Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-11 / 267. szám

MST ,w<itve, 1989. NOVEMBER 11., SZOMBAT VÍGI VILÁGPOLITIKAI KITEK INTÉS \ Viharos gyorsaságú változások Az NDK-határok megnyitása növeli a reformkijelentések hitelét Érlelődik a Gorbacsov által javasolt európai tanácskozás? Ortega tizenöt pontos javaslata a nicaraguai megbékélésre Általános PILLANATKÉP ■ Minél tovább késleltetik és akadályozzák a reformokat, a fejlődés — miután elkerülhe- tetleiiül utat tör magának a kialakult realitások alapján —, annál viharosabb gyorsaságú lesz. Ez a tő tanulsága a hé­ten lezajlott NDK-beli fejle­ményeknek, amelyek világ­szerte a szenzáció erejével ha­tottak. A szerdai központi bi­zottsági ülés előestéjén még csupán öt PB-tag távozását jelezték előre, s a testület ta­nácskozása előtt lemondott a teljes kormány, majd a plé- num kezdetén leköszönt az egész politikai bizottság. Az NSZEP e fontos vezető testü­letét alapvetően megújították. A hét elején még csak pár­beszédre korlátozták a kétszáz­ezer tagot számláló Űj Fórum elnevezésű ellenzéki szervezet­tel a reformok „maximumát”, s elutasítottak minden olyan követelést, amely az NSZEP kizárólagos vezető szerepét kérdőjelezte meg. Később már Schabovski új KB-titkár ar­ról nyilatkozott, hogy az Űj Fórum legális pártként mű­ködhet, sőt arról is beszélt, hogy az NSZEP kész vállalni a megmérettetést egy szabad választáson. Krenz, a párt főtitkára a KB székházának lépcsőin emberek gyűrűjében számolt be első kézből a re­formtervekről és erősítette meg, hogy úgy döntöttek, ha­marosan megnyitják az NDK^ és az NSZK közötti átkelőhe­lyeket is azok számára, akik a bonni államba kívánnak átte­lepülni. Schabovski pedig a határozatot magyarázó sajtó- értekezletén az új utazási tör­vénytervezet elfogadásáig tü­relmet kért, az úti okmányok kiállításának új rendjét ismer­tette. Néhány órával később viszont a mindkét oldalon fel­sorakozott nagy tömegek előtt megnyílt a fal és az átkelőhe­lyeken a határőrök nem gör­dítettek az éjszaka folyamán semmiféle akadályt az elé, hogy szabadon járhassanak át gyalog és gépkocsival, minden ellenőrzés nélkül, a város ke­leti és nyugati része között. Ezután azt közölték, hogy majd a személyi igazolványba azon­nal beütött pecséttel lehet át­menni a másik oldalra. De er­re sem került sor. Az igazol­vány puszta felmutatása is elegendő. Az átjárás teljesen szabad! Hétfőn összeül a népi par­lament és megválasztja az új miniszterelnököt és megbízza a kabinet megalakításával. Hans Modrov, a PB tagja, me­gyei párttitkár, akit a „drez­dai Gorbacsov” jelzővel tisz­teltek meg, lesz a várakozás szerint az új kormányfő. téseinek hitelességét és segít­het a lakosság megcsappant bizalmának helyreállításában a hivatalos ígéretek iránt. Az NDK vezetése kétségtelenül arra törekszik, hogy addig is, amíg a reformfolyamat ki nem bontakozik a maga teljességé­ben, meggyőzze a még távoz­ni akaró állampolgárait, hogy érdemes az NDK-ban maradni, hiszen változtatnak azokon az állapotokon, ame­lyek elkeseredésüket és fásult­ságukat előidézték. Ez azért égetően fontos és sürgős, mert az idén eddig már 225 ezer keletnémet érkezett különbö­ző lehetőségek kihasználásával az NSZK-ba és bonni becslé­sek szerint további 1,2—1.4 millió kiábrándult NDK-ál- lampolgár nyújtott be kérel­met a szülőföldjéről való ki­vándorlásra. Kohl kancellár, aki megsza­kította varsói hivatalos láto­gatását, s Nyugat-Berlinbe utazott, az NDK-reformo- kat üdvözlő nyilatkozatot tett, de egyúttal arra szólította fel a keletnémet lakosokat, hogy gondolják meg, mielőtt útra kelnek Nyugatra. Bár kijelen­tette, hogy az NSZK változat­lanul befogad mindenkit, de figyelmeztetett az elszállásolá­si és munkavállalási gondok­ra, amelyek az exodus folytán már jelentkeznek. A kancel­lár gazdasági támogatást ígért, ha a demokratikus átalakulás kibontakozik, s közölte: minél gyorsabban kapcsolatba kí­ván lépni Égőn Krenz-cel, hogy találkozóban állapodhas­sanak meg. lékeit, hiszen a szerződéseket a kormány összetételétől füg­getlenül, a nemzetközi jog szerint be kell, tartani. Emlé­keztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a két ka­tonai tömb egyidejű megszün­tetésén munkálkodnak. Ge- rasszimov ezzel összefüggés­ben világossá tette a szovjet álláspontot: amíg e szövetsé­gi rendszerek léteznek, irreá­lis politikai elképzelés a két német állam egyesítésének gondolata. IGAZODNI A KIALAKULT HELYZETHEZ A KATONAI TÖMBÖK LAZULÁSA? AZ ELSŐ ÉRTÉKELÉSEK A nyugati kommentátorok a történtek nyomán a 28 éve fennálló fal „történelmi re­likviává” való átváltozásának lehetőségéről cikkeznek. Meg­írják, hogy a hidegháború e jelképének számító akadályon eddig százkilencvenen vesztet­ték életüket, amikor át akar­tak menekülni a másik oldal­ra, s négyezren kerültek bör­tönbe a meghiúsult átszökés következtében. Több hírma­gyarázó értékeli úgy a kelet­berlini döntést, hogy ez arra irányuló „kétségbeesett kísér­let, hogy megállítsák vagy legalábbis csökkentsék az NDK-állampolgárok tömeges távozását szülőföldjükről. Mindenesetre a tárgyilago- sabb hírmagyarázók elisme­rik: a határok megnyitása olyan lépés volt, amely két­ségtelenül növelheti az új berlini vezetők reiormkijclen­Az NDK-ban bekövetkezett viharos fejlődés és az a táv­lati lehetőség, hogy az NSZEP eddigi kormányzását az ellen­zéki erőké váltja fel egy el­következő választás eredmé­nyeként, ismét felveti a német kérdést, azaz a háború után kialakított európai elrendezés felülvizsgálatát. Különböző el­gondolások keltek szárnyra egyes nyugati fővárosokban a két Németország későbbi eset­leges államszövetségéről, sőt semlegességéről is. NATO-körökben azonban világossá tették, hogy az NSZK változatlanul az Észak­atlanti Szerződés Szervezeté­nek kulcsországa, s Nyugat biztonsága szempontjából nél­külözhetetlen e katonai tömb­beli tagságának fenntartása. Megszólalt az ügyben Manfred Wörner NATO-főtitkár is, de nyilatkozata ellentmondásos volt. Egyrészt kijelentette, hogy az NDK-beli változások fényében elkerülhetetlenné vált. hogy a NATO napirend­re tűzze a német kérdés meg­vitatását, beleértve a két Né­metország egyesítésének lehe­tőségét is. Ugyanakkor „aggo­dalmának” adott hangot, hogy a kelet-európai reformfolya­matok az evolúciós fejlődés­ből felfordulásba csapnak át, mert így nemcsak a Varsói Szerződésre, hanem a NATO- ra is bomlasztólag hatnak. Wörner „őrültségnek” nevez­te, hogy a nyugati katonai szervezetet feloszlassák, Nem meglepő tehát, hogy ha Gerasszimov szovjet kül­ügyi szóvivő ellentmondásos­nak nevezte a Varsói Szerző­déssel kapcsolatos nyugati megnyilatkozásokat. Különös — mutatott rá —, hogy a nyu­gatiak egyrészt az európai sta­bilitás elemeként emlegetik a Varsói Szerződést, másrészt pedig szüntelenül a VSZ szét- forgácsolódásának irányzatá­ról beszélnek és szinte ösztön­zik a szövetség bomlását. Ge­rasszimov tagadta, hogy a ke­let-európai országok belső vál­tozásai lazítanák a VSZ köte­A polemizáló hangnem elle­nére, a katonai szakértők azt tartják fontosabbnak, hogy közeledés történt a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése ügyében a NATO és a Varsói Szerződés álláspontjaiban. Az idén március elején, Becsben megkezdett tárgyalások most megnyílt negyedik fordulóján, az értekezlethez közel álló kö­rök áttörést remélnek. Azt várják, hogy a tanácskozás elé kerülhet az első megállapodás­tervezet, s amikor ez a for­duló december 9-én véget ér majd, alig marad már nyitott kérdés. Ha viszont létrejön majd a megállapodás a ha­gyományos fegyverzet és had­erők csökkentésé ügyében, új alapokon vetődhet fel a kato­nai tömbök felszámolása, s »ezzel együtt a háború utáni , európai viszonyokat rendező jaltai szerződés felülvizsgála­ta. Ebbe az irányba hatnak a reformfolyamatok, s ez a prob­léma nyilván felvetődik majd azon az eszmecserén, amelyet Mihail Gorbacsov és George Bush folytat december 2—3- án a tengeri csúcstalálkozón. Mint ahogy a viharos gyorsa­ságú változások fényében idő­szerűbbé válik, mint valaha Gorbacsovnak az a javaslata, hogy tartsanak „második hel­sinki értekezletet” szintén csúcsszinten. A NEW YORK-I TÁRGYALÁS A közép-amerikai államfők megállapodása szerint decem­ber 5-ig kellené a Honduras- ban tartózkodó mintegy 12 ezer kontrának letennie a fegyvert, s ezután már civil­ként eldöntenie, hogy Nicara­guába kíván-e visszatérni és bakapcsolódni az ottani meg­békélési folyamatba, vagy más országba távozik. A managuai kormány ellen fegyveres har­cot folytatott fegyveresek ve­zérkara azonban 1100 főnyi csapatot küldött át Nicara­guába, s ezek a 19 hónapja érvényes tűzszünet megsérté­sével, felújították a belhábo- rút. Erre Ortega elnök fel­mondta a már csak papíron létező tűzszünetet. A kontrákra azonban a kö­zép-amerikai rendezés hívei nyomást gyakoroltak, s így jött létre csütörtöktől kezdve New Yorkban, a managuai kormány és a kontrák kül­döttsége között, 16 hónapi szü­net után, a tárgyalás. Mana­gua tizenöt pontos tervet ter­jesztett elő, amelynek lényege, hogy a behatolt kontráknak útvonalakat jelölnek ki, ame­lyeken visszatérhetnek hondu- rasi táboraikba, ahol decem­ber 5-ig sor kerülhet leszerelé­sükre. S ha már a fegyveres csoportokat feloszlatták, akkor kerülhet sor a fegyvernyug­vásra. A kontrák ezzel szemben a New York-i tárgyaláson a tűz­szünet kihirdetését tartják az első lépésnek, egyelőre vona­kodnak eleget tenni Honduras- ban tartózkodó csapataik le­szerelésének. Árkus István Az együttműködésről Szovjet-svéd tárgyalások Eduard Sevardnadzéval kez­dett tárgyalásokat pénteken Moszkvában Sten Andersson. A svéd külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett a Szovjet­unióba, programja első részét két baltikumi köztársaságban, Észtországban és Lettország­ban bonyolította le. A miniszter Tallinban és Ri­gában a két köztársasággal ki­alakítandó közvetlen együtt­működés lehetőségeiről tár­gyalt. Megtekintette azokat az épületeket, ahol svéd konzulá­tusok fognak működni. Moszk- .i tárgyalásai befejeztével egyébként Sten Andersson Litvánia fővárosában, Vilnius­ban. tesz rövid látogatást. NEM MONDTA Nem mondtam, hogy Ma­gyarország kiléphet a Varsói szerződésből! — jelentette ki pénteken Gennagyij Geraszi­mov. A szovjet külügyi szó­vivő azért tartotta szüksé­gesnek ezt leszögezni moszk­vai sajtóértekezletén, mert Brent Scowcrott, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanács­adója a CBS televízió „Arccal a nemzet felé” című műsorá­ban a minap őrá hivatkozva tett ilyen kijelentést. A Szovjetuniónak egyáltalán nem közömbös, hogy Magyar- ország tagja marad-e a Varsói Szerződésnek —■ mondta Gera- szimov. — Kétségtelen azon­ban, hogy Magyarország geo- stratégiai helyzete nem olyan kulcsfontosságú, mint az NDK-é — tette hozzá. Az ösz- szehasonlítást nyugati újság­írók kezdeményezték kérdé­seikkel. A berlini döntés visszhangja Történelmi fordulópont Rádiójelentések szerint több tízezren kóstoltak bele pén­tekre virradóra a szabad utazás mámorító érzésébe. Felnőtt férfiak és nők sírtak örömükben a kamerák előtt. Huszon­nyolc év múltán ismét szabadon léphettek át a város nyugati felébe, indok, papírok, várakozás nélkül. A híres főútvonalakon — Potsdamer Strasse, Kurfürstendamm. Budapester Strassse, Kantstrasse — Trabantok és Wartburgok kékes kipufogógáza töltötte meg a levegőt, ám ezen az éjszakán ez senkit nem za­vart. Az utcákra és a határátkelőhelyekhez tóduló nyugat- berliniek ezrei éljenzéssel, öleléssel, virággal köszöntötték a keleti szektorból érkezőket. Szinte teljesen háttérbe szo­rította a korábban legfonto­sabbnak tartott témákat a lengyel—NSZK kormányfői tárgyalásokon az NDK hatá­rainak csütörtöki megnyitása, amelynek nyomán Kohl kan­cellár még pénteken délelőtt elutazott Varsóból. Szomba­ton este tért vissza Lengyel- országba. A háború utáni történelem mély nyomot hagyó forduló­pontjaként értékelte a né­metség szempontjából Richard von Weizsäcker államfő az NDK-intézkedéseket és hatá­sukat. A nyugatnémet elnök nyilatkozata szerint mindez és már a korábbi események is azt bizonyították, hogy a szabadságot nem lehet tartó­san befalazni. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke NDK-beli demokrati­kus forradalomról beszélt pénteki sajtóértekezletén. Megállapítása szerint ez lehet az első sikeres társadalmi vál­tás német földön. Egyúttal felszólította az NDK-t: kezde­ményezzen kerékasztal-tár­gyalásokat, hogy minden tár­sadalmi csoporttal együttmű­Fzíipe González mr.d idi nyilatkozata Spanyol sejtő vélemények A magyar kormány igen nagy körültekintéssel cselek­szik — összegezte budapesti tapasztalatait Felipe González spányól "kormányfő. A politi­kus Madridba visszaérkezve, különrepülőgépe lépcsőjénél, csütörtök éjszaka adott rövid nyilatkozatot az MTI tudósító­jának. Hangsúlyozta: a Németh Miklós által vezetett testület­re a komoly döntések megho­zatalának kötelezettsége hárul az átmenet nehéz szakaszá­ban. Lépéseit a megfontoltság hatja át. Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Közösségek a szük­séges gyorsasággal és haté­konysággal tud-e Magyaror­szágnak támogatást adni, Fe­lipe González azt válaszolta, hogy a hét elején ebben az ügyben hozott a közösség meg­lehetősen fontos határozato­kat. Azok sorában olyan je­lentős elhatározás is volt, amelynek alapján Magyaror­szágot többé nem állami ke- reskedelmű, hanem szabad ke- reskedelmű országnak tekintik. Ez pedig minőségi változást jelent a kapcsolatrendszerben — mondta. Felipe González azt javasol­ja a magyar vezetőknek, hogy ne távozzanak a Varsói Szer­ződésből — írta pénteki öt­hasábos szalagcímében az El Independiente című madridi napilap. Budapesti tudósítása előtt bevezetőként emelte ki, hogy a spanyol kormányfő szerint a katonai tömbökön belül jobban értékelhetők a nemzetközi realitások. Spanyolország és Magyaror­szág a katonai tömbök felszá­molását szorgalmazza — írta a budapesti megbeszéléseket másik oldalról megvilágító barcelonai La Vanguardia. A befolyásos katalán újság Feli­pe González és Németh Mik­lós több ponton egybeeső néze­teire utalva a fegyverzetek le­hető legalacsonyabb szintre való csökkentésének óhaját emelte ki. A leszerelésért érzett közös felelősség megnyilvánulásait rögzítette tudósításának címé­ben az El Pais: González és a magyar miniszterelnök egyet­ért abban, hogy a NATO és a Varsói Szerződés változtatásra szorul. — Spanyolország és Magyarország a világ katonai tömbjeinek védelmivé való „átszabását” óhajtja — húzta alá a független Diario 16 cí­mű napilap. A jobboldali ABC véleménye: González hiszi, hogy a Kelet országai rövid időn belül igen közel kerülhet­nek az európai közösségekhez. Lsch Walesa amerikai körúton Lech Walesa, a lengyel Szo­lidaritás elnöke pénteken két­hetes amerikai körútra indult. A politikusnak ez lesz az első tengeren túli utazása: Kanadá­ban, az Egyesült Államokban és Venezuelában folytat majd tárgyalásokat. Bár hivatalo­san nem tölt be semmilyen lengyel állami funkciót, ven­déglátói szinte államfőnek ki­járó programot állítottak ösz- sze számára. Külföldi események egy moitdaiban — ........ Í V«: — Giovanni Spadolinival, az olasz szenátus elnökével talál­kozott tegnap Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke, Ki­rály Zoltán független képviselő, Barabás Miklós, a Béketanács főtitkára Rómában. A Francois Mitterrand francia elnök pén­teken egynapos munkalátogatáson Dániában járt. A A jordá- niai általános válaszásokon, amelyet 22 év után először most tartottak meg, az iszlám fundamentalizmus eszméit hirdető je­löltek a mandátumok mintegy 40 százalékát hódították meg. A Prágába várják vasárnap a zsidó világkongresszus elnökét, Edgar Brofmant, akinek ez lesz első csehszlovákiai látogatá­sa. A Vagyim Medvegyev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, KB-titkár megbeszélést folytatott Slawomir Wiatr- ral, a Lengyel Egyesült Munkáspárt — LEMP — Központi Bi­zottsága munkalátogatáson Moszkvában tartózkodó titkárával. ködve lehessen megtartani a szabad választásokat. Az utazás alapvető emberi jogának biztosítása mellett az NDK vezetésének szabad, de­mokratikus, többpárti válasz­tásokat kell rendeznie, ha azt akarja, hogy szavahihetőnek tartsák, jelentette ki pénteki tv-nyilatkozatában James Baker amerikai külügymi­niszter. Az NDK-beli fejle­ményekre soha nem kerülhe­tett volna sor a Szovjetunió hallgatólagos egyetértése nél­kül, hangoztatta Baker, em­lékeztetve arra, hogy Moszk­va csütörtökön az elsők között üdvözölte a fejleményeket. Korai a NATO és a VSZ fel­bomlásáról beszélni és sok mindennek kell még történ­nie, mielőtt napirendre kerül­ne a német újraegyesítés — jelentette ki pénteki, újabb tv- nyilatkozatában James Baker. Megerősítette, hogy a térség kérdése napirenden lesz George Bush és Mihail Gorba­csov decemberi találkozóján. Péntek reggel közzétett Nyi­latkozatát követően Margaret Thatcher brit kormányfő a Downing Street 10. kapuja előtt tartott rögtönzött sajtó- értekezletén óva intett a né­met egység kérdésének elha­markodott napirendre tűzésé­től. Kijelentette, hogy az Eu­rópai Közösség december 8—9- én sorra kerülő csúcsértekez­letén „nagyon körültekintően” meg kell majd vitatniuk, mi­ként válaszoljanak a Kelet- Európában végbemenő fejle­ményekre. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken ki­jelentette, nogy az NDK-ban bekövetkezett változások a de­mokratizálás Irányába mutat­nak, „megfelelnek a lakosság kívánságainak, és általában megfelelnek a Szovjetunió ér­dekeinek”. A szovjet diplomá­cia vezetője, aki a svéd kül­ügyminisztert kísérő skandi­náv újságíróknak nyilatkozott, hangoztatta azt is, hogy Moszkva véleménye szerint a kelet-európai események gyors üteme nem veszélyezteti a vi­lág stabilitását. Az NDK kormányának szu­verén döntéséről van szó — így kommentálta Gennagyii Geraszimov szovjet külügyi szóvivő pénteken a két német állam közti határ átlépését megkönnyítő keletnémet ren­delkezéseket. Az NDK-beli változások nemzetközi visszhangja ked­vező, és kedvezően fogadjá : őket a Szovjetunióban is — mondta Geraszimov. Hangsv lyozta, hogy szovjet megítélés szerint nem részmegoldásokról van szó, hanem az NDK éle tének minden területét és kül- kapcsolatait is átfogó változá­sokról. RAKÉTA TARTOZÉK ELADÓ Kiárusítják Moszkvában a leszerelt szovjet közepes ható- távolságú rakéták megmaradt tartozékait — jelenteste pénte­ken a Pravda, az SZKP KB lapja. Természetesen magukból a rakátékból semmi sem ma­radt. azokat a szovjet-amerikai megállapodás értelmében fel­számolták. A november végén kezdődő vásáron egyebek kö­zött a rakéták kiszolgálásához használt tápegységeket, áram- fejlesztőket, feszültségszabá­lyozókat és egyéb elektromos eszközöket adják el. Részint árverésen értékesítik őket, ré­szint pedig szerződéses ára­kon. A bevétel jelentős részét a szolgálatot teljesítő és a csa­patcsökkentések során leszerelt hivatásos katonák létkörülme- nyelnek javítására fordítják. A vásárt kísérletnek is szánják. Ha beválik, és a leszerelési tár­gyalások is sikerese* lesznek, akkor a későbbiekben hason­lók követik a mostanit. így szeretnék értékesíteni a remél­hetőleg leszerelendő hadászati rakéták tartozékait is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents