Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

1989. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK &£Wtm 5 Baahumusx ifískuniaeháxátt Gilisztái hamburger? Szalmakalapos asszonyok kezükben vasvillával szor­goskodnak a trágyával befedett, száz méternél is liosz- szabb. 20-30 centiméter magas, veteményágyásokra em­lékeztető sorok között. Ahogy a vasvillák a nedves ré­teget meglazítják, előtűnnek a kövér giliszták, azok a szorgalmas gyűrűsférgek, amelyek a biohumuszt ter­melik. Kiskunlacházán vagyunk, a Kiskun Termelő- szövetkezet gilisztafarmján. Kiss János, a szövetkezet elnöke, éppen a csepeli Duna Tsz vezérkarát fogadja, hogy a helyszínen adjon bete­kintést a gilisztagazdaság ku­lisszatitkaiba, a tenyésztés és humusztermelés szabadtéri la­boratóriumába. A közel mil­liárdnyi, Olaszországból im­portált giliszta, már eddig is többmilliós hasznot hozott a téesznek. A csepelieknél a gombatelepeken kétezer va- gonnyi szerves anyag halmo­zódik fel. Érthetően szeretnék a már kihasznált trágyát to­vább hasznosítani, s ezért ér­keztek gilisztanézőbe, várván a jó tanácsokat. Kiskunlacházán alakították ki — elsőként az országban — a gilisztagazdaságot, amelynek jelenlegi területe megközelíti a 0,7 hektárt. Hét gazdaság együttesen hozta létre a keszt­helyi székhelyű Biometod Be­téti Társulást. Akkor, 1984- ben, a gilisztákkal való fog­lalkozás még gyermekcipőben járt. 1987-ben megszűnt a Bio­metod, s a helyébe lépett a Co- comcoop. Félszáz gazdaság megalakította a Biohumusz Közös Vállalatot, s most már valóban nagy léptekkel, bősé­ges gyakorlati tapasztalatok birtokában végezhetik mun­kájukat. Állami gazdaságok, téeszek, magángazdálkodók, továbbá kiskerttulajdonosok keresik a gilisztagazdaságot. Különle­ges bánásmódot, körültekintő gondoskodást igényelnek a gi­liszták. A legideálisabb szá­mukra a 18-25 Calsius-fokos levegőhőmérséklet. Nagy me­legben szüntelenül locsolni, öntözni kell a telepet. A ke­mény téli hónapokra legalább 30 centi magas trágyaréteggel kell óvni őket az időjárástól. Kiss János, a szövetkezet el­nöke, a gilisztákkal, a biohu- musz-termeléssel kapcsolat­ban több szakcikket is közölt hazai és neves nyugati szak­lapokban. Egyebek között szólt arról, hogy a gilisztákat étke­zési célokra is hasznosítani le­het, például a közkedvelt hamburgert tenné ínyencek számára ízletesebbé. A jó ég tudja, az ízlések erő­sen különböznek. Talán egy­szer valóban eljön az idő, ami­kor sült giliszták kandikálnak ki a két egymáshoz simuló zsemle közül... Gyócsi László Az egészségre nincs idő Pomázon receptért házol oz orvos A pomázi orvosi rendelőhöz egy IZS típusú furgon kanya­rodott be. Rajta „Orvosi ügye-, let” felirat. Mivel nem szok­ványos ügyeleti autó ez, kö­zelebbről szemügyre vettem. A gépkocsivezető már ki­szállt a vezetőfülkéből. Ké­szülve az ügyeletre gondosan átvizsgált mindent, nehogy út­közben probléma legyen. Ma dr. Regius Ferenc az ügyeletes orvos. A nővér azt mondja, ha beszélni akarok a doktor úrral, most menjek be, mert 17 órától már aligha lesz ideje rám. A rendelőben amolyan iga­zi doktor bácsi fogad. Dr. Re­gius Ferenc főorvos hellyel kínál.- — Doktor úr! Hogy élnek a nyugdíjasok és a fiatalok a körzetben? — Azok az idős emberek, akik rám vannak szorulva, so­Mérik a légszennyezést A személygépkocsik által kibocsátott szén-monoxid mennyi­ségét mérik a Fővárosi Tanács Közlekedési Felügyeletének szakemberei közutainkon, a megállított autó kipufogőcsövébe helyezett érzékelő és a hozzátartozó műszer segítségével. Az alapjáraton és a 60 kilométer per órás üzemnek megfelelő állapotban ingyenesen ellenőrzik a szén-monoxid-kibocsátás mértékét. Ha a megengédett érték alatt van, a helyszínen igazolást állítanak ki. Ellenkező esetben kötelezik a gépkocsi tulajdonosát a légszennyezést okozó járműve 15 napon be­lüli megjavítására. MÁR NEM PÚP A TANÁCS RÁTÁN Nyereség a biztonság rovására Az elmúlt évtizedek tapasz­talatai szerint azért is kés­hetett egy-egy kisebb helyi beruházás, mert nem akadt rá vállalkozó. Egyik indítéka le­hetett ez anak, hogy minden tanács megalapítsa a maga építkezésekkel, épületfelújítá­sokkal, szolgáltatásokkal fog­lalkozó üzemét. Szerencse kér­dése volt, hogy előny szárma­zik-e belőle, vagy a rossz gaz­dálkodás és egyéb körülmé­nyek között púpnak érzik a hátukon saját vállalatukat az irányításával foglalkozók. A dunakesziek tavaly még in­kább az utóbbira gondoltak a mérleghiány, a belső fegyel­mezetlenségek, veszteségek, a lakosság panaszáradata mi­att. Erről a nelyzetről lapunk­ban is kritikusan írtunk né­hányszor. Az elmúlt fél év. eredmé­nyei, mintha azt bizonyítanák, hogy változott a helyzet. Mint a tanács vezetői megállapítot­ták: valóságos tényeken ala­pul az a jelentés, amely sze­rint megszilárdult az üzem gazdálkodása A tavalyi egész éves 233 ezer forint nyere­séggel szemben az idén már a féléves mérleg is 707 ezer fo­rint hasznot mutat. Ahhoz ké­pest, hogy az éves terv sze­rint '800 ezer forintot kell el­érnie a kollektívának. Bízunk benne — talán nem túlzó az a megállapítás sem —, hogy az évek óta kritikus­nak tekintett köztisztasági te­vékenység gyakorlatilag pa­naszmentessé vált. Vagyis már ,nem szállnak a szélben len­ge papírszeletek a lakótelepe­ken, s a földet sem lepik el hulladékok, amelyek a dugig telt kukákból kerültek a ta­lajra. Időben ürítik a konté­nereket. Az üzem építőipari kapaci­tását egész évre lekötötték, külső munkákat is vállaltak. Az építési-szerelési tevékeny­ség egy főre jutó anyagmen­tes termelési értéke a megha­tározott húsz százalékkal szemben 91,1 százalékkal nőtt. Elégedett lehetne tehát sa­ját vállalatával a Dunakeszi Tanács, ha az elmúlt félév­ben nem történt volna meg egy sajnálatos baleset. A tra­gédia okát, amely egy ember halálát okozta, egyelőre még vizsgálják. Annyi azonban bi­zonyos a nyereséget nem le­het a biztonság rovására nö­velni. Nem állítjuk, hogy ez történ1 volna. Ám a körülte­kintésre, a dolgozó ember biz­tonságára mégsem árt emlé­keztetnünk. K. X. I. Ausztriába mennek tanulmányútra Ócsa az első fecskék között A közelmúltban Ócsán Föl­díné Hajdú Annával az Eg- ressy Gábor Művelődési Ház igazgatójával és Papp Ágnes művészeti előadóval beszélget­tünk. Nem véletlenül; hírül vettük hogyanis, hogy Híd a jövőbe címmel szórólapot jut­tattak el a helybeli családok­hoz. Akkoriban terjedt el a szóbeszéd, ha novemberben átköltöznek az új szabadidő- központba, a régi művelődési ház épületében szállodát ala­kítanak ki, .utazási irodát nyit­nak, saját busszal szállítják majd a turistákat, hogy be­mutassák a település neveze­tességeit. A szórólap felhívására ren­geteg válasz érkezett a hely­beliektől. Mintegy hatvan szállásadó jelentkezett, akik családi házukban fogadnák a vendégeket. Sokan panzió jel­legű szolgáltatást is felaján­lottak. A megvalósítást azon­ban ma még számos rendelet akadályozza. Ám a vállalko­zók bíznak a paragrafusok al­kotóiban, hogy gondolnak majd a falusi turizmus vállal­kozóinak segítésére. Földiné Hajdú Anna el­mondta, hogv a régi művelő­dési házban egy idegenforgal­mi szolgáltató társaságot hoz­nának létre. Partnerként je­lentkezett már a Felsöbabádi Állami Gazdaság. Azt még nem tudni, hogy kft. vagy részvénytársaság alakul. A nagyközségi tanáccsal, mint a művelődési ház tulajdonosá­val és fenntartójával még nem tárgyaltak. Szó lehet arról, hogy a tanács beszáll a vállal­kozásba, esetleg függetlenséget ad az intézménynek. A művelődési ház saját nyomdát üzemeltet. Ezáltal az ismeretterjesztő anyagok olcsó előállítása, a propagan­da lehetősége adott. Autóbu­szukkal szállítják majd az Öcsa nevezetességeivel ismer­kedni kívánó vendégeket, s természetesen vonzó progra­mokról is gondoskodnának. Nyugat-Európában a falusi turizmus élő valóság. A fal­vak, a porták, a közterek a szokásosnál is szebbek, ren­dezettebbek. Ezt bizonyítandó, a művelődési ház hamarosan utat szervez a leendő szállás­adóknak, hogy saját szemük­kel láthassák a vendégváró osztrák falvakat. S ha már ott lesznek, megismerkedhetnek olyan helybeli családokkal is, akik hosszú évek óta a falu­si turizmusból élnek. Érdekes tanulmányútnak ígérkezik az egynapos buszki­rándulás, amelynek tapaszta­latairól szívesen beszámolunk olvasóinknak, ötletet adva má­saknak is a kezdeti lépések­hez. Aszódi László Antal — 1966-tól. Sok embert ke­zelek, szinte minden család­ban van ismerősöm. — Milyen a körzetéhez tar­tozók egészségi állapota? — Az emberek agyonhaj­szoltak, fáradtak, kimerültek. Az egészségükre alig van idő! Nehezen tudják megven­ni a gyógyszert. Pedig annak mindenki számára elérhetőnek kellene lenni, kivált az életmentő szerekre gondolok. A betegekkel együtt az egész­ségügyi dolgozók is túlterhel­tek, közismert a nővérhiány. Szeretnénk rábírni az embere­ket a helyes táplálkozásra, de a meghallgatáson túl alig tör­ténik valami. A nyugdíjaso­kat az öregek napközijének társadalmi aktivistái gondoz­zák, de ez még így sem mondható ideálisnak. — A, házi orvoslás a meg­oldás? — Feltétlenül eredménye­sebb lesz, mint a mai rend­szer. ★ A hiányzó receptek ügyé­ben a Pátria Nyomtatvány El­látó Vállalat igazgatójától, Szeder Istvántól kaptunk pél­dátlanul gyors tájékoztatást. Másfél percen belül megtud­tuk, hogy kétmillió recept van raktáron. — Harminc nyomdával ál­lunk kapcsolatban — mondta Szeder István. — Nem for­dulhat elő, hogy nincs recept. Az igazgató szerint későn adták le a megrendelést, ez okozhatta a galibát. Szomorú valóság, hogy a körzeti orvosoknak a gyógyí­tás mellett ilyen piszlicsáré ügyekkel kell foglalkozniuk. .Beszerző utakra mennek, mert *áz " ezért felelősök egyszerű­en közük, hogy nincs. Mit szólna az anyagbeszerző, 'ha a rendelésre érkezve a nővér közölné vele: a doktor úr nem látja el, mert elfogyott a köt­szer ?! Orosz Endre kan a nyugdíjasok napközi otthonában étkeznek. Oda azonban nem mindenki jut be, ezért vannak, akik önmagukat látják el. Igyekszünk segíteni őket a helyes táplálkozásban, de sajnos akadnak — főleg férfiak —, akik nem a közért­be hordják a nyugdíjukat... A diabetikus ételek, a so­vány felvágottak drágák, pe­dig ezekre lenne szükségük. Bár ma még nem égető prob­léma az alultápláltság, nem tudni, mit hoz a jövő... A fiatalokról szólva, mint sorozó orvos is elmondhatom, hogy gyengék, alacsony az ál­lóképességük. Sok közöttük a szívbeteg. Ez a sportszegény élet, és sajnos a rossz körül­mények következménye. Sok a munkánk, mert az aktív dol­gozók számottevő része bete­gebb, egészségük elhasználó- dottabb, mint néhány évvel korábban volt. — Elegendő gyógyszert kap a rendelő? — Nem mindig. Sokszor akadozik az ellátás, s ez a probléma évek óta visszatér. Most is kaptunk egy értesí­tést, amely a hiánycikkeket sorolja. Viszont a műszerellá­tásunk jobb, így módunkban áll elvégezni néhány labor­munkát is. Erre viszont az időnk kevés. — Szokatlan látványt nyújt az ügyeletes autójuk! — Ez van! Egy összkerék- meghajtású NIVA jobb len­ne... Mi is kapunk havi 1500 forint gépkocsihasználati dí­jat. Ez a pénz másfél tanko­lásra elég. És ott van még a casco, a javítás költsége, de ezzel már senki sem törődik. — Nézze meg ezt a recep­tet — tolja elém a fekete szí­nű vényt. — Sok kell belőle, de alig van. Többször igényel­tünk, még a minisztériumba is telefonáltam. Ott a nyomdai kapacitásra hivatkoztak. — Mióta praktizál Pomá- zon? Háromcsillagos szálloda épül Pápaváró Esztergom A következő években nem­zetközileg is jelentős esemé­nyek színhelye lesz Eszter­gom. 1990-ben emlékeznek meg Mátyás király halálának 500. évfordulójáról. Az 1991- ben Magyarországra látogató pápa az esztergomi érseki Kis kocsival, nagy kocsival Mint hírül adtuk, egy forin­tért szedhetik a szilva kilóját a nyugdíjasok a Rozmaring Tsz nagykovácsi gyümölcsösé­ben. Aki ötven kilónál többet gyűjt, annak hét forintot kell fizetnie. (Sehol nem látni pia­con 20 forintnál olcsóbb szil­vát!) A termelőszövetkezet szü­retre hívta az idős embereket. Mentek kis kocsival, nagy ko­csival, vödörrel, zsákkal, tás­kával. Jut még gyümölcs min­denkinek, aki nem rest. Van körte is — szintén Nagyková­csiban —, 12 forintot kérnek kilójáért. A hetvenhét éves Pereszlényi Eszter néni — a kép jobb olda­lán — és a hetvenhat éves Kerékgyártó Jánosné kora reggel kelt, hogy még időben végezhessen a szilvaszedéssel (Dodó Györgyi képriportja) A Rozmaring Tsz nyugdíjasa. Csirke Lajos, 69 évesen olyan friss és fürge, hogy egy fiatal is megirigyelhetné. Azt mond­ja, szed körtét is palotában száll meg. 1995-ben az államalapítás 1000. évfor­dulóját ünnepük meg. Az előkészületeket már megkezdték Esztergomban, hogy a város történelmi je­lentőségének és hírnevének megfelelően fogadhassák a vendégeket. A városi tanács végrehajtó bizottságának dön­tése alapján még ebben a hónapban megalakítanak egy társadalmi-szakmai bizottsá­got, amely elkészíti a legfon­tosabb feladatokat tartalma­zó programtervezetet. Javas­latokat kérnek a lakosságtól is ahhoz: hogyan javítsák a szolgáltatásokat, milyen kul­turális programot állítsanak össze a látogatóknak, hogyan tegyék szebbé a település ar­culatát. Az Esztergom és Vi­déke című helyi lapban a tanács arra szólította fel a város minden vállalatát és polgárát, hogy készüljenek a nagy eseményekre, és újítsák fel környezetüket. A tanács egyebek között szállodaépítési programot is szorgalmaz. Külföldi cégek közreműködésével részvény- társaságot alakítottak egy 100 ágyas, háromcsillagos szállo­da létesítésére, amelyet 1991- re építenek fel. Ugyancsak külföldi tőke bevonásával egy 220 ágyas szálloda építését is tervezik. Esztergom saját erejéből —> az évtizedes megkülönbözte­tés, az elmaradt beruházások következményeként — az ösz- szefogás ellenére sem lesz ké­pes minden követelménynek megfelelni. Különösen jó né­hány értékes és neves műem­léki épület felújításához szá­mítanak központi támogatás­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents