Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
2 aw 1989. SZEPTEMBER 20., SZERDA Kedvezmények hazánknak A következő években a magyar-amerikai kereskedelem számottevő emelkedése remélhető. Szakértők szerint a forgalom értéke rövid távon elérheti az évi 600 millió, hosz- szabb távon pedig akár az egymilliárd dollárt is. Ennek megvalósulásában nagy jelentőségű a George Bush elnök által hétfőn be^ jelentett döntés: Magyarország októbertől feltétel nélkül és meghatározatlan ideig a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánásban részesül. SZUPER SZUPERSZONIKUS Szovjet mérnökök csoportja tárgyalt a hét elején az amerikai Gulfstream Aerospace cég tisztségviselőivel az Egyesült Államokban arról, hogy közösen fejlesztenek ki egy új szuperszonikus polgári repülőgépet a Szovjetunióban. A repülő az elképzelések szerint gyorsabb lenne a Con- corde-nál. sebessége több mint kétszer múlná felül a hangét, s 8000 kilométert tudna repülni egyhuzamban újbóli üzemanyagfelvétel nélkül. Amerikai részről megjegyezték, hogy jelenleg egy Gulfstream IV-gyel a Georgia állambeli Savnnah városából Moszkváig 14 órán át tart az út. s egyszer le kell szállni. Az új repülőgéppel három és fél órába telhet mindez, s közbeeső megálló nélkül. Gorbacsov beszéde a központi bizottság ülésén Jövő októberre összehívták az SZKP XXVIII. kongresszusát Az SZKP XXVIII. kongresszusának összehívása — derült ki Mihail Gorbacsov főtitkári beszámolójából — komoly politikai viták tárgya volt: a jövő októberi időpont végül is kompromisszum eredménye. A kedden megkezdett SZKP KB-ülésen Mihail Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy voltak olyanok, akik rendkívüli kongresszus összehívásáról beszéltek, míg mások szerint semmi olyan ok nincs a szovjet társadalom életében, amely a soros kongresszus előrehozatalát indokolná. A főtitkár utalt arra a nagy útra, amelyet a szovjet társadalom az átalakítás meghirdetése óta eltelt négy és fél esztendő alatt megtett. Mint mondta, áttörésről van szó a demokrácia, a szabadság, a nyilvánosság irányába. Rámutatott: olyan alapvető kérdésekről folyik a vita, mint a szocializmus megújítása, a szövetségi állam korszerűsítése, a hatalom jellege az átalakítási szakaszban, az élet minden területének további demokratizálása és a párt szerepe a jelen feltételei között. A pártnak, mint az átalakítási politika kezdeményezőjének, önmagával szemben magasabb követelményeket kell Diplomáciánk teljes fordulatszámra kapcsolt Magyar zászló leng Tel-A vivhan A magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításának híre egy időre háttérbe szorította Rabin hadügyminiszter kairói tárgyalásainak izraeli visszhangját is. Hétfőn, pontosan két órakor, a tel- avivi nagy forgalmú Rehov Pinkason a magyar érdekképviseleti iroda épületére felkúszott a piros-fehér-zöld zászló, jelezve, hogy ettől a pillanattól fogva ez a ház már nagy- követség. Valamennyi kedd reggeli lap az első oldalon közölte a hírt, habár még kommentár nélkül, hiszen az eseményt az utolsó pillanatig titokban tartották és az mindenkit meglepetésként ért. Az eseménnyel kapcsolatban a líbiai külügyminisztérium „elkeseredettségének” adott hangot a tripoli magyar nagykövet előtt. A líbiai JANA hírügynökség esti bejelentése szerint a behívott diplomatának kifejtették, hogy Libia „különösnek tartja e fejleményt és nem érti indoklását, hiszen a (22 évvel ezelőtti) szakítás okai változatlanul fennállnak”. A JANA végül megállapította, hogy országa szerint „A magyar kormány lépése csak negatív következményekkel járhat mind a líbiai—magyar, mind az arab—magyar kapcsolatokra”. A The New York Times budapesti tudósítója beszámolt a diplomáciai kapcsolatok újra- felvételéről Izraellel, idézve Mose Arensz külügyminiszter nyilatkozatát: magyar részről azt várják, hogy Izrael segít fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat a Nyugattal. „Ez reális értékelés, hiszen Izraelnek igen jó kapcsolatai vannak a világ vezető üzletembereivel” — hangoztatta. A tekintélyes párizsi lap, a Le Figaro a magyar—izraeli diplomáciai lépést villámcsapásnak nevezte és azt írta, hogy a magyar diplomácia „teljes fordulatszámra kapcsolt”, amikor előbb megnyitotta a nyugati határt a keletnémet menekültek előtt, majd elhárította az akadályokat a Vatikánnal fennálló kapcsolatok teljes rendezése elől, korábban pedig már diplomáciai kapcsolatra lépett Dél-Koreá- val. I JNMHfökSS események | egy mendisakaii Nakajama Taro japán külügyminiszter hétfőn New Yorkban találkozik Horn Gyulával, a magyar diplomácia vezetőjével, hogy ily módon is kifejezésre juttassák: a szigetország kormánya érdekelt a kelet-európai reformfolyamatban. A Az amerikai alelnök, Dán Quayle kedden háromnapos hivatalos látogatásra Szöulba érkezett. A Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő keddi sajtónyilatkozatában leszögezte: egyelőre túl korai volna felvetni annak kérdését, hogy a száműzetésben élő Zahir sah, volt afgán király visszatérjen hazájába. A Lengyelország kedden kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá a Közös Piaccal. A Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája a szabad vállalkozásról szervez tanulmányi programot a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Angola kedden hivatalosan a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tagja lett. A Kedden hivatalos látogatásra Nápoly kikötőjébe érkezett a Szovjetunió haditengerészeti flottájának egyik oktatóhajója. ÚJ ELLENZÉKI CSOPORT CEAUSESCU ELLENES RÖPIRATA Romániában Nemzeti Megmentés Frontja elnevezéssel új ellenzéki csoport jelentkezett, legalábbis ilyen szervezet nevében cették közzé azt a felhívást, amely Nicolae Ceausescu személyi kultuszának elítélését, a Román Kommunista Párt főtitkárának leváltását sürgeti. A felhívást az RKP november 20—25-re kitűzött kongresszusának küldötteihez címezték és egy példányát eljuttatták az AP amerikai hírügynökség bécsi irodájának. Az AP egy nyugati megfigyelőt idézve lehetségesnek tartja, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja a Román Kommunista Párton belül szerveződött. Egyelőre nem ismeretes, milyen körben terjed és pontosan kiktől ered a felhívás, amely egyebek között leszögezi: „Talán már csak Ceausescu távozásával lehet elkerülni, hogy a lakosság elkeseredettsége véres társadalmi konfliktusba torkolljon.” támasztania ,— jelentette ki, és a kezdeményezésektől ódzkodó kádereknek címezte szavait, amikor arról beszélt: szakítani kell azzal a megszokással, hogy minden kérdésben felülről várja az útmutatást, az ajánlást. Mihail Gorbacsov a párt politikai bizottságának álláspontjaként beszélt arról, hogy semmire sem vezetne a jelenlegi pártprogram részleges megváltoztatása, de egy új, hosszabb távú program elfogadásához nem elégséges az elméleti ismeret és a meglevő gyakorlati tapasztalat. Az eszmei megalapozás még nagy munkát követel. Ezért javasolják azt, hogy a kongresz- resszus néhány évre szóló, a közeli időszakra vonatkozó programdokumentumot fogadjon el. Végezetül a főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hiba volna most a fontos feladatok elvégzésénél a kongresszusi határozatokra várni. Már ma léteznek a népképviseleti, államhatalmi testületeknek és a kormánynak határozatai, ám azok végrehajtása döcögve halad. Nem a kongresszusra kell várni — mondta a főtitkár —, hanem cselekedni kell, és most! Az SZKP a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósításáért, a korábbi torzulások felszámolásáért száll síkra — hangsúlyozta az SZKP KB ülésének második napirendi pontjaként előterjesztett beszámolójában Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szükségesnek ítélte a hatalmas és erős, gyökeresen megújított föderatív állam megőrzését, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta a föderatív elvek érvényesítését a párt felépítésében. A szovjet vezető hangsúlyozta: a nemzetiségi politikában átfogó, mélyreható változásokra van szükség. (Folytatás az 1. oldalról.) hét az Országgyűlés határozatát. Az SZDSZ egyébként azért ellenzi a közvetlen államfőválasztást, mert nem kívánja, hogy az ország egyszemélyi tekintélyuralom, elnöki rendszer felé induljon el. Orbán Viktor szervezete álláspontját tolmácsolva úgy vélekedett: „Előbb köztársaság, utána köztársasági elnök”. Tölgyessy Péter elmondta, hogy az államfő-választás bojkottját mindenképp elvetik. Az SZDSZ esetleg még azt tartaná célravezetőnek, ha az ellenzéki pártok közös jelölt állításában egyeznének meg. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői egyaránt hangoztatták, hogy részt vesznek a további háromoldalú tárgyalásokon, bár a Fidesz számára megnehezült az együttműködés az MDF-fel, mert igaztalanul bírálták az MDF vezetői a Fidesz képviselőinek több megnyilatkozását. Ugyanakkor az MSZMP-vel való tárgyalást nagymértékben befolyásolja majd az októberi MSZMP- kongresszus. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok történései menynyit változtattak az ország politikai színképén, Tölgyessy Péter kifejtette: egyrészt megfigyelhető egy nemzeti középirányzat kialakulása, másrészt ennek ellenpólusaként létrejöhet egy szociálliberális tömörülés. Az SZDSZ, a Fidesz és a vendégként jelenlevő MSZDP-vezetőségi tag, Gaskó István megerősítette azt, hogy pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP- vel. Mindhárom szervezet képviselői rámutattak, hogy messzemenőkig tiszteletben tartják a szabad választások eredményeit. A Fidesz képviselője mindehhez hozzátette, hogy a plurális demokrácia elismerése nem azonos azzal, hogy egy szervezet akar-e vagy sem koalícióra lépni a kommunista párttal. Egyúttal ellenérzésének adott hangot az olyan beállításokkal szemben amelyek azt sugallják, hogy i Fidesz radikális, agresszn szervezet. Orbán Viktor kifejtette: a Fidesz legfőbb politikai alapelvei között tartjí számon az erőszakmentessé? elvét, és egyaránt elhatárolódik a szélsőjobb és a szélsőbal irányzataitól. A társadalmi bizottság javaslata Bősben igen, Nagymarosén nem Udvari László, a vízlépcső- rendszer kormánybiztosa szerint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az OVIBER-rel együtt a vízlépcső eredeti koncepció szerinti megvalósítását tartja célszerűnek. A keddi sajtótudósítások idézett szövegrészét a KVM kifogásolja, mert a kormány- döntést megalapozó tárcavéleményt nem egyedül és nem saját szerveivel, hanem a kormánybiztos előterjesztése alapján, a miniszterelnök-helyettes által kijelölt bizottsággal, azaz az Országos Tervhivatal, a Budapesti Műszaki Egyetem, a KÖHÉM, valamint az MTA szakértőivel együtt munkálta ki, közöttük a vízlépcső, megépítését ellenző tár-. sadaími széfvezetek képviselői is részt vettek. A KVM nem ért égyei az ad hoc bizottság azon megfogalmazásával, miszerint a minisztérium az ellenkormány szerepét tölti be, hiszen fegyelmezetten tudomásul vették az építkezések felfüggesztéséről hozott kor- piánydöntést. A Minisztertanács bős- nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottsága javasolja a kormánynak: ajánlja az Országgyűlésnek a bösi vízlépcső építésének folytatását, ugyanakkor a nagymarosi vízlépcső építésének elhagyását. A bizottság szerint a du- nakiliti meder elzárására legkorábban 1990 októberében, a bősi erőmű első gépének üzembe helyezésére pedig 1991 júniusában kerülhetne sor. Az állásfoglalás részletesen felsorolja a beruházással létrejövő új ökológiai helyzet miatt szükségessé váló kormánygaranciákat is. * A társadalmi bizottság állásfoglalása — amely é garanciákat taglalja, a testületben kialakult kisebbségi véleményt is külön rögzíti. A megyei pártértekezlet elé Ami jellemző volt a vitákban i. Altalanos ÉSZREVÉTELEK A tervezetet a párttagság kisebb része vitatta meg. A hiteles véleményformálást nehezítette, hogy egy ideig politikai programnyilatkozat-tervezet hiányában folytattunk eszmecserét a megvalósítást biztosító keretekről. Ezért egyes kérdések a szervezeti szabályzatban levő szerepüknél lényegesen nagyobb súlyú vitát váltottak ki (például a párt neve, lelkiismereti szabadság). A párttagság úgy ítéli meg, hogy a tervezet összességében megfelelő, hiszen egy új, demokratikus és önszervező, a szocialista elveket és törekvéseket valló politikai közösség akaratát folyamatosan közve- vetítő szervezeti rendszer alapjait teremtheti meg. Az eddigiektől eltérő módon, a mai szükségleteknek megfelelően határozza meg a működési elveket, a párttagok jogait és kötelezettségeit. Jó néven veszik, hogy a párt felépítésére, a vezető testületek létrehozására vonatkozó javaslatok tartalmazzák a párttagság utóbbi egy év során megnyilvánuló törekvéseit. Ugyanakkor csak kisebb hányad ismerte fel a magyar és az európai baloldali mozgalmak szervezeti elveinek, gyakorlati módszereinek — a többpárti politikai viszonyok között hasznosnak és sikeresnek bizonyult — alkalmazására irányuló törekvéseket. A gondolkodásmódban még vegyesen jelenik meg az egy- pártrendszert tükröző és az újat akaró nézetek sokasága. Többen figyelmen kívül hagyják a megváltozott körülményeket, és hiányolják a hatalmi pozícióra vonatkozó utalást. Általános az egyetértés abban, hogy a párt a tagságé, nem öncél, hanem a társadalmi küzdelmek eszköze. Elfogadják az ebből következő javaslatokat, amelyek a tagság párton belüli jogainak és cselekvési szabadságának kiterjesztésére irányulnak. Helyeslik a túlszabályozottság oldását. Egyhangúlag támogatják azt a felfogást, hogy a vezető szerveket — minden szinten — a tagság hozza létre, azok a választók által meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, a választók ellenőrzése alatt álljanak. II. A VITÄK CSOMÓPONTJAI A párt neve: Jelentős azoknak a száma, akik úgy vélekednek, hogy nem szükséges névváltoztatás akkor, ha a „Munkáspárt” megnevezés osztályszempontokat meghaladó szélesebb értelmezést és tartalmat nyer. Mások azt tartják, hogy az MSZMP klasszikus értelemben már régen nem munkáspárt, a jellege megváltozott, s ezt a nevének is tükröznie kell. A párt célja, jellege és működési alapél ve: A vita a tagság lényeglátásának sokszínűségét, a bizonytalanság, a bizalmatlanság és az ellentmondásosság jelenlétét tükrözi. Jelentős részük elfogadta és egyetértett a célként megfogalmazottakkal, a nemzeti, valamint a demokratikus pártként történő definiálással, a működési alapelvekkel — mások ezt túlzottnak minősítik. Vannak, akik hangzatosnak találják a nemzeti párt kinyilvánítást. Nem alakult ki egységes értelmezés az „MSZMP a munkásmozgalom pártja” megállapításban. Hangsúlyosan támogatják a párt tevékenységének nyilvánosságára vonatkozókat. Egymástól élesen eltérő vélemények születtek a demokratikus centralizmus és a világnézeti követelmények elhagyása vonatkozásában. Az államszocializmus elvét támogatók nem értenek egyet a demokratikus centralizmus kiiktatásával. Annak elhagyásával a párt biztonságos működését érzik veszélyeztetve. Hangot adnak annak is, hogy egyetlen politikai párt sem nélkülözheti a pártfegyelmet, a pártegységet — amely magában foglalja az ideológiai egységet is. A demokratikus szocializmust elfogadók szerint a demokratikus centralizmus az állampárt elvetendő működési elve. Jelentős azoknak a száma, akik üdvözlik a lelki- ismereti szabadság tiszteletben tartását. Szerintük a modellváltáshoz ez elengedhetetlen, hiszen a párt tagjai elsősorban a közösen kialakított és elfogadott politikai célok megvalósítására szövetkeznek. A párt és tagjainak viszonya: Egyetértésre találtak a politikai kezdeményezés, a választás és a visszahívás alapelvei. Tetszést váltott ki az alapszervezethez, párttagközösséghez való tartozás szabad megválasztásának lehetősége. A „megválasztottnak tekinthető” alternatívák közül a személyi döntések meghozatalakor a többségi akaratot legjobban tükröző megoldást, az „a” változatot támogatják. Elfogadják a párttagság feltételeként megjelölteket, továbbá azt az elvet, amely kizárja a más párthoz való tartozást. Egyértelműen helyeslik, hogy az adminisztratív, bürokratikus tagfelvételi munkát egy egyszerűbb belépési eljárás váltsa fel. Nem talált kedvező fogadtatásra a folyamat leírásánál használt „csatlakozni” kifejezés. A javasolt eljárás fenntartása mellett a „belépés” szó használatát támogatják. A kritériumként megfogalmazott két ajánlói támogatás szükségességét a többség elveti. Indokoltnak látszik a kifogás megtételére javasolt 15 nap 30 napra történő módosítása. A többség nem azonosul azzal, hogy az alapszervezet tagfelvételt elutasító határozata ellen a felsőbb pártszervhez lehessen fellebbezni és az hozza meg a végleges döntést. Felvetődik ugyanakkor az egyén védelme érdekében, hogy észrevételt tehessen, ha igazságtalanság éri, és észrevételét megvizsgálva annak eredményét a felsőbb pártszerv ismertesse az adott alapszervezet tagságával. Jelentős azoknak a száma, akik elfogadják a tagsági viszony szüneteltethetőségét, a törlés intézményének megszűnését. További magyarázatot igényel azonban a felfüggeszt- hetőségre vonatkozó rész. Javasolják a pártoló tagság intézményének bevezetését. A pártba való ismételt belépés esetén a „tervezet” megoldásával szemben — annak nehéz kivitelezése miatt — helyesebb lenne a párttag kötelességévé tenni a nyilatkozat- tételt, a pártból való kizárás és indokainak feltárását. A párttag jogai és kötelességei a megváltozott politikai környezetnek megfelelően, a politizáló párt követelményei szerint kerültek megfogalmazásra. A többség azonosul ezzel, azonban vannak, akik a kötelességek szűkítését javasolják, Elegendőnek tartják a pártprogram képviseletére és a szervezeti szabályzat betartására kötelezni a párttagságot. Eredményes volt a tárgyalássorozat Az EICÄ megállapodása es sajtótájékoztatók tükrében
