Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-25 / 279. szám

1989. NOVEMBER 35., SZOMBAT f^áfgfco A nők szövetségénél Olcsó karácsony Karácsonyi vásár kezdődött a fővárosban a Magyar Nők Szövetségénél, a Népköztársa­ság útja 124. szám alatt: ked­vezményes árú tréning- és sza­badidőruhákat, pulóvereket, pamutpólókat és fürdőruhákat kínálnak a vásárlóknak. No­vember 28. és 30. között ugyan­ott használt gyermek-, női és férfiruhaneműt árusítanak. A december 3-i ajándék­vásáron neves népművészek és népi iparművészek segítenek textil, gyöngy, szövött ajándé­kok, babák, bábuk, karácsony­fa- és karácsonyi asztaldíszek, adventi koszorúk elkészítésé­ben. December 6-án gyermek- és felnőttzoknikat, valamint harisnyanadrágokat árusíta­nak. December 10-én könyv-, játék- és ajándékvásár, 17-én élelmiszer-bemutató és -kósto­ló lesz a nőszövetségnél. Budaörsön az MSZMP marad Nem az a lényeg, ki az erősebb Ä KISZ-t is a Demfsz pénzeli? Alacsony, vékony csontú fiatalember Tési Vilmos. És ideo­lógiailag nagyon képzett. Kapásból idézi Trockijt, arról beszél, mit mondott Lev Davidovics 1907-ben. Hogy a párt a néppel helyettesíti be előbb-utóbb magát, aztán a pártközpont a párt­tal, végül a főtitkár a néppel. így megy ez. Udvariasan hall­gatok — mit lehet ehhez hozzátenni —, közben minden tisz­teletem a nagy orosz gondolkodóé. Tési Vilmosról azonban még senki nem állította, hogy trockista. Volt ő már funda­mentalista, sztálinista, moszkovita —<• de ez még sosem. Ám, Tési Vilmos valójában ifjúkommunista. Az bizony, a szó leg­szorosabb értelmében. Kedvenc filozófusa pedig Hegel. Tet­szik tudni, akit Marxék annak idején a feje tetejéről a tal­pára ... Most ugyanezt próbálják Tési elvtársék a KISZ-szel csinálni. Mert a mozgalom sajnos nem a régi, magyarázza, ők tehát alapítottak egy újat, Budaörsön. Hogy miért éppen ott? — Egyrészt mivel nem akartuk, hogy a központunk Buda­pesten legyen — válaszolja. — A másik összefüggés pedig az, hogy sokáig itt voltam KISZ-titkár, vagyis jól ismerem a te­rületet. Tulajdonképpen így pillanatnyilag két KISZ-szervezet működik névleg a városban, hisz a Demisz megalakulásakor a budaörsiek nem változtatták meg a nevüket. Mindenesetre mi június vége qta — mikor is a cégbíróság bejegyezte a szer­vezetünket — Kommunista Ifjúsági Szövetség vagyunk. *5— Ez. most mit jelent akkor: egyfajta pártszakadást? Hi­szen valószínűleg csak áthidalhatatlan véleménykülönbségek vezetnek egy ilyen lépéshez. — Nem vitatva el esetleges értékeit, azt kell mondanom, hogy a Demisz egyáltalán nem kommunista szervezet. A gya­korlatban egy teljesen impotens csoportosulásnak tartom, amely legfeljebb matematikai háttér lehet egy politikai egyen­lethez. Valódi mozgalom helyett olyan átmeneti formává vált, ami képtelen kinőni múltjának hibáit. Mit tudott például a Demisz eddig, mint politikai cselekvést felmutatni? Szinte semmit. Igaz, elismerem, vannak baloldali megnyilvánulásai, támaszkodik a marxizmusra, de csak konkrét helyen és idő­ben alkalmazza a tanításokat. Egyik napról a másikra élve azonban nem lehet megváltoztatni a jövőt. Mi viszont nem csu­pán baloldali, hanem tisztán kommunista szervezetet akarunk kiépíteni. — Ezt a tisztán kommunistát azért jó volna megmagya­rázni. — Nem könnyű feladat. Mert hány ember tudja valójá­ban, mi a kommunizmus? Jelszavakat persze tudnék mondani, hogy hit, ahol igazából felszabadul az egyén, ám így valószí­nűleg nem jutnék közelebb a lényeghez. A mi KISZ-ünk any- nyiban tisztán kommunista, hogy szigorúan a marxizmus alap­tételeihez tartjuk magunkat. Szerintünk ez az egyetlen olyan rendszer jelenleg, mely a legalkalmasabb a társadalom leírá­sára. Természetesen tanításait nem tekintjük dogmáknak, szeretnénk azokat dialektikusán alkalmazni. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a polgári demokrácia nem a legértékesebb társadalmi formáció. — Pedig sokan úgy gondolják, Magyarország ebbe az. irányba fejlődik. Akkor ez most veszélyes? — Nálunk nem a klasszikus polgári demokrácia van kialaku­lóban, csupán valami ahhoz hasonló rendszer. És én mind­össze azt mondtam, nem ez a legértékesebb a választható le­hetőségek között. — Jó, térjünk rá egy másik kérdésre. Igaz-e, hogy a szer­vezetüket Nagy Imre, a Demisz volt elnöke pénzeli? Sőt, azt is hallani, hogy ön például a tőle kapott fizetésért szervezi az lifjúkommunista mozgalmat. Eszerint Nagy Imre két vasat* tart a tűzben? — Itt tisztázni kellene valamit: engem soha nem bízott meg senki ilyen munkával. Csupán az történt, hogy már azon az utolsó KISZ-kpngresszuson is érződött, van igény egy iga­zán kommunista jellegű ifjúsági szervezetre. Talán én kardos­kodtam leginkább — vagy leghangosabban — e mellett, Nagy Imre pedig nagyon fair módon viselkedett velünk. Bár han­goztatta, hogy személy szerint ellenzi azt, amit akarunk, mégis, mint egy demokratikus szervezet- vezetője, támogatta elképze­léseinket. Ez azt jelentette, hogy az év végéig a költségekre 86 ezer forintot kaptunk tőle. A pénzt azonnal átutaltam a szervezetünk csekkszámlájára. Pillanatnyilag például könyvet árulok és a szüleim támogatnak, nem abból élek tehát, amit a KISZ-nél csinálok. — Jelenleg hány tagja van a mozgalmuknak? — Júniusban úgy indultunk, hogy tíz városból jöttek kép­viselők. Pontos adatokat azonban nem tudok mondani. De nem is ez a legfontosabb. Nem szabad, hogy kössön bennünket a létszám. — Ha nem tévedek, megalakulásukhoz Antoniewicz Ro­land személyesen is gratulált, az akkori marxista egységplat­form pedig egyenesen meghívta önöket a kongresszusára. Ezek a tények manapság nem a legjobb politikai belépők. — Bár mindkét hír igaz, hamar kiderült, hogy elképzelé­seik és az általunk vázolt célok között ég és föld a különbség. Nekünk egyelőre nincsenek hatalmi ambícióink, mindössze egy szín akarunk lenni a társadalom palettáján. Akár a ke­vesek szervezeteként is. Falusy Zsigmond elmondtam a kongresszuson történteket és ismertettem az MSZP megalakulásáról szóló határozatot — folytatja Ba­logh Sándor —, sok idős ember úgy gondolta, hogy az MSZMP-alapszervezetünk maradjon meg. A tagság foly­tatni kívánja a korábbi politi­zálást, igényli a kül- és bel­politikai tájékoztatók folyta­tását, valamint azt, hogy a korábbi gondoskodást követ­ve ez az alapszervezet vigye meg a beteg, mozgásképtelen párttagokhoz a politikai élet híreit. Mint megtudtuk, a tagdíjak egy forinttól kétszázig min­den párttag anyagi lehetőségei szerint alakulnak. A korábbi ellátmány összegét várhatóan jóval meghaladja a mostani felajánlásokból befolyt ösz- szeg. — A budaörsi alapszervezet az MSZMP jelenlegi egyénisé­gei, vezérei közül kit ismer el, kit tekint követésre méltó­nak? , — Nem követjük az MSZMP neve alatt szélsőséges nézete­ket valló különböző csoporto­kat. Az Udvarhelyi vezette szervezőcsoporthoz kötődünk, — Kivel kívánnak szövet­ségre lépni, és milyen a vi­szonyuk a helyi alternatív szervezetekkel? — Megkerestük az MSZP helyi szervezőbizottságát, de más pártokkal is felvettük a kapcsolatot. Nyílt párbeszéd­ben ütköztetjük véleményün­ket. Minden olyan kérdésben, ami a baloldali egységet erő­síti, együttműködünk az MSZP-veí. Az a véleményünk, hogy az MSZMP és az MSZP ne tűnjön el a politikai küz­Hm Issx senki földje Lakihegy és Felsőtag Megnyugtató megegyezés Futnak a pénzük után cím­mel november 13-i számunk­ban írtunk arról, hogy mi­lyen gondok vannak a sziget- szentmiklósi önerős telefon­hálózat-fejlesztés körül. Mint ismeretes az országban itt al­kalmazták elsőként az egyéb közműfejlesztések mintájára, a kötvény helyett ezt a formát. Az egyéni telefonigénylők 277 ezer, a közéletek 150 ezer fo­rintot fizettek be. Vita azon támadt, hogy a Budapest Vi­déki Postaigazgatóság — bár a szerződésben azt vállalta, hogy Szigetszentmiklós egész közigazgatási területén kiépí­ti a hálózatot, ennek ellenére most — két távol eső telepü­lésrészen, az úgynevezett Fel­A tegnapi almaszezon Befejeződött az almaszedés! szezon. Gyálon, a Szabadság Ter­melőszövetkezetben akkor készítettük felvételünket, amikor út­ra készen álltak az utolsó, léalmának szánt tételek (Pék Veronika felvétele) sötagon, illetve Lakihegyen nem akarta teljesíteni a vál­lalását. Indokuk az volt, hogy ez a két terület a fővárosi, csepeli hálózathoz van köze­lebb, s a fejlesztés erről >az ol­dalról lenne ésszerűbb. A szi- getszentmiklósi központtól csak több milliós költséggel tudnának kábelt vezetni, pél­dául Lakihegyre. Ebben az ügyben, egyébként Varga Jó­zsef tanácselnök-helyettes nyílt levélben fordult a posta el­nökéhez. Mivel a két, határon fekvő településrészig kinyú­lik a budapesti távbeszélő-há­lózat, azért a Budapesti Táv­beszélő Igazgatóság helyettes vezetőjét, László Lajost is megkerestük, aki egyeztető­tárgyalást javasolt a Buvig, a városi tanács, illetve a saját igazgatósága között. Erre a megbeszélésre szer­da délután került sor, s a la­kihegyiek, illetve a felsőtagiak számára igen kedvező megál­lapodással zárult. Megegyez­tek abban, hogy a felsőta­giak csatlakozhatnak a cse­peli kötvényakcióhoz, s így — kedvezőbb anyagi kondíciók mellett — 1992-ig hétjegyű, budapesti telefonhoz juthat­nak. A Budapest Vidéki Posta- igazgatóság vállalta, hogy mégis megépíti a szigetszent- miklósi központtól Lakihegyig a hálózatot és a mintegy hat­van ottani befizető telefonigé­nyét kielégíti. Ehhez persze az is kell, hogy újabb igény­lők csatlakozzanak Sziget­szentmiklós belterületéről az önerős akcióhoz, hogy tőke­erősebbé váljon a beruházás. Hiszen jelenleg mintegy tíz­millió forint hiányzik ahhoz, hogy jövő év végére a posta újabb kétezer vonallal bővítse a szigetszentmiklósi telefonhá­lózatot. A BM megy, az MHSZ marad Nem tulajdonost, csak funkciót cserél a lőtér Budakeszi és Budaörs között három gyakorlölötér fekszik egymás mellett. Közülük egy az MHSZ tulajdona, egy a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságé, egy pedig a Belügyminisztérium rendőri ezredéé. Értékes, szép terület, ahol a világkiállítás megrendezése esetén szállodákat, kempingeket és egyéb idegen- forgalmi létesítményeket lehetne építeni. Mindezt a farkashe­gyi reptér közelsége is indokolná, hiszen oda az Old Timer Rallye versenyek idején, a nyáron már szálltak le kis gépek. Egyáltalán miért van szük­ség egymás mellett három lő­térre? Ez a kérdés gyakran felmerül a helyi lakosság köré­ben, ezért felkerestük a terü­letek gazdáit, hogy a lőterek sorsáról érdeklődjünk. Mint megtudtuk, a három lőtérnek tulajdonképp csak két gazdá­ja van, az MHSZ és a Belügy­minisztérium. Csepregi Oszkár alezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese és Szabó András gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy a három lőtér funkciója más és más, ezért különböző módon kell a gyakorlatokhoz a terepet kialakítani, beren­dezni, a területi adottságokat felhasználni. Sportfegyver-paradicsom — A mi lőterünkön sport­lövészet folyik, de még ezen belül is vannak eltérések a vadászlövő, a skeet- és a trapp- lőterek kialakításában — mondja Csepregi Oszkár. — Ezeket nemzetközi szabályok írják elő. — Ez a csodálatos terület hallatlan lehetőségeket tarto­gat az idegenforgalom számá­ra. De amíg ott vannak a lő­terek ... — Vállalkozásokba kezdünk, ezen a területen az Immobilja Rt.-vel terveztettünk közösen egy 100 férőhelyes bungaló- rendszerű kempinget — mond­ja Szabó András. — Kivitele­zése megvalósítható egyetlen fr kivágása nélkül. Most még csak rönkökkel övezett sza­lonnasütő helyek vannak itt. Nyugaton nagy az érdeklődés a magyarországi sportlövészet iránt, akár a gyakorlási lehe­tőségeket, akár a nemzetközi versenyek rendezését tekint­jük. A lőszer nálunk negyed- annyiba kerül, hiszen itthon gyártják. A vendég használ­hatja sportfegyvereinket, de a sajátját is. Ez esetben a ha­táron engedélyeztetnie kell a behozatalt, és mi letétbe he­lyezzük a fegyvert. Első osz­tályú, összkomfortos faházak­ban biztosítunk szállást, meg­oldjuk az étkeztetést, s a sportoláson kívül szórakozási lehetőségeket is kínálunk. Az így termelt devizából tudjuk majd az MHSZ-sportolók szá­mára a korszerű technikai eszközöket megvásárolni. Eze­ket eddig vagy cserealapon szereztük meg, vagy sehogy. Ez a magyarázata, hogy — el­sősorban a repülős sportokban — versenyzőink gyengébb eredményeket érnek el a nem­zetközi versenyeken. Hasonló vállalkozást egyéb­ként Budapesten is tervezünk. A Marczibányi téri lőtér helyé­be 200 ágyas szállodát építe­nénk, pincéjében futóvadlövő versenypályával. Elszigetelt testületek Dr. Darázs Ferenc rendőr alezredestől, a Belügyminisz­térium oktatási és közművelő­dési csoportja főnökhelyettesé­től, és dr. Bökönyi István rendőr ezredestől, a Belügymi­nisztérium Továbbképző és Módszertani Intézete vezetőjé­től is azt kérdeztem, miért van szükség egymás mellett három gyakorlólőtérre. Elmondták, hogy azokban az időkben, amikor a kezelői jogot itt meg­szerezték, még fel sem merül­hetett ez a kérdés. Ma termé­szetes a felvetés. 1956 előtt az egyes testületek nagyon elszi­getelődtek, belső ügyeiket még egymás előtt is szolgálati ti­tokként kezelték. Később kö­zeledni kezdtek, mára pedig a társadalom és a nyilvánosság felé is nyitottak. — Ennek egyébként mi is jobban örülünk, mint a régi gyakorlatnak, mert hasznos, ha az emberek megismerik belső életünket, gondjainkat — állítja dr. Bökönyi István. — Ugyanakkor az is igaz: ko­rábban szükséges volt, hogy a különböző testületek más és más célpontokra, más tá­volságokra lőjenek. És a lőtér nemcsak a lőgyakorlatra, ha­nem a fizikai felkészülésre is szolgál. Például Budaörsnél képzik az antiterrorista cso­portot, ehhez a munkához egészen speciális terep és be­rendezés szükséges. A fegyve­res erők és testületek erősen Budapestre és környékére koncentrálódtak, ezért a gya­korlók létszáma is indokolta a három lőteret. Mint megtudtuk, épp a jobb helykihasználás érdekében egy közös rendelkezés már elő­írja, hogy a HM, a BM és az akkor még létező munkásőr­ség — ahol megoldható —, használja közösen a gyakorló­tereket, illetve térítés ellené­ben egymás lőtereit is. A Belügyminisztériumnak Pest megye területén négy ob­jektuma van. Egy Foton, ket­tő az említett budai körzetben, a negyedik pedig Nagytétény­ben. A fótit jövőre adják visz- sza a helyi tanácsnak. A Bu- dukeszi—Budaörs közöttieket már csak korlátozottan hasz­nálják, mert a balesetek miatt az éleslövészetet betiltották, ott a gyakorlótér jelleget erő­sítették. — Tudjuk, hogy a távlati koncepció a víztároló közel­sége miatt egy szabadidőpark létesítése — mondta dr. Da­rázs Ferenc. — Valóban ez a szép, erdős terület inkább ki­rándulásra való. Főleg, ha lesz világkiállítás. Ezt az országos, sőt világérdeket nem keresz­tezheti az, hogy mi itt gyakor­latozunk. Ezért azt tervezzük, hogy a területet visszaadjuk a tanácsnak, annál is inkább, mivel kiváltásukra többféle elképzelésünk van. A legkéz­zelfoghatóbb az, hogy a nagy­tétényi lőteret, amelynek kö­zelében nincsenek lakóházak, alkalmassá tesszük arra, hogy az egész belügyi állomány itt gyakorolhasson. A beruházás­sal várhatóan 1990. augusztus 20-ra készülünk el. Juss a munkásőrségtől Most vizsgálják a vissza­adott munkásőrlőtereket. hogy ki veheti át azokat hasznosí­tásra. A fegyveres testületek­nek elővételi joguk van, ezért szeretnénk mi is részesedni. Pest megyében a munkásőrök Piliscsabán, Pándon és Biator- bágyon adtak le ilyen területe­ket. Ezeken kívül tudományos kutatások folynak olyan — ed­dig csak a harckocsizok és űr­hajósok kiképzésében használt — szimulátorok kifejlesztésére, amelyek alkalmazásával anya­gi eszközök és területek kí- mélhetők meg. Igen, pontosan az értékes terület kímélése, a lakosság biztonsága — mert tévedt már el innen sebet okozott lövedék —. a cél. A végleges megoldás viszont az lehet: kapja vissza ezt a te­rületet a közigazgatás, hogy mindnyájunk hasznára okos vállalkozásba kezdhessenek, vagy egyszerűen bárki számá­ra megközelíthető lehessen a turistacélpont. Szegő Krisztina dőtérről, sőt azon dolgozunk, hogy kormányzó párt legyen. Szerintünk nem az a lényeg, hogy ki az erősebb, hanem az, hogy a baloldal győzzön. Az MSZMP és az MSZP, il­letve az MSZP-n belüli vi­szály, a csoportok közötti harc csak megdöbbenti, sőt eltávo­lítja a párttagokat. Éppen ezért mi vállaljuk azoknak az MSZMP-tagoknak , szervezé­sét is, akik nem erősítették meg MSZP-tagságukat, de nincsen MSZMP-alapszerve- zetük. Szívesen befogadjuk őket — ekképpen határozott tagságunk. Ruzsicska Mária Az MSZMP 2. számú kör­zeti alapszervezetének hat­vannyolc tagjából harminc- ketten úgy döntöttek, hogy megerősítik MSZMP-tagságu- kat. A párt októberben tar­tott kongresszusa óta a tagság közül sokan azt vallják, hogy megkérdőjelezhető a küldöttek döntése az MSZP létrehozásá­ról. Balogh Sándor, a buda­örsi alapszervezet volt titká­ra nagy hibának minősíti az MSZP létrehozását. Vélemé­nye szerint az MSZMP-ből lét­rejöhetett volna két vagy há­rom párt, s ez megkönnyítet­te volna az embereknek a választást. — Amikor a taggyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents