Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-04 / 234. szám

1989. OKTÓBER 4., SZERDA Jogi tanácsok • P. Gy.né váci gazdaasz- szony egy üdülőben dolgozik. Munkahelyén közölték vele, hogy a hét végi munkájáért járó bér helyett az idény vé­gén adják ki szabadnapjait. Ezt az eljárást jogtalannak tartja. A munkaügyi jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a dol­gozónak hetenként egy pihe­nőnap jár, amelyet elsősorban vasárnap kell kiadni. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol a hétvégeken is dolgozni kell, mivel ott folyamatos a munkarend. Ezekre a munka­körökre a kollektív szerződés vagy más előírás a jogszabá­lyoktól eltérően is rendelkez­het, azonban a heti pihenő­nap kiadása minden esetben kötelező. Az idényjellegű mun­kahelyeken úgy is rendelkez­het a helyi szabályozás, hogy a dolgozó részére járó szabad­időt a szezon végével össze­vonva is ki lehet adni. Ami­kor a dolgozó munkaszerző­dést köt, figyelmeztetni kell az ilyen eltérő szabályokra. A munkahely amennyiben ezek­nek az előírásoknak megfele­lően járt el, nem követelt cl jogszabálysértést. O Mielőtt az egyetemi tanul­mányaimat megkezdtem vol­na, előfelvételi nyertem, írja N. S. Ceglédről. Ezalatt az egyetemre havonta bejártam, de munkaviszonyt nem tudtam létesíteni betegségem miatt. Azt szeretném megtudni, ezt az időt hogyan veszik figyelembe a szolgálati idő számításánál? A dolgozók számára biztosított újabb kedvezmények egyike az a rendelkezés, amelynek alap­ján a felsőfokú tanintézetek­ben nappali tagozaton folyta­tott tanulmányokat is munka- viszonyban töltött időnek is­merik el. A jogszabály-módo- sít.ás következtében a nappali képzést akár a szabadság meg­állapításánál, akár a' jubileu­mi jutalom kifizetésénél, akár a nyugdíjnál egyaránt számí­tásba veszik. A változások alapján szerezhető szolgálati idő azonban eltérően alakult. Ugyanazoknál a főiskoláknál, egyetemeknél ugyanis idősza­konként eltérő volt a képzési idő. A félreértések elkerülésé­re adott ki a Művelődési Mi­nisztérium egy tájékoztatót, amely a Munkaügyi Közlöny 1989. évi 13. számában talál­ható. A tájékoztató az 1945- től napjainkig az egyes szako­kon folytatott tanulmányok tartalmát tartalmazza féléven­kénti bontásban. Azoknál a szakoknál, amelyek ebben az iránymutatásban nem szere­pelnek, a Művelődési Minisz­térium egyetemi és főiskolai osztálya által megkeresésre adott válasza alapján számít­ható ki. A nappali tanulmá­nyok idejébe nem számítható be, amikor a hallgató félévet, vagy évet kihagyott. Ugyan­csak nem lehet figyelembe venni az egyetem vagy főis­kola megkezdéséhez esetlege­sen előírt előkészítő tanfolyam idejét sem. • Több mint három hónapig helyettesítettem beteg kollégá­mat, írja Sz. P. Tökölről. Munkahelyemen azzal biztat­tak, dolgozzam csak nyűgöd-1 tan, nem fogok rosszul járni. Meg is kaptam a helyettesítési dijat, azonban nem az én, ha- ■ nem társam bérét vették ala­pul. Ügy érzem, hogy igazság­talanul jártak cl velem szem­ben. A dolgozót helyettesítési díj abban az esetben illeti meg, ha munkakörének ellátása mellett átmenetileg távollevő dolgozót helyettesít, és ezen idő alatt az eredeti munka­köre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez. Levél­írónk esetében a felek között nincs vita arról, hogy őt a he­lyettesítési díj összege megil­leti. viszont a mérték tekin­tetében nem jött létre megál­lapodás közöttük. A helvet.i.e- sítési díj összegét minden esetben a távollevő dolgozó­nak megállapított, illetve meg­állapítható időarányos szemé­lyi alapbér fele illeti meg. Abban az esetben, ha a he­lyettesített dolgozó teljesít­ménybérben dolgozik, az álta­la végzett teljesítmény alap­ján számítják ki a plusz mun­kabért. $ Szüleim között házassági bontóper van folyamatban, és engem idéztek meg tanúnak vitájuk eldöntéséhez. Az idé­zés mellbevágott és most nem tudom eldönteni, elmenjek-e a bíróságra vagy sem, hiszen én mindkettőjüket egyformán sze­retem, írja egy olvasónk, aki nem járult hozzá, hogy ne­vét lapunkban közöljük. Az igazság kiderítésének egyik eszköze a bírósági eljá­rás során a tanúvallomás. Ta­núvallomást az tud tenni, aki a felek közötti vita eldöntésé­hez szükséges tényekről tudo­mással bír. A polgári perben bármelyik fél bejelentheti, hogy kit kíván tanúként be­idéztetni vagy az eljárás során maga is előállíthatja azt a sze­mélyt, aki véleménye szerint az ügy eldöntéséhez szükséges információkkal rendelkezik. A bíróság a felek nyilatkozatá­hoz nincs kötve, tehát az eset összes körülményeinek mérle­gelésével dönti el, hogy be­idézi-e a tanút, illetve a már előállított tanút meghallgat­ja-e vagy sem. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy szükséges a bíróság előtti meg­jelenés, és erről idézés formá­jában értesíti a tanút és az köteles e felhívásnak eleget tenni. Olvasónk azonban jogo­sult arra, hogy az általa ter­hesnek minősített kötelezett­ség alól mentesüljön. A felek jármelyikének hozzátartozója ugyanis a tanúvallomást meg­ragadhatja minden különösebb ndoklás nélkül. A felek hoz­zátartozójának azonban idé­zés ellenére sem kell a bíró­ság előtt megjlenni — ha nem! cíván vallomást tenni — ak-i tor, ha a tárgyalás napja előtt? uejelentést tesz az igazságszol-1 gáítató szervnél. . Dr. Sinka Imre is van, Jézsi bássi! Szeptember , 23-án, szomba­ton, mint általában napon­ként, a helyi áfész-üzletben kértem egy kiló kenyeret. Si­ettem haza, a súlyt azonban otthon már kevésnek taksál­tam. Meg is mértem; bizony csak 75 dekagramm volt. Küzdöttem magamban: visz- szavigyem — ne vigyem? Hisz az eladók általában rendesek, nem hiszem, hogy tudatosan adnának kevesebbet. Bár a kért kenveret sosem mérik. Kettévágják; fele-fele. Végül mégis visszavittem. A bolt mérlegén is 75 dekás volt. S ekkor ért a meglepetés. Az el­adó elmondta, hogy már hosz- szú ideje csak 1 kiló 80 deká- sak, vagy még ennél is ki­sebbek az egyébként 2 kilós­nak ismert kenyerek. Én 75 dekást kaptam, a másik fele is ugyanilyen nehéz volt. Bizony az egész csak másfél kilós le­hetett. Az eladó visszavette a kis darabot, és másik kenye­ret szelt ketté. Mérlegre téve, az is csak szűkén volt 80 de­ka. Kiegészíteni nem tudták, én viszont 1 kilónak fizettem ki az árát. Egy. kis számítás: Ha napon­ként csak 100 darab — kétki- lósnak vélt — kenyeret adnak el a nagybörzsönyi üzletben, s mindegyik kenyér csak 20 de­kával kevesebb, akkor napon­ta 20 kiló kenyérrel keveseb­bet kapnak a vásárlók. Ez kö­rülbelül heti 120 kilót, havi 5 mázsát jelent. S ugyanez a helyzet a többi községben is, ahová ez a sütőüzem szállít. De lehet ez jóval több — pél­da rá esetem —; nem is ér­demes tovább "számolni; *’•••• ■ Kérdeztem; A bolt vezetői szóvá’ tették már egyszef 1ST a maximált határt! Szinte ci­nikusan hangzott, hogy ők is gyártanak szőrmentes papri­kát, de ezt csak az igényes, konvertibilis valutával ren­delkezők tudják megfizetni. Miután a riporter kijelentet­te, hogy ő ezután marad a kistermelők jóval drágább, de egérszőrtől mentes fűszerénél, bejelentették, hogy a szőrös paprika ára is emelkedik 20- 25 százalékkal. Csak csendben jegyzem meg, hogy élelmiszeriparunk már szőröstől-bőröstől meg­érett a megújulásra-megújí- tásra, egy nagytakarításra. Polgártársaim pedig velem együtt vigasztalódhatnak, hogy mint öntudatos magya­rok, nem nyeljük le naponta a békát, de az egeret sem, csak a szőrét! Ezt viszont „úri kedvünkben” gavalléro- san megfizetjük! Brezovich Károly Vác Ne hifKW&ift a ssesmének! Naponta tízezrek fordulnak meg a szentendrei HÉV-állo- máson,- magam is gyakran szemlélődöm errefelé.. Van időm a nézelődésre, hiszen napközben a szerelvények csak húszpercenként közleked­nek. Nagy munka folyik itt mos­tanában : korszerűsítik a HÉV- pályaudvart. Sajnos, gyakran szeméttelepnek tekintik ei el­kerített építési területet, ide dobálják hulladékaikat. A sze­mét meg csak gyűlik, á te­rüket, takarítására pedig EéVŰs a lehetőség. Sok a szemét.' az állomás dunai oldalán is, ahol egyetlen hulladékgyűjtő edány- nyel sem találkoztam. Az állomás peronján ízléses és praktikus tájékoztatót he­lyezett el a BKV. A táblákon azonban a régi díjszabás ada­tai szerepelnek; a villamosjegy árát egy forintnak, az autó­buszét kettőnek tünteti fel, a hetven éven felüliek díjtalan utazását is csak a közigazga­tási határon belül engedélye­zi. A Pest Megyei Idegenfor­galmi Hivatal szép várostér­képe ugyancsak elavult, ja­vításra szorul. Az állomásépü­let falán két bélyegárusító automata éktelenkedik. Eze­ket már kikezdte a rozsda, nyílásaikba egyesek elhasz­nált jegyeket és papírzsebken­dőket dugdostak. Régen volt, amikor ezek az utasokat szol­gálták. És még valamit: nem lehet tudni, hogy a megadott időben az épp beérkező, vagy már a rég bent álló vonat in­dul. Ugyan hangosbemondón néha tájékoztatják az utaso­kat, de nem ez a jellemző. I Pedig milyen jó lenne, ha az állomásra érkező utas azonnal megtudhatná, hol kell felszáll­nia! Balogh Gyula Pomáz Eltér n&©gsz©h©tt©l A helyi egyházi vezetés és a tsz közös kirándulást szerve­zett a nyugdíjasoknak. Négy autóbuszban szeptem­ber 3-án 202 személy indult el Pannonhalma és Zirc felé. A háromórás buszozás után egy szép misét hallgattunk meg, majd a . két idegenvezető ka­lauzolásával végigjártuk az apátság nevezetességeit. Az ebédünket már Zircen fogyasz­tottuk, azután a Bakony Mú­zeumot és az ottani templomot tekintettük meg. Eddig még nem volt példa arra. hogy a „két tábor” ilyen egyetértésben és békésen kö­zös programot szervezzen. Máskor is szívesen részt ven­nénk ehhez hasonló együttlé- tekben. K. Lázár Lajos Dány A katonai ügyészség vádat emelt Véelfeienéii, segítsen nélkül Pihen© a bégéit 0 Bessamíf-e as előfeltétel ? ® Helyettesítési clsf 6 Igaízotcrt- lan mulasztás 0 fanűwesSlemss megtaga­dása házassági banioper esetén A helyettesítő természetesen nemcsak a munkabérre, ha­nem az időarányos prémium-- ■ra, illetve év végi részesedés­re is igényt tarthat. 9 G. S. szentmártonkátai éjjeliőr több napon keresztül nem tudott munkavégzésre megjelenni, ezért fővárosi vál­lalata munkakönyvét kilépett bejegyzéssel postázta számára. Az eljárást jogtalannak tartja, mivel ezen idő alatt beteg volt és ahelyett, hogy érdeklődtek volna utána, egyből utcára tet­ték. A vállalat eljárása formai­lag helyénvaló, hiszen a dol­gozónak — ha nem is jogsza­bályban előírt, de a gyakorlat­ban meglévő — kötelessége tájékoztatni munkahelyét, ha indokolt okból munkavégzés­re megjelenni nem tud. Amennyiben a munkahely azt észleli, hogy alkalmazott­ja három egymást követő na­pon munkavégzésre nem jele­nik meg, munkaviszonyát fe­gyelmi eljárás nélkül megszün­tetheti. Ilyen esetben kilépett bejegyzéssel kall a munka­könyvét kiadni. Nincs tehát olyan előírás, amely a munka­hely számára kötelezően ren­delkezne arról, hogy három nap után érdekődni kell a távol­iét okáról. Az ilyen gyors ügy­intézést azonban mégsem le­het elfogadni, hiszen — mint olvasónk esetében is — egy­szerű tudakozódással el lehe­tett volna kerülni e mindkét fél számára felesleges bonyo­dalmakat okozó hercehurcát. A dolgozónak ugyanis a kéz­besítést követően nincs más lehetősége, minthogy a munka­hely intézkedése ellen munka­it mii vitát■ -kezdeményezzen,' melynek során a vállalat in­tézkedését igazoltnak minősí­tik­sütőüzem vezetőinek ezt a tarthatatlan állapotot? Rekla­mációmat hallotta a bolt veze­tője is. Ez van, Józsi bácsi — mondták lemondom Mit ta­karhat a kijelentése? Bele­nyugvást, megalkuvást, tehe­tetlenséget? Vagy...? Azt hiszem jobb nem sum­mázni a véleményem. , Félek, hogy az nem tűrne nyomda- festéket. S még csak ennyit: a vámosmikolai sütőüzem szál­lítja hozzánk a kenyeret. Győrök József Nagybörzsöny paprika Mint régi vendéglátós, leg­alább egy tucat tréfát isme­rek a levésbe pottyant légy­ről. Ezek poénjai után a ne­vetést azonnal felváltja a természetes viszolygás, majd vigasztalódunk: , ugyan, ez csak vicc volt! A tv szeptember 22-1 Ab­lak című műsorában több ri­port is kiválthatta belőlünk a viszolygást, jóllehet erről a nűsor kitűnő stábja tehet a legkevésbé. A Kalocsai Pap­rikafeldolgozó Vállalat meg­kérdezett szakembere bizony nem bánt éppen szőrmentén a témával; a fűszerpaprika­gyártás kulisszatitkaival. Előt­te ugyanis a piros-arany kis­termelői elmondták, hogy ők alapos kézi válogatással, csak a paprika legnemesebb ré­szeit dolgozzák föl, míg a gyárban a gépi szelektálás, tisztítás bizony sok kívánni­valót hagy maga után. A gyári szakember ezután kí­méletlen őszinteséggel; ismer­te ♦béf hogy termékük tartal­maz rágcsálószőrt is. De en­nek ”á"mértéke-“nem lépi ’túl < Tragikus körülmények között elhunyt egy 40 éves asz- ! szony, aki feleség volt és kétgyermekes anya. Amikor ! 