Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-09 / 238. szám
AZ MSZP KONGRESSZUSÁNAK ELSŐ NAPJA DÜH ÉS ÜBVÖZLET Barabás János, a kongresz- szus szóvivője vasárnap esti sajtótájékoztatóján bejelentette: a kongresszushoz — szombat esti döntése, a Magyar Szocialista Párt megalakítása nyomán — számos dühös ellenkezést tartalmazó levél, telefon, távirat is érkezett. Reményét fejezte ki, hogy a visszhang később kiegyensúlyozottabb lesz. A tájékoztatón Kimmel Emil sajtófőnök megjegyezte: a kongresszust — annak összeillése előtt — üdvözölte a Német Szocialista Egységpárt. A tanácskozás ideje alatt üzenetet intézett a kongresszushoz a Román Kommunista Párt. Az üzenet tartalmát hétfőn ismertetik. Az MTI munkatársának kérdésére Barabás János kijelentette: ő személy szerint örülne annak, ha létrejönne egy kommunista párt is, mert ez felelne meg a pluralizmusnak. Ettől azonban a Magyar Szocialista Párt még nem válna hitelessé a társadalom szemében : ahhoz tettekre is szükség van — jelentette ki. A szóvivő szerint a szocialista pártban érvényesülniük kell bizonyos etikai normáknak. Ha valaiki ezeket a múltban bizonyíthatóan megsértette, akkor nincs helye a pártban — vélekedett Barabás János. KÉT VÉLEMÉNY, EGY téma A nemzetközi sajtóközpontban tartott vasárnap délelőtti tájékoztatóján Medgycssy Péter miniszterelnök-helyettes aggodalommal állapította meg: most mindenki reformpártinak mutatkozik. Míg Nyers Rezső szombat esti beszédében annak a reményének adott hangot, hogy a kormány nem alakul át független szakértői kormánnyá —, ezzel szemben Medgye~sy Péter meggyőződése: az országnak — különösen a választások előtti időszakban — szak- ''értői kormányra lenne szükségé, hogy 'iheglegyehék a rendszerváltás feltételei. —, óva intették a torzsalkodástól, a rivalizálástól. Hiszen ezek olyan hangulatot teremthettek volna, teremthetnének a kongresszuson, amely megakadályozza a párt tisztességes előrehaladását, az összhang megteremtését. Kulisszák megöli is xiplGitsm A kongresszus küldötteinek döntése alapján az MSZMP története véget ért, a jogutódaként megalakult, tőle gyökeresen különböző Magyar Szocialista Párt életre hívásával a reformerek eddigi legfontosabb célja teljesült. Elveiben és alapjaiban új típusú baloldali párt körvonalazódott, az új program és alapszabály kereteit elfogadó, akcióegységre kész platformok között. Az állampártiságga], demokratikus centralizmussal és bármiféle diktatúrával felhagyó új alapelvek egyfelől a demokratikus szocialista mozgalom régi hagyományaihoz nyúlnak vissza, másfelől pedig az európai baloldal legkorszerűbb elveit vállalják föl. A párt jellegéről folytatott másfél napos vita ilyenformán lezárta a kongresszus előtti elvi, politikai és személyi csaták idejét is. A „vidék” el is döntötte az erőviszonyok kérdését, kikényszerítette a fordulatot. Vérbeli politizálás folyik, s ami feltűnő: a kulisszák mögötti események sem igazán zártak. A platformok ritkán titkolóznak, ellenkezőleg: minél több küldöttet akarnak megnyerni soraikba. Nyers Rezső maga úgy vélekedett, hogy az álreformerek és kompromittálódottak kivételével mindenkinek lehet helye a pártban, aki elfogadja az új programot, az alapszabályt, a szocialista értékeket és politikát. Ez a lényeg, mert a megújuló, a jövőbe tekintő szocialista mozgalom belső életében is a demokráciát tartja az alapok alapjának. A végre önállóan politizáló párttag megszabadul az eddigi POLITIKAI MÚMIÁK óriási érdeklődés mellett tartott tájékoztatót a nemzetközi sajtóközpontban vasárnap délután a Népi demokratikus platform képviseletében Fábry Béla, Bárd András és Gönczi János. Ez a platform ugyanis a kongresszus alatt nőtt néhány tucatnyi küldöttet tömörítő csoportosulásból több száz tagúra. Képviselőik hangsúlyozták, hogy hasonlóan a Reformszövetséghez, elsősorban az állampárt felszámolását, a demokratikus szocializmust tartlák az MSZP legfontosabb feladatának. Ugyanakkor időt álló kommunista hagyománynak tekintik a közösségi tulajdon irányába ható és a társadalmi igazságosságra, szolidaritásra, humanizmusra való törekvést, a szervezet baloldali tömegpárt jellegét. Kérdésekre válaszolva a platform szóvivő}, elmondták, Az MSZP-nek még kell szabadulnia a politikai múmiáktól, a rejtőzködő konzervatív vezetőktől. Űj pártra szavaztak formális-bürokratikus kötöttségektől. Nem előírásokat, hanem értékeket vállal, humánus, közösségi, emberközpontú, emelkedetten eszmei és hétköznapian becsületes vonásokat egyaránt. Közösségi tulajdon részvényekben A szombaton tartott nemzetközi sajtóértekezleten Pozs- gay Imre tájékoztatót tartott. Leszögezve, hogy az új párthoz tartozásról mindenki maga dönthet — kivéve azokat, akiktől feltétlenül meg kell szabadulni. Ilyenek, akiknek vér tapad a kezéhez, az enyveskezűek, akik korrupcióba keveredtek. A demokratikus szocializmus tartalmát firtató kérdésre azt mondta: „A szocializmus nem elvont, felépítendő cél — ez a felfogás ugyanis csődöt mondott —, hanem értékrend”. A demokratikus szocialista felfogás Pozsgay értelmezésében közelebb áll az európai szocialista mozgalmakhoz, mint a kom(Folytatás az 1. oldalról.) estig külön-külön elkészítették a vezető testületekbe javasolt jelöltek listáit. Az eddigiek szerint a Népi demokratikus platform szívesebben látna közös listát, míg a Reformszövetség inkább az önálló listák felé hajlik. Ez még változhat, ami viszont nem: a küldöttek elsöprő többsége Nyers Rezsőt javasolja a Magyar Szocialista Párt elnökének. Nagyhatású szombati beszéde sokak szerint iskolapéldáját adta annak, miként lehét elvi alapokon kompromisszumokat kötni anélkül, hogy az abban részt vevők sajátos mivolta, alapvető érdeke csorbát szenvedjen. A Kongresszusi Központ folyosói „hírmondója” tudni vélte, hogy lemondott a kormány több tagja. Ezt a híresztelést a plénum előtt Németh Miklós kormányfő cáfolta. A küldötteknek bejelentette: a kormány helyén van, egyetlen munista gondolatkörhöz. Egyúttal leszögezte azt is, az új pártban meglesz a készség arra, hogy elszámoljon vagyonával, abból csak annyit tartson meg magának, amennyi a működéséhez szükséges, s ameny- nyit az alkotmány lehetővé tesz. Arra a kérdésre, milyen esélyekkel indul a párt a soron következő választásokon, elmondta: „Vannak jelek, amelyek egyértelműen arról tanúskodnak, az MSZMP iránti bizalom a minimálisra csökkent Tehát a pártnak mint MSZMP-nek semmi esélye sincs a többségi szavazatok megszerzésére, de egy új szocialista párt eséllyel indulhat a választási küzdelemben.” Egy külföldi újságíró azt feszegette, miként alakul majd az új — nevében is szocialista — párt viszonya a Szociáldemokrata Párttal. Pozsgay Imre úgy vélte: „mivel számos európai ország példája mutatja, hogy megfér egymással a szocialista és a szociáldemokrata párt — feltehető a hazai belpolitikai élet színterén is jelen lehet e két politikai erő. Hozzátette; a két párt közötti esetleges konkrét együttműködésről, netán politikai koalícióról még korai lenne beszélni. A kongresszusra vonatkozó kérdésekre reagálva többek között elmondta, a tanácskozáson reformerők vannak többségben. E reformpárti többségnek tudható be — miként benyomását megfogad mazta —, hogy Berecz János felszólalása a plenum szinte teljes elutasításával találkozott. A piacgazdasági nyitásról, ezzel kapcsolatban az EGK- hoz való közeledésről, az ország tulajdoni reformjáról szólva megállapította: a külföldi tőke mellett fontos a hazai vállalkozó töke megjelenése, valamint a veszteséges vállalatoktól megvont támogatások tőkeforrásának újrahasznosítása. A közösségi tulajdon megvalósulását a munkás vagy dolgozói részvények formájában tartja elképzelhetőnek Pozsgay Imre. tagja sem mondott le, nincs kormányválság. Megjegyezte: a miniszterek közül az esti órákban néhányan valóban távoztak a teremből, amit a miniszterelnök azzal ,magya- rázott, hogy készülniük kell a hétfői munkanapjukra. A programnyilatkozat általános vitáját lezárva az esti órákban megkezdődött az alapszabály-tervezet feletti részletes szavazás, amelyhez kapcsolódva több szövegmódosítást vitattak meg a küldöttek. Az alapszabály kapcsán A DEMOKRÁCIA PILLANATA A kongresszus küldöttei elutasították a proletárdiktatúrát, a felülről jövő ukázokat. a központi irányítást. Az új párt, a Magyar Szocialista Párt a demokráciát tűzte zászlajára. Természetesen valamennyi vasárnap is megjelenő lap írt a történelmi pillanatról, demokratikusan és egy cseppet sem centrálisán. A Vasárnapi Hírek úgy tudja, szombaton, ZO óra 20-kor alakult meg az MSZP, a Mai Nap szerint 20 óra 2£-kor, a Népszabadság viszont 20 óra 24-re teszi a korszakváltó pillanatot . . . Pluralista pillanat volt. . . Igaz, ha már ennyit vártunk rá, azon a néhány percen már igazán nem múlik semmi. M. T. egyebek között olyan lényeges az utóbbi hónapok már-már kérdésekről kellett dönteniük, neuralgikusnak számító kérdé- mint a párt működési alapél- se: kivonul-e a párt a munkavei, a párt országos szervei, s helyekről. EZ TÖRTÉNT A kongresszus második napján tovább folytad£y&&E£J)Uii tódott a vita. A délelőtt folyamán kapott szót Németh Miklós, aki a kormány nevében beszélt. Ezt követően Kovács László, a kongresszus ügyrendi bizottságának vezetője javasolta: a küldöttek fogadjanak el állás- foglalást a párt jellegével összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az erről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette; a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentumtervezetről. Délután 6 órakor gyűltek egybe újra a küldöttek. Horn Gyula ekkor ismertette a megalakítandó új párt, a Magyar Szocialista Párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. A véglegesített szövegtervezet írásos anyagának kiosztása után megkezdődött a dokumentum részletes vitája. Ennek lezárásaként a tanácskozás szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggé’, mindössze 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták a párt jellegéről szóló állásfoglalást. A küldöttek ezzel kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását. A dokumentum elfogadásával fejezte be szombati munkanapját a kongresszus. Uncrímnn A kongresszus vasárnap Bercnd T. Iván els uslflAiawijJi nökletével folytatta munkáját. A nap ügyrendi vitával kezdődött: az eredeti napirendtől eltérően a küldöttek döntése alapján végül nem a Történelmi utunk tanulságai című dokumentumról és a programnyilatkozatról mondták el véleményüket, hanem áttértek az alapszabály-tervezet megvitatására. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót, majd a megyei küldöttcsoportok képviselői ismertették az álláspontokat. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában szólalt föl Szűrös Mátyás is. Egy újabb ügyrendi vita után a küldöttek úgy döntöttek, hogy visszatérnek a programnyilatkozat megalkotására, s így az alapszabályról folytatott eszmecserét felfüggesztik. Az esti órákban megkezdődött az alapszabály-tervezet feletti részletes szavazás, amelynek keretében számos szövegmódosítást vitattak meg a küldöttek, A szavazás a késő esti órákban, lapzártánk után még tartott. VÉLEMÉNIVÉLTÓ A kongresszusi központ folyosóin tegnap félóránként röppent fel a hír, hogy Grósz Károly, Berecz János és Nagy Sándor MSZMP néven pártot alapított. A hirt mindhárman tagadták. A visszautasítás azonban mindegyiküknél más és más hangsúlyt kapott. Grósz Károly munkatársunknak elmondta, hogy szombaton nem az új párt, hanem annak neve ellen szavazott. — És ha holnap lesz MSZP és MSZMP is, melyik pártba lép be? — Ez a kérdés történelmietlen. MSZMP itt már soha többé nem lesz. — Tehát marad az új szocialista pártban? — Nem. ★ Megkérdeztük Pozsgay Imrét: — Mit szól hozzá, ha a Münnich Ferenc Társaság, vagy a Kádár János Társaság pártot alakít? — Ha a jó Isten szeret bennünket, megteszik. — Reális-e a veszély, hogy a párttagok közül sokan ebbe lépnek be? — Ez nem veszély, hanem áldás lenne az új szocialista pártra. — Jobban örült volna, ha a kongresszuson bekövetkezik a pártszakadás? — Az lett volna az igazán kedvemre való. ★ Az MTI tegnapi híre szerint a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottságának titkársága nevében Antóniewicz Roland első titkár bejelentette: az MSZMP felszámolásával arra kényszerül a Kádár János Társaság, hogy az MSZP-ből kiszorított kommunistákat összefogva kommunista párttá alakuljon. ★ Ma még senki sem lehet bizonyos abban, hogy a perc, amikor a kongresszusi küldöttek a Himnuszt énekelve tettele hitet egy új baloldali szocialista párt, az MSZP megalakításáról, történelmi esemény volt, vagy csak felejthető epizód. Erről, s az új szocialista mozgalom lehetőségeiről, legközelebbi tennivalóiról nyilatkozott lapunknak Vastagh Pál, Nagy Sándor és Hámori Csaba: Vastagh Pál: — Bizonyos-e benne, hogy történelmi fordulat történt ezen a pártkongresszuson? — Fordulat csak akkor történik, ha az itt kialakított politikai irányvonallal egyetért a tagság, ha ez a mozgalom megmarad valóságos tömegpártnak, ha az emberek támogatnak bennünket a választásokon. Az eredmény még meglehetősen kétesélyes. — Nagyon sokan firtatják, van-e garancia arra, hogy az MSZP valóban új párt, s nem ugyanazok lesznek-e a jövőben is a hangadók, akik eddig is hibát hibára halmoztak, akiknek a tisztessége is megkérdőjelezhető, s akik válságba sodorták az országot? — Nincs semmiféle garancia. Ezektől az emberektől csak a helyi közösségek tisztíthatják meg a szocialista pártot. — Ügy hírlik, ön a platformok egyik alel- nökjclöltje. Milyen vezető testületben dolgozna szívesen? — Olyan emberekkel, akik vitáznak, de végül is szót értenek, s akik a többpártrendszerű körülmények között is feltalálják magukat. A párt vezető testületének az ország sorsára, a törvényalkotásra és a kormányra a szocialista parlamenti frakción keresztül kell hatást gyakorolnia. — Véleménye szerint fennáll-e továbbra is a pártszakadqs(vaszélye?, — A küldöttek hangulatát ismerve, erre akár most, a kongresszuson, akár később még sor kerülhet.. ★ A kongresszus lehetővé tette, hogy a SZOT negyedórás hozzászólásban fejthesse ki véleményét. Erre azonban mindeddig nem került sor. — Miért hallgatnak? — kérdeztük Nagy Sándor főtitkártól. — Egyelőre nincs mihez hozzászólni. Nem készültek el azok a dokumentumok, amelyekben a párt nyilatkozna arról, hogy milyen viszonyt akarnak kialakítani a szakszervezettel. — En önök milyen kapcsolatokat akarnak kiépíteni az MSZP-vel? — A két kérdés összefügg. Azt kell eldönteni, hogy a párt vállalja-e a munkavállalók tömegeinek érdekképviseletét, vagy pedig egy szűk körű intellektuális mozgalom marad. Most még ennek is, annak is fennáll a lehetősége. — Es ha másik párt vagy pártok is alakulnak? — Ha bárki bármelyik oldalról most akar-' ja szétrobbantani ezt a pártot, megbocsáthatatlan hibát követ el. De ha ez mégis megtörténik, akkor a szakszervezeteknek a baloldali és balközép pártokkal kell együttműködnie. Nem szabad egyikhez sem kötnie magát, a pártoktól, de egy párttól is független mozgalomnak kell maradnia. •k Hámori Csaba, a Pest megyei kongresszusi küldöttcsoport vezetője, vajon most, amikor már MSZMP nincs, de az MSZP még nem alakította meg vezető testületéit, nevezheti-e magát a megyei pártmozgalom első emberének? — Igen. Az MSZP megyei ügyvezetőségének elnöke vagyok. Erről az győzött meg, hogy a megyei küldöttcsoport, amelyik most az ügyvezetőség tisztjét is ellátja, egységesen az új pártba tartozónak vallja magát, s megerősítette megbízatásomat. — Igaz-e ez a városi és községi tisztségviselőkre is? — Ezzel még nem foglalkozott a kongresz- szus, de ez könnyen és egyszerűen eldönthető kérdés. Ha azonban komolyan vesszük, hogy most egy új politikai párt alakult, természetesen új választásokra van szükség. — Sokak szerint már a kongresszus sem törvényes, hiszen a küldötteket nem a szocialista párt, hanem az MSZMP tagjai választották. — Ez csupán jogi csűrés-csavarás. Az életet azonban nem a jogtudomány alakítja, hanem az élet írja a jogtudományt. — A kongresszus foglalkozik a pártvagyon sorsával. Lehet, hogy néhány hét múlva a megyei apparátusnak ki kell költöznie budapesti palotájából, s hogy a városokban csupán egykét szobájq. lesz az apparátusnak? — En ezt teljesen természetesnek tartom, s munkatársaim is hasonlóképpen gondolkodnak. ,\ ......................... C sulák András Add tovább — a beszédek alatt is mindenkihez eljutnak a hírek
