Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

2 1989. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Az Sí KP KB ülésének sajtóvisszhangja Elkerülhetetlen a megújulás Figyelemre méltó, bár nem földindulásszerű személyi dön­téseket hozott az SZKP KB szerdán véget ért ülése. A legfelsőbb pártvezetésből tá­vozott a brezsnyevi korszak „utolsó mohikánja”, az ukraj­nai első titkár, Vlagyimir Scserbickij. Vele együtt fel­mentették a PB-tagságból a KB két titkárát is. A volt KGB-főnök, a jogpolitikai te­rületet felügyelő Viktor Cseb- rikov távozását összefüggésbe hozzák az áprilisi véres tbili­szi eseményekkel. A Politkai Bizottság teljes jogú tagja lett a KGB, az Ál­lambiztonsági Bizottság elnö­ke, Vlagyimir Krjucskov. Krjpcskov tevékenységéhez fűződik a KGB nagy nyitása a nyilvánosság felé: a közvéle­mény a megelőző évtizedek alatt összesen nem látott, hal­lott a KGB-ről annyit, mint Krjucskov kinevezése óta. Mihail Gorbacsov személyes győzelemként és a szovjet re­formpolitika továbbvitelének biztató jeleként számol be a brit sajtó Margaret Thatcher Moszkvába érkezésének előes­téjén az SZKP Központi Bi­Bush fogadta Sevardnadzét George Bush amerikai elnök csütörtökön, magyar idő sze­rint este nyolc órakor a Fehér Ház ovális .termében fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert. Hírügynökségi értesülések szerint az amerikai elnök egy­órás eszmecserét folytatott a szovjet külügyminiszterrel. Se­vardnadze átadta Bushnak Mi­hail Gorbacsov leszerelési kér­désekkel foglalkozó levelét. zottsági ülésének kimenetelé­ről, a szerda éjszaka bejelen­tett személyi változásokról. „A Politbüro átalakításával a szovjet vezető megszilárdí­totta helyzetét. A változások azt mutatják, hogy Gorbacsov folytatja a konzervatívok ere­jének lefaragását” — állapít­ja meg a Financial Times. A The Guardian szerint a moszkvai fejlemények „egyér­telmű többséget biztosítanak a szovjet vezetőnek a politikai bizottságban. Mihail Gorba­csov most ismét a politikai arénát uraló politikusnak bi­zonyult ... Gorbacsov már a személyi változások végrehaj­tása előtt fontos győ^elm^t aratott: úgy tűnik, sikerült megakadályoznia a nemzeti kérdés miatt fenyegető nyílt pártszakadást”. A The Independent hangsú­lyozza: „a váratlan kiterjedé­sű személyi átalakítás Gorba­csov nagyszabású győzelme. A történtek azt húzzák alá, hogy az ország gazdasági és nemze­tiségi problémái ellenére, nincs komoly ellenfele.” A nyugatnémet sajtóban csütörtökön több hírmagyará­zat foglalkozott az SZKP KB ülésével, Mihail Gorbacsov beszédével. A Süddeutsche Zeitung sze­rint a „polgári nacionaliz­musnak” a KB-ülésen elhang­zott vádja természetszerűleg ma már nem jár azzal a kö­vetkezménnyel, mint Sztálin idején, de hogy Jurij Jelcsen- ko ukrán KP KB titkár ezt használta, arra vall, milyen súlyos gondot okoz a szovjet vezetésnek a nemzeti érzel­mek mostani feigerjedése. Vol­taképpen maga Gorbacsov sem látszik egyértelmű irány­vonalat követni ebben a kér­désben. Elismeri, hogy több na­Üf NA TO-javaslat a bécsi tárgyalásokon Információcsere a haderőről Az európai hagyományos haderő korlátozásával foglal­kozó bécsi VSZ-—NATO-tár- gyalások csütörtöki plenáris ülésén a NATO-országok elő­terjesztették már korábban beharangozott új javaslatai­kat. Azok a két katonai szö­vetség leendő megállapodásá­nak harmac&k fejezeteként a haderőinformációk cseréjére, a katonai stabilizálásra, a megállapodás ellenőrzésére és kijátszásának megakadályo­zására vonatkozó intézkedése­ket és rendelkezéseket tartal­mazzák. A javaslat bevezető része szerint a huszonhármak bécsi tárgyalásain ejérendő nagy­arányú haderíycsökkentés, az egyenlőtlenségek kiküszöbö­lése és a szilárdabb katonai egyensúlynak alacsonyabb fegyverzeti szinten való létre­hozása önmagában még nem szavatolja a kellő stabilitást és biztonságot. A tervezet értelmében a megállapodás részvevői rend­szeresen részletes információ­kat szolgáltatnak egymásnak haderejük nagyságáról, elhe­lyezkedéséről és szervezeti fel­építéséről, beleértve úgyneve­zett kereta 1 akutataikat (béke­időben fel nem töltött állomá­nyú egységeiket) és tárolóhe­lyeken tartott fegyvereiket is. A javasolt stabilizáló intéz­kedések elsősorban a béke­időbeli katonai tevékenység és csapatmozgás korlátozására irányulnak. A megállapodás hatálya alá eső területen, az Atlanti-óceántól az Urálig ter­jedő térségben általában nem lehet szervezni olyan katonai tevékenységet, amelybe negy­venezernél több katonát és nyolcszáznál több harckocsit vonnak be, de az államok két­évenként egy-egy hadgyakor­laton túlléphetik ezeket a kor­látozásokat. A NATO-indítvány szigorú ellenőrzési rendszerrel kíván gondoskodni a megállapodás­ba foglalandó haderőcsökken­tés maradéktalan megvalósí­tásáról. A megállapodás ki­játszásának elkerülésére a ter­vezet lehetővé teszi, hngv az államok — szuverenitásuk alapján és elsőrendű érdekeik védelmében — felmondhatják a haderőcsökkentési megálla­podást, ha más államok ma­gatartása vagy egyéb rendkí­vüli események miatt veszé­lyeztetve látják biztonságu­kat. Béosben úgy tudják, tovább­ra sem sikerült a NATO-orszá- goknak közös nevezőre jut­niuk egymással a támadófegy­verek gyártásának ellenőrzési módjáról. NAGY-BRITANNIA BÍRÓSÁG ELŐTT „Végletekig méltánytalannak” és „teljességgel megmagyaráz­hatatlannak” nevezte Chris­topher Patten brit környezeti miniszter az Európai Közösség brüsszeli bizottságának azt a döntését, hogy az Európai Bí­róság elé állítja Nagy-Britan- niát ivóvizeinek a megenge­dettnél lényegesen magasabb nitrát- és ólomszennyezettsége miatt. A bizottság indoklása szerint Nagy-Britannia ismé­telten nem tartotta be az Európai Közösség által megál­lapított vízminőségnormák fo­kozatos elérésére megszabott határidőket, jóllehet, egyes vi­dékein, kiváltképp Dél-Angliá- ban, az ivóvíz nitrát- és ólom- tartalma esetenként 40 száza­lékkal meghaladja a megen­gedett értéket. jogot kell biztosítani és gyobb gazdasági lehetőséget kell adni a köztársaságoknak, de tényleges ígéretektől, kéz­zelfogható engedményektől tartózkodik. Tény, hogy ez a beszéd azt is bizonyította: a párt gátat akar vetni a forradalmi elvá­rásoknak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a KB-ülésen beje­lentett személyi változásokat a Gorbacsov hivatali ideje alatt végrehajtott eddigi leg­nagyobb tisztogatásnak nevez­te. ^ Annak a nyíltságnak a nyomán, amely lehetővé tette a bepillantást a párt Köz­ponti Bizottságába, nyilván­valóvá vált: az apparátusban is elkerülhetetlen a megúju­lás. Magyar részvétel I Sürgető kormányzati teendők indokolták az Európa Tanácsban Strasbourgban megnyílt csü­törtökön az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka, amelyen először vesz részt a huszonhárom tag­állam mellett teljes delegá­cióval a májusban különleges meghívotti státussal felruhá­zott magyar Országgyűlés. A magyar delegációt Rég er Antal, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának a titkára vezeti, aki jelen volt már az Európa Tanács júliusi ülés­szakán is Mihail Gorbacsov strasbourgi látogatásakor. Ez­úttal teljes küldöttséggel kép viselteti magát a másik három különleges meghívott: a szov­jet, a lengyel és a jugoszláv parlament is. A Szovjetunió nak tizennyolc, a másik két államnak Magyarországhoz hasonlóan hat-hat helyet sza vaztak meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. Csnschsr és Schmidt a reformkommuehta állmokról Mozgástérhez kell jutniuk Örményországban megbénult az élet Azerbajdzsán gazdasági blokád Az üzemanyaghiány gya­korlatilag megbénította Ör­ményország életét, az azer­bajdzsán gazdasági blokád hatására a Karabah-hegyvidé- ki Autonóm Területen élelmi­szerhiány lépett fel. Jereván­ban két napja nem jelennek meg a napilapok, a nemzetisé­gi kérdésekkel foglalkozó SZKP KB-plénum eseményei nem jutottak el az újságol­vasókhoz. miatt akadozik az élelmiszer ellátás. Azerbajdzsán felől a vasúti szállítások immár két hónapja szünetelnek, eddig Tbilisziből kapott Örményor­szág üzemanyagot, de jelenleg már a grúzok sem tudnak szállítani — mondotta. Az örmény hírügynökség és az örményországi zöldek moz­galmának képviselői úgy nyi­latkoztak, hogy Örményor­szágban a hét közepére meg­bénult az élet. Az Azerbajd­zsánból várt üzemanyag hiá­nya miatt áll a mentőszolgá­lat, a tűzoltóság, a kórházak nem fogadnak új betegeket, csak elsősegélynyújtásra ren­dezkednek be. Nem működik második napja a tömegközle­kedés, szállítási problémák Az örmény hírügynökség képviselőjének véleménye sze­rint az azerbajdzsánok blo­kádjának célja, hogy nyomást gyakoroljanak a karabahi helyzet Baku nézetei alapján való rendezésére. —• jfCiilföldi események egy mondatban->í A teheráni kormány csütörtökön tiltakozott a magyar— izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele ellen és a külügy­minisztérium ellenlépésként meghatározatlan időre lemond­ta a magyar külügyminiszter októberre tervezett iráni látoga­tását. A Franz Vranitzky kancellár fogadta az Ausztriában tartózkodott magyar szociáldemokrata delegációt. A Megkez­dődött Magyarország történelmének oktatása a kárpátaljai ma­gyar nyelvű iskolákban. A H. János Pál pápa csütörtökön is­mételten felszólította a libanoni szemben álló feleket, hogy bé- kéljenek meg egymással. A A Világbank a közeli jövőben fel­újítja azoknak a hiteleknek a folyósítását Kínának, amelyeket a júniusi diáklázadások véres elfojtása miatt tartott vissza. A A tajvani hatóságok most első alkalommal engedélyezték, hogy szovjet újságírók utazzanak be a szigetországba. A Csehszlo­vákia történetében először, a jövő hét elején Prágába látogat a londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet, az Am­nesty International küldöttsége. SE CÁFOL A l SE MEGERŐSÍTÉS Az Egyesült Államok ró­mai nagykövetségén politi­kai menedékjogot kért Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter egyko­ri tanácsadója — jelentet­te csütörtökön a Corriere della Sera című olasz na­pilap. A hír szerint az 55 éves Vlagyimir Alpenidze, aki mintegy 30 szovjet új­ságíró társaságában turis­taként érkezett Olaszor­szágba, szeptember 5-én fordult a római amerikai nagykövetséghez a fenti ké­réssel. Alpenidze abban az idő­ben volt Sevardnadze egyik tanácsadója, amikor a po­litikus a Grúz Kommunis­ta Párt KB első titkári tisztét töltötte be. Legutóbb miniszteri rangban a szov­jet szerzői jogvédő hivatal elnökeként tevékenykedett. Az amerikai nagykövet­ség sem megerősíteni, sem cáfolni nem. volt hajlandó a lap értesülését. Maratoni minisztertanácsi ülés (Folytatás az 1. oldalról.) gyalások három tárgyalófelé­nek képviselőit is. Az idő szű­kössége a kormányzatra is je­lentős feladatokat ró az Or­szággyűlés ülésszakának meg­nyitásáig. Az elkövetkezendő napokban az illetékes kor­mányzati szervek folyamato­san dolgoznak a szövegterve­zetek pontosításán, a szaksze­rűség követelményeinek érvé­nyesítésén. Amennyiben az előkészítő parlamenti bizottsági vitákban a nemzeti kerekasztal mellett megszületett konszenzust ér­demben érintő észrevételek, esetleg módosító indítványok hangoznának el, akkor azokat a kormány az Országgyűlés elé terjeszti. A Miniszterta­nács egyébként azt javasolja, hogy amennyiben az őszi ülés­szak az intenzív törvénykezés miatt két szakaszra oszlana, akkor a sarkalatos törvények az október közepén kezdődő, második szakasz napirendjére kerüljenek. Az idő szűkösségére utal, hogy a mai kormányülés után már hozzá is fogtak a szöveg- tervek véglegesítésének mun­kájához a törvényelőkészítő szakemberek. Szombaton és vasárnap pedig rendkívüli műszakban dolgozik majd a nyomda, hogy az érintett tör­vényjavaslatokat az Ország- gyűlés szeptember 26-án kez­dődő ülésszakán kézhez ve­hessék a képviselők. Csütörtöki ülésén a Minisz­tertanács törvényerejű rende­lettervezetet fogadott el a bí­rósági cégnyilvántartás-női és a cégek törvényességi, felügye­letéről. Az ülésen emellett számos gazdasági, gazdaságpolitikai, pénzügyi kérdés is napirendre került. Köztük volt az idei gazdasági folyamatokról szá­mot adó előterjesztés, vala­mint a jövő évi gazdálkodást megalapozó jegybanki, árpoli­tikai, pénzügy szabályozási kérdés, illetve a tanácsi pénz­ügyi szabályozás reformjáról szóló előterjesztés. REFORMPÁRT! ESTÉK Szembesülve tavalyi véleményükkel Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke volt az idei reformpárti estet megnyitó nagygyűlés szó­noka. Mint ismeretes, a re­formpárti est idei rendezvé­nyének szervezésére a Balol­dali Ifjúsági Társulás, vala­mint a Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért egy esztendő múltán azért vállal­kozott, hogy ugyanazokat a politikusokat, politológusokat, történészeket, akik tavaly arra a kérdésre válaszoltak, hol té­vesztettünk utat, most arról faggassák: találtunk-e kiutat az eltelt idő alatt. Nyers Rezső csütörtökön a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában arról szólt elsősor­ban, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt időszak­ban, hol tart ma Magyarorszá­gon az átalakulási folyamat, és milyen feltételek szükségesek a demokratikus fejlődés sikeres megvalósításához. Hangsúlyoz­ta, hogy mindazoknak, akik a korábbi monolitikus, bürokra­tikus hatalmat és annak intéz­ményi rendszerét bírálták, most össze kell fogniuk, leg­alábbis útitársakká kell vál­niuk, mert ha egymás ellen fe­szülnek, ha csak a számonké- rő szerepét vállalják, akkor a jövőt veszélyeztetik. Az úti-tár­sak között ott kell lennie az if­júságnak is, amely nagy aka­raterővel rendelkezik. Ha a fiatalok akaratereje józan ész­szel és megfontolással is páro­sul, eredményesen járulhatnak hozzá a demokráciáért folyó küzdelem sikeréhez — hang­súlyozta. Az Auditórium Maximum­ban rendezett polpódiumon Pozsgay Imre, Hámori Csaba, Ágh. Attila, Kádár Béla és Ba­logh Sándor válaszolt a hall­gatóság kérdésedre. A rende­zők egy, a tavalyi rendezvé­nyen rögzített videofelvétellel szembesítették a válaszadókat, akiknek a véleménye nem sok­ban tért el az elmúlt évitől. Ágh Attila arról szólt, hogy az államszocjalista modell lebon­tása annyit haladt előre, mint oldalirányba. Véleménye sze­rint az MSZMP kongresszusa1 változást hozhat e kérdésben. Hám.ori Csaba az egy évvel ez­előtti álláspontjára emlékeztet­ve szólt arról, hogy sokan még akarták kövezni azért, mert kimondta, hogy a kommuniz­mus utópia, azóta azonban ez már többeknek véleménye lett. Pozsgay Imre a lényeget to­vábbra is annak tisztázásában látja, hogy ki viseli a dönté­sek felelősségét. Kádár Béla gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta: hazánk nem tud talpon maradni a világgazda­ság áramlataihoz való igazodás nélkül. Balogh Sándor arra helyezte a hangsúlyt, hogy a múlttal való tisztességes elszá­molás még nem történt meg. A visszarendeződés esélyeit firtató kérdésre Pozsgay Imre úgy válaszolt, hogy nincs olyan társadalmi erő, amely jelentős támogatást kaphatna ez ügy­ben. Szólt arról i-s, hogy az MSZMP kongresszusán a párt­nak nincs más esélye megúju­lásra, mint a reformerők győ­zelme. Hámori Csaba a hozzá inté­zett kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy az MSZMP kong­resszusán várhatóan többféle baloldali párt jön létre, a do­mináns azonban a reformerők bázisán egy új szocialista párt lesz. Szólt arról, hogy ennek érdekében szervezkedik, kor­osztályi alapon is. Felkészülés a téli energiaellátásra Terheléscsökkentési gyakorlat Az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelettől kapott tájékozta­tás szerint a téli energiaellátás előkészítése kedvezőbb,' mint az előző években. Az erőmű­vek gazdag szénkészlettel ren­delkeznek, teljesítménytarta­lékuk pedig 500-600 megawatt­ra tehető. A távhőellátást szol­gáltató fűtőművek szeptember 25-ére alapvetően befejezik a szokásos karbantartási-javítá­si munkálatokat, s készen áll­nak arra, hogy a több napon át tartó erős lehűlés esetén még az október 15-ei fűtési idény előtt megkezdjék a táv­fűtést. A téli energiaigényeket vi­szonylag nagy biztonsággal ki­elégítő készletek és források ellenére is — mint minden más országban — vannak a zavartalan ellátásnak kocká­zati tényezői is. Előfordulhat az átlagot jóval' meghaladó hideg, vagy bekövetkezhetnek váratlan hibák a termelő-el­osztó berendezésekben. Szem­be kell nézni azzal is, hogy a hazánkban felhasznált ener­giahordozóknak több mint 50 százalékát importáljuk, s így a külföldi partnereinknél be­következő üzemzavarok ked­vezőtlen hatása nálunk is je­lentkezhet. Nagyon fontos te­hát, hogy a legnagyobb föld­gáz- és villamosenergia-fo- gyasztók még szeptemberben terheléscsökkentési gyakorla­tot tartsanak, ami azonban nem érinti a lakosságot. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerint/ az európai szocialista országoknak lehetővé kellene tenni az Európai Közösséghez való csatlakozást, amennyiben ezek az országok bevezetik a reformokat. Genscher a nyugatnémet rádiónak adott csütörtöki nyi­latkozatában közölte, hogy meg kell valósítani az Európai Közösség és a „reformkommu­nista államok” — mint Ma­gyarország és Lengyelország — közötti együttműködés új mo­delljeit. Genscher azt is sürgette, hogy a Párizsi Klub tagjai — Lengyelország és Magyaror­szág legjelentősebb hitelezői — vegyék fontolóra a két ország­ra nehezedő adóstHjigterhek enyhítésének lehetöségéíl. Á politikus szorgalmazta: ä re­formországoknak adjanak köl­csönöket és biztosítsák a me­nedzserkép zést. A reforme­reknek mozgástérhez kell jut­niuk, amikor elkezdik megva­lósítani reformkoncepciójukat. Nyugat-Európának — élén az NSZK-val és Franciaor­szággal, valamint az USA be­kapcsolásával — évi 8-10 milliárd dollár segélyt kellene folyósítania Lengyelország és Magyarország javára — jelen­tette ki az esseni Neue Ruhr — Neue Rheinzeitung című lapban Helmut Schmidt egy­kori nyugatnémet kancellár. Schmidt az elképzelést azzal a történelmi lehetőséggel in­dokolta, hogy ezen országok számára napjainkban meg­nyílt az európai felzárkózás lehetősége. Schmidt szerint az említett szocialista országok­ban zajló átalakulást gazdasá­gilag támogatni kell. de nem ért egyet azokkal, akik ezt a segífcéget .célhitelek formájá- TSan*"ltep,5é1il< efT "Alvóit kan­cellár hangsúlyozta, hogy a hitelek egy részét mindenkép­pen a fogyasztásra kell majd fordítani, hiszen az ellátás színvonalán múlhat a reform- politika sikere vagy kudarca.

Next

/
Thumbnails
Contents