Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. AUGUSZTUS 9., SZERDA Ő MONDTA Konstelláció Kérdezett a Reform 189/30.), válaszolt Hóka Er­nő, aki egyik újjáalakító ja a Szabadság Pártnak. A sulyok Dezső eszméit vál­laló szervezet egyik irá­nyítója szerint „telefonok szazait kaptuk”, s végül engedtek a tömegigény­nek. elhatározták, „hogy zászlót bontunk”. Nekilát­tak a szervezésnek, né­gyen ... Az interjúban szó esik célokról, feladatokról, „év­századok óta várt Ma gyár- ország” felépítéséről, ami­nek a létrehozói „a józan magyar fiatalok" lesznek. S arról is, „A független gondolkodás, az el nem kö­telezettség, a haza szolgá­lata és újjászületése a koncepciónk". Nincsen te­hát valójában semmi kü­lönleges a beszélgetésben, hiszen napjainkban a volt tikai szövegeknek már ki alakult bizonyos sematiz­musa. mi az, ami nem hiá­nyozhat belőlük, legyen a szövegnek akár az MSZMF. akár más szervezet a ki- bocsájtója.,. Bólogattunk tehát, mond­tuk, persze, persze, amint azt ilyen szövegek olvasá­sakor mindenkor tenni szoktuk, ám hirtelen el­akadtunk a bólogatásban, a persze hajtogatásában. Az állt ugyanis a lapban, hogy „Olyan politikai konstellációban élünk, ahol minden politikai irányzat jelentkezhet a magyar po­litika porondján”. Ugye, már-már átsiklottunk vol­na ezen a mondaton is. hi­szen jól hangzik, olyan „mai”, csak éppen... az a minden megbökte a tekintetünket. Hogyan? Valóban? Próbáljunk csak gondolkozni! Ha minden, akkor... Nem. az nem le­het! Azt senki sem gon­dolhatja komolyan, hogy ebben az országban még egyszer ... De ha minden, akkor mégiscsak komolyan gondolják azok. akik ilye­neket mondanak ... Ezek szerint még lehet meglepe­tésben részünk. Hiszen a mindenbe minden belefér. Például azok is. akik olyan furcsa jelvényjelképet vá­lasztottak. Az idősek még emlékeznek rá. Kereszt volt, de nyíllal a végén, bár akadtak, akiknek ho­roggal jobban tetszett... KLIENS Világszépe-választás Magyarországon Ismét lesz szépségkirálynő- választás Magyarországon — jelentették be a Miss World Ltd. és a Multimedia Kft. kép­viselői közös sajtótájékoztatón kedden. Ezúttal — első ízben — al­kalom nyílik arra is, hogy a győztes részt vegyen a novem­ber 16-án Londonban tartandó Miss World-választáson. Holland nyestkutyák Maglódon Ez nem Ma-vállalkozás A hölgyek, no meg a férfiak a megmondhatói, hogy a ne­mes szőrméből készült bundák látványa — és főleg viselése — mennyire rabul ejtheti a gyengébb nem képviselőit. Az. árak a még éppen elviselhető- tői egészen a csillagászati ma­gasságig emelkednek. Egy nyestkutyából készült három­negyedes bunda például potom 180 ezer forintba kerül. A ke­vésbé hozzáértők bizonyára felkapják a fejüket, miféle állat lehet az, amelyiknek ilyen értékes a prémje? Hívják ja­pán rókának is, de gyanítom, hogy sokaknak ez sem mond többet. A derék négylábú Hollandiából származik, de már hazánkban is kísérletez­nek a tenyésztésével. Köztük a maglódi Bállá Jó­zsef is, aki „civilben” a Volán Tefu nemzetközi főnökségének gépkocsivezetője. Divatos szó­val élve, vállalkozó típusú embernek is nevezhetnénk. A feleségével együtt már sok mindenbe belevágott. Büfét béreltek, kacsákat neveltek. Egyik vállalkozás sem bizo­nyult túl nyereségesnek, ezért gondoltak egy merészet, hogy nyestkutyákat tenyésztenek. Társuk is akadt, a közelben la­kó Halászi István személyében. Megtudták, hogy hol lehet hoz­zájutni ehhez a nem minden­napi kutyafajtához, s tavaly januárban négy-négy nőstényt, és két-két kant vásároltak. Az áruk is jelzi, hogy különleges fajtáról van szó, egy állat ugyanis tizenhatezer forintba került. Az ellátásukhoz pedig darálót, hűtőszekrényt is be­szereztek. A költségek miatt nem estek kétségbe, hiszen kedvező kamatfeltételek mel­lett vállalkozói kölcsönt is fel­vehettek. A kutyák elhelyezé­se sem okozott gondot, kertes házban laknak. A kert végé­ben épített ketrecekben jól ér­zik magukat az értékes pré­met viselő állatok. Ha.megvonják az első év mérlegét, úgy érzik, megtalál­ták a számításukat. Csak egy állat hullott el, a többiek gya­rapodnak, szaporodnak. Feb­ruárban párosodnak a nyest- kutyák, ezt az időszakot nem szabad elmulasztani. Bőven van vevőjük, hirdetni sem kell, úgyis sok a jelentkező. Hétvégére ismét várnak egy vásárlót, aki hat kutyát visz el tőlük. Balláék úgy gondolják, egyelőre a tenyésztés a kifize­tődőbb, prémet még nem ad­tak el. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy egyelőre nem is­merik a lehetőségeiket, nem tudják, kinek érdemes eladni az értékes szőrmét. Számítá­saik szerint — ha a piac telítő­dik, s kutyát már nem vesznejc — a prémeladásból szintén meg lehet élni. A jövőre is gondolnak, s ezért a társukkal együtt az er­dőszélen bérelnek egy tanyát, ahol a kutyákat nevelik majd. Ott nyugodt körülmények kö­zött tarthatják őket, s ez bi­zony nem utolsó szempont, ugyanis fontos, hogy a pároso­dénál az ebeket semmi ne za­varja. Amikor a házigazda kikísér a kertkapuig, sajnálkozik, hogy nem októberben láttam az ál­latokat, ugyanis a prémjük ak­kor mutat a legszebben. Bú­csúzásnál ismét a vállalkozói haszonra terelődik a szó. Bal­ia József elmondja, hogy nem járnak rosszul, de az ő felesé­ge még nem viselhet nyestku- tva prémjéből készült bun­dát. .. Hargitai Éva A bizalminak minden ujja fájhat Felelősség egymás kenyeréért Hidak, gyárak építői. A ti­zenötéves lakásépítési prog­ram végrehajtói. Otthonok megteremtői, akik távoli ott­honokból érkeznek hétfő reg­gelre. Akik a rekkenő nyári hőségben izzadva simítják az utak forró aszfaltját. Az épí­tőipar, az építőanyag-ipar ke­mény munkából élő gárdája, akik a poros cementgyárból küldik a tele vagonokat, akik a téli hidegben huzatos, félig kész helyiségekben szerelik a vízvezetéket, ök azok, akik kék színű tagsági könyvükkel szervezett munkásként számí­tanak arra, hogy sorsukért, létbiztonságukért kiállnak az általuk választott emberek. Érzékeny iparág Nem kedvez ennek az ipar­ágnak a mai gazdasági helyzet. Mint mindig, most is itt érző­dik a leghamarabb, ha kevés az ország pénze. Kevesebb jut beruházásra, ritkulnak a meg­rendelések, szaporodnak a fog­lalkoztatási gondok. Erről már Szűcs Ferenccel, az EFEDOSZ, azaz az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezete megyei titkárságve­zetőjével beszélgettünk Buda­pesten, a Dózsa György úti székházban. Abban az épület­ben, amelyet a régiek közül még ma is sokan a MÉMOSZ címmel tisztelnek meg. Vagy­is a nagy múltú, Magyarorszá­gi Építőipari Munkások Szö­vetsége elnevezéssel, amely kezdőbetűivel bár és idézőjel­ben, de valószínűleg visszake­rül a bélyegzőre, ha a kong­resszus elfogadja az új alap­szabályt. Nem könnyű arra válaszolni, Olcsóbban, Nagykőrösön Lábon elkelt a lábbeli Intézkedések a húsellátás javítására A zavarok okai fél háromkor alig lézeng ve­vő. Cseri Lászlóné szerint — aki 30 éve dolgozik a szövet­kezetben — most nem a leg­jobb időpontban kezdődött a kedvezményes kiárusítás. Nem estek bele ugyanis fizetési na­pok, mint a 8-a, 10-e, 12-e. Az első gyengébb hetet sze­rencsére aztán a második ..erősebb” követte. Megbeszélést tartottak ked­den a regionális húsellátás problémáiról a Kereskedelmi Minisztériumban a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az Országos Ár­hivatal, a Húsközpont, a Fő­városi Tanács, a Budapesti Húsipari Közös Vállalat és a Terimpex illetékes munkatár­sainak részvételével. Megállapították, hogy a hús­ellátás átmeneti zavarai több okra vezethetők vissza: az idegenforgalom növekedésére, a kedvező exportértékesítésre és a termelői érdekeltség romlására. Elsősorban a rövid távú megoldás lehetőségeivel foglalkoztak, és megállapod­tak abban, hogy olyan gyors intézkedéseket hoznak, ame^ lyek mérséklik, illetve kikü­szöbölik a belföldi húsellátás­ban jelentkező átmeneti za­varokat. Többek között, a húsellátás javítása érdekében bizonyos exporttételeket átte­relnek belföldi fogyasztásra. Megállapították ugyanakkor, hogy az év hátralevő idősza­kában az árualap fedezetet biztosít a lakossági ellátásra és a ma ismert exportkötele­zettségekre is. A rövid távon lehetséges megoldások átte­kintése mellett javaslatokat dolgoztak ki hosszabb távú koncepcióra is, olyan intéz­kedésekre, amelyek távlatilag is elősegítenék, hogy zavarta­lan legyen a lakosság húsellá­tása. Ezek részben termelés- politikai, illetve termelői jö­vedelemjavító intézkedések. mm Ez a csizma egy kicsit nagy — Nem bóvli árut kínál­tunk, a teljes raktárkészle­tünket bevontuk az akcióba — állítja. — Egyrészt azt akartuk, hogy a vásárlóink olcsóbban megvehessék, amire szükségük van. másrészt csak úgy tudunk felkészülni az ősz­re. ha eladtuk a nyári cikse- ket. Akadt most is sláger. El­sősorban a fürdőruhák fogy­tak; sajnos konfekcióból jóval kevesebb kelt el. A reméltnél jobban sikerüh azonban a cipővásár. Erről Szűcs Judit üzletvezető-he­lyettes beszél, aki egyúttal a cipőosztály vezetője is. Nemcsak a szandálokat és a nvári cipőket vásárolták, a többit is. Csodálkoztunk, hog-.' már a legelső napon 130 ezer forint értékű lábbelit vette1- meg. Így szombaton nagyon valószínű, hogy alig marad valami az egymillió-kétszáz­ezer forint értékű cipőkészle tünkből. Nagykőrös honpolgárai csak abban az egy szövetkezeti ru házati boltban mintegy 2 mii lió forint értékű divatos hol­mihoz jutottak az eredetiné1 30-40 százalékkal olcsóbban. D. Gy. hány ember dolgozik me­gyénkben az iparág különböző posztjain. A munkahelyekhez igazodó szervezkedési mód ugyanis azt eredményezte, hogy kimondottan építő jelle­gű vállalatok tartoznak a me­zőgazdasági vagy más szak- szervezethez.- Fordítva is igaz, hogy egyéb szakmájúak gya­rapítják emitt a létszámot. A közel tíz évvel ezelőtti hova­tartozás változásai miatt ma csak hatezer körüli a taglét­szám, a mintegy tizenhét alap- szervezetnél. Legnagyobb kö­zösségnek számít ma a Buda­pesti Közúti Igazgatóság, a Pest Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat, a váci cementipar. Ha a szociális helyzet, a bér nem is javul olyan látványo­san mint régen, s egyes válla­latoknál, mint például a PÁÉV-nél, különösen nem ró­zsás a helyzet, a tagság bízik a szakszervezetben. Ezt bizo­nyítja a 94-96 százalékos szer­vezettségi arány. Új és új bonyodalmak Sok a gond, amivel az épí­tőmunkás-mozgalom vezetői­nek szembe kell nézniük. A vállalatok kevesebb megren­delést kapnak. Következéskép­pen kisebb a nyereségük. Áz önállóságuk ugyan nőtt, ám ez már nem hozhatta meg a várt eredményt, mert túl sokat kel­lett rá várni. A késéssel együttjárt, hogy változtak a közgazdasági feltételek, a kez­deményezéseket fékezték a gyakran céljukat tévesztő köz- gazdasági szabályzók. Jórészt ezek hatására születtek többek között a leányvállalatok, ám nem mindegyiküket tudták munkával ellátni. Ebből aztán újabb bonyodalmak származ­tak, terhelve a hangulatot. Nem egyszer kényszerültek jó szakemberek elvesztésére. A megkésett önállóság viszonyai között már kevésbé erősödött a tulajdonosi szemlélet, nem hozott elég eredményt a válla­lati demokrácia kibontakozá­sa. Szabolcsban, Békésben, So­mogybán már vannak munka- nélküli építőmunkások — em­líti Szűcs Ferenc. Ám azt is jelzi: Pest megyében nem tart ettől a veszélytől. A kérdés persze az, hogy milyen viszonyok között te­remthető elő a valamilyen színvonalú létbiztonság? A megváltozott körülményekhez képest hogyan tudja ezt erősí­teni az EFEDOSZ? Szóba kerül példaként a vá­ci Dunai Cement- és Mészmű­vek is, amellyel kapcsolatban a megyetitkár azt mondta: — Szinte már szégyen arról be­szélni, hogy az ottani poros, zajos munkahelyeken csak hat-tízezer forintnyi bért tud­nak keresni az emberek. Nem kis dilemma elé állítja ma a bérgazdálkodás a szakszerve­zetet. A vállalatokat ugyanis létszámtakarékosságra, csök­kentésre ösztönzik. Bért emel­ni csak úgy tudnak, ha vala­kiket elküldenek. Emiatt aztán a bizalminak minden ujja fáj­hat. Kit pártoljon? Kit véd­jen? Álljon mellé annak, aki valóban többet érdemelne — de ilyen áron? Értsen egyet a kollégája elbocsájtásával? A sokat emlegetett munkaer­kölcsnek itt nő meg a szerepe. Előtérbe kerül a szolidaritás, amelynek törvényei szerint még a nagyobb kereset rová­sára is felelősséget kell vál­lalni egymásért, egymás ke­nyeréért. Az élet által feltett kérdé­sekre sokoldalú választ kell adni. Ezek közé tartozik a szervezet hatékonyabbá for­málása is. A tagság ma min­den vállalatnál maga döntheti el, milyen szervezeti kereteket alkot meg. Ugyanezt teheti a saját működési szabályzatával. A tagok szövetségét jelentő or­szágos vezetőség pedig építő­ipari, tervező, kutató, beruhá­zó, építőanyag-ipari, faipari, vasszerelő és oktatói-tanulói tagozatokat integrál, ha a kongresszus jóváhagyja. A ta­gozatokban a legmagasabb vé­leményezési, döntési joggal fel­ruházott szerv az szb-titkárok tanácsa lesz. Dönt a béralku A nyár végéig lezajló alap­szervezeti választások után kö­vetkezik a vállalati kollektív szerződések megkötése. Ez már a béralku alapján törté­nik majd, de lesz egy közpon­tilag . meghatározott szempont­ja is. Meg kell állapítani az országban mindenütt érvényes bérminimumot. — Rendet te­remtve így a rendezetlenség­ben — mondja Szűcs Ferenc, aki szerint Pest megyében is akad majd elég tennivaló. Kovács T. István Optimisták, csak adó ne volna A kirakat és a létszám Minden kritikus gazdasági időszak fényképe a dolgozó iparosok és kereskedők lemér­hető létszáma, annak emelke­dése vagy csökkenése, s ter­mészetesen az üzletek árubő­sége vagy -hiánya. Régen nem időszerű a komiszkodó tréfa, hogy mi van a húsbolt kira­katában? A kérdésre nem is olyan rég még az volt a vá­lasz, hogy jobbról egy pacal- konzerv, balról egy savanyú paprikás üveg, és középen a felirat: Éljem május 1! A ki­rakatok dúsan megrakottak, de vajon mit mutat a „lét­szám”? Ennyi bevezető után talán érdemes megvizsgálni, milyen a vállalkozói kedv egy kis községben, mint például Gö­dön. A helyi tanács ipari felmé­rései a kisiparosokat három osztályba sorolta: a főfoglal- Kozású, a munkaviszony mel­lett tevékenykedő, valamint a nyugdíj mellett is dolgozó kis­iparosok. Az első kategóriá­ba tavaly valamivel több, mint százan tartoztak. A múlt évben új engedélyt kér­tek és kaptak 35-en. Az ipar- engedélyt majdnem 30-an ad­ták vissza. A hatóság 3 ipa­rost tiltott el a maszekosko- dástól. Az utóbbi két. kategó­riában egy évvel ezelőtt 90- nél alig többen dolgoztak, ami mostanság körülbelül 3 sze­méllyel bővült. Visszaadta iparát 20 mesterember, míg az illetékesek két embertől vonták vissza az engedélye Joggal merülhet fel a kérdés: miért adják vissza annyian az iparengedélyüket, és a ható­ság miért vonja vissza azo­kat adott esetben. A válasz egyszerű, de sojrat sejtető. Az adózással járó, megsokaso­dott adminisztrációs munka ijesztett meg több mesterem­bert. A visszavont iparenge­délyek oka az elmaradt adó­fizetés volt. A kiadott ipar- engedélyek száma növekszik. Ma ugyanis Gödön 237 kis­iparos dolgozik, legtöbben fu­varosok. Ha ugyanezt a statisztikát a kereskedelem területén vizs­gáljuk, megtudhatjuk, hogy a községben jelenleg az álla­mi-szövetkezeti kiskereskedel­mi szektorban 26 működő egy­ség van. A vendéglátásban 16 állami üzlet és 17 maszek üze­mel. Magánkereskedők száma alig valamennyivel több, mint 30. Ebből a vásározók száma egy híján fél tucat. A fluk­tuáció minimális. És az az igazság, ha egy-egy kiske­reskedő feladja munkáját, szinte azonnal van újabb je­lentkező. A sok számadatból azt lehet kisilabizáliii. hogy a gödi kereskedők és iparosok optimisták, és az ő optimiz­musuk a barométeren a jó idő közeledését jelzi. — Sz — Lassan végéhez ér a nyári vásár. A Nagykőrösi Áfész ru­házati kisáruházában, délután Feggyes Katalin kereskedőnek szusszanásnyi ideje sem volt (Vimola Károly felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents