Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-04 / 234. szám

VtllfflíP 1989. OKTÓBER 4., SZERDA Amiről nem szólt a fáma Orosz helyett — oroszt Ceglédi ősz 89 A győri ütőegyüttes sikere S Gyorsan terjedt a hír tavasszal: valószínűleg nem lesz köte- § Iező az orosz nyelv tanulása. Helyette azonban egy másik ide- % gén nyelvet kell oktatni. Hetekig nem hallatták szavukat ez ügyben a hivatalos szervek, s úgy tűnt, ebből már az idei tan- \ évben nem lesz semmi. A diákok, a pedagógusok az év végrí- § vei voltak elfoglalva, s a záróünnepségek után már minden- § ki a nyárra készült. ^ Mire a miniszteri útmutatót postázták, addigra már a peda- | gógusok idejét a nyári feladatok — netán a pihenés — kötötte | le. A kötelezettség feloldásáról tehát már akkor értesültek, 0 amikor már késő volt az 1989—90-es tanév előkészítéséhez. $ Ez a helyzet nemcsak megyénkben, hanem országszerte is S gondokat okozott, s kapkodásra kényszeritette a tanárokat. A S diákok viszont izgatottan várták: végül is milyen nyelvet ta- S nulhatnak majd az iskolában? A budaörsi kék iskola — e névvel illetik a városbeliek — csupán egyike azoknak az oktatási intézményeknek, ahol egy-két héttel ezelőtt kezd­hettek a szervezéshez. — Az igazgató néni kiosz­tott mindenkinek egy kérdő­ívet — meséli a határozott megjelenésű nyolcadikos ifjú, Szerdahelyi Ádám. — A szü­leimmel kellett otthon aláírat­ni, hogy akarok-e továbbra is oroszt tanulni. Apukámmal együtt úgy gondoltuk: nem hagyom abba ezt a nyelvet sem. Igaz, ő abban a szerencsés helyzetben van, hogy angol nyelvtagozatos osztályba jár harmadikos kora óta. Hallga­tag társa, a szőke hajú Ta- kácsy Dezső hasonlóképpen döntött: — Harmincegy gyerek kö­zül heten tartottuk meg az oroszt — mondja. — Sokkal jobban tudunk tanulni! Arra js gondoltunk, hogy a tovább­tanulásnál probléma lehet, ha abbahagyjuk az oroszt. — Nem biztos ugyanis — magyarázza Szerdahelyi Ádám —, hogy ahol tovább szeret­nénk tanulni, oktatnak-e egyáltalán másik nyelvet. A két iskolában összesen 719 diák tanul, az angol szakosí­tott tantervű osztályokban pe­dig 187. >■ - • — Az idei tanév úgy kezdet- s dött, hogy az angolos kolléga­nőnk anyagilag kedvezőbb ál­lást talált, s bejelentette, hogy elmegy — magyarázza Mészá­ros Mónika igazgatónő. — Pe­dig éppen az idén szerettem volna bevezetni az osztályok­ban a csoportbontást. Történe­tesen most kaptam meg a két év óta kért bért a fejlesztés­hez ... ® Hogyan oldotta meg ezt a hirtelen támadt gondot? — Az említett kolléganő óra­adóként továbbra is vállal ta­nítást három évfolyamon. A másik háromra szintén óra­adókat szerződtettünk. Attól azonban senkinek sem kell fél­nie, hogy leáll az angoloktatás — jelenti ki határozottan. ® Mi történik az oroszt ta­nító pedagógusokkal? — Három tanártársunk ma­gyar—orosz szakos, sőt egye­temi végzettséggel rendelke­zik, kettő pedig orosz szakkol­légiumon szerzett diplomát a főiskolán. Közülük hárman vállalják, hogy németet fognak tanítani. Egyikük már állam­vizsga-előkészítőre jár. 9 Mikortól tanulhatnak né­metül a diákok? — Ügy tűnik, hogy jövőre a IV. osztályosok már választ-, hatnak az orosz, az angol és a német nyelv között. Az átkép­zésről ugyanis az alaprendelet úgy határoz, hogy idegen nyel­vet bárki taníthat, aki lega­lább középfokon beszéli azt. Azonban köteleznie kell ma­gát, hogy a tanári képesítést megszerzi. @ Miért ilyen nehéz a ren­delet végrehajtása? — Véleményem szerint azért, mert nem volt tökéletesen elő­készítve. A tájékoztatás sem volt megfelelő, mert a beve­zetés feltételeiről nem szólt a fáma. Nálunk szülők és peda­gógusok tudomásul vették, hogy egyelőre, orosz helyett — oroszt választhatnak ... Két fiatal pedagógusnő vé­leményét kérdezem. Czachesz Zsuzsa tanító úgy döntött, hogy visszamegy alsó tagozat­ba osztálytanítónak. — Beszélek ugyan németül, de nem tanítanám — kezdi. — Érdekesebb színesebb többféle tárgyat oktatni. Jobban szere­tem a kisgyerekeket, s öröm látni a fejlődésüket. Sokkal inkább érzékelhetem ezt, mert többet lehetek velük. Termé­szetesen, ha szükség lesz, oroszt is fogok tanítani. Grubánovics Erika az a ta­nárnő, aki leghamarabb teszi le a német nyelvvizsgát. — Három hónapos intenzív kurzusra járok, utáyia vizsgá­zom — mondja. — Felmérést ugyan az iskola nem készített, de biztos, hogy nagyon sokan választják majd a németet. Mindketten úgy gondolják, hogy ennek a lehetőségnek még újdonság színezete van, s ez a vonzó benne. Később minden bizonnyal lesznek olyanok, akik majd oroszul, ta­nulnak. Másként látja ezt a kérdést egy közgazdász apuka, aki az Agroinformnál dolgozik. Olga lánya IV. osztályos. — A többi szülőhöz hason­lóan én sem ismertem a ren­deletet — magyarázza Gyön­gyösi Gábor. — Telefonon ér­deklődtem a minisztériumban a teljes tartalmáról. Ügy dön­töttem, hogy a kisleányom csak az angolt tanulja. A kisebbi­ket már — ha arra kerül a sor — németre fogom beírat­ni, • Beszél nyelveket? — Igen, de papírom csak kettőről van. Az elhatározá­somban szerepet játszott az, hogy nálunk nem tanítják jól az oroszt. Én is tanultam ti- zen-valahány évig, s egy pohár vizet nem tudtam kérni. Meg­ítélésem szerint a Szovjet­unióval való kapcsolattartás­ban' folft(MÍ>ftö/'or'ósz meret, a környező országok­ban pedig lehet más nyelvvel boldogúlni.' — Hogyan tud élni a város az új lehetőséggel? — ezzel a kérdéssel fordultam Lizák Ti- borné dr.-hoz, a tanács műve­lődési osztályának vezetőjé­hez. — Budaörs négy általános iskolája közül a 2-es — az úgynevezett kék — került a legnehezebb helyzetbe. A nemzetiségi nyelvet oktató 1-esbe az NSZK-ból érkezett vendégtanár. Így az elsősök már szeptembertől két tan­nyelvű oktatásban részesülnek. A 3-asban szintén sikerült megoldani a nómettanítást, a 4-esben pedig orosz mellett angolt tanulhatnak a diákok. Most tárgyaltunk egy angol nyelvű tanárral a 2-es isko­la és a gimnázium számára. A gondok megoldásában sokat segítettek a szülők, a helyi ká­beltévé és a Budaörs című lap. A Pest Megyei Tanács mű­velődési osztályának főelőadó­ja, Dicső Eleonóra, arról szá­mol be, hogy már nyugodtab- bak a kedélyek. — A miniszteri útmutató július 11-én kelt, és hozzánk 25-én érkezett — teszi elém áz iratot. — A sajtó azt dom­borította ki, hogy fakultatív­vá vált az orosz, de azt nem, hogy csak ott, ahol a másik nyelv oktatásához a feltételek megvannak; azaz a képzett nyelvtanárok. Ez háttérbe szo­rult. Emiatt az iskolákra óriá­si nyomást gyakoroltak a szü­lők, a gyerekek. Hiszen sok helyen a hetedikesek és a nyolcadikosok úgy mentek is­kolába, hogy már nem tanul­nak oroszt. Akadtak szélsősé­ges esetek. Néhány szülő kije­lentette, hogy megtiltja a rész­vételt az oroszórán. Azonban ahol a feltételek adottak vol­tak, még ott sem volt zökke­nőmentes az évkezdés. A fel­sőbb évfolyamokon ugyancsak szerették volna abbahagyni az orosztanulást. Jó néhány is­kolában — elsősorban a kis­településeken — nem tudták az átállást biztosítani. Így a rendelet végrehajtása csak többéves folyamat eredménye lehet. • Mit tesz a Pest Megyei Ta­nács? — Tavasszal, amikor már mutatkoztak az előjelek, a Pest Megyei Pedagógiai Inté­zet és a TIT Pest Megyei Szer­vezete segítségével előzetes felmérést végeztünk: milyen igény várható az átképzésre? Akadtak helyek, ahol az is­kola kezdeményezett. Mind­ezek alapján például Gödöllőn, Nagykőrösön, Vácott, Érden és Dabason rövidesen megin­dulnak a tanfolyamok. • Évtizedekkel ezelőtt, ami- kor az orosz szakosokat képez­ték, az állam fedezte a költsé­geket. Mi a helyzet most? — A napokban megtartott ÁBMH-értekezleten tisztázó­dott, hogy az útmutatótól né­mileg eltérően kapunk anyagi támogatást, ezért az iskolák­nak meg kell újítani a pályá­zatokat. Az átképzést vállaló nevelővel tanulmányi szerző­dést kell kössön az intézmény, és ennek egy példányát be kell küldeni hozzánk. A dokumen­tumnak tartalmaznia kell a pedagógus távolmaradásából keletkező költségeket. Igaz, a határidő folyamatos, de kér­jük, hogy minél előbb juttas­sák el hozzánk a megújított pályázatot. Vennes Aranka Amikor a marimbán, a tamtamdobon és a kongón felhangzottak a tüzes afrikai ritmusok, a közönség akár odaképzelhette volna magát a fekete kontinensre. Aztán belépett a xilofon, a vibrafon, majd a különféle dobok és cintányérok, a harangjáték, a szintetizátor. A pódiu­mon reneszánsz muzsika csendült fel, majd egy Bach- prelúdium és Bartók: „Pizzicato" című műve követke­zett. Ezután a zene szárnyain — képzeletében — Latin- Amerikába utazhatott a közönség, mivel az együttes az ottani úgynevezett utcai zenéből mutatott be egy cso­korra valót. A Kossuth Művelődési Köz­pont nagytermében, ahol a koncert volt, október 2-án, hét­főn este 6 órakor, hatalmas tapssal fejezte ki tetszését a ceglédi közönség a már-már Európa-hírű győri ütőegyüttes hangversenyének utolsó szá­mát követően. A hangverseny után beszélgettem Váray Lász­lóval, az együttes vezetőjével. — Az elhangzott művek bi­zonyítják, hogy széles skálán játszik az együttes. És — rá­adásul — igencsak eltérő mű­fajokban Hogyan fér meg mindez a repertoárjukban? — A zene kezdetét az ütő­hangszerek jelentették. Egysze­rű eszközök voltak, mégis min­dent ki tudtak fejezni velük. A zene alapja pedig a ritmus. Ez köti össze az afrikai és a reneszánsz muzsikát, Bach, Bartók műveit, Márta István alkotását és a latin-amerikai utcai zenét. Ez az a nyelv, amely szerintem — a műfaji különbözőségek ellenére — egy és oszthatatlgn. — Miként értékeli ceglédi szereplésüket? Egyáltalán: so­kat utaznak? Gyakran lépnek föl itthon és külföldön? — A fárasztó, mégis öröm­teli ceglédi hangversenyünk után azt mondhatom: komoly sikerünk volt. Sokfelé jártunk már Magyarországon és külföl­dön. De kevés helyen fejezték ki ennyire egyértelműen tet­szésüket a hallgatók, mint itt. IALLITOTE RMEKBOL Tehetség a mesebeli tarisznyában A Csók István Galériában Fajka János mutatkozik be tűzzománcaival. E nagy tech­nikai felkészültséget és lel­kiismeretességet igénylő mű­faj hazánkban rtiár • a közép­korban' is elterjedt volt, nap­jainkban pedig egyre több ér­deklődőt vonz. Fajka János következetes egyenletességgel műveli a kép­zőművészetnek ezt a — tűzzel szövetséget kötő ágazatát. Nagykőrösön született, Nagy­kőrösön kapta az első inspirá­ciókat a tájtól, a mezőtől. Idős Rácz József festőművész volt a tanára, biztatója. Lófejű figurák E városból indult tehát, s abban a bizonyos mesebeli ta­risznyában a tehetséget hozta magával. Budapesten az Ipar- művészeti Főiskolán kapott diplomát. Először textillel, gra­fikával, olajfestményekkel foglalkozott, 1970-ben találta meg igazi közegét, a tűzzo­máncot, amelynek minden el­ágazását, s ily módon a sod­rony- és rekeszzománc-techno- lógiát is alkalmazni tudja adott esetben. Nagyon népszerűek .a mun­kái. Egyszerű ennek magya­rázata: Fajka János egyrészt „Szelíd maszkok” — tűzzománc közérthetően fogalmaz, más­részt kiváló minőséggel. Min­den ember általános élmény­világát láttatja olykor a nép­mese, máskor ifjúságának em­lékei alapján. Gazdag, kettős forrás ez. Keze nyomán vál­nak művészetté az évszázadok és népszokások Az emberi derű és vidámság: A „Szelíd maszkok” farsangi hangulatot árasztanak, lófejű figurák zár­ják az éneklők körét. Jelene­teit nemcsak vízszintesen szerkeszti, hanem függőleges síkban, így hallatlanul gazda­ságos a festői tér kihasználá­sa, egész apró térségben hét ember jelenik meg és több ál- ■ lat. "■ Lepkeszárnyú halrepülő Az „Utazás” a visszafogott tóhusok eufóriájával ábrázol­ja a szépség és fiatalság min­dig másban áramló ünnepét, átható szellemességgel, ötletes társításokkal. Meseösvényen járunk: látunk halrepülőgé­pet lepkeszárnnyal, ejtőernyős emberkét, s közben a földi térségben virágok közt halad a szekér. Minden utazás önfe­ledt izgalma kísér bennünket. Értelmezésében a „Tavasz” emberalakot ölt. Anya tartja gyermekét, s közöttük kibon­takozik az élet a maga sok­színű pompájával. A „Meg­újulás”-! is emberi történés­nek ítéli. Két szinten hat fi­gura — három férfi, három nő — helyezkedik el formai és gondolati szimmetriával. Fajka János megteremtette a maga belső, töretlenül egész­séges harmóniáját, s ezt a megvívott állapotot nemesíti a mű örömteli szépségévé, így nyújtja át mindannyiunknak azt a felismerést, hogy egyéni boldogságunk megszerkeszté­se a mi feladatunk, senki más­ra nem bízhatjuk. Művésze­tének ezen ars poeticája ma fölötte időszerű, amikor oly sokan jutunk átmenetileg zsákutcába. Van lehetőség a korrekcióra, ezt sugallja Faj­ka János szépségbe öltöztetett igazságvallomása. Hite, meg­győződése személynek, közös­ségnek sugároz fontos infor­mációkat a megszerezhető öröm színes békéjéről. Eszményi világban Az országosan ismert mű­vész többször kiállított önál­lóan is Nagykőrösön. Budapes­ten. továbbá Szombathelyen, Tiszafüreden. Jászapátin, Sze­geden. Pécsett, Nagykátán, Orgoványban. Szobon. Tápió- szelén, Cegléden, Miskolcon. Több alkotásával részt vett a limoges-i és a cobourgi zo- máncbiennálékon. valamint Frankfurtban, Amszterdam­ban. Prágában, Varsóban, Moszkvában, Tokióban, Kana­dában és az USA-ban is. A munka és a tehetség együtthatóival kopogtatott be Fajka János a művészet ne­hezen nyíló kapuján. Meghall­gatást talált, eszményi vi­„Megújulás” — tűzzománc lágban él, odahívja tűzzomán­caival növekvő közönségét. Alkotásait a hét végéig lát­hatjuk a Csók Galériában. Losonci Miklós Egyébként az idén 15 éves az együttes. Külföldön először — pár héttel a megalakulás után — Pozsonyban jártunk. Aztán, az évek során felléptünk Becs­ben, Eisenstadtban. azaz Kis­martonban, de voltunk Hel­sinkiben. Nürnbergben, Mün­chenben. Weimarban és Er­furtban. Magyarországon ed­dig szinte minden városban felléptünk. — Hogyan kaptak meghí­vást a Ceglédi ősz ’89-re? — A győri Zenekonzervató­riumban — ahol tanítok — van egy nagyon tehetséges ceglédi növendékem, Győré Csilla. Édesapja a ceglédi Bem Jó­zsef Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző In­tézet pedagógusa. Csilla köz­vetítésével ő ajánlotta zene­karunkat a Ceglédi ősz r89 ren­dezőbizottságának. Innen Kecskemétre megyünk. — Vannak-e munkakapcso­lataik más együttesekkel? Esetleg színházakkal? — Jelenleg Magyarországon — a miénken kívül — két ütő­együttes van. Az egyik Debre­cenben Vrana József kollégá­mé, a másik egy kimondottan proficsapat, az „Amadinda”. Az utóbbi fővárosi ütős zene­kar. (Bizonyára véletlenül ma­radt ki a fölsorolásból a váci ütősök neve. Szerk.) Nagyon jó a kapcsolatunk a győri szín­házzal, egészen pontosan a ba­lettel. Annak vezetője. Markó Iván kérésére felléptünk pél­dául a „Szamuráj”, a „Tabuk és fétisek”, valamint a „Bul­gakov és a többiek” című produkciókban. — Milyen a további prog­ramjuk? — A kecskeméti konzervató­riumbeli fellépés után Győrött, az együttesünket szponzoráló Graboplast Vállalat1 kültúrhá- zában adunk hangversenyt. Ezután NSZK-beli turné kö­vetkezik: 11 nap alatt 7 hang­verseny. Hazatérésünk után Veszprém megyében lesz 14 if­júsági koncertünk. Tavasszal újra az NSZK-ba megyünk, egy hétre. A jövő nyár elején egy észak-olaszországi turné­val zárjuk fellépéssorozatun­kat, hogy aztán néhány hetes pihenő után ismét elkezdjük a közös muzsikálást. És ha is­mét hívnak benünket Cegléd­re, szívesen jövünk el újra ... Molnár Lóránt A honismeret jövőjéről Pest megyei honismereti na­pok címmel október 4-től 6- ig tanácskoznak a szakembe­rek Szobon. A találkozót a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest Megyei Szervezete, a szobi népfrontbizottság, a nagyközségi közös tanács és a helyi könyvtár rendezi. A há­romnapos tanácskozáson a résztvevők foglalkoznak a könyvtárakban folyó helyis­mereti tevékenység időszerű feladataival és áttekintik a honismereti mozgalom helyze­tét Komárom és Pest megyé­ben. A meghívottak október 6-án, pénteken a gyermek- és ifjúsági honismereti szakkö­rök iskolai munkájáról cseré­lik ki tapasztalataikat. ÉRDemes ránk figyelni! A nyilvántartásból kimaradt tagjainknak pótösszeírást rendezünk: abonyiaknak október 9-étől 13-áig, albertirsaiaknak október 9-étől 13-áig, ceglédieknek október 25-étöl 31-éig, ceglédbércéiieknek október 23-ától 27-éig, csemőieknek október 23-án és 24-én, dánszentmiklósiaknak október 18-ától 20-áig, jászkarajenőieknek október 16-ától 18-áig, mikebudaiaknak október 5-én és 6-án, törtelieknek október 19-én és 20-án. Tagjainknak a kedvezményes vásárt novemberben rendezzük meg. Részletesebb felvilágosítás az ügyvezetőségek központjában és a plakátokon. Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents