Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-01 / 258. szám

Mir«! 1989. NOVEMBER 1., SZERDA Ő MONDTA’ Mennyország Terjedelmes és tartalmas interjút adott a Kritikának (89/10.) Heller Ágnes. Az itthonról kitessékelt és a Lukács-iskola tagjaként nemzetközi hírnevet szer­zett filozófusnő, önmagát adva, a nevén nevez min­dent, nem szépít, nem fe­ketít, azt mondja, ami a véleménye. Mert nem itt­hon él, érthetően óvatosan nyilatkozik a hazai változá­sokról. Sok mástól el­térően nem lép rá arra az ingoványos talajra, amelyet a na-ugye-én-megmondtam már-akkor szerepe kínál fel a csakis én lehetek a legokosobbaknak. Nem tartja magát a leg­okosabbnak: ezért okos. Ezért érdemel megkülön­böztetett figyelmet a véle­ményének még az a része is, amely vitatható, amely érthető, de el nem fogadha­tó szubjektivitást tükröz. Helyünk persze nincsen e nyúlfarknyi hasábrészen az interjú illendő méltatására, még kevésbé a vitára. Csu­pán egyetlen kifejezést ra­gadunk ki, mert azt telita­lálatnak érezzük, olyan nyelvi leleménynek, amely mindenki számára elgon­dolkoztató tartalmat sűrít. A mai helyzetről, a hazai belpolitika gyors változá­sairól szólva, H. A. azt mondta: „Egyelőre a moz­gás a politikai mennyor­szágban zajlik le." Igen, ez a politikai mennyország plasztikus képe jelenlegi hazai politikai viszonyaink­nak, az erőterek kiterjedé­sének, s annak is, miért szaporodnak fejünk felett a hófehér leplű angyalok. Ha mennyország, akkor angya­lok serege, s persze, nem kevésbé istenek vezérkara, akik mindent tudnak, aki­ket a valóság soha meg nem érintett, be nem pisz- kithatott... Akik tehát kedvük szerint hivatkoz­hatnak, mutogathatnak n népre, a hit alattvalóira, az istencsinálókra, az an­gyalszolgálókra ... Keserű igazság ez a mennyország, de tökélete - sen fedi mai helyzetünket S még keserűbb, még el- gondolkoztatóbb akkor, ha eszünkbe jut: ha mennyor­szág van, akkor pokolnak is kell lennie. S talán nem nehéz kitalálni, kik vannak a pokolban.., KLIENS Operaszínpadunkon a Hu­nyadi László előadása mindig ünnep. Ezzel a várokozással foglaltam helyet az Erkel Szín­ház nézőterén a felújított mű másodpremierjének estéjén. Régen találkoztam a zeneda­rabbal. Kétségtelenül gazdagodtunk a műből évtizedekre számű­zött s most visszakerült zenei részek hallatán, és a szépen szóló zenekar (karmester Nagy Ferenc) és énekkar (ikaíigaz- gató Katona Anikó) is folya­matos örömet szerzett. Gon­dunk csak néhány szereplővel, és a rendezői felfogással akadt, Maár Gyula a világítással va­lami hasonlót szeretett volna elérni, mint Gulyás Dénes a Rómeó és Júlia bemutatóján. Csakhogy az a figyelemterelő- értelmező-hangsúlyozó fény- rendszer ott jól működött, az itteni világítás-torna viszont öncélúan sűrűnek és zavaró­nak tűnt. Nemcsak azok ma­radtak sötétben, akikhez vagy akikről szóltak, de maguk , a szólók is. Az énekesek zenei soronként rohangáltak egyik „fénylyuktól” a másikig. Vala­hogy tlúságosan „mozisra” si­keredett az előadás, rövid „snittekre” hullott szét. Kézdy Lóránt díszlete nagy­szerűen él a fényben (már ami jut neki), és Schaffer Judit jelmezei is élénkítik a színpadi hatást. Viselőiket a csoportje­lenetekben leleményesen moz­gatja Maár, viszont annál eset­lenebből a kamarajelenetek­ben, ami egy filmrendezőtől meglehetősen furcsa. Ide nem illőnek érzem a tánckar bán­tóan tolakodó szerepeltetését. Valódi ünnepi pillanatokat csupán néhány énekes teljesít­ménye szerzett. A címszereplő Daróczi Tamás nagy remé­nyekre jogosító hang birtoko­sa (nem szükséges most mind­járt megjegyezni a nevét, hi­szen úgyis hamar elterjed), akárcsak a Hunyadi Mátyást alakító Bazsinka Zsuzsanna. Csillogó nemzetközi karrier előtt áll Fekete Veronika is, akinek kivételes zenei élményt köszönhetünk. Ha a biztos tech­nika és az imponáló hangerő mellett zeneileg ugyancsak ár­nyaltabbá teszi alakítását, ide­ális Szilágyi Erzsébet lesz. Profi szerepformálásával, zsí­ros baritonjával ismét lefegy­verzően hatásos volt Gara ná­dorként Berczelly István. Tet­szett Egri Sándor hármasa i (Szilágyi Mihályt, Rozgonyit é. Egy hadnagyot alakította). Kevés jót mondhatunt Korcsmáros Péter V. Lászlójá­ról. Láthatóan feszengett a től< idegen szólamban, valahogy túl akart lenni az egészen Ilyen „eldobott” áriát més nemigen hallottunk. Halván; maradt Ciliéiként Sárkánt Kázmér is. Pánti Anna fellép­tetése nem csupán súlyos sze reposztási tévedés, de a mű é: a közönség elleni merénylet is Ha valaki elfogadhatóan le- énekli a III. felvonásbeli áriá (hibás technikájával ugyani: kizárólag staccatot képes éne kelni), attól még nem válil Gara Máriává. Mindezek ellenére örülhet tünk a felújításnak, hiszen - a Shakespeare- re vonatkoz- régi színházi szólást némileí átalakítva — a Hunyadi Lász­lót jól vagy rosszul, de játsza­ni kell. Kisgergely József IALLITOTERMEKBOL A szívével is lásson az ember A Pest Megyei Művelődési Központban Szentendrén no­vember 3-ig látható az amatő­rök évenként ismétlődő közős bemutatkozása. Az amatőrség egy folyamat gyűjtőfogalma. Van, aki elhagyja, fejlődésük­ben ez a meghatározás átme­net. Ha Szatmári Varga Agnes festményeit, Őrei József grafi­káit szemlélem, pontosan megállapíthatom a tényt: ők képzőművészek. Mások is lendületesen ha­ladnak előre, hiszen Molnár Bertalan zenei ihletésű alkotá­sai figyelemre méltóak, ha­sonlóan Csókái László kezde­ményezéseihez. Igazán finom mívű Magyar János akvarellje a Stációról és Detre Tibor szentendrei várlépcsője. Érzé­keny felülettel jelentkezett Máténé Szabó Mária és Dénes István, akinek újszerű képi hangvétele — lehetőség. Bár az értékrend és a tematika eléggé tarka, de az őszinteség és az alkotók jó szándéka elvitatha­tatlan. Olyannyira az, hogy egyeseknél mindez már a ké­szülődés hatékonyságát is iga­zolja, Balogh Árpád Cím nél­kül című képe és Bujáki Jó­Kubinyi Anna: Cseppkövek zsef Holdbéli tája erre nyújt igazolást. Kubinyi Anna textil-művész önálló tárlata november 14-ig tekinthető meg a Marczibányi téri Művelődési Központban. Mii vészetbarátokna k A naptárkiadás kulisszatitkai A naptárkiadás kulisszatit­kairól és arról hangzik el elő­adás ma este fél hat órai kez­dettel a Budapesti Művészet­barátok Egyesülete klubestjén, hogy hogyan készülnek az 1991-es művészeti naptárak. A rendezvény szokásos helyen, a TSZKER Mária utoai 20. szám alatti helyiségében zajlik. Ugyancsak ezen a találkozón Ködsubában jár a november címmel dr. Jáki Ferenc tart előadást a hónap hiedelmeiről, érdekességeiről, Szent András haváról. Tombolasorsolás zárja a rendezvényt. Állványerdőben Allványerdő veszi körül a híres-nevezetes zsámbeki romtemp­lomot (Pék Veronika felvétele) Jövőre nem fog sikerülni Kamerák előtt húzzák majd ki Én már elképzelem a minisztert fürdőruhában. Vagy nem is őt, inkább a titkárnőjét, a minisztert pedig öl­tönyben. Mégiscsak az illik egy ilyen komoly tisztség viselőjéhez. És magam előtt látom az óriási díszleteket, József Attila portréját, meg Petőfiét, meg Aranyét, ahogy mosolyogva figyelik a hon lírikusai a hajcihöt. A zenekar tűst húz, aztán valaki a kerékhez megy húzni. Mert ez most az új módi, lottó után bongó, bongó után érettségi. A kerék forog, néha a nyerőszámokat kiabál­ják világgá, néha azt, hogy az első tétel Radnóti költé­szete. De maradjunk komolyak, már amennyire komolyan le­het venni javaslatokat. Mert egyelőre csupán javaslatok hangzottak el azon a sajtótájé- akoztatón, amelyet „Érettségi ’90” címmel rendeztek tegnap az Országos Pedagógiai Inté­zetben. Mondom, legyünk ko­molyak, bár érettségiről hall­ván ez a legnehezebb. Csak minimális csalás Mert ahogy fellapozom a májusi újságokat, olyan dol­gokat olvasok bennük, mint például fegyveresek őrzik a tételeket, vagy hogy vizsga­anyagba tették azt, ami minta­példaként a feladatgyűjte­ményben szerepel, meg, hogy egesz osztályok ismerték a szigorúan titkos anyagot. Bár Boldizsár Gábor, a Művelődé­si Minisztérium középfokú ne­velési főosztályának vezetője erre az évre sem garantál tö­kéletes biztonságot, azt azért megígérte kedden, hogy a mi­nimálisra szorítják a csalás lehetőségét. Lássuk tehát az elképzelése­ket, elsőnek mindjárt az érett­ségi vizsga korszerűsítésének távlati koncepcióját. Igaz, en­nek semmi köze a bundázás­hoz, de azt mondják az illeté­kesek, a legfontosabb most az érettségi rangiának visszaállí­tása. „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ...”, citálhatnánk erre jó nebuló módjára, de hát miért citál­junk, nem mi buktunk meg tavaly, hanem az oktatásügy. Szóval a dicsőségről beszélje­nek ők. A javaslat kidolgozói szerint pillanatnyilag a legsür­gősebb tennivaló, megterem­teni az iskolák színvonalbeli különbségétől független, csak a tanulói teljesítményt figye­lembe vevő, összehasonlítható érettségi vizsga feltételeit. Ez­zel párhuzamosan kell meg­szüntetni a jelenlegi érettsé­gi-felvételi vizsga kettősségét, vagyis azt, hogy a diákok rö­vid időn belül ugyanabból a tárgyból kétszer vizsgázzanak. Az elhangzottak azonban valami távoli jövőre nvitnak ablakot, érettségi viszont 1990- ben is l^sz. A már jövőre vár­ható változások közül mind- iárt az első a manvar írásbe­lit érintené. Eszerint a tételek közzétételére az eddigi gya­korlattól eltérő módon kerül­ne sor. A dolog lényege, hogy az OPI 100—120 tételjavasla­tot dolgozna ki. A tételeket minden diák ismerné, vagyis az a sokat emlegetett kiszivá­rogtatás így automatikusan megszűnne. Az írásbelin a té­telhúzás — amit majd közve­tít a rádió és a televízió — eb­ből az összeállításból történne. A szóbeli történelemvizsga nyilvánvaló ésszerűtlensége a központilag kötelezően előírt témakörök rendszere, hang­zott el a sajtótájékoztatón. Ezentúl, ha elfogadják a ja­vaslatot, a tanárok önállóan állítják össze a tételeket az egyetemes és magyar történe­lem, valamint az egyes korok arányát figyelembe véve. A vizsgaanyagot itt is nyilvános­ságra akarják hozni a szak­emberek, ami viszont a tételek számának növekedésével jár­na. Így a gimnazisták az eddi­gi 20—25 témakör helyett 40— 45-ből, a szakközépiskolások pedig 30—35-ből készülhetnek fel. És még egy dolog, ami igazán fontos: a vizsgázóktól nem követelhető meg valami­lyen meghatározott ideológiai álláspont elfogadása. Rádión, tévén kürtölik A matematika, fizika, kémia írásbeliknél viszont alapvetően a tavalyi tanévben már alkal­mazott módszert próbálják kö­vetni. Mindhárom tárgyból a tanulók és a tanárok által is használt feladatgyűjteményből jelölik majd ki a feladatokat. Az írásbeli megkezdésének időpontjában rádión és televí­zión keresztül ismertetik a tételsort alkotó feladatok sor­számát, a helyes és teljes megoldásért járó pontszámot, továbbá az elégséges és a je­les érdemjegy alsó határát je­lentő összpontszámot. A dolgo­zatok javításánál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Elképzelhető, hogy a tanárok minden további kötöttség nél­kül önállóan javíthatják és értékelhetik a diákok mun­káit. de az is lehet, hogy a té­telek kihirdetése után azonnal elkészül egy központi, részle­tes javítási útmutató a peda­gógusok számára. Éppen öt hónapja zárult le az a vizsgálat, amely az OPI munkatársainak felelősségét nem tudta megállapítani, kezdte bevezetőjében Benedek András, az intézet igazgatója. És jóllehet, a sajtótájékoztató stílusosan abban a teremben folyt, amelyben a tételek ösz- szeállítása, borítékolása törté­nik, mégis csupán az össze­jövetel végén került sor a munkaszervezési kérdések is­mertetésére. Pecsétviasz és BM-szürke Hát igen, ilyen az ember! Hiába az elképzelések, mégis az izgat mindenkit a legjob­ban, hogy sikerül-e jövőre is megbundázni a vizsgákat. Az OPI illetékesei azt mondják, nem. A biztonság fokozása érdekében például valamennyi tételt kódszámmal látnak majd el. És nem lesz boríték­ügy sem: az írásbeli tételeket legközelebb már úgvnevezett BM-szürke borítékokba zár­ják. A megyéknek küldött cso­magokat pecsétviasszal fog’óte titkosítani, az intézet nyomdá­jának vezetője pedig egv kér­désre válaszolva elmondta: a hibás nvomású példányokat csak a tételek kihirdetése után selejtezik ki. A szakemberek tehát biza­kodnak. Jövőre jobb lesz, ál­lítják. Lehetséges. Bár fogal­mazhatnánk úgy is. a tavalyi­nál rosszabb nem lehet. Falusy Zsigmond Elvitathatatlan rajzi tudással, érzelmeit maradéktalanul ké­pes kifejezni. Megtett útja so­rán az általános törvényektől jutott el egyéni rendszeréig — élve a textil műfajának le­hetőségeivel. Kézműves aláza­ta révén maga színezi a ken­dert, amely művészetének alapanyaga. Technikája válasz­tékos, ehhez társulnak — for­máló erejükkel — képi gondo­latai. Bár a gobelinszakon végzett 1976-ban az Iparművészeti Fő­iskolán, műfaja a plasztikus textil, amely puha kenderből megálmodott színes dombormű. Egyéniségének és művei minő­ségének köszönheti sikereit: azt, hogy textilmunkáit bemu­tatták Oslóban, Linzben, Fran­ciaországban, Bulgáriában, a szombathelyi textilbiennálé- kon, Szegeden, Makón, Bu­dapesten, Székesfehérvárott. Nagyméretű textiljeit Párizsba, Helsinkibe, Budapestre, Győr­be kerültek', 1990-ben önálló tárlata lesz a Vigadó Galériá­ban. Eredmény, érték és küldetés áz, ahogy Kubinyi Anna a tex­tilt képzőművészeti kategóriá­vá avatta, ábrázolt eszméi a táblakép erejével hatnak. Kü­lönös, ahogy a liliom megfor­málásával saját lelkületén-k finom és rejtőző elágazásairól is hírt ad, s a vonalvezetés áramlásaiban keringő érzelmei arra szolgálnak, hogy érintsék s közvetítsék a lét törvényeit. Mintha Kosztolányi verssorai folytatódnának a színes va­rázsban: „egy ismeretlen úr vendégei vagyunk”. Megis­merést közvetít műveivel, ígv ad névjegyet önmagáról és a világról. Tűzről, vízről, füstről tesz v llomást három textílián, a tekergőző, lendülő vörös, kék, szürke vonalak ritmusával. Mindezek szimbolikus érvé­nyűek; jelzik: a csekélynek tűnő dolgok is lehetnek óriá­siak. Humánumának része, hogy a szivárvány légiessége és a Tavaszi mezők fékezhetet- len ereje, a Búzamező arany­sárga színe harmóniát kelt bennünk. Megjelenésével hat; elhiteti, hogy minden perc, minden szöglet és minden em­ber a lét központja. Ez nem egyszerűen a törvény előtti egyenlőség áhított szabadság­állapota. hanem kozmikus igaz­ság. Ezt hordozza Kubinyi Anna művészete. S még vala­mit: annyi jaj, annyi vér után végre ne csak a szemével, ha­nem szívével is lásson az em­ber. Losonci Miklós MAGYAR RADIO SZOLNOKI STÚDIÓJA SZÓL A RÁDIÓ mától minden nap "RÁDIÓ SZOLNOK" A Magyar Rádió S/.oInokiJStúdiójnnak kereskedelmi műsora ZENE + 1IIR + ZENE + R EK IÁM + ZENE + SZOLGÁLTÁT AS + ZENE + KÍVÁNSÁG + ZENE + JÁTÉK + ZENE + NYEREMÉNY + ZENE + APRÓHIRDETÉS HALLGASSUK, SZERKESSZÜK EGYUTIJ Rekla'm, apróhirdetés, kívánság, üzenet megrendelhető a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Vállalat felvevőhelyein, valamint az MR Szolnoki Stúdiójánál A RÁDIÓREKLÁM EENYSEBESSEGGEL ER CÉLBA! Zenei soronként rohangáltak Hunyadi László — darabokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents