Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

1989. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT A tűztoronytól a haranglábig Makett-Magyarország az Atlaszparkban A minap egy csehszlovák turista különös kérdéssel fordult a törökbálinti postán az egyik ablak mögött ülő hölgyhöz: a Mini-Magyarországot kereste. Kiderült, hogy az egyik csehszlovák ifjúsági lapban jelent meg egy cikk a makettországrúl. Ennek alapján került a ha­zánkba látogató férfi Törökbálintra, ám ott nagy csa­lódással kellett tudomásul vennie, hogy tévesek az in­formációi. — Hogy áll tulajdonképpen a Mini-Mogyarország ügye? — erről beszélgettünk Cseledy Andrással és Füles Gáborral, az ötlet „gazdáival”, a Copia GM tagjaival. — A tervünket természete­sen megvalósítjuk, de a hely­szín nem Törökbálint lesz. Nem tudtunk megegyezni a helyi állami gazdasággal, amely egy 3,5 hektáros terü­letért a korábban megbeszélt nyolc-nyolc és fél millió fo­rint helyett végül 45 milliót kért. Ezért tavaly augusztus­ban visszaléptünk az üzlettől; azóta újabb területet kere­sünk. Elsősorban Budapest nyugati kapujánál, az Ml-es és az M7-es autópályák kör­nyékén néztünk körbe. Egy ilyen jelentőségű turistalátvá­nyosság felépítésére ez a leg­alkalmasabb rész. Találtunk Is megfelelő helyet a budaörsi benzinkút közelében, ott, ahol a két autópálya szétválik. El­méletileg már sikerült megál­lapodnunk a terület gazdájá­val, a Sasad Mgtsz-szel; re­mélhetőleg hamarosan meg­kötjük a szerződést. — Mikor kezdik el a mun­kát? — Valószínűleg csak vala­mikor jövőre, de a nyolcvan­oldalas tanulmánytervet már tavaly elkészítettük. A ma­kettországnak hivatalosan az Atlaszpark nevet adtuk. A gyakorlati megvalósítás során feltétlenül ragaszkodunk a hi­telességhez, hiszen a modelle­ket nem csak idegenforgalmi nevezetességnek, hanem tan­eszköznek is szánjuk. A ta­nulmánytervekről szakvéle­ményt kértünk az Országos Pedagógiai Intézettől, a Műve­lődési Minisztériumtól, a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztériumtól, a Fő­városi Tanács pedig az ide­genforgalmi alapból pénz­ügyi hozzájárulást ad majd. Támogatja a munkát az Ide- genfoiy?aími Hivatal is, hiszen az ország kevés érdekes prog­ramot tud biztosítani az ide látogató külföldieknek. — Hasonlít majd a magyar makettország a többi európai­hoz? — Lesz egy nagyon lénye­ges különbség. Az Atlaszpark­ban nem össze-vissza helyez­zük el a maketteket, hanem figyelembe vesszük a földraj­zi pontosságot. A park köze­pén lesz egy 1:2700-hoz ki­csinyített Magyarország alakú rész, ahol jelezzük az ország­határokat, a hegyeket, a fo­lyókat, az utakat. Ezen a te­rületen helyezzük el a maket­tek egy részét, természetesen mindegyiket az eredetinek megfelelő helyen. Például Debrecent a Nagytemplom ki­csinyített mása fogja jelezni. Az „ország”-tól délre, vala­hol Nándorfehérvárnál terve­zünk egy nézőteret, ahonnan jól belátni az egész terepet. „Magyarország”-ot — a Kár­pátokat jelképezve — egy nö­vényzettel befuttatott épület­sor veszi majd körül. Itt he­lyezzük el a hazánk történe­tét bemutató kiállítótermet, az éttermet, az információt, a megyei bemutatótermeket. Mindezeken kívül az „ország” közelében kialakítunk olyan épületeket, amelyekben egv- egy terület több makettel is bemutatható. A budai Várne­gyed például nem fér el az „országhatáron” belül. A fő­várost csak néhány épülettel jelezzük, de az erre a célra kialakított kiállítótermekben a városokat, a nagyobb föld­rajzi egységeket és a határon túli magyar emlékeket is rész­letesebben bemutathatjuk majd. Ugyancsak a makettor­szág közelében felépítünk egy 23 'észre bontott pavilonsort, ahol a 19 megye és a négy nagy magyarországi nemzeti­ség kap helyet. Itt üzleteket rendezhetnek be, és mindegyik árusíi hatja a sa ját területére, népművészetére jellemző aján­déktárgyakat. — Mennyibe kerül egy ilyen nagyszabású terv meg­valósítása? — Körülbelül 200—300 mil­lió forintba. A park jó üzlet, így elég sokan érdeklődnek. Az elképzelések szerint be­száll az üzletbe a Számajk. Számukra ez befektetés is, hiszen reklámot jelent. Ko­molyan tárgyalunk az Orszá­gos Műszaki Információs Köz­ponttal és magyar magánvál­lalkozókkal is. Osztrák, angol és francia cégek szintén ér­deklődnek, de mi jobban örül­nénk, ha nem kerülne túlsúly­ba a külföldi tőke. Inkább alapítványt szeretnénk létre­hozni az Atlaszpark felépíté­sére. — A gyakorlati munkát még nem kezdték el. Ez azt jelenti, hogy a makettek nin­csenek meg? — A modellek elkészítése nem vesz majd sok időt igény­be. Jelenleg hatvan, nagyon jo modellező várja, hogy mun­kához kezdhessen. Több mint 200-féle építmény és továb­bi, körülbelül 60 emberi figu­ra lesz a terepen, valamint hozzávetőleg 800 méternyi vasúti pálya, amelyen mozog­nak majd a szerelvények. Egyelőre azonban csak a sop­roni Tűztorony és egy nyírsé­gi harangláb 130 centiméte­res makettje van meg. — Meg tudják majd fizetni a belépőjegyet a magyar láto­gatók? — Az árakkal kapcsolatban egyelőre még nincs kialakult álláspontunk. Az előzetes ter­vek szerint száz forint lesz egy felnőttjegy, a gyerekek és a csoportok pedig kedvez­ményt kapnak. Azon is gon­dolkodunk, hogy a magyarok­nak olcsóbban áruljuk a be­lépőket, mint a külföldieknek. Az Atlaszpark bemutatja majd az ország, a nemzet kulturális és természeti kin­cseit. A gyerekek számára a legjobb taneszköz lehet, a kül­földieket pedig látványos, ér­dekes módon megismerteti az országgal. A megyéknek és az itt jelenlévő vállalatoknak ez lesz a legjobb reklám, hiszen — a külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve — a park rekordszámú látogatóra szá­míthat. Különösen, ha meg­kapjuk a világkiállítás meg­rendezésének jogát. Ebben az esetben egyébként szeretnénk osztrák partnerekkel együtt­működve elkészíteni Mini- Ausztríát is, hiszen a 10 hek tárnyi területen lenne bőven hely. — Mikor láthatja az At­laszparkot a közönség? — Ha minden a tervek sze­rint halad, akkor valamikor 1992-ben nyitunk. Kecskés Agnes Ingyenes átképzés Orosz helyett Korábban elképzelhetetlen volt, most mégis megtörtént: feleslegessé vált az orosz nyelvtanárok egy része. A pedagógusok angol nyelvta­nárrá való átképzése nem kis gondot jelent. Ezen szeretne segíteni a Talent Kft. és az International Language School nemzetközi nyelviskola, egy pályázat meghirdetésével. Az egész ország területéről je lentkezhetnek orosz nyelvta­nárok, akiket három év alatt angol szakossá képeznek át. A 35 év alattiak számára — 400 fős országos keretszámig — az átképzés ingyenes!! A je­lentkezések elbírálása, érkezé­si sorrendben történik. Érdek lődni lehet személyesen az ILS-nél, Budapesten a Baj csy-Zs. u. 62. szám alatt, vagy telefonon a 11-11-306-os szá­Zenei világnap A zene világnapját köszönti ünnepi műsorával a MÁV Szim­fonikusok Zenekara. Október 1-jén, vasárnap este fél 8 óra­kor a Pesti Vigadóban Men­delssohn Dicsőítő ének című szimfonikus Kantátája hangzik fel a Pozsonyi Nagykórus, Fe­kete Veronika, Kertes! Ingrid és Bandi János közreműködé­sével. Virágh András orgonái, vezényel Gál Tamás. Mert most az emberek szétszakadozva élnek... A reformkori nemzedék alkalmasabb volt... „Kiművelt emberfők sokasá­ga: a nemzet igazi hatalma” -— Széchenyi litván ,pzeq szavai, olvashatók a százhalombattai Ipari és Közgazdasági Szakkö­zépiskola aulájának falán. Az iskola most kezdte harmadik tanévét,, és szeptember 21-én, a nagy reformer születésnapján nevét is felvették egy igen szép ünnepség keretében. •— Induláskor még legszeré­nyebb álmunkban sem remél­tük, hogy 1989 szeptemberében az a nagy tisztesség ér ben­nünket, hogy Széchenyi István nevét vehetjük fel, de a szán­dékot, az elhatározást Széche-. nyi eszemeiségének tudatos fel­vállalásával, bölcsőben rin­gattuk az iskola indításával. Az első tanévnyitó reggelén itt, az aulában még építési törme­lék volt, az iskola működéséhez néhány feltétel még hiányzott, de a szemközti fehér falon már ott volt a Széchenvi-gon- dolat, amelyet kezdettől ars poeticánknak vallunk — mondta ünnepi beszédében Rupp József iskolaigazgató. A szakközépiskola a város és az ipar igényeinek megfelelőén vegyipari gépész, hőerőműgé­pész, számítástechnikai prog­ramozó és idegen nyelvű gép­írás tagozatokon végzi a ta­nulók oktatását, jelenleg há­rom évfolyamon, 224 diákkal. A modern, szép épület alap­területe 4370 négyzetméter, Különleges kiállítások Az asszony és a halál Kivételes évet zár az idén a Magyar Nemzeti Galéria. Ugyanis a korábbi évek egy­két nagy időszaki kiállításá­val ellentétben 1989-ben több rendezvényre js sor kerül — mondta Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója, Szakmai szempontból — és várhatóan ez találkozik majd a látogatók véleményével is — a legfontosabbnak a len­gyel konstruktivizmust bemu­tató kiállítás ígérkezik, amely decemberben kerül a közön­ség elé. Ugyancsak december­től lesznek láthatók Esteban Fekete magyar származású NSZK-beli művész színes fa­metszetei, amelyeken külön­böző országok, tájak, váro­sok részletei, motívumai kap­csolódnak egymáshoz. Az asszony és a halál Käthe Kollwitz művészetének köz­ponti témái. A 68 grafikát és öt szobrot bemutató, kiállítást a Német Szövetségi Köztár­saság Kulturális és Tájékoz­tató Központjával közösen mutatja be a Nemzeti Galéria. Az Európa nagy városait be­járó anyag december 14-től január 14-ig várja az érdek­lődőket. Az évad különlegessége min­den bizonnyal a szeptember 28-átóI október 8-ig nyitva tartó .,Modern arany ékszerek és órák" című. rendezvény lesz, felemelt, 50 forintos belépő­jeggyel. A mai ékszerdivathoz kapcsolódó kiállítás érdekessé­ge egyébként az is, hogy a rendező bécsi cég tárgyaláso­kat folytat a bemutatandó kol­lekció — a BÁV-on keresztül — árusításáról. A május 18. és augusztus 27. között a vidéki múzeumaink rejtett kincseiből rendezett ki­állítás belépőjegyeiből befolyt összeg 25 százalékát a rende­ző múzeumok a nemzetközi Pető-alapítvány javára utal­ták, át. sportudvarral és parkkal, cso­portszobákkal, laboratóriu- . Pß9 WíúUés^íjlbely^pl,, építé­sének összköltsége 157 millió forint volt. Mivel az intézmény a város ipari üzemeinek szak­ember-utánpótlását igyekszik ellátni, ezt az összeget na­gyobbrészt a helyi vállalatok segítségével adták össze. Rupp József igazgató beje­lentette, hogy Széchenyi nevé­nek felvételével az iskola be kíván kapcsolódni a Széchenyi kör munkájába. A Széchenyi-kör elnökségét képviselő Bárd Anna köszöne tét egy a Hitelből vett idézet­tel kezdte: — Mert most az emberek szétszakadozva élnek, az egyé­nek, családok, a különböző vi­dékek lakói, a rétegek, az ősz tályok nem ismerik egymást, ezért képzelnek a másikról a valóságnál több rosszat „vagy jót. így aztán mindegyik csak a saját érdekeit hajszolja, s nem képes a nemesebb, emel- kedettebb gondolkodásra.. Bárd Anna az idézet nyomán — amely most is igaz — pár­huzamot vont korunkkal, és megállapította: a reformkori nemzedék alkalmasabb volt az akkori problémák megoldásá­ra, mint a mai reformnemze­dék. Ennek oka, hogy nap jainkban a nemzeti egységet a tagadás forrasztotta, az alkotás azonban hiányzik. Ezért min­denkinek meg kellene találnia, mi az, amit tehet. ..A felnőttek dolga, hogy iskolákat építse­nek — átvitt értelemben is —, a diákoké pedig, hogy felké­szüljenek." Ezután Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettese leleplezte Széchenyi István mellszobrát, amelyet Varga Tamás szobrászművész alkotott. — Aki belép majd az épület­be— mondta Balázs Gézáné —, azonnal tudni fogja, milyen szellemben folyik itt a nevelés. Az ünnepség végén a Szé- cheriyi-páiyázat eredményhir­detésére és a „Hitel-dij” átadá­sára kerü’t sor A ..Hitel-díjat” a százhalombattai József Attila utca lakói alanítványának ka­mataiból hozták létre. Hitel, előlegezett bizalom jól tanuló és jó magaviseletű gyerekek számára, akik majd felnőve ezt az összeget a nemzet javá­ra kamatoztatják, és öregbítik iskolájuk jó hírnevét. Szegő Krisztina Színházi levél B. M. H. Még nem a művészeti hetek keretében mutatják be a József Attila Színház Nógrádi—Selmeczy Még ma! című új musicaljét. A képen Spilák Klára és Józsa Imre Dudapesti Művészeti Hetek, Immár huszonharmad- szor, hagyományosan szeptem­ber 25-én kezdődően, hagyo­mányosan egy magyar műve­ket műsorra tűző hangverseny- nyel nyitva. (Idén az ikercsil- iagok, Bartók és Kodály egy- egy műve, nevezetesen mind­kettőjüktől a Concerto a mű­sor, a Budapest Kongresszusi Központban, ahol Lamberto Gardelli vezényli az Állami Hangversenyzenekart). Magukra adó európai fővá­rosoknak megvannak a maguk művészeti hetei, fesztiváljai, nyári játékai. Budapestnek kettő is: a tavaszi fesztivál, és az őszi művészeti hetek. De vajon valóban különleges mű­vészeti események ezek? Főleg a most hétfőn kezdődő őszi so­rozat az-e? Vagy csak kine­vezzük annak? A kérdések jogosak. Mégpe­dig azért, mert a legtöbb ha­sonló fesztivál, ünnepi hét, mű­vészeti hét s a többi: különle­gesen szervezett eseménysoro­zat. Azaz arra a pár hétre tu­datosan és gondosan 'megter­vezik a programokat, sűrítik az eseményeket, igyekeznek a különböző művészeti ágakban és műfajokban rangos művé­szeket, együtteseket felvonul­tatni. Némelyik fesztivál — például az egyik legpatiná­sabb, legnagyobb tradíciói ú, a skóciai Edinburghban — éven­te tematikus összeállítást visz a közönség elé. Mi ezt a módszert nem na­gyon követtük eddig sem, s úgy tűnik, még kevésbé követ­jük ezután. Hogy a korábbi őszi művészeti heteken volt va­lamelyes profilírozás — a ma­gyar műveket gyakran prefe­rálták —, az még nem igazi specifikum. Persze nem fontos az ilyen meggondolások érvé­nyesítése, hiszen a jó művek, jó együttesek és szólisták ösz- szegyűjtése éppúgy rangot, súlyt adhat ezeknek a művé­szeti heteknek vagy fesztivá­loknak. A lényegük ugyanis éppen a kvalitás hangsúlyo­zása, az, hogy négy-öt hétre mindenből a legjobbat igye­keznek adni, ezzel is kiemelve az időszakot az esztendő egyéb­ként tán szürke átlagából. Nos, ahogyan ezt az idei mű­vészeti bemutatósorozatot né­zem, valamiféle furcsa ma­gyar megoldást észlelek. Az történt ugyanis, hogy szinte valamennyi program, a zenei­től a színháziig, egyébként is létező koncertekre, színházi bemutatókra illeszti rá a fesz­tivál (vagy művészeti hetek) pávás emblémáját, s ezáltal ezeket a produkciókat kineve­zi a művészeti hetek program­ja részének. Csalás? Talán. De kegyes, és főleg kényszerű csa­lás. Arról van ugyanis szó, hogy a Budapesti Művészeti Hete'i szervezőinek, igazgatóságának (mely egyébként közös a Sza­badtéri Színpadok igazgatósá­gával) egyszerűen nincs pénze á művészeti betek programjai­ra. Mármint nekik külön nin­csen. Vagy csak egészen mi­nimális: körülbelül annyi, amennyi a különböző propa­gandaanyagok szerkesztéséhez, nyomtatásához kell. Már mást mit lehet tenni? Szövetkeznek például az Országos Filmhar­móniával, és annak a külön­ben is erre az időszakra eső koncertjeit (melyeket egy ki­csit tudatosan Ide szerveztek azért) kinevezik a művészeti hetek koncertjeinek. Megálla­podnak a színházakkal, hogy a különben is szeptember 25. és november 5. közé eső bemuta­tóikat a művészeti hetek ke­retében létrejövő bemutatók­nak tekintik. Kiállításokat ás más programokat is (például az idén a mozgásszínházak nemzetközi találkozóját) a mű­vészeti hetek műsorába illesz­tenek. És talán egy, azaz egy saját rendezvényt is szervez­nek — ezúttal a magyar fo­tográfia százötven esztendős történetét feldolgozó kiállítás­csokrot —, mégpedig abból a pénzből, melyet az igazgatósig által működtetett Szabad Tér kiadó bevételei jelentenek. Sa­játos önfinanszínozásról van tehát szó, — mert hogy a szporzorok, akikre a nagy fesz­tiválok és ünnepi hetek általá­ban támaszkodni szoktak, ná­lunk nem tapossák le a művé­szeti hetek igazgatóságának küszöbét, Ami érthető is, ha arra gondolunk, hogy a szpon­zoraidnak nálunk gyakorlati­lag az ég világón semmiféle érdeke nem fűződik a művé­szeti" tevékenység anyagi tá­mogatásához. Ha ezt a speciális magyar hátteret elfelejtjük, akkor per­sze azt is mondhatjuk: ez az idei program nem érdektelen, sőt, igazán sok benne a külön­legesség. Csak a színházi prog­ramnál maradva: tizenhárom budapesti színház mutat be új előadást szeptember 27. és no­vember 4. között. Vendégsze­repei — két produkcióval — a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház és egy olasz színház. Ide látogat a világhírű szecsuáni opera. Az új bemutatók közt van a lengyel Slawomir Mro- zek drámája, Az arckép (a Várszínházban, Gábor Miklós rendezésében), Eörsi István Szophoklész-átdoigozása, az Antigoné mához igazított vál­tozata a Várszínház kamara­termében (a rendező Csiszár Imre), Sarlcadi Imre drámájá­nak, az Elveszett paradicsom­nak a felújítása a Nemzetiben (Taub János rendezésében) Zsigmond dráma előadása a Józsefvárosi Színházban (a Búzakálász rendezője Girier Mátyás), Ibsen A nép ellensége című drámájának Arthur Mil­ler-léle átdolgozása a Vígszín­házban (a rendező Balikó Ta­más), s más érdekességek. Azt nem mondhatom, hogy a lista (melv jóval bővebb a fenti fel­sorolásnál) érdektelen volna, vagy hogy ismerve a rendező­ket. s az enyes előadásokban fellépő színészeket, nem vár­ható már eleve és látatlanban néhánv ieles nrodukció. Csak hát ezekre a bemutatókra kü­lönben is sor kerülne. Ezek szerepelnek a színházak mű­sortervében. Nem külön művé­szeti hetek számára készültek, hanem csak az emblémát nyomtatják rá (ha rányomtat­ják, mert eddig még nem lát­tam a plakátokon) a szín’a- pokra, szórólapokra. ÍVJ űvészeti hetek magyar módra. És még ennek is örülhetünk, mert —, ahogy a héten a rendezvény sajtótájé­koztatóján elhangzott — nem lehetetlen, hogy jövőre már egyáltalán nem lesznek művé­szeti hetek. Nem lesz miből.., Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents