Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
1989. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT 5 Csűk egy-egy szál virágát akertak elhelyezni Mindenkinek jcgm oz emlékezésre van tüntetve, mert csak így kapnak engedélyt az otthon élő rokonok, hogy eljöjjenek, s leróják kegyeletüket az elhunyt előtt. A lakótelep építésekor bukkantak az elhunyt orosz katonák sírjára — mondja Farkas Gyula, a Budakeszi Tanács elnöke. — A csontok egy részét a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra, többit a Szovjetunióban — tudomásom szerint. Végignéztük a rendelkezésre álló iratokat, de nem találtuk nyomát Szucsov Jakov Pantyele- jevicsnek, így nem tudunk neki emléktáblát állítani. Budakeszin egyébként négy szovjet hősi emlékmű van. Nemrégiben pedig a százhalombattai tanácselnököt kereste meg egy szovjet küldöttség Dunaújvárosból azzal, hogy egyik munkatársuk itt elesett édesapjának állítsanak emléket. így jöhet csak el a család, így tudják elhelyezni a kegyelet virágait. A szovjetunióbeli dolgozók vállalták, hogy rendbe teszik a Duna- paríi átkelés emlékére emelt úgynevezett Vöröskövet is. Nem mondhatnám, hogy osztatlan megértésre találtak az ilyen és ehhez hasonló kérések a települések vezetőinél. ötven esztendeje tört ki a második világháború, s több mint negyvenöt esztendeje „túl vagyunk rajta”. De túlléptünk-e valóban? Megszűnt a fegyverek ropogása, nem öntözi ártatlan emberek vére a csatamezőket — ez tény. De a világégés árnya még ma is ott lebeg fejünk felett, a halál fuvallata ma is érződik a levegőben. Hogy milyen politikai változásokat hozott a negyvenöt évvel ezelőtti esemény, az közismert mindenki előtt. Hatalmi érdekszférák, kisebbségek elkeseredett küzdelme, harca a létért, a nyelv, a nemzeti kultúra megőrzéséért. Ezek megoldása a politikusok feladata lesz. Ám vannak ennél kisebb, jóval jelentéktelenebbnek tűnő kérdések is, amelyek miatt nem fognak politikusok európai konferenciát összehívni, hisz úgy tűnik a kívülállónak, hogy ezek elrendezett ügyek. De özvegyek, árván felnőtt gyermekek tragédiája, egyéni szomorúsága jelzi, hogy még sincs' minden rendben e téren. Fekete nap a történelemben A voronyezsi katasztrófa fekete napként írta be hazánk történelmébe 1943. január 12-ét. A Don-kanyarban elpusztult negyvenezer magyar katona, s a hadifogságba esett további hetvenezer ember azóta hallhatatlanná tette, a 2. magyar hadsereg nevét. Sokaknak ez már történelem, de még mindig ezrek és ezrek élnek, akiknek fájdalmas valóság volt. .. Negyvenhárom januárja óta évtizedek teltek el, míg any- nvira kitisztulhatott a des- potizmustól terhelt politikai levegő, hogy az emlékező utódok Don-kanyari emléktúrára szánják el magukat, s ezt engedélyezik is a magyar hatóságok. Ha valami, akkor ez az egyik legkézzelfoghatóbb jele a változásoknak. Jól emlékszem, milyen felhanggal okították a történelemtankönyvek még két- évtizeddel ezelőtt is a nebulókat a voronyezsi veszteség tanulságaira. Olykor-olykor még afféle elégedettség is kiolvasható volt a sorok közül: lám, így jár, aki idegen országba hódítani megy, és szembeszáll a dicsőséges szovjet hadsereggel. Szomorú, hogy saját honfitársaink végezték ily módon, de hát ez a világ rendje. Mégsem lesz öim-kanyari túra Két éve már, hogy beszélhetünk ezekről a korábban tabunak számító témákról. Több településen már emlékmű, s márványtáblába vésett névsor idézi fel az elhunytakat. Sőt, nemrégiben arról cikkezett a sajtó, szólt a rádió, hogy emléktúra indul a Don-kanyarba, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait. Tel- tek-múltak a hetek, s mindenki abban a biztos tudatban élt, hogy valóban útra kel az emlékezők csoportja Vo- ronyezs felé, mígnem arról adott hírt a rádió népszerű Vasárnapi Újság című műsora, hogy a szovjet hatóságok nem engedélyezték a magyarok csoportos látogatását, még ha csak egy-egy szál virágot szeretnének is elhelyezni. Keserű szájízzel fogadtuk a bejelentést, de az átlag állampolgár néhány nap rpúlva túlteszi magát az ilyenen, hiszen újabb hírek, újabb események kerülnek a figyelem középpontjába, s elhomályosítják a még oly szomorú hírek jelentőségét is. Igen, ez megtörténhet egy átlagállampolgárral, de egy tanácselnökkel már kevésbé. Mostanában ugyanis érdekes levelek érkeznek a települések tanácselnökeihez. Bár, jószerivel semmi különleges nincs ezekben, hiszen hasonló jellegű levélek évtizedek óta úton vannak feladótól címzettig. Inkább csak az imént felso- roltak tükrében meglepő. Minap Budakeszire érkezett a Magyar Vöröskereszttől ilyen levél, melyben azt írják: a hozzátartozók kérésére keresik Szucskov Jakov Pantye- lejevics szovjet katona sírját, aki 1945. január 24-én hunyt el Budakeszin. Kérik, hogy vegyék egyéni nyilvántartásba, egyéni sírt, vagy emlékművet alakítsanak ki neki, vagy legalább olyat, amin a neve fel Avatás után A próbaüzem és az ünnepélyes avatás után nap mint nap sütik a kenyeret és a péksüteményeket az új ceglédi kenj 'rjyárban (Apáti-Tóth Sándor ftV. út ' ) Számtalan dohogó megjegyzésnek voltam fültanúja: volt, aki azt kifogásolta, hogy a Magyar Vöröskereszt közel sem fejt ki ilyen erőfeszítést a magyar katonák érdekében, mint a hazánkban nyugvó szovjetek esetében. Mások úg? vélik, hogy őzekén a dolgokon már tovább kellene lépni. Ki tudja, mióta várnak a hazáikban elesett szovjet katonák fiai, feleségei, unokái arra, hogy virággal emlékezzenek meg az apáról, a férjről, a nagyapáról. Amióta világ a világ, a szeretettekről való megemlékezés hozzátartozik életünkhöz, az ember legtermészetesebb kívánalma ez. Igen, s nemcsak a szovjet, a magyar hozzátartozóknak is ez a kívánságuk. Talán ebben segíthetne a Vöröskereszt! Fiedler Anna Mária Állami támogatás fejlesztéshez Az Állami Fejlesztési Intézetben összesítés készült a területfejlesztési és -szervezési, valamint a foglalkoztatási alap első félévi felhasználásáról. A területfejlesztési és -szervezési alapból az év első hat hónapjában 28 pályázó igényelt állami támogatást. A bírálóbizottság kilenc pályázatra összesen 35 millió forint támogatást ítélt meg. A fejlesztések közül mindössze kettő tekinthető nagyobb értékű ipari vállalkozásnak, a többinek csak kisebb jelentősége van egy-egy térség ipari szerkezetének korszerűsítésénél. Az alapból finanszírozott beruházások révén összesen 230 embernek létesítenek új munkahelyet; egy-egy munkahelyre 152 ezer forintot fordítanak a támogatásból. Hamvas és ropogós Egy-egy műszakban 30 ezer üvegbe kerül a finom Stanley szilvából a Nagykőrösi Konzervgyárban. A hatalmas körkörös töltőgép ebben nagy segítség, mégis elkel mellette Bojtos Istvánná és Sánta Ferencné munkája (Varga Irén felvétele) Tízmillió holnapjáért Jog a beilleszkedés módjához Harmadik éve már, hogy a veresegyházi úttörőtábor területén talál otthonra a Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága, a Hazafias Népfront megyei cigánytanácsa, a megyei művelődési központ és a pomázi cigánybázis által szervezett cigány életmódtá- bor, amely abban különbözik minden más hasonlótól, hogy itt az egy hetet közösen töltik el a szülők és a gyerekek. Amikor a hét végén felkerestem őket, éppen Várady Géza, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztályának főmunkatársa beszélgetett a felnőttekkel, vagyis a szülőkkel a nemzetiséggé válás folyamatáról, az etnikum gondjairól. Életkori sajátosság — A cigánykérdés ma már nemzeti kérdés — mondta — s nem lehet elválasztani egész népünk sorsától, ezért, aki a cigányságért tesz, akár tagja ennek a népcsoportnak, akár nem, tulajdonképpen az itt élő tízmillió ember holnapjáért végzi a dolgát. Aknay Ágnes, a megyei művelődési központ munkatársa a tábor vezetője. — Harmincnégyen vagyunk Veresegyházon. A családok Ceglédről, Csobánkáról, Gödöllőről, Kerepestarcsáról és Egyre többen — Nem ritkák a közös foglalkozások sem. Vasárnap délelőtt Horváth Judit pszichológus irányításával a családokról, a családtagok szerepéTóa! máson is élénkül a közéleti érdeklődés Beszélgetés 8 falu bankjában A tóalmási takarékszövetkezet esztétikus, mutatós épületét az idén májusban avatták fel. Ez a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet 11. számú kirendeltsége, vezetője Kiss Ferencné. Az idén Kókán és Tápiószecsőn is hasonló, korszerű épületbe költözött a falu bankja. A 14 kirendeltség dolgozóinak összetartozását jelképezi, hogy itt a tóalmási átadást megelőzően is szépen parkosították az épület előtti részt, s a takarítási és berendezési munkákat is maguk végezték. Érdekesen alakult Kiss Fe. rencné pályafutása. Kilenc esztendeig a Péterfy utcai kórházban volt asszisztens az elektromos anyagvizsgálatoknál. Majd következtek a gyes évei; három gyereke van. A gyes alatt a házi ismeretekben tökéletesítette a tudását. Megnyerte a Magyar Konyha című lap háztartásszervezési pályázatát. Majd a rádiós Pet- ress István által szervezett akció keretében tizedmagával versenyt főzött a Royal Szálloda konyháján. Férjeura bizonyára ízletes asztalhoz ül le mindennap. A tóalmási takarékszövetkezetnek 980 tagja van, s a kedvezőtlen viszonyok ellenére nő a betétállománya. A tagok a kölcsönöknél kedvezményt kapnak, osztalékot a részjegy után minden évben, s a közgyűléseken ajándékokat sorsolnak ki közöttük. Kissné szerint az udvariasság, a türelem, a szakmai felkészültség a siker titka. A vezetőnő helyi születésű, így minduntalan megszólítják az utcán, taná. csát kérik a pénzelhelyezés kérdésében. Az új épület egy kicsit kaszinó is, hisz a szorosan vett hivatali dolgok mellett sokszor a személyes problémáikat’is elmondják az emberek. Itt nem siet senki, nem türelmetlenek a munkatársak, szívélyes a légkör. Hárman dolgoznak a kirendeltségen. Érettségi és szaktanfolyam (ügyrendismereti) a végzettségük. — Bankszerű tevékenységet végzünk — mondja Kissné —, a betétgyűjtés a legfőbb feladatunk. Van ifjúsági, otthonteremtő betét, csekkszámla, átutalási betétszámla, könyves betét, gépkocsinyere^ mény-, gépkocsifedezeti, takarékbetét, letéti jegy, kincstár- jegy. A letéti jegyre húsz százalék kamatot adunk, ez a legtöbb ma a bankszakmában Decemberben a takarékszövet, kezeti központunk egy indiai gyártmányú Maruti gépkocsit sorsol ki. öt számítógépet és községenként egy videót azok között, akik 10 ezer forint értékben betétkönyvet váltanak. Hadd hívjam fel a figyelmet a célrészjegyre, erre 90 nap után 14.5% kamatot fizetünk nettóban. — Mire kérhetnek kölcsönt az ügyfelek? — Üj családi ház építésére, korszerűsítésre, felújításra, lakóingatlan vásárlására. Van kisipari, kiskereskedői kölcsön, valamint áruvásárlási és fogyasztási. Harminc új ház épül jelenleg a községben. Az Állami Biztosító szolgáltatásait is mi közvetítjük. — Milyen kamatokat kell fizetni a kölcsönök után? — A kisiparosi és kereskedői indulásnál 16%, az építés, házvásárlás, korszerűsítés köl- csönének kamata 18,3%, a fogyasztási kölcsön kamata 23— 25%. Hadd mondjam még el, hogy takarékszövetkezeti központunk megnyitott két kirendeltséget a fővárosban is. — ön tavaly ősz óta a község MSZMP-titkára is. Mi a jellemző az alapszervezetre? — Harminchárom párttagunk van, főként idős emberek. A fiatalabbak ma még inkább a munkahelyi szervoze tekhez tartoznak Azt. tapasz talom, hogy egyre élénkül ná. lünk is a politikai érdeklődés Atányi László ről lesz beszélgetés, amikor különböző családi szerepjátékokat, szituációs játékokat is feldolgoznak, illetve rögtönöznek. Magyar Ági pomázi népművelő az ének- és mesemondó verseny szervezésével van elfoglalva. Magyar János a családok együttes reggeli tornáját vezeti, szervezi a sportvetélkedőket, és ha az idő engedi, gondoskodik a strandolásról, az úszás alapelemeinek az elsajátításáról. Aknay Ágnes harmadik alkalommal vezeti a tábort, ezért érdeklődtem tőle, milyen változásokat lát a táborozok érdeklődési körében. Mi az. ami három évvel ezelőtt volt, és mi az. ami napjainkban a leggyakoribb beszédtémája a táborozóknak. — Az első táborban a legtöbb szó a mindennapok kultúrájáról, a testi higiéniáról, a családtervezésről esett. Ma sokkal inkább foglalkoztatja a felnőtteket, de a tizenéveseket is, a cigányság jövőbeli sorsa. Igen erősen él a köztudatban a beilleszkedés két módja: az asszimiláció — tehát, hogy egy cigányembernek joga és lehetősége legyen azt mondani, hogy ő nem cigány, hanem magyar — és az integráció, amely a cigány azonosságtudat, adott esetekben a cigány nyelv és kultúra megőrzése melletti állásfoglalást jelenti a társadalomban. Azok között, akik a cigányság átlagánál kedvezőbb starthelyzetből indultak, egyre többen vannak az asszimilációra törekvők. Álláspontjuk: ugyanolyan vagyok mint más, ugyanúgy beszélek, dolgozom, élek, mint a többiek, felejtsük már el, hogy honnan származom, ember vagyok és kész. Rendezett viszony És van a másik nagy tömeg, amelyik emberfeletti erőfeszítéseket tesz sorsa megjavításáért. de mindig visszasüly- lyed. Sorsuk az általánosítások példatára: rájuk mutatva bizonyítják, hogy az állam hiába támogatja a cigányokat, mégse bírnak fölemelkedni, mert nem is akarnak, nekik jobb. ha a társadalom nyakán élősködnek, csinálják a gyerekeket. ők pedig, szerencsétlenek, lassan feladják a harcot az emberibb életért. Aknay Ágnes újabb táborokat tervez. Jövőre és a következő években is. mert meggyőződése: magyarok és cigányok viszonyát rendezni kell Ha a viszony nem lesz emberi, az út katasztrófába torkollhat. És kinek van erre szüksége ’ Fercsik Mihály Talán majd a Vöröskereszt Pomázról érkeztek. Van köztük olyan, mint például a Vajda házaspár, akiknek csak egy gyermeke van. A pomázi Váradi Ferenc és felesége három gyerekkel tölti a napjait. Minden család külön faházat kapott, és természetesen a programokban alkalmazkodunk az.életkori sajátosságokhoz. — Amíg jelenleg a felnőttek Várady Géza előadását hallgatják, a gyerekek Kapuvári Bea népművelő vezetésével ajándékokat készítenek: gyöngyöt fűznek, boroznék, s amikor ezt megunják, az esti tábortűz műsorára készülnek.
