Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

PFST At EU YE 1989. AUGUSZTUS 9., SZERDA Jogi tanácsok A favító-neveSő munka nem munkaviszony Ki jogosul? az eltemet tét ésre? ö Felmondás fizetés nélküli szabadság alatt 8 Névviselés • B. F. 23 éve dolgozik válla­latánál. Jubileumi jutalmát, amelyre egyébként jogosult lenne, nem fizették ki részé­re, mivel három évvel ezelőtt rövidebb ideig javító-nevelő munkára volt ítélve. Ez olyan büntetési forma, amely szabadságelvonás nél­kül, döntően a munkavégzés által kívánja megvalósítani a büntetés célját. Ezt a bün­tetést is a bíróság szabja ki, de az elítélt szabadságát csak annyiban korlátozhatja, hogy meghatározza számára a mun­kavégzés helyét, s azt, hogy a munkabérből az állam javára hány százalékot kell levonni. A javító-nevelő munka alatt a dolgozó munkaviszonya szü­netel. Ez azt jelenti, hogy az elítélt nem áll munkaviszony­ban az őt foglalkoztató válla­lattal, így az ezzel összefüg­gő juttatásokra sem tarthat igényt. Ezek alapján tehát nem lehet a munkaviszonyban töltött idő számításánál sem figyelembe venni. Olvasónk vállalata tehát jogszerűen járt el. Megilletik a javító-nevelő munkára ítéltet viszont mind­azok a jogok, amelyek egyéb­ként a munkaviszonnyal ösz- szefüggésben a többi dolgozót is , megilletik. Így például ré­szesülhet üzemi étkeztetésben, kaphat munkaruhát stb. g Nővérem és a férje iíjen rossz házasságban éltek. Válá­suk után mindkettőjük kérésé­re akkor kétéves kisfiúk hoz­zám került, azóta is én neve­lem. Volt sógorom többet van börtönben, mint szabadlábon, és testvérem életmódját sem lehet erkölcsösnek nevezni. Váratlanul arról értesültem, hogy nővérem vissza akarja kapni gyermekét, és ha kell, ezért pert is indít ellenem. Megteheti-e, hiszen a kisfiút öt éve nevelem, és véleményem *Szerint csak a lakáshoz jutás- . hoz kell az anyjának — írja ^.„Pótanya” jeligéjű olvasónk. A gyermek elhelyezéséről a családjogi törvény értelmében a szülők egyeznek meg, en­nek hiányában a bíróság dönt. Á gyermekét mindig annál a szülőnél kell elhelyezni, aki­nél a testi, értelmi, szellemi és erkölcsi fejlődése kedve­zőbb. Amennyiben a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíró­ság a kiskorút másnál is el­helyezheti, ha ezt az a másik személy is kéri. önmagában még nem szolgálhat az elhe­lyezés megváltoztatására az, ha a harmadik személy arra hivatkozik, hogy a gyermek­nek kedvezőbb lakáskörülmé­nyeket, jobb anyagi helyzetet tud biztosítani. A gyermekelhelyezés meg­változtatását két éven belül, vagy annak letelte után csak abban az esetben lehet kér­ni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság végzését alapította, lényegesen megvál­toztak és a gyermek nevelé­se az addigi környezetében már nincs biztosítva. Az em­lített esetben, ha a másik szü­lő sem alkalmas a nevelésre, azt a személyt kell előnyben részesíteni, aki eddig is vál­lalkozott a gyermek gondozá­sára, és ezt a továbbiakban is vállalja. A harmadik személy­nél történő elhelyezés esetén ezt a személyt a kiskorú gyám­jául kell rendelni. O Férjem első házasságából származó lányával igen rossz a kapcsolatunk. Ilázastársam saj­nos halálán van. Gyermeke már most azzal fenyeget: édes­anyja mellé kívánja temettet- nl, és ebbe nekem semmi bele­szólásom nem lehet. Igaza van-e vagy sem? — kérdezi G. F. Vácról. A jogszabályok természete­sen rendelkeznek az ilyen helyzetekről is, és meghatá­rozzák az elhalt temetésére jogosult és kötelezett szemé­lyek sorrendjét. Ennek meg­felelően elsősorban az elhalt együtt élő házastársa, illetve a halál bekövetkezését megelő­zően vele legalább hat hóna­pon keresztül együtt élő élet­társa köteles az eltemettetés­ről gondoskodni. Amennyiben a házastárs vagy élettárs er­ről nem gondoskodik, akkor azt lehet a temetésre kötelez­ni, aki az elhaltat szerződés vagy jogszabály alapján köte­les volt eltartani vagy ráutalt­ság esetén erre kötelezhető lett volna. E személyek hiányában a közeli hozzátartozók lesznek az eltemettetők. Végezetül ez a kötelezettség azt is terheli, akit az elhunyt végrendele­ti juttatásban részesített. Amennyiben az eltemetés módjában is vita van, az el­hunyt életében tett akarata a döntő. Ennek hiányában az választja meg, aki az eltemet­tetésről gondoskodik. • Családi ház építéséhez sze­retnék fizetés nélküli szabad­ságot igénybe venni — írja D. E. budapesti olvasónk. — Kér­désem, hogy ez idő alatt válla­latom felmondhat-e nekem? Múlt év január 1-től a dol­gozók kedvezőbb feltételek mellett jogosultak fizetés nél­küli szabadságra. E szabad­ság egyes esetei fokozottabb védelmet élveznek. Ilyen pél­dául a beteg gyermek ápolá­sára, táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, il­letőleg közeli hozzátartozó ott­honi ápolására, vagy gondozá­sa céljából kapott fizetés nél­küli szabadság, ugyanis a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavi­szonyt a táppénz, illetőleg a fizetés nélküli szabadság tar­tama és az azt követő 15 nap alatt. A lakásépítéshez igénybe vett szabadság esetére azon­ban a fenti védettségek nem biztosítottak, s a felmondás általános szabályai szerint a munkaviszony megszüntethe­tő • Viselhetem-e férjem ne­vét az ö akarata ellen, ha a házasságunkat felbontják? — kérdezi Sz. T.-né Gödöllőről. Általános szabály az, hogy a feleség a házasság megszű­nését követően is használhat­ja előzőleg viselt nevét. Nem alkalmazható tehát az a ko­rábbi szabály, amelynek alap­ján a férj a névviseléstől va­ló eltiltást kérhette. A házasság megszűnését kö­vetően egy ízben a feleség az anyakönyvezető előtt bejelent­heti, hogy névviselését meg­változtatja (pl. ismét a leány­kori nevét viseli). Ilyenkor azonban már nem kérheti, hogy a férje nevét a „né” tol­dással használhassa, ugyanis erre csak abban az esetben van lehetőség, ha már a há­zasság fennállása alatt is így hívták. Ha a volt feleség is­mét házasságot köt, a volt férje nevét a „né” toldással együtt nem használhatja. Amennyiben azonban a volt férj vezetéknevét a saját ke­resztnevével viselte, ezt a to­vábbiakban is megtarthatja. Kivételes esetben akkor, há a volt feleség bűncselekményt követett el, lehetőség van ar­ra, hogy a volt férj vagy an­nak halála esetén az ügyész kérje a bíróságtól a feleség eltiltását a névviseléstől. Dr. Sinka Imre Tíz nap rendeletéi Határsáv-megszüntetés A Minisztertanács 87/1989. (VII. 31.) sz. alatt rendeletet bocsátott ki a nyugati és déli határsáv megszüntetéséről. Gyermekgondozás Módosították a gyermekgon­dozási segélyről szóló jogsza­bályt a 88/1989. (VII. 31.) MT sz. rendelettel. Megszüntetés A 6/1989. (VII. 31.) BM-ren- delet megszünteti a határsáv- sal kapcsolatos korábbi korlá­tozó rendelkezéseket. Sporttevékenység, juttatások A művelődési miniszter 19/ 1989. (VII. 31.) sz. alatt a Ma­gyar Népköztársaság címeré­nek és állami zászlajának sportszervezetek általi haszná­latáról; 20/1989. (VII. 31.) sz. alatt a játékvezetők, verseny­bírók és más közreműködők költségtérítéséről, 21/1989. (VII. 31.) sz. alatt a sporttevékeny­séggel összefüggő személyi jut­tatásokról hozott rendeletet. Módosította továbbá a kö­zépfokú szakoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán tanul­mányokat folytatók juttatásai­ról és kedvezményeiről szóló jogszabályt. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.; 311 -1446 Hárem árva maradt íme a pontos ce m Évek óta rendszeres olvasója vagyok a Pest Megyei Hírlap­nak. A július 19-i lapban az utol­só oldalon Munkavállalók cím­szó alatt azt írták, hogy a Tesco küld ki munkásokat kül­földre. A Tesco címe után ér­deklődöm, legyenek szívesek pontosan megírni. Szívességüket előre is köszö­nöm. Maláta Mihály Aporka A Tesco Külkereskedelmi Válla­latot Budapesten az V. kerületben, a Rosenberg házaspár utca 21. szám alatt találhatja. Telefonszá­muk: 110-850. Ki építsen kerítést ? Egy megszűnt utcarész da­rabkájának megvásárlásával, körülbelül huszonöt évvel ez­előtt telekszomszédunk lett az akkori áfész-terület. Beton­üzem működött itt, és a drót­kerítés megfelelt céljának. Az­tán gázcseretelepet helyeztek ide, ami később „átváltozott” felvásárlóteleppé. A kerítés egyre rosszabb lett; oszlopai kidőltek, kitörtek, a drót ki­szakadt. De ki javítsa? Mivel közös telekhatárról van szó, vita alakult ki a Gal- ga Vidéke Áfész néhány veze­tője és köztünk, telektulajdo­nosok között. Először egyér­telműen ránk akarták háríta­ni a munkát, majd úgy okos­kodtak, hogy fele-fele arány­ban építsük meg a kerítést. Csakhogy, ami a biztonságos vagyonvédelemhez nekik kell, nekünk túl drága. Végül kiderült, hogy az Or­szágos Építési Szabályzatnak egy pontja szerint saroktelke­ken, az útvonalakkal párhuza­mos kerítés megépítése és ja­vítása a saroktelkek tulajdono­sának kötelessége. Erre hivat­kozva kértem az áfészt, intéz­kedjen. Jöttek az ígéretek és hivatkozások; a telekkönyvi papírokat meg kell keresni, majd ha az áruház korszerűsí­tése elkészül, majd ha meglesz a telekrendezés, majd a Galga- gyöngye étterem építéséből fel­szabaduló munkaerővel... A korszerűsítés és a telekrende­zés azonban már évek óta be­fejeződött, s hány éve műkö­dik már a Galgagyöngye. Ígéretből már kaptunk ele­get, kerítés meg már alig van. Az' embernyi nagyságú lyuka­kon a felvásárlótelepen ke­resztül „alkalmi begyűjtők” ti­zedelik kertünk virágait, ter­ményeit. Vajon meddig? Gólya József Túra Párnáz ősi történetéből Az időszámításunk után 907- ben már befejeződött a hon­foglalás. A honszerző Árpád fejedelem is elköltözött az élők sorából. Tisztességgel el­temették egy kis folyó forrása mellett — írja Anonymus —, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. A ma­gyarok megtérése után itt templom épült, ez a Fejér ne­vet kapta. Több középkori okmány szól amellett, hogy Fehéregyház Sicambria (Attila városa) te­rületén állott. De hol is? 1497- ben Mátyás király IV. Sixtus pápához írt levélben így emlí­ti : A hegyek alatti mezőn, a királynői palotától alig egy mérföldnyire van Fehéregyhá­za. Búcsújáróhely, de elhagya­tottan és pusztán áll. A XVIII. században író Bél Mátyás sze­rint Fehéregyház helye a Ka­lász és Pomáz közti romemlé­kek sorában kereshető. Az ásatások azt bizonyítják, hogy Pomáz területén nem a kis falut, hanem az ősi Budát kell keresnünk. A tatárjárás utáni, Ö-Budára vonatkozó ok­leveleink nagy része tulajdon­képpen a mai Pomáz területé­re azonosítható. A községben lelt bizánci érmek is azt iga­zolják, hogy ez a vidék a hon­foglaló magyarság szálláshelye volt. Zólyomi István Pomáz Vélemény és hozzászólás Fertőzik a földet Gyömrö, Maglód, Ecser, Ve- csés és Üllő lakóinak figyel­mébe ajánlom, hogy települé­seik határától néhány kilomé­terre, a Ferihegy Tsz területén vegyianyag-hulladék temetőt létesítettek — illegálisan. Ge- csei Gáborné maglódi lakos Halálfejes címke című írásá­ban, a Pest Megyei Hírlap jú­lius 12-i Postabontásában er­ről már olvashattak. De a maglódi panaszos csak a ki­sebbik gödröt látta. A Juhól- lási erdő Üllő felőli szélénél, a Maglódot Üllővel összekötő földút mellett 5 méterre egy körülbelül 200 köbméterest ás­tak. Fekete fóliával kibélelték, majd kellemetlen szagú vegyi­anyaggal töltötték tele. Filazo- lit nevű vegyszer volt ez, ame­lyet a Filoxi gyárt. Egy hor­dóval a birtokunkban van. A betonit feliratú zsákból is sze­reztünk néhányat. Láttam, amikor • markoló betemette a gödröt, de nem mentem oda, mert engem min­denki ismer a környéken. De odaküldtem két maglódi fiút, hogy nézzék meg a cég nevét a járműveken. A felirat: Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Vállalat. Dobrovicz Józsefnek, a Fe­rihegy Tsz elnökének elhi­szem, hogy nem lepődik meg a panasz hallatán, mert nem tartom kizártnak, hogy mind­ez éppen az ő tudtával történt. Gond az is, hogy Üllőn a vegyszeres permetezések miatt a kaszálók fertőzöttek, ezért az állatok elhullanak. Féltem azo­kat is, az ivóvizünket is. Kér­dem én, mit csinál a Köjál, mit tettek, tesznek az ügyben az illetékesek? Jámbor László Üllő Ahol eldördültek a gyilkos lövések Az utóbbi évek egyik legszörnyűbb családi tragédiá­ja volt április 20-ra virradó éjszaka Kosdon, ahol Józsa András 35 éves tápiószölősi lakos a Mikes Kelemen utca 19. szám alatt lévő családi házban több lövéssel meg­ölte volt feleségét, Babka Dánielnét, és annak második férjét, majd a helyszínről elmenekülve, saját magával is végzett. A falu külterületén, a Bakonyok-dűlőben ta­lálták meg a holttestét a rendőrök. Mellette hevert a gyilkos eszköz, az a gépfegyver, amelyet néhány órával korábban erőszakkal vett el Józsa András egy határ­őrtől. A tragédia lezárult, a há­rom főszereplő halott. De ma­radt három kisgyermek, akik ott éltek a Mikes Kelemen ut­cai házban. Mi lett a sorsuk szüleik halála után? Ennek kiderítésére indultam Kosára, hónapokkal azután, hogy el­dördültek a végzetes lövések. A barátin volt Békés, nyugodt falu a Vác környéki település, ahol ezt megelőzően emberemlékezet óta nem fordult elő súlj'os bűncselekmény. A környék lakói, érthetően, azóta sem tértek napirendre a történtek felett. Sokat beszélnek az ál­dozatokról és a tettesről is. akit — bár nem helybeli — ugyancsak ismertek, mert a legjobb barátja volt Babka Dánielnek, a hivatásos va­dásznak, és sokat járt a ház­ba akkor is, amikor Etelka asszony még az ő felesége volt. Beszélnek idősebb Bab­ka Dánielnéról, aki, mióta a fia másodszor megnősült, nem lépte át a küszöbüket, de a tragédia nagyon megtörte, és naponta kimegy a temetőbe, friss virágot visz az áldoza­tok sírjára. És emlegetik a három kisgyereket — a legidő­sebbnek Józsa András volt az apja —, akik közül a legki­sebb kétéves múlt, a legidő­sebb pedig idén kerül iskolá­ba. Tudják róluk, hogy az asszony testvére vette őket magához, és jelenleg Vácon élnek, de a meggyilkolt va­dász édesanyja is járja a hi­vatalokat, mert azt szeretné, hogy ő nevelhesse őket. A helybeli születésű idős asszonyt a faluban mindenki ismeri, gyerekek kalauzolnak a házához. Egyedül él a több szobás, tágas, szépen karban­tartott épületben. Hatvannégy éves, de a tragédia nagyon megtörte, és többnek látszik a koránál. Szívesen fogad, hellyel kí­nál és fényképet mutat Dani­ról, aki a legkedvesebb volt a számára a három gyermeke közül. Szép szál férfi volt, erős testalkatú, magas terme­tű. Nagyon büszke volt rá az édesanyja, aki a háztájiból előteremtett pénzzel még a felnőttkorában is segítette a fiát, hogy minél jobb körül­mények között élhessen. Me­séli, hogy ő vásárolta neki a drága vadászfegyvereket, és télen még hozzápótolt, hogy együtt legyen a pénz egy La­da Szamarára. De annak a megvásárlására már nem ke­rülhetett sor... Jár a hivatalba Babka Dánielnénak két lá­nya van, az egyik Kosdon la­kik, a másik Budapesten. A pesti lányának készíti a be­főtteket, a lekvárokat. Dol­gos asszony, nem lehet meg elfoglaltság nélkül, de sokat töpreng az emlékeken, meg az unokái sorsán. — Nem fogadtam szívesen a fiam második házasságát —■ mondja —, és most, amikor az unokáim elhelyezéséről van szó, fel is vetik nekem, hogy nem jartam hozzájuk. De más anyának sem tetszett volna a helyemben, hogy az az asszony nyolc évvel idősebb volt a fiamnál. En a Dani ei- sö feleségét pártoltam, azt az asszonyt, aki elment innen. Nála is van egy unokám. Eze­ket a kis árvákat meg én sze­retném felnevelni, de nem sok jóval biztatnak, mert idős va­gyok hozzájuk. És elvittek őket rögtön a menyem roko­nai, amikor én még magamhoz sem tértem a nyugtató injek­cióktól. Azóta csak egyszer voltak itt; a lányom hozta el őket látogatóba. Ö tartja a kapcsolatot a váci hozzátar­tozókkal. Ügyvédet fogad­tam, de személyesen is jártam Vácon meg Pesten a gyámha­tóságnál. Mindenki megmond­hatja, hogyan neveltem, mennyire szerettem a fiamat, és milyen volt a mi kapcso­latunk. Naponta értem jött a mezőre, hazahozott kocsival. Segített mindenben, szeretett engem. Az unokákról kérdezem, a három kisgyerekről, akik kö­zül az egyik féltestvér. — Én elfogadom, felneve­lem mind a hármat, és a lá­nyaim is segítenének, mellet­tem állnának ebben. A fiam gyakran elhozta őket, csak én nem jártam hozzájuk a má­sodik asszony miatt. A falubeliek pedig, ahogy a szomszédoktól hallom, megszerették Etelkát, aki hat évvel ezelőtt került Kosdra, egy karonülő gyerekkel, má­sodik feleségnek. Azt mond­ják, kedves volt mindenkihez, nagyon törekedett arra, hogy a helybeliek befogadják. Pusziul a vagyon Tőrincsi Andrásáé meg Kálmán Vincéné arról beszél­nek, hogy nagyon adott ma­gára, de nem hivalkodott. Egy farmernadrág meg a hoz­zá tartozó pólóing is jól állt rajta. Dolgos asszony volt, utolsó nap még a kerítést fes­tette. Emlegetik, hogy jól ne­velte, szépen tartotta a gyere­keit. Iparkodó emberek vol­tak, Babka Dániel meg a fe­lesége, akik szépen gyarapod­tak. Sajnálják a falubeliek Józsa Andrást is. akiről úgy tudják, anyagilag tönkretette ez a válás — második házas­sága volt —, és a tragédia napjáig tartott a per a va­gyonmegosztásért. Nem tud­tak megegyezni. Elkeseredett ember lett belőle, aki az ital­ban keresett vigasztalást, azután ez lett a vége. Kétszintes, nagyon szép ház, amelyikben a kettős gyilkos­ság történt. Már hónapok óta lakatlan. A kertben ott áll a 7*1 d Lada, a kereke leenge­dett, és ott áll a traktor is. naz veri fel a kertet, senki nem nyúl ott semmihez. A szomszédok szerint tavaly kétszázezer forintot hozott a málna, idén le sem szedték. Pusztul minden. A hivatalos helyeken, úgy látszik, még nem döntöttek sem a gyermekek sorsáról, sem arról, hogy amíg felnő­nek, ki gondozza a családi va­gyont, ki őrizze meg számuk­ra az értékeket. Gál Judit

Next

/
Thumbnails
Contents