Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK TMsdm 5 A százhaiombattoisskaak van Fantáziája! Prőhaváser a pmtháihm Ha országos viszonylatban nem is egyedi, a megyében mindenesetre szokatlan kezdeményezés helyszíne az MSZMP Százhalombattai Városi Bizottságának épülete. A hét elején cipő- és ruházati vásárt nyitott a Fantázia Kereskedelmi Vállalat egy régi — kicsit elfeledett — mondás jegyében: A jó áruval a vásárló elébe kell menni! A miértekről, az ötlet eredetéről és céljáról kérdeztük Cseh Kornélnét, a városi párt- bizottság politikai munkatársát. Azzal kezdte: már több városi fórumot szerveztek a környezetvédelem, a demokrácia mibenléte témakörében, s vendégük volt Szűrös Mátyás is. Ezeknek az összejöveteleknek meglehetősen váltakozó volt a sikere, látogatottsága. Egyben azonban minden következő fórum hasonlított az előzőre: elméleti kérdésekkel foglalkoztak az előadók és a hallgatóság. Ezért a pártbizottság gyakorlatiasabb célt tűzött maga elé: olyasmivel kell becsalogatni a székházba az embereket, ami mindenkit érdekel, s közvetlen tapasztalatokat ad majd a kereskedelmi ellátás hiányosságairól. Megmutatja, hogy „hol szorít a cipő”. Zimányi László első titkár magára vállalta a szervezést. Először a Tisza Cipőgyárat kereste meg ajánlatával, de nemleges választ kapott. A Fantázia viszont negyvenmillió forintos készletének teljes választékán túl friss beszerzéseket helyezett kilátásba a vásár idejére. A vállalat részben teljesítette is a pártbizottság kérését, hogy nagyon differenciált választékkal, illetve árakkal várja a vásárlódat. Kocsis Albertné, a Fantázia egyik üzletvezetője megmutatta, hogy a lábbelik a gyermekkorosztály 31-es méretétől a felnőttméretig kaphatók. Férfipólót, -inget, női blúzt, gyermekpulóvert leárazva is kaphattak a vevők. Alsóruházati cikkeket, szoknyákat, nadrágokat s kabátokat is árusítanak — igaz, ezeket többnyire teljes árban. Mint meggyőződtünk róla, a kínálat többsége nem osztályos áru, s a lábbelik túlnyomó része színes sportcipő. Az árakra érdemes odafigyelni: hatszáz és ezerkétszáz forint között lehet női és férficipőt vásárolni. Hasonló lábbeliket a főváros állami boltjaiban 2000, s a butikokban már 3-4 ezer forint alatt nem találunk! Bár valószínű, hogy nem ugyanazt a márkát kínálják a pártbizottság épületében a vevőknek, mint a budapesti boltokban, az árak mindenképpen szimpatikusak. Végezetül Cseh Kornélné az első közvetlen tapasztalatokról is szólt. A vásárlókkal beszélgetve megtudták: mi mindent hiányolnak a város boltjaiból — s ez alkalommal is a ballonkabáttól a téli csizmáig egy széle? hiánylista kerekedett ki. Nem véletlen, hogy a városi pártbizottság a következő ilyen akcióra más vállalatokat js be kíván szervezni. Különösen a leértékelt áruféleségek iránt nőtt meg a kereslet, hiszen erőteljesen csökkent a lakosság fizetőképessége. A megkérdezett vásárlók mindegyike jó ötletnek tartotta a pártbizottság kezdeményezését, szívesen vennék mielőbbi megismétlését — természetesen a most hiányzó árucikkek gazdag választékával! A vásár szombaton fél egyig tart. Aszódi László Antal KlSPUNÁIlJ wlÜíífclf!^ Hírlapi kacsa fölröppenésé- ről s e madár lepuffantásáról tudósít a Kisdunatáj legújabb száma már az első oldalon. Nem vonják ki ugyanis a tököli repülőtérről a szovjet repülőezredet, csupán a magas zajszintű szuperszonikus vadászrepülők fogadása szűnik meg. Nyár derekán fejezték be a régészek a kutatást Sziget- szentmiklós határában, a Nyi- lasok-dűlőben. Az ásatás eredményéről számol be a második oldalon található írás, melynek címe: Elpusztult falura leltek. Vajon milyen eséllyel indulhatnak a következő választásokon az elnökjelöltek? Ezt latolgatja a jelenlegi elnök, Pongrácz Gábor, aki hat éve eszi a szigetszentmiklósi elnök nem mindig ízletes kenyerét. Nyílt tér címmel új rovat indult a lapban, s ebben a különböző nézetek képviselői szólalnak meg. Ez alkalommal az MSZMP felhívása olvasható, helyet kapott az újjáválasztott népfront vezetőségének programnyilatkozata, s a Demokrata Fórum helyi szervezetének felhívása a fegyvermentes Cse- pel-szigetért. Közeledik a telefonhálózat átadásának esztendeje — legalábbis elméletben. Sőt, lehet, hogy Lakihegy s Felsőtag a korábbi ígéretek ellenére sem kap telefont. A távbeszélő-hálózat bővítése körül kialakult ellentmondásokról a hatodik oldalon olvashatnak az érdeklődők. A fél várost érintő ügy a gáz. Az építés menetrendjéről, a kivitelezés során felmerülő forgalomelterelésekről a tizenegyedik oldalon tájékozódhatnak az olvasók. Kevesebb a vezető, jobban megy a munka — ezzel a címmel közöl írást a lap a Terminál Szolgáltató Szövetkezetről, A lap utolsó oldalán a kék hírek között- ezúttal nem mindennapos családi perpatvarról olvashatnak az érdeklődők. Arcok a közéletből Üzenet az Ipoly mellékéről írjuk fel függőleges oszlopba a sikerek tényeit meg azt, ami még megoldásra vár. Ezt ajánlom Kovács Istvánnak, Letkés és Ipolytölgyes községek közös tanácsa elnökének. Vendéglátóm akár a pozitív, akár a negatív előjelek mellé terjedelmes listát írhatna. Annyi azonban bizonyos, hogy vele együtt a legtöbb helybeli ember elispieri, mennyi minden változott itt a községbeliek javára az elmúlt évtizedek alatt. Igaz, hogy például az elnök másként látja szépnek ezt a vidéket, mint ahogy engem/ nyűgöz le gyönyörűsége. Hiszen neki a szűkebb hazája, amelyhez a városból is visz- szatért. Pedig olyan szakmát tanult a Dunakeszi Járműjavítóban, amely a nagyüzemhez köti. Ám mint járműlakatos, de azért lakatosmester, hazatérve is megtalálta a számítását a helyi terrr\előszövetke- zetben, ahonnét később a tanácselnöki székbe hívták. Közel egy évtizede ennek. Szerény és csöndes a modora. Már-már visszahúzódó személyiségnek vélhetnénk őt, ha nem értük volna tetten sokszor tehetséges, kapcsolatteremtő képességeit. Van ebben persze egy kis könnyebbség is, mivel a falubeliek egy részével együtt gyerekeske- dett, együtt koptatta az iskolapadokat. Mások meg már idősebb emberként emlékeznek gyerekkorára, családjára. Ez is jó alap arra, hogy mindig tudja, miről mit gondolnak a két község polgárai. Mire vágynak, miféle közös cselekvésre szólíthatja őket? Persze, ehhez kell a jó példa is. Lapáttal, csákánnyal együtt dolgozni másokkal, ha út épül, ha teret fásítanak. Ezt teszi. Azért lelkesedik, amiatt háborog, amiért a többség, mert velük érez. Ez a hasznos emberi tulajdonság teremti meg az összhangot, amely sikert» hoz. Ettől virágzik a két falu. Szép és modern házak sorakoznak Letkésen a hegyek irányába futó széles utcán, bővül az iskola, hajlékot építenek az orvosnak, aki szívesen marad a korszerű rendelőben gyógyítani. Letkést nem elhagyni szokás, hanem odatelepülni. A két község MSZMP-tag- sága nemrég úgy döntött, hogy Kovács Istvánt küldöttnek választják a megyei pártértekezletre. Adjon hangot ott is annak, amiről köztük gyakran esik szó. Fogalmazza meg az Ipoly menti emberek hangulatát, közvetítse a mai helyzetről kialakított véleményeket. Nyugodtan hivatkozhat a pártonkívüliekre is, hiszen egyformán képvisel mindenkit. Az errefelé többségben élő kétkezi munkás tsz- tagokat, erdőmunkásokat, naponta távoli városokba ingázókat. Gondolatainak kifejtése közben nem éreztem azt a fontolgató óvatosságot, amivel pedig manapság sajnos oly gyakran találkozhatunk. Imponáló határozottsággal fogalmazza meg: Híve vagyok a párt és társadalom megújulásának, amihez szerintem nélkülözhetetlen, hogy az emberek szilárd talajt érezzenek a lábuk alatt. Szerintem is szakítani kell a múlt hibáival. Ám nem felejthetjük el azt sem, hogy a saját erőnkből honnét, hová jutottunk. Felületes az a szemlélet, amely ezt nem segíti mérlegre tenni. Számításba kell venni, hogy minden hatalom elköveti a maga hibáit. Főleg, ha sokáig és ellenőrzés, versenytárs nélkül foglalja el a maga pozícióit. És főleg olyan viszonyok között, amiről keveset beszélünk. Az elmúlt negyven év világpolitikai helyzetéről, a hazai politizálás külső és belső tényezőiről. Nem szabad elfelejtenünk. A szándék egyértelműen a nép szolgálata volt. A létbiztonság megteremtése. Feltárják a kastély barokk kertjét Titokzatos tervrajztörténet Ha a Grassalkovich-kasíélyról esik szó manapság — sokan felkapják a fejüket. Jogosan kérdezik, van-e valami új fejlemény a felújítását, további hasznosítását illetően.’ Jelenleg is folynak az úgynevezett állagmegóvási munkálatok. Ezenkívül kilenc budapesti egyetemista a kastély barokk kertjének előzetes feltárásán dolgozott. Veres Lászlótól, a helyi tanács műemlékvédelmi főelőadójától tudtam meg, hogy a budapesti Kertészeti Egyetem kert-, valamint parképítést, -tervezést tanuló diákjai töltötték ott előírt kéthetes gyakorlatukat. Az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi tán^ogatásá- val a Gödöllői Tanács szervezte meg ezt a műemlékvédő tábort. Két hétig kutatták a hallgatók egy egyetemi tanársegéd vezetésével a kastély, illetve a kastélykert múltját, történelmét. A tábor bentlakó volt. A szállást a MÉMMI Továbbképző Intézetének központjában biztosították a fiatalok számára. rült ki, hogy a valóságban is a gödöllői Grassalkovich-kas- tély barokk kertjének tervei lennének. Körző, vonalzó Szemerkélő eső De ne vágjunk a dolgok közepébe. Kezdjük inkább az elején. A Magyar Művészet című folyóirat 1931-ben jelentős kertépítészeti cikket közölt. Dr. Zádor Anna művészettörténész kutatásai során jutott el a gróf Khuen-Héder- mry-levéltárba, ahol megismerkedhetett a Grassalko- vich-kastély tervrajzaival és annak kertépítészeti terveivel. Fontosnak tartotta azok közreadását. Három rajz jelent meg ekkor. Sokan kétségbe vonták, hogy a gödöllői kastély kertjét ábrázolja. Azt állították, hogy a Héderváry- kúria kertjét ábrázolják. Pedig annak építéstörténetét, méreteit, adottságait ismerve ez teljesen kizárt volt. Azután Nagycenkre, gróf Széchenyi Antal részére is készült három kertterv-variáció. Ekkor 1750-et írtak. És így volt ez Eszterházán (ma Fertőd) és Kismartonban is, Esterházy barokk kertjében. Ezek a tervek 1745 és 1750 között készültek, ma úgy is mondhatnánk, hogy Mária Terézia-korabeliek. A gödöllői kastély U alakú épületét három év alatt építették fel, 1744 és 1747 között. Ezt 1751-re még két szárnynyal bővítették. Erre az időre elkészült a szép barokk kert is. Mindez Mária Terézia látogatására. Az első rajzok katonai felmérésként 1783-ban születtek. Akkor még nem volt rajzasztal, olyan körző és vonalzó, amelyekkel pontos méreteket lehetett volna csinálni. Ezért A napi hétórás komoly munka mellett már volt lehetőségük a várost és a kastélyt belülről is megismerni, valamint ellátogattak az Agrártudományi Egyetemre, illetve az egyetemi városba. Munkájukat — többek között — a két hét alatt állandóan szemerkélő eső és a késő őszi hideg nehezítette meg. A másik bosszúság a feladatukkal volt kapcsolatos. Bár az Országos Műemléki Felügyelőség szakembere állandó tanácsokkal segítette őket, a tizennégy nap alatt nem sok mindent sikerült felfedezniük. Szinte régészeti feladatokat láttak el. Olyan régi tervek alapján kezdték a feltárást, melyekről sokak szerint a mai napig nem deCsak hát mindezt nem elég kinyilvánítani. Gondoskodni kell arról, hogy a nép véleménye eljusson a politika alkotóműhelyeibe. En hiszek abban, hogy a páH meg tud újulni. Abban is, hogy az emberek többsége reálisan tudja értékelni az eltelt időszakot. Ezt érzem itt a mi vidékünkön is, arra gondolva: ahol a vezetők jól képviselték megbízóik ügyét, s ennek rendelték alá a pártot, ott nem mérnek rá súlyos vereséget. Az emberek errefelé is őszintén kívánják a változásokat, de fontosnak tartják a rendet, biztonságot. Politikai bátorság kell a bizalmuk megtartása érdekében. A sündisznóállás semmire sem jó, különösen nem a bizalom megtartására. Több munkát helyben. Jobb infrastruktúrát a környéken. Számítani lehet rá, hogy ezek feltételeiről is szól majd a let- kési tanácselnök, aki szerint a következő tíz-tizenöt évben a kistermelőket segítve, a háztáji gazdaságok jövedelmezőségét kell megteremteni a nagyüzemek mellett. Az Ipoly mentén gazdálkodó három termelőszövetkezetnek ezt a küldetést fel kell vállalnia. Sőt, azt is biztosítani kell, hogy legyen az áruknak piacuk, jó áron keljenek el a bogyósok, melyek tárolásához kellene még egy hűtőház, amelyben raktározni lehetne a vidék felvásárolt, s a legkedvezőbb időszakban eladható termését. A mai idők szellemében, akár részvénytársasági alapon így létrehozott üzem több munkát adna helyben, kevesebb embernek kellene naponta utazgatnia — véli a tanácselnök. Let késén a népesség 21 százaléka 14 évesnél fiatalabb. Az idén már csak helybeli pedagógusok tanítanak az iskolában. Két óvónőt ismét haza csábított dolgozni a faluja. Ezek a most záruló korszak tényei. Innét kell új fejezetet nyitni a két község történetében. Kovács T. István ezen a terven sok a pontatlanság, de az alapszituáció elfogadható volt. 1799-ben Vályi András labirintust említ a kertben és három szökőkutak A második katonai fölmérés 1840—45 körül készült. Ez már egy angolkertet ábrázol. Ugyanakkor valamennyi tervrajz ábrázolja a déli szárny meghosszabbításában levő utat, amelyet kettős vadgesztenyesorral kísérve máig is megtalálhatunk. Ezek alapján is többen állítják, hogy a három kertterv valóban a gödöllői kastély terve. De egyetértenek azzal is, hogy ezekből a rajzokból az is kiderül: a tervezők nem ismerték eléggé a helyszínt, csak az adottságok és az igények leírása, valamint a durva befoglaló méretek alapján tették meg ajánlataikat. Erre a három rajzra hagyatkoztak az egyetemisták is, amikor elkezdték a barokk kert feltárását. De mivel nem pontosak a méretek, csak — hogy úgy mondjam — találomra és logikus gondolkodásukra kezdtek el régészkedni. Sikerült kideríteni Alaposan átvizsgálták a levéltári anyagból készült fénymásolatokat és nekiláttak a munkának. A kertben található medencénél kezdték az ásást, de hamar kiderült: ez sokkal korábbi időből származik. Ezt követően a földfelszín rétegeit kezdték megvizsgálni. Sikerült is kideríteni — és ez volt talán a legnagyobb felfedezés —, hogy a felső szintjétől körülbelül húsz centiméterre a régi kastélykert vöröses-sárgás salakszerű borítását takarták be az évtizedek, évszázadok. Ha a kastélyt sikerül minél hamarabb eredeti állapotába visszaállítani, akkor a magyar kertépítészet történetét felidézve ismét egy új nemzeti kinccsel leszünk gazdagabbak. Molnár Ildikó ELADTAK EGY DARABOT A ZSIDÓ TEMETŐBŐL Tételes elszámolást! Kezdettől fogva figyelemmel kísértem azokat a cikkeket, amelyek a szegedi és a tiszakécskei telekügyekkel foglalkoztak. Ezeken elgondolkozva határoztam el magam arra, hogy a Verőcén tapasztalt hasonló jelenségekről megírjam észrevételeimet. A község lakossága ugyanis ha nem is hangosan, de suttogva azért beszél, talán nem is alaptalanul. Még az ötvenes évek végén a Verőce határában lévő magyarkúti részre a honvédség egyik alakulata települt be. Többholdnyi földingatlant sajátítottak ki ezért magán- személyektől is. Az eljárás akkor 60-70 embert érintett, a kisajátított földért azonban egy-egy személy kártérítés fejében szinte nevetséges összeget kapott. Az érintettek tudomásul vették a tényeket, mi mást tehettek volna? Néhány évvel ezelőtt a honvédség szóban forgó egysége más állomáshelyre költözött, a terület egy részén szanatórium létesült, a többi földet, körülbelül 20 hektárt a honvédség visszajuttatta a tanács részére. A vidék alkalmas üdülőterület kialakítására, mert gyönyörű a táj, tiszta a levegő, jó a közlekedési lehetőség. Nem véletlen, hogy eddig körülbelül 144 zártkertet alakítottak ki, túlnyomó többségüket már értékesítették is. De hogyan? Ezt kellene végre megválaszolni. Annál is inkább, mert 1988 januárjáig ezekről a kérdésekről hivatalosan nem szerezhetett tudomást a lakosság. És hogy akkor összehívták a falugyűlést, az sem a tanácsi vezetés jóindulatán, hanem az állampolgárok követelésén múlott. A baj az, hogy a 20 hektáros terület visszavásárlására a tanács a régi tulajdonosoknak még csak ajánlatot sem tett. Annak idején fillérekért sajátították ki a földeket, most meg magas ösz- szegékért árusítják — másoknak. Az emlékezetes falugyűlés alkalmával egyébként a tanácselnök tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a visz- szajuttatott földek eladása a tanácsnak milyen összegű bevételt biztosított. Arról viszont nem szólt, hogy kiknek és mennyiért árusítottak. Ha ezek az üzletek tiszták, akkor miért nem lehet erről nyilvánosan beszélni? Hiszen annak idején mindenki tudta, kiktől vették el a földet és mennyi kártérítést kaptak. Lehet tudni olyan községi területek eladásáról is, amelyek körülményei ugyancsak ismeretlenek a lakosság számára. Az üdülőterületek iránt manapság igen nagy a kereslet. A tanács szinte lázban él, értékesítették például a belterületen fekvő zsidó temető egy részét is. annak ellenére, hogy a községben izraelita személyek élnek. A lakosság előtt ezeket az ügyeket csak úgy lehetne tisztába tenni, ha a helyi tanács visszamenőleg is tételesen elszámolna. Amíg ez nem történik meg, addig nincs bizalmuk az embereknek és továbbra is különböző híresztelések uralják a települést. Verőczei Béla
