Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-15 / 296. szám
1989. DECEMBER 15., PÉNTEK lem 3 A FUNKCIONÁRIUSOK NEM KEDVELIK... Olyan ez, mint a lakótelepi járda Eddig is tudtam, hogy nem túl jó hely ez a Pest megye. Kiolvastam az elborzasztó statisztikákból, amelyekben ami rossz, abban a megye vezet. Üjabnn — agglomerációs ingázóként — pedig már a bőrömön érzem, milyen másodrendű, azaz nem fővárosi lakosként létezni. Az áram, a víz, a telefon, a hajlék itt nagyon drága, közlekedni úgy lehet, mint Amerikában — autó nélkül sehogy —, egy megyei lakó helyenként csak tizedannyi tanácsi költségvetésből részesül, mint egy fővárosi, akár csak peremkerületi ember. Budapest pedig olcsó munkaerő- bányának, szeméttelepnek, hétvégi bódéváros építési területének tartja a megyét. A főváros és a megye határát jelző helységtáblák úgy osztják közigazgatási területekre élőhelyüket, mint ama — másutt már — lebontott vasfüggöny. Valaha, a régmúltban a városok, mint a társadalmi munkamegosztás termékei keletkeztek. Az így elfoglalt helyük azonban több vonatkozásban nemcsak előnyös, hanem uralkodói helyzetbe hozta őket a vidékkel szemben. Mára már a fejlett országokban az urbanizáció közelebb hozta és hozza a két településtípus színvonalát, az itt lakók élet- körülményeit. Nálunk a létező szocializmus évtizedei alatt város és vidék között az eltéréseket konzerváló hierarchikus alá- és fölérendeltség alakult ki. Légvonalban közlekednek Az, hogy a vidék életén javítani kell, mára mindenki előtt nyilvánvaló. A kérdés legfeljebb az: hogyan? A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságföldrajz és regionális gazdaságtan tanszékének docense, dr. Matheika Március a közelmúltban figyelemre méltó elmélettel állt elő. Tanulmányában szakít a régi szemlélettel, amely a települést pusztán mint falutáblától falutábláig tartó, a munkamegosztásban betöltött szerepe után osztályozandó képződményként tárgyalja. Dr. Matheika a vidékieket nemcsak mint munkaerőt, hanem mint fogyasztót is figyelembe veszi, ezért hát az ő meghatározása szerint település alatt olyan teret kell értenünk, amelyben érvényesül az emberek lakó- és munkahelyéül szolgáló, továbbá a lakosságnak tág értelemben szolgáltatást nyújtó intézmények és létesítmények funkcionális egysége. S itt következik a gondolat lényege. Azt, hogy a falun élők több mindenhez jussanak, sokan követelhetik méltán. Az azonban nyilvánvaló, hogy a Liszenkó-telepnek sosem lesz saját operaháza, mint ahogyan Ürbőpuszta sem kap Skála-áruházat. Hogy hogyan jut „ehhez” a településbeli mégis? A docens elmélete szerint ma már nem elégséges vagy indokolt település alatt egy helységet értenünk, hanem településrendszerekben kell gondolkodnunk. Hiszen egyre kevesebben vannak, akik ugyanabban a községben, sőt, városban laknak, mint ahol dolgoznak. Valahogy olyan ez, mint a lakótelepi járda. Eddig úgy csináltuk: itt a betonös- vény, erre kell járni. Természetesen az emberek nem azon, hanem légvonalban közlekedtek, letaposván a pázsitot, Végre elérkeztünk az új módihoz: megnézni. merre akarnak az emberek közlekedni, s arra építeni a gyalogjárdát. Természetes útvonal Ez történne dr. Matheika Március elméletét követve is. Nem a közigazgatási határok szabályoznák az emberek mozgását, hanem a természetes, naponta munkaingázással, bevásárlással bejárt útvonal. Az új térképfelosztás szerint nem városról és vidékről, hanyesnek fogadják-e el a végrendeletet. Ha ez megtörtént, akkor is jogot formálhatnak az úgynevezett köteles részre, amely a törvényes örökrésznek a fele. Amennyiben az örökösök nem tudnak megegyezni, vitájukat a közjegyző nem döntheti el, csak polgári bíróság tehet .igazságot vitájukban. Sokan azért nem mernek ügyvédhez fordulni, mert olvasmányélményeik alapján attól félnek, hogy esetleges örökségüket felemészti az ügyvédi költség. Kenéz doktor szerint ilyesmitől nem kell tartani. Egyrészt azért nem, mert az ügyvédi munkadíjat, az illetékek költségeit a jogszabályok meglel ősén alacsonyan állapítják meg. Másrészt azért, mert minden ilyen megbízás előtt az ügyvéd köteles felvilágosítást adni a honorárium várható összegéről. Az örökség természetesen nem csak akkor kerül pénzbe, ha vitás. Ha valaki ily módon jut ingatlan birtokába, először a hagyatéki eljárás lebonyolításáért kell a szóban forgó telek, ház, lakás stb. becsült értékének két százalékát kitevő illetéket fizetni. Ez azonban csak az eljárás díja. Az örökség után általában még örökösödési illetéket is kell fizetni. Az összeg mindenekelőtt a rokonsági fok függvénye, de elérheti akár a 40 százalékot is. A törvény azonban sok kedvezményre is lehetőséget nyújt. Ha például lakástulajdon első ízben öröklődik, házastársak lakásáról van szó, az örökség illetékmentes. Ha építési telek az öröklés tárgya, s a telken az örökös négy éven belül építkezésbe kezd, szintén kedvezményben részesül. Cs. A. nem egymás mellé rendelt településekről kell beszélnünk. Ezen belül a vidéki is meg kell hogy kapjon minden jót: húszperces úton belül az alapfokú ellátásához szükséges javakat — például tejet, kenyeret —, negyven percen belül középszintű ellátásnak minősülő termékeket — mondjuk, zsebrádiót —, hatvan perc alatt pedig oda kell hogy érjen, ahol felső szintű igényeit is ki tudja elégíteni. Ily módon volna felosztva — integrált településrendszerekké — Pest iriggyé is. Felsőfokú városrendszerként Budapest funkcionálna, mivel azonban nem bizonyos, hogy a központban lévő szolgáltatóhelyeket vidékről hatvan percen belül el lehetne érni, így a külső kerületek — melyek egyébként is szívesen válnának le a fővárosi központi igazgatás meleg kebeléről — hangsúlyosabb szerepet kapnának. Egymásra utalva Az imigyen létrejött alsó-, közép- és felsőfokú település- rendszerek önigazgatók volnának, nem tartoznának megyei irányítás alá, csupán azon községek, melyek adottságaiknál fogva nem képesek integrált településrendszert alkotni. Matheika docens elméletének megvalósulása nyomán remélhetnénk az olyan torzulások megszűnését, mint amik — példaként említve — közlekedésünket jellemzik, mikor is az éles közigazgatási határoknak köszönhetően a BKV csupán a főváros tömegközlekedését hivatott biztosítani. S míg .valaki kilométerek tucatjait utazhatja a 7-es buszon hat forintért, azonnal dupla árú jegyet kell váltania, ha kétszáz métert kell az agglomerációban buszoznia. Fel kellene ismerni, hogy a főváros nem létezhet vidék nélkül, mint ahogyan fordítva is létszükséglet az egymásrautaltság. Sajnos, az ezt elősegítő településrendszer-elmélet mind ez ideig nem fejtett ki jó hatást, a jelenlegi állami, társadalmi funkciók ugyanis túlnyomórészt éppen a jelenlegi területfelosztás eredményei — ezért a vezető beosztásúak nem látják szívesen a docens tervezetét. Tóth Béla Endre Budapest és Becs rendezheti az 1995-ös világkiállítást (Folytatás az 1. oldalról.) tanácsnok vett részt a tanácskozáson. A magyar és az osztrák küldöttség a szavazást követően közösen tartott sajtókonferenciát. Glatz Ferenc nagy örömmel üdvözölte az iroda döntését. „Nem csupán építési lehetőségnek, gazdasági bemutatónak tekintjük ezt a kiállítást. Arra kell kihasználnunk a lehetőséget, hogy megmutassuk azokat a jellegzetessége két, hagyományokat, történelmi emlékeket, amelyek orszá gainkat jellemzik — mondotta. — Ez egyúttal lehetőség arra is, hogy Magyarország, amelyet korábban elzártak ettől. közelebb kerüljön Euró pához." Somogyi László aláhúzta, hogy Magyarország egyik úttörője volt a kelet-európai térségben bekövetkezett és folya matban levő politikai változásoknak. Kijelentette, hogy a magyar kormány, a magyar Országgyűlés és az ország lakossága jó világkiállítást akar, és bizonyos abban, hogy képes is lesz annak megrendezésére. Erhard Busek kijelentette: ..Szomszédos országok vagyunk. Természetesen van különbség a politikai, a gazdasági és a társadalmi rendszerben. De megvan bennünk a törekvés az együttélésre, a közeledésre.” Hangoztatva egyúttal, hogy a magyarországi, lengyelországi, csehszlovákiai és más kelet-európai változások már szinte meg is valósítják a világkiállítás alapeszméjét, megépítik a jövőbe vezető hidat. „Az a kérdés, ho gyan ismerjük meg jobban egymást, hogyan éljünk, dolgozzunk együtt. Ez a témája a világkiállításnak, és ez a jövőbe vezető híd Európa jövője felé vezet” — szögezte le. Kérdésekre válaszolva So mogyi László közölte, hogy a világkiállítás magyar részét elsősorban vállalkozói alapon a külföldi töke bevonásával, üzleti módszerekkel kívánják megszervezni. A költségvetési hozzájárulás az összköltséghez képest minimális lesz, főként a kiállítás területének megvásárlását és az alapvető helyi infrastruktúra megteremtését jelenti majd. Erhard Busek elmondta, hogy személyesen tárgyalt a magyar ellenzék képviselőivel, sőt, az MDF kongresszusán meghívott vendégként fel is szólalt a világkiállítás kérdé séről. „Az a tapasztalatom, hogy szinte mindenki támogatja a tervet” — közölte. Somogyi László hozzáfűzte, hogy a magyar nép többsége nemA JÓL DOLGOZÓK RÉSZVÉNYT KAPNAK Teljes vagyonukkal feleltek Részvénytársasággá alakult az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR. A továbbra is bábolnai székhelyen működő termelésfejlesztési és kereskedelmi részvénytársaságot 278 alapító tag — 211 termelőszövetkezet, 49 állami gazdaság és 16 nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalat, kutatóintézet — hozta létre. Pest megyéből a Pilishegyi Állami Gazdaság, a Ceglédi Állami Tangazdaság, a Monori Állami Gazdaság, a Dunavarsányi Petőfi Mgtsz és a dányi Magvető Tsz is tagja a részvénytársaságnak. A 17 éve alakult közös vállalat e döntését a piacgazdasági követelmények motiválták. Eddig a taggazdaságok teljes vagyonukkal készfizetői kezességet vállaltak az IKR gazdálkodásáért. Ez az egyre nehezedő pénzügyi helyzetben már-már akadályozta a működést. A részvénytársasági tagsági viszony növeli a hitelképességet, mivel az adott szervezet csak korlátozottan, részvényei arányában felel az rt. gazdálkodásáért. A közös vállalat 3 milliárd 50 millió forint vagyonából 2,5 milliárd forint a felosztható vagyon. Ebből a részvénytársaságot alapító tagok 1,5 milliárd forint részvényesítését határozták el, a közös vállalatnál nyilvántartott vagyonuk arányában. Egy részvény értéke 20 ezer forint. A közgyűlés arról is határozott, hogy az IKR azon dolgozói, akik jelentős mértékben hozzájárultak a közös vállalat vagyonának gyarapításához, 1-5 részvény! térítés nélkül kapnak. A felosztható vagyon további részét az rt. tagjai kamatozás nélküli kötvényben vagyonuk arányában kapják meg. Ezt a kötvényt a mindenkori közgyűlési határozattól függően tíz éven belül részvényesítik. zeti feladatnak és egyúttal nagy lehetőségnek tartja a világkiállítás megrendezését. Örömmel vettük a hírt a bizottsági döntésről, amely azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel először fordul elő, hogy két ország, illetve azok fővarosai rendezhetik meg a világkiállítást — mondta az MTI munkatársának Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke a világkiállítás rendezési jogának odaítélésével kapcsolatban. Egy százhalombattai fórum vendége volt Nyers Rezső A lakáskamat-emelésről tárgyalni kell a valutaalappal s azt akár már 1991-ben be le« hét vezetni. Kérdésekre válaszolva az MSZP elnöke elmondta, hqgy a ma működő több mint félszáz párt közül várhatóan csak nyolc-tíz jut be a parlamentbe; ezt jósolják a közvéleménykutatások is. A keddi MSZP-székházbeli incidensre utalva kijelentette, hogy a Magyar Október Párt egy provokációs párt, vezetői pedig visszaélnek a demokráciával. Szólt a népszavazásról is, elsősorban a propagandamunka tapasztalatairól. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy az MSZP akciója gyenge hatású volt, elmaradt a Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezéseitől, amelyeket azonban jórészt külföldi pénzekből fedeztek. A jövőben a legnagyobb hangsúlyt a rádióra és a televíziósa kell helyezni a választási propagandában. A fórum késő este még tartott Százhalombattán. F. Z. (Folytatás az I. oldalról.) jórészt egybeesnek a magyar kormány céljaival, ezért azokat — egy kivételével — el kell fogadnunk. Ez az egy pedig a lakáshitelek kamatainak megemelése, mert a Magyar Szocialista Párt elnökségének az a véleménye, hogy 1990-ben, amikor a nadrágszíjhúzás egy sor területen az életszínvonal csökkenéséhez vezet, a kamatok emelésével nem szabad újabb terhet tenni a lakosság vállára. Az így hiányként jelentkező 12 milliárd forintot a kormány pótolni tudja más forrásokból is, ezért Németh Miklós miniszterelnök rövidesen megteszi az első lépéseket a valutaalapnál, hogy a hitelnöveléstől a szervezet álljon el. Nyers Rezső még megjegyezte: ezek a módosítások csupán a költségvetés hiányának csökkentését szolgálnák, s nem változtatnák meg alapvetően az oly sokat, bírált rossz lakásellátást. Ki kell tehát dolgozni egy alkalmazható koncepciót, Hiánycikk a pirospaprika, étolaj A húsospuíltoknál egyelőre kevesebb a sorbanálló, ez annak is köszönhető, hogy sokan otthon vágnak disznót, s saját magukat ellátják hússal. Az olcsóbb húsok az áfész-üz- letekben is hamarabb vevőre találnak, az utánpótlás pedig nem biztosított, hiszen az üzletek félsertéseket kapnak. Felvágottakból is kisebb a kínálat, a tőkehúsok mellett úgy tűnik, a húsipar kevesebb figyelmet szentel a töltelékáruknak. Nem kell attól félni, hogy nem lesz mivel koccintanunk szilveszterkor, a pezsgőkínálat széles, s a márkásabb italok mellett a vékonyabb pénztárcával rendelkezők is találhatnak a polcokon kedvükre való itókát. Az előrejelzések szerint lesz elegendő virsli, kolbász is. Öröm a háziasszonyoknak, hogy a húsipar ígérete szerint nemcsak fagyasztott, hanem valódi bőrös virslit is árusítanak majd kellő mennyiségben. A Dél-pesti Áfész ceglédi áruforgalmi osztályán Feke Miklós osztályvezető azért bosszankodott, hogy a megrendelt étolajat nem szállították ki az üzletekbe. Ügy gondolják, azért nem, mert a gyártó cég már az áremelésre vár, s addig visszatartja az áruját. A húsipari vállalatok is kevesebb sertést, felvágottat visznek a boltokba, s a vásárlók sokszor hiába keresik a polcokon a füstölt árut és az olcsóbb húsokat. Az osztályvezető szerint az emberek az idén sem takarékoskodnak az élelmiszer-vásárlásnál, a jövő héten még nagyobb rohamra számítanak a kereskedők. H. É. A Budakörnyéki Áfész 23 község boltját látja el áruval. Százhalombattától kezdve egészen Piliscsabáig szállítanak élelmiszereket. Mint azt Drobni József áruforgalmi osztályvezető elmondta, az úgynevezett szezon árukra különös figyelmet fordítanak ezekben a napokban. 95 tonna szaloncukrot vittek az üzletekbe, s ez várhatóan elegendő lesz. Kisebb gondot okoz, hogy a zselés és vajkaramellás fajtákból már fogytán van a készlet. Több helyen fenyőfát is árusítanak, sajnos az ár évről évre emelkedik. Az idén a legolcsóbb fa a lucfenyő, méterét 150 forintért árulják. Szentestén sok családban halvacsorát készít a háziasszony. Az áfész kijelölt üzleteiben december 20-tól árusítanak pontyot, kilóját 95 forintos áron. Egyes üzletekben — ahol megoldható — szeletben is kapható lesz a rántott halnak való. Az előrejelzések szerint a kínálat bőséges lesz. Az osztályvezető elmondta, hogy az áfésznak elsősorban nem a karácsonyi ételspecialitások beszerzése okoz gondot, hanem az; hogy a jövő évi szabad áraktól félve, az emberek már megkezdték a „spejzo- lást”. A Füszért teherautói naponta többször is megfordulnak az üzleteknél, alig győzik a szállítást. Változatlanul hiánycikk a pirospaprika, s újabban — disznóvágás idején — már a rizs is. A boltokban manapság keresett cikk a liszt, cukor is. Az osztályvezető elpanaszolta, hogy étolajból és margarinból egész évben hiányos volt az ellátás, megfelelő mennyiséget sohasem kaptak. Roham a finomságokért Mi magyarok híresek vagyunk arról, hogy szeretünk jókat enni. Az ünnepeket is terített asztallal várjuk. A karácsony előtti napokban a háziasszonyok már járják az üzleteket, hogy beszerezzék a kívánt finomságokat. A vásárlókedvnek határt szab a pénztárcánk, no meg az is, hogy mi kapható az üzletekben. nélkül is érvényes. Ha géppel íródik, vagy másnak diktálják, két tanú aláírása is szükséges. A szóbeli végrendelet, ha nem erősítik meg írásban is, érvényét veszíti. A magánvégrendelet minden egyes oldalát alá kell írni, csak ebben az esetben hiteles a teljes szöveg. Idős házaspárok gyakorta követik el azt a hibát, hogy közösen, egy papíron végrendelkeznek, pedig az ilyen testamentum nem érvényes. Sokan keverik a végrendelet és az öröklési szerződés fogalmát. Ez utóbbi tartalma megegyezik a tartási szerződéssel, formailag a végrendelettel. Ilyen okirat elkészítésekor is érdemes szakemberhez, jogtanácsoshoz, ügyvédhez fordulni. Örökléskor, ha ingatlan vagyonról van szó, minden esetben le kell folytatni a hagyatéki eljárást, ingóság esetében csak abban az esetben, ha az örökösök ezt kérik. Haláleset bekövetkeztekor, miután a tanács szakigazgatási szerve megkapta a halotti anyakönyvi kivonatot, általában a hagyatéki, gyámügyi előadó értesíti az örökösöket a hagyatéki eljárásról. Ingatlan vagyon esetében be kell szerezni a hiteles tulajdonlap másolatát, az örökösök személyi adatait. Előfordul, hogy az örökhagyónak olyan ingatlanja van, amelyről nem rendelkezett, az örökösök is csak a hagyatéki eljárás után szereznek tudomást róla. Ilyen esetben póthagyatéki eljárást kell kérni Köteles rész Az örökösöknek a végrendelet kihirdetésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy érvé-