Pest Megyei Hírlap, 1989. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-16 / 244. szám
1989. OKTOBER 16., HÉTFŐ %t£Man 5 MONDJ IGAZAT, BETÖRIK A FEJED? Csoda, ha valaki megszólal ebben az országban Az olvasók talán még emlékeznek rá, hogy e lapok hasábjain is szó volt Reich Ferencről, a Szentendre és Vidéke Áfész elnökéről, illetve Kántor Sándorról, a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat vezérigazgatójáról. A két főnököt az teszi hasonlóvá, hogy a róluk szóló írások a viselt dolgaikért elmarasztalják őket. Az előbbit azóta a küldöttgyűlés felmentette tisztségéből, a nyomozás megállapította a folytatólagosan elkövetett lopás és kétrendbeli sikkasztás elkövetését, s rövidesen bíróság elé állítják, az utóbbi — bár a cikk megjelenése óta újabb visszaélései derültek ki — máig vezérigazgató, s a vállalati tanács szabja ki rá a büntetést. Az eddigieket csak a pontosabb megértés kedvéért bocsátottam előre. Mert most nem a két férfiúról, hanem azokról kívánok írni, akik döntő szerepet vállaltak a visszásságok leleplezésében. Mindenki tudja, hogy bármelyik gazdasági egység belső életéről kívülálló csak akkor alkothat hiteles képet, ha belülről „ borít” valaki. Ez azonban ritka, mert a beosztottak, évtizedes tapasztalataik alapján, félnek a főnököktől, ráadásul néha nekik is jut ez-az, meg aztán a hatalommal bírók a jogszabályokkal takargatják huncutságaikat. Amennyiben a leleplezett mégis hivatalában marad, a „mélytorok’’ szedheti a sátorfáját, sokszor még másutt is nehezen kap munkát. Joggal gondolhatná tehát a fizetéséből élő átlagember, hogy a kockázatot vállalók védettséget élveznek. A következő történet azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ma már nem titok, hogy a Szentendrei Áfész volt elnöke elleni küzdelemben három boltvezető játszotta a főszerepet. Hosszú vívódás után döntöttek úgy, hogy tanúsítják, Reich Ferenc éveken át ingyen hordta tőlük az árut. Mások a megvesztegetés tényét mondták jegyzőkönyvbe. A többség azonban hallgatott. S mi lett azokkal, akik megkockáztatták a leleplezését egy kitűnő párt- és állami kapcsolatokkal rendelkező kiskirálynak? A Pest Megyei Főügyészség a Pest Megyei Rendör-főkapitnáyságnak pótnyomozásra visszaadta az anyagot, mert vádat kívánt emelni a boltvezetők ellen. Mert eltüntették a társadalmi tulajdon dézsmálását. Ugyanezt a vétséget a Reich esetében sokan mások is : elkövették, de mert hallgatnak, semmi bántódásuk nem esik. De hogyan is merhettek volna szólni a városi pártbi- zottság tagjának, a diktátor elnöknek az áfész boltjában dolgozó emberek? Hiszen a kenyerükbe került volna. S amikor akadnak néhányan, azokra visszaszáll a bumeráng, s bíróság előtt kell felelniük, mert engedtek a zsarolásnak. Ilyen indokok alapján — ha beszélni kezdenének hazánk fiai — a fél országot 'a vádlottak padjára lehetne ültetni. Mit mond a Pest Megyei Fó- ügvészség minderre? Azt, hogy ők a jogszabályok alapján jártak el. Remélik, hogy a bíróság méltányolni fogja a tanúk szerepét a bűn- cselekmény leleplezésében, s méltányos büntetést kapnak. Ezek után kész csoda, ha valaki ebben az országban a korrupció ellen felemeli a szavát. Sokkal okosabb és hasznosabb lapulni és tejelni. Hol van itt a társadalmi igazságosság? Még cifrább a Kántor-ügy alakulása. A három-négy leleplező és soha meg nem cáfolt tartalmú cikk ellenére a „vezér” a vállalati tanács (lásd az érdekekről és félelemről szóló sorokat) közreműködésével elbocsátotta, a gazdasági igazgatót (aki a terhelő dokumentumok garmadáját birtokolja), azzal, hogy ő (mármint a gazdasági igazgató) a bűnös a hamis mérlegekért, a cég csődjéért és így tovább, az első számú főnök csak aláírt! Jól tudják a valóságot a Kereskedelmi Minisztérium és a Pest Megyei Tanács illetékesei is, mégis a vállalati tanácsra bízzák a döntést. Azóta elhagyta a Pest Megyei Vendéglátó Vállalatot a szakszervezeti titkár is, aki a dolgozók érdekeinek védelmében szintén a vezérigazgató ellen foglalt állást. S hiába tiltakoztak aláírásgyűjtéssel a két ember érdekében a dolgozók, mit sem használt. Magyarországon ugyanis a leleplező újságcikkek után a rendőrség nem köteles vizsgálatot indítani. Ehhez arra van szükség, hogy az újságíró, mint állampolgár, írása fényeinek ismeretében feljelentést tegyen! Nem tagadom, én ezt a Reich Ferenc esetében megtettem, Kántor Sándornál időhiány miatt még nem. Azonban úgy tűnik, hogy a társadalmi tulajdon védelmében, a korrupció és hatalommal való visszaélés ellen szót emelők érdekeit — akiknek feladatuk lenne — nem óvják. Marad tehát a nagyon kényszerűen gyakorolt „állampolgári” feljelentés. Vicsotka Mihály Verik a diófát Verik bizony, póznahosszúságúra nyújtott karokkal, hogy hozzájussanak az idei terméshez. S miközben verik a fát, úgy halványulnak a kertek színei. ősz van, visszavonhatatlanul ősz. Benne járunk az emberes hónapokban, immár a másodikat koptatjuk. S ahogy a kertek terített asztalát kamrák, pincék mélyébe rejtők mondogatják: szusszanás- nyi időhöz jutnak arra, hogy a kis közösség gondjaival foglalkozzanak. Szerét ejtve a közös gondok, problémák megoldásának. Ha senki sem szervezi — nem feszül ki az a lobogó, melynek égisze alatt munkára szólítanak fel —, nem árt, ha a szomszédokkal, az utcánkban lakókkal ismét összefogunk. Környezetünk gyarapításáért, szebbé tételéért, az utak járhatóságáért. Mert a kis közösség ereje felbecsülhetetlen, s az összefogás régi akut kérdések megoldására megfelelő. Miközben verjük a diót, fogy -kertünk színe, virága — nem árt a holnapra is gondolnunk. Madarat tolláról, elnököt apparátusáról Egy különös házeladás Amikor Kripkő Józsefék házát kerestük Örkényben, támpontot a mozi jelentett. A fiatal házaspár lakása ezzel szomszédos. Az előszobába lépve szinte hátratantorított a dohszag, a vizes falak jellegzetes bűze. A konyhában — nyilván az állandó fűtéstől — már nem lehetett érezni ezt. Kripkó Józsefék a kétszobás házat idén júniusban vásárolták meg az Örkényi Tanácstól. A Ceglédi Ingatlanközvetítő Vállalat szakembere állapította meg a ház értékét 400 ezer forintban, figyelembe véve, hogy víz és villany is van a lakásban. Nincs viszont bent a WC. Elég néhány pillantással körbejárni az épületet és rögtön sejti az ember, hogy a ház nem lakásnak készült. Az előszoba rendkívül nagy, akárcsak a fürdő, amelyben azonban nincs kád, csupán tusolóhelyek. A két egybenyíló szobát a konyhából lehet megközelíteni. Sportöltöző volt a ház, mielőtt Kripkóék beköltöztek. Maguk alakították át, hogy lakni tudjanak benne. Számukra ez is óriási előrelépés volt a drága albérlet után. Ezzel a megoldással segítette a sportkör, illetve a tanács a helyi csapat tehetséges kapusát, Kripkó Józsefet. A lakás ugyan olyan volt, amilyen, ám mégis támogatás volt ez a javából, hiszen a család csaknem három esztendeig nemcsak lakbért nem fizetett, hanem villanyszámlát és vízdíjat sem. A vb-titkár felszólítása — Többször kértem, hogy rendezze a tanács ezt a helyzetet — magyarázza a szőke fiatalasszony, Kripkó Józsefné. — Mert igaz, hogy kényelmes megoldás volt ingyen lakni, csakhogy semmilyen papír Fogynak a drága telkek Vége a ráckevei háborúnak? Az utóbbi hónapokba h több újságban is megjelent a hirdetés: a ráckevei Aranykalász Tsz Dunához közeli üdülőtelkeket árul. Lapunk júliusban adott hírt a parcellázásról, s nem sokkal később a Magyar Demokrata Fórum ráckevei szervezete nyílt levélben tiltakozott az újabb üdülőkörzet kialakítása ellen. A döntést megelőző megbeszélések után a város tanáestestülete szeptember 28-án határozott a kérdésben. — A testület elfogadta a rendezési tervet. A 31 tanácstag közül 24-en igennel szavaztak, 5-en tartózkodtak és ketten ellenezték a fanyilasi terület parcellázását — mondja Varga László, az Aranykalász Tsz beruházási osztályának vezetője. — Szeptember elején tartottunk fórumot az ügyről. Ezen az MDF, az MSZMP és a HNF Ráckevei Bizottságának képviselői, valamint a tanácsapparátus és a termelőszövetkezét szakemberei vettek részt." Természetesen a megbeszélésre bárki eljöheAz alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad r Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.1. Telefon: 1852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson. A szigetszentmiklósi Bíró Lajos Általános Iskola azonnali belépéssel felvesz kazánfűtőt. A fóti Vörösmarty Mgtsz budapesti telephelyű építőipari főágazatába felvételre keres építésztechnikust (szobafestő, mázolni munkában jártas személyt) részlegvezetői beosztásba. A Pevdi bőrdíszmű gyáregvsége felvesz cipőiparban, bőrdíszmű- iparban gyakorlott tűző. asztali és gépi dolgozó munkatársakat. Kezdőket betanítanak. Budapestről saját vállalati autóbusszal szállítják a dolgozóikat. A szentendrei taxiállomásra keresnek férfi diszpécsert. Az Alagi Tangazdaság felvételre keres pénzügyi gyakorlattal rendelkező. felsőfokú pénzügyi végzettségű, mérlegképes könyvelői képesítéssel is rendelkező személyt pénzügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. A Tejipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvételre keres asztalost, víz- és központifűtés-szerelőt épületkarbantartási munkákra. tett. A város lakói közül úgy hetvenen voltak jelen, de a ráckevei kábeltévé egyenes adásban közvetítette a vitát. Az általunk szorgalmazott rendezési és összközművesíté- si tervet a részvevők előre megkapták, így mindenkinek volt ideje azokat alaposan átnézni. Az MDF környezetvédelmi altokra és Ráckeve lakosságának érdekeire hivatkozva ellenezte a tervet. © Valóban megfelelő garanciát tud nyújtani az Aranykalász arra, hogy elvégzi a terület összközművesítését? — Szerződésben — tehát írásban — vállalunk garanciát. A fanyilasi 21 hektáron összesen 233, száz és százötven négyszögöl közötti telket mértünk ki. A telkek ára négyszögölenként 3000—6000 forint, a vízparthoz legközelebb eső telkek 900 ezer forintba, a legolcsóbbak pedig 300 ezerbe kerülnek. Ezért a pénzért a vevő összközműves ingatlant kap. Szennyvízcsatornát, vízvezetéket és belső utakat építtetünk, valamint bevezetjük a területre a villanyt. Ha mindezt a megadott időpontig nem teljesítjük, a tulajdonosok a bíróságon beperelhetnek minket. A termelőszövetkezetnek sem érdeke, hogy több mint kétszázan pereljék, de egyébként is alaptalan azt feltételezni, hogy meg akarnánk szegni a megállapodást. Az új üdülőterület környezetszeny- nyező sem lesz, hiszen megoldjuk a szennyvízelvezetést, sőt, ennek a csatornának a segítségével a Fanyilas szomszédságában levő Újtelep szennyvízgondjai is megoldhatóak lennének. © Milyen stádiumban van az értékesítés? Fogynak-e ezek a — cseppet sem olcsó — telkek? — Mostanáig körülbelül a parcellák 40 százalékát vették meg. Tapasztalataink szerint a legdrágább és a legolcsóbb telkek a legkapósabbak. A vásárlók döntő többsége budapesti, közöttük nagyon sok a horgász. Arra számítunk, hogy a jövő évben elfogy a többi telek is. Egyébként itt nem pusztán parcellázásról van szó, egységes építészeti elképzelések alapján alakítjuk ki a fanyilasi üdülőterületet. A szerződés aláírása a vásárlók számára is jelent bizonyos kötelezettségeket. A telkeket négy éven belül be kell építeni, de egyetlen ház sem foglalhat el nagyobb helyet a parcella 15 százalékánál, és homlokzata nem lehet magasabb 4,5 méternél. © Mennyi haszna lesz a termelőszövetkezetnek az értékesítésből? — Ha az összes telket eladtuk, akkor 120 millió forint folyik be a kasszába. Ebből körülbelül 55-60 millió forintot költünk majd a közművesítésre, Adunk 5 milliót egy — nem a Fanyilason felépítendő — kereskedelmi centrumra, és vannak egyéb, járulékos költségeink is. Ügy 35-40 millió tiszta haszonra számítunk, amit szövetkezetünk a termeléshez szükséges beruházásokra szeretne fordítani. © Megoldják-e a terület kereskedelmi ellátását? — A rendezési tervben szerepel az új ABC helye is, amelyet elképzeléseink szerint már 1990 nyarán megnyitunk. A területen építünk sportpályákat, kialakítunk egy kis kempinget, és lesz étterem, cukrászda is. Mnden feltételt megteremtünk ahhoz, hogy az itt nyaralók ne szaporítsák a város nyári ellátási nehézségeit. K. A. nem volt a kezünkben, így lakáskiutalás sem. Végül is akkor tettek volna ki, amikor akarnak. Ezért kértük, hogy adják el nekünk ezt a házat, így végre tiszta helyzetet teremthettünk volna. Egy esztendeje jelentették be vételi szándékukat és hamarosan döntött is a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága az eladásról. Így köttetett meg idén júniusban az adásvételi szerződés Kripkóék és a tanács között. — Fizettünk volna villany- és vízdíjat, csakhogy nem volt külön mérő — mondja Kripkó József. — Kértük a tanácsot, hogy szereljenek külön villany- és vízórát, de azt válaszolták, intézzük magunk. Mi viszont úgy voltunk vele, hogy a bizonytalanra nem invesztálunk be ennyi pénzt. Így is nagyon sokat költöttünk az épületre, hogy egyáltalán ennyire lakhatóvá tehessük. S költhetnek még többet, hiszen az épület hátsó része, ahol a zuhanyozó van, teljesen vizes, a padlás korhadt faborítását is ki kell cserélni, s újra lehet .vakolni a házat. Az ingatlan értékét a közművek emelték meg, s ezekről most kiderül, hogy nem is járnak a házhoz. Kripkóék vizét néhány hete elzárták, s attól rettegnek, hogy melyik nap maradnak áram nélkül. — Itt járt Kéri László, a tanács vb-titkára, és felszólított, hogy fizessünk 140 ezer forintot, mert nekünk tulajdonképpen nem járt a kedvezmény, amit kaptunk — vagyis hogy bennlakóként 50 százalék kedvezménnyel vehettük meg a házat, — ugyanis nincs lakáskiutalásunk. Miközben azon tűnődöm, milyen rend lehet annak a tanácsnak a háza táján, ahol esztendőkig lakhat valaki ingyen úgy, hogy még a közüzemi díjakra sincs gondja, megérkezik Rózsahegyi Ferenc, az Örkényi Béke Tsz elnökhelyettese, aki vb-tag is egyben, s új adalékokkal szolgál. — Az öltöző a sportköré volt, csak amikor elkészült az új, korszerű öltöző, akkor vette át a régit a tanács. Kripkóék villanyfogyasztása pedig a tsz-nél jelentkezett, csak a közelmúltban kötötték át a könyvtár mérőjére a lakást. Egyébként a fiatalasszony a sportkör szertárosa jelképes fizetésért. A lakbér- és közüze- midíj-mentesség tulajdonképpen ezt volt hivatott ellensúlyozni. Kripkóék úgy érzik, valaki ki akarja túrni őket lakásukból, megtámadva az érvényes adásvételi szerződést, de nem tudják, mi vagy ki állhat emögött. Rózsahegyi Ferenc szavaiból talán az okokra derül fény. Hol mér a villanyóra? — A tanács maga értékesítette a házat, s nem az OTP-n keresztül bonyolította az ügyletet. Abban az esetben a takarékpénztár kifizette volna a tanácsnak egy összegben a 180 ezer forintot, így viszont csupán a tizedét kapták meg, a többit havi néhány száz forintos részletekben fizetik Kripkóék. A tanácsnak viszont minden fillérre szüksége van, hiszen épül az egészségház. Az orvoslakásokat és rendelőket már az OTP-n keresztül értékesítik. A vb-titkárral szeretnénk beszélni, de nem találjuk a helyén. Kovács István megbízott tanácselnököt kérdezzük. — Magam csak idén februárban kerültem a tanács élére, addig tulajdonképpen le" zajlott ez az eladás. De egyébként az a véleményem, hogy Kripkóék havi néhány százforintos törlesztése annyi, mintha semmit se fizetnének. — Arról azonban ez a család nem tehet, hogy a tanács- vb nem a megfelelő eladási formát választotta — vetem közbe. — Ez igaz, de hogy ezt miért nekem mondja? — mered rám csodálkozó szemekkel a megbízott tanácselnök, hozzátéve, hogy ezt a vb-titkár intézte így. — Azért, mert úgy tudom, ön megválasztott tanácselnök szeretne lenni Örkényben — válaszolom. — Márpedig az elnököt nem a kiállása vagy a szeme színe alapján ítélik meg egy településen, s nem is a tanácstestület munkája alapján, A mérce többek között az, hogy az apparátus, a szakigazgatás hogyan dolgozik. Ha gyorsan, bürokrácia nélkül intézik a tanácsházán az ügyeket, akkor jó az elnök. S hiába nem felelős ezért, amit a vb-titkár csinál, őt választja a falu, míg a titkárt kinevezik. Így tehát az ön jövője is nagyon azon áll, miként dolgozik az apparátusa. — Akartam én segíteni Kripkóéknak — magyarázza Kovács István —, de úgy látom. ők is hibásak a kialakult helyzetért. Ezért javasolta nekik a vb-titkár, vagy mérőórákat szereltetnek, vagy visz- szamenőleg kérjük tőlük a több évi villany- és vízdíjat. Mindent csak szóban — A vb-titkár azonban egészen mást mondott Kripkóéknak, ő ugyanis rosszhisze- műeknek minősítette őket, akiknek nem járt a bennlakókat megillető vásárlási kedvezmény. ' — Ezt a 140 ezer forintos követelést magam sem tartom reálisnak — válaszol, s ezzel elismeri, hogy tudott a titkár és Kripkóék vitájáról —, de ismétlem, ez a vb-titkár ügye. Azt próbálom ecsetelni az elnöknek, hogy miként érezheti magát Kripkó József. Nem a községben oly népszerű kapus, hanem az ügyfél. Tanulságos a Pest Megyei Moziüze- rni Vállalattal folytatott levelezésük. A vállalattól ugyanis azt kérték, hogy mivel az Örkényi filmszinházban van angol WC, szüntessék meg azt az árnyékszéket, amely a házuk mögött található, s amely nagyon sok kellemetlenséget okoz nekik. A vállalat válasza szerint a jegyet váltott nézők számára biztosított az épületben levő illemhely használata, s felszólították a mozivezetőt, hogy gondoskodjon az űrgödrös WC rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről, önkéntelenül adódik a kérdés, ha a nézők használhatják a bentit, kinek kell a kinti illemhely? Vagy a mozi nyilvános WC-t tart fenn? — Én, amikor idekerültem, nyomatékosan felhívtam az apparátusban dolgozók figyelmét az udvarias és emberséges ügyintézés fontosságára. Meggyőződésem, hogy ezt a Kripkó-ügyet is rendezni lehet. — Talán hasznos lenne írásban rögzíteni majd mindezt, bár úgy látom, az Örkényi Tanácsnak nem nagy erőssége az adminisztráció. Hiszen annak ellenére, hogy három éven át Kripkóék tulajdonképpen a tanács lakásbérlői voltak, erről nem készült írás. — Nem tudom, ezt most miért nekem mondja? — kerekedik el ismét a tanácselnök szeme. — Ez a vb-titkár feladata, de ígérem, hogy magam is szorgalmazni fogom az ügy gyors megoldását. Amennyiben Kripkóék vállalják a villanyóra és vízmérő sze- reltetése költségeit, eltekintünk a követeléseinktől. De azt beláthatja, hogy ha még ezt a költséget is mi állnánk, akkor már tényleg egyetlen fillér hasznunk sem lenne a lakáseladásból. Mert ugye az a havi törlesztés elhanyagolható. — Ez igaz. Csakhogy a vásárlók nem tehetnek arról, hogy a tanácsnál valaki rosz- szul végezte a feladatát, előnytelen megoldással adta el a lakást és kárt okozott a tanácsnak. Ügy gondolom, akkor tisztességes a megoldás, ha a hiba elkövetője éppúgy megkapja a büntetést, mint a vevők, akik így a közművesen megvásárolt házat közmű- vesítik. Móza Katalin