Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
2 1989. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Magyar parlamenti küldöttség az Egyesült Államokban v Eszmecsere Henry Kissingerrel Az Egyesült Államokban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség' szombaton az amerikai magyarság egyik központjába, New Brunswickba látogatott. A New York közelében levő egyetemi városba, amelynek számos magyar lakója van, a küldöttség megtekintette a Szent László- templomot és a gyermekek magyar nyelvoktatását. Megismerkedett az ódén felavatott tágas, korszerű magyar kulturális központtal, amely az amerikai magyarság adományaiból épült fel. Molnár Ágoston professzor, az Amerikai—Magyar Alapítvány elnöke, a központ igazgatója köszöntötte a vendégeket, akiket üdvözölt John Lynch, New Jersey állam szenátora, a város polgármestere is. Később a delegáció, meghívásának eleget téve, Cedar Groveban részt vett az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) igazgatótanácsának ülésén. Az AMSZ magyarok ezreit tömöríti. Az ország tizennégy államában működnek tagszervezetei. A tanács tagjait Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke tájékoztatta a magyarországi bel- és külpolitikai fejleményekről. Majd mind ő, mind a küldöttség többi tagja válaszoltak a feltett kérdésekre. Az amerikai magyar vezetők többek között a magyar kormány egyházpolitikájának változásairól, a szomszédos országokban élő nemzetiségek sorsáról, a gazdasági helyzetről és a magyar semlegesség kilátásairól érdeklődtek. A beA Duna romániai szakaszán, Galati térségében szeptember 10-én történt hajószerencsétlenség ügyében tovább tart a vizsgálat. Annyi már ismertté vált, hogy csak né- hányan élték túl a katasztrófát. . Azokat tudták kimenteni, akik a személyszállító hajó fedélzetén tartózkodtak és az összeütközés következtében a vízbe estek. Helyi lakosok elmondása szerint őket — tizenkét személyt — a bolgár tolóhajó legénysége mentette ki. A Mogoiasu román személyszállító hajó egy bolgár tolóhajóval ütközött össze. Szeptember 10-én, vasárnap is menetrendszerűen indult reggel nyolc órakor Galati kikötőjéből. A tragédia röviddel az indulás után , következett be. A .bolgár tolóhajj üres uszályai valósággal maguk alá gyűrték az egyemeletes személyszállító hajót, amely percek alatt elsüllyedt. A tragédia színhelye a Duna tengeri szakaszán van, ahol a folyam már több mint egymásfél kilométer széles és a víz mélysége eléri a harminc-harmincöt métert is. A szerencsétlenség után búvárok szálltak a mélybe, de a folyó nagy sodrása miatt nem tudtak a zárt utastérbe jutni, ahol a bennrekedtek kilátástalan élethalálharcot vívtak. A galati helyi lap, a Viata Noua közlése szerint százhat- vankét személy halt meg, köztük van a hajó kapitánya is. A tíztagú személyzetből csak egy személy menekült meg, mivel ő a fedélzeten tartózkodott. Feltételezések szerint a halottak száma jóval több. A hajón ugyanis nemcsak azok utaztak, akik az indulás előtt jegyet váltottak: sokan havibérlettel vagy hetijeggyel indultak át a túlsó partra. Sok kiránduló tartózkodott a hajón,, köztük két iskoláscsoport. Becslések szerint háromszázan is lehettek a Mogoiasun. Erre utal az a tény is, hogy Galatinál. a Duna partjára ható eszmecsere után vendégek és vendéglátók a közeli kassaiéban közösen megkoszorúzták a magyar szaoad- ságharcos emlékművét. A város parkjában álló szobor a Rákoczi-szabadságharc, az 1848-as és az 1956-os események hőseinek az emlékműve: szoboralakjai az 1956-ból ismert, lyukas zászlót emelik magasba. Este az AMSZ igazgatótanácsa szívélyes hangulatú fogadást és vacsorát adott a magyar Országgyűlés küldöttségének tiszteletére. A küldöttség hétfőtől Washingtonban tárgyal az amerikai kormány és a törvény- hozás vezető személyiségeivel. Az első napok New York-i tárgyalásait összegezve Szűrös Mátyás elmondta az MTI washingtoni tudósítójának, hogy mind a külpolitikai tanácsban, mind a vezető üzletemberekkel tartott találkozójukon élénk érdeklődést és rokonszenvet tapasztaltak. Henry Kissinger volt külügyminiszter, akivel a tervezettnél is hosszabb eszmecserére került sor, ugyancsak rokon- szenvvel nyilatkozott a magyarországi változásokról. Szűrös Mátyással folytatott megbeszélésén a Szovjetunió helyzete, Mihail Gorbacsov pozíciója, az NDK-menekültek ügye, általában a német kérdés és a magyar semlegességgel kapcsolatos elgondolások kerültek többek között napirendre. Henry Kissinger nézete szerint Magyarország hosszabb távon finn vagy osztrák jellegű semleges státust szerezhet. Lényeges mindenesetre, hogy egy ilyen változás a Szovjetunió számára elfogadható legyen. HÍRÜNK A VILÁGBAN IVITA A BESÜSS JÖVŐJÉRŐL Ml legyen a diákokkal? Lengyel lapokban az erőszak napjáról Gyászos évforduló szervezet sem képes valamely párt támogatása nélkül létezni. A Demisz olyan európai értelemben vett szocialista párt ifjúsági szervezetének szerepét vállalná fel, amelynek egyenrangú partnereként, irányítás nélkül, szövetségben alkothatná az ifjúsági bázisát. A Demisz olyan párt szövetségese kíván lenni, amely a mai terhek elosztásában a társadalmi megegyezést nem a holnap generációinak rovására akarja megkötni és amely saját szervezetén belül valódi cselekvési terephez, politizálási lehetőséghez juttatja a 30 évnél fiatalabbakat is. A Demisz jövőjének meghatározója az a tisztulási folyamat is, amely egyre erőteljesebben indult meg a szövetségben. A Demisz jelenleg 380 ezer tagot számlál, ám e folyamat végére ez a szám várhatóan 40-50 ezerre csökken. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy a szakszervezeti, egyesületi típusú tömörülések előbb-utóbb kiváljanak a Demiszből. Mivel a Demisz álláspontja az, hogy a munkahelyi gazdasági szervezet részeként ne működhessenek politikai szervezetek, támogatja egy országos ifjúsági szakszervezet létrehozását, sőt ösztönzi is munkahelyi tagszervezeteit arra, hogy ifjúsági szakszervezetté vagy nem politikai jellegű vállalati) ifjúsági szervezetté alakuljanak át. A Demisz azt is szorgalmazza, hogy a fegyveres erőknél ne működjenek politikai szervezetek, ezért szükségszerűnek tartja az érintett Demisz-tag- szervezetek kiválását a jelenlegi szövetségből. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a Demisz továbbra sem tudja, mit kezdjen diákszervezeteivel. Csak azzal van tisztában, hogy tenni kellene valamit, a ,.mit”- re azonban még nincs válasza. Mindezt a szövetségi tanács állásfoglalásában is rögzítette. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) tag- szervezeteinek jó része ma olyan politikai ifjúsági szövetségnek a tagja, amelybe nem a politikai szövetkezés szándékával lépett be, hanem sokkal inkább azért, mert elfogadta a változtatási kényszer szülte I helyzetet. Ez az állapot ma jmég erőteljesen rányomja bé- llyegét a Demisz egészének, s I legfőképpen szövetségi taná- Icsának működésére. Nem vé- Jletlen tehát, hogy a Demiszről lés jövőjéről az ifjúsági szövet- Iségen belül és kívül egyaránt I hónapok óta zajlik a vita. Elsősorban erről esett szó a Demisz Szövetségi Tanácsának szombaton megtartott ülésén is. A Demisz jövőjének egyik kulcskérdése az MSZMP-hez fűződő viszonyának újrafogalmazása. Ismeretes, hogy már a tavalyi országos KlSZ-érte- kezleten, majd az új, plurális szervezeti felépítésű ifjúsági szövetség megalakulásakor is élesen csaptak össze egymással a homlokegyenest ellenkező nézeteket vallók ebben a kérdésben. Akkor abban alakult ki egyetértés, hogy a Demisz politikai szövetséget kíván kötni a vallott értékek azonossága, a célok egyezése alapján egy olyan párttal, amely politikájában és működésében felvállalja a reformokat és ifjúságpárti társadalompolitikával is rendelkezik. Mára azonban világossá vált, hogy az ilyen gtípusú politikai szövetség esetlegesen működik, néhány he- llyen a korábbi MSZMP—KISZ íviszony mit sem változott. Így la Demisz lényegében egyetlen I párthoz sem tartozó ifjúsági | szervezet. Ebben a helyzetben I tagszervezeteinek tevékenysé- | gében óhatatlanul ötvöződik a 1 pártszerű működés az ifjúsági I szervezeti jelleggel. Az ifjúsági I szövetség azonban tisztában Iván azzal, hogy hosszú távon S egyetlen — országos befolyásra | törekvő — ifjúsági politikai nemtámadási szerződést kötött a náci Németországgal: az volt a Molotov-Ribbentrop paktum. A megállapodás titkos jegyzőkönyvében érdekszférákra osztották egymás között Kelet- Európát a Balti-tengertől le a Fekete-tengerig. Az osztozkodás keretében Lengyelország nyugati részét Hitler „kapta meg”, a keletit pedig Sztálin.) Miután a náci csapatok szeptember 1-jén megtámadták Lengyelországot — amelyet nyugati szövetségesei, Anglia és Franciaország cserben hagytak —, szeptember 17-én a Szovjetunió a már összeomlott, de még védekező ország keleti részét rohanta le, megszegve a lengyel—szovjet megnemtámadási szerződést. Nagyon sok lengyelt deportáltak Szibériába, Közép-Ázsiába és a távoli Északra, több mint tízezer lengyel katonatiszt pedig koncentrációs táborokban veszítette életét. A népi Lengyelországban azoknak az állampolgároknak az igazolványaiba, akik a Szovjetunióhoz csatolt egykori lengyel- területeken születtek, születési helyként a Szovjetunió került. Az idén tavasszal közölték először hivatalosan Wojciech Jaruzelskiröl, a jelenlegi köz- társasági elnökről, hogy ő is azok között volt, akiket Szibériába hurcoltak, és apja ott is halt meg a kényszermunkatáborban. A gyászos évforduló előestéjén vallotta be először az elnök egy tv-interjúban azt is, hogy elmaradhatatlan sötét szemüvegét a szibériai kényszermunka idején szerzett hóvakság okozta idült kötőhártyagyulladás miatt kell viselnie. flCilf&Sái ©saméstfeh egy iMndtsltbaai A L’Unitá idei országos ünnepségeit a genovai vásárterületen Achille Occhetto, az Olasz Kommunista Párt főtitkára zárta be mintegy 200 ezres hallgatóság előtt mondott beszédével, amelyben nagy figyelmet szentelt a Kelet-Európábán zajló átalakulásnak. A Békedíj megalapítását jelentette be Ro Te Vu dél-koreai elnök: kétévenként annak adják a 300 ezer dolláros díjat, aki (vagy amely szervezet) tevékenységével hozzájárul a világ békéje és az emberek közti barátság megteremtéséhez. A Abdul Vakil afgán külügyminiszter Moszkvából az ENSZ-közgyűlés ülésszakára New Yorkba utazott, látogatását befejezve. A A francia pénzügyminisztérium jelentette, hogy megállapodásra jutottak Irakkal a Franciaországgal szemben fennálló adósságának átütemezéséről. A Borisz Jelcin szovjet politikus amerikai útja során Hustonban felkereste a Johnson űrkutatási központot. A Csien Csi-csen kínai külügyminiszter hivatalos látogatásra Ammanba érkezett, onnan Damaszkuszba, Kairóba és Tuniszba utazik. A Correspondent címmel harminc év után ismét új, minőségi vasárnapi újság jelent meg Nagy-Britanniában, alaptőkéje tizennyolcmillió font sterling, kilencven újságírót alkalmaz. Lvovban több mint ötvenezer ember követelte vasárnap egy szabadtéri misén az 1946-ban betiltott ukrán katolikus (uniátus) egyház működésének hivatalos engedélyezését — jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a helyszínről. (A brit Reuter moszkvai irodája szerint tömegfelvonulás volt az ukrán városban.) A rendezvény a rendőrség beavatkozása nélkül zajlott le. A tömegmegmozdulásra pontosan ötven évvel az után került sor, hogy a szovjet hadsereg alakulatai a II. világháború elején bevonultak az akkor Lengyelországhoz tartozó Nyugat- Ukrajnába. A résztvevők a mise után kék-sárga ukrán zászlókat lengetve a korábban katolikus kézben lévő Szent György- templomhoz vonultak, amely 1946-ban került az ortodox egyház tulajdonába. A Magyar Néphadsereg kommunistáinak küldöttei 1969. szeptember 16-án pártértekezletet tartottak. Ennek során kifejeződött párttagságunk döntő többségének elkötelezettsége a reformok mellett. Megerősödött, hogy néphadseregünk kommunistái szükségesnek tartják múltunkkal a kritikus és reális szembenézést. Egyértelműen elhatárolódnak a bűnöktől és hibáktól, de büszkén vállalják népünk erőfeszítéseinek eredményeit. Kiállnak a gyökeres változtatások szükségessége mellett azért, hogy nemzetünk méltó helyet foglaljon el az európai népek közösségében. Mélységesen átérzik a haza védelméből reájuk háruló történelmi felelősséget. Készen állnak az országot megvédeni minden külső támadással szemben. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy feladatukat jelenleg a Varsói Szerződésben tömörülve tudják felvállalni. Ezzel együtt támogatják azokat az erőfeszítéseket, melyek reményeik szerint minél közelebbi időben lehetővé teszik a katonai tömbök nélküli világ megteremtését. Kinyilvánítják azon szándékukat, hogy szervezetten távol tartják magukat a napi politikai harcoktól, tetteiket a nemzetért érzett felelősség vezérli. Aggodalommal figyelik azokat a jelenségeket, melyek a nép döntő többségének törekvéseivel ellentétesen hatnak. Elítélik azokat, akik a felelőtlen kijelentéseikkel alááshatják mis népekkel és nemzetekkel kialakult kapcsolatainkat. Elhatárolják magukat azoktól, akik agyagba akarják taposni a kommunistákat. Ezek az erők ma szavaikban szélsőségesek, a holnapi cselekedeteikben kiszámíthatatlanok lehetnek. A Magyar Néphadsereg kommunistái bíznak abban, hogy szándékuk tisztaságát és őszinteségét a magyar nép elfogadja, és a nemzetet védelmezni kész hadsereget támogatja. • Az emberiesség nevében en- gedtük meg a határátlépést több mint 10 000 áttelepülni kívánó NDK-állampolgárnak, s ezzel megoldottunk egy feszültség- és aggodalomterhes helyzetet. A Bild am Sonntag című hetilap legújabb számában ezzel a megállapítással kezdi nyilatkozatát Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Ónálló, szuverén döntésünk meghozatalakor két megfontolás vezérelt bennünket: 1. Az önzetlen felebaráti szeretet erkölcsi parancsa. 2. Az a kötelezettség, hogy érvényesítsük az alapvető emberi jogokat — jelentette ki Németh Miklós. — Az NDK, szövetséges partnerünk eljárásunkért bírálattal illetett minket. Am én csak azt válaszolhatom: Magyarország a helsinki megállapodásnak megfelelően nyitotta meg határait. Ka valóban fel akarjuk építeni azt az európai házat, amelyről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió államfője szólott, akkor nem lehet újra lezárni a határokat. Ebben a házban ugyanis nem lehetnek olyan szobák, amelyeket szögesdróítal választanak el egymástól — állapította meg a Bild am Sonntagban a magyar Minisztertanács elnöke. A kelet-európai fejleményeknek szentelte egyórás vasárnapi vitaműsorát az amerikai ABC tv-háló- zat. A műsorban részt vett Várko- nyi Péter magyar és Jürgen Ruh- fus, az NSZK washingtoni nagykövete, Theo Sommer, a hamburgi Die Zeit főszerkesztője és Rozanne Ridgway, aki a közelmúltig az európai kérdésekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes volt. A kérdésekre válaszolva Várko\yi Péter hangoztatta, hogy a magyar kormány szuverén döntést hozott az NDK-menekültek ügyében, mert Budapest álláspontja szerint a nemzetközi jog, a helsinki ajánlások az utazás és a kivándorlás szabadságát követelik meg valamennyi kelet-európai' országtól. Q Az NDK megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az NSZK- ban kibontakozott NDK-ellenes propagandakampánynak szerves része a „menekülés” elnevezésű, egy hónapja megkezdett átfogó hadművelet — áll a Pravda szombati cikkében, amely e kampány részeként kezeli az NDK állampolgárainak Magyarországon át Nyugatra zajló távozását. Jelenleg már tovább lehet menni annál a megállapításnál, amellyel Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a bécsi konferencia megnyitásakor/annak idején rozsdásnak nevezte a vasfüggönyt: most már azt is el lehet mondani, hogy a vasfüggöny szétesik — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere. A nyugatnémet államférfi az utóbbi napokban több rádió- és újságnyilatkozatban fejtette ki véleményét időszerű nemzetközi kérdésekről, Több mint háromszáz koporsó a folyó partián Dunai hajászerencsétlenség több mint háromszáz koporsót szállítottak. A tragédia áldozatai főként galatiak voltak. Magyar utas nem tartózkodott a hajón. A szerencsétlenség okát még vizsgálják, de annyi már végleges, hogy valóban rosz- szak voltak a látási viszonyok. A szerencsétlenség időpontjában köd lepte el a Duna tengeri szakaszának egyes részeit. A román központi lapok rendkívül visszafogottan tájékoztatnak a tragédiáról. Eddig csak a Romania Libera és a német nyelvű Neuer Weg írt négy-négy mondatot a szerencsétlenségről. Az RKP KB központi lapja, a Scinteia nem is vett tudomást a szerencsétlenségről: még nem írt a tragédiáról. Lengyelországszerte megemlékeztek vasárnap 1939. szeptember 17-ről: a Szovjetunió akkor támadott rá a Németország által már lerohant Lengyelországra. A második Világháború óta eddig sosem voltak ilyen hivatalos ünnepségek: most megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját, emlékműveket lepleztek le, hazafias demonstrációkat tartottak és szentmiséket celebráltak. nek a szavai 1939. szeptemberében hangzottak el a cikk szerint. A Gazeta Wyborcza, a nemrég kormányra került Szolidaritás napilapja Kés a hátunkba címmel közölte hét végi számában egy történész cikkét 1939. szeptember 17-ről. Az írásban az a vélemény kerül kifejezésre, hogy a Szovjetunió nem önvédelemből és nem a szovjet—német háború elodázása céljából támadta meg Lengyelországot, amint azt évtizedeken át hangoztatta a szovjet történetírás, hanem expanziós megfontolásokból, mivel Sztálin külpolitikájának az volt a lényege, hogy kiterjessze a kommunizmus határait az Atlanti-óceánig és a Földközi- tengerig. A Lengyelország elleni szovjet támadás évtizedeken át szigorú tabu volt a hivatalos oktatásban és tájékoztatásban. A társadalom emlékezetéből azonban nem törlődtek ki az események, amelyek más történelmi sérelmekkel együtt erősítették a szovjetellenes érzelmeket. Vannak, akik úgy emlegetik szeptember 17-ét, mint az ország negyedik feldarabolását. (A sztálini Szovjetunió 1939. augusztusában megA Lengyel Egyesült Munkáspárt lapja, a Trybuna Ludu hét végi számában az évforduló alkalmából közölt cikkében azt írta, hogy a szovjet támadás erőszakot alkalmazó lépés volt, amely több akkori érvényes két- vagy sokoldalú szerződést is megsértett. A lap előzőleg egy történész cikksorozatát közölte. A szerző szerint a Szovjetunió 1939-ben kifejezetten akarta is, hogy a támadása közös, lengyelellenes német—orosz háborúnak minősüljön. „Elegendő volt egy rövid csapás Lengyelországra előbb a német, majd a Vörös Hadsereg részéről, hogy semmi se maradjon a Versailles-i szerződés torzszülöttjéből” — idézte az írás Molotov akkori szovjet külügyminisztert, akiA katonák -a reformok melleit NYÍLT levél értekezleten felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. A tanácskozás — az elfogadót! munkarend szerint — értékelte a tavalyi országos pártértekezlet óta végzett munkát, állást foglalt a kongresszusi dokumentumokról, a párt, a társadalom és a honvédelen helyzetének időszerű kérdései ről, valamint véleményt mon dott a néphadseregben dolgozí párttagok jövőbeni mozgalm munkájának kérdéseiről. Az MSZMP néphadsereg pártértekezlete az alábbi nyíl levelet hozta nyilvánosságra Néphadseregi MSZMP-értekezletet tartottak szombaton Budapesten. A tanácskozáson a Magyar Néphadseregben dolgozó mintegy 25 ezer párttag képviseletében 193 szavazati jogú küldött vett részt, rajtuk kívül a néphadseregi pártbizottság és fegyelmi bizottság küldöttként meg nem választott tagjai is teljes jogú résztvevői voltak a tanácskozásnak. A pártértekezlet döntése értelmében a honvédségi reformkorok képviselői közül kstten tanácskozási joggal vettek részt a rendezvényen. A párt
