Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-23 / 250. szám
A SZABADSÁG VÉRES ZÁSZLÓI , Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltalak legjobbjaink A hosszú harc alatt. (Vörösmarty Mihály: Szózat, 1836.) M egmozdult az ország 1956. október huszonharmadi- kán. Megrázta magát és lábra állt. Az ifjúság kezdte, mint történelmünkben mindig. Nem lehetett úgy élni tovább, amilyen életet a nemzetre kényszerítettek. Marx mondotta, hogy forradalmat azok robbantanak ki, akiknek már nincs vesztenivalójuk. Túlzás nélkül mondható, hogy akkor az egész nemzet létéről volt szó. Talán belehaltunk volna, ha minden úgy megy tovább, ahogyan ment. Más kérdés, hogy minden cselekvés ellencselekvésbe ütközik. Ez a fizika törvénye. Ha valamely edényben a víz forrni kezd, leghelyesebb levenni a tűzről — vagyis: megszüntetni a forrás okát — és akkor a víz természetes állapota helyreáll. De közben a forrás során kipusztultak a kórokozók. A víz ismét egészséges. Viszont ha oktalan kezek leszorítják a íazékfedőt, a forrásban lévő víz akár robbanást is okozhat. Így próbálták oktalan kezek a fedőt ránk szorítani. Ebből erőszak támadt. Erőszak erőszakot szült. A pár órás szabadság zászlói bevéreződtek. Nem először történelmünkben. Érdemes elmélkedni forradalom szavunkon. Nagy kifejezőerejű, régi magyar igéből képzett főnév. Forrni, buzogni — nemcsak forrásvíz létét jelenti ez az ige, hanem megtisztuló forrást is. A must is forr, amíg bor lesz belőle. A forradalom tehát egy jó ügy felé haladás folyamatát jelzi, történelmi pillanattá sűrítve. A forradalmakat általában — nem mindig — leverik ugyan, de a történelem folyamán mindig, kivétel nélkül, mégis eredményt hoztak, mert soha, semmiféle forradalom leverése után nem állt vissza az a helyzet, mint a forradalom előtt. í így történik ez nálunk is; bármiféle büntetőintézkedések születtek is légyen, az ország élete megváltozott. Ily módon tehát a forradalomnak értelme volt. Viták folytak és folynak az október huszonharmacTi- kai események szabatos meghatározásáról. Felkelés? Lázadás? Ellenforradalom? Hát, ha az uralkodó viszonyok ellen, akkor ám legyen. Viszont mégis évtizedek óta berzenkedünk az ellen kifejezés miatt, és joggal. Mert ez a megmozdulás, ez a népfelkelés nem csupán valami ellen, hanem valamiért történt. A hazáért, a nemzetért, szabad, emberi életért. Értünk mindany- nyiunkért. A jövőért, ami a miénk. Mi, ma, 1950. október huszonharmadikának jövendője vagyunk. És mi lesz a mi jövendőnk? Ez a mi nagy felelősségünk 1989 őszén. T örténettudósok dolga, hogy szabatosan meghatározzák * és előadják: mi történt, hogyan történt. Mitől vé- reződtek be a zászlók. Ahol szakad a gát, ott a legtisztább víz is hord sok szennyet. Ámde a tudománytól függetlenül a dolgokat ki kellett volna beszélni magunkból. Az elmúlt néhány évtized legáttalmasabb vétkeinek egyike, hogy ötvenhatról nem lehetett nyíltan beszélni. Vagy, hallgatni kellett róla, iskolában és munkahelyen, vagy egy utólag szerkesztett, részleteiben talán igaz, de összvalóságában félrevezető, hamis történetet kellett tudomásul venni. A nemzet azonban emlékezett, és tudta, mi az igazság. Nagy tanulság, hogy nem szabad egy súlyos traumát, bárkinek lett légyen is igaza, elfojtani, kibeszéletlenül hagyni. Nem hiábavaló a keresztény egyház nagy lélekkönnyítő találmánya, a gyónás és az ezt követő bűnbánat. Meg a lelkiösmeret vizsgálata. Elfogadom, hogy aki bármely oldalról halottját siratja, az az ő halottja és joga . van elsiratni, akár a rádiónál elesett katona, akár egy eltévedt lövedék által halálra sebzett járókelő, akár a Kossuth téri mészárlás áldozata. De a lelkünk egészsége érdekében mindezt ki kell (kellett volna) beszélni. A történelem egyetlen eseményét sem lehet azzal elfojtani, ha a szőnyeg alá söpörjük. Viszont ha a dolgokat kibeszéltük, megbeszéltük, megismertük, ha a gyerekek értelmesen megtanulhatják az iskolában, mi történt és miért történt — akkor a lelkünket rendbe tettük. De ennél tovább kell lépni. Ha a dolgok feltárása semmi másra nem vezetne, mint újabb bosszúra, haragra, gyűlölködésre, akkor a nemzet nem jut előbbre egy tapodtat sem. Tisztán kell látnunk, ámde nemcsak a múltat, a jövőt is! Ez a mi nagy felelősségünk ma, 1989 őszén. Milyen érdekes, hogy a magyar nemzet nagy eseményeit évszámokkal jelöli és az évszám puszta kimondása egyszersmind állásfoglalás. Figyeljünk csak: ha azt mondom: „negyvennyoic” — mindenki 1348-ra gondol. „Nem enged a negyvennyolcból” — ilyen közmondás született annak jelzéséül, hogy valaki szilárdan hű az elveihez. Ilyen szó a tizenkilenc is. „Tizenkilences” a Tanácsköztársaság híve. Sem 1945 előtt, de még utána sem jelentett jót ez annak, akire rámondták. És most itt van a mi ötvenhatunk. Nekem ez az évszám mond a legtöbbet, éppúgy, mint ahogyan negyvennyolc. Negyvennyolc sem volt hiábavaló, még ha elbukott is Világosnál negyvenkilencben. A kiegyezés s az azt követő fellendülés negyvennyolc közvetett eredménye. Tizennyolc év telt el 1849-től a kiegyezésig. Kívánjuk magunknak, hogy az 1958 óta eltelt harminchárom esztendő után nálunk is fellendülés következzék be. A „nagy béka” korszakára — 1387-től 1914-ig — az volt a jellemző, hogy miközben a nemzet tudta, tanította, kibeszélve magából negyvennyolcat és Világost és az aradi vértanúkat és Batthyány gróf halálát és Széchenyi pusztulásának okait: nem állt bosszút, nem hirdetett megtorlást, hanem együtt építette az országot azokkal, akik ellen véres zászlók alatt fegyverrel küzdött, beleértve a királyt, Ferenc Józsefet. H elyezzük el a sírokon az emlékezés koszorúit, tisztelegjünk a véres zászlók előtt, de nézzünk előre és tegyünk valamit a hazáért, saját jövőnkért. A halottak, az áldozatok üzenete is ez, hiszen az evangéliumban olvashatjuk: „senkinek sincsen nagyobb áldozata, mint aki életét adja övéiért” — aki pedig meghalt, az, mint az elveszett búzaszem, szellemében feltámad. Nemeskürty István l-----------------------------------------------------------------------------------------------------------P OLITIKAI NAPILAP PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM Ára; 4,30 forint 1989. OKTÓBER 23., HÉTFŐ A népfelkelés évfordulóján A tiszta szándékú áldozatokra emlékeznünk kell 5 Ne legyen többet ’56, ne legyen többet vérontás, de ^ as áldozatokra, akik tiszta szándékkal, becsületes politi- ^ kai meggyőződéssel harcoltak a hitük szerinti demokrá- ^ ciáért, s ezért életükkel fizettek, emlékeznünk kell. Ez csendült ki a tegnap megtartott ünnepségeken, amelye- | ken megyeszerte 1956 mártírjai előtt tisztelegtek. Párt- ^ állásra való tekintet nélkül, MDF-csek, SZDSZ-esck, S MSZP-tagok rótták le kegyeletüket a kopjafák és em- í léktáblák előtt. A szónok a népfelkelésről beszél, s egy kislány őszi falevelet gyűjt a gödi rendezvényen Németh Miklós tv-beszéde — Tisztelt honfitársaim! Történelmünk egy nagy hete után és egy nagy napja előtt szólok önökhöz — kezdte tv- beszédét tegnap este Németh Miklós kormányfő. — A hét, ami mögöttünk van, lezárt és megnyitott egy korszakot a magyar történelemben. A magyar parlament által elfogadott törvények jogot és okot adnak erre a minősítésre. / A törvényhozók feltették a koronát arra az alkotásra, amit társadalmunk. politikailag aktív erői a nemzeti haladás eszméjétől vezérelve kemény munkával, önmagukkal, egymással és a múlttal meg- küzdve előkészítettek. Ez teszi lehetővé, hogy most önöket egy holnap kikiáltandó Magyar Köztársaság polgáraiként köszönthetem. Remélem, köszöntésemet legtöbbjük meghitt családi körben fogadja. A család közösségében, mely társadalmunk mindent meghatározó alapegysége, az egyéni, közösségi és nemzeti sors átélésének kerete. Ez is forrása annak az erőnek, mellyel e nép az őt földre szorító erők lanyhulása pillanatában máris felemelkedni akar. Megnyílt a múlt és kitárult a jövő. Nézzünk bátran mindkét irányba. Évtizedekig nem létezőnek minősített kérdésekkel kerültünk hirtelen szembe, és meg kell birkóznunk velük. Sokat már legyűrtünk, de magasodik még előttünk elég. Küzdjünk meg velük, de higgyük és akarjuk: küzdelmünk végigvihető véres harcok és áldozatok nélkül, bé-: késen. Nem úgy, mint 33 évvel ezelőtt. Hihetünk ebben, mert ez már egy másik világ, de akarnunk is kell, mert sok még bennünk a régi seb, vünkben, hogy még él a magyar nemzet. Nehéz évek előtt állunk, amelyek próbára teszik a magyarság erejét — hangsúlyozta. — Hittel, reménységgel, szeretettel azonban képesek leszünk a legnehezebb pillanatokat is elviselni. Roszik Gábor Tőkés László református lelkészről is szólt, aki az erdélyi magyarok sorsát védve a románok, németek romániai szabadságáért is tett. ■ Az istentisztelet után a hívek — körülbelül kétszázan — a Dózsa György úti temetőben megkoszorúzták az 1956. október 25-én áldozatul esett 19 éves ifjabb Kiss Antal és (Folytatás a 3. oldalon.) Az MSZP elnökválasztási kampányának nyitánya Tisza-gart! fesztivál és sok van bennünk régi önmagunkból. Ma/már tudjuk: az akkori elkeseredett akarat, mely mindaddig példátlan módon szegült szembe a sztálinizmus üdvöt hirdető, de poklot eredményező erőszakos és bürok- (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződet? esz MPP II. országos gyűEése A nemzet megfontolt döntéseket vár Szekcióülésekkel folytatódott szombaton a Magyar Demokrata Fórum második országos gyűlése a Marx Károly Közgazdaságtudományi* Egyetemen. Külön vitatták meg a szociális biztonságról szóló, a közoktatási, a környezetvédelmi. a gazdaságpolitikai, egészségügyi külpolitikai és kisebbségvédelmi programtervezetet. Felolvasták többek között Tőkés László temesvári lelkész Nicolae Ceausescuhoz írt levelét. A küldöttek a vita során javasolt módosításokkal elfogadták a programtervezetet. A program tárgyalása után a küldöttek a késő esti órákban a választásokkal kapcsolatos politikai vitával folytatták a munkát. A köztársasági elnök- választással kapcsolatban a felszólalók elmondták, hogy a köztársasági elnöknek, bárki legyén is az, a nerrizet érdekeinek egészét kell képviselnie. és felül kell emelkednie a pártérdekeken. Mint mondSzombat délután sajtótájékoztatót tartott a Bajcsy-Zsi- linszky Társaság környezetvédő csoportja a magyarországi