Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-07 / 237. szám

2 i 1989. OKTOBER 7., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés A jövő u rugalmas megoldásoké Közeledő álláspontok a hagyományos fegyverek csökkentéséért Mubarak közvetítő tevékenysége az érdeklődés homlokterében Washington tagadja, hogy köze lenne a panamai puccskísérlethez Általános PILLANATKÉP A világpolitikai poropdon az utóbbi időben mind gyakrab­ban támadnak olyan helyzé- tek, amelyekben a korábbi sé­mák szerint nem lehet gyors megoldást találni, vagy látszó­lag áthidalhatatlan érdekel­lentétek miatt reménytelen­nek tűnik a kiút. Ilyenkor van rendkívüli szerepe a közvetí­tői tevékenységnek és rugal­mas megoldások felkutatásá­nak. Ez történt az elmúlt na­pokban, amikor két alkalom­mal is NDK-állampolgárok ez­rei vették be magukat az NSZK prágai nagykövetségé­re és az azt körülvevő utcák­ba, hogy távozhassanak a szö­vetségi köztársaságba. Nem bíztak azokban a berlini ga­ranciákban, hogy az NDK-ba való visszatérésük után gyor­san kedvezően bírálják el ki- vándorlási kérelmüket, ha ezt benyújtják ott a hatóságok­nak. Az áldatlan, antihumánus állapot, amelynek során sok ezren éjszakáztak családostul sátrakban vagy a szabad ég alatt, a mind hidegebbre for­duló időjárásban, gyors meg­oldást tett szükségessé! Végül is létrejött egy olyan rugal­mas megoldás, hogy ezek a menekültek az NDK területén át, az onnan Prágába küldött szerelvényekkel utazhattak, mint kivándorlók az NSZK- ba. Az ehhez vezető tárgyalá­sokban részt vett az akkor New Yorkban tartózkodó Se- vardnadze és moszkvai tele­fonjaival Gorbacsov államfő is. Ugyanilyen alku jött létre a varsói NSZK-nagykövetsé- gen tartózkodott, a prágainál lényegesen kevesebb számú NDK-állampolgár ügyében is. Bár Berlinben hangsúlyoz­ták a megoldás egyedi, ismé- telhetetlen jellegét, még egy­szer hasonló akcióra sor ke­rült, mert az eltávozok helyét újabb ezrek foglalták el a prá­gai nagykövetségen és környé­kén. Az NDK kormánya azzal kívánja most megakadályozni, hogy ilyen esetek előfordulja­nak, hogy szigorú kiutazási engedélyhez köti állampolgá­rainak Csehszlovákiába való látogatását. (Korábban az NDK állampolgárainak ele­gendő volt személyi igazolvá­nyuk a csehszlovák határ át­lépéséhez.) Persze — mint kommentá­torok rámutatnak — a prob­lémák ezzel még korántsem oldódtak meg, hiszen az NDK belső helyezete, a reformok elmaradása és az ezt követelő erők hivatalos visszaszorítása a fő oka a tömeges menekü­lésnek. Mindez éppen az NDK megalakulásának 40. évfor­dulóját megelőzően történt, amikor Berlin - az elért ered­mények rendkívüli propagá­lása közepette készült megül­ni az ünnepet. A rendezvény- sorozatra az eredeti tervek­nek megfelelően sor kerül Ugyan, de az országban eköz­ben érethető a fészültség nö­vekedése. A BIZALOMERÖSÍTÉS LÉPÉSEI A „követségfoglalók” elér­ték céljukat, s azokkal együtt, akik Magyarország megnyitott nyugati határán át távoznak, a „lábukkal szavaznak” arról, hogy melyik Németországban kívánnak élni — ezt a nyugati sajtó legtöbbet hangoztatott megállapítása a történtekről. Bár többségük a reformfolya­matokat erősítő dolognak érté­kelik az eseménysorozatot, sok olyan kommentár is meg­jelent, amelybe aggodalmas­kodó felhangok vegyültek. Ezek amiatt nyugatlankodnak, hogy a „tömeges exodus” megbolygatja a második vi­lágháború következtében ki­alakult európai helyzetet, és az ennek megszilárdítására létrejött, Helsinkiben 1975-ben szentesített európai biztonsági rendszert. Sőt, vannak olyan hírmagyarázók, amelyek attól tartanak, hogy mindez ürügyet szolgáltathat a „reformorszá­gokban” — elsősorban a Szov­jetunióban — a konzervatív elemeknek egy visszarendezési kísérlethez. Hivatkoznak e borúlátók a kiéleződött szov­jet nemzetiségi problémákra is, amelyeket — mint rámu­tatnak — az átalakítás moszk­vai ellenfelei a peresztrojka rovására próbálnak írni. Hogy tamáskodásaiknak nagyobb súlyt kölcsönözzenek, nagy teret szentelnek a polgárhábo­rúig kiéleződött azerbajdzsán —örmény ellentétnek, a hegy­vidéki Karabah elleni blokád­nak, amelyet a központi kor­mány még különleges intézke­désekkel sem volt képes eddig eredményesen felszámolni. Mások viszont inkább az előremutató, kedvező folyama­tokra teszik a fő hangsúlyt. Megállapítják, hogy ha a bo­rúlátóknak volna igazuk, nem kerülhetett volna sor egy olyan rendkívül jelentős ese­ményre, mint amilyen Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi mi­niszter éppen most zajló egye­sült államokbeli látogatására. A két világhatalom közötti új kapcsolatok kialakulását mi sem jelzi jobban, mint Jazov- nak az a bejelentése, hogy az elkövetkező években szovjet és amerikai hadihajók, a lé­gierő repülőgépei, szakembe­rek, sőt, sorkatonák cserelá­togatására is sor kerülhet. Ugyanezen a napon közölték, hogy Vlagyimir Lobov tábor­nok, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek törzs­főnöke, Rómába utazott, hogy részt vegyen és beszédet mondjon a NATO közgyűlésé­nek ülésén. Ez elképzelhetet­len lett volna néhány eszten­deje, amikor mindkét katonai szövetség valóságos versen­gést folytatott az egymás el­len irányított közepes hatósu­garú rakéták hadrendbe állí­tásában ... r EURÓPAI estes? Bécsben folytatódik a NATO és a Varsói Szerződés 23 tag­államának tanácskozása, amely az előző héten újította fel munkáját. Ennek az idén már­ciusban külügyminiszteri szin­ten megnyílt, majd nagyköve­tek által vezetett delegációk­kal zajló értekezletnek a ha­gyományos haderő és fegy­verzet csökkentése a feladata. Az álláspontok már több ízben közeledtek, s az őszi nyitá­nyon a Szovjetunió újabb je­lentős akadályt küszöbölt ki a jövendő megállapodás útjából. Elfogadta a harci repülőgépek számának korlátozását, s azt indítványozta, hogy ezek fel­ső határa mind a NATO, mind a Varsói Szerződés számára 4700 legyen. Ez a szám ezerrel alacsonyabb, mint amennyit a NATO korábban javasolt. Ami a harci helikoptereket illeti, ezek jövendő korlátozásában már egyetértés volt: mindkét tervezet egyaránt 1900 gép megtartását tenné lehetővé. Bár még sok a nyitott kér­dés, általános a vélemény, hogy a tárgyalások kedvező mederben haladnak. Úgyhogy most már nem is fogadták szkepticizmussal azt a megis­mételt moszkvai indítványt, hogy 1990 második felében, az 1975-ös helsinki okmányt alá­író országok tartsanak csúcs- értekezletet, s ezen írják alá az európai hagyományos had­erők csökkentéséről szóló ok­mányt. Gorbacsov első ízben 1988 júliusában kezdeményez­te egy ilyen európai csúcs megtartását. Akkor azonban azzal az érvvel, hogy a hagyo­mányos fegyverzet és haderők csökkentésében még rendkívü­liek a nézeteltérések, a NATO azonnal elutasította az elgon­dolást. Most viszont már több kérdésben egyetértés alakult ki, s abban is már megegyezés jött létre, hogy a bécsi tárgya­lásokat 1990-ben be kell fejez­ni. S ha kidolgozzák a szer­ződéstervezetet, miért is ne le­hetne azt csúcsszinten aláír­ni? AZ EGYIPTOMI BÉKE­TERV ESÉLYEI Mubarak egyiptomi elnök, aki még tavaly tette közzé tízpontos tervét a közel-keleti rendezésre, az elmúlt időszak­ban fontos közvetítői szerepet vállalat. Az egyiptomi elnök, miután véleményt cserélt iz­raeli kormányszemélyiségek­kel, a PFSZ-szel, és a Tel- Aviv által megszállt területek különböző csoportosulásának képviselőivel, valamint tájé­kozódott Washington és Moszkva elképzeléseiről, csak­úgy, mint néhány fontosabb arab ország vezetői köreinek véleményéről, finomította és a korábbinál rugalmasabbá tette tavalyi tízpontos tervezetét. Ezek után érkezett a héten Washingtonba. Tekintve, hogy az Egyesült Államok Izrael fő szövetségese, az egyiptomi el­nök igyekezett megnyerni az amerikai kormányzatot komp­romisszumos rendezési menet­rendjéhez. Az elgondolás sze­rint Egyiptom meghívására többolcfalú tárgyalásokra ke­rülne sor Kairóban a palesz­tin ügyről. Ezeken Izrael kül­döttsége mellett úgynevezett „vegyes palesztin delegáció” venne részt. Ez utóbbiban helyt kapnának a megszállt területek lakosságának képvi­selői mellett olyan külföldön élő palesztinok küldöttei is, akik nem a PFSZ tisztségvi­selői. Ez a formula presztízs- veszteség nélkül visszavonulá­si lehetőséget ad Samirnak, aki kijelentette, hogy nem ül tárgyalóasztalhoz a PFSZ- szel. A tervnek erénye, hogy nem az átfogó rendezésről be­szél, hanem több szakaszra osztott átmeneti időszakra kí­vánja ezúttal korlátozni a kairói tárgyalások témáját. A palesztin autonómiáról kíván nemzetközi ellenőrzés mellett választásokat tartani, s ez bi­zonyos mértékben hasonlít a korábbi amerikai elképzelé­sekhez. A Samir-kormányzat egy­előre halogatja a választ a Mubarak-tervre, mert a kor­mánykoalíció megosztott eb­ben az ügyben, s az izraeli mi­niszterelnök el szeretné ke­rülni a szakadást, amely kor­mányválsághoz vezetne. HELYÉN MARADT AZ „ERŐS EMBER” Az 51 éves Noriega tábor­nok, akit Panama „erős embe­rének” is neveznek, a héten puccskísérletet vert le, amely­nek során — mint állítja, meg akarták őt ölni. Még folyt a tűzharc az államcsínnyel si­kertelenül próbálkozó kato­nákkal, amikor Washington sietett bejelenteni: nincs köze a történtekhez. Valóban, Bush elnök megtiltotta, hogy a csa­tornaövezetben állomásozó 12 ezer amerikai katona beavat­kozzon, s emiatt mindazok, akik Washingtonban azt sze­retnék. hogy a „régi rend” ér­vényesüljön Amerika „hátsó udvarában”, most bírálják a Fehér Ház urát. Noriega mégis Washingtont vádolja a puccs szításával. Ar­ra hivatkozik, hogy az Egye­sült Államok gazdasági szank­ciókkal akarta hosszabb ideje térdre kényszeríteni Panamát, sőt, egy floridai bíróságnál el­érte, hogy a tábornokot kábí­tószer-kereskedelem miatt ta­valy februárban vád alá he­lyezzék. Bizonyos, a történet­nek még lesz folytatása ... Árkus István Holland támogatás egy magyar pártnak A Hollandiai Keresztényde­mokrata Tömörülés (CDA) tá­mogatni kívánja a Magyaror­szágon nemrégiben újjáalakult Kereszténydemokrata Néppár­tot — jelentették be pénteken a CDA részéről Hágában. Az elsősorban gazdasági termé­szetű támogatós mellett ter­vezik azt is, hogy továbbkép­zési és oktatási programokat szerveznek a magyar testvér­párt tagjainak. GÉP RT ÉPÍTÉS A TÁVOLKELETEN Kézigránátokkal felszerelke­zett burmai diákok pénteken Thaiföldre kényszerítettek egy myanmari (burmai) belföldi repülőjáratot. A fiatalok az akcióval azt akarják elérni, hogy hazájuk katonai kormá­nya felfüggessze az egy éve életbe léptetett rendkívüli in­tézkedéseket: bocsássa szaba­don az összes politikai fog­lyot, oldja fel az éjszakai ki­járási tilalmat és rendelje vissza a kaszárnyákba a kato­naságot. A Fokker—28-as a thaiföldi fővárostól százharminc kilo- méterref délkeletre, egy kato­nai repülőtéren szállt le. A helyszínre utazott a thaiföldi kormány miniszterelnök-he­lyettese, aki tárgyalni kíván a gépeltérítőkkel. Az első jelen­tések szerint a* gépeltérítők i fedélzeten tartózkodó nyolc­vanöt személy közül harminc- hármat — többségében nőket, gyeimekeket és időseket — már szabadon is engedtek. Gorbacsov és Honecker mondott beszédet Negyvenesztendős tsz NDK Mihail Gorbacsov pénteken délelőtt érkezett Berlinbe. Az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke az ország vezeté­sének meghívására részt vesz az NDK megalapításának 40. évfordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. A berlin—schönefeldi repü­lőtéren a szovjet vezetőt Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt (NSZEP) Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke, valamint más párt- és állami tisztségviselők üdvözöl­ték. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke vezetésével pénteken délelőtt megérke­zett Berlinbe a magyar kül­döttség is. berlin—schöne­feldi repülőtéren Straub F. Brúnót Gerald Götting, az NDK államtanácsának és né­pi kamarájának elnökhelyete- se üdvözölte. Az érkező delegációk az Unter den Lindenen megko­szorúzták a fasizmus és a militarizmus áldozatainak em­lékhelyét. — A legfontosabb, hogy ma­guk az állampolgárok döntsék el: hazájukban szükség van-e az átalakításra — jelentette ki Mihail Gorbacsov az SZKP Zöld a szemafor Örményország felé A sztrájk blokádot jelentett Megindult a vasúti közle­kedés pénteken délután Azer­bajdzsán és Örményország kö­zött. Az Azerinform azerbaj­dzsán! hírügynökségnek nyi­latkozva L. Pingarjev szovjet közlekedési és postaügyi mi­niszterhelyettes elmondta, hogy mindez még nem jelen­ti a bő egy hónap alatt fel­gyülemlett feszültség feloldá­sát, a helyzet továbbra is gon­dokat okoz. Az Azerbajdzsáni Népfront kezdeményezésére szeptember 4-én megindított vasúti sztrájk gyakorlatilag blokádot jelen­tett a köztársasághoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület, valamint a szomszé­dos Örményország ellen, hi­szen az ide irányuló vasúti szállítások 86 százaléka érke­zik Azerbajdzsánon keresztül. A sztrájk következtében a vasúti raktárak, rakodóhelyek mentén mintegy ötezer, vagon. torlódott össze. A teljes „for­galmi dugó” ennél lényegesen nagyobb, hiszen a közvetle­nül érintett terület határain túl sem tudnak a vonatok át­haladni, így összesen 400 vo­nat, mintegy 60 ezer vasúti vagon vár arra, hogy megin­duljon mindkét irányban a forgalom. RENDHAGYÓ SAJTOEBED A MAGYAR NAGYKŐ VÉTSÉGÉN Érdeklődést keltett brit újságírók körében pénteken az a szokásosnak még nem nevezhető sajtóebéd, amelyet dr. Györke József nagykövet egy magyar ellenzéki politikus tiszteletére adott londoni rezidenciáján. Petrasovics Anna közgazdász, egyetemi előadó, a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségé­nek tagja, ezen a héten megfigyelőként vett részt Brightonban a brit Munkáspárt most befejeződött országos értekezletén. A nagykövet a rendezvénnyel módot akart adni arra, hogy a Magyar Szociáldemokrata Párt prominens személyisége kötet­len beszélgetést folytathasson a BBC rádió és televízió, vala­mint a vezető napi- és hetilapok meghívott főmunkatársaival. Petrasovics nagyra értékelte a kezdeményezést, amely révén a nagyköveti rezidencia immár nemcsak kormánypárti politi­kusok előtt nyílik meg, hanem — most először — egy ellen­zéki szóvivő is alkalmat kapott pártja programjának és poli­tikai nézeteinek kifejtésére a fogadó ország jeles sajtóképvi­selői előtt. A katolikus egyház törvényesítése a feltétel A pápa ellátogatna Ukrajnába II. János Pál pápa szívesen ellátogatna Ukrajnába, ha a Szovjetunió legalizálná az uk­rán katolikus egyházat. Ebben az esetben 1992-ben Lvovban tartanák az eucharisztikus kongresszust, és a pápa akkor elfogadná az ukrán katolikus egyház vezetőjének meghívá­sát. Ezt Basil Losten Ameri­kában élő ukrán püspök kö­zölte pénteken azon a sajtóér­tekezleten, amelyet Nyugaton élő ukrán katolikus egyházi vezetők találkozója alkalmából tartottak a Vatikánvárosban. Az ukrán római katolikus egyház újbóli törvényesítésé- nek a. kérdése szerepelni fog a november 29. és december 1. között Olaszországba látogató Mihail Gorbacsov szovjet ve­zető és a pápa tervezett talál­kozójának napirendjén is. Az ukrán katolikus egyházat 43 évvel ezelőtt hatalmi szó­val beolvasztották az‘ortodox egyházba, a katolikus papokat, püspököket letartóztatták, száműzték, kivégezték, A kato­likus egyház a „föld alatt” azonban fennmaradt, és becs­lések szerint még mindig több millió katolikus van Ukrajná­ban. KB főtitkára, aki a fasizmus áldozatai emlékhelyének meg­koszorúzása után válaszolt az újságírók kérdéseire. Szóba elegyedett a berliniekkel is. A peresztrojka és az NDK viszonyát firtató kérdésre a főtitkár leszögezte: „Ha mi kívülről érkező javaslatok alapján kezdtük volna el a magunk átalakítási folyama­tát, nem pedig saját tapasz­talatainkból és problémáink­ból kiindulva, akkor nem sok értelme lett volna. A pereszt­rojka talán a legjelentősebb fordulópont a Szovjetunió tör­ténetében”. A berlini köztársasági palo­tában rendezett péntek esti ünnepség elnökségében foglal­tak helyet az évfordulós ren­dezvényekre az NDK főváro­sába érkezett külföldi delegá­ciók vezetői. Ötvenöt perces beszédében Erich Honecker . részletesen szólt az NDK gazdaságának növekvő erejéről, a hatékony­ság és teljesítőképesség látvá­nyos emelkedéséről. A gazda­ság- és szociálpolitika egysé­gét kidomborítva hangsúlyoz­ta: az NDK-ban az átfogó szo­ciális gondoskodás mindenki számára biztosítja az egyéni képességek kibontakozását, az elsődleges feladatok az em­berek alapvető szükségletei­nek kielégítését szolgálják, ám a gazdaság növekvő teljesít­ménye ezen a téren is tágabb lehetőségeket nyújthat. A KGST-n belüli együttmű­ködésről az NSZEP főtitkára úgy vélekedett, hogy a terve­zésben és a gazdaságirányítás­ban mutatkozó különbségek nem lehetnék gátjai az együtt­működésnek. Az NSZK-t bíráló kitételek hangzottak el a főtitkár szá­jából az NDK ellen foTyo „nemzetközi rágalomhadjárat'’ kapcsán. Ennek célja — így Honecker —, az „emberek megtévesztése és a szocializ­mus erejébe, előnyeibe ve­tett kételyek szítása”. E kísér­letek ellenére az NDK min­dent megtesz a „békés európai ház” építése érdekében. Az évfordulós ünnepségen Mihail Gorbacsov emlékezte­tett az SZKP-nak és az NSZEP-nek, a Szovjetuniónak és az NDK-nak az elmúlt négy évtizedben kialakult szoros barátságára. — A' Szovjetunió érdekelt abban — mondotta —, hogy az NDK továbbfej­lődjön, és Gorbacsov meggyő­ződése szerint az NSZEP ké­pes megoldani a szocialista német állam előtt álló problé­mákat. — Nagyra értékeljük ezt a barátságot, és eltökélt szán­dékunk, hogy együttműködé­sünket továbbfejlesztjük — jelentette kj az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöke. Mél­tatta az NDK társadalmi, gaz­dasági fejlődésének elismerést érdemlő eredményeit, majd rámutatott, hogy az NDK-nak is, mint mindegyik másik or­szágnak, megvannak a maga felődési problémái, amelyek átgondolást és megoldást igé­nyelnek. A továbbiakban a szocialista világ fejlődési irányairól szól­va Gorbacsov kifejtette, hogy a társadalmi fejlődésben az egységesítési kísérletek már a múlthoz tartoznak. A fejlődési forma kiválasztása minden egyes nép szuverén ügye. fCülföldi események egy mondatban |l A holland kormány 3 millió gulden (1,42 millió dollár) ösz- szegű gazdasági támogatást ígért Magyarországnak a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére — jelentették be pénteken Hágában. A A Szovjetunió október végére befejezi OTR—23-as típusú, harcászati-hadműveleti rakétáinak meg­semmisítését — közölték hivatalosan tegnap Moszkvában. A A KNDK kész még ebben a hónapban felújítani azokat a Dél- Koreával folyó tárgyalásokat, amelyek a kétoldalú, magas szintű katonai-politikai találkozó előkészítésére ‘hivatottak — az erre vonatkozó javaslatot tegnap juttatták el a szöuli kor­mányhoz. A Frederik Willem de Klerk, dél-afrikai elnök pén­teken bejelentette, hogy a jövő héten Pretoriában találkozni fog a fajüldözés ellen küzdő egyházi személyiségekkel, köztük Desmond Tutu anglikán érsekkel. A II. János Pál pápa pénte­ken tíznapos ázsiai utazásra indult. A Saját belügyminiszté­riumot hoznak létre a közeljövőben az oroszországi föderáció­ban — erről döntött a szovjet tagköztársaság parlamentjének elnöksége tegnapi ülésén. V

Next

/
Thumbnails
Contents