Pest Megyei Hírlap, 1989. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
PEST MEGYEI VILÁG FBOIETÁEJAÍ. EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM A raj 4.30 forint 1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK A Külügyminisztérium válaszjegyzéke Ä Magyar Külügyminisztérium jegyzékben válaszolt az NDK külügyminisztériumánál! 1989. szeptember 12-ei jegyzékére, amelyben tiltakozott a Magyarországon^ tartózkodó NDK-állampolgárok harmadik országba kiutazásával kapcsolatos magyar döntés ellen. A válasz jegyzéket csütörtökön a Külügyminisztériumban Kovács László államtitkár^ adta át Gerd Vehr esnek, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének. ///■/■ r _ a e lőkészítik az adórendszer módosítását • • Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a lakosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizás intézkedések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai átmenet, törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmiadó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adórendszer korszerűsítését. EEHCYEL TILTAKOZÁS Agresszív román határőrség Boguslaw Miernik, a lengyel külügyminisztérium főigazgatója csütörtökön a külügyminisztériumba kérette Románia varsói nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és kormánya tiltakozását jelentette be amiatt, hogy szeptember 12-ről 13-rá virradóra a magyar—román határ.on román határőrök súlyosan bántalmazták lengyel turisták egy csoportját. A PAP lengyel hírügynökség közleménye szerint a külügyminisztérium képviselője tudatta a román féllel, hogy megengedhetetlennek tartja az ilyen fellépést a lengyel állampolgárokkal szemben, elvárja a tettesek szigorú felelősségre vonását és azt, hogy a román fél a jövőben a megfelelő módon bánjon Románia egész területén a lengyel állampolgárokkal. Kijelentette, hogy a lengyel fél fenntartja a jogot a jogos kártérítés érvényesítésére a keletkezett anyagi és erkölcsi kárért. Hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek nem szolgálják a baráti lengyel—román együttműködést. Tájékoztatta a román ideiglenes ügyvivőt, hogy Lengyelország bukaresti nagykövetsége utasítást kapott az eset részletes kivizsgálására, A közlemény szerint Lengyelország budapesti nagykövetségének konzulátusa gondoskodik a bántalmazott lengyel turistákról és orvosi segítséget is biztosított számukra. Román határőrök — állítólag minden ok nélkül — súlyosan bántalmaztak kedden este mintegy 30 lengyel turistát a biharkeresztesi magyar— ronián határátkelőhelyen — jelentette a lengyel televízió. Erről a lengyelek — mint a televízióban elhangzott — Budapesten számoltak be szerdán. Elmondták: a román határőrök leszállították őket a Bukarestbe tartó vonatról, elszedték útlevelüket, majd — miután tiltakoztak — puskatussal megverték, könnygázzal támadták őket. Csütörtök délután, miközben, a kormány még javában ülé-í sezett, Bajnok Zsolt megbízott szóvivő már találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejleményeiről beszámolva elmondta, hogy a napirenden szerepelt a turistaellátmány rendszerének korszerűsítése, seregnyi olyan kérdés,' amely a Pénzügyminisztérium sajtó- tájékoztatóján a közelmúltban már nyilvánosságra került. Mint ismeretes, a devizaellátás korszerűsítésével összefüggő intézkedések szeptember 18-ával lépnek hatályba. A nyilvánosságra hozott elképzelésekhez képest nincs lényegi változás a devizarendelkezésekben. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a Gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg a kormány és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői csütörtökön, a Parlamentben megtartott konzultációjukon. Medgyessy Péter hniniszterelnök-helyettes a szót, ismertetve a magyar—vatikáni kapcsolatok rövid történetét. Az egyházpolitikai titkárság vezetője felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy pénteken jeles évfordulóhoz érkeznek a magyar—vatikáni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműködés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így például a vallásszabadság ügyében, a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. Mindezek alapján Sarkadi Nagy Barna hangoztatta, hogy az együttműködés már túllépte az 1964-ben kötött megállapodás kereteit. Kedvezően hatott a kapcsolatok alakulásámegbeszélésen úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a gazdaság állapota is indokolja a választások mielőbbi megtartását. A szakértői konzultáción nagy hangsúlyt kapott a tulajdon reformja. Mint a megbeszélésen kitűnt: az alapvető célokban egyetértés van, a megoldás módját illetően azonban már sok tekintetben eltérőek a vélemények. Az EKA képviselői ezzel összefüggésben elhibázottnak minősítették a nemrégiben elfogadott átalakulási törvényt,, amelyről a kormány szakértői is elismerték, hogy káros, s olyan veszélyeket rejt magában, amelyek hatását később már nehéz lenne helyrehozni. Az EKA szakértőinek véleménye szerint garanciák szükségesek az állami vagyon védelmére, az állami tulajdon értéken aluli kiárusításának megakadályozására. Ezzel Medgyessy Péter is egyetértett, csakúgy, mint azzal, hogy törvényi szinten szükséges szabályozni az állami vagyon reprivatizáiá- sát. Az EKA képviselői az iránt is érdeklődtek, hogy a kormány milyen további intézkedéseket tervez a rubelelszámolású forgalomban jelentkező gondok megoldására, s milyen alternatív lehetőségekkel készül fel az ország vezetése arra az esetre, ha a Szovjetunió tovább csökkentené energia- szállításait. Mint a miniszterelnök-helyettes rámutatott, hosszabb időt igényel az energiafüggőségünk mérséklése, s ami pedig a rubelelszámolású forgalomban keletkezett jelentős magyar aktívum csökkentését illeti, a kormánynak határozott szándéka az egyenleg javítása, szükség esetén még újabb intézkedésekkel is. ra az is, hogy jelentős változások történtek a magyar egyházpolitikában az elmúlt időben: megszűntek azok a törvények, rendeletek, mindenfajta rendű és rangú jogszabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét és életét. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelettel megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus jogállam megteremtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkésztíésé is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hogy őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki, Tanács elnökének és (Folytatás a 2. cldalonj A Magyar Népköztársaság kormánya sajnálattal vette tudomásul, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya megütközéssel fogadta döntését a Magyar Népköztársaságban tartózkodó, és hazatérni nem kívánó NDK-állam- polgárok számának növekedése miatt előállt és tarthatatlanná vált helyzet feloldására. A Magyar Népköztársaság kormánya előzetesen, kellő időben jelezte, hogy ez a lépés elkerülhetetlenné válik, ha a kérdésben mindenekelőtt érintett Német Demokratikus Köztársaság és Német Szövetségi Köztársaság tárgyalásai, illetve a Német Demokratikus Köztársaságnak az állampolgárai hazatérését szolgáló erőfeszítései nem vezetnek eredményre. A Magyar Népköztársaság kormányának döntése azt követően született meg, hogy meggyőződött az említett tárgyalások és erőfeszítések eredménytelenségéről. Nyilvánvalóvá vált, az NDK vezetése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagyszámú NDK- állampolgár ügyének megoldására alkalmas javaslatot tegyen. A döntés egy olyan helyzet következménye; amely a Magyar Népköztársaság szándékától és cselekvési lehetőségeitől függetlenül alakult ki. Ezért minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a lépésért a magyar felet terheli a felelősség. A Magyar Népköztársaság kormánya a vízummentes utazásról szóló egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes felfüggesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. A Szerződések jógáról szóló 1969-es bécsi szerződés — amelyre az NDK külügyminisztériumának jegyzéke hivatkozik — 62. cikkében elismeri, hogy a körülmények alapvető megváltozása okként szolgálhat egy szerződés megszüntetéséhez vagy az abból való kilépéshez, ha a változás hatására a szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek mértéke gyökeresen átalakul. A hivatkozott kétoldalú egyezmény egyes pontjai és a kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes jelleggel történt felfüggesztésére a magyar kormány éppen a körülmények alapvető megváltozása miatt kényszerült. Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság kormánya figyelembe vette azokat a normákat is, amelyeket az országok — beleértve a saját ország — szabad elhagyására vonatkozóan a Polgári cs Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója záródokumentumának humanitárius együttműködési fejezete rögzít. A vízummentes utazásról szóló egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása nem egyeztethető össze azokkal a kötelezettségekkel, amelyek mind az MNK-ra, mind az NDK-ra az Egyezségokmányból, annak különösen 12. és 13. cikkéből, származnak. A bécsi szerződés 30. cikke (3) bekezdése szerint, a korábban kötött szerződések csak abban a mértékben alkalmazandók, amennyiben rendelkezéseik összeegyeztethetők a tárgyban kötött későbbi szerződések rendelkezéseivel. Ebből a szempontból lényeges körülmény, hogy az Egyezség- okmánynak, valamint a bécsi záródokumentumnak mind az NDK, mind az MNK a vízummentes utazásról s2ólö kétoldalú megállapodásuk megkötését követően vált részesévé. Mindezt bizonyítja, hogy az MNK kormánya a nemzetközi joggal összhangban járt el. A Magyar Népköztársaság ismételten leszögezi, hogy tiszteletben tartja a Német Da- mokratikuá Köztársaság szuverenitását és semmilyen módon nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaság „gondoskodási kötelezettségét minden némettel szemben”. Ezt bizonyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem ismerik el áz NDK-állampolgárok részére a budapesti NSZK nagy- követség által kiállított útlevelek érvényességét. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának döntését kiváltó okok nem szűntek meg, a döntés visszavonását a magyar fél jelenleg nem tartja lehetségesnek. Megerősíti azt a véleményét, hogy a kérdés átfogó rendezését a két német államnak kell kialakítania. Ugyanakkor kinyilvánítja készségét tágyalások folytatására az NDK illetékeseivel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a probléma megnyugtató rendezéséhez. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság hasonló szándékát üdvözölve megerősíti arra irányuló készségét, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében erősíti tovább a baráti kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. ................. ■■ ■ .......................... ....... 1B KIPQIITMAI tméNMA Az SZDSZ dobai csoportja nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az MSZMP egyes vezető személyiségei „román katonai veszély” emlegetésével szerintük félelmet keltenek a lakosság körében. Q A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete tagságának 17 százalékát kitevő, 25 ezer nyugdíjast képviselő delegáltjai többek között határozottan igénylik az áremelkedésekkel egy időben történő nyugdíjemelést. 9 Az SZDSZ testületé követeli az összes cseh és szlovák politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását és az összes anakronisztikus büntetőeljárás beszüntetését. 9 Az MDF hajdúszoboszlói szervezete támogatja p Magyar Néphadsereg MSZMP-reform- köreinek a nemzeti jelleg visszaállítására való törekvését a honvédségnél. 9 A Történelmi Igazságtétel Bizottság arra kéri a magyar állampolgárokat és az Országgyűlés demokratikus érzelmű képviselőit, hogy velük együtt követeljék október 23-a piros betűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását a parlament őszi ülésszakán. 9 A Szigorított Örizetesek-Internáltak Polgárjogi Bizottsága közleményben követeli, hogy a parlament szüntesse meg törvényileg és alkotmányellenesség miatt a még létqző, de végrehajtásában már igazságügyi miniszteri jóváhagyással felfüggesztett szigorított őrizetet, az internálást. 9 Pozsgay Imre egy héttel azután, hogy nem választották meg a város kongresszusi küldöttének, .csütörtök délután Debrecenbe érkezett, s elsőként a Medicor Rt. helyi gyárába látogatott. 9 Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet IV. pszichiátriai osztályának ápolónői és ápolói tüntetést szerveznek szeptember 26-án du. 4 órakor az Egészségügyi Minisztérium előtt, ahonnan a Parlamenthez indulnak petíció átadása céljából. 9 A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottsága javasolja, hogy az MSZMP kezelésében és. tulajdonában lévő hasznosítható vagyontárgyakat — így például a Next 2000 Kft. alapítására szánt ingatlanvagyont teljes egészében — közoktatási, egészségügyi és szociális célra hasznosítsák. 9 A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal közleményben szólítja fel dr. Antalffy György országgyűlési képviselőt és dr. Benedek Tibor vezérigazgatót, Szeged Városi Tanács tagját, hogy mandátumáról, illetve tanácstagságáról mondjon le. @ A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete országos értekezletet hív össze szeptember 16-án délelőtt 10 órára. Mozgalom a demokratikus Magyarországéit Alapító nyilatkozat Mint erről lapunkban már hírt adtunk, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom szombaton délelőtt fél tizenegy órakor tartja alakuló közgyűlését a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A mozgalom előkészítő bizottsága tegnap nyilvánosságra hozta az alapító nyilatkozat tervezetét, amelyet az alábbiakban közlünk. Magyarország válságos helyzetben van. A szocializmusnak nevezett, de a szocializmus eszméivel alapvetően ellentétes hatalmi rendszer általános politikai, gazdasági és morális válságba juttatta hazánkat. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy a sztálini típusú társadalmi berendezkedés még a mostani, liberalizált formájában is működésképtelenné vált. További toldozgatása és foltozgatása nemzeti katasztrófához vezetne. Teljes fölszámolása tehát éppoly halaszthatatlan teendő, mint egy korszerű, demokratikus, életképes társadalmi berendezkedés létrehozása. E kettős feladat teljesítéséhez a lehető legszélesebb és leghatékonyabb nemzeti összefogásra van szükség. Sajnos, ettől igen távol vagyunk. Sok gondunk közül talán éppen a nemzeti egység hiánya a legfájóbb, mert hiába is hivatkoznánk a külső körülményekre: egymáshoz való közeledésünk, egymásra találásunk és összefogásunk ügye kizárólag rajtunk áll vagy bukik. Elismerve a politikai pártok gyarapodásának fontosságát, az érdekképviseleti és véleménynyilvánító közösségek jelentőségét, súlyosbodó aggodalommal tapasztaljuk, hogy a különféle hatalmi harcok és alkudozások során a részérdekek mind gyakrabban kerekednek a társadalom., a nemzet érdekei fölé; a részigazságok túltengése néha már szinte lehetetlenné teszi a teljesebb igazságok érlelődését. Márpedig a meg nem gondolt tettek és gondolatok zűrzavarában nemcsak a nemzeti egység reménye sikkadhat el — végképp elté- kozolhatjuk a vér nélküli megújulás esélyét is. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom célja, hogy szervezett társadalompolitikai erőként, felelős és hiteles honfitársaink összefogásával, az alkotó képességek, a szellemi és erkölcsi készségek mozgósításával segítse a diktatórikus hatalmi rendszer békés fölszámolását, elhárítsa a gazdasági összeomlás, a politikai káosz és az erkölcsi ellehetetlenülés veszélyét, és munkálkodjon a szabad, független és demokratikus Magyar- ország mielőbbi megteremtése érdekében. Céljainkból eredően maradéktalanul tiszteletben kívánjuk tartani az alapvető emberi jogokat, mindenekelőtt az élethez és a szabadsághoz való jogot. Védelmezni és éltetni akarjuk az egyetemes emberi értékeket, köztük az önrendelkező társadalom működéséhez elengedhetetlenül szükséges politikai kultúra értékeit. Elhatároljuk magunkat az emberek, a társadalmi osztályok, a népek és nemzetek közötti alávetettség és fölérendeltség minden lehetséges formájától, elvetjük a diktatórikus hatalmi berendezkedések valamennyi változatát. , Népünk és országunk tragikus történelmének és válságos helyzetének ismeretében is valljuk, hogy közös akarattal, türelmes és tudatos cselekvéssel, minden ember életének és méltóságának tisztéletben tartásával hazánkban is. megteremthető egy életképes, az eddigieknél emberibb, szabadabb és igazságosabb társadalom. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom csatlakozásra szólítja valamennyi tisztességes honfitársunkat, korra, nemre, foglalkozásra; nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra, felekezeti és szervezeti kötődésre, pártállásra való tekintet nélkül — mindenkit, aki nyilatkozatunk tartalmával és szellemével egyetért, aki hazánk sorsáért és jövőjéért felelősséget érez. Kormány—ellenzék találkozó Véd&nihl! az állgmi_
