Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-19 / 221. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Árn: 4.150 forint 1989. SZEPTEMBER 19., KEDD Huszonkét évi szünet után Diplomáciai kapcsolat Izraellel Mose Arsnszt fogadtü Németh Miklós Megállapodást írtak alá a politikai egyeztető tárgyalásokon Egyetértés sarkalatos közjogi kérdésekben A politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülése este 9 óra előtt néhány perccel, a megállapodás aláírásával fejezte be munkáját. A dokumentumot az MSZMP, az Ellenzéki Kerék­asztalhoz tartozó kilenc szervezet közül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt, valamint a Harmadik Oldalt al­kotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői látták el kézjegyükkel. A felek kinyilvánították, hogy az alapmeg­állapodásba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a bé­kés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakí­tását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálják. Ai úgynevezett sarkalatos közjogi kér­désekben tehát politikai egyetértés született a résztvevők között. A hétfő esti háromoldalú po­litikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését megelőzően, délután a Parlamentben meg­kezdődött a középszintű tár­gyalás, amely a hétvégén ülé­sezett szakértői bizottságok munkájának eredményeit te­kinti át. Az MSZMP delegá­cióját Pozsgay Imre, az El­lenzéki Kerékasztalét Töl- gyessy Péter, a Harmadik Ol­dalét pedig Bugár Nándor ve­zette. Pozsgay Imre a korábbi ülé­seken felvetődött kérdésekre adott választ. Bejelentette, hogy az MSZMP az év végéig mintegy 2 milliárd forint ér­tékű vagyont ad át a kor­mánynak. A pártok finanszí­rozása ebből a vagyonból tör­ténik majd. Elmondta azt is, hogy a kormány által az új pártok számára már koráb­ban bejelentett 50 millió fo­rintos * támogatás az MSZMP állami támogatásának csök­kentéséből származik. Szólt arról is, hogy a- BTK módo­sítását követően, már a ha­tályba lépés előtt is az új tör­vény szellemében járnak el. Azt is bejelentette, hogy a vá­lasztásokon induló képviselő- jelöltek támogatására eredeti­leg szánt 35 millió forintot a kormány 100 millióra felemel­te. Elfogadta a kormány azt a lek között abban is, hogy fel kell állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombuds­man) intézményét. A köztársasági elnök mag­választásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson to­vábbra sem közeledtek az ál­láspontok abban a tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lás­sa el az államfői teendőket. Lényegében konszenzus szü­letett a párttörvényről. Az el­térő véleményt az EK A külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vi­tás kérdésekben alternatív ja­vaslatot terjesztenek elő. Meg­állapodás született arról, hogy az Alkotmánybíróság 1990. ja­nuár 1-jétől kezdi meg műkö­dését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk kö­zött választják meg az Al­kotmánybíróság elnökét. Kon­szenzus született abban is, hogy a későbbiekben megvá­lasztandó alkotmánybírák csak azzal a feltétellel tölthetnek be ilyen tisztségeket, ha megvá­lasztásukat megelőző négy év­ben nem láttak el vezető köz­hivatali funkciót, valamint nem voltak valamelyik párt tagjai. Ez a szabály azonban csak a harmadik ciklusban megválasztandó négy vagy öt alkotmánybíróra, illetve az azt követő időszakra vonatko­zik majd. Végezetül az Ellen­zéki Kerekasztal bizalomnöve­lő állásfoglalásnak nevezte az MSZMP-nek a munkásőrség­re vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de fenntar­totta eredeti álláspontját. A középszintű háromoldalú politikai egyeztető tárgyalá­sok befejeztével az esti órák­ban kezdődött meg a Parla­mentben a plenáris ülés, amely elsőként a hétvégén ülésezett szakértői bizottsá­gok munkájának eredményeit tekintette át. A szerkesztőbi­zottság jelentését, amelynek tervezetét az MSZMP nyújtot­ta be, Tóth András ismertette. Rövid bevezetőjében szólt arról, hogy a politikai egyez­tető tárgyalások július 13. és szeptember 18. közötti szaka­szának lezárására az MSZMP delegációja által előterjesztett, szövegszerű módosításokkal kibővített javaslatot a három tárgyalófél küldöttsége jóvá­hagyta. A szövegszerű módo­sítások csupán pontosító jelle­gűek voltak, így lényegében az előterjesztés-tervezet min­den pontját aláírásra késznek minősítették a tárgyalófelek. Gál Zoltán, az MSZMP tár­gyalóküldöttségének tagja a tájékoztatót követően bejelen­tette, hogy ezzel a középszintű tárgyalások funkciója befeje­zettnek tekinthető. Az előzetes megállapodások­nak megfelelően ezután átad­ta a szót Horváth Lajosnak, az Országgyűlés alelnökének, aki Szűrös Mátyás távollété­ben a plenáris ülés elnöke­ként köszöntötte a tárgyaló- küldöttségek tagjait, majd az előzetes megbeszélések szerint — átadta a szót Nyers Rezső­nek, az MSZMP képviselőjé­nek. javaslatot is, hogy az Alkot­mánybíróság tagjait három lépcsőben kell megválasztani, előbb 5. majd 6. végül 4 al­kotmánybírót választ meg a jelenlegi, illetve a következő parlament. Az Állami Szám­vevőszéknek most csak az egyik alelnökét választják meg, aki megbízatást kap majd az intézmény megszerve­zésére. Pozsgay Imre elmond­ta azt is, hogyha párttörvény- nyel kapcsolatban kompro­misszumos javaslat született arról, hogy a fegyveres erők, illetve a rendőrség tagjai mi­lyen párttisztséget tölthetnek be. A munkásőrséggel kap­csolatban bejelentette, hogy tsz o Minisztertanács alá tartozó, állami szabályozással működé fegyveres szervezet, amelynek további munkáját a védelmi reform keretében határozzák meg. Addig is az MSZMP ja­vaslatára a kormány elfogad­ta azt a bizalomerősítő, javas­latot, hogy a munkásőrség lét­számát jövőre 60 ezerről 40 ezerre csökkentsék. Megszün­tetik a munkásőrség fegyve­res gyakorlatait és fegyvereit a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezik. Elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató bizottsá­gok sorrendjében haladva tár­gyalják a vitás témákat. Az al­kotmánybírósággal kapcsolat­ban rövid vita után a felek el­fogadták, hogy az alkotmány­bírákat a parlament kétharma­dos, minősített többséggel vá­lassza meg. Egyetértés mutatkozik a fe­NYERS REZSŐ: Sorsdöntő előtt állunk — Három hónap kemény .tárgyalásainak eredményeként szakaszhatárhoz érkeztünk — mondta bevezetőben. — Alá­írásunkkal megerősíthetjük a létrejött politikai konszenzust a békés átmenetet szolgáló el­vekről és szabályokról. Ez kö­zös eredmény, amely a három fél konstruktivitását, megegye­zési szándékát és önmérsékle­tét tanúsítja. — Úgy 'vélem, nagy lépést tettünk egy olyan politikai be­rendezkedés felé, amelyben a politikai akarat az állampol­gártól ered, s ezt az akaratot a társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezéseire épü­lő intézmények valósítják meg. A demokrácia nemzeti épülete olyan mű lesz, amelyet vállvet­ve, együttes erőfeszítéssel al­kotunk meg. — Az ország érdeke, hogy mielőbb szabad választásokat tartsunk — hangoztatta, majd rámutatott, hogy az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít a köztársasági elnöki intézmény­nek. Ügy véljük, közös, nem­zeti érdek fűződik ahhoz, hogy az elnökválasztásra még az idén sor kerüljön. Ilyen meg­oldás nyugtatólag hatna az or­szág mind zaklatottabb köz­véleményére egy többesélyes parlamenti választás s egy esetleges koalíciós kormány­zás bonyodalmai előtt. — Belátható időn belül par­lamenti választásokra kerül sor Magyarországon — foly­tatta Nyers Rezső. — Az MSZMP tárgyaló delegációja nevében ismételten szeretném megerősíteni: pártunk vállal­ja a demokratikus választáso­kon' való megmérettetést. Az MSZMP -r a választás ered­ményeitől függően — készen ájl arra, hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormány­zati felelősségben. — Sorsdöntő hónapok előtt állunk. Nem kis mértékben e teremben ülőktől is függ, él­ni tudunk-e a páratlan törté­nelmi lehetőséggel, megte­remtjük-e a modernizációt se­gítő demokratikus jogállamot. Most újjászülető baloldali, szócialista reformpártunk e történelmi lehetőség kihasz­nálására mozgósítja erőit, és ennek támogatására hív fel minden, a hazá sorsáért fele­lősséget érző magyar állam­polgárt — mondotta befeje­zésül Nyers Rezső. (Folytatás, a 2. oldalon.) Horn Gyula é«, Mosc Arcnsz izraeli külügyminiszter aláírta és kicserélte a Magyar Népköztársaság és Izrael Állam kö­zötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról rendelkező ok­mányokat Paskai László találkozott a M elnökségi tagjával Paskai László bíboros prí­más esztergomi érsek, a ma­gyar római katolikus püspö­ki kar elnöke fogadta eszter­gomi hivatalában a World Jewish Congress delegációját Keller Lászlónak, a WJC el­nökségi tagjának vezetésével. A látogatás alkalmával a bíboros kifejezte azon állás­pontját, amely szerint min­dent elkövet annak érdekében, hogy az antiszemitizmus ne legyen elfogadott, illetve meg­tűrt viselkedési mód Magyar- országon. Paskai László bíboros bol­dog új évet kívánt a magyar- országi zsidó felekezet tagjai­nak, valamint a világ vala­mennyi zsidó közösségének. Tárgyalás Frans Adricsscnncl Magyar javaslatok az együttműködésre Hétfőn Budapesten megle­hetősen zsúfolt tárgyalási programot bonyolított le az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának alelnöke, Frans Adriessen, aki a külkapcsola- tokért és a kereskedelempoli­tikáért felelős. Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettestől átvette azt a 70 oldglas ok­mányt, amely a magyar kor­mány javaslatait tartalmazza az együttműködésre vonatko­zóan. Az alelnök tárgyalásokat folytatott a kormány több tagjával, köztük a külügymi­niszterrel és a kereskedelmi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, és megbeszélést folytatott a szo­ciáldemokrata párt, a keresz­ténydemokrata párt és a Ma­gyar Demokrata Fórum kép­viselőivel. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke is fogadta Frans Adriessent, akit tájékoztatott a magyarországi politikai és gazdasági reformokról. Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására hétfőn rö­vid munkalátogatásra Ma­gyarországra érkezett Mose Arensz izraeli külügyminisz­ter. A délelőtti órákban Horn Gyula és Mose Arensz meg­beszélést folytatott a Külügy­minisztériumban. Ezután a két külügyminiszter aláírta és kicserélte a Magyar Népköz- társaság és Izrael Állam kö­zötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról rendelkező okmányokat. Az aláírással lét­rejött a nagyköveti szintű diplomáciai viszony a két or­szág között. A magyar kor­mány az aláírás kapcsán egy­úttal kifejezte köszönetét a svéd kormánynak, amely a diplomáciai kapcsolatok 1967. június 12-én történt megsza­kítása óta ellátta a Magyar Népköztársaság érdekvédelmét Izrael államban. A magyar—izraeli diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítá­sáról szóló okmányok aláírása után Horn Gyula és Mose Arensz rövid nyilatkozatot adott a sajtó jelen lévő képvi­selőinek. Horn Gyula az izraeli diplo­mácia vezetője felé fordulva hangsúlyozta: — Olyan nagy jelentőségű eseménynek va­gyunk részesei és tanúi, amely a magyar kormány és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján jött létre, s amely kifejezi nemcsak a magyar társadalom nagy többségének, hanem ál­talában a magyarságnak is az egyetértését. Ez több dolgot fejez ki. Egyrészt példája an­nak az új gondolkodásmód­nak, amely nemcsak a ma­gyar kormány politikájában, hanem a nemzetközi életben is mind nagyobb teret nyer. Ennek jegyében képesek va­gyunk túllépni a múlt téve­désein és előítéletein. Kifeje­zi azt is, hogy Magyarország és Izrael között, népeink kö­zött széles körű kapcsolatok vannak. Rámutatott, hogy a diplo­máciai kapcsolat erősíti a pár­beszédet, s ez nem csupán a nemzetközi béke ügyét szol­gálja, hanem a közel-keleti térség problémáinak rendezé­sét is. Mose Arensz válasznyilat­kozatában kifejtette, hogy ér­zése szerint a most aláírt do­kumentum történelmi jelentő­ségű okmány. Kijelentette: úgy véli, meg­vetették az országaink, né­peink közötti erős baráti kap­csolatok alapjait, majd arról beszélt, hogy a magyar kor­mány döntése a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról olyan lépés volt, amelyhez meglehetős bátorságra volt szükség. — Izraelben nagy szimpá­tiával követjük a mai magyar fejleményeket; a szabadság ós a demokrácia irányába tett lépéseket. Nagyra értékeljük azt a figyelmet is; amelyet Magyarország tanúsít a közel- keleti békefolyamat iránt. — Reméljük — mondotta befejezésül —, hogy a ma alá­írt egyezmény lehetővé teszi a két ország számára a tudás, a technológia cseréjét, s azt, hogy Magyarország és Izrael egymás kölcsönös hasznárá együttműködjék. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke a délutáni órákban fogadta az izraeli külügyminisztert a Parlament­ben. Az izraeli külügyminiszter magyarországi látogatásának befejeztével hétfő délután el­utazott hazánkból. A magyar—izraeli diplomá­ciai kapcsolatok újrafelvételé- ről és Mose Arensz külügymi­niszter budapesti tárgyalásai­ról hétfőn nemzetközi sajtó­tájékoztatót tartottak a Par­lamentben. Kovács László kül­ügyi államtitkár elmondta: a magyar kormány eleve abnor­málisnak tartja, ha két, egy­mással kapcsolatban álló or­szág közt nincs megfelelő dip­lomáciai kapcsolat. Amikor 22 évvel ezelőtt ez megszakadt Izraellel, a magyar vezetés úgy gondoltá, hogy ily módon be­folyásolhatja az izraeli poli­tikát a közel-keleti térség problémáinak rendezésénél. Ez a várakozás tévesnek bizo­nyult. Az elmúlt másfél-két évben a két ország közötti kapcsolatok gyorsan fejlődtek, bővültek, és azok immár bele­ütköztek a diplomáciai viszony hiányának korlátaiba. Az ál­lamtitkár ugyanakkor hang­súlyozta: a magyar kormány mostani lépése nem jelent vál­tozást a közel-keleti válság rendezését szorgalmazó ma­gyar politikában, alapvető fon­tosságúnak tartjuk az átfogó rendezést, s erre a legmegfele­lőbbnek az ENSZ nemzetközi konferenciájának összehívását véljük. . —I 1. , -r It ’ ■■ ''jM’íüwwsA . t .1< « - S " t., UtA .<* z- .? # i toW t , -4 Tegnap a páriáméit fi szakbizottságok közül négy is összeült, hogy aktuális kérdéseket vitassanak meg a képviselők, illetve véleményt mondjanak a szeptember 26-i ülésszakra beter­jesztett napirend egyes javaslatairól. © A magyar Ország- gyűlés meghívására Budapestre érkezett a kanadai szenátus Európa-bizottságának küldöttsége, Terry Cliffordnak, a bi­zottság elnökének a vezetésével. 9 A Reformkörök és, Reform- alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa 25 mondatot intézett a kongresszusi küldöttekhez. Ebben szerepel: hazánk politikai és gazdasági szerkezetében rendszerváltásra van szükség. A következő években, évtizedekben társadalmunk — demokratikus többpártrendszerű köztársaságként — az euró­pai jogállamiság klusszikus jellemzőivel fog rendelkezni. 9 A SZOT nyugdíjasbizotlsága köszönetét mond az augusztus 10-i figyelmeztető sztrájkban részt vevő egymilliónyi aktív dolgo­zónak és az augusztus 30-i pécsi bányászfelvonulás, nagygyű­lés résztvevőinek, amiért kifejezték a nyugdíjasok iránti szo­lidaritásukat is. 9 Az értelmiségi dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatot adtak ki és felkérték dr. Horn Pétert, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökét, hogy a parlament; legközelebbi ülésén interpellációs formá­ban vagy bizottsági előterjesztésként képviselje a nyilatkoza­tukban foglaltakkal kapcsolatos állásfoglalást. © A Münnich Ferenc Társaság budapesti szervezetei tiltakoznak a hang­nem ellen, amelyet egyes ellenzéki szervezetek, elsősorban a Fidesz felelős képviselői az utóbbi időben maguknak megen­gednek..., . i BELPOLITIKAI KRÓNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents