Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

6 1989. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK rrsr mm. rtn\ ZABAD IDŐ BBY Jó icmácsok otthonra A takarékosság lehetőségei Napjainkban aztán igazán érvényes a szólásmondás: sok kicsi sokra megy. A főzésnél ez azt jelenti, hogy ésszerűen használjuk fel az anyagokat, jól osszuk be a munkafolya­matokat, ne pazaroljuk az energiát, azaz ne engedjünk semmit kárbaveszni. Mivel az idő is pénz, igye­kezzünk a lehetőség szerint minél kevesebb időt tölteni a konyhában, hogy több marad­jon a pihenésre, a családra, a gyerekekre. Ehhez azonban jól kell elvégezni az otthoni mun­kát. Kezdjük a bevásárlással. A konyhában tartsunk kezünk ügyében egy jegyzettömböt és egy ceruzát, hogy azonnal fel­írjuk, ha valami fogytán van. A vásárolt húst mindjárt osz- szuk be: aszerint csomagoljuk, hogy mire szánjuk. Így tegyük a mélyhűtőbe, és mindig azt a csomagot vegyük ki, amelyik­re éppen szükség van. Meg­könnyíti a vásárlást, ha lega­lább egy hétre előre megter­vezzük az étrendet. Így már idejében megvehetjük a hoz­závalókat, és úgy főzhetünk, hogy a következő ételt min­dig csak kiegészítjük, mással kombináljuk. A jól meggondolt — nem öt­letszerű — előre felírt lista alapján végzett vásárlással időt és pénzt takaríthatunk meg, mert nem veszünk feles­legesen semmit és nem is fe­ledkezünk meg semmiről, ami­ért ismét el kellene menni az üzletbe, tehát időt tölteni. Időt, energiát takaríthatunk meg a helyes előkészítéssel is. A száraz hüvelyeseket áztassuk be előző este. A zöldséget, gyü­mölcsöt, húst nem szabad víz­ben áztatni, mert a víz kiold­ja az ásványi anyagokat és a vitaminokat. A sütés-főzés előtt mindent készítsünk elő, amire szüksé­günk lesz, a burgonyát, hagy­mát, zöldséget; a rizst mossuk meg, a húst szeleteljük fel, vagy, daráljuk meg. A gázt vagy villanyt csak akkor kapcsoljuk be a tú',he- lyen, ha a íőznivalót már oda­készítettük. Az ételeket min­dig lefedve főzzük, és ügyel­jünk arra, hogy ki ne fusson a levük, mert ezzel az étéi ja­va kárba vész. Gondoskod­junk lángelosztó fémlapról, hogy a lassan fövő ételeket a kifutás veszélye néikül tudjuk elkészíteni. Az étel mennyi­ségének megfelelő nagyságú edéhyt használjunk! A túl nagy edényben főzött kevés étel felesleges tüzelőpocséko­lás, ha viszont a kis edény na­gyon tele van, nehéz keverni, tehát könnyen odaég vagy ki­fut. Ha gázon főzünk, tudni kell, hogy a legnagyobb hő a lángok csúcsánál van, tehát ne érjen túl a láng a rátett edény alján, mert akkor inkább a le­vegőt melegítjük. A villany­főzőlapon az edény alja akko­ra legyen, mint a főzőlap, így a hő nem vesz kárba. A család étvágyát sokszor nem lehet kiszámítani, így az­tán előfordul, hogy valamelyik ételből marad. Mit tegyünk ve­le? A jó háziasszonynál sem­mi sem vész kárba. Először is tegyük a maradékot kis lábas­ba és rakjuk a hűtőszekrény­be. A mennyiségtől függően jól felhasználhatjuk, például így: A párolt rizs levesbetétnek, töltelékbe. A pörköltfélék húsát meg­darálva, összevágva palacsin­tába, pizzába, de rakott kel­káposzta is készülhet belőle. A főtt levesszöldséget rizot- tóba, salátába vagy zöldség- krokettnek használhatjuk. A tejberizst tojással gyü­mölcsrizsnek kínálhatjuk. A megmaradt főtt húst töl­teléknek, főzelékre feltétnek, csak erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húst. Maradék sültből kitűnő töl­telék lesz ledarálva, vagy ap­róra vágva, burgonyába, gom­bába, paradicsomba, de hús­salátának is kiváló. A megmaradt száraz zsem­lét, kiflit morzsának vagy töl­telékbe használjuk, de pirítva levesbetétnek is jó. A maradék tehéntúróból jól megfűszerezve finom körözött lesz. A szalonnabőrkét sose dob­juk ki: a legtöbb ételt „meg- bolondítja”, legyen az káposz­ta, bableves, karalábéleves, paprikáskrumpli stb. A maradék, megunt tepertő­ből készítsünk fűszeres pásté­tomot. A zsírt hagyma nélküli rán­tásokhoz jól felhasználhatjuk. A takarékos, találékony há­ziasszony magától is rájön sok fortélyra az évek folyamán, de rá is kényszerül, me: t az él egyre drágább. Ne becsüljük le ezeket az apró ötleteket mert velük időt, energiát és forintot takarítunk meg, s mi több: a konyhánk is jóval vál­tozatosabb lehet. Bányai Katalin Rusztikus formák Kerti bútor S.K. M-rm Boldog ember, akinek meg adatott a kert, a hétvégi telek, ahol végre pihenni, kikapcso­lódni lehet, ahol a család ap- raja-nagyja jó levegőt szív­hat, netán élvezheti a szabad­ban a sütés-főzés közös örö­mét. A készen kapható kerti bú­torok igen drágák, nem min­dig mutatósak, és főként nem tartósak. A barkácsoláshoz ér­tők szívesen áldoznak megfe­lelő faanyagra, amiből tetszés szerinti, hosszú életű, a csa­ládra méretezett kerti alkal­matosságot készíthetnek. A bemutatott garnitúra jó ötlet lehet azok számára, akik erre vállalkoznak. A háromszemé- lyes támlás pad, a karosszék, az ülőke, a nagyméretű családi asztal természetesen tetszés és szükség szerint bővíthető, va riálható. A leegyszerűsített, rusztikus formák még a kez­dők számára is könnyen ki próbálhatok. B. K. A fogak lökéscsillapítója Likacsok között A nottinghami (Anglia) egyetem anyagvizsgáló tudósai megállapították,. hogy miként. birkóznak meg fogaink a kü­lönböző típusú ételek megrá- gásának feladatával. Kimutat­ták: a fogak azért nyelhetnek el oly sok energiát törés nél­kül, mert kemény szervetlen anyagból állnak, amelyet fo­lyadékkal töltött pórusok, li­kacsok vesznek körül. A fog tehát a gépkocsik lökésgátló­jának módjára működik: az energiát a folyadék veézi fel. amint a fogak rágás közbeni összeszorításakor a kicsiny li­kacsok között áramlik. A fo­gak kemény része kalcium- hidroxiapatit hexagonális priz­máiból épült fel. A prizmák körül lágy „kötőanyag” van, korábban azt hitték, hogy egy­fajta szerves cement. A not­tinghami kutatók kimutattak, hogy 2—10 nanométeres átmé­rőjű, folyadékkal töltött lika­csok hálózatából áll. A rágás ütéseinek, lökéseinek energiá­ját a likacsok hálózatában áramló folyadék veszi fel. S PEST MEGYEI SÉTÁK g Piiisvörösvár Magyarország legnagyobb, német nemzetiségi községe. Lakóinak száma meghaladja a 11 ezret. Közülük az ötven szá­zalékot is eléri azoknak a szá­ma, akik származás szerin* kimutathatóan Németország­ból települtek Werischwarra, pontosan 300 évvel ezelőtt. Eb­ben az évben ünnepelte az azóta nagyközséggé csepere­dett falu a háromszáz éves évfordulót. Annak ellenére, hogy többen elfelejtették már az eredeti anyanyelvet, aki most is beszéli, híven őrzi az egyedülálló „werischwav.i Mundart” (vörösvári tájnyel­vet). Siheder koromban sokszor mentem keresztül Pilisvörös- váron. Életemben itt láttam először népviseletben járó embereket. S főleg a férfiak viseletét tartottam érdekes­nek. Itt láttam először a fiú­kon térdet fedő ikordbársony nadrágot, s elérhetetlen vágy­ként sokáig hordtam a szí­vemben, mert otthon nem mertem szólni róla. Itt raga­dott meg először az a szinte elképzelhetetlen tisztaság, mely bizony megkopott azóta. Olyan udvarokba ikukkantot- itam be, ahol csodálatos rend uralkodott. Jómódú gazdák éltek itt, s ahogy hallottam, ma sem szegény Piiisvörösvár népe. Ma már nem járnak a kútra, hiszen a vízhálózat átszövi a községet, s talán a csatorná­zás is megvalósul, mely a fej­lett vízhálózat mellett elen­gedhetetlen. Azt mondják, az üzemek közel sem viselik úgy a szívükön a nagyközség dol­gait. mint polgárai. Pedig or­szágos hírű üzemek is működ­nek a községben és határában.^ No és 3.7 üdülési lehetőség, a meglehetősen felkapott tavak még mindig csak növelői az ellátás gondjainak. A gáz is az ajtó előtt várakozik bekö­tésre, mégsem sikerül egyez­ségre jutni. Itt is érvényes az a mondás: a polgár gazdag, de a közösség szegény. Nincs meg az az akarat, ami átlen­dítené a holtponton. Igaz,' Piiisvörösvár is a „klasszikus” ingázók közé tar­tozik. Mindössze húsz kilomé­ter a főváros, alig húsz perc az út. s van mindenféle köz­lekedési eszköz, de bármeny­nyire gyakoriak is a járatok, mindig zsúfoltak. A nagyközség híre ipari ter­mékén kívül a német nemze­tiségi együttesnek köszönhető. Harmincöt éve működik töret­lenül. Hidas György alapítot­ta és vezette, s az ő gondos és odaadó munkája biztosítot­ta a mindenkori utánpótlást hogy kedvet teremtsen és jól érezzék magukat a fiatalok a nemzetiségi tánckörben. Ava­tott mostani irányítója a köt­nek, Wenczl József sem hagy­ta a hírnevet elhalványulni. Piiisvörösvár meglehetősen ősi település. A honfoglalás idején a pilisi hegyvidéket egv Kende nevezetű család birto­kolta. A nagyközség hajdani területén kialakult középkori falunak róluk elnevezve Ken­de volt a neve. A rómaiak idején fontos út vezetett er­re, amit bizonyít a mai Fő ut­ca 95. előtt található római mérföldkő is. Mint annyi más község és falu, a törökök ide­jén ez a Kende falu is teljesen elpusztult, s csupán a XVII. század végén települtek ide a bevándorolt németek. 1696- ban épült a barokk római ka­tolikus templom is. A pilisvörösvári svábok és a szomszédos pilisszentivániak bányászok voltak. A környé­ken található bányák pedig belga érdekeltségűek. A hú­szas években kezdődő gazda­sági válság a bányászatban volt először érezhető. A foko­zódó infláció ás ezt a munkás­réteget sújtotta legjobban. Az új pénznem, a pengő beveze­tése (1927) sem javított a helyzeten. így ikerült sor a pi­lisvörösvári bányászok éhség­tüntetésére. A megmozdulás sztrájkkal összekapcsolt tiltakozó akció­ként bontakozott ki az ala­csony munkabérek és a sú­lyosbodó megélhetési viszo­nyok ellen. A demonstrációt a novem­ber 20-tól tartó sztrájk köve­teléseinek merev elutasítása váltotta ki. Mintegy kétezer munkáscsapat vonult csalá­dostul Pilis vörösvárról Buda­pestre, hogy az Országház előtt tüntessen követelései megvalósításáért. A főváros határában Ürömnél (emlék­tábla is jelöli a helyet) a csendőrsé.? megállította a me­netet. Küldöttséget küldhet­ték csak a Parlamentbe, ahal átadták a bányászol: memo­randumát. A kormány azon­ban megtagadta a követelések teljesítését. Az életbe léptetett ellenintézkedések és hatósági terror ellenére sem szűnt meg a sztrájk, sőt a többi bánya­vidék baloldali munkásai is támogatták a sztrájkot. 1923 januárjában ért csak véget a sztrájk, mégpedig a követelé­sek jelentős részének elfoga­dásával. A megmozdulás emlékét a tanácsháza előtti főtéren Baj­nok JJéla alkotása, a múltra. 1928. december 11-re utaló ha­talmas obeliszk őrzi. Gyerekkori emlékeimre hi­vatkoztam a mai sétánk kez­detén, hadd fejezzem be ugyancsak azzal. A budai és pásti bérházakban gyakran felhangzott az elnyújtott kiál­tás: Kőőőport tessék! Mi is volt az a kőpor, amit a vörös- vári svábok árultak? Egysze­rű köőrlemény volt, ami a drágább Sidolt helyettesítette (a Sidol gyári készítmény volt). Az árus -kék sváb köté­nyében vitte a kőport az eme­letekre. A kötényen elöl zseb volt, benne a „csodaszer”. Ha nem akartak venni, az ügyes eladó megnedvesített kötényé­vel. melyet előzőleg a kőporba mártott, megdörzsölte a kilin­cset, vagy az ajtó zárcímerét Arra vigyázott, hogy csak egy csíkot tisztítson, mert így a kőpor nyomán fényesen ra­gyogott a tükörfényes csík. és nyilvánvaló, hogy a pedáns háziasszony, ha nem akart csúfságban maradni, hát vá­sárolt legalább kétmaroknyi kőport, hogy az egész kilincs fényesen ragyoghasson. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTSNFORM JELENTI A 30. számú főúton két helyen lassítja a forgalon korláto* m « folyamatos közlekedést. Kisiarcsa belterületén, a 17—02. kilométer között, és Gödöllő után, a 3*1—35. kilométer között. Mindkét helyen útépítés és útburkolati jelek festése miatt napközben félpályás útle­zárásra kell számítani. A forgalmat jelzőőrök irányítják. A C. számú főúton, Érd és Marton vásár között is több helyszínen dolgoznak útépítők. A 20—85. kilométer és a 25—20. kilométer kö­zött útszűkület, sebességikorlátozás és előzési tilalom van érvényben. Aszfaltoznak a 11. számú főúton, Visegrád belterületén. Itt is se­bességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. Jelzőőrös forgalomirányításra kell számítani a 4. számú főúton a 78—84. kilométer között. Ütépítési munkák miatt ezen a 6 kilométe­res szakaszon is váltakozva zárják le az egyik forgalmi sávot. Az említett főutakon napközben torlódásra kell számítani. Az M7-es autópályán, a ©9—73. kilométer között aszfaltozási munkák miatt lezárták a Budapest felé vezető oldalt. A forgalmat átterelik a Balaton irányába vezető pályára, ahol még a hét végén is kétirányú forgalomra kell számítani. A hét végén, péntek délutántól vasárnap délig, két sávon le­het a Balaton felé, egy sávon Budapest irányába autózni, vasárnap délelőtt pedig fordítva — két sávon Budapest felé, egy sávon a Ba­laton irányába. Az elmúlt napokban a jelentősen megváltozott időjárás miatt mó­dosultak a közlekedés feltételei is. Az utóbbi négy napban ugrás­szerűen megnövekedett a súlyos és a koccanásos balesetek száma is. Ügy tűnik, a gépjárművezetők nem veszik tudomásul, hogy a nedves, csúszós útfelületen a féktávolság jelentősen megnövekszik, így ez a hét igen szomorú baleseti statisztikát mutat. Kérünk min­denkit, hogy a hét végén sokkal körültekintőbben közlekedjen. MOST MÁK ÉRDEMES... készülni az őszre-télre. Az autókat a gondos gazdák felkészítik a nehéz időjárás közötti üzemeltetésre. A hűtőrendszert ellenőrizni kell annak ellenére, hogy a járműveket gyárilag fagyálló folyadékkal töltik fel. A fagy­álló folyadék fagypontjának ellenőrzését kérésünkre bárme­lyik szervizállomáson, egyes benzinkutaknál elvégzik. Fontos az elektromos hálózat (nagyfeszültségű) 'ellenőrzése. Nedves, esős időben a gyertyakábeleknél áthúzó áram az indítást ne­hezíti, a motor üzemét hátrányosan befolyásolja. Csak jói fel- töltött, megfelelő savszíntű akkumulátor képes a megnövekvő téli igényeknek megfelelni. Ne feledjük: hidegebb időben a hosszabb indítás, a majdnem állandó világításhasználat fo­kozottan igénybe veszi az akkumulátort. A futóművek is nagyobb igénybevétel előtt állnak. Szak­műhelyben kell ellenőriztetni a beállítást, a lengéscsillapítók és a fékberendezés állapotát. Ellenőriztetni kell (minden év­ben!) az alvázvédő réteg sértetlenségét, szükség esetén a hi­ányzó rétegeket pótoltatni kell! A nyáron még megfelelő gu­miabroncsok az őszi-téli körülmények között már nem biztos, hogy megfelelnek a biztonságos közlekedés követelményei­nek. Bár a műszaki előírás minimum 1 milliméteres profil­mélységet engedélyez, télen csak olyan gumiabroncsot hasz­náljunk, amelynek a mintázatmélysége legalább 4 milliméter. AUTÓS ÉBRESZTŐ A Ívovi „Biofizipribor” üzem, amely főként orvosi mű­szereket gyárt, nemrég két új termékkel jelent meg a piacon: az „antiszon” készülékkel, amely megakadályozza, hogy a ve­zető elaludjon a volánnál, és az autós kávéfőzővel, amely se­gítségével a gépkocsiban is lehet kávét főzni. Az „antiszon” készülék működési elve, hogy a homlokra szeirlt pánt érzé­keli a vezető bőrének hőelektromos lehűlését, és jelzést ad a vezetőnek, nehogy elaludjon. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (IS.) A belsőégésű motorok égéstermékei mérgező gázokat tar­talmaznak. Zárt, szellőztetés nélkülj garázsban végzett mo­torpróba esetén mérgezés jöhet létre. Menet közben is kerül­het az utastérbe kipufogógáz, ha az elvezető csőrendszer hi­bás vagy törött. Több súlyos, illetve halálos kimenetelű kipufogógáz-mér­gezés történik garázsban járatott motor miatt. Mire a ga­rázsban tartózkodók rosszullétüket észlelik, a bekövetkezett izomgyengeség miatt nem tudnak a helyiségből kimenekülni, összeesnek. Tünetek: fejfájás, hányinger, izomgyengeség, esz­méletvesztés, légzésbénulás. Ha a vezetés közben váratlanul szaggató jellegű fejfá­jást érez a vezető és megközelítőleg azonos időn belül utas­társainál is hasonló tünet jelentkezik, akikor feltétlenül gon­dolni kell arra, hogy az utastérbe kipufogógáz került, és ez okozza a' kezdődő rosszullétet. Ha ilyen gyanú felmerül, a vezető álljon meg, vizsgálja meg a motort és a kipufogócső­rendszert. Ütját csak akkor folytassa, ha a tünetek és pana­szok teljesen elmúltak, és a kocsiban alapos és folyamatos szellőzést' biztosít. Ellátás: a mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni. Ha könnyebb mérgezést szenvedett, a gázos légkörből való eltávolítás után állapota hamar rendeződik. Erős fejfájás An- tineuralgica vagy Algopyrin tablettával csillapítható. Ha a mérgezett eszméletlen, hozzuk stabil oldalfekvő helyzetbe. Légzés hiányában befúvásos lélegeztetést végzünk, orvost vagy mentőt hívunk. A SEBESSÉG Az éjszakai autóvezetés különösen nagy kockázattal jár. Sokan éjszaka gyorsabban vezetnek, mint nappal, pedig külö­nösebb szakértelem nélkül belátható, hogy a látási viszonyok sokkal rosszabbak. Az éjszakai abszolút és relatív gyorshaj­tás okai: a kisebb forgalomsűrűség, az utazás nappalitól elté­rő — általában a szórakozáshoz kötődő — motivációja, a se­besség érzékelésének megváltozása, az alacsonyabb zajszint, a rendőri ellenőrzéstől való félelem csökkenése. ★ A különböző sugarú útíveknek megfelelő biztonságos se­besség négyzetesen függ a geometriai jellemzőktől. A jármű­vezetők ezzel szemben a sebességüket lineárisan csökkentik. Ezért a kis sugarú ívekben a biztonságos sebességet követke­zetesen túllépik. Ezért fokozottan balesetveszélyesek a kis su­garú ívek. Nedves utakon az ívekben mért sebességértékek átlaga kb. 10 km/órával alacsonyabb az ugyanazon a helyen, száraz útfelületen mért sebességnél. Az egymással összefüggő ívek sorozatában az ívsugarak nagy eltérése esetén a legki­sebb sugarú ív rendkívül veszélyes. Balesetmentei közlekedést, jó utat kivan: M. Nagy Péter

Next

/
Thumbnails
Contents