Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-15 / 296. szám

1989. DECEMBER 15., PÉNTEK lem 3 A FUNKCIONÁRIUSOK NEM KEDVELIK... Olyan ez, mint a lakótelepi járda Eddig is tudtam, hogy nem túl jó hely ez a Pest megye. Kiolvastam az elborzasztó statisztikákból, amelyekben ami rossz, abban a megye vezet. Üjabnn — agglomerációs ingázó­ként — pedig már a bőrömön érzem, milyen másodrendű, azaz nem fővárosi lakosként létezni. Az áram, a víz, a telefon, a hajlék itt nagyon drága, közlekedni úgy lehet, mint Ameriká­ban — autó nélkül sehogy —, egy megyei lakó helyenként csak tizedannyi tanácsi költségvetésből részesül, mint egy fővárosi, akár csak peremkerületi ember. Budapest pedig olcsó munkaerő- bányának, szeméttelepnek, hétvégi bódéváros építési területé­nek tartja a megyét. A főváros és a megye határát jelző hely­ségtáblák úgy osztják közigazgatási területekre élőhelyüket, mint ama — másutt már — lebontott vasfüggöny. Valaha, a régmúltban a vá­rosok, mint a társadalmi munkamegosztás termékei ke­letkeztek. Az így elfoglalt he­lyük azonban több vonatko­zásban nemcsak előnyös, ha­nem uralkodói helyzetbe hozta őket a vidékkel szemben. Má­ra már a fejlett országokban az urbanizáció közelebb hozta és hozza a két településtípus színvonalát, az itt lakók élet- körülményeit. Nálunk a léte­ző szocializmus évtizedei alatt város és vidék között az elté­réseket konzerváló hierarchi­kus alá- és fölérendeltség ala­kult ki. Légvonalban közlekednek Az, hogy a vidék életén ja­vítani kell, mára mindenki előtt nyilvánvaló. A kérdés legfeljebb az: hogyan? A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem gazdaság­földrajz és regionális gazda­ságtan tanszékének docense, dr. Matheika Március a közel­múltban figyelemre méltó el­mélettel állt elő. Tanulmányá­ban szakít a régi szemlélettel, amely a települést pusztán mint falutáblától falutábláig tartó, a munkamegosztásban betöltött szerepe után osztá­lyozandó képződményként tár­gyalja. Dr. Matheika a vidé­kieket nemcsak mint munka­erőt, hanem mint fogyasztót is figyelembe veszi, ezért hát az ő meghatározása szerint tele­pülés alatt olyan teret kell ér­tenünk, amelyben érvényesül az emberek lakó- és munka­helyéül szolgáló, továbbá a la­kosságnak tág értelemben szolgáltatást nyújtó intézmé­nyek és létesítmények funk­cionális egysége. S itt következik a gondolat lényege. Azt, hogy a falun élők több mindenhez jussanak, so­kan követelhetik méltán. Az azonban nyilvánvaló, hogy a Liszenkó-telepnek sosem lesz saját operaháza, mint aho­gyan Ürbőpuszta sem kap Skála-áruházat. Hogy hogyan jut „ehhez” a településbeli mégis? A docens elmélete sze­rint ma már nem elégséges vagy indokolt település alatt egy helységet értenünk, hanem településrendszerekben kell gondolkodnunk. Hiszen egyre kevesebben vannak, akik ugyanabban a községben, sőt, városban laknak, mint ahol dolgoznak. Valahogy olyan ez, mint a lakótelepi járda. Eddig úgy csináltuk: itt a betonös- vény, erre kell járni. Termé­szetesen az emberek nem azon, hanem légvonalban köz­lekedtek, letaposván a pázsi­tot, Végre elérkeztünk az új módihoz: megnézni. merre akarnak az emberek közleked­ni, s arra építeni a gyalogjár­dát. Természetes útvonal Ez történne dr. Matheika Március elméletét követve is. Nem a közigazgatási határok szabályoznák az emberek mozgását, hanem a természe­tes, naponta munkaingázással, bevásárlással bejárt útvonal. Az új térképfelosztás szerint nem városról és vidékről, ha­nyesnek fogadják-e el a vég­rendeletet. Ha ez megtörtént, akkor is jogot formálhatnak az úgynevezett köteles részre, amely a törvényes örökrész­nek a fele. Amennyiben az örökösök nem tudnak megegyezni, vitá­jukat a közjegyző nem dönt­heti el, csak polgári bíróság tehet .igazságot vitájukban. Sokan azért nem mernek ügyvédhez fordulni, mert ol­vasmányélményeik alapján at­tól félnek, hogy esetleges örökségüket felemészti az ügy­védi költség. Kenéz doktor szerint ilyesmitől nem kell tartani. Egyrészt azért nem, mert az ügyvédi munkadíjat, az illetékek költségeit a jog­szabályok meglel ősén ala­csonyan állapítják meg. Más­részt azért, mert minden ilyen megbízás előtt az ügyvéd kö­teles felvilágosítást adni a ho­norárium várható összegéről. Az örökség természetesen nem csak akkor kerül pénzbe, ha vitás. Ha valaki ily módon jut ingatlan birtokába, először a hagyatéki eljárás lebonyolí­tásáért kell a szóban forgó te­lek, ház, lakás stb. becsült ér­tékének két százalékát kitevő illetéket fizetni. Ez azonban csak az eljárás díja. Az örök­ség után általában még örökö­södési illetéket is kell fizetni. Az összeg mindenekelőtt a ro­konsági fok függvénye, de el­érheti akár a 40 százalékot is. A törvény azonban sok ked­vezményre is lehetőséget nyújt. Ha például lakástulaj­don első ízben öröklődik, há­zastársak lakásáról van szó, az örökség illetékmentes. Ha épí­tési telek az öröklés tárgya, s a telken az örökös négy éven belül építkezésbe kezd, szintén kedvezményben részesül. Cs. A. nem egymás mellé rendelt te­lepülésekről kell beszélnünk. Ezen belül a vidéki is meg kell hogy kapjon minden jót: húsz­perces úton belül az alapfokú ellátásához szükséges javakat — például tejet, kenyeret —, negyven percen belül közép­szintű ellátásnak minősülő termékeket — mondjuk, zseb­rádiót —, hatvan perc alatt pedig oda kell hogy érjen, ahol felső szintű igényeit is ki tud­ja elégíteni. Ily módon volna felosztva — integrált telepü­lésrendszerekké — Pest iriggyé is. Felsőfokú városrendszer­ként Budapest funkcionálna, mivel azonban nem bizonyos, hogy a központban lévő szol­gáltatóhelyeket vidékről hat­van percen belül el lehetne érni, így a külső kerületek — melyek egyébként is szívesen válnának le a fővárosi köz­ponti igazgatás meleg kebelé­ről — hangsúlyosabb szerepet kapnának. Egymásra utalva Az imigyen létrejött alsó-, közép- és felsőfokú település- rendszerek önigazgatók volná­nak, nem tartoznának megyei irányítás alá, csupán azon községek, melyek adottságaik­nál fogva nem képesek integ­rált településrendszert alkot­ni. Matheika docens elméleté­nek megvalósulása nyomán re­mélhetnénk az olyan torzulá­sok megszűnését, mint amik — példaként említve — közleke­désünket jellemzik, mikor is az éles közigazgatási határoknak köszönhetően a BKV csupán a főváros tömegközlekedését hivatott biztosítani. S míg .va­laki kilométerek tucatjait utazhatja a 7-es buszon hat forintért, azonnal dupla árú jegyet kell váltania, ha kétszáz métert kell az agglomeráció­ban buszoznia. Fel kellene ismerni, hogy a főváros nem létezhet vidék nélkül, mint ahogyan fordít­va is létszükséglet az egymás­rautaltság. Sajnos, az ezt elősegítő településrendszer-el­mélet mind ez ideig nem fej­tett ki jó hatást, a jelenlegi állami, társadalmi funkciók ugyanis túlnyomórészt éppen a jelenlegi területfelosztás ered­ményei — ezért a vezető be­osztásúak nem látják szívesen a docens tervezetét. Tóth Béla Endre Budapest és Becs rendezheti az 1995-ös világkiállítást (Folytatás az 1. oldalról.) tanácsnok vett részt a tanács­kozáson. A magyar és az osztrák kül­döttség a szavazást követően közösen tartott sajtókonferen­ciát. Glatz Ferenc nagy öröm­mel üdvözölte az iroda dönté­sét. „Nem csupán építési le­hetőségnek, gazdasági bemuta­tónak tekintjük ezt a kiállí­tást. Arra kell kihasználnunk a lehetőséget, hogy megmutas­suk azokat a jellegzetessége két, hagyományokat, történel­mi emlékeket, amelyek orszá gainkat jellemzik — mondot­ta. — Ez egyúttal lehetőség ar­ra is, hogy Magyarország, amelyet korábban elzártak et­től. közelebb kerüljön Euró pához." Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik út­törője volt a kelet-európai tér­ségben bekövetkezett és folya matban levő politikai változá­soknak. Kijelentette, hogy a magyar kormány, a magyar Országgyűlés és az ország la­kossága jó világkiállítást akar, és bizonyos abban, hogy képes is lesz annak megrendezésére. Erhard Busek kijelentette: ..Szomszédos országok va­gyunk. Természetesen van kü­lönbség a politikai, a gazdasá­gi és a társadalmi rendszer­ben. De megvan bennünk a törekvés az együttélésre, a kö­zeledésre.” Hangoztatva egy­úttal, hogy a magyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és más kelet-európai változá­sok már szinte meg is valósít­ják a világkiállítás alapesz­méjét, megépítik a jövőbe ve­zető hidat. „Az a kérdés, ho gyan ismerjük meg jobban egymást, hogyan éljünk, dol­gozzunk együtt. Ez a témája a világkiállításnak, és ez a jö­vőbe vezető híd Európa jövője felé vezet” — szögezte le. Kérdésekre válaszolva So mogyi László közölte, hogy a világkiállítás magyar részét elsősorban vállalkozói alapon a külföldi töke bevonásával, üzleti módszerekkel kívánják megszervezni. A költségvetési hozzájárulás az összköltséghez képest minimális lesz, főként a kiállítás területének megvá­sárlását és az alapvető helyi infrastruktúra megteremtését jelenti majd. Erhard Busek elmondta, hogy személyesen tárgyalt a magyar ellenzék képviselőivel, sőt, az MDF kongresszusán meghívott vendégként fel is szólalt a világkiállítás kérdé séről. „Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenki támo­gatja a tervet” — közölte. So­mogyi László hozzáfűzte, hogy a magyar nép többsége nem­A JÓL DOLGOZÓK RÉSZVÉNYT KAPNAK Teljes vagyonukkal feleltek Részvénytársasággá alakult az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A to­vábbra is bábolnai székhelyen működő termelésfejlesztési és kereskedelmi részvénytársasá­got 278 alapító tag — 211 ter­melőszövetkezet, 49 állami gazdaság és 16 nem mezőgaz­dasági termeléssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet — hoz­ta létre. Pest megyéből a Pi­lishegyi Állami Gazdaság, a Ceglédi Állami Tangazdaság, a Monori Állami Gazdaság, a Dunavarsányi Petőfi Mgtsz és a dányi Magvető Tsz is tagja a részvénytársaságnak. A 17 éve alakult közös vál­lalat e döntését a piacgazda­sági követelmények motivál­ták. Eddig a taggazdaságok teljes vagyonukkal készfizetői kezességet vállaltak az IKR gazdálkodásáért. Ez az egyre nehezedő pénzügyi helyzetben már-már akadályozta a műkö­dést. A részvénytársasági tag­sági viszony növeli a hitelké­pességet, mivel az adott szer­vezet csak korlátozottan, rész­vényei arányában felel az rt. gazdálkodásáért. A közös vállalat 3 milliárd 50 millió forint vagyonából 2,5 milliárd forint a felosztható vagyon. Ebből a részvénytár­saságot alapító tagok 1,5 mil­liárd forint részvényesítését határozták el, a közös vállalat­nál nyilvántartott vagyonuk arányában. Egy részvény ér­téke 20 ezer forint. A közgyű­lés arról is határozott, hogy az IKR azon dolgozói, akik jelen­tős mértékben hozzájárultak a közös vállalat vagyonának gyarapításához, 1-5 részvény! térítés nélkül kapnak. A fel­osztható vagyon további részét az rt. tagjai kamatozás nélküli kötvényben vagyonuk arányá­ban kapják meg. Ezt a köt­vényt a mindenkori közgyűlési határozattól függően tíz éven belül részvényesítik. zeti feladatnak és egyúttal nagy lehetőségnek tartja a vi­lágkiállítás megrendezését. Örömmel vettük a hírt a bi­zottsági döntésről, amely azért is kiemelkedő jelentőségű, mi­vel először fordul elő, hogy két ország, illetve azok főva­rosai rendezhetik meg a világ­kiállítást — mondta az MTI munkatársának Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyet­tes, az Országos Idegenforgal­mi Hivatal elnöke a világki­állítás rendezési jogának oda­ítélésével kapcsolatban. Egy százhalombattai fórum vendége volt Nyers Rezső A lakáskamat-emelésről tárgyalni kell a valutaalappal s azt akár már 1991-ben be le« hét vezetni. Kérdésekre válaszolva az MSZP elnöke elmondta, hqgy a ma működő több mint fél­száz párt közül várhatóan csak nyolc-tíz jut be a parlament­be; ezt jósolják a közvéle­ménykutatások is. A keddi MSZP-székházbeli incidensre utalva kijelentette, hogy a Ma­gyar Október Párt egy provo­kációs párt, vezetői pedig visszaélnek a demokráciával. Szólt a népszavazásról is, el­sősorban a propagandamunka tapasztalatairól. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy az MSZP akciója gyenge hatású volt, el­maradt a Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezé­seitől, amelyeket azonban jó­részt külföldi pénzekből fedez­tek. A jövőben a legnagyobb hangsúlyt a rádióra és a tele­víziósa kell helyezni a válasz­tási propagandában. A fórum késő este még tar­tott Százhalombattán. F. Z. (Folytatás az I. oldalról.) jórészt egybeesnek a magyar kormány céljaival, ezért azo­kat — egy kivételével — el kell fogadnunk. Ez az egy pe­dig a lakáshitelek kamatainak megemelése, mert a Magyar Szocialista Párt elnökségének az a véleménye, hogy 1990-ben, amikor a nadrágszíjhúzás egy sor területen az életszínvonal csökkenéséhez vezet, a kama­tok emelésével nem szabad újabb terhet tenni a lakosság vállára. Az így hiányként je­lentkező 12 milliárd forintot a kormány pótolni tudja más forrásokból is, ezért Németh Miklós miniszterelnök rövide­sen megteszi az első lépéseket a valutaalapnál, hogy a hitel­növeléstől a szervezet álljon el. Nyers Rezső még megjegyezte: ezek a módosítások csupán a költségvetés hiányának csök­kentését szolgálnák, s nem vál­toztatnák meg alapvetően az oly sokat, bírált rossz lakásel­látást. Ki kell tehát dolgozni egy alkalmazható koncepciót, Hiánycikk a pirospaprika, étolaj A húsospuíltoknál egyelőre kevesebb a sorbanálló, ez an­nak is köszönhető, hogy sokan otthon vágnak disznót, s sa­ját magukat ellátják hússal. Az olcsóbb húsok az áfész-üz- letekben is hamarabb vevőre találnak, az utánpótlás pedig nem biztosított, hiszen az üz­letek félsertéseket kapnak. Felvágottakból is kisebb a kí­nálat, a tőkehúsok mellett úgy tűnik, a húsipar kevesebb fi­gyelmet szentel a töltelékáruk­nak. Nem kell attól félni, hogy nem lesz mivel koccintanunk szilveszterkor, a pezsgőkínálat széles, s a márkásabb italok mellett a vékonyabb pénztár­cával rendelkezők is találhat­nak a polcokon kedvükre való itókát. Az előrejelzések sze­rint lesz elegendő virsli, kol­bász is. Öröm a háziasszo­nyoknak, hogy a húsipar ígé­rete szerint nemcsak fagyasz­tott, hanem valódi bőrös virs­lit is árusítanak majd kellő mennyiségben. A Dél-pesti Áfész ceglédi áruforgalmi osztályán Feke Miklós osztályvezető azért bosszankodott, hogy a megren­delt étolajat nem szállították ki az üzletekbe. Ügy gondol­ják, azért nem, mert a gyártó cég már az áremelésre vár, s addig visszatartja az áruját. A húsipari vállalatok is kevesebb sertést, felvágottat visznek a boltokba, s a vásárlók sokszor hiába keresik a polcokon a füstölt árut és az olcsóbb hú­sokat. Az osztályvezető szerint az emberek az idén sem takaré­koskodnak az élelmiszer-vá­sárlásnál, a jövő héten még nagyobb rohamra számítanak a kereskedők. H. É. A Budakörnyéki Áfész 23 község boltját látja el áruval. Százhalombattától kezdve egészen Piliscsabáig szállíta­nak élelmiszereket. Mint azt Drobni József áruforgalmi osz­tályvezető elmondta, az úgy­nevezett szezon árukra különös figyelmet fordítanak ezekben a napokban. 95 tonna szalon­cukrot vittek az üzletekbe, s ez várhatóan elegendő lesz. Ki­sebb gondot okoz, hogy a zse­lés és vajkaramellás fajtákból már fogytán van a készlet. Több helyen fenyőfát is árusí­tanak, sajnos az ár évről év­re emelkedik. Az idén a legol­csóbb fa a lucfenyő, méterét 150 forintért árulják. Szentes­tén sok családban halvacsorát készít a háziasszony. Az áfész kijelölt üzleteiben december 20-tól árusítanak pontyot, ki­lóját 95 forintos áron. Egyes üzletekben — ahol megoldha­tó — szeletben is kapható lesz a rántott halnak való. Az elő­rejelzések szerint a kínálat bő­séges lesz. Az osztályvezető elmondta, hogy az áfésznak elsősorban nem a karácsonyi ételspeciali­tások beszerzése okoz gondot, hanem az; hogy a jövő évi sza­bad áraktól félve, az emberek már megkezdték a „spejzo- lást”. A Füszért teherautói na­ponta többször is megfordul­nak az üzleteknél, alig győzik a szállítást. Változatlanul hiánycikk a pirospaprika, s újabban — disznóvágás idején — már a rizs is. A boltokban manapság keresett cikk a liszt, cukor is. Az osztályvezető el­panaszolta, hogy étolajból és margarinból egész évben hiá­nyos volt az ellátás, megfele­lő mennyiséget sohasem kap­tak. Roham a finomságokért Mi magyarok híresek vagyunk arról, hogy szeretünk jó­kat enni. Az ünnepeket is terített asztallal várjuk. A kará­csony előtti napokban a háziasszonyok már járják az üzlete­ket, hogy beszerezzék a kívánt finomságokat. A vásárlókedv­nek határt szab a pénztárcánk, no meg az is, hogy mi kapható az üzletekben. nélkül is érvényes. Ha géppel íródik, vagy másnak diktálják, két tanú aláírása is szüksé­ges. A szóbeli végrendelet, ha nem erősítik meg írásban is, érvényét veszíti. A magán­végrendelet minden egyes ol­dalát alá kell írni, csak ebben az esetben hiteles a teljes szö­veg. Idős házaspárok gyakor­ta követik el azt a hibát, hogy közösen, egy papíron végren­delkeznek, pedig az ilyen tes­tamentum nem érvényes. So­kan keverik a végrendelet és az öröklési szerződés fogalmát. Ez utóbbi tartalma megegye­zik a tartási szerződéssel, for­mailag a végrendelettel. Ilyen okirat elkészítésekor is érde­mes szakemberhez, jogtaná­csoshoz, ügyvédhez fordulni. Örökléskor, ha ingatlan va­gyonról van szó, minden eset­ben le kell folytatni a hagya­téki eljárást, ingóság esetében csak abban az esetben, ha az örökösök ezt kérik. Haláleset bekövetkeztekor, miután a tanács szakigazgatá­si szerve megkapta a halotti anyakönyvi kivonatot, általá­ban a hagyatéki, gyámügyi előadó értesíti az örökösöket a hagyatéki eljárásról. Ingat­lan vagyon esetében be kell szerezni a hiteles tulajdonlap másolatát, az örökösök szemé­lyi adatait. Előfordul, hogy az örökhagyónak olyan ingatlan­ja van, amelyről nem rendel­kezett, az örökösök is csak a hagyatéki eljárás után szerez­nek tudomást róla. Ilyen eset­ben póthagyatéki eljárást kell kérni Köteles rész Az örökösöknek a végren­delet kihirdetésekor nyilatkoz­niuk kell arról, hogy érvé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents