Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

1989 SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK 5 A fiktív nyers*éj után egy összegben kérte a részesedést A sorompói a gondolkodás működteti SZENTENDRE E VIDÉKE A trió jégre vitte a Kék Dunát Néhány hónapja ment nyugdíjba Lázár Antal, a tahitótfalui ^ Kék Duna Szakszövetkezet enöke. Már elmenetele előtt be- 7 szélték, hogy padlóra rogyott a cég. Az új vezetés aztán meg- ^ próbált a dolgok mélyére nézni, s a vizsgálat meglepő ered- í ményre vezetett y Kiderült, hogy Lázár Antal. Kiss Imréné főkönyvelő és dr. ^ Mártha Lajos, a szövetkezet volt jogásza közreműködésével JÍ 1985-től kezdődően minden forgalmazható tsz-ingatlant eladott ^ Kisorosziban, Pócsmegyeren és Szigetmonostoron. Az utóbbi ^ községben a Bacchus csárda tulajdonosa két esetben volt vá- ^ sárló. Jóval a szentendrei városgazdálkodási vállalat által be- ^ csült érték alatt jutott az épülethez, pedig a Kék Duna egyik á dolgozója szívesen megfizette volna értük a nagyobb összeget is. A vezetői hármas gyakran tanácskozott, a nekik nem tet­szőket, — főként diplomásokat — eltávolították. Talán azért, mert Lázár Antal és Kiss Im­re ez utóbbinak, mármint a felsőfokú képesítésnek híján van. Dr. Mártha Lajos, a jog­tanácsos pedig felmentést ka­pott a szakvizsga letétele alól. Az elnök 1987 októberében kötötte a „legnagyobb” üzle­tét. A Hitelbank Ingatlanfor­galmi Leányvállalatának ad­ta el a 310 hektáros Úrbéresek erdejét, négyszögölenként 68 forintos áron. A faluban azt beszélték, hogy csak az er­dőért kapott 60 millió forint­tal tudták talpon tartani a cé­get. Az új vezetés első dolga volt. hogy a banktól visszasze­rezte a 310 hektárt. Az sem volt kutya, arpikor szintén 1987- ben, 7 millió forintért ér­tékesítették a pócsmegyeri ta­gok által a szövetkezetbe be­vitt meggyest. Két évvel ezelőtt a Kék Du­na tagsága csak nézte, hogy elbocsátották a húsüzem ve­zetőjét mondván, képtelen nyereségessé tenni az ága­zatát. Jött dr. Beck Istvánná, aki az év hátralévő három hónapjában megötszörözte a vágóhíd hpzadékát. A vezetői hármas kórusban dicsérte Beclc Istvánnét. Hirtelen 12 ezer forint nettó fizetést, ha­vi 2000 kilométer gépkocsiá­talányt, 25 ezer forintos tisz­ta jutalmat, a főváros köz­pontjában luxus módon be­rendezett szobát kapott. Az utóbbit természetesen a szö­vetkezet fizette, hiszen Bu­dapestről könnyebb a húsüzem dolgainak irányítása. Mond­hatnék, az ilyen dolgozó meg­érdemli a kivételes bánásmó­dot. Igen ám, de a húsüzem 1988- ban már ismét az egyéb­ként reálisan elvárható 1-1,5 millió forintos eredményt hoz­ta. A vezető fizetése, kedvez­ményei azonban megmarad­tak. Tenyérbe csaptak Témánk szempontjából azon­ban Beckné főként azért ér­dekes, mert az ő közvetítésé­vel egyezett meg Lázár Antal, Kiss Imréné és dr. Mártha Lajos Schwarz Walter kis­iparossal, hogy 3 millió fo­rintért a szövetkezet megveszi Schwarztól a főváros negye­dik kerületében, a Bem utca 9. szám alatt fekvő szőrmekiké­szítő üzemét. A fejbólogató ve­zetőség és a hiányosan infor­mált küldöttgyűlés aztán jó­váhagyta a vásárlási szándé­kot, abban a hiszemben, hogy a Kék Duna tulajdonjogot szerzett az épületre. Holott a valójában évi 100 ezerért bé­relte azt, s további 700 ezer forint egyszeri igénybevételi díjat is fizetett. JK szövetkezet mégis 3 milliót adott Schwarz- nak, mert Kiss Imréné 1 mil­lió forintra értékelte a gépeket és berendezéseket (külső szak­értőt nem kértek). Üjabb 1 milcsit kapott Schwarz az el­bírálás alatt álló ,.gyorsított eljárás” nevet viselő talál­mányaira, s további 1 milliót a hagyományos eljárásokért. Így állt össze a vételár. A gépeket és berendezéseket az új vezetés nagy nehézsé­gek árán értékesítette, a vétel­ár tizedéért. A gyorsított el­járás még mindig elbírálás alatt áll (18 hónapos, kivárá- si idő van rá), a hagyomá­nyost pedig bárki megismer­heti egy 4-500 forintos szak­könyvből. Ám a szőrmekiké­szítő üzem históriája még folytatódott. 1988-ban 700, 1989 első negyedévében 500 ezer forintos veszteséget ter­melt. A borkészletért a Kék Duna 2 millió 500 ezer forintot fizetett. Ezeket az új vezetés nemrégen adta el 300 ezerért. S mivel Kiss Imréné rosszul értelmezte az általános jöve­delemadóról szóló rendeletet, s nem vonta le a 2 millió fo­rint értékben megvásárolt szel­lemi termék után járó össze­get, a késedelmi pótlékokkal együtt újabb 1 millió 300 ez­ret fizetett ki a Kék Duna. A „szőrmeüzlet” tehát 9 millió forintjába, a kollektíva össz­vagyonának harmincad részé­be került a szakszövetkezet­nek. Azok a bőrök! A Köjál 1988. október ne­gyedikén* vizsgálatot végzett az üzemben. Kiderült, hogy a technológiához használt króm­só, a környezetre különösen veszélyes. Hosszú listában so­rolták fel a hiányosságokat; ezek kijavítására december hetedikét jelölték meg határ­időül. Ám december elsején megjelentek a Fővárosi Mun­kavédelmi Felügyelőség szak­emberei és az üzemet leállí­tották. A gépeket és az elekt­romos hálózatot egyszerűen alkalmatlannak találták a ter­melésre. Ekkor Lázár Antal utasítást adott a szövetkezet illetékeseinek, hogy készítse­nek kalkulációt a hibák kija­vítására. Kiderült, hogy a há­rommillióért vásárolt létesít­ményre 1988-as árakon szá­molva három és fél milliót kellene költeni. A KÖJÁL ál­tal kilátásba helyezett csa­tornabírság ebben még nem is szerepel. Az üzem által kibo­csátott folyadék krómsó-tö- ménysége ugyanis elérte a megengedett érték 14 ezersze­resét (!). A Kék Dunában ez­után hang sem hallatszott az üzemről, a rolót lehúzták. Érdemes még szólni a vá­sárlás és a bezárás közötti időszak gazdálkodásáról. Az azóta készült 19 oldalas vizs­gálati jegyzőkönyv az admi­nisztrációnak és a bizonylati fegyelemnek minden elkép­zelhető betegségét felsorolja. Persze egy rövid cikk kereté­ben ezeket lehetetlen ismer­tetni, csak szemléltetésként, hozunk egy-két példát. A pénztárbizonylatok alapjául szolgáló leltárív nem létezik. A kiadásokról számlák és bi­zonylatok nincsenek. Schwarz 1988 márciusa és júliusa kö­zötti pénzügyi manővereit ok­tóber 6-án tették rendbe Kiss Imréné utasítására, s admi­nisztrátorának segítségével. A főkönyvelő sok taxiszámla kifizetését is engedélyezte, pe­dig mind Schwarz, mind Beck­né kiemelt gépkocsiátalánnyal rendelkezett. Még burgonyát is szállítottak taxival, pedig ez a gumósnövény tudtunk sze­rint nem alapanyaga a szőr­mekikészítésnek. Ugyanazért a juhnyíró ollóért 1988. május 2-án először Vass László üzemvezető, majd október 6-án Schwarz Walter vette fel a 13 ezer 500 forintot a Kék Duna pénztárából. Komédiaként is előadható lenne a bőrök nyilvántartása. Itt aztán akkora a káosz, hogy még a vizsgálat is tanácstala­nul állt előtte. Nem csoda, ha a két és jél millióra becsült készletet mindössze 300 ezerért tudta eladni az új vezetés. De mi lett a főszereplőkkel? Lázár Antal nyugdíjba vonult. Előtte azonban megszavaztat­ta hat havi átlagrészesedését. Pedig akkor már a szőrme­üzem és a bedolgozók — áz utóbbi külön cikket érdemel­ne — miatt már rendőrségi vizsgálat folyt. Természetes, hogy az átlagrészesedést az elnök egy összegben kérte ki­fizetni. Nyugdíjazása után az is kiderült, hogy a mérlegek adataival ellentétben a Kék Duna nj'eresége 1985 óta egyre fogyott. Ám a különböző ma­nipulációkkal mindig sikerült eredményt kimutatni, ily mó­don a vezetők komoly summá­ra tettek szert. Falu járó könyvelő Kiss Imréné a legutóbbi közgyűlést megelőző napokban falujárásra adta a fejét. An­nak érdekében agitált, hogy az elnökjelölő listára kerül­jön. Mondván: a szövetkeze­tét csak ö tudja a mélypontról felemelni. A tisztújítás után egyébként a triumvirátus har­madik tagja, dr. Mártha Lajos is távozott a szövetkezetből. Ahogyan ez sajnos az or­szágban sok helyütt előfordul, a dilettáns vezetők a napfé­nyes partra úsznak, a tagsá­got és az utódokat a háborgó vízben hagyva. A cikk alapjául szolgáló vizsgálati anyagot megmutat­tam Lázár Antalnak, aki ki­jelentette: az egész „pocskon­diázó rágalom”. Versenyben A ciroknak kisebb a múlt­ja, mint a jövője. A hazai ter­mesztésben úttörő szerepet vál­laló ócsat Hybar Takarmány­cirok Termelési és Hasznosítá­si Gazdasági Társaság szak­embereinek jó tizenkét eszten­deje fekszik abban a sikerben, amelyet napjainkban minden­ki elismer. Az eredmények ugyanis önmagukért beszélnek. Ma már csaknem félszázezer hektáron vetik a különböző fajtákat, s a rendszerhez tar­tozó százhuszonnégy partner­gazdaság többségében a nö­vénytermesztők egyik kedven­ce. Az elismerést pedig első­sorban azzal vívta ki magának a cirok, hogy bizonyíthatóan jobb eredményeket ad még a leghitványabb talajokon is, mint például az erősen favori­zált kukorica. Emellett vi­szonylag igénytelen és jól tűri a szárazságot, amely ugyan­csak nagy előny, hiszen az el­múlt hét esztendő szűkölkö­dött csapadékban. A rendszer tegnap tartotta szokásos bemutatóját. A meg­hívott szakemberek az ócsát Alsónémedivel összekötő út melletti tenyészkertben ismer­kedhettek meg a Hybar és a Mezőgazdasági Minősítő Inté­zet közös kísérleteinek ered­ményeivel. A kis ültetvénye­ken számos hazai és külföldi fajta, fajtajelölt, illetve még csak megismerendő cirokféle található. Az idei kedvezőtlen időjá­rás miatt — kevés volt a nap­fény — az érés késik. A sok csapadéknak és a jégverések­nek azonban kétségtelenül van egy nagy előnye: olyan kemény próbának tette ki a növények ellenállóképességét, amelyet kísérleti módszerekkel szinte lehetetlen lett volna utánozni. Így azután hamar kiderült, hogy mely fajták tudtak győ­zedelmes harcot vívni a levél- tetvekkel és a nyomukban megjelenő vírusokkal. A cirok ma már jövedelme­zően termeszthető az ország­ban, sőt egyre nagyobb a ma­gyar vetőmag sikere külföldön is. Egy francia cégnek immár több éve exportálnak cirkot, a másik legnagyobb vevő a Szov­jetunió. A takarmánymag iránti kereslet is nagy, első­sorban jugoszláv cégek vesznek a határainkon kívül a Hybar- hoz tartozó nagyüzemektől. Az érdeklődők között talál­tuk a fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet szakemberét, Fazekas László növényter­mesztőt: — Az idén mintegy száz hek­táron vetettünk szemes cirkot, ám ennél fontosabb, hogy ma már a tömegtakarmány-ter- mesztésben egyértelműen a si­lócirokra és a kukoricára ala­pozunk — mondta. — Az utób­bi időben a gyenge homokon a legjobban e két növény vegyes vetése vált be. Nagyon elége­dettek vagyunk, mert ezzel a módszerrel — függetlenül a természeti körülményektől — hektáronként 23-25 tonna zöld­Vicsotka Mihály Tejcstasakok új grafikával Egy ideje a Ceglédtej tejestasakjai új grafikával és felirattal kerülnek az üzletekbe. A Budapest Grafika tervezői elkészítették a teljes vállalati terméksor csomagolóanyagainak tervét, s folya­matosan jelennek majd meg — kialakítva az egységes vállalati „arculatot” (Apáti-Tóth Sándor felvétele) a tengerivel tömeget takarítunk be, míg például silókukoricából jó, ha 15-20 tonna termett. Én úgy látom, a cirok minden tekintet­ben komoly versenytársa a tengerinek. Dr. Bács Barna, a gazdasági társaság igazgatója a sok elis­merés ellenére mégsem elége­dett igazán az eredményekkel: — A honosodást folyamat látványos sikerekhez vezetett, de a jelenlegi ötvenezer; he­lyett akár százötvenezer hek­táron is lehetne cirkot ter­meszteni. Egyelőre azonban még lassan mozdítható a szak­emberék gondolkodása. A gt működése viszont garancia ar­ra, hogy ez a növény folytatja hódító útját. Ma már ott tar­tunk, hogy olyan minőségi kér­dések megoldását tűzhetjük napirendre a nemesítésben, amelyek tovább növelhetik a cirok tekintélyét, elismerését. Arról nem is beszélve, hogy a manapság oly fontos jövedel­mezőségi rangsorban e növény előkelő helyet foglal el, s pél­dául vannak olyan gazdaságok, amelyek jelentős nyereséghez jutnak a vetőmag termeszté­séből. S még egy adalék: ada­tokkal bizonyítható, hogy Pest megyében azok a nagyüzemek, amelyek takarmánytermelé­sükben helyet adtak a cirok­nak, jóval kisebb gondokkal vészelték át az elmúlt száraz éveket. A tegnapi bemutató után legközelebb szeptember 15-én az Alagi Állami Tangazdaság­ban találkoznak a szakembe­rek, ahol a Silócirok és tömeg- takarmány címmel tartanak szakmai napot. Melyik az igazi? Mármint a címerek közül. A Szentendre és Vidéke című közéleti és kulturális tájékoztató legújabb száma ezzel foglalkoziik az el­ső oldalon. Balogh László fes­tőművész az új címerhez már tervet is készített, amit szin­tén láthatnak az érdeklődők. Megalakult az ellenzéki ke­rékasztal Szentendrén is, az MDF, a kisgazdapárt, vala­mint a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület részvételével. Hogy mi kész­tette az alternatívokat össze­fogásra, arról Kertész Péter számol be a harmadik olda­lon. , A kerekasztal tárgyalásaira javasolta a városi pártbizott­ság, hogy először a pártok egy­máshoz való viszonyát, mun­káját, a tanácstestület műkö­dését vitassák meg. A későb­biekben pedig konkrétba vá­ros polgárait érintő kérdése­ket tűzze napirendre. Mind­ezt úgy, hogy erről rendszere­sen tájékoztatnak a helyi új­ságban. Rendezni kell a tulajdonvi­szonyokat, írja Miakich Gábor a negyedik oldalon. Felveti, hogy a lakosság elszegényedé­se miatt érdemes leríhe az Ó- buda Tsz megművelhető par­lagterületeit olcsó bérbe adni vállalkozóknak. Űj párt kezdi meg működé­sét a városban, a Keresztény Demokrata Néppárt. A szerve­zet céljairól a hatodik oldalon olvashatnak az érdeklődők. A lap ezúttal is műsor- és programajánlattal, hirdeté­sekkel várja az olvasókat. NEMET MONDTAK Jón a tubus Sírokról Akik a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet élelmi­szerüzemének mustár- vagy tormakészítményeit vásárol­ták, kedvükre gyűjthették a megüresedett kétdecis üvege­ket, hiszen belőlük komplett pohárkészleteket hozhattak össze. Nos, a jövőben eltűnnek az üzletek polcairól ezek az esztétikus tégelyek. Azon egy­szerű oknál fogva, mivel a csehszlovák partner jelezte, a jövőben nem kíván poharakat szállítani. A hír érthetően sokkolta a dunavarsányiákat, hiszen azért választották a csehszlovák partnert, mert jóval olcsóbbak voltak, mint a hazai gyártók. Kényszerhelyzetbe kerültek. Megállapodtak a Salgótarján­ban levő öblösüveggyárral, hogy ők a szükséges formátu­mú tégelyeket elkészítik, igaz, lényegesen drágábban. Idén, az esztendő utolsó negyedé­ben 3 millió darab érkezik a dunavarsányi üzembe. Az üve­ges csomagolású mellett tubu­sos mustárt is készítenek. A Sírokon levő Mátravidéki Fém­művek ez utóbbi biztos szállí­tójának ígérkezik, s a közeli hónapokban a tubusokból 300 ezret tölthetnek meg. Gy. L. Dunakeszi. Vörös Csillag. Szep­tember 14., s/,6, 8 óra: Egy bolond százat csinál (magyar filmvígjá­ték). 15., */24, >/,6 óra: Robotzsaru (színes, mb. am.-i sci-fi). 16—17., */,6, 8 óra: Robotzsaru (színes, mb. am.-i sci-fi). 16—17., */24 óra: A medve (színes kanadai természet­film). 18—20., >/,6, 8 óra: Szellem- irtók (színes, mb. am.-i horrorpa­ródia). Százhalombatta. Művelődési köz­pont. Szept. 16—17., 7 óra: Veled akarok járni (színes, mb. am.-i film vígjáték). 17., 5 óra: Gulliver a törpék országában (színes, mb. am.-i filmvígjáték). 18., 7 óra: Kemény fickók (színes, mb. am.-i filmvígjáték). 19., 6 óra: Esőem­ber (színes, mb. am.-i film). 19., 8 óra: Modern idők (amerikai filmvígjáték). Szentendre. Autós kertmozi. Szept. 14—17., este ‘/j9 óra: Veled akarok járni (színes, mb. izraeli— am.-i vígjáték). 18—20., este ‘,9 óra: Halálos mánia (színes, mb. am.-i horrorfilm). Felszabadulás. Szept. 14—15., 5, 7 óra: Veled aka­rok járni (színes, mb. izraeli— am.-i vígjáték). 16—17., 3 óra: Mi­si Mókus kalandjai (színes ma­gyar bábfilm). 16—17., 5, 7 óra: Bűnvadászok (színes, mb. olasz filmvlgjáték). Szigetszentmiklós. Kossuth. Szept. 15., 6, 8 óra: A legényanya (ma­gyar fllmvígjáték). 16., 6, 8 óra: Szuperhekusok (színes, mb, olasz filmvígjáték). 17., 6 óra: Szuper­hekusok (színes, mb. olasz film­vígjáték). 18., 5, 7 óra: A legény­anya (magyar filmvígjáték). Dabas. Autós kertmozi. Szept. 14—15., este V»> óra; ördögök (szí­nes angol történelmi film). 18—17.,' este Vj9 óra: A Nap birodalma (színes, mb. am.-i film). 18—20., este i/29 óra: Nem látni és meg­szeretni (szín., mb. am.-i vígjá­ték). Dunaharaszti. Béke. Szeptember 14., 6, 8 óra: Szuperhekusok (szi­ntes, mb. olasz filmvígjáték). 16— 17., 6 óra: Rendőrakadémia II. (Az első bevetés. Színes, mb. am.-i vígjáték). 18., 6 óra: 90 nap (szí­nes kanadai film). 20., 6, 8 óra: Gyilkos optika (színes, mb. am.-i film). Gyál. Dózsa. Szept. 15., V26 órai A légy (színes amerikai horror). 16—17., y26 óra: Krokodil Dundee II. (színes, mb. am.-i filmvígjá­ték). 18., ‘/76 óra: A medve (szí­nes, mb. kanadai természetfilm). Nagykáta. Rákóczi. Szept. 14— 15., 6 óra: Vasmadarak (színes, mb. am.-i film). 16—17., 6, 8 óra: A Beverly Hills-i zsaru II. (szí­nes, mb. am.-i bűnügyi vígjáték). 18., 6 óra: Fanny és Alexander I—II. (színes svéd film). Ráckeve. Autós kertmozi. Szept.’ 13—15., este V29 óra: Rendörakadé- mia III. (Üjra tréningben. Színes, mb. am.-i filmvígjáték.) 16—17., este V29 óra: Vidám élet (színes, mb. spanyol filmvlgjáték). 18—20., este %9 óra; Veled akarok jár­ni (színes, mb. amerikai filmvíg­játék). Pomáz. Szabadság. Szept. 15., 6 óra: Bűnvadászok (színes, mb. olasz filmvígjáték). 16., 6 óra: Szerzetesek géppisztollyal (olasz filmvígjáték). 17., 6 óra: Szellem- irtók (színes, mb. am.-i horror­paródia). 18., 6 óra: Dirty dancing (színes am.-i táncfilm).

Next

/
Thumbnails
Contents