Zöld Párt kongresszusát előkészítő csoport tagjaival közösen. A találkozó apropóját egy bécsi sajtótájékoztató szolgáltatta, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter ugyanis ott állítólag úgy nyilatkozott a bős—nagymarosi vízi erőmű építéséről, hogy az elmondottak alapján az osztrákok a továbbépítésre következtettek. Ez meg is jelent a bécsi Ku- rierban. A két szervezet felháborodással vette tudomásul, hogy eszerint a miniszter szembehelyezkedik az általa képviselt kormány. álláspontjával, és ezt — az ország érdekeit alapvetően megsértve — külföldön sajtótájékoztató keretében teszi. Ezért kérik, hogy a miniszterelnök vizsgálja ki az esetet, s javasolják, hogy Maróthy László mondjon le. A köztársaság kikiáltása A magyar Országgyűlés felhívással fordul az ország polgáraihoz: „Értesítjük az ország lakosságát, hogy a Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án. hétfőn Budapesten a Kossuth téren kiáltják ki. Erre az ünnepélyes eseményre minden magyar állampolgárt és külföldi vendéget szeretettel várunk.” Az ünnepség 11.15 órakor kezdődik a Parlament előtt a Kossuth téren. Előzőleg már ünnepélyes keretek között felvonják az állami zászlót. Az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozik fel. Az ünnepségen részt vesznek a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői. Délben SzűrÖ3 Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. Hálaadó ünnepi istentiszteletet tartott tegnap délelőtt a gödöllői evangélikus egyház- község a Petőfi téri evangélikus templomban. Roszik Gábor lelkész prédikációjában arról szólt, hogy emlékezzünk azokra a hősökre és áldozatokra, akik életük minden gondolatával a hazát szolgálták történelmünk nevezetes napjain, így 1956. október, 23-án is. Hála és öröm legyen szíNágyszabású politikai fesztivál helyszíne volt szombaton Szeged. Az MSZP Csongrád megyei szervezete rendezte a párt köztársasági elnökjelöltjét támogató, valamint az országos' tagtoborzó kampány nyitányának számított politikai fesztivált. Bár , több .helyszínre is hirdettek különféle rendezvényeket, ezek a kisszámú érdeklődés miatt 'elmaradtak'. így a fő helyszín a spprtcsarnok és annak környéke lett, ahol kirakodóvásár, zeneszó, különféle kulturális műsorok várták az érdeklődőket. A nagygyűlés két szónoka Nyers Rezső, az MSZP . elnöke és Pozsgay Imre, a párt köztársasági elnökjelöltje volt. A délután 2 órakor kezdődött nagygyűlés résztvevőit Vastagh Pál. az MSZP vidéki titkára köszöntötte. Lehet-e a demokratikus szocializmus reális alternatíva egy erős, baloldali tömegpárt nélkül Magyarországon? — tette fel a kérdést Vastagh Pál. A szónok álláspontja szerint nem. Ezért várják és hívják az MSZMP - korábbi , tagjait, s minden baloldali gondolkodású és elkötelezettségű embert. De ne lépjen ennek a pártnak a soraiba az — hangoztatta az előadó —, aki visszaélt a hatalommal, aki elnyomta a kritikát, aki sajátjaként használta a nép vagyonát, vámszedője volt a korrupciónak. Az MSZP-tagság semmiféle könnyítést, karriert és pozíciót nem jelent. Jelenti viszont a politikai küzdelmet, a (Folytatás a 2. oldalon.) ták, az ország józan, megfontolt döntéseket vár, nem kard- csörtetö versengést. Az is elhangzott, hogy a választásokra készülő pártok túlságosan is önmagukra koncentrálnak, a belső ügyeikkel, vannak elfog- (Folytatás a 2. oldalon.) fi ZÖLDEK JAVASLATA Mondjon le a miniszter!
