Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

1989. SZEPTEMBER 29.. PÉNTEK Siabap ipő - Hobby Fájdalmak kapujában nyílik meg Merre lakik a boldogság? Minden ember magában hordozza a boldogság meg­szerzésének lehetőségeit, ne várjuk tehát azt másoktól vagy a véletlen szerencsétől. Kedvünket nemcsak a külső körülmények alakítják, mert gyakran nem tudjuk meg­mondani, mitől van éppen féktelen jókedvünk, vagy miért vagyunk levertek. A hangulatainkat előidéző mechanizmusok bennünk mű­ködnek, s ha megtanuljuk a módját, irányítani is tudjuk azokat. Ehhez azonban új szemléletet és érzéket kell magunkban kifejlesztenünk. Ehhez nyújthatnak segítséget a következő tanácsok. A legfontosabb az, hogy igazáji akarunk-e boldogok lenni? Elhisszük-e, hogy ez csak rajtunk múlik? A boldogság választást fel­tételez. Döntéseinkben és azok végrehajtásában nem lehetünk gyávák. Így kerülhetjük el, hogy önmagunkat hibáztassuk az elmulasztott lehetőségek miatt. A boldogság nincs önismeret nélkül. Legtöbbször az a bol­dogságunk akadálya, hogy vá­gyaink és a valóság között nincs összhang. Szeretnénk szebbek, okosabbak lenni, de tegyünk is meg ezért min­dent. Ugyanakkor a változtat­hatatlan! el kell fogadjuk. Az önismeret azért szükséges, hogy megértsük, mit jelent sa­ját magunknak a boldogság. Nem biztos, hogy ami más­nak az, számunkra is örö­möt jelent. Idézzük csak fel azokat a pillanatainkat, ami­kor valóban boldogok vol­tunk. Nem álmodozás ez, hi­szen annak nincs valós tar­talma. Boldog pillanataink új? raélésekor világossá válnak mindazok a döntő momentu­mok, amik az örömöt okoz­ták. Ha letörtek vagyunk, ak­kor gondoljuk át, hogy bol­dogságunk idején kik voltak körülöttünk. Miért azok a ki­tüntetett embereink? A boldogság értékre irányul. Az az ember, aki saját ter­mészetével ellentétes érték­rendet választ a munkában, a szerelemben vagy a minden­napi életben, nem lehet bol­dog. Időnként tisztázni kell, számunkra mik is az elsőren­dű értékek. Az érvényesülés, a siker minden áron való, gör­csös elérése nem hozhatja meg a nyugodt boldogságot. Hasznos időnként átgondolni azt is, hogy mik az eszmé­nyeink. Kik az eszményké­peink. Selye professzor sze­rint az a boldog, aki még tud hinni eszményképeiben. Igazi nagy boldogság nin­csen nagy szenvedések nél­kül, az fájdalmak árán, vagy annak kapujában nyílik meg. Azokat a boldog perceket tudjuk igazán becsülni, ame­lyeket fájdalmas napokkal böjtöltünk ki. A legfőbb ér­téket sajnos csak akkor is­merjük fel igazán, amikor már elveszítettük, vagy rádöbbe­nünk elvesztésük lehetőségére. A szenvedések tehát bölccsé és boldoggá tehetnek, mert alapjában változtatják meg értékrendszerünket. Segítik személyiségünk beállítódását a tartós értékekre. Camus szerint a boldogsá­gunk a tudatos belső szellemi állapotunktól függ. Szüksé­günk van erre a tudatra olyan értelemben, hogy „tu­dom, hogy most boldog va­gyok”! Ha ez nem történik meg, akkor úgy járunk, mint a hal, amely a vízben él és mégsem látja a vizet. A tuda­tosításhoz az is jó módszer, ha sokat beszélünk másoknak boldog élményeinkről. Kirkegard, a neves filozó­fus arra figyelmeztet, hogy a boldogsághoz vezető ajtó ki­felé nyílik! önző és hiú em­ber nem lehet boldog. Ne várjuk azt, hogy minket te­gyenek boldoggá, hanem mi igyekezzünk azzá tenni máso­kat. A boldogságot csak a jelen­ben lehet megragadni. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a boldogság, az élet majd hol­nap kezdődik. Akkor, ha ezt, vagy azt elérem. Így mindig csak a következő állomásra várunk; a nagyobb lakásra, az új állásra, az új szerelemre és így szalasztjuk el a jelen értékes pillanatait. Á boldogság eléréséhez csendre, és az azt követő bi­zakodó nyugalomra van szük­ségünk, A jóga bölcseleté sze­rint „időnként meg kell áll­nunk, mert csak akkor lehet nyugvópontunk. Ha nyugvó­ponthoz érkeztünk, megbékél­hetünk. Ha megbékéltünk, elé­gedettek lehetünk. Ha elége­dettek vagyunk, akkor érez­hetjük a boldogságot.” Alkalmazzunk önszvggesz- tiót. Számos pszichikai vál­tozásunk — ha ugyan nem va­lamennyi —, az önszuggesztiók révén megy végbe. Hiszen másként indulunk el egy te­metésre, és másként hangol­juk magunkat egy esküvői meghívásra. Ezért mondja Carnegie, hogy „viselkedjetek úgy, mintha máris boldogok volnátok és valóban boldog­nak fogjátok érezni magato­kat”. Végezetül Popper Péter pszichológus néhány gyakor­latát ajánljuk, amely segítsé­günkre lehet a boldogsághoz vezető úton. ALAPHANGULAT­BEÁLLÍTÚ GYAKORLAT Gondoljuk át az előttünk lévő nap tennivalóit. Tekint­sük át, milyen örömök vár­nak ránk. Ha nem . találunk ilyent, akkor iktassunk be a programunkba kellemes ese­ményt. Adjunk magunknak egy fél órát, ami csak a miénk. Ilyenkor éljünk ked­venc időtöltésünknek. Az a közmondás vezessen, hogy „a boldog embernek a börtön is széles, a boldogtalannak a mező is szűk”! SZEREPTRÉNING­GYAKORLAT Bújjunk be egy boldog em­ber ingébe. Ez az átalakulás kiváló arra, hogy a kiegyen­súlyozott emberek cselekvés- mintáit ' eltanulhassuk. Le­gyünk minél többet a .közét lükben. Ha ez nem lehetsé­ges, akkor az ő szemüvegü­kön át nézzük a világot és személyes dolgainkat. Pró­báljuk utánozni őket. A sze­repcserék folyamán tudatosan másképp viselkedünk, ennek hatására felbomlanak a rög­zült rossz viselkedésformáink. Gondoljunk a gyermekekre, hiszen ők mással sem foglal­koznak, mint szerepeket ta­nulnak és játszanak el. Bognár László Kovás Zsuzsanna A hódítás kelléke A civilizáció elérte a híres burmai zsiráf asszonyokat, akik nem csekély vonzerőt je­lentenek a külföldiek számá­ra. A burmai utazók ugyanis el nem mulasztották, hogy megtekintsék azokat a höl­gyeket, akik súlyos rézkari­kákkal hosszabbították meg a nyakukat — írja a Nice Matin. Az ősi szokás a női hiú­ságra vezethető vissza, így kívántak hódítani a férfinép körében. Katonásan Egyszínű kötött, pamut, dzsörzé pulóvereket, blúzokai újjávarázsolhatunk oly módon, hogy elütő színű anyagból — ami lehet színes vászon, düf­tin, vékonyabb bőr — kisza­bunk érdekes hatású zsebeket, különböző szélességű csíkokat. A század eleji népszámlálás­kor 1910-ben Páty már nagy­községként szerepelt. A tele­pülés a Kopaszhegy aljában fekszik, lakosainak többsége református, de a . katolikusok száma sem csekély. Az össze­írás szerint 560 ház állt ekkor. Kiss Lajos etimológus sze­rint a község neve szlovák származék, pád=a völgy, ha­sadéit jelentésű szóból. Az oklevelek Paagh névén említik 1286-ban, amikor is a település a telki apátság bir­toka. (Az apátságot 1192-ben alapították.) A kutatások arra engednek következtetni, hogy már a bronzkorban is, mint római tartomány lakott hely volt Páty,- az apátsági uralom idején jobbágyfalu. Miután IV. (Kun) László trónra lépett, a telki apátságot a nyulak szigeti apácáknak, adományozta, ezál­tal megszűnt jobbágyi bir­toknak lenni. A kegyúr azon­ban továbbra is a telki apát maradt. 1404-ig Terbegéczi Dobák volt a birtokos, akinek azon­ban nem maradt utóda, s ek­kor a király Kővári Pálnak és Kiscsalomjai Valkánnak ado­mányozta a területet. A pátyiak a kor szellemé­nek megfelelően — feltehető­en a nehéz jobbágyi sorsra emlékezve — a XVII. század elején áttértek a református hitre. 1626—29. között már működött a református egy­ház. Furcsa helyzet alakult ki: a katolikus kegyúr, az Árpád­kori omlatag katolikus temp­lomot átengedte a református egyházn t’:. A XVIII. sz. ro­hamos fejlődést hozott. 1715- ben 31, 1720-ban már 88 por­tát tartanak nyilván. Az írás I PEST MEGYEI SÉTÁKi Paagh — Páty szerint „mindahányan” ma­gyarok. Ekkor a Koháriaké a birtok. A türelmi rendelet 1781-ben lehetőséget nyújtott a refor­mátusoknak arra, hogy önálló templomot építsenek. A refor­mátus templom 1783-ra készült eí. Ma is áll. Az építési en­gedélyt maguk eszközölték ki, azzal a vállalással, hogy min­den költséget, az alapoktól a toronycsillagig, maguk szed­nek össze. Páty pecsétje 1848-ból való. A községben lévő kúriát bá­ró Splényi József építtette 1825-ben, tőle Ditskei Várady József vette meg. A kastély egykori díszudva­rának kerítését Várady uraság, a szabadságharc honvédéitől elkobzott 350 puskaesőből ké­szíttette. Szerinte, „minden re­bellis elriasztására”. A család birtokában nagy értékű nu­mizmatikai gyűjtemény és 2560 darab acél-, illetve réz­metszet volt. A mai Páty lélekszáma 3865, A pátyi kultúrház közülük sokan dolgoznak a Zsámbéki Medence Termelő- szövetkezetben. amely 1926 hektárnyi területen gazdálko­dik. A számokból is kitűnik; elég sokan — mint az aglo- merációban másutt is — in­gáznak. Pátyról nem nehéz Budapestre bejárni, hiszen mintegy hetven járat köti ösz- sze naponta a települést a fő várossal. Ä falunak van bölcsődéje, gyógyszertára, vendéglője, or vosi rendelője. A Buda Kör­nyéki ÁFÉSZ iparcikkboltot üzemeltet, s várja a vevőket egy Tüzép-telep is. Crosbar telefon könnyíti a kapcsolatot az országgal, a Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet pe­dig módot ad a kölcsönök fel­vételére is. Még egy érdekesség Páty­ról : Békés István Pátyról írt leírását idézem, akinél jobban úgysem tudnám a mondandó­mat megfogalmazni: „Ügy tudom, nyelvészeink is megállapították, hogy a kör­nyékbeli magyar ajkú lakos­ság Páty on kívül sehol sem beszél a besenyőszármazékok­ra jellemző ő-ző nyelvjárással. Pátyon ma is »megöszik meggyet« ..., >>ha nem öszik mög, eltöszik röggelre ...« Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a községben számos fa- milia viseli a Besnyői, Besse­nyei nevelthez rokonuló Bes nyi családnevet.” Magam ma nem ezt tapasz­taltam. Megnéztem a telefon könyvben: csupán egy Besnyi nevű lakost találtam. Igaz; mindössze 78 előfizetőt tarta­nak nyilván, így tehát ez nem bizonyít semmit. Wolff Lajoa EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFOHM JELENTI lllésy Katalin jelenti: Az Ml-cs és az M7-es autópálya közös be­vezető szakaszán, a 10—13. kilométerek között lezárták a haladósávot a főváros felé vezető oldalon. A munkaterület mellett 80 km/h se­bességkorlátozás van érvényben. Az M7-es autópályán két helyen is lezárták a főváros felé vezető oldalt. A forgalmat átterelik a Balaton irányába tartó oldalra, ahol a forgalom két irányba halad. Az említett két pályalezárás a 73—81. és a 84—8S kilométerszelvények között van. Az M3-as autópályán a 42. kilométernél mindkét pályán egy rövid szakaszon a belső sávot zárták le karbantartási munkák miatt. A ll-es számú főúton a 39—41. kilométerek között burkolatjaví­tási munkákat végeznek, a hét végén is útszűkület, sebességkorláto­zás és előzés! tilalom nehezíti majd az előrejutást, A 30-as számú főúton Aszód után, a 47—49. kilométerek között szintén az útburkolati hibákat javítják. A forgalmat váltakozó irány­ban jelzőlámpa irányítja. A 1«. Csepel Kupa nemzetközi kerékpárosversenyt ezen a hétvé­gén rendezik meg, ezért szeptember 29-én és 30-án a Budapest—Soly­már 10. számú főút Uröm—Budakalász—Szentendre—Visegrád—Dömös— Esztergom—Tát—Zsámbék—Tök—Piliscsaba—Budapest útvonalon 10—15 óra között fokozott figyelmet kérünk a gépjárművezetőktől! ALAPÍTVÁNY A gyalogosközlekedés biztonságának javítását szolgáló alapítványt hozott létre Velence Nagyközség Közös Tanácsa és a Velencei-tó Környéki ÁFÉSZ. Az alapítvány létesítésének az a célja, hogy Velencén, a vasúti átjáró és a 70-es fő köz­lekedési út keresztezésében aluljáró építésével csökkentsék a balesetveszélyt, s növeljék a gyalogosok biztonságát. Az idén 5,5 millió forintot, jövőre 5 millió forintot használnak fel erre a célra. Az alapítványt kuratórium kezeli majd, s az dönt a felhasználásáról is. Az alapítvány összegéből készíttetik el a kiviteli terveket s magát a műtárgyat is. AZ ALKOHOL Egy hazai vizsgálat szerint az ittas vezetések számának növekedésével egyre nagyobb a részaránya azoknak, akik egyetértenek azzal, hogy egy pohár szeszes ital elfogyasztása után még nem veszélyes az autóvezetés. Szerintük a gyakor­lott gépkocsivezető — ha vezetés előtt megiszik 1-2 pohár italt — ugyanolyan jól vezet, mintha nem ivott volna. Ezzel szemben bizonyított tény, hogy már 0,3 ezrelék véralkohol- koncentrációtól (kb. 15 g elfogyasztott alkohol) kezdve már jelentkezik az alkohol hatása, mert ez a mennyiség már oldja a feszültségeket, gátlásokat és fokozott kockázatvállalásra késztet. A leggyakoribb szeszes Italok alkoholtartalma a következő: Az ital neve: Az alkohol tömege 100 g (kb. 1 dl) italban: sörök 2,4-4 g bor, pezsgő 8 g desszertbor 12,8 g vermouth 16 g kommersz likőr 24 g rum, whisky, gin 32 K kisüsti pálinka 40 g Portorico rum 48 g (Siska T.: Az ittas gépjárművezetéssel foglalkozó propaganda...) ♦ Az alkoholfogyasztást követő lebomlási idő letelte után csak akkor szabad nyomban újból járművet vezetni, ha a megivott alkohol mennyisége nem haladta meg az 50 gram­mot. Ennél nagyobb aikoholmennyiség esetén már jelentkez­nek a postalkoholos állapot tünetei. Túl a szédüléses állapo­ton, a legnagyobb veszélyt a reakcióidő jelentős megnöveke­dése jelenti. Tévhit, hogy a sör alkoholtartalma kicsi! Fél li­ter sörben kb. ugyanannyi alkohol van, mint fél deci pálin­kában. Ilyen mennyiségű alkohol lebontásához mintegy 3 óra szükséges. ♦ A járművezetők által alkoholtól befolyásolt állapotban okozott balesetek kimenetele mindig súlyosabb a nem ittas állapotban okozott balesetek kimenetelénél, különösen lakott területen kívül. A 0,8 ezrelék felett alkoholosán befolyásolt személyek által okozott balesetek körében a halálos kimene­telűek részaránya lakott területen belül eléri a 9 százalékot, nem ittasoknál 5,6 százalék: lakott területen kívül a 13 szá­zalékot, nem ittasoknál 9,1 százalék. ♦ Az ittas embernek egy baleset során mind járművezető­ként, mind gyalogosként sokkal súlyosabbak a kilátásai, mint a hasonló helyzetbe került józannak. Vannak olyan sérülé­sek, amelyek a józan embernél maradéktalanul gyógyulnak, az ittasnál viszont végleges bénulást vagy halált okozhatnak. Tanulságos, hogy ezek a kedvezőtlen következmények a vi­szonylag kevés, 1-2 ezrelékes véralkohol-tartalommal fordul­nak elő. Azaz abban a tartományban, amelyben a legtöbb ittassággal párosuló közlekedési baleset történik. ♦ Az alkoholos befolyás alatt álló gépjárművezetők kínosan ügyelnek arra, hogy betartsák a közlekedési szabályokat: rit­kán előznek, a kereszteződésekben különösen óvatosak, s — hacsak nem váltak gátlástalanná, vagy nem félnek a köve­téstől — óvakodnak túllépni a sebességkorlátozásokat, tehát nem akarnak feltűnni. Ha azonban kritikus helyzetben gyor­san kell dönteni és helyesen reagálni, e követelmények már meghaladják teljesítőképességüket, s ilyenkor okoznak bal­esetet. ...................... ♦ A gépjárművezetők úgy képzelik, hogy számos trükköt is­mernek az alkoholfogyasztás nyomán kialakuló véralkohol­szint „elvarázsolására”: olajos hal, forró kávé, hideg tej, sa­vanyú káposzta, erőleves fogyasztására esküsznek, mint a ki­józanodás biztos tippjére. Az igazság: az alkohol hatása sem­mivel sem csökkenthető, legfeljebb a véralkoholszint maxi­mális értékének eléréséhez szükséges idő módosul kis mér­tékben. LENGYEL DAIHATSU? A Daihatsu japán autógyár technológiájának felhasználásával 1600 köbcentis dízelkocsit szeretne gyártani a lengyel FSO autógyár — értesült a japán hírügynökség. A program belevágna az új lengyel kormány iparfejlesztési és modernizálási koncepciójába. Az FSO részéről már korábban is volt törekvés a Daihatsuval való együttműködésre, ami akkor azon bukott meg, hogy a japán kormány nem nyújtott exportgaranciát. Ezúttal azonban lengyel rész­ről abban bíznak, hogy a tokiói kormány nagyobb rugalmasságot tanúsít majd. A Daihatsu oszakai központjában a hírt őrömmel fogadták, de úgy tájékoztatták a Kyodót, hogy magától a lengyel gyártól még nem ér­kezett tí.iabb megkeresés hozzájuk. Az oszakai e-g azonban rsak úcv tudja elképzelni az együttműködést, ha a japán kormány közremű­ködik a beruházásban és hitclnyújlásban. Balesetmentes közlekedést, jó utal kíván: M. Nagy Péter t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents