Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-07 / 263. szám
1989. NOVEMBER 7., KEDD s * Vácott lesz az Aerocaritas székhelye Veszélyben az önkormányzatok törvényessége Számíthatunk a légi segítségre Az elmúlt héten a Szőnyi Tibor Kórház vezetőinek ^ meghívására Vácott járt az Aerocaritas Or- ^ szágos Légi Kutató-Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesület ^ elnöke, Kozenkay Jenő. Miután idén nyáron az 1-es íőút ^ mentén, Budapest és Hegyeshalom között sikeresen be- | mutatkoztak — ezt 22 megmentett emberélet is jelzi —, ^ működési területük kiterjesztését tervezik az egyesen ^ kívül a hármas, ötös és a hetes számú fő közlekedési § útra is. Ezek közül a hármasra állítandó segélyhelikopterre városunkban és körzetében is számíthatunk. A tervek szerint ugyanis ezek mindegyike az utak 100—100 kilométeres körzetében is vállal mentést. A váci látogatás alkalmával a kórház traumatológiai osztályának vezető főorvosa, dr. Nagy László megállapodott Kozenkay Jenővel az együttműködéséről. Kórházuk olyan íázis lesz, amely képes befogadni végső ellátásra a bajbajutottakat. Ennek érdekében helikopterleszállót alakítanak ki a kórház közvetlen közelében. A traumatológia vezetője felajánlotta saját és munkatársai segítségét a kettes út mentén a későbbiekben felállítandó ügyeleti bázisra is. A segélyegyesület elnöke beNAGYON SOKAT gondolkodom mostanában azon, hogy aki ma születik, az már nem gondolhat vissza rajongó szeretettel a szülőházára, hiszen ma csak szülőotthonban, kórházban vagy klinikán lehet születni. Hogy mi a bölcső, azt néprajzi vagy helytörténeti múzeumban, skanzenben kell egy mai fiatalnak megmutatni. Félek, hogy idejétmúlt, használatból kikopott fogalommá vált a szülőföld fogalma is. Régen az volt a természetes, hogy aki megszületett, az egész életét többnyire azon a helyen élte le, ahol először meglátta a napvilágot. Mára megnőtt az emberek életében a mobilitás, a helyváltoztatás, az utazás igénye. Gondoljuk csak el, hogy a Gödöllői Volánbusz naponta indít kirándulójáratokat Nyugatra és Keletre egyaránt. De rendszeresen indítják autóbuszaikat Bécsbe, Losoncra vagy Szabadkára a termelőszövetkezetek, a különböző munkahelyek és újabban a községi sportegyesületek is. Bagi. vagy kartali sokszoknyás asszonyokkal lehet találkozni Törökországban, s ma mór azon sem lepődik meg a Münchenben sétáló gödöllői honpolgár, ha lakótelepi ismerőse megveregeti a vállát. Ez az utazási vágy dicséretes, mint ahogyan dicsérni kell a világjárással együtt szerzett ismeretek itthoni hasznosítására tett erőfeszítéseket is. A szomorú eboen az egész világjárásban csak az, ha az utazók elfelejtik vagy a látottak alapján lebecsülik a szülőföldjüket. Mert a szülőföld becsülete, ha sokaknál megkopott is, azért az értéke megmarad. Polónyi Péter a Gödöllő Városi Múzeum nyugalmazott igazgatója az elmúlt télen előadást tartott a hévízgyörki nyugdíjasklubban, s feltette a kérdést: — milyen tartalma lehet a szülőföld szónak a huszadik század végén? Emlékezetemből próbálom megidézni a válaszát: — A szülőföld, a bölcsőhely, a szülőház — lényegét tekintve — ma is azt adhatja, amit az elmúlt századokban: a felnevelő környezetet. A szülőföld családot, szülőket, testvéreket, barátokat, osztálytársakat, emberi-társadalmi környezetet ad, beleköt a társadalomba, a világba. A szülőföld anyanyelvet ad: egy nemzeti közösség részesévé tesz: ránk ruházza az egy számolt az egész országot érintő terveikről. Az országos főutak mellett segélyállomások egész hálózatát szeretnék kiépíteni. Jelszavuk a 3 „P”, vagyis a profi személyzet, a profi technika és a profi hírközlés. Mivel a mentőegyesület magánkezdeményezésre jött létre, a működésükhöz szükséges pénzt saját maguknak kell össze- gyűjteniük. Nagynevű támogatókra is leltek, mint például a kereskedelmi miniszter, Beck Tamás, aki saját keretéből csaknem kétmillió forintot adott, de itt kell említenünk az Állami Biztosítót is, amely szintén többmilliós hozzájárulást adott. A Hungária még nem válaszolt. A Társadalom- biztosítási Főigazgatóság pedig szintén jelentős összeggel adakozott. A lakosság segítségére is nyelvet beszélők sorsát, a nemzet múltját, történelmét, jelen viszonyait, jövő lehetőségeit. Fs a szülőföld irányítja szemünket a tájra, a természet és az ember formálta világra. Szávay Pál, aki alig volt ötéves, elkerült Hévízgyörk- ről, a fővárosban élt, és csak nyaranként töltött egy-két hetet a nagymamájánál. Amikor elérte a kamaszkort, gimnazistaként, később pedig egyetemistaként évekig nem jött a szülőfalujába, pedig állt még a szülői ház is. Valamikor 1952-ben, — huszonévesek voltunk — invitálásomra furcsán nézett rám, úgy mondta: — Nem köt engem semmi ahhoz a tájhoz, elszakadtam gyerekkori környezetemtől. Ez a múltnak való hátat.for- dítás talán két és fél, három évtizedig tartott nála, s most körülbelül három éve, hogy rendszeresen hazajár, s telke van a gyümölcsösben. — Utánam lopakodott a múlt — hallottam tőle vasárnap délután. — Rájöttem, hogy nem szabadulhatok meg az emlékeimtől. Hívnak a gyerekkori játszóhelyek, az Akácos, a Galga vize. Hosszú lenne azok névsorát leírni, azokat megidézni a/, ismerőseim közül, akik elhagyták a szülőföldjüké' Mentségükre legyen, nem ón célúan tették, hanem egy rohamosan változó világ hatására. Ma az elvándorlás, a menekülés csökken. T dán meg is lehetne állítani. Vannak helyek, ahol az eltávozott!« visszatérnek. Okos javaslatokkal, átgondolt intézkedésekkel és hasznos cselekvéssel lehet a bajokon segíteni. Olyan településfejlesztési politikára van,szükség, amely emberarcúvá teszi a falut. OLYAN egészséges egyensúly kialakítására kell törekedni, amelyben valamennyi település — Mogyoród, Szaia. Túra vagy éppen Verseg emberhez méltó körülménve két biztosít lakóinak Hogy einem olyan egyszerű? Tudom De soha nem élt falvain-H.an annyi, alkotásra, önálló cselekvésre képes értelmiségi mint. napjainkban Talán ők segíthetnének a jó közérzel kialakításában, a szülőföld szeretőiének erősítésében Per sze, hagyni kellene végre hogy cselekedjenek: közösen a községek lakosságával, s hin ni bennük, hogy amit tesznek, azt az emberért teszik. Tercsik Mihály A bírálót jutalmazza a megbírált? s. Különleges, mondhatni speciális helyzetben dolgoz- | nak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai. ^ A kinevezett vb-titkárok főnöke a választott tanácsel- ^ nők, viszont gyakorta megtörténik, hogy a törvényes- I ség őre. a pénzügyek felelőse — a titkár —' kénytelen ^ nemet mondani az elnöknek. Az sem ritka, hogy ezt a ^ visszautasítást a végrehajtó bizottság vagy a tanács tes- ^ tülete előtt kell hangoztatnia. | Ezek után aligha kell különösebben ecsetelni, hogy a tanácselnök és a vb-titkár kapcsolatának minősége | mennyire befolyásolhatja az egész tanács munkáját. számítanak. Ennek több formája is van, egyik a pártolótagság, mely egy évre mindössze 100 forint kiadást jelent. Bárki beléphet az Euroca- ritas Klubba is, amely évi ezer forintba, illetve húsz nyugatnémet márkába kerül. A pártoló tagok előnye, hogy baleset esetén az épen maradt családtagokat és csomagjaikat díjtalanul hazaszállítják. Ennek európai változata szintén gyors hazaszállítást jelent. Lehetőség van átutalási postautalványon az alapítvány támogatására is, mely adóbevallások idején még jól is jöhet, hiszen leszámítható az adóalapból, s így megelőzhető az adósávugrás. Ennyi önzés talán megengedhető... A postautalvány száma 219-98 636, a 02 600 235-ös bevételi számra. Lapzárta előtt érkezett a legfrissebb értesülésünk Kozenkay Jenőtől: az Aerocaritas, mely központja jelenleg Szegeden található, hamarosan áthelyezi székhelyét Vácra. Mit jelent ez az itt élők számára? Az elnök ígérete szerint azt mindenképp, hogy az ígért országúti bázis az elsők között települ Vác mellé, Végül egy hasznos információ azok számára, akik szeretnének pártoló tagok lenni: tagsági belépőhöz a kórházban Gruber Attila jogtanácsos segítségével juthatnak. A későbbiekben a postával kötött megállapodás értelmében a hírlapárusok is közvetítik ezeket a tagságikat. Az egyesület hamarosan ötvenezer gömbperselyt szándékozik elhelyezni az ország különböző pontjain, melyekbe közvetlenül lehet pénzadományt bedobni. Várják azoknak a helyi pénzintézeteknek, utazási irodáknak, áruházaknak a jelentkezését, amelyek vezetői vállalják a persely gondozását, havi rendszerességgel bizottság előtti ürítését és az összeg továbbítását. A hazai csiga tenyésztés mellett sok érv szól, de akadnak mezőgazdasági szakemberek, akik cáfolják, hogy jövője lenne. Az utóbbiak a klímára hivatkoznak, vagyis azok az éghajlati tényezők, amik egyes dél- és nyugat-európai országokban adottak, azok nálunk hiányoznak. Kellő bizonyíték éppen az újszerűség miatt sem a tenyésztés híveinek, sem pedig a szkeptikusoknak nem áll rendelkezésükre. Idő és gyakorlat dolga tehát, hogy meggyőzzék egymást igazukról. NEHÉZ AZ INDULÁS Mindazonáltal az országban már fellelhető csiganevelj mintatelepeken kedvező eredményekről számolnak be, s ezeket fel is használják a technológia, egyáltalán a tenyésztés népszerűsítésére. A hazai tapasztalatok azt már bebizonyították, hogy a tenyésztett csigák táplálása viszonylag olcsó. A mikroorga- nikus eredetű betegségek nem jelentenek veszélyt. Az is igaz ugyanakkor, hogy hosszú időre van szükség a tenyésztőtelep indulásához, részben azért íj. mert a tenyészet kezdeti pusztulása az új környezet szokat- lanságából következően, elérheti a 30-40 százalékot is. A kevéske szakirodalom, amely e témáról ír, gazdasági Az önkormányzati törvénytől — városon és falun egyaránt — sokat várnak. Elsősorban azt, hogy a helyi kezdeményezések zöld utat kapnak, az önállóságnak pedig legföljebb az anyagi lehetőségek szabnak határt. Természetesen az önkormányzat bevezetésével kapcsolatban egyes tanácsi munkakörök vivőinek lehetne különleges elvárásaik is. így például a vb-titkárok- nak. Erről beszélgettünk Juhos Györggyel, a Tököli Tanács vb-titkárával, aki egyébként igazgatásszervező is. — Ma az önkormányzati törvény társadalmi vitájának idején, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt tapasztaljuk, hogy a tanácsi, államigazgatási vonatkozású jogszabályok, éppen az önkormányzatiság szellemében figyelemre méltóan liberalizálódtak — mondja a vb-titkár. — E jogszabályok sorába illeszkedik az a személyzeti munkáról szóló, 1987-ben született rendelet is, amely éppen a demokratikus testületi működés iránti igény szellemében született. Minden bizonnyal az önkormányzatiság kiterjesztésének gondolata motiválta a jogalkotókat, amikor a tanácsok vb-titkárainak ötévente esedékes minősítési jogát — a tanácselnök előterjesztése alapján — a végrehajtó biszámításokat is felsorakoztat. A tenyésztőtelep ideális méretét 0,1—1 hektár között jelölik meg. Az alsó határnál ' 50 ezer forintra, 1 hektár esetében pedig valamivel több, mint 1 millió 700 ezer forintra taksálják a teljes berendezés költségét, beleértve ebbe a te- nyészcsiga indulóállományának árát is. A tenyászhely megválasztása nem közömbös, de speciális követelmények nincsenek. Fontos, hogy a területet ne borítsa víz, de öntözhető legyen. A mállékony talaj a legjobb ahol a vízelvezetés könyen megoldható, tehát nem javasolják a túlságosan agyagos, kavicsos vagy homokos talajokat. EZER ÓRA ÉVENTE A beruházás fokozatos megtérülésére a telepítéstől számított második év végétől lehet számítani. Ekkortól esztendőnként körülbelül kétezer kiló piacra alkalmas csiga szedhető össze, ezer négyzetméterre vonatkoztatva. Az éti csiga jelenlegi felvásárlási ára kilónként 75 forint, a bezáródott, vagyis a téliesedett csigáért pedig 260 forintot fizetnek. A tenyészet viszonylag kevés munkával tartható fenn. A beruházást, telepítést leszámítva a telep gondozása, ami 4-5 nazottság hatáskörébe utalta. Ebben a jogi konstrukcióban azonban az önállóság kétélű fegyverként működik. t Valamiféle összeférhetetlenségre gondol? *■ — Inkább arra, hogy az elmélet nyilván jóhiszemű megalkotója nem számolt a vb- titkárok munkájának speciális jellegével. Arról van szó, hogy a vb-titkárnak, mint a törvényesség helyi őrének el kell látni a tanácstestület, a végrehajtó bizottság és a tanácselnök döntéseinek törvényességi ellenőrzését. Amennyiben a titkár az említett szervek munkájánál jogszabálysértést észlel — a tanácstörvényben rögzített feladatából adódóan — köteles azt azonnal az érintettek tudomására hozni és kezdeményezni a hiba korrigálását. Még akkor is, ha emiatt adott esetben összetűzésbe kerül a tanácstestülettel, a vb-vel esetleg a tanácselnökkel. 0 Arra céloz, hogy az „ok- vetetlenkedő" vb-titkárt egy idő után kezdik rossz szemmel nézni? — Ügy gondolom a jogsértés miatti figyelmeztetés, akár egyszer történik, akár többször — mert ha az ellenőrzöttek felületesen dolgoznak, akkor kénytelen a vb-titkár gyakrabban nemet mondani és figyelmeztetni. Tehát ez a tény ponkénti ellenőrzésből, az időjárástól függően az öntözésből, 2-3 hetenkénti kaszálásból áll, egy év alatt körülbelül 1000 munkaórát igényel. A növényzet, amelyet a tenyésztés céljára telepítenek, azon túl, hogy a csigák táplálására szolgál, a talaj nedvessége idejéh lehetővé teszi az állatok mászását. Többéves kísérletek után a csicsóka, a saláta, a káposzta és még egynéhány hasonló növény bizonyult a csigák legjobb eledelének. Vetésüket meghatározott helyen és ütemben kell 'elvé- gezni. EGY JÓ LEHETŐSÉG Ismeretes, hogy a fentebb említett két országban, de újabban már Németországban és Észak-Amerikában is sokat fogyasztanak az éti csigából. A piac az utóbbi 10 évben folyamatosan és egyenletesen bővül, a magyar csigaexportot elsősorban Olaszország köti le. Az importáló országokban a fogyasztásnak kizárólag a kínálat szab határt. Írásunkban több oknál fogva nem vállalkozhattunk a technológia részletes bemutatására. Érdekességét, de főként a lehetőségét csillantottuk meg egy vállalkozásnak, ami ráadásul nem is forintot, hanem kemény valutát hoz a népgazdaság konyhájára. Feltéve, ha reális mindaz, amit a már működő telepek szakemberei állítanak. A valódi minősítést természetesen mindig a konkrét helyen a gyakorlat adja, s ennek megismeréséért bizonyos rizikót is vállalni kell. — ay — hátrányosan befolyásolja ä végrehajtó bizottság és a tanácselnök ítélőképességének objektivitását, amikor majd a titkár munkájáról kell minősítő értékítéletet mondani. — Valóban nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy körvonalazódjon előttünk, a rendre utasított végrehajtó bizottság vagy tanácselnök élve a vb-titkár-minősítési jogával miként fogja elbírálni a lelkiismeretesen dolgozó tisztség- viselőt. ön abból indul ki, hogy valamennyien gyarló emberek vagyunk. A törvény- alkotók pedig abból, hogy mindenki jóhiszemű. Áz igazság valahol félúton lehet. — Mondok mást — folytatja a vb-titkár. — Vajon képes-e a felsőfokú államigazgatási végzettségű vb-titkárt egy laikus tagokból álló végrehajtó bizottság szakmai vonatkozásban hitelt érdemlő módon értékelni. Hozzáteszem, hogy a titkárt egész pályáján végigkísérő döntés tartalmáért a testület tagjait nem terheli sem fegyelmi, sem munkajogi felelősség. @ Hogyan foglalkozik ezzel a kérdéssel az önkormányzati törvénytervezet? — Sajnos, a közelmúltban társadalmi vitára bocsátott tervezet nem tartalmaz megnyugtató megoldást, sőt a meglevő helyzetet tovább rontja. Hogy miről is van szó? Míg jelenleg a vb-titkárok jutalmazása a megyei, tanácsok elnökeinek joga. addig a törvény e hatáskört az önkormányzatok kezébe adná. Vagyis a hivatalvezetőt — mert az önkormányzati törvény szerint ez lenne a vb- titkárok új elnevezése — az önkormányzat jutalmazná. 0 Milyen veszélyeket lát ebben? — Véleményem szerint a jutalmazási hatáskör átadása olaj a tűzre, az önkormányzati törvénytervezet szerint usvanis a hivatalvezetőnek továbbra is fő feladata, hogy felhívja a figyelmet a képviselő testület munkájában tapasztalt jogsértésekre. A veszélyt abban látom, hogy a hivatalvezető anyagi kiszolgáltatottsága következtében joggal lehet tartani attól, hogy a törvényesség őrei a várható anyagiak reményében tudatosan elkerülve a testület törvénytelen munkájából adódó összetűzéseket, tulajdonképpen szabadjára engedik az önkormányzatot, nem törődve a törvényes és szakszerű működést garantáló jogi normákkal. Márpedig a törvénytelen működésből származó hátrányok a települések fejlődését akadályozhatják. Nem azért adtunk helyet lapunkban Juhos György véleményének, mert rosszhiszeműnek, rövidlátó érdekek alapján cselekvőnek tartanánk a helyi tanácsok vb-testületeit vagy tanácselnökeit. De érdemes elgondolkodni a tököli vb-titkár okfejtésén. Hiszen az önkormányzat hatásos eszköz lesz a települések kezében, de jó lenne megteremteni a garanciákat arra, hogy ne váljék kétélű fegyverré. M. K. A medve bőréért Kihalás fenyegeti a festői szépségű japán sziget, Hokkaido barna medvéit. Az elmúlt évek túlzott vadászata következtében kétezerre csökkent számuk, s ezért a helyi hatóságok jövő tavasztól megtiltották kilövésüket. Az ötvenes években átlag ötszáz példányt ejtettek el évente. Számuk csökkenése következtében a nyolcvanas években viszont már csak 360 példányra kaptak kilövési engedélyt a vadászok. Dudás Zoltán Mi nem esszük, de neveljük exportra Csigafarmok a csicsókésokban $ Az éti csiga tenyésztése annyira új dolog még nálunk, hogy jó esetben is furcsán néznek arra, aki gazdasá- | gosságáról tart értekezést. A csigahús belterjes előállí- ^ fásának technológiája voltaképpen a legnagyobb te- ^ nyésztő és importőr országokban. Olasz- és Francisor- ^ szágbar sem túlságosan régi keletű. Mindössze az utób- ^ bi 18-20 év alatt forrta ki magát az a szisztéma, amit ^ egynéhány vegyes vállalat közreműködésével nálunk is S próbálnak meghonosítani. / Skanzenbe szorult a bölcső Egészséges egyensúlyt
