Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
1989. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK &£Wtm 5 Baahumusx ifískuniaeháxátt Gilisztái hamburger? Szalmakalapos asszonyok kezükben vasvillával szorgoskodnak a trágyával befedett, száz méternél is liosz- szabb. 20-30 centiméter magas, veteményágyásokra emlékeztető sorok között. Ahogy a vasvillák a nedves réteget meglazítják, előtűnnek a kövér giliszták, azok a szorgalmas gyűrűsférgek, amelyek a biohumuszt termelik. Kiskunlacházán vagyunk, a Kiskun Termelő- szövetkezet gilisztafarmján. Kiss János, a szövetkezet elnöke, éppen a csepeli Duna Tsz vezérkarát fogadja, hogy a helyszínen adjon betekintést a gilisztagazdaság kulisszatitkaiba, a tenyésztés és humusztermelés szabadtéri laboratóriumába. A közel milliárdnyi, Olaszországból importált giliszta, már eddig is többmilliós hasznot hozott a téesznek. A csepelieknél a gombatelepeken kétezer va- gonnyi szerves anyag halmozódik fel. Érthetően szeretnék a már kihasznált trágyát tovább hasznosítani, s ezért érkeztek gilisztanézőbe, várván a jó tanácsokat. Kiskunlacházán alakították ki — elsőként az országban — a gilisztagazdaságot, amelynek jelenlegi területe megközelíti a 0,7 hektárt. Hét gazdaság együttesen hozta létre a keszthelyi székhelyű Biometod Betéti Társulást. Akkor, 1984- ben, a gilisztákkal való foglalkozás még gyermekcipőben járt. 1987-ben megszűnt a Biometod, s a helyébe lépett a Co- comcoop. Félszáz gazdaság megalakította a Biohumusz Közös Vállalatot, s most már valóban nagy léptekkel, bőséges gyakorlati tapasztalatok birtokában végezhetik munkájukat. Állami gazdaságok, téeszek, magángazdálkodók, továbbá kiskerttulajdonosok keresik a gilisztagazdaságot. Különleges bánásmódot, körültekintő gondoskodást igényelnek a giliszták. A legideálisabb számukra a 18-25 Calsius-fokos levegőhőmérséklet. Nagy melegben szüntelenül locsolni, öntözni kell a telepet. A kemény téli hónapokra legalább 30 centi magas trágyaréteggel kell óvni őket az időjárástól. Kiss János, a szövetkezet elnöke, a gilisztákkal, a biohu- musz-termeléssel kapcsolatban több szakcikket is közölt hazai és neves nyugati szaklapokban. Egyebek között szólt arról, hogy a gilisztákat étkezési célokra is hasznosítani lehet, például a közkedvelt hamburgert tenné ínyencek számára ízletesebbé. A jó ég tudja, az ízlések erősen különböznek. Talán egyszer valóban eljön az idő, amikor sült giliszták kandikálnak ki a két egymáshoz simuló zsemle közül... Gyócsi László Az egészségre nincs idő Pomázon receptért házol oz orvos A pomázi orvosi rendelőhöz egy IZS típusú furgon kanyarodott be. Rajta „Orvosi ügye-, let” felirat. Mivel nem szokványos ügyeleti autó ez, közelebbről szemügyre vettem. A gépkocsivezető már kiszállt a vezetőfülkéből. Készülve az ügyeletre gondosan átvizsgált mindent, nehogy útközben probléma legyen. Ma dr. Regius Ferenc az ügyeletes orvos. A nővér azt mondja, ha beszélni akarok a doktor úrral, most menjek be, mert 17 órától már aligha lesz ideje rám. A rendelőben amolyan igazi doktor bácsi fogad. Dr. Regius Ferenc főorvos hellyel kínál.- — Doktor úr! Hogy élnek a nyugdíjasok és a fiatalok a körzetben? — Azok az idős emberek, akik rám vannak szorulva, soMérik a légszennyezést A személygépkocsik által kibocsátott szén-monoxid mennyiségét mérik a Fővárosi Tanács Közlekedési Felügyeletének szakemberei közutainkon, a megállított autó kipufogőcsövébe helyezett érzékelő és a hozzátartozó műszer segítségével. Az alapjáraton és a 60 kilométer per órás üzemnek megfelelő állapotban ingyenesen ellenőrzik a szén-monoxid-kibocsátás mértékét. Ha a megengédett érték alatt van, a helyszínen igazolást állítanak ki. Ellenkező esetben kötelezik a gépkocsi tulajdonosát a légszennyezést okozó járműve 15 napon belüli megjavítására. MÁR NEM PÚP A TANÁCS RÁTÁN Nyereség a biztonság rovására Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint azért is késhetett egy-egy kisebb helyi beruházás, mert nem akadt rá vállalkozó. Egyik indítéka lehetett ez anak, hogy minden tanács megalapítsa a maga építkezésekkel, épületfelújításokkal, szolgáltatásokkal foglalkozó üzemét. Szerencse kérdése volt, hogy előny származik-e belőle, vagy a rossz gazdálkodás és egyéb körülmények között púpnak érzik a hátukon saját vállalatukat az irányításával foglalkozók. A dunakesziek tavaly még inkább az utóbbira gondoltak a mérleghiány, a belső fegyelmezetlenségek, veszteségek, a lakosság panaszáradata miatt. Erről a nelyzetről lapunkban is kritikusan írtunk néhányszor. Az elmúlt fél év. eredményei, mintha azt bizonyítanák, hogy változott a helyzet. Mint a tanács vezetői megállapították: valóságos tényeken alapul az a jelentés, amely szerint megszilárdult az üzem gazdálkodása A tavalyi egész éves 233 ezer forint nyereséggel szemben az idén már a féléves mérleg is 707 ezer forint hasznot mutat. Ahhoz képest, hogy az éves terv szerint '800 ezer forintot kell elérnie a kollektívának. Bízunk benne — talán nem túlzó az a megállapítás sem —, hogy az évek óta kritikusnak tekintett köztisztasági tevékenység gyakorlatilag panaszmentessé vált. Vagyis már ,nem szállnak a szélben lenge papírszeletek a lakótelepeken, s a földet sem lepik el hulladékok, amelyek a dugig telt kukákból kerültek a talajra. Időben ürítik a konténereket. Az üzem építőipari kapacitását egész évre lekötötték, külső munkákat is vállaltak. Az építési-szerelési tevékenység egy főre jutó anyagmentes termelési értéke a meghatározott húsz százalékkal szemben 91,1 százalékkal nőtt. Elégedett lehetne tehát saját vállalatával a Dunakeszi Tanács, ha az elmúlt félévben nem történt volna meg egy sajnálatos baleset. A tragédia okát, amely egy ember halálát okozta, egyelőre még vizsgálják. Annyi azonban bizonyos a nyereséget nem lehet a biztonság rovására növelni. Nem állítjuk, hogy ez történ1 volna. Ám a körültekintésre, a dolgozó ember biztonságára mégsem árt emlékeztetnünk. K. X. I. Ausztriába mennek tanulmányútra Ócsa az első fecskék között A közelmúltban Ócsán Földíné Hajdú Annával az Eg- ressy Gábor Művelődési Ház igazgatójával és Papp Ágnes művészeti előadóval beszélgettünk. Nem véletlenül; hírül vettük hogyanis, hogy Híd a jövőbe címmel szórólapot juttattak el a helybeli családokhoz. Akkoriban terjedt el a szóbeszéd, ha novemberben átköltöznek az új szabadidő- központba, a régi művelődési ház épületében szállodát alakítanak ki, .utazási irodát nyitnak, saját busszal szállítják majd a turistákat, hogy bemutassák a település nevezetességeit. A szórólap felhívására rengeteg válasz érkezett a helybeliektől. Mintegy hatvan szállásadó jelentkezett, akik családi házukban fogadnák a vendégeket. Sokan panzió jellegű szolgáltatást is felajánlottak. A megvalósítást azonban ma még számos rendelet akadályozza. Ám a vállalkozók bíznak a paragrafusok alkotóiban, hogy gondolnak majd a falusi turizmus vállalkozóinak segítésére. Földiné Hajdú Anna elmondta, hogv a régi művelődési házban egy idegenforgalmi szolgáltató társaságot hoznának létre. Partnerként jelentkezett már a Felsöbabádi Állami Gazdaság. Azt még nem tudni, hogy kft. vagy részvénytársaság alakul. A nagyközségi tanáccsal, mint a művelődési ház tulajdonosával és fenntartójával még nem tárgyaltak. Szó lehet arról, hogy a tanács beszáll a vállalkozásba, esetleg függetlenséget ad az intézménynek. A művelődési ház saját nyomdát üzemeltet. Ezáltal az ismeretterjesztő anyagok olcsó előállítása, a propaganda lehetősége adott. Autóbuszukkal szállítják majd az Öcsa nevezetességeivel ismerkedni kívánó vendégeket, s természetesen vonzó programokról is gondoskodnának. Nyugat-Európában a falusi turizmus élő valóság. A falvak, a porták, a közterek a szokásosnál is szebbek, rendezettebbek. Ezt bizonyítandó, a művelődési ház hamarosan utat szervez a leendő szállásadóknak, hogy saját szemükkel láthassák a vendégváró osztrák falvakat. S ha már ott lesznek, megismerkedhetnek olyan helybeli családokkal is, akik hosszú évek óta a falusi turizmusból élnek. Érdekes tanulmányútnak ígérkezik az egynapos buszkirándulás, amelynek tapasztalatairól szívesen beszámolunk olvasóinknak, ötletet adva másaknak is a kezdeti lépésekhez. Aszódi László Antal — 1966-tól. Sok embert kezelek, szinte minden családban van ismerősöm. — Milyen a körzetéhez tartozók egészségi állapota? — Az emberek agyonhajszoltak, fáradtak, kimerültek. Az egészségükre alig van idő! Nehezen tudják megvenni a gyógyszert. Pedig annak mindenki számára elérhetőnek kellene lenni, kivált az életmentő szerekre gondolok. A betegekkel együtt az egészségügyi dolgozók is túlterheltek, közismert a nővérhiány. Szeretnénk rábírni az embereket a helyes táplálkozásra, de a meghallgatáson túl alig történik valami. A nyugdíjasokat az öregek napközijének társadalmi aktivistái gondozzák, de ez még így sem mondható ideálisnak. — A, házi orvoslás a megoldás? — Feltétlenül eredményesebb lesz, mint a mai rendszer. ★ A hiányzó receptek ügyében a Pátria Nyomtatvány Ellátó Vállalat igazgatójától, Szeder Istvántól kaptunk példátlanul gyors tájékoztatást. Másfél percen belül megtudtuk, hogy kétmillió recept van raktáron. — Harminc nyomdával állunk kapcsolatban — mondta Szeder István. — Nem fordulhat elő, hogy nincs recept. Az igazgató szerint későn adták le a megrendelést, ez okozhatta a galibát. Szomorú valóság, hogy a körzeti orvosoknak a gyógyítás mellett ilyen piszlicsáré ügyekkel kell foglalkozniuk. .Beszerző utakra mennek, mert *áz " ezért felelősök egyszerűen közük, hogy nincs. Mit szólna az anyagbeszerző, 'ha a rendelésre érkezve a nővér közölné vele: a doktor úr nem látja el, mert elfogyott a kötszer ?! Orosz Endre kan a nyugdíjasok napközi otthonában étkeznek. Oda azonban nem mindenki jut be, ezért vannak, akik önmagukat látják el. Igyekszünk segíteni őket a helyes táplálkozásban, de sajnos akadnak — főleg férfiak —, akik nem a közértbe hordják a nyugdíjukat... A diabetikus ételek, a sovány felvágottak drágák, pedig ezekre lenne szükségük. Bár ma még nem égető probléma az alultápláltság, nem tudni, mit hoz a jövő... A fiatalokról szólva, mint sorozó orvos is elmondhatom, hogy gyengék, alacsony az állóképességük. Sok közöttük a szívbeteg. Ez a sportszegény élet, és sajnos a rossz körülmények következménye. Sok a munkánk, mert az aktív dolgozók számottevő része betegebb, egészségük elhasználó- dottabb, mint néhány évvel korábban volt. — Elegendő gyógyszert kap a rendelő? — Nem mindig. Sokszor akadozik az ellátás, s ez a probléma évek óta visszatér. Most is kaptunk egy értesítést, amely a hiánycikkeket sorolja. Viszont a műszerellátásunk jobb, így módunkban áll elvégezni néhány labormunkát is. Erre viszont az időnk kevés. — Szokatlan látványt nyújt az ügyeletes autójuk! — Ez van! Egy összkerék- meghajtású NIVA jobb lenne... Mi is kapunk havi 1500 forint gépkocsihasználati díjat. Ez a pénz másfél tankolásra elég. És ott van még a casco, a javítás költsége, de ezzel már senki sem törődik. — Nézze meg ezt a receptet — tolja elém a fekete színű vényt. — Sok kell belőle, de alig van. Többször igényeltünk, még a minisztériumba is telefonáltam. Ott a nyomdai kapacitásra hivatkoztak. — Mióta praktizál Pomá- zon? Háromcsillagos szálloda épül Pápaváró Esztergom A következő években nemzetközileg is jelentős események színhelye lesz Esztergom. 1990-ben emlékeznek meg Mátyás király halálának 500. évfordulójáról. Az 1991- ben Magyarországra látogató pápa az esztergomi érseki Kis kocsival, nagy kocsival Mint hírül adtuk, egy forintért szedhetik a szilva kilóját a nyugdíjasok a Rozmaring Tsz nagykovácsi gyümölcsösében. Aki ötven kilónál többet gyűjt, annak hét forintot kell fizetnie. (Sehol nem látni piacon 20 forintnál olcsóbb szilvát!) A termelőszövetkezet szüretre hívta az idős embereket. Mentek kis kocsival, nagy kocsival, vödörrel, zsákkal, táskával. Jut még gyümölcs mindenkinek, aki nem rest. Van körte is — szintén Nagykovácsiban —, 12 forintot kérnek kilójáért. A hetvenhét éves Pereszlényi Eszter néni — a kép jobb oldalán — és a hetvenhat éves Kerékgyártó Jánosné kora reggel kelt, hogy még időben végezhessen a szilvaszedéssel (Dodó Györgyi képriportja) A Rozmaring Tsz nyugdíjasa. Csirke Lajos, 69 évesen olyan friss és fürge, hogy egy fiatal is megirigyelhetné. Azt mondja, szed körtét is palotában száll meg. 1995-ben az államalapítás 1000. évfordulóját ünnepük meg. Az előkészületeket már megkezdték Esztergomban, hogy a város történelmi jelentőségének és hírnevének megfelelően fogadhassák a vendégeket. A városi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján még ebben a hónapban megalakítanak egy társadalmi-szakmai bizottságot, amely elkészíti a legfontosabb feladatokat tartalmazó programtervezetet. Javaslatokat kérnek a lakosságtól is ahhoz: hogyan javítsák a szolgáltatásokat, milyen kulturális programot állítsanak össze a látogatóknak, hogyan tegyék szebbé a település arculatát. Az Esztergom és Vidéke című helyi lapban a tanács arra szólította fel a város minden vállalatát és polgárát, hogy készüljenek a nagy eseményekre, és újítsák fel környezetüket. A tanács egyebek között szállodaépítési programot is szorgalmaz. Külföldi cégek közreműködésével részvény- társaságot alakítottak egy 100 ágyas, háromcsillagos szálloda létesítésére, amelyet 1991- re építenek fel. Ugyancsak külföldi tőke bevonásával egy 220 ágyas szálloda építését is tervezik. Esztergom saját erejéből —> az évtizedes megkülönböztetés, az elmaradt beruházások következményeként — az ösz- szefogás ellenére sem lesz képes minden követelménynek megfelelni. Különösen jó néhány értékes és neves műemléki épület felújításához számítanak központi támogatásra.
