Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

2 jgjgfciÉB 1989. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT 'RÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSmri Fókuszban az európai kérdések Eltérő vélemények a biztonsági érdekek és a reformok viszonyáról Sevardnadze amerikai tárgyalásain gazdag lesz a napirend Az új lengyel kormány fő gondja a súlyos gazdasági helyzet ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A világsajtó szalagcímeit e héten kétségtelenül az európai események szolgáltatták. Ha­zánknak az a kényszerű, de jogszerű, humanitárius in­díttatású döntése — amely­nek nyomán péntekig több mint tizenháromezer NDK-ál- lampolgár távozhatott nyuga­ti határainkon át — hivata­los állásfoglalások, nyilatko­zatok sokaságát és lapkom­mentárok valóságos özönét váltotta ki. Általában üd­vözölték, vagy legalábbis megértéssel fogadták a kor­mányunk" elhatározását, amely­re — mint hangsúlyozták — azután került csupán sor, amikor minden lehetőt meg­tett, hogy az az áldatlan hely­zet, amely az NDK-állampol- gárok magyar menekülttábo­rokban való tömeges jelenlé­te miatt létrejött, másként megoldódjon. Hazánk tartotta magát a nemzetközi, általa aláírt emberi jogi egyezmé­nyekhez, s így került sor lé­pésére. Az NDK-hírügynök- ség első túlfűtött hangnemű kommentárja után az ugyan­csak tiltakozás hangnemében fogant hivatalos berlini jegy­zék, kevésbé volt vádaskodó, de élesen követelte a magyar döntés haladéktalan megvál­toztatását. Válaszjegyzékében hazánk kormánya ismét meg­magyarázta lépésének okait, s rámutatott, addig amíg a döntését kiváltó okok nem szűnnek meg, nem tán ja le­hetségesnek elhatározása visz- szavonását. Nyugati lapkommentárok a történtek nyomán, arról cik­keztek, hogy a moszkvai, a budapesti és a varsói reform- folyamatokkal szemben a ber­lini kormány mereven elzár­kózik minden változtatási tö­rekvés elől, s ez a legfőbb előidézője több ezer állam­polgára ilyen távozásának. Mások a német—német kap­csolatok, azaz a két német állam közötti viszony prob­lémáit feszegették, s akadtak olyanok — mint például a Time című amerikai hetilap —, amelyek hosszabb távra „a német kérdés újra való felve­tődését”, azaz valamiféle „ké­sőbbi egyesülést” véltek ki­olvasni a mostani exodusból. A hírmagazin azonban maga is elismerte e fejtegetései so­rán, hogy brüsszeli NATO- körökben is figyelmeztették a kérdést ily módon feltevő munkatársat a realitásokra: az európai biztonságot, amelyet 1975-ben a helsinki záródo­kumentumban ünnepélyesen sokoldalúan rögzítettek, szi­gorúan tiszteletben tartják, s ők maguk sem érdekeltek, mint ahogy egyetlen aláíró sem abban, hogy ez felborul­jon. Az erre való kísérleteket a leghatározottabban vissza­utasítják. Ugyanez hangzott el a Varsói Szerződés több országából, így a Szovjetunió­ból is. Jegor Ligacsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, aki e napokban Ber­linben tartózkodott, nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy az NDK továbbra is megbízható szövetségese a Szovjetuniónak, és közölte, hogy Mihail Gor- bacsovnak az a szándéka, hogy október hetedikén sze­mélyesen vesz részt az NDK megalakulásának 40. évfordu­lóján rendezendő berlini ün­nepségeken. WASHINGTONI IRÁNYZATOK Eközben Washingtonban, de más NATO-államok főváro­saiban is vita keletkezett ar­ról, hogy mi a viszony a biz­tonsági érdekek és a Varsói Szerződés több országában mindinkább előrehaladó re­formfolyamatok között. A né­zeteltérések a körül támad­tak, hogy támogassák-e vagy sem azokat, akik Kelet-Euró- pában a megújulási irányzato­kat igyekeznek diadalra jut­tatni. Vannak olyanok,. akik a szovjet peresztrojka sikerét vonják kétségbe és visszaren­dezést jósolnak. A washingtoni hadügymi­nisztériumban Richard Che­ney védelmi miniszter ki­jelentette, hogy „rendkívül bizonytalan, hogy mi fog történni a Szovjetunióban”. Azt állította, hogy a Nyugat­nak ügyelnie kell biztonsági érdekeire, mert Mihail Gor­bacsov vezetése idején is, a Szovjetunió változatlan ütem­ben folytatja fegyverkezését. Adatai szerint Moszkva 1985 óta 170 SS—25-ös, mozgatha­tó indítóájlású földrészközi és 40 SS—24-es rakétát állított hadrendbe és egyúttal legna­gyobb, SS—18-as rakétáinak korszerűsített típusát is tele­píti. Ami a külügyminiszté­riumot illeti, ott is vannak óvatoskodók, magas pozíciók­ban, akik ,;a várni és majd meglátjuk” ismert taktikázás hívei. Ismét más befolyásos kö­rök a vezetésben azt a véle­ményt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok és NATO-* szövetségesei történelmi alkal­mat szalasztanak el, ha nem nyújtanak gyors és hatékony segítséget a konzervatív el­lenállással küzdő kelet-euró­pai reformvezetöknek. A ki­várás .taktikája oda vezethet ugyanis, hogy ezek az irány-' zatok visszaszorulnak, s fe­lülkerekednek újra a „ke­mény vonalasok” és ismét a közeledés és a leszerelési lé­pések helyett a fegyverkezés és a szembenállás fokozódá­sa lesz a meghatározó a vi­lágpolitikai színtéren. A WYOMINGI ESZMECSERE Megoszlanak a vélemények arról is, hogy mi várható a jövő hét péntekjén és szom­batján sorra kerülő ameri­kai—szovjet külügyminiszteri tárgyalástól. Sevardnadze és Baker az amerikai Wyoming államban folytat .kétnapos megbeszélést. Napirendjükön témák gazdag tárháza szere­pel. A fegyverzet-ellenőrzés, az emberi jogok, a regionális viszályok és a kétoldalú kap­csolatok kérdéseit egyaránt megvitatják. Korábban úgy tűnt, hogy Wyomingban meg­állapodnak majd az amerikai —szovjet csúcstalálkozó dá­tumában is, s a „két nagy” már ebben az évben, vagy a jövő év elején bizonyosan ösz- szeül. Egy héttel a wyomingi megbeszélés előtt azonban amerikai külügyminisztériumi megnyilatkozások alapján er­re aligha lehet számítani. Bush elnök ugyanis a jelek szerint, azok tanácsára hall­gat jelenleg, akik a „várni és majd meglátjuk’’ véleményt képviselik. Különös időzítése volt egyébként egy rakétakísérlet­nek is. Az MX nevű óriás ra­kétáról van szó, amelyet nor­mális körülmények között már többször sikeresen kipró­báltak az Egyesült Államok­ban. Most azonban hadi kö­rülményeket imitálva történt lóhalálában a kísérleti ki­lövés, azzal a feltételezéssel, hogy „az Egyesült Államok nukleáris háborúba kevere­dett a Szovjetunióval”. A 10 robbanóféjet tartalmazó ra­kéta kilövése azonban e há­borús gyakorlat során nem járt sikerrel: három perccel azután, hogy útnak indították, repülés közben meg kellett semmisíteni. Furcsa „vélet­len”, hogy éppen a külügymi­niszteri értekezlet előtt imi­tálnak, ha pusztán egy ruti­nosnak nevezett gyakorlat so­rán is, nukleáris háborút, kü­lönösen akkor, amikor a wyo­mingi eszmecserén az egyik fő helyet foglalják el a napi­renden a hadászati támadó­fegyverzet ötvenszázalékos csökkentésének megoldatlan problémái... Biztató jel viszont, hogy Bush elnök jövő csütörtökön, még a külügyminiszteri ta­nácskozás előtt fogadja Se- vardnadzét a Fehér Házban. További kedvező fejlemény, hogy kirajzolódott egy szov­jet-amerikai megállapodás a vegyi fegyverek ellenőrzése ügyében. Mindkét fél ugyan­is korábban már listát cse­rélt azokról az üzemekről, amelyekben ilyen fegyvereket állítanak elő. Ezekbe mind­egyik fél bármikor ellenőröket küldhet, persze ha mégkötik majd a tiltó szerződést, hogy nem történik-e ott mégis il­legális gyártás. Az ellenőrzést most kiterjesztenék olyan cé­gekre is, amelyek ugyan nem szerepelnek a listán, de ame­lyek feltételezhetően alkalma­sak lehetnek ilyen fegyverek előállítására. Ha Wyoming­ban aláírják e széles körű ellenőrzési megállapodást, megnyílik az út a vegyi fegy­verek betiltását elrendelő szerződéshez. A VARSÖI KABINET ELSŐ NAPJAI Miután a héten a Szolida­ritás-párti Mazowiecki kor­mánya elléhszavazgt - nélkül megkapta a parlamentben a beiktátásáhöz szükséges bi­zalmat, azonnal munkához lá­tott. A Szolidaritás, a Pa­rasztpárt és a Demokrata Párt együttműködésén alapuló szé­les koalíciós kormány, amely­ben négy tárcát — köztük a nemzetvédelmit és a belügyit — a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kapta, súlyos helyzet­ből keresi a kiutat. Olyan viszonyok között, amikor az országban hiány van alapve­tő élelmiszerekből is, a fő te­her a kabinetben természete­sen a gazdasági ügyekben il­letékes három Szolidaritás­párti miniszterre hárul. Meg­nyilatkozásaik szerint tevé­kenységük tengelyében most és az elkövetkező időszakban a központi gazdaságirányítási rendszer lebontása és a piac- gazdálkodás felé való orientá­ció áll. A Reczpospolita című kor­mánylap Mazowiecki kor­mányfő nyilatkozatát közölte. Mint a kabinet feje elmond­ta, a legfőbb feladatnak az infláció megfékezését tartja. Ha ez így megy tovább — mondta Mazowiecki —, az inf­láció elérheti az évi 4000 szá­zalékot is. Ha nem tudunk úrrá lenni ezen a katasztro­fális helyzeten — fűzte hozzá a kormányfő —, egyetlen problémát sem tudunk meg­oldani. A kommentátorok eh­hez hozzáfűzték, hogy e prob­lémák köze tartozik Lengyel- ország mintegy 39 milliárd dolláros adósságállománya. Varsó erőteljesen sürgeti a nagyobb és gyorsabb nyugati támogatást. A külső és belső nyomásra Bush elnök úgy ha­tározott, hogy a tervezett 50 millió dollárról 100 millió dollárra emeli azt az élelmi­szersegélyt, amelyet hamaro­san elindítanak Lengyelor­szágnak. A szállítmányokat gabonából, húsból, vajból és étolajból állítják össze. Több washingtoni honatya azon­ban csalódását fejezte ki az elnöki döntés nyomán, mivel kevesli a Lengyelországnak nyújtott segélyt. Bush azon­ban változatlanul arra hivat­kozik, hogy Varsónak az ed­diginél sokkal erőteljesebb szerkezetátalakítással kellene kilábalnia gazdasági válságá­ból. Árkus István Mihail Gorbacsov találkozott a baltikumi vezetőkkel Cél: föderációban maradni Mihail Gorbacsov szerdán Moszkvában találkozott a há­rom balti köztársaság, Észtor­szág, Lettország és Litvánia legfelsőbb párt-, állami és kormányvezetőivel. A hírt pénteken jelentette be Gen- nagyij Geraszimov külügyi szóvivő szokásos sajtótájékoz­tatóján. Mint jelezte, a talál­kozóról később tesznek köz­zé részletesebb tájékoztatást. A köztársasági kommunista pártok központi bizottsági el­ső titkárainak, legfelsőbb ta­nácsi elnökeinek és kormány­főinek részvételével lezajlott találkozó részleteiről a szóvi­vő nem beszélt, de három pontban tömören összegezte a szovjet vezetés által a nem­zetiségi politika vitájában képviselt álláspontot. Ezek szerint feltétlenül olyan irányvonalat kell követ­ni, amelynek célja megőriz­ni a szovjet föderációs rend­szert, s azt a szövetséges köz­társaságok valódi szuverenitá­sának szavatolásával kell meg­újítani. Az SZKP — amely éppen jövő heti KB-ülésén tekinti át a nemzetiségi politika elvi döntéseit — határozottan el­lenzi a pártszakadás gondola­tát, így elveti a nemzeti ala­pon történő szakadást is. A szovjet vezetés az ország bármely pontján élő, minden szovjet ember számára egyen­lő politikai, gazdasági, szociá­A nemrégiben megalakult Cseh Pen Club bizottsága pén­tekén aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Csehszlo­vákiában véleményük nyilvá­nítása, illetve irodalmi vagy kulturális tevékéhVíégük miatt emljerpket tartanak .fogyg, és üldözik azokat,' köztük művé­szeket, akik alkotmányos jo­gukkal élve a hatóságokhoz in­tézett petíciókat írtak alá. A Cseh Pen Club bizottsága nyi­latkozatát pénteken juttatta ftl a Prágában működő külföldi tudósítókhoz. A Cseh Pen Club bizottsága szerdán tanácskozott, hogy elő­készítse a jövő év első negye­dére tervezett közgyűlését, illetve megvitassa részvételét a világhírű, prágai születésű Franz Werfel osztrák író szá­zadik születésnapjának a meg­ünneplésében. A tanácskozáson a bizottság nyilatkozatot foga­dott el. Ebben az olvasható: „A Cseh Pen Club bizottsága nyilvánosan kifejezi aggodal­mát amiatt, hogy még mindig sok csehszlovák állampolgárt tartanak fogva állampolgári meggyőződésük kinyilvánítása vagy irodalmi, illetve kulturá­lis tevékenységük miatt. Ugyancsak aggódik amiatt, hogy sok csehszlovák állam­polgárt, köztük művészeket azért üldöznek Csehszlovákiá­ban, mert az alkotmány adta petíciós jogukkal élve felhívá­sokat írtak alá.” A Pen Club bizottsága ezzel KARMELITA NŐVÉRSZÁLLÁS Józef Glemp bíboros, a len­gyel katolikus egyház feje, a Tygodnik Powszechny című katolikus hetilapban nyilatko­zott a karmelita rend ausch­witzi kolostora körül kirob­bant vita kapcsán. A különféle zsidó szerveze­tek kegyeletsértésnek tartják, hogy a karmeliták kolostort létesítettek az egykori náci haláltábor területén, és köve­telik annak megszüntetését. Az esettel kapcsolatban koráb­ban incidensre is sor került. A prímás felhívta a figyel­met arra, hogy fokozattabban tiszteletben kell tartani a zsi­dók érzéseit, és mielőbb tár­gyalásokat kell kezdeni egy új karmelita nővérszállás fel­építéséről. Glemp egyúttal újabb megbeszélések felvéte­lét szorgalmazta a zsidó szer­vezetekkel. Ezek a tárgyalá­sok véleménye szerint nem az 1987-es, a karmelita nővérek 1989-ig történő kiköltözését elő­író genfi megegyezést vonnák kétségbe, hanem azt tökélete­sítenék. lis és kulturális jogokat bizto­sít. Mint a szóvivő hangoztat­ta, elfogadhatatlan a szovjet állampolgárok törvényes jogai­nak bármilyen csorbítása. Svédország kedvezően érté­keli a balti köztársaságokban végbemenő folyamatokat, de nem kíván olyan lépéseket tenni, amelyekkel károsan be­folyásolhatná fejlődésüket — jelentette ki Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, aki Stockholmban találkozott a Balti-tenger mellett fekvő szovjet köztársaságok küldött­ségével. A delegáció egy kör­nyezetvédelmi konferencián vesz részig Svédországban. A miniszterelnök az együtt­működés olyan lehetséges te­rületeit emelte ki, mint a turizmus fejlesztése, a kultu­rális kapcsolatok bővítése, az ökológiai problémák leküzdé­se. A kapcsolattartásnak és a Baltikum számára nyújtandó segítségnek ezt a módját kell választanunk, a második vi­lágháború után hozott dönté­sek érvénytelenítése nem jár­ható út — fejtette ki vélemé­nyét Carlsson. A svéd politikus külön ki­emelte a Balti-tenger környe­zetvédelmének fontosságát és rámutatott az együttműködés szükségességére. Ennek meg­valósításához műszaki segít­séget ajánlott fel a balti ál­lamoknak. egyértelműen az ellenzéknek az elmúlt hónapokban a cseh­szlovák hatóságokhoz intézett felhívásaira, mindenekelőtt a június végén közzétett Néhány mondat című. petícióra utalt. Ez a felhívás, amit több mint tizenötgzren, köztük , írók és művészelj írtak alá. gyökeres társadalmi változtatásokat és valódi dialógust követel a csehszlovák hivatalos vezetés­től. A petíció több aláírója el­len a hatóságok eljárást indí­tottak. Megmenekült utasok Sikeres kényszerleszállás Meglehetős hidegvérről és kiváló szakmai felkészültség­ről tettek tanúbizonyságot egy JAK—40-es szovjet gépnek a pilótái, akik Frunze város re­pülőterén az elmúlt napok­ban minden különösebb gond nélkül szálltak le gépükkel — futóművek nélkül. Az Aeroflot légitársaság gépén, amelynek fedélzetén többek között 14 gyerek is utazott, a leszálláshoz köze­ledve derült ki, hogy elrom­lott a stabilizátor, s minden erőfeszítés ellenére a futómű­vek sem nyíltak ki. A rend­kívüli helyzetben a pilóták úgy döntöttek, „hasra teszik” a gépet. A manőver kiválóan sikerült, s a nehéz helyzet el­lenére az utasok között sem tört ki pánik. A gép hidrauli­kus berendezése meghibáso­dásának okait szakemberek vizsgálják. Ormos Mária berlini tárgyalásai A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására Ormos Mária, az MSZMP KB' Politikai Intéző Bizottságának tagja szeptem­ber 13—15. között tárgyaláso­kat folytatott Berlinben Kurt Hagerrel, az NSZEP KB titká­rával, a Politikai Bizottság tagjával. A tárgyaló felek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást pártjaik kongresszusi elő­készületeiről, és megvitatták a két párt együttműködésének aktuális kérdéseit. Ormos Má­ria találkozott Otto Reinhold professszorral, az NSZEP KB tagjával, az NSZEP KB mel­lett működő Társadalomtudo­mányi Akadémia rektorával. A Politikai Intéző Bizottság tagja a berlini magyar kultú­ra házában nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott az MSZMP kongresszusát előké­szítő széles körű pártvitákról. Ormos Mária, látogatását befejezve, pénteken hazaér­kezett Budapestre. HÍRÜNK A VILÁGBAN • A magyar parlamenti kül­döttség, Szűrös Mátyás elnök ve­zetésével, pénteken megkezdte sok­rétű programját az Egyesült Álla­mokban. A küldöttség villásregge­lin vett részt New Yorkban, ahol vezető amerikai üzletembereknek és közéleti személyiségeknek adott tájékoztatást Magyarország gazda­sági és politikai helyzetéről, az együttműködési lehetőségekről. A küldöttség ezután látogatást tett a New York-i tőzsdén, majd találko­zott Henry Kissinger volt külügy­miniszterrel. Szűrös Mátyás délben a külpolitikai tanács meghívására cart előadást, a délutáni órák­ban pedig Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárral találkozott. A Magyarországi Szociáldemok­rata Párt helyzetéről, irányzatai­ról, nemzetközi kapcsolatairól, vá­lasztási törekvéseiről és esélyeiről nyilatkozott pénteken Bécsben a párt öt vezető képviselője. Sajtó- értekezletet tartottak az osztrák fővárosban abból az alkalomból, hogy az Osztrák Szoqialista Párt, $SPÖ) társaöalormudömányi inté­zete csütörtöktől kezdve négyrra»j pos politikai tanfolyamot: szerve­zett az MSZpP faktivsainak . 21 ta­gú küldöttsége számára, amelyet Márkus G. György oolitolój?us,' a pártválasztmány tagja vezet. ® Az NSZK két vezető konzer­vatív napilapja Magyarország szempontjából egyöntetűen bátorí- tónak tartja, hogy a Szovjetunió a menekültkérdésben az NSZK-ba áttelepülő keletnémetek kiutazásá­nak engedélyezését csupán szokat­lan intézkedésként fogta fel, de tartózkodott a feddéstől, a magyar eljárás bírálatától. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt pénteken vezető helyen foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Kredietbank brüsszeli köz-, pontjában pénteken délben aláír­ták annak a 75 millió ECU értékű MNB-kötvénykibocsátásról szóló megállapodásnak az okmányait, amelyet az Európai Közösség elszá­molási egységében lebonyolított pénzügyi műveletekre specializá­lódott Kredietbank International Group szervezett. Magyar részről dr. Bartha Ferenc, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, a KIG részéről Jean Adant, a Kredietbank s a Luxembourgeoise elnöke írta alá az okmányokat, s az MNB-kötvé- nyeket jegyző további húsz bank­ház képviselői is ellátták aláírá­sukkal. & A magyar kommunista párton belül súlyos feszültségek vannak — írja pénteken a tekintélyes pá­rizsi napilap, a Libération buda­pesti tudósításában. Az MSZMP kongresszusának közeledtével a francia sajtó mind többet és többet foglalkozik a magyarországi poli­tikai fejleményekkel. Három teljes oldalon ír például erről legújabb számában a L’Evenement c. heti­lap annak a több cikkből álló elemzésnek a részeként, amelyet „Mi jön a kommunizmus után?** címmel készített. A Liberation tu­dósítója, Francois Carné úgy véle­kedik, hogy a párton belül szinte minden kérdésben szembenállnak egymással a reformerek és az álta­la ortodoxoknak nevezett csopor­tok tagjai. JCialfoldi események ­j egy mondatban I». ...................................-...........—...........................................................................»"t A genfi Nemzetek Palotájában pénteken befejeződött az atomsorompó-szerződést 1968-ban aláíró országok negyedik konferenciáját előkészítő megbeszéléssorozat újabb forduló­ja. A Pakisztán október 1-jétől tizenhét évi szünet után is­mét a nemzetközösség tagja lesz — jelentette be Londonban Shridath Ramphal, a nemzetközösség főtitkára. A Finnország 20 millió dollárnak megfelelő összeget ad jövőre Lengyelor­szágnak környezetvédelmi beruházások finanszírozására. A Az amerikai magyar reformátusság meghívására észak-ame­rikai körúton tartózkodik dr. Kocsis Elemér püspök, a ma­gyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke. A Kubai diplomáciai források szerint Havanna két héten be­lül kivonja Etiópiából még kétezer katonáját. A Kozmosz— 2044 jelzéssel, fedélzetén két majommal, patkányokkal, halak­kal, gőtékkel, legyekkel, hangyákkal és férgekkel bioszput- nyikot állítottak pénteken Föld körüli pályára a Szovjetunió­ban. Aggodalom az üldözött művészekért A Cseh Pen Club nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents