Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-31 / 257. szám

Az mitek alkancellár Budapesten Jól fejlődő gazdasági kapcsolaté Hétfőn gazdasági és keres­kedelmi szakemberekből álló küldöttség élén rövid mun­kalátogatást tett Budapesten Josef Riegler, az Osztrák Köz­társaság alkancellárja. A rövid, ám beható eszme­cserékre módot adó program órán Josef Riegler reggel el­lenzéki pártok képviselőivel találkozott, majd Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Még a délelőtti. órákban részt vett a parlament ülésén, majd vendéglátójával, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tessel tárgyalt. Az osztrák po­litikust fogadta Szűrös Má­tyás ideiglenes köztársasági elnök. Jostóf‘'TKíejler "megä^’ szélest folytatott Németh Mik­lós kormányfővel, majd Horn Gyula külügyminiszterrel is. Az MTI értesülései szerint Josef Riegler és Medgyessy Péter megbeszélésén az oszt­rák alkancellár megelégedés­sel szólt az igen jól fejlődő magyar—osztrák gazdasági kapcsolatokról. Különösen ör­vendetesnek ítélte a közös vál­lalkozások gyarapodását; je­lenleg mintegy 100 osztrák vállalat ápol szoros kapcsola­tokat magyarországi partneré­vel. MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ A számvevőszák a békés átmenet alkotmányos garanciája Tegnap megkezdte az Országgyűlés az októberi — mindössze kétnaposra tervezett — ülésszakát. Az első pontnak megfelelően létrehozták az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő jelölőbizottságot, majd a tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását azzal indokolta, tovább már nem halasztható, hogy az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támasz­kodhasson, amelynek folya­matos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevé­kenységének elfogulatlan, po­litikától mentes megítélésé­hez. Ugyancsak fontos, hogy a pártoktól, politikai törekvé­sektől független szervezet lét­rejöttével ellenőrizhetővé válik a politikai mozgalmak tevé­kenységének gazdasági oldala. EZ TÖRTÉNT Hétfőn délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi — két­naposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nóg- rád m., C. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökhelyettese azt javasolta, hogy a parla­ment november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Ezt az in­dítványt az Országgyűlés elvetette. Roszík Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló in­dítványt nyújtott be, szorgalmazva a polgári törvénykönyv módosítását. Az indítványt Kulcsár Kálmán igazságügyi mi­niszter indokoltnak tartotta. A képviselők úgy döntöttek, hogy az indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalják meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: I. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság felállítása.-2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtár­gyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtár­gyalása. „ 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat meg­tárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szőlő tör­vényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésé­re négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési ha­tározattervezet megtárgyalása. ft. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett ha­zai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgya­lása. 10. Személyi javaslatok. II. Interpellációk, kérdések. Ezután az Országgyűlés létrehozta az Alkotmánybíróság tag­jainak megválasztását előkészítő jelölőbizottságot. A jelölőbi­zottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt választották. A jelölőbizottság tagja lett: Balogh László (Pest m„ 29. vk.), Dudla József (Borsod m„ 5. vlt.), Kar- valits Ferenc (Zala m., 1. vk.) é3 Kasó József (Baranya m., 1-*. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai; dr. Bal­ia Eva (Budapest, 46. vk.), a Szabad Demokraták Szövetségé­nek tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), a Keresz­ténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vlt.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (or­szágos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raífay Ernő (Csong- rád m., 1. vk.), a Magyar Dcmwirata Fórum tagja, valamint Avvai Lászlóné (Heves m„ 1. vk.) független képviselő. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke ter­jesztette elő. A vitában felszólalt: Stidi Bertalan (Bács-Kiskun m.. 12. vk.) ; Barta Alajos (Heves m., 4. vk.) ; dr. Szabó Kál­mán (Budapest, 36. vk.) ; dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) ; Eke Károly (Csongrád m„ 10. vk.) ; Géczi István (Budapest, 49. vk) ; Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.) és Bánffy György (Budapest, 4. vk.). A vitában felvetett kérdésekre Puskás Sándor válaszolt, majd határozathozatal következett: a képviselők az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot nagy többséggel el­fogadták. A szavazás után a képviselők közfelkiáltással egyet­értettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Ezután a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A módosító indítványt benyújtó Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), előterjesztésére Hütier Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált. A vi­tában részt vett: Márton Ján03 (országos lista); Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.); Soiymosi József (Tolna m., 4. vk.) és Csipkó Sándor (Bács-Xiskun m., 20. vk.). Hütter Csaba válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés ügy döntött, hogy a földtörvény módosítását a kormány terjessze 1990 ja­nuárjában a parlament elé. Ezután a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ehhez Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter szóbeíi kiegészítőt fűzött. A vitában senki nem kért szót; a törvényjavaslatot a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezt követően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot tár­gyalták meg a képviselők. A tervezethez Kulcsár Kálmán igaz- ságügy-mín'szter fűzött szóbeli kiegészítést. A törvényjavas­latot vita nélkül, nagy többséggel elfogadták a képviselők. A következő napirendi pontként az állampolgári kezdemé­nyezésre történő népszavazásról tárgyaltak a képviselők. Ke­reszti Csaba ismertette a jogi. igazgatási és igazságügyi bi­zottság állásfoglalását, majd Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. A vitában Bállá Éva (Budapest, 46. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); Horváth Jenő (Bu­dapest, 1. vk.); Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.); dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.) ; Simon Ernöné (Somogy m., 11. vk.); Fekete János (Békés m., 11. vk.); Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Buda­pest, 51. vk.) ; Pcják Emil (Budapest, 56. vk.) ; Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) szólalt fel. Az elnök a vitákban elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak utalta felülvizsgálatra. Ezt követően bezárta az októberi ülésszak hétfői munkanapját, amelyen felváltva el­nökölt Fodor István. Horváth Lajos és Jakab Róbcrtné. A plé- num kedden folytatja munkáját. Emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalá­sokon a felek a békés átme­net alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen ilyen intézmény. Mielőtt az általános vitára sor került volna, megemlé­keztek a 150 éve született Steindl Imréről, az Országház tervezőjéről. Horváth Lajos, a plénum soros elnöke kö­szöntötte a díszpáholyban he­lyet foglaló Josef Riegl ért, Ausztria alkancellárját. Az általános vitában,— szó­játékkal élve — valóban ál­talános volt az a nézet, hogy az Állami Számvevőszékre nagy szükség van. Sőt, az a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében 1 mérföldkő lehet. Több képviselő felszólalásá­ban a számvevőszék feladatá­nak bővítését látta jónak. Így például figyelmet fordíthatna az államközi szerződésterveze­tek előzetes vizsgálatára is. Azt is javasolták, hogy az ed­dig elkülönítetten kezelt pén­zeket — így az állami nagy- beruházásokat finanszírozó decentralizált alapokat — is be kell vonni a költségvetési elszámolás körébe. Az egyik képviselő azt kérte, hogy a KNEB-vizsgálatok dokumen­tumait helyezzék letétbe a kormánynál, így az Állami Számvevőszék visszamenőle­gesen is foglalkozhat majd velük. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a számvevőszék és a megszűnő népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jó né­hány ellenőrizendő terület gazda nélkül marad. Ehhez csatlakozva javaslat hangzott el arról, hogy a törvényjavas­latot ne bocsássák részletes vitára, mert az kimunkálat- lan, átdolgozásra szorul. A képviselők többsége azon­ban a számvevőszék mielőbbi felállítását javasolta, mert így feltárható lenne végre, mi történt azokkal a kölcsö­nökkel. hitelekkel, amelyeket az ország felvett. Mert sür­geti az állami vállalatok át­alakulása, illetve a pártok vagyonkezelése körül kialakult vita, és azért i.s, mert a kor­rupció elleni harc legfőbb ál­lami intézménye lehet. A plénum döntése alapján az elnöklő Horváth Lajos részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. Az egyet­len felszólaló a számvevőszék elnökének és helyettesének je­lölésével kapcsolatos megszo­rításokat javasolt. A terv- és költségvetési bizottság mér­legelte az indítványokat, azok közül többet elfogadtak. Üj összeférhetetlenségi tilalmat is megfogalmaztak: a számve­vőszék tisztségviselői sem egymással, sem a Miniszterta­nács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot a meg szavazott módosításokkal együtt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. A kép­viselők közfelkiáltással egyet­értettek azzal, hogy az Or­szággyűlés köszönetét mond­jon a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. A földtörvény módosításá­nak tárgyalásával folytattál munkájukat. Vassné Nyéki Ilona sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be. Javaslatával a földtulaj­don védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének el­törlését szorgalmazta. Más képviselő szerint is hibás az az elgondolás, hogy a szabad piac elvét a termőföldre vagy a mezőgazdasági ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hi­szen ezeket a világon majd minden ország védi. Hütter Csaba mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter szerint az eddigi ütemet figyelembe véve körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. S annak veszélye sem fenye­get, hogy a külföldiek vásá­rolják fel a termőföldet. Az Országgyűlés nagy több­séggel úgy voksolt, hogy a földtörvény módosítását — az elhangzott javaslatok figye­lembevételével — a kormány 1990 januárjában terjessze a parlament elé. Állásfoglalásuk után a köz­kegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták a képviselők. Ennek értelmé­ben a Magyar Köztársaság kiT kiáltása alkalmából közke­gyelmet gyakorol az Ország- gyűlés. Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter szóbeli. ki­egészítőjében arra utalt: sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célszerű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz ké­pest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius (Folytatás a 3. oldalon.) Megyénk képviselőinek egy csoportja az ülésteremben Hittek ügyiik igazságában Megemlékezés i Köztársaság Séfen Az MSZP Budapesti Bizott­sága hétfőn délután koszorú­zást rendezett a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. Katona Béla, az MSZP Budapesti Bi­zottságának titkára emléke­zett meg arról, hogy 1956. ok­tóber 23-án a sztálinista dik­tatúra eltörlését, az ember- központú szocializmus kiala­kítását követelő fiatalok és idősek, értelmiségiek és mun­kások valamennyien hittek ügyük igazságában, s meg­döbbentek azon, hogy a sza­vak helyét egyre inkább a fegyverek ropogása vette át. Ezután hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés hosszú folyamata csak akkor lesz si­keres, ha mindenki nyugodtan emlékezhet meg saját halot- tairól, és hä sem a mosonma­gyaróvári, sem a salgótarjáni vérengzés irányítóit, sem pe­dig a fehér zászlós Mező Imre gyilkosait nem fogja senki hősként ünnepelni. Befejezésül Mező Imrére, oktalan és érdemtelen halált lelt társaira emlékezve hang­súlyozta: tragikus sorsuk csak a gyilkosoktól válassza el a népet, de kösse össze újra szabadon, most már elszakít- hatatlanul a haza minden la­kóját. Katona Béla szavait számos esetben különböző megnyil­vánulások kísérték a mintegy ötezer fős tömegből. Elhang­zottak egyetértő szavak, tap­sok is, de erősebbek voltak az indulatos, az MSZP megemlé­kezésének jogosságát kétségbe vonó közbekiáltások. Az emlékművet a Magyar Szocialista Párt nevében Nyers Rezső, Jassó Mihály és Katona Béla koszorúzta meg. Három kérdés — három válasz Az OTP-ből nem lesz Gundel Régen legendákat meséltek a finomságokról. Á gusztusos svédasztalokról, a hidegtálak­ról, kaviárról, remegő sonka­szeletekről, szűziesen sápadt sajtokról. Meg arról, hogy a megyei OTP és a takarékszö­vetkezetek a világtakarékos­sági napon igazán nem szok­tak takarékoskodni. — Lesz-e idén dínomdá- nom? — fúrja a kérdés az em­ber oldalát, főleg, hogy kide­rült, január óta több milliárd- dal csökkent a takarékpénz­tárak lakossági betétállomá­nya. — Ebben az évben semmi­lyen központi ünnepséget nem rendezünk, sőt, már tavaly sem tartottunk ilyet — mond­ja Kovács Gyula, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának veze­tője. — Tegnap koszorúztuk meg Foton Fáy András emlék­tábláját, ma pedig a helyi fió­koknál lesznek kisebb meg­emlékezések. Lazacról, kaviár­ról tehát szó sincs. A legjobb ügyfeleinket viszont szeret­nénk a világtakarékossági na­pon kisebb ajándékokkal, egy kulcstartóval, egy golyóstol­Ial, vagy hasonló apróságokkal meglepni. Mindezt azonban a propagandaköltségből könnye­dén fedezni tudjuk. — Pest megyében mennyi csapódott le abból a milliár­dos nagyságrendű betétcsök­kenés bői? — Mi a szokásosnál mint­egy 300-400 millió forinttal kevesebb betétet regisztrál­tunk. Az okok egyértelműen jelenlegi gazgasági helyze­tünkben gyökereznek. — Mi a helyzet a deviza­betétekkel? — Ezt a munkát az OTP a Magyar Nemzeti Bank meg­bízása alapján végzi. Pillanat­nyilag a megye hét fiókjában foglalkoznak valutával. Szol­gáltatásunkat szeretnénk ki­bővíteni, ezért alkalmazottain- kat folyamatosan készítjük fel erre az új feladatra. A pontos forgalomról most nincs előt­tem kimutatás, de az biztos, hogy több tízmillió forintnyi külföldi fizetőeszközt helyez­tek el eddig a megye OTP- fiókjainál. F. 7a. PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1989. OKTÓBER 31., KEDD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents