Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-01 / 258. szám
PEST MEG XXXIII. ÉVFOLYAM, 25S. SZÄM Ára; 4,|{ö forint DÖNTÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szavazni fogunk a szavazásról Az Országgyűlés tegnapi ülésen döntött az állampolgári kezdeményezésű népszavazásról, a köztársasági elnökválasztásról, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazásról és a nagymarosi vízlépcső sorsáról. Az Állami Számvevőszék elnökének Hagelmayer Istvánt választották, elnökhelyettes Sándor István lett. A mostani ülésszakon nem tudták megválasztani az Alkotmánybíróság tagjait, mert az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerékasztal, valamint a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság képviselőivel. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak később választhatják meg. A Parlament tegnap úgy döntött, hogy az állampolgári kezdeményezésű népszavazást az idén november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozót, és a köztársasági elnökválasztást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársasági elnökválasztás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg a Parlament. A vitában a képviselők azt hangsúlyozták, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, -tz országgyűlési választások előtt válasszák meg, A címerrel kapcsolatban többen azt javasolták, hogy a szavazólapon csak a koronás kiscímert és a Kossuth-címert tüntessék fel, ugyanis az alkotmány szerint már nincs értelme a jelenlegi címerről szavazni. Mások azt hangsúlyozták, hogy a szavazólapról nem derül ki egyértelműen: hogyan kell megjelölni a kiválasztott címert. Az egyik képviselő 69 társa egyetértésével népszavazást kezdeményezett a nemzeti ünnepek kérdéséről. Ha ezt a kezdeményezést a Parlament döntésével is megerősíti a következő ülésszakán, akkor a népszavazást együttesen lehetne lebonyolítani a címer kiválasztásával. A vitában elhangzott olyan módosító javaslat is, miszerint takarékossági okokból a kétféle szavazást együttesen tartsák meg, mert ha a nép úgy döntene, hogy nem akar köz- társasági elnököt választani, az legalább kétszázmillió forintos megtakarítást jelentene. A javaslatot hangos ellenzés fogadta, s a Ház nem is fogadta el. A takarékossági javaslaton felháborodva az egyik honatya azt indítványozta: amennyiben pártok kisebbségEZ TÖRTÉNT Interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. Ezt követően Horváth Hajós ismertette az Állami Számvevő- szék tisztségviselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalását a jelöltekről. Szavazás következett; a jelöltek közül Hagelmayer István és Sándor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett. A jelölések befejeztével folytatódott a népszavazások elrendeléséről, illetve a köztársasági elnökválasztás kiírásáról hétfőn megszakadt plenáris vita. A vitában részt vett: Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Kürti László (Borsod-Abaúj- Zemplén ni., 2. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Nagyi vány i András (Budapest, 19. vk.). Az SZDSZ által kezdeményezett népszavazás kiírását az ismert négy kérdésben az Országgyűlés elfogadta. Ezután a Minisztertanács kezdeményezte népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyalták a képviselők. A vitában részt vett: Sarlós István (országos lista); Bánfiy György (Budapest, 4. vk.); Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.). Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. Ezt követően a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásával folytatták a munkát a képviselők. A vitában részt vett: Bodonyi Csaba (Borsod-Abaűj-Zemplén m., 3. vk.); Balia Éva (Budapest, 46. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), majd ismét Bodonyi Csaba (Borsod-Abaűj-Zemp- lén m., 3. vk.). Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen választással, az országgyűlési választások előtt válasszák meg. Ezután határozott a népszavazások, illetve az elnökválasztás időpontjáról is: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonatkozó népszavazást és a köztársasági elnökválasztást 1990. január 7-én kell megtartani. A köztársasági elnökválasztás esetleges második fordulójának időpontja január 14-e. Ezután megkezdődött a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló tárgyalása. A beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette be, Udvari László kormánybiztos volt a napirend előadója. A vitában felszólaltak: Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság előadója; Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.); Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) ; Káldi Endre (Györ-Sopron m., 9. vk.); Balogh László (Pest m., 29. vk.); Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.); Bodonyi Csaba (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.); Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.); Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.). A vita lezárása után még nem hoztak határozatot. Az Országgyűlés személyi javaslatok, különféle állásfoglalások és interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Az Állami Számvevőszák elnökévé a képviselők megválasztották dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé pedig Sándor Istvánt. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői letették a hivatali esküt. Ezután a képviselők határozatot fogadtak el a társadalombiztosítás irányításáról, és a társadalombiztosítási bizottság létrehozásáról. Ugyancsak határozatot hoztak a társadalombiztosítási ellátások 1989. évi egyszeri kiegészítéséről. Elfogadta az Országgyűlés az ügyrendi bizottság összetételére vonatkozó előterjesztést is. Ezután ismét interpellációk következtek. Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) tájékoztatta a képviselőket az MSZP parlamenti csoportjának felhívásáról. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ismertette felhívását az Európában állomásozó idegen csapatok kivonására. A felhívást az Országgyűlés elfogadta. Ezután a képviselők határozatot hoztak a nagymarosi munkálatokról. A képviselők elé terjesztett kormánybeszámolót és határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Ezzel az Országgyűlés októberi ülésszaka befejeződött. A második munkanapon Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Ró- bertné felváltva elnökölt. ben maradnak bizonyos politikai alkuban, de mégis, a népszavazás formáját felhasználva kiskapukat keresnek, akkor ezt csak saját költségvetési támogatásuk rovására tehessék. Ezt az indítványt nagy tapssal fogadta a plénum. Már este 8 óra volt, amikor a képviselők nagy többséggel Szigetközt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. Udvari László, -a-nagyberuházás kormánybiztosa , azt hangsúlyozta, hogy különösen az. ivóvízkészlet veszélyeztetettsége nagy, mert az eredeti koöicépció szerinti megépítés esetén Budapest lenne a világon az egyetlen olyan város, amely felett csúcsra járatott vízierőmű működik,: miközben az ivóvíz 83 százalékát' parti szűrésű kutakból nyerik. A gazdasági szempontokra kitérve rámutatott, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyása illetve a rendszer eredeti program szerinti továbbépítése Tegnap folytatta munkáját a parlament elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökoíógiai, műszaki következményeket feltáró ‘ vizsgálatokról szóló minisztertanácsi beszámolót. Az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot az 1977-es, a nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. Az Országgyűlés egyetértőleg vette tudomásul, hogy a kormány a Duna országhatártól Nagymarosig terjedő szakaszára komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervét dolgoz ki. A vízlépcsőrendszer sorsáról, a nagyberuházás nemzetközi, jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok^ered- ményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a Parlament elé. Elmondta, hogy a kormány abból indult ki, hogy a vízlépcső- rendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területein ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. Ezt a csúcsra- járatás lehetőségének kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű használatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél az 1977-es szerződés módosítását, illetve az 1939. februárjában aláírt jegyzőkönyv Nagymarosra vonatkozó részének érvénytelenítését. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget tartotta szem előtt. A kormány vállalja a ráháruló felelősséget, amit nem kíván a parlamentre hárítani. Kérte, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az országhatártól Nagymarosig terjedő Dunaszakasz- ra a helyi és kerületi tanácsok részvételével új komplex, regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki, ami magában foglalja azt is, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni Dunakiliti térségének árvízvédelmére, és a egyaránt veszteséges. Bár a továbbépítés kismértékben előnyösebb lenne, a következő három évet illetően viszont a leállítás jár kisebb költséggel. így is a helyreállítási mun- kákv;valamint a hajózási fel tételek megteremtésének költségei mintegy 16 milliárd fo rirttba kerülnek. Az államközi szerződés módosításával kap csolatban elmondta, hogy a magyar föl lépései az ökológiai (Folytatás a 3. oldalon.) A szovjei nagykövetség nem ellenzi Lebontják az emlékművet A Konstantin téri dóm előtt álló szovjet hősi emlékmű sort Sä régen foglalkoztatja a váci polgárokat. Már csaknem két esztendeje vajúdó kérdés éz, hogy hová és milyen módon helyezzék át az emlékművet a Konstantin térről, mert esztétikailag nem illik a tér hangulatába. (E témával lapunkéban már többször foglalkoztunk.) A közelmúltban a Városvédő és Városszépítő Egyesület beadványban kérte a tanácsot, adjon engedélyt az emlékmű lebontására. S mert ez nemcsak építészeti ügy, hanem politikai- kegyeleti szempontból is fontos, így október 11-én az ellenzéki' és más szervezetekkel megtartott megbeszélésen a jelenlevők, olyan egyezségre jutottak, hogy a Konstantin téri emlékművet . bontsák le. ám a rajta levő emléktábla és a szimbólumok kerüljenek az alsóvárosi szovjet temetőbe. • A városi tanács vezetői mielőtt a végrehajtó bizottság elé vitték volna az emlékmű áthelyezéséről szóló ajánlást, levélben tájékoztatták szándé.- kukról a szovjet nagykövetsé: get és a külügyminisztériur mot.. A nagykövetség katonai és légügyi attaséjának, válaszlevele. megérkezett. Ügy? látják, hogy az • emlékmű áthe- . lyezése a város vezetőinek hatáskörébe tartozik, de kérik, hogy az áthelyezés kegyeletet ne sértsen. , • A városi tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén határozat született az emlékmű áthelyezéséről. Ennek értelmében a Konstantin:: téri emlékművet a jelenlegi helyén elbontják, a rajta, levő emléktáblát és más szimbólumokat a szovjet hősi temetőbe helyezik át. A terveket el kell készíttetni s a tényleges átköltöztetést — a kegyelet erkölcsi szabályait figyelembe véve — még ebben az' esztendőben el kell végezni, majd ezt követően- a -tér burkolatát helyreállítani. A végrehajtó bizottság maga szándékozik az áthelyezést' irányítani, ebbe más testületet vagy szervezetet nem von be. Halász Erzsébet Bupoumju mémm Szűrös Mátyás ideiglenes, köztársasági elnök kedden az Országházban a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából találkozott a különböző pártok és szervezetek képviselőivel. 9 Nyers Rezső, az MSZP elnöke tegnap a Parlamentben fogadta dr. Peter Mitzscherling nyugat-berlini szenátort, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. @ Az MSZMP megalakulásának 33. évfordulója tiszteletére tudományos emlékülést szervezett kedden a Magyar Szocialista Párt Politikai Propaganda és Művelődési Központja. 9 Az MDF országos elnöksége országgyűlési képviselőinek kezdeményezésével egyetértve már most felszólítja helyi szervezeteit, hogy szorgalmazzák a rátermett’ nemzetiségiek országgyűlési képviselővé jelölését az egyéni választókerületekben. O Vasárnap Tárnokon felavatták a második világháború helyi áldozatainak közadakozásból állított emlékművét. Az emlékműbizottság és a pártok köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az emlékmű megvalósítását adományokkal, tettekkel, ötletekkel segítették. ® A Bécs—Budapest világkiállítás helykijelölési és területrendezési tervpályázatának bírálóbizottsága rendkívüli ülést tartott tegnap, ahol visszautasították a Magyar Építőművészek Szövetségének a miniszterelnökhöz írott levelét, amiben a szövetség által delegált zsűritagokat visszahívják. Foglalkoztak a Budai 11 Baráti Kör közleményével, amelyben különdíjat ajánlottak fel az Örsöd-dombra készült terv alkotói számára. Szupernégyes Ceglédről Ezüstös sportakrobaták Megérkeztek Rigából, a sportakrobatika Világkupáról a magyar válogatott legsikeresebb versenyzői, a Ceglédi VSE férfi négyesének tagjai, ki czUst- és kétszeres bronzérmes egység balról Béla, Váradi László vezető A Világkupa második helyezett, Európa-bajno- jobbra: Tóth Ferenc, Stadler Zsolt, Czigony edző és Kiss Tamás (Hancsovszki János felvétele)
