Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
1989. SZEPTEMBER 28., KEDD 3 0 MONDTA Miként és mire Tíz esztendeje, 1979-ben jött létre a SZÉT A, azaz a Szegényeket Támogató Alap. Illegális szervezet volt, ma már legális. Egyik megalakítója, szellemi vezér» Solt Otília, akivel interjút folytatott a Rádió- és Televízióújság (89/39.) munkatársa. A hírlapíró ugyan „egy szociálisan süket és vak világban” látja közelmúltunk bajait és jelenünk gondjait, S. O. azonban tárgyilagos. Ö, szakember lévén, pontosan tudja, a szegénység „ötezer éves”, azaz szinte egyidős az emberek közösséggé szerveződésével. És mindenhol létezik. Hasonló tárgyilagossággal beszél arról is, ami napjainkat sajnálatosan jellemzi. Azt mondta: „Kár arról vitázni, hogy Szociális Állam legyünk-e, vagy pedig Nagy Liberális Be Nem Avatkozók.” Telitalálat! Már ami napjainknak a legkülönbözőbb színezetű köntösökbe öltöztetett politikai frazeológiáját illeti. Szavak, szavak, szavak: mennyi van belőlük! Ha ezen múlna, de sajnos, nem ezen múlik, akkor máris itt lenne a megoldás-megváltás valamennyi szegénynek. Csakhogy a ráolvasás sokkal-sokkal kisebb bajokon sem segít, nem hogy a társadalom testén fekélyként terjedő szegénységen. Tettek, határozott lépések, s még előbb: pontos elképzelések kellenek ahhoz, hogy valami mozduljon. S itt is félreérthetetlenül fogalmaz S. O.. mert az előbb idézett mondatot, a kár vitáznit azzal folytatja: „Az a kérdés, hogy a társadalom maga miként képes berendezkedni, szerveződni.” _ Valóban ez a kérdés! S talán még az, hogy — megtoldva a szociológusnő szavait — miként és mire rendezkedik be, szerveződik meg a társadalom. Ebben a hazában ugyanis már rengeteg formája, módja volt a „szegénygondozásnak” ebben a században: a hatás ismeretes. Gyanítjuk, hatalmas társadalmi presztízse lesz azoknak, akik szembenéznek a szegénységgel, s tettekkel tanúsítják: tudják, mit akarnak. Nem észlelünk valami nagy tülekedést... KLIENS A nemzet szolgálatára vállalkozva Nem lesz nagyobb szabadsága interjú Németh Miklós miniszterelnökkel (Folytatás az 1. oldalról.) nám meg. Néhány tényt viszont feltétlenül meg szeretnék említeni. Az év elején fájdalmas, a lakosság élet- színvonalát terhelő. intézkedésekkel sikerült elhárítani a küszöbönálló pénzügyi ösz- szcomlást. Júniusban újabb, hasonló jellegű lépésre kényszerültünk. Közben olyan külpolitikai-külgazdasági orientációt alakítottunk ki, amelynek gyümölcsei őszre beértek, és lehetővé tették idén a gazdaság működőképességének fenntartását. Most is gigászi harc folyik a gazdaság működőképességének fenntartásáért, és ez a küzdelem mindmáig eredményes. Jórészt ennek köszönhető, hogy partnereink, közöttük a vezető nyugati hatalmak is bizalmat tanúsítanak a magyar kormány iránt. Kiszámítható, a nemzeti érdekeket követő és más nemzetek érdekeit nem sértő külpolitikai lépéseinkkel olyan feltételeket teremtettünk, amelyek közepette a vezető nyugati hatalmak készek támogatni a kormányt. Csak képesek legyünk ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására! ■ És képesek leszünk erre? — Bízom benne; mi ezen dolgozunk. A kormány világos stratégiai irányvonalat követ, amelyet akciókkal is alátámaszt. Az év elején a kormánynak politikai tőkét kellett gyűjteni a mozgásképesség megszerzéséhez. Ezt megtette, és most van olyan politikai tőkéje, amellyel gazdálkodhat. Igaz, sokan támadnak bennünket, de mégsem érezzük magunkat egyedül. Nap mint nap érezzük az ország sorsáért aggódó emberek támogatását. Ez komoly erőt ad, amit nagyban növelj hogy a parlament is sokat segített konstruktív kritikájával, ösztönző iránymutatásával. H Ezt a parlamentet viszont számos kritika érte az utóbbi hónapokban, sokan még a legitimitását is kétségbe vonják ... — Ezt persze mindenki megteheti. De ezzel a „semmi sem érvényes” alapállásra helyezkedik. És akkor csak azon lehet vitatkozni, ki kit és miért tekint kevésbé legitimnek, mint saját magát. Vagyis a legitimitáshiány megszüntetése csak együttműködve, a demokratikus átmenetben történő előrehaladással Szakmai nap a BNV-n A vevő házhoz jön A kőbányai vásárvárosban hétfőn megkezdődtek a szakmai programok, folytatódott a sajtótájékoztatók sora. Elsőként a görög kiállítók tájékoztatták az újságírókat. Emmanuel Kalpadakis, Görögország budapesti nagykövete elmondta, hogy Görögország támogatja hazánk csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez, amelynek hazája 1981 óta tagja, ám azóta is arra törekszik, hogy fenntartsa, sőt élénkítse kapcsolatait Magyar- országgal. A két ország kereskedelmi forgalmának adataiból kitűnik, hogy Magyarország évek óta mintegy háromszor annyit exportál Görögországba, mint amennyit vásárol onnan. Tavaly például 65 nvl- lió dollár értékben szállítottunk, s mindössze 16 millió dollár értékben vásároltunk Görögországból. A görög üzletemberek érdeklődése a magyar piac iránt jelentősen megnőtt — hangzott el a tájékoztatón —, s bíznak abban, hogy rövidesen több új vegyes vállalat születik, és importrendszerünk további liberalizálása is kedvezően hat a két ország együttműködésére. A vásáron az üzletemberek folytatják azt a tárgyalást, amelynek értelmében a Che- mokomplex Külkereskedelmi Vállalat részt venne a görög- országi gázprogram megvalósításában. A Helia Társaság sajtótájékoztatóján újdonságokkal ismerkedhettek meg a résztvevők. Otthoni használatra szánt, elemmel működő speciális berendezést mutattak be, amely- lyel a kozmetikumok a bőrbe masszírozhatok. Arra számítanak. hogy ebből nagyobb tételeket értékesítenek külföldön is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői elmondották, hogy az idei élelmiszerexport várhatóan eléri az 1,8 milliárd dollárt, és mindehhez csupán 800-900 millió dollár értékű importra van szüksége az ágazatnak. Az élelmiszeripar legnagyobb vásárlója az NSZK, ahol főként a kiemelkedő minőségű, esztétikus csomagolású és hosszabb eltarthatósági idejű termékek a kelendőek. Ar»a számítanak, hogy a vásáron díjakat nyert újdonságokból többet megrendelnek hagyományos és új partnereik. A napokban felvett diplomáciai kapcsolat a vásáron is érezteti hatását a magyar—izraeli gazdasági együttműködésben. A BNV-n az egyik legnagyobb érdeklődést kivál tó izraeli Bar-tex cég biztató tárgyalásokat 'folytat több magyar ipar- és kereskedelmi vállalattal. Ha úgy látják, hogy a magyar piac fogadóképes termékeikre — főként a háztartások mindennapjait megkönnyítő cikkeket, kozmetikai termékeket és játékokul kínálnak —, tőkével is társulnak termelő és forgalmazó vegyes vállalatok létrehozására. lehetséges. A kölcsönös vádaskodás nem lehet célunk, de eszközünk sem. Ez annál is fontosabb, mert a közvéleményben jelen van a keserűség, a kiábrándultság, ugyanakkor a türelmetlenség és az illúziókergetés is. Dinamikus vállalkozásélénkítő lépéseket sürgetnek és nem veszik észre, hogy a gazdálkodás mostani körülményei között ezek csak fokozatosan építhetők fel. Sokan már előre óvnak attól, nehogy újabb áremeléseket hajtson végre a kormány, mert a nép türelme véges. Én ennek tudatában vagyok, de bízom abban, hogy a nép megérti: a szorító intézkedések, az áremelések — amelyeket döntően nem a kormány határoz el — helyzetünkből, és nem a kormány szándékaiból fakadnak. Tudom, hogy az átalakulás fájdalommal jár és azok, akik ezért támadnak bennünket, egyről megfeledkeznek: pontosan az előző kormányok ijedtsége, bizonytalansága, egy helyben toporgása juttatott bennünket ilyen helyzetbe. És soha ne felejtsük el: ha az elkeseredés hulláma elszabadul, ha azt felkorbácsolják, akkor elveszítjük az átalakulás minden esélyét. Pl Egyesek a kormány szemére hányják, hogy nincs programja. Sokan azt tartják, hogy a kormány éppen ezért kapkod. Mások azt mondják, hogy egy kormányprogram készítése eleve irreális vállalkozás. hiszen a kormány legfeljebb jdvö év júniusáig van hivatalban. ön hogyan látja ezt a kérdést? — Erre először is kérdéssel válaszolok. Csak nem olyan típusú programot hiányolnak, amelyeket a korábbi kormányok meghirdettek ugyan, de egyikük sem tudta teljesíteni? Ilyen típusú, tértől-idő- ' töl független követelményeket tartalmazó programokra nincs szükség. Olyan program, amely „felülről” követelményeket ír elő, nem illik az átalakuló gazdasági és politikai feltételekre. Nem is beszélve arról, hogy az új nemzetközi követelményekhez sikeresen alkalmazkodó országok sohasem követelményeket tartalmazó programokat, hanem stratégiai irányvonalat és az azt alátámasztó, hitelesítő akciósorozatot fogadták el. Ezért a magyar kormány szakított a korábbi gyakorlattal. Stratégiai irányvonala van, amelyet akciók hitelesítenek. Számunkra ez a következetesség és a tervszerűség ismérve. A kormány stratégiai céljai világosak. Politikailag: demokratikus, kórunk Európájához méltó állami, társadalmi berendezkedés kiépítése. Gazdaságilag: a vegyes tulajdoni szerkezetű piacgazdaság. Társadalmilag: egy új típusú polgárosodás. A megvalósítás nehézségei viszont óriásiak. Az örökölt nehéz helyzetben sokan csodákat, vagy legalábbis azonnali eredményt hozó intézkedéseket várnak. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy csodák nincsenek, és 40 év szőnyeg alá söprésének „eredményét” egyik napról a másikra nem lehet felszámolni. Ezen a nyomvonalon megindultunk. Törekvéseinket jelentős nemzetközi erők és hatalmak is elismerik és támogatják. Ez a történelmi szükségszerűség a jelenlegi helyzetből kiolvasható, ezért a kormánynak kötelessége ezt a tendenciát nemcsak megfogalmazni, hanem gyakorlati politikájában érvényesíteni is. A választások majd eldöntik, hogy milyen kormány alakul. Biztos, hogy koalíciós kormány lesz, és remélem, hogy olyan nemzeti nagy koalíció, amely minden számottevő politikai erőt tömörít. A feladat ugyanis olyan óriási, hogy meghaladja egy párt erejét. Persze az is lényeges, miként alakulnak a koalíciós arányok. Egy azonban biztos: az új koalíciós kormánynak stratégiai nyomvonalának megválasztásában nem lesz a mainál nagyobb szabadsága, ha a nemzet szolgálatára vállalkozik. (J Bírálatok érik a kormány külpolitikáját Is. Azt mondják, hogy veszélyes az olyan helyzet. amikor egy országnak távoli szövetségesei és közeli ellenségei vannak. Ml erről a véleménye? — Ezt a legjobb esetben is a helyzet tökéletes félreértésének tartom; a legrosszabb esetben pedig ez a vélemény nem más, mint a kormány reformtörekvései elleni támadás burkolt formája. És mindenképpen durva leegyszerűsítése a rendkívül összetett külpolitikai aktivitásnak. A világ számottevő hatalmai Keleten és Nyugaton nemcsak deklarálták a kormány reformtörekvéseivel való egyetértést, hanem ahhoz konkrét segítséget is adnak, egyenrangú partnernek elfogadva bennünket. Ezt a segítőkészséget nem szabad lebecsülnünk, mert ebben az évszázadban ez idáig ilyen fokú együttműködési készséggel nem találkozhattunk. Ami pedig a közeli ellenségekre utalást illeti, ez a minősítés végzetes félreértés. Vannak új keletű vitáink a szomszédos országokkal több évtizedes problémákról, vannak feszültségpontok. Ezekről jobb, ha nyíltan beszélünk, mintha hallgatunk róluk, ahogy ez korábban történt. Így legalább van esélyünk a megoldásra. Ugyanakkor a leghatározottabban visz- szautasítottuk és utasítjuk a magyar belügyekbe történő beavatkozás minden kísérletét. A kormány ilyen szempontból egyértelmű helyzetet teremtett. KEVESEBB A KÖZÖS KALAPBA Borítékolt lépések Képzeljünk el egy papírhegyet. Ha az utolsó cetlit is elhordták, tíz és fél ezer tonnát kellett elmozdítani. Ennyi készül Szentendrén, a Papíripari Vállalat papírgyárában. Fantáziánk szárnyalását még ne kössük gúzsba, gondoljuk el, mennyi lehet 450 millió boríték? Ha egyetlen, nem is a legnagyobb üzemben ennyi boríték készül, miért keressük hiába a boltok polcain azt a néhány darabot, amire kis háztartásunkban éppen szükség van? — Furcsa helyzetben vagyunk az idén. Egyrészt nem tudunk annyit gyártani, mint amennyi elkelne, másrészt legnagyobb vevőnk, a Piért, fizetési gondokkal küzd, lemondott több megrendelést — mondja Tóth Gyula termelési osztályvezető. — Való igaz, óriási a hiány a borítékpiacon. A sok új vállalkozás révén megnőtt a kereslet. O Növelhető-e a gyár kapacitása? — A gépek teljesen leterheltek. Új berendezések vásárlásához sok pénz kellene, de a vállalatnak nincs. A megvalósított nagyberuházások — Szolnokon, Dunaújvárosban — 1995-ig lekötik a fejlesztési alapot, új beruházásra csak azután kerülhetne sor. Addig persze nem várhatunk, más lehetőségek után kell néznünk. Q Úgy hírlik, külföldi cégek érdeklődnek, tőkét kínálnának. Igaz ez? — Rengeteg olyan hazai kuncsaftunk is van akik szeretnének borítékhoz jutni és ezért beszállnának a termelésbe. Vállalnák a gépbeszerzést. „Csak” a munkaerőt és a termelési infrastruktúrát kérnék tőlünk. Ugyanakkor valóban jelentős a külföldi figyelem is irántunk, a közelmúltban járt itt például a kanadai nagykövet. Kanadai cégek kértek tőle információt az üzemünkről, a felszereltségünkről, • Innovációs parkok Fejlesztőket keresnek Megkezdték az Innovációs Parkok Magyar Szövetségének szervezését. A Budapesten működő Innotech Műegyetemi Innovációs Park pedig felvételét kérte az Innovációs Parkok Nemzetközi Szövetségébe. Az Innotech képviselte Magyarországot a nemzetközi szövetség múlt évben Franciaországban megrendezett IV. közgyűlésén, s beszámolót küldenek a hazai parkok helyzetét elemezve az idei, Ausztráliában megrendezendő V. közgyűlésre is. Pálmai Zoltán, az Innotech igazgatója arra adott választ: milyen helyet foglalnak el az innovációs parkok a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységben. — Az Innovációs Parkok Magyar Szövetségét kilenc különféle jogállású társasággal hoztuk létre — mondotta. — E kilenc innovációs park között található gazdasági, betéti, korlátolt felelősségű és részvénytársaság is. Valamennyi szervezet a 80-as évek második felében jött létre. Ez mintegy folytatása volt annak, hogy a lényegében csak alapkutatással foglalkozó akadémiai vagy önálló intézmények egyre több alkalmazottkutatási, illetve fejlesztési munkát vállaltak el. Az ipari kutatóintézetek általában kutató-fejlesztő vállalatokká alakultak. Az egyetemi kutatóhelyek, tanszékek is egyre több gyakorlati, vállalati jellegű fejlesztő munkát végeztek. Ezekből a bevételekből ellensúlyozzák az állami támogatás csökkenését. E változásnak jó oldala is van, hiszen közvetlenül eladható, hasznosítható fejlesztések kötik le a kutatói kapacitás egy részét. De megfigyelhető az alapkutatás színvonalának visszaesése is. Az innovációs parkoknak ugyanakkor nem az egyik, hanem a fő feladatuk a tudományos eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazása, hasznosítása, a különféle ötletek kifejlesztése. Mivel a kutatási eredmények gyors hasznosítása országos érdek, különféle dotációkkal, adó- kedvezményekkel, alapítványokkal támogatják tevékenységüket. Természetesen azok a gazdálkodók is visszajuttatnak pénzt a parkoknak, akik az új, korszerű termékekkel, szolgáltatásokkal jelentős profitra tesznek szert. Az Innotech elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem kutatási eredményeinek hasznosítását tűzte ki célul. Telephelyünkön ugyanakkor műhelyt, gépi és műszeres hátteret adunk a különféle ötletekkel jelentkező kisvállalkozásoknak is. A Debrecenben működő park többek között vákuum- és lézertechnikával, biológiai eljárásokkal foglalkozik, a miskolci számítógépek és számítógépes programok fejlesztésével, forgalmazásával, különféle találmányok képviseletével, a szegedi a biotechnológiával, környezetvédelmi berendezések fejlesztésével, a veszprémi a vegyipari kutatásokkal, fejlesztésekkel. Általában egyetemekhez, kutatóintézetekhez kapcsolódnak a parkok, és ezek tudományos eredményeihez keresik meg a fejlesztőket, gyártókat. Szükség van-e a málnatermesztok szövetségére? Partner kell hozzá Hogyan szüntethetők meg a málnaháborúk? Törvényszerű-e, hogy hol a termelő, hol a feldolgozó szája íze keseredjen meg a felvásárlás körüli zűrzavar miatt? Vissza lehet-e adni a szerződés becsületét? Segít-e a gondokon a málnatermesztők összefogása? Még sorolhatnánk a kérdéseket, amelyek esztendők óta foglalkoztatják a gazdákat. Lapunk azonban a tudósításon túl többre is vállalkozik: kezdeményezzük a málnatermesztők szövetségének megalakulását. Ehhez partnereket keresünk. Az együttműködés alapkoncepcióját a Pest Megyei Hírlap szombati számában ismertetjük részletesen. A TISZA VASVÁRI ROBBANÁS Nem okozott szennyezést Mérhető környezetszennyezést nem okozott a térségben a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a múlt hét szerdán bekövetkezett robbanás. Erről Tóth József, a Tiszántúli Környezetvédelmi és gyártási színvonalról. Egy francia üzletfél pedig, akinek a mienknél ötször-hatszor nagyobb gyára van odakint, már az ajánlaton dolgozik. Az lenne a célja, hogy magyar közreműködéssel jusson be a szocialista országok piacaira. Várhatóan még ebben a hónapban dűlőre jutunk. @ Bealkonyul a hazai mamutcégeknek. Terveznek-e változást a Papíripari Vállalat háza táján? — Pontosan felmértük lehetőségeinket. helyzetünket, az elképzeléseket. Jövő év július l-jétől teljesen önelszámolók lesznek a gyárak, a kigazdálkodott nyereségeknek csak egy része kerül majd „közös kalapba”. Az új közös üzlet az ÁPISZ- szal folyamatosan bővülő jó kapcsolat bizonyítéka. A gyár területén felépített bolt hamarosan megnyílik. A szemre is igen mutatós, oszlopos, csúcsos kis épületben levő Ápisz-ban nemcsak a gyár termékeit árulják ugyan, ám azokból mindig megfelelő folyamatos ellátást ígérnek a szentendrei „papírosok”. Borítékból sem lesz tehát hiány. D. G, . Vízügyi Igazgatóság vízminőség- és tájvédelmi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy miután a tűz következtében a levegőbe jutó gázokat a szél Hajdú-Bi- har irányába sodorta, azonnal megkezdték a levegő, a víz és a növények vizsgálatát. Repülőgépről különböző magasságokban vizsgálták a levegő széndioxid-, klór- és foszfortartalmát. Megállapították, hogy az a határértékek alatt van, s a korábbi adatokhoz képest nem változott. A Keleti főcsatornából, a Hortobágy folyóból, a Nyugati főcsatornából és a környező halastavakból vett vízminták is azt tanúsították, hogy a levegőből esetlegesen lehulló szennyeződés nem okozott savasodást. Az Alkaloida Gyár közvetlen környezetében a robbanást követő hajnalon a növényekről vett harmatminták ugyan enyhe savasodást jeleztek, ezt azonban híg mész- oldatos permetezéssel a gyár szakemberei közömbösítették. Az érvényes vízvédelmi terveknek megfelelően a gyárból kijövő szennyvizet elzárták, azt három hétre tározókban visszatartják. A TIKÖVIZIG szakemberei a vízminőséget továbbra is folyamatosan vizsgálják. Tóth József osztályvezető szerint a tiszavasvári robbanás következtében a debreceni ivóvizet semmilyen szennyeződés veszélye nem fenyegeti.
