Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-30 / 283. szám

1989. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK

tárton

5

SZENTENDRE I VIDÉKE

Furcsa cikkel jelentkezett első oldalán a Szentendre és Vidéke címá közéleti és kulturális tájékoztató. Párttitkár sirató című írásában olyan dolgot művel az újságíró amit mostanában nem divat tenni: a nyugdíjba vonuló párttitkár, Rozgonyi Ernőné érdemeit sorolja fel egy teljes oldalon át. Érdekes olvasmány.

Mi történt az elmúlt hónapokban a szentendrei kenyérgyárban? Egyre kevesebb ugyanis a vásárlói panasz, kevesebben átkozzák ehetetlen terméke miatt az üzemet. Mint a második oldal írásából — a Rosszul tudta az igazgató című cikkből — kiderül, a változás oka az igazgatócserében keresendő.

Szomorú napjaink egészség- ügyi ellátása, de még sötétebb jövő vár ránk. Hiszen nem biztos, hogy bárki megengedhet magának vese- vagy gyomorröntgent. Aki tud fizetni, az élhet a korszerű egészségügyi ellátással, aki nem, az ... majd meglátja. Legalábbis ilyen és ehhez hasonló következtetések szűrhetők le a Kórházat a Dunakanyarba című írásból.

A Kisgazdapárt képviselője szerint provokáció volt egy korábban megjelent cikk, Vi- csotka Mihály, a szerző szerint pedig félreértésen alapszik a nézeteltérés. A rész-, leteket az Itt a piros, hol a piros című írásban találják meg az érdeklődők.

A híroldalon érdekes információt olvashatunk: Lip- csik Márton elásta a csatabárdot, legalábbis egy időre felfüggeszti a gyászkeretes plakátok kiragasztását.

A lapban ezúttal is találnak hirdetéseket, kulturális programajánlatot az érdeklődők.

Felesleges szűrők, felesleges kiadás

Vissza a feladónak

piek. Csak egy kicsit meg kellett kapargatni a dolgokat!

Kóta István tanácselnöknek feltűnt, hogy évek óta vár beépítésre 280 darab gázszűrő. Gondolom, kezdetben mindenki úgy vélte, hogy ezek a szerelvények majd a gázvezeték kiépítésekor kellenek, de aztán senki nem nyúlt hozzájuk. Lassan feledésbe merült a dolog. Aztán a tanácselnök vette magának a fáradságot, és utánanézett: szükség van-e egyáltalán ezekre a berendezésekre. Kiderült, hogy a kutyának sem kellenek, s feleslegesen adtak ki érte pénzt. Feltételezem, ez is a kivitelező által készített költségvetés nagyságát növelte, így többet kérhettek a lakosságtól is.

Közben ugyan felvetődött néhány csépi lakosban, hogy el kellene számoltatni a kivitelezőt. de hiába kérték ezt már az év eleji falugyűlésen, mindmáig nem került sor rá. Félő, hogy még sokáig kell várni erre az eseményre. Mindenesetre Kóta István szemrevételezte a szűrőket, s úgy találta jónak, ha mielőbb megszabadulnak ezektől a berendezésektől. Felvette a kapcsolatot a szűrők gyártójával, a nagykanizsai KÖGÁZ-zal, s végül is egyezségre jutottak. A nagykanizsaiak visszavásárolták a két esztendővel ezelőtt gyártott és értékesített szerelvényeket. Ezzel ritka rugalmasságról tettek tanúbizonyságot a KÖGÁZ-osok.

Az akcióval hatszázezer forinttal kevesebbe kerül a csépieknek a gáz bevezetése. A legjobb persze az lenne, ha a sikertől felbuzdulva akadna valaki, aki még jobban beleásná magát a kivitelezés rejtelmeibe, s kiderítené, hogy ebből is, abból is vissza lehetne még kapni valamennyi pénzt. Csak meg kéne kapargatni egy kicsit a dolgokat.

Hatszázezer forint igen-igen aprócska csepp a fulladozó magyar nemzetgazdaságban. De a tanácsok költségvetése is ilyen, s ehhez hasonló felesleges kiadások miatt duzzad fel. Nem ártana ezeket is szemrevételezni!

F. A. M.

Így is lehet kereskedni

Nívó néven nyugatnémet—magyar kereskedelmi kft. alakul! Vácott azzal a céllal, hogy az élelmiszer-kereskedelmet korszerűsítsék. A benzinkút mellett megnyitották élelmiszert és vegyi árut kiszolgáló üzletüket, amely reggel 5-től 24 óráig tart

nyitva

(Vimola Károly felvétele)

30—december 1. 6: Jó reggelt, Vietnám! (szín, mb. am.), december 2—3-án 6, 8: Hajlakk (szin. mb. am. vígj.), 4-én 6, 8: Halálos fegyver (szín. am. krimi).

Pomáz, Szabadság: december

1- jén 6: Robotzsaru (szín. mb. am. sci-fi), 2—3-án 6: Csunasz pisztoly (szín. mb. am. vigj.), 4-én 6: Aladdin (szín. mb. ol. vígj.).

Ráckeve, Szabadság: december

2- án 6, 8 óra és december 3-án 6: Mamba (Tisztességes játék, szín. am. krimi), 4—5-én 6, .8: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (szín. mb, am. kalf.).

Százhalombatta, művelődési központ: december 2—3-án C: őslények országa (szín. mb. am. rajzi.), 4—5-én 6: A bosszú börtönében (szín. mb. am. akciói.), 5-én 8: Rövidfilm a gyilkolásról (szín. lengy.).

Szigetszentmiklós, Kossuth: december l—2-án 6, 8 óra és december 3-án 6: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (szín. mb. am. kalandf.), 4-én G, 3 óra és 5-én 6 óra: Veszedelmes viszonyok (szin. mb. am.).

Szentendre, Dunakorzó: november 30-án és december 1-jén 5, 7: Kutyám Jerry Lee (szín. mb. am. bűnügyi vígj.), december l-jén este 10: Emmanuelle (szín. fr. erőt.), 2—3-án 3: Hupikék törpikék és a csodafurulya (szín. mb. belga rajzi.), 2—3-án 5, 7: Robotzsaru (szín. mb. am. sci-fi), 4-én 5, 7: Egy kisebb Isten gyermekei (szín. mb. am.).

NÁLUNK EDDIG ISMERETLEN

Beépített hiba jelző

Űj távhőellátó rendszer készült el a Szolnok megyei Jász- dózsán, . a . Fővárosi Távfűtő MüvéíT

sáicént/ Á hazánkban eddig ismeretlen technológia az NSZK-beli Isolrohr cégtől származik, s újszerűsége abban rejlik, hogy a fűtési rendszerekhez alkalmazott különböző átmérőjű csövek a szükséges szerelvényekkel együtt előre szigeteltek. A meleg vizet szolgáltató acélcsöveket már a gyártáskor polietilén védőcsőbe helyezik, s a köztük levő légrést poliuretán habbal töltik ki, ■ így a csövek , elhe- lyezísekör^rtim kell a hagyományos vasbeton csatornákat kiépíteni és a hőveszteséget megakadályozó külső burkolást a helyszínen elvégezni. A gyártáskor a csövekbe elektromos érzékelőket is beépítenek, amelyek jelzik az esetleges hiba pontos helyét, lehetőséget adva az azonnali javításra.

Tsz- és kistermelőpárti elnök

Megművelik, ha előnyös

T ápiószentmárton, Aranyszarvas Termelőszövetkezet. Szabó János, a közös gazdaság elnöke ezen a novemberi napon már a sokadik látogatót, tárgyalópartnert fogadja. Amióta megválasztották a megyei mezőgazdasági termelők szövetsége elnökévé, különösen mozgalmas időszakot él át. Szerencsésnek tartja, hogy a szövetségben dr. Samu János, a szentmártonkátai Kossuth, valamint Molnár Zoltán, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet vezetőinek személyében olyan elnökhelyettesek a partnerei, akikkel a két település viszonylagos közelsége folytán aktuális kérdésekben gyors konzultációkat folytathat. A dolgok természetéből adódóan hetente legalább egyszer a szövetség fővárosban levő központjába is felrándul, mert mint mondta, nem szeretne megkésve értesülni az apparátust érintő kérdésekről.

H -Pillanatnyilag mi foglalkoztatja?

— Az, hogy miként lehetne összeegyeztetni a közös gazdaság és a kistermelők érdekeit. Miként lehetne hatékony érdek- és jogvédelmet biztosítani számukra?

B önöknél is folyik a közösbe bevitt szántóföld egy részének a kiparcellázása, bérleménybe vagy tartós használatba adása?

— Ami lényeges és nálunk meghatározó, hogy tagjaink szeretnének földet művelni, de még nem látják világosan a birtoklás számukra előnyös módját. Erre a kételyre a megszületendő új földtörvény ad megnyugtató választ. Annyi egyértelmű, hogy a háztájit a tagok ingyen művelhetik, hiszen évtizedek óta a téesz elvégzi a szükséges talajművelési feladatokat, s ez sokak számára kényelmes. JMem is kívánnak nagyobb területen gazdálkodni. Idén a felosztásra szánt 45 hektárnyi földterületből csak mindössze 37 hektárnyi talált gazdákra. Hetven százalékán dohányt termesztenek, mert ennek a növényi kultúrának ezen a területen, évszázados hagyományai vannak. Szövetkezetünk vezetőségének az a t^gre, hogy a jó termőadottságú, magas

aranykorona-értékű, zártkerti művelésre alkalmas parcellákat alakítsanak ki, s azokat alacsony bérleti díjért gondozzák.

H Éppen a közelmúltban tett kijelentései alapján joggal feltételezhető önről, hogy téesz- és egyben kistermelőpárti. Honnan ered ez a kettősség?

— A piacorientált gazdálkodásra törekvés szinte kikényszeríti. a másként gondolkodást. Nekünk, az egész magyar agrárágazatnak, annyit kell termelnünk, amennyi eladható bel- és külpiacon egyaránt. Szerveződnek a gazdakörök, a kistermelői csoportosulások. Számukra a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, egyebek között adó- és jogi tanácsadást nyújt, termékbemutatókat szervez, szakmai ankétokat tart. Megtettük az előkészületeket, az úgynevezett termény-bázisfel- vevőhelyek kialakítására.

Szabó János mögött másfél évtizedes téeszelnöki múlt áll, s az a 15 év Tápiószentmár- tonhoz kötődik. A végzettségét tekintve agrármérnök. Külö- _ nősképpen nem áhítozott a megyei mezőgazdasági termelők elnöki posztjára. Eleinte amolyan „befelé politizáló” alkat volt. később rájött: össze kell fogni azokkal, akik nemcsak a belpolitikai csatározásokra összpontosítanak, hanem szándékukban áll a magyar mezőgazdaság talpraéllítása s a földművelők, a kistermelők már-már elveszett hitének megerősítése.

Gyócsi László

Schirilla újra úszik

Verőcemarosnál

Verőcemaros vendége less december 2-án, szombaton, Schirilla György. A művelődési házban 16 órai kezdettel előadást tart a természetgyógyászatról,

Az egészséges életmód előnyeit illusztrálandó, Schirilla György arra is vállalkozott, hogy az előadás előtt, délután 3 óra felé átússza a Dunát a művelődési ház előtti szakaszon.

Táncsics Eszter naplójából

A ceglédi emlékek

sem fogadta el. Kereset híján potom pénzért éladták házukat és lakás után néztek. Molnár Sámuel ingyenszállásul fölajánlotta a tanyáját. Ez a tanya az újvárosi köztemető mögött állt a városközponttól három kilométerre. 1876. május elsejétől november egyig lakták a tanyát.

Eszter ekkor már huszonkét esztendős volt, férjezett, naplót vezetett. Első ceglédi látogatását május huszonegyedikén keltezte.

Magával hozta férjét is, akiről a naplóból csak annyit tudhattam meg, hogy a neve Géza, drámákat, elbeszéléseket írt, Tompa Mihály baráti köréhez tartozott és jogi tanulmányokat végzett. A tanyán vacsorák után fölolvasta frissen írt munkáit a figyelmesen hallgató apósának.

A következő naplójegyzetből (és Táncsics önéletleírá- sából) tudjuk, hogy az öregek baromfit neveltek, kacsát, csirkét és naponta kihajtották a kiskacsákat a vizes- árokra Apja kiirtván a gazt, a tanyaudvarra virágoskertet varázsolt. Nem szokása ez a kinti népeknek, csak a városiak nem tudnak meglenni virágok nélkül. Egy nap fölkerekedett a família és a „rémítő messzeségben lakó” Cezső Ferencékhez látogatott. Ott találtak vendégségben egy nyugalmazott őrnagyot a feleségével. Hazatérve Kereszteséket fogadták. Keresztes Lajos őrnagy volt a honvédseregben, a bukás után várfogságot szenvedett, a kiegyezés után Földváry Károly ezredessel egy időben Ceglédre került uradalmi tiszttartónak. Kevéssé ismert, hogy a vallásalapítványi uradalmak pesti kerületi székhelyét városunkba helyezték. Kormányzója Földváry volt, aki hatalmas területen elszórva, a dunántúli Telkitől a tisztáíitú- li Püspökladányig intézte a kerület gazdálkodását. Eszter megemlíti, hogy Keresztesné kártyát vetett a társaságnak. Abban a korban a kártyavetés kedvelt időtöltésük volt a polgárasszonyoknak.

Ez időben Táncsics a körösi úti iskolában helyettesítette Szijj Károly beteg tanítót. Az iskolaépület ma is áll a Körösi úton. Volt pékségük és fűszerüzletük elviselne egy emléktáblát. Megbarátkozott a tanítókkal, csak az nem tetszett neki, hogy azok szabad idejükben kártyáznak és nem művelik magukat. Május 26-án, szombaton majálist rendezték az újvárosi temető árnyas fái alatt Elkérték kölcsönbe Táncsicsék minden székét és meghívták a családot. A református értelmiség, és a gazdák mind ott voltak Dobos Jánossal az élen. Mielőtt hazamentek volna, megnézték a temető előtt vitorláját kattogtató szélmalmot, bort ittak a szélmolnár Bokroséknál.

Második látogatása hat hét múlva kezdődött. Takarított, varrt, olvasott. Írja, hogy apja kigyalogolt a vasútállomásra megtudni a kecskeméti vonat indulását. Közben a

A HOLTÁIG NÉPBARÁT és

forradalmár Táncsics Mihály kétszeri börtön és nyolcévi rejtekezés után úgy elszegényedett, hogy ingyenlakásra szorult, leköltözött Ceglédre. Itteni dolgait megírta Életpályám című könyvében, bőven szólva a ceglédi emberekről, tanyasi életéről s a naponta bejárt hat kilométerekről oda- vissza a városba. Munkája értékes várostörténet is, segít megismerni néhány száztíz év előtti ceglédit, akiket már elfelejtettünk, s akinek ßirjai besüppedtek az öreg temetőkben. Városismertetését Eszter leánya bővíti ki naplójában kétszeri látogatása emlékeként.

Eszter regényes születése akkor történt, amikor apja a szobájuk padlója alá ásott veremben rejtőzködött nappal, ám az éjszakákat fönn alud- ta a hitvesi ágyban, s ez éjszakákban fogant élete. A szomszédok cédasággal vádolták anyját, a jó barátok fölajánlották az apaságot. Aztán, hogy eltelt a nyolcesztendős veremélet, az amnesztiára feljött Táncsics a napfényre, s így világlott ki a hiteles apaság.

Az öröm nem sokáig tartott, a nyughatatlan Táncsics részt vett egy tiltott március tizenötödike megünneplésében, ismét bebörtönözték. A tragikus sorsú családra egyik csapás a másik után zúdult, elhalt nagyobbik lányuk, Táncsics elvesztette szeme világát a börtönben, a felesége óriási elszántsággal kereste a kenyeret, nevelte a kis Esztert és naponta fölvitte férjének a frissen főzött ebédet a budai börtönbe.

A hatvanhetes királyi kegyelem szabadította ki az apát a fogságból, látását is visszanyerte, de írásait senki

postán levelet adott föl. A ceglédi posta akkor a Mérleg (József Attila) utcában volt a ma is álló oszlopos verandás klasszicista épületben.

Július kilencedikén, vasárnap a reggelt kávézással kezdték. A feketekávé mindennapi italuk volt, a házigazda nem állhatta szó nélkül, hogy csak „a heverő urak” élnek vele Besétáltak a városba. Katolikusok voltak, de részt vettek a nagytemplomi istentiszteleten, dicsérték a zsoltárokat és az akkor még sátortetős, kupolás-tornyos Hild József tervezte monumentális istenházát. Innen a Rich-kertbe mentek’ Tetszett a sok virág és a gőzfürdő, a ceglédi polgárok vasárnapi sörkertje az ácsremek szalet- livel. A Fürdő utcából (Bem utca) hazafelé menet benéztek Molnárékhoz a Kazinczy utcában. Marasztalták őkét ebédre, de siettek tovább Dobos Jánoshoz a parókiára. Dobos János káplán korában a pozsonyi diétán volt református lelkész, haladó gondolkodású, Kossuth személyes jóbarátja, évtizedekkel későbben — éppen Táncsics Ceglédre költözésekor — a turi- ni zarándoklat szónoka az agg kormányzót köszöntő köny- nyes beszédével. A naplóíró nem állhatta megcsípkedni a paplányt, aki „iszonyúan ki volt meszelve”

RÉGEN szokás volt vidéken túllicitálni a fővárosi nőket öltözetben, viselkedésben, világiasságban A paplány- nyal szemben Eszter ízléses, nem feltűnő ruhában járt és csak enyhén púderozta maJ gát. Szerette a feketekávét a cigarettát, mérsékelten élvezte a jó italokat és olvasással töltötte üres óráit.

Hídvégi Lajos

Budaörs, Szabadság: december 1-jén 6: Rendőrakadémia III. (szín. am. vígjáték), 2—3-án 6: A sötétség fejedelnle (szín. am. horror), 4-én 6: Jó reggelt, Vietnám! (szín. mb. am.), 5-én 6: Viszontlátásra, gyerekek! (szín. mb. fr.).

Dabas, Kossuth: november 30-án 6: A légy (szín. am. horror), december 1-jén 6: Lenullázott légió (szín. magy. dók.), 2—3-án 6: ököl- harcos (szín. mb. am. akcióf.), 3-án 4: Pinocchió (szín. mb. am. rajzi.), 4-én 6: Az utolsó császár I—II. (szín. mb. fr.—ol. tört.).

Dunakeszi, Vörös Csillag panoráma Mozi-Video: november 30-án háromnegyed 6: Tüzet nyiss! (szín. mb. am. akcióf.), 8: Gilda (szin. mb. ol. erőt. bűnügyi), december 1—3. fél 4: Gondos bocsok (szin. mb. am. rajzi'.), 1-jén háromnegyed 6, 8: Pink Floyd, a Fal (szín. zen. ang.), 2—3-án háromnegyed 6. 8:

Emmanuelle (szín. fr. erőt.), 4—6. háromnegyed 6, 8: A rémület éjszakája (szín. am. horror).

Érd, művelődési ház: november 30-án fél 6: Rendőrakadémia III. (szín. mb. am. vígj.), december 3-án fél 4: Micimackó (szín. mb. am. rajzf.). december 3-án fél 6, fél 8: A rádió aranykora (szín. mb. am. vígj.), 4-én fél 6. fél 8: és december 5-én fél 6: Mamba (szin. am. krimi).

Gyál, Dózsa: december 1-jén fél 6: Idegen test (szin, ang. vígj.), 2— 8-án 6: Angyalszív (szín. mb. am. miszt. krimi), 4-én fél 6: .Végzetes vonzerő (szín. mb. am.).

Nagykáta, Rákóczi: november

A nagy leleplezések idejét éljük. Politikai manipulációk, gazdasági törvénytelenségek, érdekcsoportok nevéhez fűződő lobbizások kerülnek napvilágra. S ahogy lehull a lepel az országos panamákról, úgy derülnek ki helyi dolgok is. Igaz, azok az ügyek a legkézzelfoghatóbbak, ahol valaki valamilyen intézkedéssel megszegte a törvény előírásait. Többnyire azonban a milliós, milliárdos herdálások felelőseit igen nehéz megtalálni. Pedig nem ártana kicsit megkapargatni a dolgokat. S nemcsak az országos nagypolitikára vonatkozik ez. hanem a kicsi, helyi dolgokra is. Hátha lehet valamit nyerni az ügyön.

Mert van ám erre példa. Nemcsak arra, hogy közös népi siránkozást tartanak honfitársaink az elherdált értékek fölött. Siratják a tönkrement országot, a lerobbant épületeket, a soha meg nem valósult terveket. A sztori rendkívül egyszerű, de legalább annyira figyelemre méltó. A Csepel- sziget egyik kis faluja, pontosabban Szigetcsép lakói a boldog várakozás idejét élik, ugyanis nemsokára gáz lesz a községben. Hosszú előkészítő munka, hosszadalmas tervezés után került sor a kivitelezésre, amit még az Innoterv Kisszövetkezet elődje kezdett meg. Ne feledjük, hogy egy ilyen, egész falut érintő beruházás nemcsak a szervezőknek okoz mindennapos fejtörést,' leginkább a lakókat érinti. Hiszen nekik kell a bevezetés költségeit fedezni. Így aztán ez a boldog várakozás nem is olyan felhőtlen, mint azt a kívülálló gondolná.

Mindenesetre nemrégiben történt valami, ami kellemes meglepetés erejével hatott a lakosságra. Kiderült, hogy az eddig befizetett pénzből ingatlanonként kétezernyolcszáz forintot visszakapnak a csé-