1989. január 30-án, a férje és a fiai négynapos haldok- ! lás után kihívták hozzá a körzeti orvost, már nem élt. ; A halálát agyzúzódás és koponyaűri vérzés okozta, de emellett az egész teste tele volt zúzódásokkal és ver- > ömlenyekkel. A nyakán olyan bevérzés volt látható, j melyet az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint j csak az okozhatott, hogy valaki megragadta és megszo- ! rította. Ugyancsak az igazságügyi orvosszakértőtől szár- [ mazik az a megállapítás, hogy a zúzódúsai ütlegeléstől : keletkeztek. Ha azonnal kórházba szállítják, esélye lett i volna a túlélésre. A szerencsétlen asszony, Furák Istvánná, Gödön élt, a Gizella utca 31. szám alatt, egy családi házban. A szép épület, az ápolt környezet nem jelzi a tragikus körül­ményeket. Az előkertben fe­nyőfa van és rózsabokrok, a pázsitot is szépen ápolták a ház lakói. A garázsban ott áll a Lada gépkocsi, és a lakás csipkefüggönyös nagy ablakai mögé aligha láthattak be a szomszédok. Furákék megvet­ték a színes televíziót, a vi­deót, szóval, nem szenvedtek hiányt sémiiben. A lakásban rend volt, és a kamrában so­rakozó befőttek is arra mu­tattak, hogy a háziasszonyi gondoskodás sem hiányzott. SlöSéS szemüvegben Ám, ha a szomszédok nem is látnak bele egymás laká­sába, azt mindenki észrevet­te, hogy Furák Istvánná gyak­ran megy ki az utcára össze­vert arccal. Rendszerint sötét szemüveget hordott, hogy ne látsszanak a szeme alatt az ütések nyomai. Az orvosi rendelésen több­ször jelent meg kék-zöld fol­tokkal a testén. A kartonján is szerepelt, hogy férjének bántalmazásától erednek a nyomok, bár erről, ha kérdez­ték sem szívesen beszélt. Igaz, egyszer látleletet akart felve­tetni, de nem volt nála 100 forint, ami az okmánybélyeg­hez kellett volna. Azután fe­ledésbe ment a dolog. Az ismerősöknek pedig többnyire olyasmit mondott, hogy leesett a padlásról, vagy hasonló baleset érte. Egy al­kalommal olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba ke­rült és fémprotézist kellett ül­tetni az állkapcsába. Ekkor azt állította, hogy leesett a kerékpárról. Az emberek ösz- szesúgtak a háta mögött, hi­szen " tudták róla, hogy soha sem szokott kerékpározni. Máskor a mentők szállították Súlyos sérülésekkel kórházba, de felépült és visszaköltözött a családjához. Több szom­széd látta azt is, hogy a férje kajánál fogva húzta a patak­hoz és vízbe akarta fojtani. Megmenekült és éltek tovább úgy, mint azelőtt. Az embe­rek nem szívesen avatkoznak egymás dolgaiba. Hát a család? Az asszony szülei annak idején, több mint húsz évvel ezelőtt, elle­nezték a házasságot, mert idő­sebb Furák István már akkor is nagyon agresszív, italozó ember hírében állt. A fiatalok mégis megesküdtek. Amikor az első gyermekük hat hó­napos volt, az asszony vissza­költözött a szülői házba a bántalmazások miatt. Később azonban mégis helyreállítot­ták az életközösséget. ^erss esrcccB Az asszony hosszú időn ke­resztül nem fogyasztott alko­holt, csak elment a kocsmá­ba — mint sokan mások —, hogy hazavigye az urát. Ké­sőbb, a tanúvallomások sze­rint 3—4 évvel ezelőtt, ő is rászokott az ivásra, ettől kezdve rohamosan ment tönk­re. Korábban dajka volt az óvodában, ahol csöndes, szo­lid teremtésnek ismerték, sajnálták, de nem tudtak raj­ta segíteni. Később konyha­lány lett egy intézményben, de az utóbbi időben nem dol­gozott. A körzeti orvosi rendelőből italozása miatt egyszer be­utalták az ideggondozóba, máskor pedig öngyilkossági szándéka miatt az elmeosz­tályra. Amikor erősen lát­szott rajta az alkohol hatása, a férje kocsin hazavitte a ro­konaihoz, és otthagyta. Ké­sőbb azok visszaszállították, így folyt az életük az utóbbi években, anélkül, hogy bárki is közbeavatkozott volna. A fiatalabb fiú, a 18 éves Furák Tamás szerint nagyon szégyellték, hogy az utcában mindenki róluk beszél. Az apa is már csak a hátát ütöt­te inkább, hogy ne látsszanak az arcán a véres nyomok. Ám idén január 26-án nem így történt. Amikor a két fiatalember, ifjabb Furák István rendőr szakaszvezető és Furák Tamás kőműves hazajött a munká­ból, az apjuk azzal fogadta őket, hogy a mama leesett a lépcsőről és az ágyban van. Elfogadták a mondottakat és nem sokat törődtek a dolog­gal. Furák Istvánné négy na­pon keresztül feküdt eszmé­letlenül anélkül, hogy orvost hívtak volna hozzá. A férje és a fiatalabbik fia közben egyszer megfürdette. Január 30-án hajnalban idősebb Fu­rák István, aki egy szobában aludt a feleségével, hörgésre ébredt. Röviddel később látta, hogy az asszony már nem él. Felköltötte a fiait, és ekkor hívták ki a körzeti orvost. A falubeliek közül voltak, akik azt mondták, hogy azért nézték szótlanul az esemé­nyeket, mert féltek a Furák család férfi tagjaitól. Különö­sen az idősebbik fiútól, aki rendőr, és esetleg „pozíciójá­nál” fogva is árthat nekik. Mások felidézték, hogy emlí­tették a szerencsétlen asz- szonynak: miért nem védenek meg a fiaid?! Az ügyben megindult a büntetőeljárás; A Budapesti Katonai Ügyészség szeptem­ber 20-án vádat emelt a Bu­dapesti VI—VII. Kerületi Rendőrkapitányság állomá­nyában szolgálatot teljesítő Furák István szakaszvezető ellen segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bün- ■ tette miatt. A rendőr fán bűne A vádirat szerint Furák István 1989. január 26-án az esti órákban észlelte, hogy édesanyja véres arccal lék- szik az ágyában, majd napo­kon keresztül tudott róla, hogy súlyos, fekvő bemg, és folyadékon kívül mást nem vesz magához. Amikor az öcs- cse és az édesapja fürdették, látta, hogy a tessén sérülési nyomok vannak, s nincs egé­szen eszméleténél. Ennek el­lenére édesanyjához nem hí­vott orvost, holott, mint kö­zelebbi hozzátartozónak, s mint rendőrnek, a segítség­nyújtás kétszeresen is köte­lessége volna. Idézi a vádirat az orvosszakértői véleményt, mely szerint, ha Furák Ist­vánná közvetlenül a sérülés elszenvedése után kórházba kerül, esélye lett volna a túl­élésre. Az idő előrehaladtával ez az esély fokozatosan csök­kent, és a kórházba szállítás elmulasztása miatt a halál elkerülhetetlenül bekövetke­zett. Idősebb Furák István, aki szabadlábon van, az igazság­ügyi orvosszakértői megálla­pításokkal ellentétben azt vallja, hogy felesége lezuhant a lépcsőn és sérülései így ke-l letkeztek. A Pest Megyeil Rendőr-főkapitányság ügyét! vádemelési indítvánnyal átad-j ta az ügyészségnek. Gál Judit |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents