Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

t 1989. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK I($Z—HA TO tárgyalásik zárt ajtók mögött Változatlanul a haderőcsökkentésról A Varsói Szerződés tagállamai továbbra is készek 1990-ben aláírni a NATO-országokkal a hagyományos európai haderő- csökkentésről szóló megállapodást, bár ennek létrehozása nem lesz könnyű feladat. Így nyilatkozott a két katonai szövetség huszonhárom államának bécsi tárgyalásain részt vevő szovjet küldöttség vezetője, Oleg Grinyevszkij nagykövet csütörtökön az osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén, abból az alka­lomból, hogy a több mint másfél hónapos nyári szünet után plenáris üléssel megnyitották. a tárgyalások harmadik for­dulóját. Értesülések szerint az ezút­tal is zárt ajtók mögött le­zajlott megbeszélésen a két államcsóport más országai­nak képviselői — Csehszlová­kia, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felszólalói — ugyancsak érdekeltségüket nyilvánították az első VSZ— NATO haderőcsökkentési meg­állapodás mielőbbi létrehozá­sa iránt. A küldöttségek szó­nokai úgy vélekedtek, hogy a megegyezéshez jó alapul szol­gálnak a március 9-én kezdő­dött tárgyalások eddigi ered­ményei. Sajtótájékoztatóján a szov­jet diplomata elmondta: Mi­hail Gorbacsovnak májusban a Varsói Szerződés országai nevében tett javaslatai és a nyugati fél erre' gyorsan meg­adott, lényegében kedvező vá­laszai megnyitották a lehe­tőséget a függőben lévő kér­dések eredményes megoldá­sához. Így máris kialakulha­Köztársesági méretűvé dagad a sztrájk Aierbsjdzsási követelések Az azerbajdzsán fővárosban több mint száz ipari üzemben szünetel a munka, megbénult a kikötő forgalma s részben a vasúti közlekedés. A sztráj­kok tartóssága és méretei a köztársasági kormány komp­romisszumkészségétől függnek — véli az Azerbajdzsán Nép­front képviselője a Mosz- kovszkije Novosztyiban. A sztrájkolok az Azerbaj­dzsán Népfront társadalmi szervezetként bejegyzését, a tavaly novemberi tüntetéseken letartóztatottak szabadon bo­csátását és az ellenük indított bírósági eljárás beszüntetését követelik. Követelik továbbá, hogy nyilvánítsák törvényte­lenné a kijárási tilalom elren­delése jután megtartott népi küldötti választások eredmé­nyeit, és a kijárási tilalom fel­oldása után tartsanak új vá­lasztásokat. A követeléseket a múlt hó­napban megtartott hat tömeg­gyűlésen fogadták el és négy nap tartottak figyelmeztető sztrájkot azok alátámasztásá­ra. A követelések teljesítésé­nek határideje szeptember 2-án járt le. Ezen a napon mintegy százezer ember gyűlt össze a bakui kormánypalo­ta előtt az 1918—1920 között működött azerbajdzsáni kor­mány zászlaja alatt. Ezen a gyűlésen döntöttek az egyhe­tes köztársasági méretű sztrájk meghirdetéséről és ha ez nem vezet eredményre, ak­kor a helyi kormány lemondá­sát követelik. Jelenleg a belügyi alakula­tok ügyelnek a rend fenntar­tására. Az Azerbajdzsán Nép­front kifejezte óhaját, hogy ne avatkozzanak az esemé­nyekbe, a közrendet maga a népfront biztosítja. tott egy olyan leendő megálla­podás váza, amely a hagyo­mányos európai haderő csa­patlétszámára, a fegyverek kö­zül a repülőgépekre, helikop­terekre, a páncélosokra, a pán­célozott szállító járművekre és a tüzérségbe, e haderő-kate­góriák egyenlő közös felső mennyiségi szintjeire, továbbá az információcserére és a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozik majd. A szovjet küldöttség veze­tője hangoztatta, hogy a meg­állapodás teljes kidolgozásá­hoz és egyeztetéséhez a tár­gyalások valamennyi résztve­vőjének építő magatartására van szükség. Elismerte, hogy a NATO-államok már köze­ledtek a VSZ-országok állás­pontjához, de szóvá tette, hogy a második forduló végén ilyen szellemben tett, a haderőcsök­kentés számszerű előirányza­tait tartalmazó javaslatuknak még számos gyenge pontja van. A megállapodásba a NATO-indítvány be akarja vonni a légvédelmi erőt is, noha á tárgyalások mandátu­ma szerint elsősorban a meg­lepetésszerű támadásokra al­kalmas katonai erőről kell megállapodni. A NATO-országok a for­duló-nyitó csütörtöki ülésen az általános várakozás elle­nére nem terjesztették elő a katonai stabilizációt szolgáló intézkedésekkel foglalkozó ja­vaslatukat, amelyen már hosz- szabb ideje dolgoznak. Kulcskérdés a nemzetiségi béke megteremtése Sevardnadze Grúz id tan Rövid látogatást tett Grú­ziában Eduard Sevardnadze. Az SZKPKB tagja, külügymi­niszter a köztársaságban ki­alakult helyzettel, elsősorban a nemzetiségi problémák megol­dására irányuló erőfeszítések­kel ismerkedett, akárcsak az április elején történt tragikus tbiliszi eseményeket követően. Sevardnadze ellátogatott Ab­háziéba is, s az autonóm köz­társaság abház és grúz lakos­ságának képviselőivel folyta­tott beható eszmecserét a na­cionalista konfliktusok és el­lentétek elsimításáról. kérdéseire, a politikai és gaz dasági szuverenitás összefüg géseire, a demokratikus kibon takozás problémáira. Kulcs­kérdésnek minősítette a nem zetiségi béke megteremtését. Az SZKP KB PB tagja Tbi­lisziben találkozott az értelmi­ség képviselőivel is — akik­kel elsősorban a szuverenitás­sal, a köztársaság nemzeti fejlődésével kapcsolatos kér­déseket vitatta meg —, vala­mint a Kaukázuson túli kato­nai körzet újonnan kinevezett parancsnokával és más kato­nai vezetőkkel. A grúz származású szov­jet politikus felszólalt a Grúz KP KB irodájának ülésén. Részletesen kitért a köztársa­ság gazdasági fejlődésének CSILLAG HELYETT BRILIÁNS... Ronald Reagan csillagháborús terve (SDI) sohasem volt reá­lis elképzelés, és a tervben előirányzottakat már arányosan csökkentettük — nyilatkozta Dán Quayle amerikai alelnök a Los Angeles Times washingtoni irodájának adott interjújában, amely a lap csütörtöki számában jelent meg. Újrafogalmaztuk a „csillagháborút”. Egészen másképp értel­mezzük ma az ezzel kapcsolatos feladatokat, követelményeket, katonai doktrínát és stratégiát, mint ahogy azt az H980-as éve'k elején tettük — mondta. A csillagháborús elképzelés helyett George Bush kormánya a „Briliánskövek” elnevezésű tervet dolgozta ki; annak lényege az, hogy az érkező támadóraikétákat minirakéták raja követné nyomon. Az alelnök nem közölt ada­tokat az új program költségeiről, azt azonban elmondta, hogy jóval kevesebbe fog kerülni, mint az előző kormány által a csillagháborús tervekre előirányzott összeg. Az új, felülvizsgált terv a korlátozott szovjet támadásra és egy harmadik világbeli, országból érkező rakétacsapás kivédé­sére összpontosít — hangsúlyozta Dán Quayle, és azt is hoz­zátette: a program végrehajtása lehetővé teszi majd, hogy az Egyesült Államok a véletlen rakétatámadásoktól is megvédje magát. Az alelnök szerint a Szovjetunió még mindig veszélyes el­lenfél. Azt mondta: lehetséges, hogy az új tervet a szovjetek szívesebben elfogadják (mint az SDI-t), így az előbbre viheti a hadászati támadófegyverekről folytatott amerikai—szovjet tárgyalásokat is. Moszkva a hadászati fegyverzetekről kötendő bármiféle megállapodás részeként ragaszkodik az amerikai vé­delmi rakétaprogram szigorú korlátozásához. iCtilf^idfi eseményeit egy mendatfean A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, szeptember 9-e alkalmából sajtótájékoztatón tekintette át országa belpolitikai helyzetét Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, csütörtökön a kereskedelmi kirendeltség épüle­tében. A Első ízben hívták meg Magyarországot arra a to­vábbképző tanfolyamra, amelyet az Európai Közösségek és áz Európa Tanács szervezésében Luxemburgban, tartanak. A A Szovjetunió alkalmanként charterjáratokat tervez indítani, Szöulba a Szahalin-szigetekről. " A Hanoiban befejezték há­romnapos tárgyalásaikat a vietnami és kambodzsai pártveze­tők, megerősítették ismét a két ország szövetségét a tárgyalá­sokról kiadott kommünikében. A Lázadás tört ki a Szovjet­unió északi részén található Komi Autonóm Köztársaság egy szigorított munkatáborában. Libanon Újabb robbanások Nyugat-Bejrútban csütörtö­kön hajnalban egy lövedék csapódott a szovjet nagykövet­ség területére, összecsapások voltak a reggeli órákban a Szí­riái hadsereg egységei és a keresztény milicisták között. Algírban bejelentették: szep­tember 13-án felújítja mun­káját az Arab Liga Libanon­nal foglalkozó miniszteri bi­zottsága. A szovjet nagykövetséget ért lövésen kívül a szovjet kereskedelmi kirendeltség és a szovjet külképviseletek lakó­épületei közelében is lövedé­kek csapódtak be. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint a becsapódás anyagi károkat okozott, áldozata vagy sérültje a robbanásoknak nincs. Segítő huszonnégyek? Carla Hill a támogatásról Brüsszelben a Lengyelor­szágnak és Magyarországnak a „24-ek” által nyújtandó tá­mogatásról is tárgyal az amerikai kormány nemzetközi kereskedelmi megbízottja. Carla Hill nagykövet a héten indul nyugat-európai körútra. Hill szerint nyilvánvaló, hogy a Lengyelországnak és Ma­gyarországnak ígért támogatás és az e két országhoz, vala­mint a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatok napirendre ke­rülnek majd brüsszeli, bonni, londoni, párizsi megbeszélé­sein. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS (Folytatás az 1. oldalról.) sával javítani kívánják a hús­termelés anyagi kondícióit, és nagyobb ösztönzést nyújta­nak a kistermelőknek. A má­sik döntés szerint előrelátha­tólag január 1-jei hatállyal — a bejelentési kötelezettség fenntartása mellett — felsza­badítják a sertéshús felvásár­lási és fogyasztói árát. A harmadik határozat alap­ján — a termelés biztonságo. sabbá tétele érdekében — már most deklarálja a kor­mány, hogy 1990-ben nem emelik a kistermelők adóját. Ezután Martonyi János kor­mánybiztos adott tájékoztatást a privatizálással kapcsolatos minisztertanácsi napirendről. A kormánybiztos szerint az ilyen irányú elképzeléseket jelenleg alapvető ellentmon­dások feszítik. A tulajdonjog­ból fakadó jogosultságoknak vállalatokra történő átruházá­sa miatt a társaságalapítás és az állami, vállalati vagyon ér­tékesítése ma decentralizáltan és spontán módon folyik, ami kétségkívül jelentős kockáza­tokat rejt magában. Reális a veszélye annak, hogy az ál­lami vagyon értéken' alul cse­rél gazdát, átjásztás. tárgyává, nál jóval nagyobb a húsipar vállalatok érdekeltsége az ex port fokozásában. Ha te'ná itt-ott hiány tapasztalható, a; szerencsére nem a termeiéi visszaesésének a következmé nye, hanem a korábbinál in tenzívebb exporttevékenységé A most teendő lépések konkré hatása körülbelül 11 hónaj múlva jelentkezhet. A szovjet villamosenergia­szállítással kapcsolatban Baj­nok Zsolt elmondta, hogj augusztusban és szeptember­ben 10-12 százalékkal csök­kent, illetve csökken. Tudo­mása szerint ígéret van ár­rá, hogy ez valóban csak er­re az időszakra vonatkozik, é: a későbbiekben a szovjet part­ner szerződéses kötelezettsé­geit teljes mértékben teljesí­teni fogja. Azt persze senk, nem állíthatja felelősséggel hogy ez a kiesés nem okos gondot, ám csak a termelő- szféra meglehetősen szűk terü­letein. A lakosság energia- ellátásában semmiféle prob­lémát nem jelent. A téli ener­giaellátás is — az előrejelzé­sek szerint — megfelelő lesz nem lesz komoly, széles kö­rű energiaellátási gond — tette hozzá a szóvivő. egyéni érdekek korlátlan ér­vényesítésének az áldozatává válik. Mindebből következik, hogy a gazdaság és a társadalom egészének érdekeire épülő át­fogó privatizációs politika megvalósítása elválaszthatat­lan a tulajdonreform egészé­től, ezen belül az állami válla­latok tulajdoni helyzetének rendezésétől. A kormány lépé­seket tesz annak érdekében, hogy az erre irányuló munká­latok is felgyorsuljanak. . Húsjegyek nyomásáról a szóvivő is hallott rémhíreket, de még olyan személlyel nem találkozott, aki magát a hús­jegyet is látta volna. Meggyő­ződéssel állíthatom —- mondot­ta —, hogy a húsjegyek beve­zetésének szándéka, de még a gondolata sem merült fel a kormányban. Több kérdés a húshiányra vonatkozott. Bajnok Zsolt ki­fejtette, hogy valós ellátási gondok voltak, vannak és esetleg lehetnek. De el kell fo­gadni a szakemberek állítását, miszerint a világpiacon rend­kívül jelentős mértékben meg­nőtt a hús ára, tonnánként több mint 900 dollár. Ebből következik, hogy a korábbiak­A DUMAELTERELÉSE MÉM TÁRGYALÁSI Tisztázni az extant mondásokat Egyre nagyobb publicitást kap Csehszlovákiában és Ma­gyarországon is az a terv, hogy a szomszédos országban önálló megoldással kívánják vízzel ellátni a bősi erőművet. Arról nem szóinak a nyilatko­zatok, hogy miként biztosítha­tó ilyen módon az eredeti — s határként is szolgáló — Du- na-meder, valaminj; a Duna- mellékágak vízellátása, s ha­talmas területeken a talaj víz- háztartásának az egyensúlya, az élővilág megóvása. Nem fogható-e fel a legutóbbi vál­lalatvezetői nyilatkozat — né­hány nappal a miniszterelnök­helyettesi találkozó előtt — ,a magyar kormányzatra gyako­rolt nyomásként? — kérdezte az MTI tudósítója Udvari Lászlót, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kormánybiz­tosát. mány álláspontjának adott Magyarország nyilván nem hangot ismertetéseiben. Mi tekintheti egyik megoldási sürgősen tisztázni kívánjuk ezt változatnak, tárgyalási aiap- az ellentmondásos helyzetet. nak a Duna ilyen elterelését, — Magyarországot ilyen mó­don nem tántoríthatják el at­tól, hogy a tárgyalásokon az ökológiai kockázatok minima­lizálását tekintse elsődleges szempontnak. Mi készek va­gyunk a kompromisszumra, de csak a vízlépcsőrendszer, vala­mint az ember és a természet harmonikus kapcsolatát, egyensúlyát kiindulási pontnak tekintő megoldás alapján. Em­lékeztetnem kell arra, hogy a július 20-ai miniszterelnöki ta­lálkozón L adislav Adamec csehszlovák kormányfő is ki­emelte: náluk ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak az ökológiai kérdéseknek. Tudatá­ban vannak annak — mondot­ta —, hogy a környezeti viszo­nyok romlása elfogadhatatlan. Az eddigi hivatalos közlések­ből, Vladimir Lokvencnek, a beruházás csehszlovák kor­mánymeghatalmazottjának ve1- zetésével augusztusban Ma­gyarországon tárgyaló cseh­szlovák szakértői delegációtól annyit tudtak meg, hogy való­ban foglalkoznak egy ilyen műszaki intézkedés tervével. De csak arra az esetre, ha nem sikerül a tárgyalásokon a ma­gyar féllel megállapodni. Tu­domásunk szerint egy általuk feltételezett későbbi megálla­podás esetén ezt a megoldást ideiglenesnek tekintenék. Ezzel szemben Jozef Oblozinsky vál­lalati vezető a Duna elterelését mint folyamatban lévő intéz­kedést ismertette a csehszlo­vák televízióban, illetve ko­rábban az ottani rádióban, saj­tóban. Tárgyalási szakaszban va­gyunk, előttünk vannak a mi­niszterelnök-helyettesi, mi­niszterelnöki megbeszélések. Remélem, s feltételezhető, hogy Jozef Oblozinsky nem a kor­SHIégis tagressz’jsl küldött P©zsgay Imre Debreceniéi Kecskeméten igen Mint arról tegnap már beszámoltunk, Pozsgay Imre áilamminiszíernek nem hozott sikert a debreceni jelö­lés, nem választották meg kongresszusi küldöttnek. Kecskeméten csütörtökön más eredménnyel zárult a titkos szavazás; nagy többséggel voksoltak rá. Csütörtök délután Molnár Tivadar, a debreceni reform­körök szóvivője és megválasz­tott kongresszusi küldötte ar­ról tájékoztatta az MTI debre­ceni tudósítóját, hogy azon 13 küldöttjelölt közül, akik ko­rábban nyilatkozatban foglal­tak állást Pozsgay Imre jelö­lése mellett, a megválasztot­tak felajánlották: az állammi­niszter javára visszalépnek. Este pedig már arról érke­zett hír, hogy Pozsgay Imrét kongresszusi küldöttnek vá­lasztották csütörtökön Kecs­keméten. A küldöttválasztó elektorok rendkívüli ülésen, heves vita után döntöttek így. Elsősorban nem Pozsgay Imre személyéről vitáztak, hanem arról, hogy a megyei pártbi­zottság testületé a városi ke­ret terhére választott, meg két küldöttet. Az érintettek — Gá­borjuk József megyei tanács­elnök és Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára — mandátumuk­ról lemondtak, elhatározásu­kat a megyei lap előző napi, szerdai számában hozták nyilvánosságra. A megürese­dett két mandátum betöltésé­re hívták össze a küldöttvá­lasztó elektorokat rendkívüli ülésre. A küldöttválasztó ér­tekezlet résztvevői tehát el­sősorban a megyei pártbizott­ság eljárását, a „fejük feletti", döntést kifogásolták, majd úgy határoztak, hogy új je­lölteket állítanak. A szavazó­listára négy személy neve ke­rült fel. Közülük az elektorok nagy többséggel, titkos sza­vazással kongresszusi küldött­nek választották meg Pozsgay Imrét és Szabó Miklóst. zölte Kovács Jenő, az MSZMP KB titkára. Ismeretes, hogy Pozsgay Imrét szerdán Deb­recenben nem választották meg küldötté. Kovács Jenő hozzátette: egyelőre még ér. vényben van a küldöttválasz, tás rendjének az a pontja, amelynek értelmében a KB és a KEB tagjai szavazati jo­gú résztvevői a kongresszus­nak. Mint mondta, ezt a sza­bályt sokan vitatják, főként a reformkörök, de a küldöttcso­portokban sem egyértelmű az álláspont erről. Arra a kérdésre, van-e le­hetőség arra, hogy egy már megválasztott küldött lemond­jon mandátumáról Pozsgay Imre javára, Kovács Jenő el­mondta: ez már politikai lé­pésnek számít, amivel a he­lyi választást szabályzat elké­szítésekor nem számoltak. A kongresszuson egyébként sza­vazati jogú és tanácskozási jogú küldöttek vesznek részt. Utóbbiak joga csak annyival kevesebb, hogy nem vehetnek részt a szavazásban, de pél­dául bármilyen tisztségre megválaszthatok. Minden párttag, így termé­szetesen Pozsgay Imre is bár­hol jelölhető kongresszusi kül­döttnek, ahol még nem zaj­lottak le a választások — kö­A debreceni küldöttválasz­tással kapcsolatban Kovács Jenő megjegyezte, hogy a vá­lasztás pártszavazással történt — a több mint 14 ezres tagság kétharmada élt a közvetlen választás lehetőségével —, s tudomása szerint a tagság mintegy 60 százalékának tá­mogatását megkapta Pozsgay Imre. A véleményét a nyilvá­nosság előtt is vállaló, kezde­ményező típusú politikus ese­tében az érzelmek, s időnként az indulatok is hevesebben je­lentkeznek. Ezért Kovács Je­nő véleménye szerint a 60 szá­zalékos arány annak bizonyí­téka, hogy a többség elfogad­ta Pozsgay Imre jelölését.

Next

/
Thumbnails
Contents