Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 254. szám

HWI* »ifi.lt 1989. OKTÓBER 27.. PÉNTEK Gorbacsov beszéde a Fmlandia-palotóban Új kifejezés: a béke időszaka iHorn Gyula üzenete az EFTA-hoz s Finnország és a Szovjetunió csütörtökön nyilatkozat­ban erösítetíe meg a két ország kapcsolatainak alapel­veit. A dokumentumot délután Mauno Koivisto és Mi­hail Gorbacsov látta el kézjegyével a hivatalos tárgya­lások záróakkordjaként. Ugyancsak csütörtökön írták alá a két ország 1995-ig szóló gazdasági együttműködési egyezményét és egy sor más üzleti megállapodást. A szovjet államfő reggel Har­ri Holkeri finn miniszterel­nökkel tárgyalt a szovjet nagy- követség épületében a gazda­sági együttműködés kérdései­ről. Gorbacsov a jó hangulatú megbeszélés során szovjetunió- beli hivatalos látogatásra hívta meg Holkerit. A csúcstalálkozó nagy figyelmet keltő mozzanata volt Koivisto és Vaino Valjas találkozója. A finn államfő csü­törtökön délelőtt az e'nüki pa­lotában fogadta és mintegy 50 perces négyszemközti eszme­cserét folytatott az észt párt­vezetővel. A béke időszakában fokoza­tosan el kell tűnniük az idegen területeken állomásozó had­erőknek, a katonai szövetsé­geknek — hangsúlyozta csü­Eredménytelennek bizonyult a pozsonyi tárgyalás Kormányfők Bős-Nagymarosról Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások voltak csü­törtökön Pozsonyban. Németh Miklós miniszterelnök néhány órás munkalátogatásra érkezett a szlovák fővárosba, hogy tárgyaljon Ladislav Adamec miniszterelnökkel a bős—nagy­marosi beruházás ügyéről. A magyar tárgyaló küldöttségben részt vesz Udvari László, a bős—nagymarosi beruházás ma­gyar kormánybiztosa és Mohai László, a miniszterelnök ta­nácsadója. A csehszlovák küldöttség tagja Pavel Hrivnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke, Vladimir Mar- getin, szlovák erdőgazdálko­dási, vízgazdálkodási és fa­feldolgozási ipari miniszter, Marian Calfa, szövetségi tárca nélküli miniszter és Vladimír Lokvenc, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa. A két kormányfő és a kül­döttség tagjai plenáris ülésen kezdték meg a tárgyalásokat. A tárgyalások befejeztével a kormányfők sajtónyilatkozatot adtak. A tárgyalások legfontosabb témája a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer ügye. Az elmúlt hat honlap során már negyed­szer ülnek tárgyalóasztalhoz a kormányfők, ám eddig nem közeledtek az álláspontok. A csehszlovák kormány a vízlép­csőrendszer eredeti terveknek megfelelő építését szorgalmaz­za, míg a magyar kormány a nagymarosi erőmű'elhagyását és a hősi létesítmény alap- üzerítrfiódban történő haszno­sítását javasolja. Eredménytelennek bizonyul­tak ‘ a csütörtöki magyar— csehszlovák kormányfői tár­gyalások. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Né­meth Miklós magyar minisz­terelnök elmondotta, hogy nem sikerült kjjzös álláspontot ki­alakítani. Ladislav Adamec csehszlo­vák miniszterelnök arról szá­molt be a sajtótájékoztatón, hogy három különböző‘'válto- zatot terjesztettek elő a meg­beszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fogadta el. A csehszlovák kormány igen alaposan vizsgálja az ökológiai problémákat, s ennek rendeli alá döntését is. Ám ennek el­lenére úgy látják, hogy nincs ok a szerződés megváltozta­tására. Ladislav Adamec hang­súlyozta: sajnálja, hogy nem sikerült közös álláspontot ki­alakítania magyar partneré­vel. Kiemelte, hogy ők ragasz­kodnak a bős—nagymarosi erőműrendszer további építé­séhez, bár tudják, hogy ha a közös műből az egyik partner kilép, az akció hatékonysága csökken. törtöki helsinki beszédében Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő a Finlandia-palotában több új kezdeményezést ter­jesztett elő az észak-európai bitzonság erősítése érdekében, valamint egy kifejezést, a „bé­ke időszakát’’ vezette be a szovjet külpolitikai szóhaszná­latba. Gorbacsov, jelképesnek ne­vezte, hogy éppen a Finlan­dia-palotában mondja el be­szédét, rövid bevezető után hét pontban foglalta össze a béke időszakának legfontosabb fel­tételeit. Ezek közül szerinte az első és legfontosabb, hogy valamennyi államnak fegyve­rek alkalmazása nélkül, poli­tikai úton kell megoldani a múlt és jelen problémáit. Az össz-európai folyamatot érintve Gorbacsov annak a reményének adott hangot, hogy már jövőre aláírható az európai hagyományos fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentéséről szóló megállapodás, s kedvezőnek ítélte meg a ha­dászati fegyverek 50 százalé­kos csökkentését célzó megál­lapodás kilátásait is. Európa kapcsán a szovjet államfő ja­vasolta: a helsinki záródoku­mentumot aláíró országok ál­lamfői szintén tartsák meg az 1992-ben tervezett össz-euró- pi értekezletet. Gorbacsov — Koivisto egyetértésével — kez­deményezte, hogy ennek szín­helye Helsinki legyen. A szovjet államfő szerint mára napirendre került az úgynevezett európai gazdasági térség kialakításának kérdése is. Ezzel kapcsolatban javasol­ta: a három érintett ország­csoport — *a KGST, az EGK és a többi ország — állítson fel háromoldalú bizottságot, amelyben szakértők foglalkoz­nának az egész Európát átölelő gazdasági övezet kialakításá­nak kérdéseivel. A szovjet alkotmányos rendet védi Új főosztály a KGB-bsn A szovjet alkotmányos rend védelmére új főosztályt hoz­nak létre az állambiztonsági bizottság (KGB) szervezetén belül, egyúttal megszüntetik az úgynevezett ötödik főosz­tályt, amely 1967 óta az ideoló­giai felforgatás elleni munká­val foglalkozott. Ez derül ki abból az interjúból, amelyet csütörtök esti kiadásában kö­zölt az Izvesztyija Vlagyimir Krjucskovval, a KGB elnöké­vel, az SZKP KB PB tagjával. Az új főosztály a KGB alkal­A SmiEGÍSSÉS NAPJA Franz Vranitzky szerint Ausztria semlegességének európai szerepét megnöveli a Közös Piacba való belépés osztrák szán­déka, valamint az Európa keleti felében lezajló reformfolya­mat. Az osztrák kancellár erről kormányának csütörtöki ülé­sén beszélt, amelyet az ország nemzeti ünnepe, a semlegesség napja alkalmából tartottak. Vranitzky rámutatott: bár Auszt­ria örökös semlegessége egy meghatározott geopolitikai és tör­ténelmi helyzetből származik, az osztrák nép szabad akaratá­ból jött létre, ezért ezt senki más nem tudja sem szavatolni, sem értelmezni, sem megváltoztatni. A kedvező kelet-európai fejleményekről szólva az osztrák kormányfő kifejtette, hogy ezek- kudarca országát is tartós hatásokkal sújtaná, ezért Ausztria mindent meg fog tenni, hogy segítse reformtörekvéseikben szomszédait. Hozzáfűzte'; bár a fő cél az. hogy az emberek országaikban jussanak olyan életkörülményekhez, amelyek nem késztetik őket hazájuk el­hagyására. Ausztria mint nyitott és semleges állam erkölcsi kötelességének tekinti, hogy jóakarattal fogadja a menekü­lőket. mazottainak kezdeményezésé­re jött létre, mondta Krjucs kov, kitérve azokra a belföldi és nemzetközi változásokra, amelyek révén kezdetét vette a jogállamiság megteremté­séért folyó munka, s nemzet­közi téren a szembenállást a mind több területet átfogó együttműködés váltja fel. Az állaimbiztonságiaknak ilyen körülménvek között is ügyel­niük kell arra, hogy megóvják a szovjet alkotmányos rendet a külföldi titkosszolgálatok, külföldi szovjetellenes köz­pontok és a Szovjetunión be­lüli szocialistaellenes erők te­vékenységétől. E munkában a KGB tevékenységét szigorúan a törvénvek szabályozzák, megengedhetetlen az illetékes ségi kör túllépése — mondta Krjucskov. |(ülföi«8i események - egy meMkritibaii Li Peng kínai miniszterelnök háromnapos hivatalos láto­gatásra Nepálba utazik november 19-én — jelentették a kat- mandui diplomáciai források. A Az indiai látogatáson tartóz­kodó Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert csütörtökön fo­gadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök. A A kínai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a kor­mány meghívására szombaton Pekingbe érkezik Richard Nixon volt amerikai elnök. A Lezuhant a tajvani CAL légitársaság egyik utasszállító repülőgépe negyvenkilenc utassal és hétfős személyzettel Tajpejtől 150 kilométerre, feltételezhetően sen­ki nem élte túl a katasztrófát. A A török rendőrség, csendőr­ség alakulatai 119 kilogramm heroint foglaltak le Van tarto­mány egyik városában, feketepiacon a kábítószer-mennyiség értéke 134 millió dollar lett volna. Moszkva KGST-ülés Moszkvában csütörtökön megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 132. ülése. A tanácskozáson a magyar kül döttséget Medgyessy Péter mi niszterelnök-helvettes, a Ma­gyar Köztársaság állandó KGST-képviselőie vezeti. A VB szombatig tartó ülé­sének középpontjában a KGST 45. ülésszakának előkészítésé­vel kapcsolatos kérdések sze­repelnek, elsősorban a több­oldalú gazdasági együttműkö­dés mechanizmusa, a szocia­lista gazdasági integráció át­alakításával kapcsolatos prob­lémák, továbbá a nemzetközi gazdasági szervezetekkel foly­tatott együttműködés. A részt­vevők áttekintik a környezet- védelmi együttműködés rövi- ciebb és hosszabb távú terveit, a számítástechnikai kooperá­ció kérdéseit. illetőleg a KGST-szabványok alakítását és javítását. tekintettel a nemzetközi szabványügyi szer­vekkel való együttműködésre. Horn Gyula külügyminisz­ter üzenetet intézett az Euró­pai Szabadkereskedelmi Tár­sulás (EFTA) tagállamai kül­ügyminisztereinek Géniben folyó értekezletéhez. A ma­gyar külügyminiszter kérte finn, izlandi, norvég, osztrák, svájci és svéd kollégáját an­nak a magyar javaslatnak a jóindulatú vizsgálatára, amely egy magyar—ESTA közös szándéknyilatkozat létrehozá­sára irányul. Pozsgay Imre Londonban A kisebbségek védelméért Pozsgay Imre államminisz- ter csütörtökön a londoni ma­gyar nagykövetségen Angliá­ban élő jeles magyarokkal ta­lálkozott. A magyar fesztivál megnyi­tása alkalmából Londonban tartózkodó államminiszter csü­törtökön reggel Tom King vé­delmi miniszterrel folytatott eszmecserét. Ezután került sor a nagykövetségi találkozóra, amelynek résztvevői rendkívü­li érdeklődéssel és a kérdé­seikből is érezhető rokon­Végveszélyen SZOT-üdültetés A Szakszervezetek Országos Tanácsának tegnapi ülésén Nagy Sándor főtitkár beszá­molt a héten lezajlott Minisz­tertanács—SZOT találkozóról. Az elnökség sajnálatosnak tartja, hogy a munkavállalók, a családosok, valamint a nyug­díjasok helyzete és életkörül­ményei további romlásának mérséklését célzó szakszerve­zeti javaslatokról nem szüle­tett megállapodás. ’ A kormány álláspontját is­merve változatlanul veszély­ben van a szakszervezeti ta­goknak a tagdíj után nyújtott adómentesség. A kedvezőtlen döntés nyomán olyan tagdíj- forintok után is adót kellene fizetni, amelyekkel a rászoru­lókon segítenek, kényszerűség. bői állami szociálpolitikai fel­adatokat is átvállalva. Az idei, tervezettnél na­gyobb áremelkedések, a jövő évi várható árak és az a tény, hogy a kormány az 1990-es költségvetési hozzájárulást az idei szinten akarja befagyasz­tani, lehetetlen helyzetbe so­dorja az üdültetést. Emiatt 60 százalékkal kellene megemel­ni a beutalók árait, tekintet­tel arra, hogy a szakszerve­zetek nem képesek átvállalni a több százmillió forintos költségnövekedést. Ez pedig a kedvezményes üdültetés meg­szűnését, vagy minimálisra csökkentését jelentené. Az elnökség megvitatta a SZOT soron következő ülé­se elé kerülő szakszervezeti, szociálpolitikai elgondoláso­kat. Számot vetve azzal a ténnyel, hogy a rendelkezés­re álló adatok szerint hazánk­ban egymillióan élnek a lét­minimum, két és fél millióan a társadalmi minimum alatt, állást foglalt abban, hogy a kiélezett szociális feszültségek közepette a szociálpolitikán belül kiemelt szerepet kell kapnia a fiataloknak, a csalá­dok helyzetét javító eszközök­nek, a családi pótléknak, anyasági ellátásoknak, tanácsi szociálpolitikának, továbbá az egészségügynek, a nyugdíj- rendszernek, valamint a tár­sadalombiztosításnak. szenvvel fogadták a magyar politikus tájékoztatóját. _ A szigetországban élő ma­gyarok kérdéseiben az otthon is élénken vitatott témák ke­rültek előtérbe. Egy kérdésre válaszolva bejelentette, hogy a magyar kormány kezdemé­nyezni fogja európai értekez­let összehívását a nemzetisé­gek és kisebbségek védelmét szolgáló nemzetközi garanciák kidolgozására. A gazdasági válság leküzdé­sének esélyeiről szólva hang­súlyozta, hogy Magyarország­nak nem; elsősorban gazdasági segélyre van szüksége, hanem működötöké beáramlására és olyan hitelekre, amelyek a magánvállalkozások kibonta­kozását segítik. Mint mondot­ta, ezt iparkodik világossá ten­ni Londonban és soron követ­kező kanadai, illetve egyesült államokbeli látogatásán is. Lesz-e köztársasági elnökvá­lasztás? „Ami engem illet, a tisztességes versenyt, a meg­mérettetést bármely jelölttel szemben vállalom, beleértve a tv-vitákat is az ország nyilvá­nossága előtt”. Pozsgay Imre délután Wil­liam Waldegrave külügy i ál­lamminiszterrel folytat eszme­cserét, majd a királyi külügyi intézetben előadást tart a ma­gyarországi fejleményekről. R honvédelmi miniszter szerint Nincs háborús veszély A Varsói Szerződés tagjai vagyunk s a kormány hivata­los álláspontja az, hogy tagjai is maradunk — jelentette ki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a Le Figaro című francia lapnak adott inter jójában. Kárpáti Ferenc úgy véleke­dett, hogy „MaglyardrSzághák nincsenek ellenségei, mi sen­kit sem tekintünk annak, de vannak fenyegetések, a két katonai tömbnek hatalmas katonai potenciálja van. Ez a valóság. Feladatunk az, hogy csökkentsük ezt a veszélyt.” Egy „román fenyegetés” lehe­tőségére vonatkozó kérdésre a miniszter azt válaszolta, hogy „elméletileg minden lehetsé­ges, éppen ezért kell különö­sen vigyázni a szavakra, min­dig a realitásokból kell kiin­dulni”. „A realitások^ azt mu­tatják, hogy nincs közvetlen veszély. De feladatom a had­sereg élén azt kívánja meg, hogy minden eshetőségre ké­szen álljunk” — mondotta a magyar honvédelmi miniszter a francia lapnak adott inter­jújában. ÉRTEUIISÉCIEKNEK MSZP-tsgozat Megalakította az MSZP ér­telmiségi tagozatát csütörtö­kön a Magyar Szocialista Pártba belépett, illetve azzal szimpatizáló értelmiségiek csoportja. Első összejövetelü­kön a résztvevők megfogal­mazták, hogy a baloldali ér­telmiség nem lehet közömbös a demokratikus szocializmus jövője iránt, a pártnak szük­sége van a baloldali értelmi­ség támogatására. Ma még „csöndes” a falu A hallgatás egyféle politizálás Miközben a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban pezseg a politikai élet, a falvakban mintha mostanában csönd lenne. Ügy tűnik, gyakran, „kívülállók” vitája folyik a földtulajdonról és a paraszt­ság sorskérdéseiről. Vajon Szabó István, a TOT elnöke hogyan vélekedik a kialakult helyzetről? • Az utóbbi hetekben-hóna- pókban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket sorozat­ban érik támadások, megkér­dőjelezve a nagyüzemi, szövet­kezeti gazdálkodás eredmé­nyeit, mintegy új földosztást sürgetve . . . — A pártok most keresik a tömegeket, a falut is igyekez­nek megnyerni maguknak. Ér­velésük kiindulási alapja mind gyakrabban a szövetkezetek erőszakos szervezése. Az 1956 előtt történtektől már az el­múlt három évtizedben elha­tároltuk magunkat, így tette a TOT is. ám ami az 1960-as évek átszervezését illeti, azt már más mércével kell mér­ni. Az erőszak akkor nem volt jellemző, ám kétségkívül meg­nyilvánult a politikai nyomás és érződtek annak következ­ményei. © Meg lehet ma kerülni a tulajdonforma kérdését? Hi­szen sokak szerint éppen ez a vita forrása. — A TOT úgy vélekedik: a földtulajdon kérdését a kor­mánynak meg kell vizsgálnia, s ebben a kérdésben nyugvó­pontra kell jutnunk. E tulaj­don valóban a legfőbb kér­dés, ebben dönteni kellene, ám annak figyelembevételével, hogy a szövetkezeti vagyon fölötti rendelkezés csakis a szövetkezeti önkormányzat ügye lehet, ebben a kérdésben „engedményeket” nem lehet tenni. A téeszek kezelésében levő földeknek viszont kereken 48 százaléka tagi tulajdonban van, ezeket — amennyiben igény­lik — ki kell adni a tagoknak, ez nem is lehet vitaalap. 9 Úgy hírlik, nemigen tö­rekednek a tagi tulajdonú föl­dek megszerzésére, legalábbis egyelőre kevés jele van a „i'öldéhségnek”. — A TOT felmérései szerint csak kevesen akarják vállal­ni ezeket a területeket, gondo­lom azért is, mert a mezőgaz­dasági termelés jövedelmező­sége mélyponton van, és bár a kistermelés adózási feltételei jobbak, mint a nagyüzemeké, manapság a kistermelők, az egyének nem kapkodnak a földek után. Nem lehet meg­kerülni azt a kérdést sem: végre tisztázni illene a föld­járadék kérdését, ezt a falu régóta követeli, mivel a jelen­legi alacsony földjáradékot méltánytalannak tartja. <9 Vannak olyan vélemények, hogv a falu nem vagy csak alig politizál, legalábbis az onnan érkező hangok sokkal vissza­fogott abírnak tűnnek, mint a városiak. — A falu igenis politizál, a hallgatás is egyfajta politizá­lásnak számít. A parasztember szeret megfigyelni, meghall-, gatja a véleményeket, majd hazamegy és megbeszéli a teendőket. Bizonyos, hogy a falu igényli a reformot. 9 Mit gondol, milyen po­litikai szervezeti keret lebet legalkalmasabb a parasztság tömörítésére, érdekeinek kép­viseletére? — Véleményem szerint a Magyar Szocialista Párt meg­alakulásának visszhangja vi­déken napjainkban még nem mérhető igazán, de ugyanez vonatkozik a közelmúltban megalakult többi pártra is. Az agrárreformkörök munkáját nagyra értékelem, és nem le­het kizárni azt sem, hogy lét­rejöjjön egy új típusú paraszt­párt, de a politikai képvise­letnek számos más fóruma is lehet. A TOT mindeneset­re a gazdasági érdekképp isele­tet igyekszik a jövőben, akár új szerveződésben is felvállal­ni. Látni kell. hogy az idő most az alulról jövő kezdemé­nyezéseknek kedvez, ilyenek a viszonylag „csöndes” faluban most szép számmal akadnak. Ügy gondolom, nem kell már hosszú idő ahhoz, hogy a pa­rasztság is voksoljon, hogy ki­nek szavaz bizalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents