztertanács egyetért­ve az Országgyűlés társada­lombiztosítási bizottságával úgy döntött, hogy 1991-től bi­zonyos összeghatár felett nem kell majd nyugdíjjárulékot fi­zetni. A járulékkal nem fede­zett magas jövedelemrész a nyugdíjalapba természetesen nem lesz beszámítható. E meg­oldás a társadalombiztosítási elveknek megfelelően korlá­tozza majd a kifizetendő nyug­díjakat. A kormány tehát 1990-re nem fogadott el átmeneti, ideiglenes korlátozó intézkedé­seket, így jövőre a jelenlegi nyugdíjszabályok lesznek ér­vényben. Bajnok Zsolt beszámolt ar­ról is, hogy a Hungaroring sportlétesítményként működik a továbbiakban, üzemeltetésé­re, hasznosítására a kormány döntése értelmében új gazda­sági társaságot kell alapítani, amelynek részvényesévé válik a magyar állam is. Az 1991— 1995-ig terjedő időszakra a versenyek szándéknyilatkozat tát még az idén az illetékes nemzetközi szervezeteknél be kell jelenteni. Napirenden szerepelt a Bel­ügyminisztérium szervezeti átalakítása is. A változtatás legfontosabb indoka: jusson kifejezésre az állambiztonsági és a közbiztonsági, azaz a rendőri munka eltérő jellege, a Parlament, a kormányzat és a közvélemény számára le­gyen jól áttekinthető a mi­nisztérium és a különböző szolgálatok munkájának haté­konysága, költségeik felhasz­nálása. Országos Rendőr-fő­kapitányság névvel, illetve NerffXífbiztónsági Hivalál el­nevezéssel a belügyminiszter­nek, alárendelt szervezeteket is létrehoznak. A kormány úgy döntött, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hatásköréből azonnali hatály- lyal kivonja a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos kormányzati hatáskö­röket. Az építkezéssel kapcso­latos, beruházói, környezetvé­delmi és vízgazdálkodási ága­zati irányítás hatáskörének teljes körű gyakorlásával Ud­vari László kormánybiztost bízta meg azzal, hogy az érin­tett tárcákkal együtt tárgyal­jon a pártokkal és a környe­zetvédő mozgalmakkal a ki­alakult helyzetről, a további közös tennivalókról. A szóvivő közölte: Kárpáti Ferenc vezérezredes, az ideig­lenes köztársasági elnöktől —- a miniszterelnök egyetértésé­vel — kérte a rangjának meg­felelő tartalékállományba he­lyezését. Az ideiglenes köztár­sasági elnök a kérésnek ele­get tesz, ily módon Kárpáti Ferenc civil miniszterként ve­zetheti tovább a tárcát. A lé­pést alighanem az ösztönözte, hogy a honvédelmi tárca lé­nyegében kettévált: a minisz­ter felügyelete alá, hatásköré­be a katonapolitikai, az ál­lamigazgatási és a honvédel­mi teendők tartoznak. A jelen levő újságírók a tá­jékoztató’ befejeztével egye­bek között a jövő évi közpon­ti árintézkedésekről tudako­zódtak. Ennek konkrét meg­válaszolásától azonban a szó­vivő eltekintett, mert a dön­tések elsősorban attól függ­nek, hogy a hétfőn kezdődő parlamenti ülésszakon milyen határozatok születnek. A köz­ponti árintézkedésekről ter­jengő hírekkel, „lekete listák­kal” kapcsolatban nem zárta ki, hogy bizonyos termékek forgalmazói „spájzolnak”. Vár­ják az áremelést, s a szigorú racionalitás szerint ebben ne­kik igazuk van. A szóvivő mindazonáltal idézte Hutter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, aki sze­rint nincs nagyobb arányú tartalékolás, a készletek gya­korlatilag a tavalyiakkal egyez­nek. Ennek ellenére Németh Miklós határozottan kérte és felszólította a minisztert: a hét elején kezdjen tárgyaláso­kat a húspari vállalatok veze­tőivel, és egyértelműen álla­podjanak meg a lakossági hús­ellátás zavartalan biztosításá­ról. MSZMP-KONERESSZUS BUDAPESTEN Második forduló a jövő év elején (Folytatás az 1. oldalról.) zetését, s létrehozták — szán­dékuk szerint az MSZMP he­lyett — a Magyar Szocialista Pártot. A tagság jelentős ré­sze azonban felismerte, hogy becsapták, s ragaszkodik párt­jához. Az ország gazdasági helyze­tét elemezve rámutatott: éit- hetetlen, hogy ilyen körülmé­nyek között a kormány veze­tése nem a gazdasági teendők­re összpontosítja a figyelmét, hanem a politikai átalakulás­ra koncentrál. A párt vezető funkcióira fiatalok megválasztását sür­gette Grósz Károly, hangsú­lyozva, hogy az idősebbek ta­pasztalataik átadásával se­gítsék munkájukat. Végül utalt arra, hogy az MSZMP legsürgetőbb feladata az or­szággyűlési és helyhatósági választásokra való felkészü­lés eredményes megszervezé­se, kulcskérdés a saját jelöl­tek megfelelő kiválasztása. A referátumot követő vitá­ban számos, a szorosan vett pártügyeken kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. Az MSZMP helye az elmúlt hónapok során sokat változott a hazai politikai palettán — ez több hozzászólás visszaté­rő gondolata volt, egészen an­nak megfogalmazásáig, hogy az MSZMP napjainkban vol­taképpen ellenzékben van. Ez­zel kapcsolatban Ribánszki Róbert rámutatott: az MSZMP tudomásul veszi hatalmi mo­nopóliumának megszűntét 6 hajlandó a többi párthoz ha­sonlóan megmérettetni a vá­lasztópolgárok előtt. A tulajdonreform mikéntje — ezen belül is a többek ál­tal fenyegető veszélynek ítélt tőkés restauráció — ugyancsak középponti témája volt a \i- tának. A kongresszus „félidejében” Grósz Károly tartott sajtóér­tekezletet. Az egykori főtitkárhoz in­tézett több kérdés is azt fe­szegette, mennyiben hibás az MSZMP volt vezetése az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetének előidézésében. Grósz Károly ezzel kapcsolatosan el­mondta: a párt vezetőit — különösen az utóbbi tíz-tizen­öt évben — súlyos gazdasági tévedések terhelik. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP újjászervezé­se nem csupán a régi, bukott vezetők hatalmának átmenté­sét szolgálja-e, Grósz Károly kifejtette: a párt újjászerve­zésén munkálkodók nagy ré­sze nyugdíjas, tehát részükről semmiféle hatalomátmentésról nem lehet szó. ☆ Késő estig elhúzódott az MSZMP XIV. kongresszusán a szervezeti szabályzat felet­ti vita, emiatt a küldöttek úgy határoztak: második forduló­ban — a jövő év elején — vitatják meg az MSZMP programnyilatkozatát s más állásfoglalásokat. A mintegy nyolcszáz küldött a vezető tisztségviselők és a testületek megválasztásával folytatja munkáját. A kongresszus lap­zártakor még tartott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents