Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-24 / 251. szám
1989. OKTÓBER 24., KEDD Kikiáltották a Magyar Köztársaságot Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikáltotta a MaMég zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának piros- fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén. Beszédében többek között a következőket hangsúlyozta : — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is'indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Eltökélt szándékunk, ■ hogy népünk akarata szerint, amit nemsokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki,, végigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demokratikus gyár Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harsonások díszjelcket fújtak. a jólét anyagi, szellemi feltételeit. Megérdemelné már a nép, hogy végre „jókedv és bőség” legyen a Duna—Tisza táján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság, és boldogabb elődeinél. Végül pedig és legfőképpen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a Földön, és legyen békesség az emberek között! — mondta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kísérték, a jelenlévők többször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás befejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekeltek a téren egybegyűltek közül is. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége a díszegység díszmenetével zárult. Szűrös Mátyás Ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyén jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. Változatlanul hazánk nemzeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink zavartalan és kiegyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törekszünk. ' Alapvető nemzeti érdekünknek tartjuk a jószomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. A hazához és a haladáshoz, a nemzeti összefogáshoz és a demokráciához, a humanizmushoz fűződő gondolatok és törekvések jegyében mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az ország jobb jövője érdekében Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a mélyre süllyedésből, és teremthetjük meg a szabadság, a demokrácia és MÉLTÓSÁG, KEGYELET ES DISSZONÁNS HANGOK 1956. október 23-ra emlékeztek Tegnap országszerte megemlékezést tartottak az 1956-os népfelkelés alkalmából. Az Október 23-a Bizottság Budapesten számos színhelyen rendezett gyűléseket, kegyeleti rendezvényeket. A bazilikában Szabó Géza kanonok celebrált gyászmisét. Tflbb százan rótták le kegyeletüket a Kerepesi temető 21-es parcellájánál, az 1936-os áldozatok sírjainál. Több ezren vettek részt a Corvin-közi, a Killián laktanyánál, majd a Magyar Rádiónál és a Műszaki Egyetemnél tartott megemlékezéseken. Ezt követően az ünneplő tömeg a Bem térre vonult, ahol többek között Für Lajos, az MDF köztársasági elnökjelöltje elevenítette fel a 12 pont történetét. A Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél az Október 23-a Bizottság koszorúzás! ünnepséget rendezett, ahol Zimányl Tibor azt hangsúlyozta: a múltért nem vezethet bosszúállás vágya. A különböző ünnepségekről a mintegy százezres tömeg a Kossuth térre, a Parlament elé vonult. Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-i rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzetiszínű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas Szabadság! Függetlenség! feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fó- nai Jenő mondott beszédet. — Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is — mondotta egyebek között. Végezetül új összefogásra hívott fel: Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait! Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése — mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt börtönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiAz ünneplő tömeg egy csoportja a Magyar Rádió épülete előtt ről beszélt. Többek között kijelentette: Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporo- dott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad. Majd úgy fogalmazott: Ronald Reagan kezét „visszamenőleg is” meg kell szorítania felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam terülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam. Krassó György egyebek közt azt hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, „az új honfoglalást” csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária — aki 1956 októberében a Corvin-közben harcolt, majd éveket töltött börtönben — beszédében leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve azt hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. Beszéde végén leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban (Folytatás a 2. oldalon.) XXXIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM TÍZEZREK ÉLJENEZTÉK A PARLAMENT ELŐTT
