Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-09 / 238. szám

PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1989. OKTOBER 9., HÉTFŐ Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. Többek kö­zött hangsúlyozta, hogy egy többpártrendszerű demokrá­ciában az MSZP egy lesz az egyenlők között — remélhető­leg az első az egyenlők között. Ugyanakkor a szervezeti ke­reteket párton belül úgy cél­szerű kialakítani, hogy segít­sék az izmosodó magyar több­pártrendszerű demokrácia A pártkongresszus szombati napját a hagyományos eszmecsere, a tiszteletkörök lefutása helyett élénk vita jellemezte. Az eredményt, a döntő fordulatot az este nyolc óra utáni szavazás hozta meg, amikor a kongresszus levezető elnöke, Horn Gyula bejelentette az új párt­program-nyilatkozatról szóló szavazás eredményét: 1202 küldött igen szavazatával elsöprő többségben kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Vasárnap a program- és az alapszabály-tervezet vitájára került sor, amelyben többek között a platformok képviselői adtak han­got álláspontjuknak. Délután már indulatos felszólalások tarkították a tanácskozást, mert a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikáli­sabb szakítást kell, hogy tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak képviselőivel, híveivel. (A kongresszus szombati eseményeiről lapunk 2. és 3. oldalán olvasható részletes beszámoló. A vasárnapi eseményekről Ez történt címmel 3. oldalunkon közlünk összefoglalót.) A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügy­rendi javaslattal kezdte mun­káját. Az alapszabály-tervezet vitájában elsőként a platfor­mok képviselői kaptak szót. A Reformszövetség nevében kép­viselőjük hangsúlyozta azt is, hegy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapsza­bály, azt a párttörvény ren­dezze. A Népi demokratikus platform szóvivője azt hangoz­tatta: az alapszabály-tervezet alkalmas arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása ré­vén, más demokratikus erők­kel együtt birkózzon meg a társadalmi válsággal. A Vidék esélyegyenlőségéért platform kiegészítésként javasolta, hogy az alapszabály rögzítse, a tago­zatok létrehozásának lehetősé­gét, s jelezze, hogy a vidék ta­gozatot be kívánják jegyeztet­ni. Az összefogás platform egyetértett az alapszabály-ter­vezettel, csupán azt kérte, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Űj Fó­rum című hetilapot is. Egyút­tal bejelentette, hogy az ösz- szefogás platform feloszlik, mi­vel elérte célját. A Reform­szövetség képviselője fontos­nak tartotta: az alapszabály világosan fogalmazza meg a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Meggyőzni a nemzetet A megyei küldöttcsoportok nevében szólók az alapszabály­tervezettel kapcsolatban szá­mos ponton egymással ellenke­ző véleményt fogalmaztak meg. Vita tárgya volt a mun­kahelyi pártszerveződés kérdé­se, az apparátus kialakítása s felépítése, a megyei pártszerve­zetek szerepe is. Baranya me­gyéből Bodó László, az 1. szá­mú küldött gesztusértékű fel­szólalásában bejelentette, amennyiben a küldöttsorszá­mok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat — ahogy a Szolnok megyeiek ja­vasolták — lemond a jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. megerősödését, vagyis a szo­cialista párt szervezeti rend­jének lehetővé kell tenni a többi demokratikus párttal és mozgalommal való együttmű­ködést. Miközben tisztában kell lenni azzal, hogy demok­ráciákkal csak demokráciák képesek igazán együttműköd­ni. A párt programnyilatkoza­tának általános politikai vitá­jában elsőként a kongresszu­son szerveződött Nemzet egészségéért elnevezésű plat­form képviselője azokat az elveket sorakoztatta fel, me­lyek mentén az új párt kiala­kíthatná egészségügy-politiká­ját. A Reformszövetséget kép­viselő Gazsó Ferenc kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy olyan változásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társa­dalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is ké­pesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban úi párt született. Az Ifjúságért plat­form nevében IConcz Dezső ki­fogásolta, hogy utalást sem talált arra, mit kíván tenni az új párt az ifjúságért, a Háta­tok megnyeréséért. A Vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten is kér­tek szót. egyrészt garanciák­kal alátámasztott esélyegyen­lőséget követelve az agrárága­zatnak, a vidéknek; másrészt a mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék dön­téshozatali és forráselosztási jogkörének megvonását. A programnyilatkozat vitá­jában kért szót Kótai Géza is, rámutatva arra: a párt meg­újulási szándékát bizonyítja, hogy már állampártként öt­hat esztendővel ezelőtt elindí­totta külpolitikai reformját. A nemzetérdeket határozottan képviselő külpolitikai vonalat kidolgozva, amely máig is a közmegegyezés egyetlen épen maradt eleme. Az agrárplatform képviselő­je eloszlatni kívánta azt a té­ves feltételezést, hogy az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egy­értelműén maga mögött tud­hatja a vidéket. Csak hiteles vezetők által tett konkrét ígé­retekben bízik a magyar pa­raszt, mert a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Radikális szakítással Indulatos felszólálásokkal tarkított tanácskozást tartott a délutáni szünetben a legna­gyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A többség azt sürgette: küldötteik a kongresszus menetében lépje­nek fel azért, hogy a pártfó­rum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt po­litikával, illetve annak képvi­selőivel. híveivel. A megbeszé­lésen jelen volt Pozsgay Imre is. s a közeljövő politikai tet­teinek három fő elemére mu­tatott rá: a platformok szövet­ségének közös programja alap­ján működő! homogén, együtt­működni képes pártvezetést kell létrehozni; megőrizni azt a kormányt, amely még kor­mányzóképes állapotban tudja tartani az országot; megőrizni mint drága kincset, az Ország- gyűlést, hogy még meg tudja hozni a békés átmenethez szükséges törvényeket. A programtervezet vitájá­ban Békési László pénzügy- miniszter annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy Magyarországon a piacot nem korlátozni, hatásait fékezni, hanem kibontakoztatni kell. A gazdaságban a kapitalizmus restaurációjától sem kell fél­ni. Sokkal fontosabb, hogy a szegénység, mintsem a gaz­dagodás ellen küzdjünk. Mit ígérhet az új párt? Hozzájárul egy átalakuló, hatékonyabb gazdaság megteremtéséhez, a szociális biztonság növelésé­hez, az életszínvonal romlásá­nak megállításához és a két­számjegyű inflációk további növekedésének megfékezésé­hez. A délutáni vitában legtöbb­ször a kompromisszum szó hangzott el. Nem véletlenül, hiszen a Magyar Szocialista Párt is kompromisszum révén jött létre. A különböző re­formerők ugyanis szombatra megtalálták azokat az alapel­veket. amelyeket alapvetőnek és közösnek vallanak. Önállóan párton fesliil Ám ahogy lenni szokott, a nagy győzelem után az eltérő nézetek és érdekek előbukkan­tak, fékezhetetlenül felszínre kerültek. A Reformszövetség délutáni ülésén megrökönyö­dést keltett, amikor Keserű Imre „véreskezű gyilkosok és patkányok” kifejezést használ­ta annak alátámasztására: szigorú és szűk határt kell szabni annak, hogy a régiek átigazoljanak az új pártba. Ugyanakkor Horn Gyula és Pozsgay Imre a reformerőket sikerre vivő kompromisszum értékére figyelmeztetett. Vasárnap estére egyértelmű­vé vált, hogy a több platfor­mot tömörítő Reformszövetség csakúgy, mint a Népi demok­ratikus platform, a kongresz- szv.s után is folytává önálló működését a párton belül. A két csoportosulást összeköti aj demokratikus szocializmus igenlése. A Reformszövetség inkább a parlamenti, a Népi demokratikus platform az ön- igazgatási demokráciára he­lyezi a nagyobb hangsúlyt — anélkül, hogy tagadnák a má­sik fontosságát. E két tömörü­lés máris a szocialista párt legbefolyásosabb irányzatai­nak tekinthető. A küldöttek túlnyomó része vagy egyikük vagy másikuk támogatója. Egves platformok vasárnap (Folytatás a 3. oldalon.) Kezdődik a kampány Sikeres próbaüzem után megkezdték — az országban első­ként — a cukorrépa feldolgozását a Sarkadi Cukorgyárban. A száztizenöt naposra tervezett kampány alatt az előzetes becslések szerint 42 ezer tonna cukrot állítanak elő. Koltat Lajosné a laboratórium rcpaminősítő gépsorán a beérkező cukorrépát ellenőrzi VÁSÁRLÓI ERDEKVEDELMET A PIAC TEREMTHET Kölcsönből költünk Évtizedek óta az 1988-as év volt az első olyan esztendő, amikor a lakosság fogyasztása összességében és egy főre szá­mítva is visszaesett — álla­pítja meg a Fogyasztók Pest megyei Tanácsának vizsgála­ta. A múlt év óta tartó forga­lomvisszaesés előidézője ter­mészetesen az életszínvonal csökkenése, s az ebből eredő fi­zetőképes kereslet beszűkülé­se. 1989-ben a vásárlási kedv csökkenése mellett az infláló­dás miatt átrendeződött igé­nyekkel is szembe kellett néz­nie a kereskedelemnek. A vá­sárlók ugyanis még inkább az alapvető szükségleteket kielé­gítő termékeket keresték. To­vább csökkent például a ruha­neműk iránti kereslet. Az erőteljes versenyhelyzetet teremtő magánimport hatásá­ra némi javulás volt a tartós fogyasztási cikkek kínálatá­ban. Ez a tény együtt járt azonban az áremelkedéssel, de a minőség javulásával nem. A vásárlók panaszai sűrűsödnek az importból származó hűtő­gépekre, amelyeket energiata­karékosnak egyáltalán nem lehet nevezni. Tetézi a gondo­kat az is, hogy a hibás készü­lékeket a szervizhálózat lassan vagy egyáltalán nem tudja ja­vítani. A vásárló védelmében hozott törvényeknek, rendele­teknek ezen a területen szinte alig lehet érvényt szerezni. Szentendrén például mintegy 100 ezer forint értékű áru rek­lamációs ügye rendezetlen. Ha­sonló a helyzet Monoron és Dunakeszin is. A fogyasztók érdekeit védő tanács alapszervezeteinek je­lentései szerint vannak olyan üzlethelyiségek — például Ta- hitótfaluban —, ahol a külföl­di gyártmányú készülékeket nem is tudják kipróbálni. A kereskedelem a maga esz­közeivel kísérletet tesz a vá­sárlókedv felébresztésére. Pest megyében a takarékszövetke­zetek és az áfészek egy ré­sze — pl. a szobi, a nagyma­rosi — szerződést kötöttek részletfizetésre történő áruvá­sárlásra. Jó kereskedelmi ér­zékre vallanak azok a hitel­akciók, amelyek a könnyítést az egyes műszaki cikkek mel­lett a háromezer forint feletti ruhavásárlásra is kiterjesztet­ték. Az akciók azonban egye­lőre csak Pécel. Nagykáta, Gö­döllő, Vác, Szdb térségeire ter­jednek ki. Van, ahol csak a takarékszövetkezetek tagjai vehetik igénybe, másutt, pél­dául Érden, viszont nem kötik tagsághoz. Minden azonban nem róha­tó fel a kereskedelem bűnéül. Az áru minőségét és árát je­lentősen befolyásolja a piaci viszonyok hiánya. A va­lódi vásárlói érdekvédelmet csak a piac teremtheti meg Magyarországon. Ruzsicska Mária Ö Németh Miklós — a magyar és csehszlovák kormányfők leg­utóbbi budapesti találkozóján született megállapodásnak meg­felelően — október 11-én munkalátogatásra Prágába utazik. © Továbbra sem adja fel mozgalmi jellegét a Hazafias Nép­front, erről határoztak a kecskeméti ülésükön. 9 A munkás­ság már nem hallgatag többség — mondták ki a tatabányai nagygyűlésen, amelyet a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás­szövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demok­raták Szövetsége rendezett. 9 Mintegy ezer aláírást gyűjtöttek össze Győrött Tőkés László temesvári lelkész védelmében. 9 A Magyarországi Zöld Párt üdvözli a Magyar Szocialista Párt megalakulását, bár nehezményezik, hogy az első programnyi­latkozatban említés sem történt hazánk egyre súlyosabb öko­lógiai problémáiról. 9 Űjult erővel folytatja aláírás-gyűjtési akcióját a Független Kisgazdapárt dr. Habsburg Ottó elnök­jelöltségéért. A neves személyiség rádiónak adott nyilatkoza­tából azt szűrték le, hogy nem mond nemet. 9 Kisgazdapárt­napot rendeztek Győrben. A néptáncegyüttes, a fúvószenekar, valamint a lovasszakosztály műsora és az azt követő beszéd mintegy százfőnyi közönséget vonzott. Az olcsót keresik Új húskészítmények A kilónként 100 forintos pá­rizsi, a 150—200 forintos felvá­gottak láttán ma már nem beszélhetünk úgynevezett ol­csó árfekvésű húskészítmé­nyekről. Az árak állandó vál­tozása miatt az olcsó termékek árának felső határát ma már meg sem szabják, ám a hús­ipar és a kereskedelem egy­aránt úgy véli, hogy a kilón­ként 120—130 forintos termé­kek azok, amelyeket még meg tud fizetni a vevők többsége. Ilyen árukból bonyolították le az idei első félévi forgalom 63 százalékát. Ám ennek elle­nére az idén hónapról hónap­ra tovább csökkent a húské­szítmények forgalma. A húsipari vállalatok a ter­mékválaszték bővítésével kí­vánják visszaszerezni a ve­vőket, ügyelnek arra is, hogy újdonságaik megfizethetők le­gyenek, s eleget tegyenek a korszerű táplálkozás követel­ményeinek. Az idén eddig mintegy 160 új húskészítmény került. forgalomba, 64 száza­lékkal több mint a múlt év első felében. Legyen a progresszió ha örököse az MSZP BELPOLITIKA! n ■■ ..............I II — II ■ I I IMI I ■ ■■III I I I I II !■ I É*

Next

/
Thumbnails
Contents