Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-14 / 269. szám

nvst Hír/up 1989. NOVEMBER 14. A 45. héten Sok hibátlan A Sportfogadási és Lottóigazga tóság tájékoztatása szerint a totó 45. játékhetére 7 712 791 darab szelvény érkezett be. A nyere mények: 13 plusz egy találatos szelvény 297 darab, nyereményük egyenként 40 715 forint; 13 talá­latos szelvény 136 darab, nyere­ményük egyenként 26 228 forint; 12 találatos szelvény 6053 darab, nyereményük egyenként 99i fo­rint; lil találatos szelvény 51371 darab, nyereményük egyenként 117 forint; ló találatos szelvény 232 481 darab, nyereményük egyen­ként 36 forint. Izlandi kaland Gond nélkül A Rába ETO a hazai siker után idegenben is győzött az izlandi Valur Reykjavik ellen. Ezúttal 23-21-re, s így kettős győzelemmel jutott a legjobb nyolc közé a férfi kézilabda BEK-ben, mégpedig 52-44-es összesítéssel. A Rába ETO mellett a KEK-ben szereplő VÁÉV- Bramac is sikerrel vette az akadályt, így mindkét együt­tes várhatja a keddj, baseli negyeddöntő-sorsolást. üfesterhármasok fordulója - gödöllői hatossal A Dány állt az élre A labdarúgó NB III 13. for­dulójában dicséretesen helyt­álltak a Pest megyeiek, ösz- szesen 17 pontot gyűjtöttek az öt győzelem, valamint a két döntetlen révén. Teljesítmé­nyük értékét növeli, hogy csu­pán három együttesünk él­vezte a pályaelőnyt, s öten vendégeskedtek. Valamennyi otthon játszó — Dunai Kőolaj, Bag, Bem SE — nyert, a Da- bas és a Gödöllő pedig ide­genből hozta el a három pon­tot. A Mátra csoport listave­zetője, a Gödöllői SC őszi re­kordgyőzelmét aratva 6-0-ra nyert Bátonyterenyén. Dicsé­retesnek számít a Dömsöd pontrablása az éllovastól. Most három találkozó rész­leteit ismertetjük: ESMTK—Dömsöd 1-1 (1-0). Ady Endre út, 700 néző. V.: Polgár L. Dömsöd: Lázár — Imre, Vedres. Diamant, Kiss, Zilai, Balogh (Brassó), Glázer, Feszt, Bállá, Szabó. A Pest megyei csapat nem állt be vé­dekezni. Sokat támadott, s a 18. percben Feszt lövését a hazai kapus a kapufa segítsé­gével hárította. Nem sokkal ezután jutottak előnyhöz a helyiek, akik szünet után nagy fölényben voltak, a 78. perc­ben azonban mégis a Dömsöd vette be a kaput. Gól: Dia­mant. Jó: Vedres, Imre, Kiss. Pét—Dunakeszi VSE 2-0 (0-0). Pétfürdő, 400 néző. V.: Lett- rich. DVSE: Hernádi — Kiss, Kardos, Mudri, Harmincz, Szőke (Vanda), Steidl, Gyön­gyösi, Törteli, Tóth, Vörös. Nagy iramú mérkőzésen két jól felkészült csapat küzdel­mében a helyzetek jobb ki­használása döntött a hazaiak javára. Jó: Hernádi, Steidl, Kardos, Gyöngyösi. Nagybátonyl Bányász—Gö­döllő 0-6 (0-3), Bátonyterenye, Harczi viszonylag a legjobb volt Bercziket nem irigylik Jókedvre csak az idős ered­ményközlő néhány bemondása derített a Körcsarnokban szom­baton és vasárnap megrende­zett Top 12 asztalitenisz-ver­senyen. Ezúttal 39. alkalom­mal rendezték meg ezt a „magyar találmányé”, kör- mérkőzéses viadalt, de a mos­tanihoz hasonló gyenge szín­vonal még egyszer sem volt tapasztalható. Bérezik Zoltánt, a válogatott egykori siker­edzőjét ezekben a hónapokban senki sem irigyelheti, mert hol vannak már az olyan klasszisok, mint Jónyer Ist­ván, Klampár Tibor és Ger­gely Gábor voltak. — Szürkeség jellemezte az egész versenyt, amely tükör­képét adta asztaliteniszspor­tunk jelenlegi helyzetének — mondta Bérezik Zoltán. — Hiába figyeltem két napon át délelőtt és délután a hat asztalt, lelkesítő játékot csak egy-egy esetben tapasztalhat­tam. A győztes Harczi Zsolt­nak a Németh Károly és Vit- sek Iván elleni, illetve Né- methnek a Somosi Miklós el­leni találkozója volt viszony­lag a legjobb. Nem akarom most felsorolni, hogy kik okoztak csalódást, mert túl hosszú lenne a lista, inkább azt. mondom, senki sem érde­mel dicséretet. Pályakezdők! Biztos munkahelyet és hivatást kínálunk. Érdemi ügyintézői és pjr • ellenőri munkakörbe érettségizett munkatársakat keresünk. Felelősségteljes, önálló munka. A szakmai betanítást vállaljuk. Korszerűsödő igazgatási és biztosítási területen a szakmai fejlődést folyamatos továbbképzéssel segítjük elő. Fizetés: megegyezés szerint, bérmegtakarítás, ellenőri területen teljesítménnyel arányos jutalék, céljutalék. Heti munkaidő: 40 óra (7,30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 15.30 óráig). Jelentkezni lehet: Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság személyzeti és munkaügyi osztály Budapest Vili., Mező Imre út 19/A I. em. 161. Telefon: 1330-509, 107-es és 108-as mellék. 200 néző. V.: Balogh S. GSC: Nagy D. (Emmer) — Lebek, Krőzsel, Zimonyi, Bá­rányt, Horváth, Markóczi, Se­regi, Szabó S., Varga, Dékány. A sereghajtó otthonában lát­ványos találatokkal diadal­maskodott az éllovas. Gól: Varga (3), Szabó (2), Mar­kóczi. Jó: Varga, Szabó, Hor­váth, Lebek. A megyei labdarúgó-baj­nokság őszi utolsó előtti for­dulója változást hozott az él­mezőnyben. A gólkülönbség­gel vezető Nagykőrös és a mögötte következő Aszód egyaránt alulmaradt, így a nevető harmadik, a Dány állt az élre. Mivel a Dány egy mérkőzéssel kevesebbet ját­szott, s az elmaradt Pilisvö- rösvár elleni meccset minden bizonnyal megnyerik, még biztosabb a pozíciója. A Főt lopakodott fel a má­sodik helyre, harmadikként a Szigetújfalu várja az őszi fi­nálét. A Pilis együttese őszi rekordgyőzelemmel rukkolt ki, 6-0-ra verte a Tápiószent- mártont. Maczkó és Hubai egyaránt mesterhármast ért el, s ugyanezzel a teljesít­ménnyel büszkélkedhet a gö­di Csernák is. Csapata 4-0-ra diadalmaskodott a sereghajtó Sülysáp felett. E két mérkőzés kivételével a többi találkozón nem jeles­kedtek a csatárok. A forduló­ban összesen 16 találat volt, mérkőzésenként átlagban ket­tő. A termés zöme azonban Pilisen és Gödön született. Hat csapat csupán egy talá­latot szerzett, nyolc együttes pedig gólképtelennek bizo­nyult. Így például nem tudták be­venni egymás kapuját az al­sóház GEAC—SZTK mérkő­zésén. Jóllehet Turóczi Csaba, a helyiek edzője, bízott ab­ban, hogy a legutóbbi 2 győ­zelmet most újabb követi. Nem így történt. Jó egyéni teljesítmények is voltak. A D unavarsány— Szentendre meccsen a helyi középhátvéd, Kovács Ferenc a mezőny legjobbjának bizo­nyult. Az ellenfélnél játszó névrokona, Kovács Ferenc ugyancsak kitűnt a Szentend­rei Petőfi együttesében. A me­zőny legjobbja titulust a dá- nyi Halászi is kiérdemelte. Megyei bajnokság 1. Dány 13 9 2 2 18-9 20 2. Fót 14 7 5 2 27-1.9 19 3. Szigetújfalu 14 7 4 3 25-15 18 4. Nagykőrös 14 8 2 4 24-14 1« 5. Aszód 14 7 4 3 27-18 18 6. Szentendre 14 5 6 3 23-12 16 7. Pilis 14 6 4 4 18-22 16 8. Hernád 14 5 5 4 21-19 15 9. Dunavarsány 14 3 9 2 18-17 15 10. Pilisvörösvár 13 4 6 3 15-14 14 11. Göd 14 5 2 7 20-20 12 12. Bugyi 14 3 5 6 13-18 11 13, GEAC 14 3 4 7 14-1« 10 14. T.-márton 14 2 5 7 14-27 9 15. SZTK 14 1 4 9 13-28 6 16. Sülysáp 14 1 3 10 18-40 Reitter — 6 Önállósultak a dzsúdósok Arccal a nők felé Ha elhúzódó, helyenként feles­leges viták után is, de nagy ne­hezen mégis újjáalakult a Ma­gyar Dzsudószövetség, amelynek legfontosabb feladatairól Sarkadi János megválasztott főtitkárt kér­dezte az MTI munkatársa. — A legfőbb gondot az okozta, hogy a közelmúltban a kisebb szakosztályokkal keveset törődtek, s ez megszűnésekhez, feloszlatá­sokhoz vezetett — válaszolta a cselgáncséletben jól ismert szak­edző, kétdanos mester. — A jö­vőben a folyamatos munka mel­lett a tömegbázist kell megala­poznunk, mivel csak az utánpót­lás fejlesztésével léphetünk elő­re. Elgondolkodtató, hogy a ser­dülő korosztályok bajnokai közül csak igen kevesen érték el ké­sőbb a felriőttéivonalat. A közgyűlésről sok mindent el lehet mondani, de azt. hogy egyet­értés lett. volna a különböző cso­portok között, semmiképpen sem. Mi okozza a cselgáncstársadalom megosztottságát ? — Éles ellentétek vannak a nagy és kis egyesületek, valamint vidéki és budapesti szakosztálvok között egyaránt. Emiatt vígig érezhető a feszültség, de bízom abban, hogy ha külöri-külön ér­telmesen el lehet beszélgetni a sportág vezető szakembereivel, ak­kor összehozni sem lehetetlen őket. Sajnos, a vezető klubok kö­zött sincs egység, mivel a ki­emelt szakosztályok sorsa kizá­rólag az eredményességen mú­lik, ezért ezek az egyesületek ki­zárólag saját érdekeiket képvisel­ték. Eddig Magyarországon nem sok figyelmet kaptak a női cselgán- csozók, pedig Barcelonában, az 1992-es olimpián' már 28 érmet osztanak ki a gyengébb nem ju­dokéi között. Ez nagy lehetőség, hiszen a nemzetközi élmezőny pillanatnyilag nem túl erős ... — Valóban így van, és az el­múlt évek eredményei bizonyítot­ták, hogy a magyar női szakág sikeres lehetne. Sajnos, ezeknek a szakosztályoknak a munkáját nem fogták össze, ezért csak he­lyenként alakulhatott ki műhely­munka. Biztató, hogy az újonnan megválasztott alelnökök egyike Króner Ferenc, a női szakág ve­zetője lett. Mi van a csarnok levegőjében? Jugoszláv megmentő — Ennek a csarnoknak a levegőjében van valami, ami­től mi itt sohasem tudunk győzni. — Természetesen nem a szűk szakmai értékelést je­lentették ezek a szavak, ame­lyek Újhelyi Gábor, a Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi férfi kosárlabdacsapatának edzője szájából hangzottak el, a hétvégi megyei rangadó le­fújása után. A százhalombattai városi sportcsarnok olykor izzó le­vegőjén kívül ugyanis sok más tényező is hozzájárult a körösiek sikert^enségéhez. Például a hazaiak precíz po­zíciós játéka, Velkei és a ju­goszláv vendégmunkás, Peru- nicic kiemelkedő teljesítmé­nye. Emellett a körösiek fel­pörgetett ritmusába is sokkal több hiba csúszott a szombat esti találkozón, mint azt ko­rábban megszokhattuk. A rengeteg pontatlanságot köve­tő apró szabálytalanság, a já­tékosok technikai, képzettség­beli fogyatékossága ellenére sem unatkoztak a nézők, hi­szen küzdeni tudásból minden pályára lépő jelesre vizsgázott. A találkozó sorsát az a déli szomszédunktól érkezett Goran Perunicic döntötte el, aki még csak két hete tartózkodik ha­zánkban. Ez volt a harmadik mérkőzése a Dunai Kőolaj me­zében, s máris a csapat egyik vezéregyénisége. Minden helyzetből vállalkozott dobás­ra, erőszakos, robbanékony, a nagykőrösi védőknek nem akadt ellenszere vele szemben. Pedig otthon nem is a szűk él­vonalban bűvölte a labdát, a jugoszláv harmadik osztályt cserélte a magyar első ligára. Balogh József, a százhalom- battaiak tapasztalt mesteredző­je is benne látja, eddig taka­réklángon égő együttesének megmentőjét. Beépülésével nemcsak magasodik az együt­tes, hanem megváltozik a csa­pat . szerkezete is. Vele van esély a csoport utolsó helyéről való felkapaszkodásra. Németh Andrea Kengurus városok Adelaide is pályázik — Adelaide pályázik az 1998. évi nemzetközösségi játékok ren­dezésére — jelentette be John Bannon, Dél-Ausztrália miniszter- elnöke. Erre törekszik még két másik ..kengurus város” is, s hogy hármójuk közül melyik lesz a hivatalos ausztrál pályázó, arról 1990 júniusáig hoznak döntést. Mint ismert, Melbourne, amely az ausztrál városok közül talán a legnagyobb sporthagyományokkal rendelkezik, az 1996-os olimpiát szeretné megkapni. Adelaide az utóbbi esztendőben az egyik, minden szezonban az utolsó Forma—1-es világbajnoki futam házigazdájaként szerepelt a világ sportlapjainak címoldalán, és 1998-ban még nagyobb ese­ménnyel is szeretne odakerülni. — A Forma—1-es futamok lebo­nyolításával bebizonyítottuk, hogy értünk a szervezéshez, a nemzet- közösségi játékok megrendezésé­vel újabb bizonyítékot adnánk. Pedig 1962-ben egyszer már csődöt mondott Adelaide. Meg­szerezték a nemzetközösségi já­tékok rendezési jogát, de még­sem ott, hanem Perthben tartot­ták a versenyeket, mert Adelaide oly mértékű pénzügyi nehézségek­be ütközött, amellyel nem tudtak megküzdeni. Az utolsó spanyol felvonások Sevilla és Benidorm Hétfőn délelőtt 10 órakor az MLSZ Charter gépével Spa­nyolországba utazott a magyar labdarúgó A és az utánpótlás­válogatott. A „nagyok” szer­dán 15 órakor Sevillában ját­szanak vb-selejtezőt, a 21 éven aluliak pedig kedden 19.30 órakor Benidormban találkoz­nak a vendéglátók megfelelő együttesével. A két válogatott a következő összeállításban kelt útra. A válogatott: Disztl, Brock­hauser (kapusok), Simon, Pin­tér, Kovács E., Keller, Bognár Z., Bognár Gy., Bánki, Szeke­res, Kozma, Fischer, Kovács K., Bácsi, Szalma, Schróth (mezőnyjátékosok). U-válogatott: Petry, Tarló- sí (kapusok), Mónos, Balog Z. (Vác), László, Szabó Zs. (Bp. Honvéd), Palaczky, Máriási, Limperger, Bordás, Horváth Cs., Huszák, Kámán, Rugo- vics, Csucsánszky, Jován (me­zőnyjátékosok). A pszichológus Szöult is megjárta Nem pénzről Tföpködnek a törülközők. A magyar női kézilabda-vá­logatott játékoskeretéből az el­múlt néhány hónapban túl so­kan távozlak a legkülönbö­zőbb felkiáltásokkal vagy ép­pen teljesen hangtalanul. A sor májusban kezdődött, amikor Géczi Anikó sokak sze­rint túlontúl gyorsan férjhez ment egy nyugatnémet illető­ségű úriemberhez. Néhány hó­napos huzavona után új klubja, az NSZK-ban ez év őszére az NB II-be felkerült TUS Walle Bremen bizonyos összeg lefize­tése (17 ezer DM) után meg­szerezte Géczi volt klubjának, a BHG SE-nek a hozzájárulá­sát ahhoz, hogy a 185 centi magasra nőtt átlövő szerződé­se lejárta előtt klubot cserél­jen. Azután jött a nyári megráz­kódtatás, amikor is Elekes Csilla és Kiss Éva — szintén felrúgva érvényes szerződésü­ket — ugyancsak az NSZK-ba távoztak. Ráadásul — minő véletlen — éppen ugyanabba a klubba — Bréma — tartanak. Játékengedély híján mind­ketten egy évet kihagynak. De ezzel még nincs vége. Az Ele­gant Kupára a korábbi 267- szeres magyar válogatott, a je­lenleg a BEK-gyöztes osztrák Hypobank Südstadt Küppers­buschban , szereplő Gödömé Nagy Marianna már osztrák állampolgárként érkezett. Az Elegant Kupa befejeztével György Anna túlsúlyára hivat­kozással, önként lemondta a címeres mezben való szerep­lést azzal, hogy talán jövőre visszatér. A legújabb fejezetet a két­ségkívül világsztár Rácz Ma­riann tegnapi bejelentése ké­A legújabb veszteség, Rácz Mariann (A szerző felvétele) pezi: az ugyancsak a Hypo- bankban játszó szőke portás ugyanis szintén bedobta a nép­szerű segédeszközt. Rácz el­sődleges indokként nem az osztrákok csábítását jelölte meg, hanem sokkal inkább azokat az atrocitásokat, ame­lyeket új kenyéradójától — nem szükségszerűen! — kell elszenvednie. A nélkül, hogy bárki mellett ** vagy ellen egyoldalúan pálcát törnék, azt azért csak meg kell kockáztatnom: vala­mi nincs rendjén a Magyar Kézilabda Szövetségben! Azt ugyanis egyetlen épeszű ember sem vonhatja kétségbe, hogy a fentebb említett klubokban összehasonlíthatatlanul job­bak az élsport feltételei, és itt nem csak az anyagiakra kell gondolni. Olyasmi ott még a fejekben sem fordul meg, ami nálunk már a kihirdetésig is eljutott, éppen a napokban. Nevezetesen a dániai B világ- bajnokságra készülő hölgyek az utolsó két hét során sem a Budapest Sportcsarnokban, sem a Körcsarnokban — azaz megszokott edzéshelyeiken — nem tudnak pályára lépni; a kínos szituációt az Építők SC befogadása oldotta meg. Ennél még nagyobb szto­ri az, hogy a fővárosi lakosok­nak lehetőségeik szerint be kellett volna fogadniuk a vi­dékieket otthonaikba, mivel azoknak nem volt biztosított szállásuk. Igaz, ez végül meg­oldódott — amint Szabó István vezető edző elmondta —, de azért ez mégis csak több, mint szegénységi bizonyítvány, hogy egy világbajnokságra készülő magyar válogatottnak ilyen prózai gondjai lehetnek. Mindezt be- és leszámítva is azt kell mondanom: a fő baj mégsem a pénztelenség. Sokkal inkább az emberi hoz­záállásban, illetve annak hiá­nyában keresendők az okok. s a változást is erről az oldalról lehet és kell elsősorban várni, óhajtani, mivel pénz dolgában egészen biztosan csak rosszab­bul fog állni a magyar élsport a közeljövőben. Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a já­tékosok — akik rendszeresen minden külön prémiumok nél­kül végigjátszanak 3-4-5 napos nemzetközi tornákat, miköz­ben az élvonalbeli klubcsapa­tokban is már évek óta komoly meccspénzek vannak ,.feldob­va" a bajnoki találkozókra! — kimondva-kimondatlanul, de feltétlenül sokkal jobb emberi bánásmódot igényelnek, s ta­lán érdemelnek is. Jp'rre a speciális feladatra nem feltétlenül a minden­kori vezető edző a legalkalma­sabb, s nem is tőle kell ezt várni. Az más kérdés, ha az illetőben ezek a tulajdonságok adottak; valamennyi, e téma­körbeli beszélgetőpartnerem egybehangzóan állítja, hogy Csik János idejében alapve­tően más volt a hangulat, azó­ta egyértelmű a visszaesés ezen a téren is. De ha már az edző­nek nem kenyere a lelkizés, hát a menedzser vagy a pszi­chológus (megjárta a nyár vé­gén a szöuli tornát is!), vagy valaki más, de feltétlen kelle­ne legyen ember, aki igyekszik az érzékeny emberek hangiá' megtalálni. Az persze nem elég, ha az emberrel szépen beszélnek, csak igen komoly tényező. Rácz Mariannái például a szö­vetségi ügyintézés ismételten olyan hézagosnak bizonyult, amelynek következtében a ki­tűnő kapus erősen támadható­vá vált. Ráadásul jönnek az „egyéb” tényezők, a nyilván­valóan újra és ismét jelentke­ző kecsegtetések a legkülönfé­lébb előnyök formájában, amelyeknek szintén mind ne­hezebb ellenállni. Különösen akkor, ha a hazai pályáról ko­ránt sincs meg az a következe­tes kiállás, amivel ellensúlyoz­ni lehet(ne) a másik oldal so­rozatos kísértéseit. Ami pedig Rácz Mariann esetétől alapvetően független, az a felismerés teljes hiánya. Európai színvonalra áhítozunk, de azért csak elvétve tesznek az emberek, hogy ez a ma egy­re utópisztikusabbnak tűnő cél ismét elérhető közelségbe kerüljön hozzánk. Ua a „patópálos” hozzáál- * ■ lás alapvetően nem vál­tozik meg, a későbbiekben sem szabad semmin sem csodálkoz­ni. Minden megtörténhet... Jocha Károly

Next

/
Thumbnails
Contents