Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-29 / 282. szám

1989. NOVEMBER 29., SZERDA IÁLLÍ TÓTERMEKBŐL A szélső házak festője Simon István Szélső házak című költeménye jut eszembe Brusch Péter Újpesten és a Dunakanyarban festett képei­ről. Milyen bensőséges hangu­latot árasztanak ezek az épü­letek! Furcsa azonban, hogy a festőművész eddig értékei el­lenére nem hagyott nyomot a közvéleményben. Megérdemel­né pedig, hiszen erős kontú­rokkal megrajzolt képein az egészséges valóságlátást szigo­rú konstruktivizmussal ötvöz­te. lzig-vérig a külváros fes­tője, a szegények művésze; ők, az elesettek, az életszéli embe­rek lettek fő témái. Akvarell- ben és az olajtechnikában egy­aránt tisztességes műveket ho­zott létre. Emiatt Barcsay Je­nő és Kassák Lajos is méltá­nyolta törekvéseit. Becsületes életmű maradt utána, méltó lenne arra, hogy muzeális keretben maradjon szétszóródás helyett. Felesége, Altai Ilona érte is — helyette is — dolgozik. Erős egyéniségű a Dunaharasztiban született művész asszony, akinek e nagyközség maradt témaforrá- sa. S ez külön érték, mert a település viszonylag kevés képzőművészt ringatott, igaz, olyan óriást is, mint a ma­gyar-hindu Amrita Sher-Gilt, akinek neve két kontinensen ismert. ( Brusch Péter emlékkiállítá­sa a HNF VI. kerületi bizott­ságának Népköztársaság úti székházában tekinthető meg november végéig. Ugyancsak a valóság meg­szállottja maradt Pátzay Má­ria. Ez jó, mert minden stí­lusra, minden minőségre szük­ségünk van. Perbálon él és alkot. Rajzai­Tízéves az Ádám Jenő-emlékház Ösztöndíj, fiatal muzsikusoknak val; Pénelopé-albumával vált ismertté itthon és Ausztriában. E rajzok a szerelem ősi örö­mét, a női szépség báját, a mozdulatban rejlő finomságot tárják fel: magát a varázsla­tos folyamatot a csóktól a g5rermekig. Művészetének má­sik részét csendéletek és érzé­keny portrék képezik; a sze­mélyiség hatókörén túl hangu­latot is jelölnek. Fölötte izgalmas teljesítmé­nye a Bartók-oltár, a Kéksza­kállú világa, annak a festői érzékeltetése, hogy mindenki állítja és közelíti a boldogsá­got. Van, aki eléri, van, aki rajtaveszt. A mű jelentőségét az is fokozza, hogy a korszerű, XX. századi szárnyas oltár egész ciklus, festményeket és kalapált rézlemezeket is tartal­maz a szerelmi mozgások hű leírásával és értelmezésével, amely nem pornográfia, ha­nem a test képi liturgiája. Pátzay Mária képeinek a budaörsi Jókai Mór Művelődé­si Ház adott otthont november végéig. Szívósan fejlődik Barnóth Zoltán. Ebből a folyamatból nem billentette ki semmi, kö­vetkezetes maradt céljaihoz, eszményeihez. Ügy halad elő­re, hogy rendre magasabbra ér a mű szerkesztett ökonó­miájában. A gondolkodás bel­ső montázsait rögzíti tájakról és fölismeréseiről. Látóhatára állandóan táguló. Tájékozódik, s a maga törvényei alapján választja eszközeit. A vegyes technikát kedveli. Sárospata­kon, Abonyban, Szentendrén, Nyársapáton, Albertirsán, Ceg­léden mutatkozott be önálló kiállításon, a Nagy István Cso­port titkára. Cegléden él, de számára ez a haza közepe, mű­vészete már régen igazi érték. Barnóth Zoltán kiállítását a nagykőrösi Arany János Mű' velődési Központban szintén november végéig láthatjuk. Losonci Miklós Amikor 1979. október 5-én megnyitották Szigetszentmik- lóson az Ádám Jenő-emlék- házat, a neves zenepedagógus még élt. Az avatás után több alkalommal járt a hangulatos, fehérre meszelt falú, jelleg­zetes szigetszentmiklósi pa­rasztházban, ahol született s ahol életműve, zenei vagyona közkinccsé vált. Ádám Jenő halála után tárgyi hagyatéka az emlékház­ba került. Aki ma benyit ide, a nagy zenetudós lakószobájá­ba is bepillanthat^ A helyiség olyan, mintha Ádám Jenő csak néhány perce állt volna fel zongorája vagy az íróasz­tala mellől A művész szülő­háza megtelt kedves tárgyai­val, emlékeivel, s a ház meg­nyitása óta a gyűjteményt tanítványai is gazdagították. A mester vagyonának érté­A Pest-Buda a verőcei cukrászatába (Verőce, Expressz-tábor) cukrászt, cukrászt, segédmunkást keres Jelentkezés Greff József üzemvezetőnél. Telefon: (27J-50-133. kesítésePÍfyomán összejött két­millió forintból alapítvány lé­tesült, amelyből már harma­dik esztendeje ösztöndíjjal se­gítenek tehetséges zenész fia­talokat. Az idén odaítélt ösz­töndíjakat december 11-én ad­ják át a szigetszentmiklósi ze­neiskolában Galy Andreának és Galy Lillának, akik a Deb­receni Zeneművészeti Főisko­la másodéves hallgatói, egyébként miklósiak. Ugyan­csak havi ösztöndíjat ítélt meg a kuratórium a budapesti Kozák Orsolyának, aki a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola második osztályá­ba járt, és Bencsik Pálnak, a Liszt Feyenc Zeneművészeti Főiskola harmadéves hallgató­jának. Tudván, hogy számos tehet­séges fiatal zenész pályája sokszor attól függ, meg tud- ják-e venni a szülők a drága mesterhangszereket, a kurató­rium több muzsikusnak is egyszeri hangszervásárlási hozzájárulást ítélt meg. így Károlyi Zsófiának és Kalla Brigittának, akik a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola hallgatói és Kováts Megy esi Zitának, a budapesti Weiner Leó Zeneiskola ta­nulójának. Egyszeri támogatást kapott Bőn László, aki az Ádám Je­nő tevékenységével kapcsola­tos cikkek bibliográfiájának összeállításán dolgozik. Szép hagyomány a város­ban, hogy az Ádám Jenő-em- lékházba látogató iskolai osz­tályok egy-egy dal eléneklésé- vel tisztelegnek a nagy zene- pedagógus emléke előtt. így tett annak idején az autógyári férfikar is. A közös éneklés örömét, felemelő érzését tá­mogatni fontosnak tartja az Ádám Jenő-alapítvány kura­tóriuma, ezért arról is döntöt­tek, hogy a városi tanács mű­velődési osztálya által jövőre szervezendő ifjúsági kórusta­lálkozó költségeire pénzt biz tosítanak. Tornatermet avattak Dunaharasztin A szülők előtt is nyitva áll A dunaliaraszti Rákóczi li­geti iskola diákjai nem először találkoztak a művelődési mi­niszterrel. Annak idején 1908- ban negyven mezítlábas Rákó­czi ligeti kisdiák indult a Par­lamentbe, hogy az akkori kul­tuszminisztertől, Zichy János­tól elemi iskolát kérjen. A ké­rés meghallgatásra talált, és 1912-ben elkészült az elemi is­kola. A háború után 1947-ben az akkori művelődési minisz­ter adta át a gyermekeknek a romokból újjáépített intéz­ményt. Tegnap újfent a művelődési tárca első embere, Glatz Fe­renc jelenlétében avattak Du- naharasztin, a Rákóczi ligeti 2-es számú általános iskolá­ban. Régi vágyuk teljesült a település lakóinak, hiszen már 1947-ben kérték, hogy épüljön tornaterem az iskola mellé. Több mint negyven év után jelentős lakossági áldozatvál­lalással született meg a 12 mil­lió forint értékű, valóban gyö­nyörű tornacsarnok, amely nemcsak a diákok, hanem a szülök előtt is nyitva áll majd. Ez utóbbi jelentőségét hang­súlyozta Fodor Antalné avató­beszéde után Glatz Ferenc, ki­emelve, hogy a nyitott iskola lehetőség arra, hogy a pedagó­gusok visszanyerjék társadal­mi tekintélyüket, presztízsüket, hogy olyan iskolák formálód­janak. ahol a diák. a tanár és a szülő egyaránt jól érzi ma­gát. A nagypolitika eseményei­nek forgatagában talán furcsá­nak tűnhet, hogy a miniszter kormányviták, pártcsatározá­sok közepette egy községi tor­naterem avatási ünnepségére szorít időt, mondta Glatz Fe­renc. Azonban fontosnak tart­ja, hogy mindennapjaink ered­ményeivel is szembesüljünk. S a szívé is húzta Dunaha- rasztira, ahol egykor, mint szigetszentmiklósi srác, hatal­mas focicsatákat vívott. És 25 éve talán éppen azon a zongo­rán játszott, rock and rollt a Glatz Ferenc a megnyitóünnepségen (Pék Veronika felvétele) helyi zenekarban, amelyen most az iskolai énekkar pro­dukcióját kísérték. Mintha csak a miniszter ál­tal felvázolt iskolareform-el­képzeléseket akarta volna erő­síteni az ünnepség műsora, a kötetlen, vidám tornagyakor­lat, a szép énekkari produkció. Hiszen Glatz Ferenc a jövő oktatási intézményét vázolva olyan általános iskoláról be­szélt, ahol nagyobb szerepet kaphatnak a gyerekek életkori sajátosságai, a képességeik megalapozásához nélkülözhe­tetlen tárgyak, az ének-zene, a rajz, és a felszabadult test­mozgás. M. K. így teljes a világ Elvis, a spicli A király meztelen. Ponto­sabban a rock and roll egykori királya, Elvis Presley. Az ame­rikai sajtó az immár serdület- lennek nem mondható ifjúság nem kis meglepetésére közölte, hogy a bálvány, a mintakép, a sztár nemcsak a hanglemez- gyáraknak, a tv- és rádióstú­dióknak. hanem a szövetségi nyomozóirodának, az FBI-nak is dolgozott. A bejelentés do­kumentálva : bárki - megnézheti dossziéját az iroda washingto­ni központjának olvasótermé­ben, azzal a 133 kötetnyi anyaggal együtt, melyet híres­hírhedt gengszterekről, politi­kai gyilkosokról állított össze a cég. Eszerint Elvis Presley a hetvenes években maga aján­lotta fel szolgálatait az FBI- nak. Nevezetesen azt, hogy Jane Fonda, a Beatles és más „az amerikai fiatalok szellemét mérgező” sztárok „amerikael- lenes tevékenységéről” rend­szeresen tájékoztatja a titkos- szolgálatot. Akit eddig az érdekelt, tud­hatja, hol tekinthető meg Elvís híres gitárja. Most már arról is tájékozódhat, hogy mit súgott híres kortársairól. így teljes a világ. Eldöntik: Petőfié lebetnek-e a csontok? Meghökkentő állítás a kocsifeltörésről Űj fordulatot vett a Petőfi-kutatás ügye» Mint ar­ról lapunkban már beszámoltunk, Morvái Ferenc, a MEGAMORV Petöfi-bizottság vezetője levélben mint­egy ultimátumöt adott a miniszterelnöknek: vagy köz­benjár az általuk Petőfiének vélt csontok akadémiai közreműködéssel történő vizsgálatában, vagy elviszi a csontokat az Egyesült Államokba és ott temeti el a kinti magyarok kérésére. Németh Miklós felkérte a vizsgálatra ä Magyar Tudomá­nyos Akadémiát. Morvái Fe­renc első ízben november 7- én találkozott dr. Tigyi Jó­zseffel, az MTA alelnökével, a Petőfi-vizsgálattal megbí­zott akadémiai szakértői bi­zottság vezetőjével. Morvái ma már bízik abban, hogy az ügy rendeződik, ezért többé nem akar foglalkozni az előz­ményekkel. A fenti időpont óta felgyor­sultak az események: levél ment a Szovjet Tudományos Akadémia elnökének, aki ki is jelölte a csontok vizsgálatá­ban részt vevő szakértőket. Időközben a Burját Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság is felállította a maga bi­zottságát. Mint azt tegnap délelőtt dr. Tigyi Józseftől megtudtuk, az MTA úgy dön­tött, hogy Harsányi Lászlót, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intéze­tének professzorát, Szabó Ár­pád főorvost, a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet vezetőjét, Farkas Gyu­lát, a JATE embertani tanszé­kének professzorát és Kralo- vánszkyné dr. Éry Kinga ant­ropológust bízza meg a cson­tok vizsgálatával. Morvái Ferenc vezetésével Kiszely István, a leletet Pe­tőfivel azonosító antropológus, dr. Straub Imre katonai or­vosszakértő és két amerikai: Brucé M. Latimer és Clyde Simpson antropológus vesz részt január 5—10. között Ulan Udéban a vizsgálaton. Ezt megelőzően még idén de­cemberben 5-e és 10-e között, előzetes megbeszélésre ha­zánkba érkezik a Burját Köz­társaság delegációja. Az Akadémia alelnöke azt is elmondta: a csontokat elő­ször biológiai vizsgálatoknak vetik alá, s előreláthatóan két-három hónap kell ahhoz, hogy egyértelműen megállapít­sák: a Barguzinban talált le­letek Petőfi csontjai lehet­nek-e vagy sem. Tegnap a csepeli művelődé­si házban találkoztunk Mor­vái Ferenccel, aki ezúttal ki tudja, már hányadszor me­sélte el az érdeklődőknek a Petőfi-expedíció által feltárt, s lapunkban már közzétett vélelmet, azt, hogy Kiszely István azonosítása alapján Szibériában Petőfi Sándor csontjait ásták ki. No és per­sze Küchenbeckerét — s mily érdekes, hangsúlyozta Morvái —, ezt az azonosságot senki sem kérdőjelezte meg — noha a dekabristáról is Kiszely ál­lította: ő az. Olyannyira bíz­tak ítéletében, hogy Barguzin­ban díszes temetést rendeztek magas rangú állami és főpapi részvétellel. Csepelen egy magyar—latin szakos tanárnő behatóan ér­deklődött a költő tüdőbeteg­ségéről. Mint mondta, feljegy­zésekből tudni, Petőfi a leg­nagyobb hidegben is nyitott inggallérral járt, viszont a tü­dőbaj tényét Csokonaihoz köti az irodalomtörténet. Mások azt kérdezték: jó, fogadjuk el, hogy az elmúlt 40 évben nem kutatták vagy készakar­va elhallgatták Petőfi bargu- zini epilógusát, de akkor mi­vel magyarázható a megelőző évtizedek ugyanilyen maga­tartása? A kérdések nyitva maradtak, elvégre Morvái nem irodalomtörténész, s ez­zel jogosan takaródzik. Min­denesetre az ügy érdekében igyekszik hozzátenni a ma­gáét a szálak kibogozásához. Mint mondja, az elmúlt héten a Szovjetunióban járt, 5 az egykori cári titkos levéltárból sikerült 365 mikrofilmen ha­zahoznia azokat a dokumen­tumokat, amelyek támpontot nyújthatnak a történészeknek és az irodalmároknak. Morvái változatlanul köti az ebet a karóhoz: tűzze már végre műsorára a Magyar Te­levízió azt a dokumentumfil­met, amelyet Barguzinban ké­szítettek, illetve azóta tucat­nyi helyen levetítettek. Mert a nézők több száz levelet küld­tek, miszerint látni akarják az összeállítást. Ezért nem érti, milyen alapon állítja azt Baló György ma is: a film vetíté­se nem időszerű? Akkor, ami­kor a Művelődési Miniszté­rium a Petőfi-kérdést már nemzeti ügynek tekinti, s azt is tudtára adta a mecénás­nak, hogy a költségeket leír­hatja majd az adójából. Az országban gomba módra szaporodó Petőíi-bizottságok háza tájáról — 50-ről tesz em­lítést Morvái, s mintegy száz­ezer tagról beszél —, is vár­hatunk a közeljövőben valami meghökkentő információt. Ezt azonban a kazánkirály meg­hagyja következő találkozá­sunk témájának. Azt viszont elárulta, hogy Barguzin zarán­dokhely lesz, ahová különgé- pen nemsokára ötven túrke- vei diákot visz ki. Morvái azonban nem lenne Moi’vai, ha most is nem szol­gálna valami meglepő fordu­lattal. Legutóbb azzal állt elő, hogy az angol nagykövetség előtt fényes nappal feltörték a kocsiját, s ellopták a diplo­matatáskáját, benne minden okmányával. Most azt állítja, hogy a napokban felkereste egy férfi, aki több tanú előtt mondta magnóra, majd a párhuzamosan készült jegyző­könyvet aláírásával hitelesí­tette, miszerint ő a húgától (aki magas rangú belügyi tiszt) tudja, hogy név szerint kikkel törette fel a rendőrség Morvái kocsiját. — Most ezeket a bizonyíté­kokat csatolva nyílt levelet írok a belügyminiszternek, s követelem, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ha az állítás beiga­zolódik, feljelentést teszek a katonai ügyészségen — állítja Morvái Ferenc. Magunk is kíváncsian vár­juk a fejleményeket! Fazekas Eszter-1 h

Next

/
Thumbnails
Contents