Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

K&fcs&nes k®skáz®fvheSés Ha dip mi termelés helyett polgári cikkek Szerkezetváltás * az ipara üzemekben Az Ipari Minisztérium fel­mérése szerint a következő há­rom évben körülbelül 30-40 százalékkal csökken a hadi- technikai termelés. A Szovjet­unióba irányuló exportban már jövőre legalább 45 száza­lékkal kevesebb ilyen jellegű terméket kell szállítaniuk a magyar iparvállalatoknak, részben az ottani fegyverzet­csökkentés, illetve az ellentéte­lül szolgáló gyártmányok irán­ti hazai igénycsökkenés miatt. Ez a fajta átrendeződés jó né­hány nagyvállalatunkat érinti, különösén a szerszámgépipar­ban, a híradástechnikai és a számítástechnikai ágazatban, valamint a műszeriparban sür­gető a gyors szerkezetváltás. A Mechanikai Művek a vé­delmi célokat szolgáló terme­lést továbbra is fontos munká­jának tekinti, ám a hadiipari megrendelések visszaesése nyomán jelentős kapacitásaik szabadulnak jel. Ezért új pia­cokat keresnek. A svéd Nitro- nobel cég számára például bá­nyászati robbantór.nyagok-t készítenek, az idén már több tízmillió forint értékben ex­portálnak belőle. A nyereség jó részét a műszaki színvonal továbbfejlesztésére fordítják, s bővítik ilyen jellegű kapacitá­sukat. A közelmúltban az ipu'i robbantóanyagokból egy min- taszállíímányt az NSZK-ba ’S küldtek, s most várják a na­gyobb megrendelést. A polgári életben hasznosít­ható termékek arányának nö­velésével igyekszik megőrizni pozícióit a Gödöllői Gépgyár. Eddig főleg páncélosok nagy­javításával és harckocsi-főegy­ségek előállításával foglalkoz­tak. Most olyan külföldi cé­gekkel keresnek kapcsolatot, amelyektől a termelési struk­túra változtatásához technoló­giákat is vásárolhatnak. Ter­vezik egy magyar—osztrák közös vállalat létrehozását a külföldön igen keresett és ked­vező áron eladható, kívül-be- lül műanyaggal bevont alumí­niumcsövek gyártására. A szükséges gyártósorokat egy NSZK-beli cégtől lízingelnék. A csövekből egyébként víz- és gázvezetékeket építhetnek a felhasználók. A külföldi meg­rendelésektől függően, néhány év alatt három ilyen gyártósort is munkába állítanának a gö­döllőiek. Munkás és tulajdonos egy személyben Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen került sor szombaton az MSZMP Pest megyei pártértekezletére, ahol a 36 ezer 900 párttag képviseletében megválasztott 522 küldött kilencvenhárom százaléka kezdte meg egész napos munkáját. Az eseményen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP elnöke is. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentésének meghallgatá­sa, az ügyrendhez kapcsolódó viták lezárása után Hámori Csaba, a Pest megyei pártbi- zgttság első titkára fűzött szó­beli kiegészítést az írásban közreadott anyagokhoz. Többek között elmondta, hogy erős a hajlam a szélsőségekre, mely­nek egyik pólusán' megjelenik az elvakult kommunistaelle- nesség, a másik póluson pedig a bigott szaktásság. Az álbalol- dalí radikalizmus hívei a hely­zetért elsősorban a reformerő-, két hibáztatják. De a válságért, az elmúlt negyven év minden vétkéért az ellenzék mérték­tartó erői is az MSZMP-t teszik felelőssé. Ebben a közhangu­latban a páttagság egy része múltját elveszítettnek, jelenét bizonytalannak éli meg — ön­bizalom nélkülivé, hitében is megrendültté vált. Pedig tény, hogy az MSZMP kezdemé­nyezte s tette meg az első lé­pést a politikai, a hatalmi vi­szonyok megváltoztatására. Ez alatt azonban nem a hatalom átadását, hanem a hatalom megosztását érti, a reformok politikai intézményeinek kiépí­tésével is teret biztosítva a tár­sadalom demokratikus önszer­veződéséhez. A mai, átmeneti időszakban — az újat építő és ugyanakkor válságot megoldó periódusban EZ TÖRTÉNT A Pest megyei pártértekezlet résztvevőit Hámori Csaba kö­szöntötte, majd a küldöttek Pováz3on Sándor, dr. Benikovics Gyula, dr. Fábián Ferenc, Nicdermüller Ferenc, Pajor Imre és Zimányi László személyében levezető elnökséget választottak, amelynek tagjai felváltva elnököltek. Első napirendi pontjént Habony István terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, amelyhez Magyar! Mi- hályné szólt hozzá. Ezt követően megkezdődött a vita az ügy­rendről és megválasztották a munkabizottságokat. A Jelölő­bizottság vezetője Tavaszi József, az ügyrendi bizottságé Pová- zson Sándor, a szavazatszámláló bizottságé Rusz István, a szerkesztőbizottságé pedig Bárd András lett. A pátértekezlet úgy döntött, hogy a korábbi javaslattól eltérően a megyéi pártbizottság küldöttnek meg nem választott tagjai csak ta­nácskozási joggal vesznek részt a közös munkában. Ezt követően Tavaszi József ismertette azt a négy változatot, amelyek a két pártértekezlet közötti időben a megszűnő me­gyei pártbizottság helyett megalakítandó testület esetében szó­ba jöhetnek. A harmadik napirendi pont keretében az előzetesen Írásban kiadott anyagokhoz Hámori Csaba fűzött szóbeli kiegészítést, majd megkezdődött a vita, amelyben többek között részt vett: Ónodi István, Csobai László, Koncz Dezső, Komáromi Gyula, Fazekas László, dr. Marczell Mihály, Varga Lajos, Raeskó Ká­roly, Sz. Tóth Imre. Horváth György, dr. Bernáth Tibor, Zi­mányi László, Laczkő János, Véghelyi Sándor, Viola Zoltán, Reisz Ferenc, dr. Eodó Agnes, Józsa László, Fejérdi Győző, Dézsi Ferenc, Novák László, Doleschall Sándor, Mátrai Ferenc, S^ibó Ferenc, Szemethy Lászlóné, Habony István, dr. Fábián Ferenc, Nagy Vilmos, Körösfői László, Hemela Mihály, Raffal Sándorné, Czakó Imre, Kovács Illés, Balogh László, Rékasl Ti­bor, Farsang István, Nagy Sándorné, Movik Lászlóné, Pász­tor Béla, dr. Buncsák Jenő, Mészáros Lajos. Kulcsár László, dr. Kiss Jenő, Papp József, dr. Bárdos József. Miakich Gá­bor, Mezei Zsuzsanna, dr. Ujj Béla, Szlvi József. A vitában felszólalt Nyers Rezső is. Az elhangzottakra Hámort Csaba válaszolt, majd Bárd And­rás terjesztette elő a szerkesztőbizottság javaslatát a pártérte­kezlet állásfoglalására. A különböző témakörökben kisebb- nagyobb vita után döntés született. Végezetül a megyei pártértekezlet második fordulójáig mű­ködő ügyvezetöség megválasztására került sor. A pártértekez­let résztvevői nyílt szavazással úgy döntöttek, hogy a szemé­lyi kérdéseik megvitatását is nyilvános ülésen folytatják. A je­lölőbizottság javaslatát Tavaszi József ismertette. A szavazó­lapra elnökként Hámori Csaba, az egy elnökhelyettesi posztra pedig Nagy Sándorné és Csobai László neve került fel. A titkos szavazás végeredményét Rusz István ismertette. Eszerint a «1 leadott és a 437 érvényes szavazatból 4U-gyel Hámori Csabát megválasztották az ügyvezetöség elnökének. Az elnökhelyettes Csobai László, a megyei pártbizottság munka­társa, a reformkori küldöttcsoport szóvivője lett 221 szavazat­tal, míg Nagy Sándornéra 198-an voksoltak. A pártértekezlet első fordulója Hámori Csaba zárszavával ért véget. — különösen fontos a helyi vi­szonyokban a megoldást . se­gítő szándékok és akaratok ér­vényesülése, intézményesülése. Hiszen az önkormányzatok a belpolitikai egyensúly egyik alapját képezik. Ezért fontos — ahogy Hámori Csaba külön is kiemelte — az önkormány­zati tulajdon megteremtése, az ahhoz szükséges jogi kere­tek megalkotása. Azzal a szán­dékkal, hogy a vidéken élő em­berek problémáira irányuljon a figyelem, mert gondjaik meg­oldását a jövőben nem kezel­hetik másodrendű kérdésként. Az sem közömbös, hogy a de­mokrácia intézményes feltéte­lei. a központi és a helyi hata­lom között miként épülnek ki. A demokratikus átalakulás egyik feltétele az alulról épít­kező, önkormányzati alapon működő társadalom létrejötte. Ehhez azonban a közigazga­tás reformjára van szükség. De .az biztos, hogy az első lépésben a városok, községek önkor­mányzata vár erősítésre. így a megye nem lehet majd más, mint az önkormányzatok szö­vetsége. Az elmúlt hónapok megyei pártvitái arra engednek követ­keztetni:-az aktív, a politizáló -párttagság döntő többsége egyetért a gyökeres változtatá­sok szükségességével. Ez kell, hogy 'hitet adjon a kongresz- szuson a várható politikai üt­közethez, melynek tétje. a párt eszmei, jszervezeti új jáépítése — egy új, szocialista típusú párt létrehozása. Amely nem hatalmi, hanem politikai té­nyezőként kíván részt venni a (Folytatás a 3. oldalon.) Történelmi tapasztalatok cá­folják azt az előítéletet, mely szerint a munkavállaló nem képes tulajdonosként működ­ni — mondotta az MTI munka­társának érdeklődésére Makó Csaba szociológus — a Magyar Tudományos Akadémia Szocio­lógiai Kutató Intézetének igaz­gatója —, aki most összegezte a munkavállalói tulajdonlás lehetőségeit és akadályait, gaz­dasági, társadalmi hatását elemző kutatásait. Hazai és külföldi — köztük az amerikai egyesült államokbeli, svéd, ju­goszláv, izraeli példák bizo­nyítják — hangsúlyozta — nem kizárt, hogy a munkavál­lalók, a munkáltatók, a veze­tők egyben tulajdonosok is le­gyenek. A munkavállalói tulaj­donlás biztonságot ad a mun­kavállaló számára, hiszen ha netalán kikerül a munkaerő- piacról, például munkanélküli­vé válik., az anyagi helyzete nem rendül meg. A tulajdonos alkalmazott keményebben dol­gozik, jobban törődik vállala­tával. Ugyanakkor vizsgálatok so­rán kitűnt az is, hogy a szak- szervezeti vezetők többsége szerint a munkástulajdon mű­ködését kísérő érdekkonfliktu­sok sohasem lesznek kibékít- hetők. Elképzelhetetlen, hogy a munkás egy személyben ve­zető is legyen. Ügy vélik, a részvénytulajdonlás lehetősé­ge csupán a tulajdon illúzió­ját nyújtja a dolgozóknak, a tényleges ellenőrzés reménye nélkül. Ismert közgazdászok szintén szkeptikusan nyilatkoztak a munkástulajdon életképessé­géről. A dolgozói tulajdon működésében megjelenő új tí­pusú társadalmi és irányítási megoldásokkal szemben a gazdasági élet egyes kulcsin­tézményei, például a bankok kevéssé nyitottak. A hitel és a bankkölcsönök általánosan megkövetelt feltétele a hie­rarchikus és szilárd vezetői struktúrák megléte és funk­cionálása. Az igazgatótanács­ban megjelenő dolgozói kül­döttek, sőt a vállalat fejlesz­téséről szavazó dolgozók ugyanis a bankok számára azt jelentik, hogy a vállalati dön­tésekben laikusok, vagyis nem- kívánatos személyek kapnak szerepet. A munkavállalói tulajdonlás ellentmondásainak, problé­máinak megismerése gazdasá­gunk fejlődésének jelenlegi szakaszában különösen fontos. Országunkban az utóbbi idő­ben jobbára csak a nehéz gaz­dasági helyzetbe jutott válla­latok ajánlották fel dolgo­zóiknak: részvények vásárlá­sával legyenek a vállalati tu­lajdon részesei. Ily módon igyekeztek javítani a vállalat gazdasági teljesítményét, meg­őrizni munkásaik létszámát. Szükséges lenne azonban, hogy egyre több vállalatnál tegyék lehetővé a munkavál­lalói tulajdonlást, mert ez nemcsak a tulajdonformákat, hanem a foglalkoztatás lehe­tőségét is bővítené. Már a mostani időszakban is előse­gíthetné az erőforrások meg­felelőbb hasznosítását, s a piacgazdaság, a valódi verseny kialakulása után pedig még hatékonyabb eszköz lehetne. Figyelembe kell venni azon­ban, hogy a tulajdonformá­ban bekövetkező változások nem vezetnek jelentős ered­ményhez, ha nem következik be változás a munka szerveze­tében, irányításában, a társa­dalmi partnerek gondolkodá­sában. érdekviszonyaiban, az érdekképviseletben. Számosán ügy vélik, hogy a dolgozói tulajdon sikeres alkalmazásához szükséges egyik legfontosabb és legne­hezebben megteremthető fel­tétel: a vezetés és a dolgozók kölcsönös kockázatviselési ké­pességének kialakítása. Az elnökök — ezúttal nem az elnökségben BOPOUnKM m- : ; V ® Célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat-tervezetének bevezetőjeként közzétett Történelmi utunk tanulságai című összegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szerepelne — javasolja az összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom. • Pártértekezletet tartot­tak a hét végén Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében is. ® Az Európa Tanácsban rendkívüli hatást váltott ki a magyar kormány döntése az NDK-menekültek ügyében, nyilatkozta egyebek között Habsburg Ottó. O A ké­tes kompromisszumokra mindenkor hajlamos, lényegileg sztá­linista kormányzat maga is csatlakozott azokhoz a törekvé­sekhez, amelyek a progresszív munkás- és népmozgalmi ha­gyományok kiiktatását tűzték ki célul — ez a véleménye a Baloldali Alternatíva Egyesülés Egyeztető Bizottságának. • A magyarországi cigány szervezeteknek Szűrös Mátyáshoz és Kukoretli Istvánhoz eljuttatott nyílt levelével kapcsolatban a Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága meg­állapítja, hogy a magyarországi cigányságnak e levélben meg­fogalmazott követelése jogos és megalapozott. # Szükséges, hogy az állam szavatolja az etikai és nemzetiségi kisebbsé­geknek: maguk dönthessék el, kisebbséginek vallják-e ma­gukat — hangsúlyozták azon a fórumon, amelyet a hazai ki­sebbségek jogegyenlőségéről rendeztek szombaton Budapes­ten. Q A Magyar Függetlenségi Párt az ország számos váro­sában — így Vácott is — kiépítette már szervezetét, a párt tagsága azonban a választásokig titkos — jelentette ki Hor- nyák Tibor pártelnök. ® A Szabad Demokraták Szövetsége, amely — mint ismeretes — nem írta alá a sarkalatos törvé­nyekkel foglalkozó háromoldalú politikai tárgyalásokat lezáró megállapodást, népszavazást kezdeményezett a tárgyEdások vi­tatott kérdéseiről. 9 A Megamorv Petőfi Bizottság; közelmény- ben jelentette be, hpgy a vizsgálat megerősítette a korábbi eredményeket, s így minden kétséget kizáróan Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Barguzinban. PEST MEG YEI Befejező sc-if a pártértekezlet első ferduféja GeiöSiöa XXXIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM 19S9. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ Nem elég megújulni, új pártra van szükség Hétfőn tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Inté­ző Bizottsága szeptember 25-ére, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. Javasolja a testületnek, hogy vitassa meg a kong­resszusi beszámolót, foglal­jon állást a párt program- nyilatkozatának tervezeté­ről, tájékozódjon a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és alakítsa ki álláspontját a nemzeti megbékélésről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents