Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-08 / 185. szám
1989. AUGUSZTUS 8., KEDD ^Mwian 3 O IRTA Velő Korábban belülről látta, most kívülről szemléli. A megalakult, majd megszűnt Szociáldemokrata Ifjúsági Kör volt szervezője. Dicz házi Bertalan, a magyar szociáldemokrata mozgalom belső bajairól ír figyelemre méltóan a Heti Világgazdaságban (89/31.). Nyersen sorol gondokat, bajokat, teendőket, s ezt teszi okokkal, okozatokkal is, azaz érezhetően őszintén fájlalja mindazt, ami történt, illetve ami lehetőségként eddig kárbaveszett. Seregnyi tényezőben nem nehéz vele egyetérteni, azaz D. B. objektív, mert pártszíneze- tektöl mentes képét adja a valóságnak. Annál bántóbb azonban tollának egy félresiklása. Azt írja ugyanis a magyar szociáldemokrácia feladatait sorolva: „Élen kellene járni a velejéig korrupt társadalom megújításában.. A velős írásnak ez a vele- jéigje az, ami meghökkent bennünket. Nem, nem a korrupciónak a ténye. Sorolhatnánk mi is a keserves, az arcpirító tapasztalatokat. Távol áll tőlünk tehát a szemforgató naivok hamiskodása, akik úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogyan születik a gyerek ... Tudjuk, csak éppen: mert gazdagok a tapasztalataink a megyében, munkások, parasztok, szellemi foglalkozásúak körében, tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, „a társadalom”, szerencsére, korántsem velejéig korrupt! Talán azért nem, mert vannak, akik neveltetésüknél fogva becsületesek. Talán azért is, mert sokan vannak olyanok, akiknek nincsen lehetősége a korrupcióra. S talán azért is, mert akadnak olyanok„ akiknek nincsen szüksége a korrupcióra. Az ok sokféle, az eredmény azonban egy: „a” társadalom, szerencsére, nem egészen olyan, amilyennek némely körökben bélyegeztetik. A velő: egészséges. Ha persze ki-ki ugyanazt érti a velőn: a jellemző többséget. A tisztességes többséget. KLIENS Kisiparosok a nemzetközi fuvarozásban Húszezerből — negyvenhármán Az árufuvarozó kisiparosok egyenlő esélyt követeltek, ragaszkodtak ahhoz, hogy ugyanolyan feltételekkel vehessenek részt a nemzetközi fuvarozásban, mint az állami vállalatok — összegezte a KIOSZ személy- és teherfuvarozók országos szakmai tagozatának véleményét Dittel Gábor titkárhelyettes az MTI munkatársának. A kisiparosok január 1-jé- től vehetnek részt a nemzetközi közúti árufuvarozásban, eddig a 20 ezer teherfuvarozó közül azonban mindössze 43-an vásároltak összesen 57 gépkocsit, mintegy másfél milliárd forint értékben. Az érdeklődés a kisiparosok körében — és a fuvaroztatók igénye is — ennél jóval nagyobb, ám egyelőre egyes jogszabályok kötik őket. Gondot okoz például, hogy az ide vonatkozó minisztertanácsi rendelet hatályba lépését követően csak nagy késéssel született meg a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank rendelkezése arról, hogy a nemzetközi áru- fuvarozási tevékenységhez szükséges devizaengedélyeket miként kaphatják meg a magánszemélyek. Budapesten és és Pest megyében nem akadt egyetlen bank sem, amelyik vállalta volna a kisiparosok devizaelszámoltatását, így azt jelenleg két kisszövetkezet, a Budatrans és a Flottatrans végzi. Ellentmondás az Is, hogy miközben a kisiparos bekapcsolódhat a nemzetközi árufuvarozásba, nincs jogilag rendezve, hogy rpiképt jut hozzá a szükséges ^emélyi^ti okmányokhoz. A kialakult gyakorlat: a fuvarozó kisiparos két magánútlevelet vált a Belügyminisztériumnál, s amíg az egyik a vízumengedélyre vár, a másikkal utazik. Szabályozatlan, hogy miként részesülhetnek az árufuvarozók az államközi egyezményen nyugvó és így engedélyhez kötött áruszállításból. A korábbi gyakorlat szerint az állami vállalatoknak az előző év december 15-éig osztották szét az engedélyeket. Most, hogy a magán- szektor is bekapcsolódott e tevékenységbe, az engedélykiadás eseti, alkalmankénti. Az engedélyeket, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium (KÖHÉM) hozzájárulásával, a Közlekedési Fő- felügyelet nemzetközi osztálya adta ki az első félévben. Az elmúlt két hétben azonban ezt felfüggesztette, mondván: a KÖHÉM csak a fuvaroztató- val megkötött érvényes szerződéssel rendelkező kisiparosoknak ad engedélyt. Átmenetileg az a megoldás született: a kisiparosok ígéretet kaptak arra, hogy továbbra is megkapják a szerződés- tervezet vagy a szándéknyilatkozat bemutatása esetén az engedélyt, ha azzal a KIOSZ is egyetért. A Shell-lnterag pénzébe! tm Pénteken nyitották meg — jól időzítve a Forma—1-versenyekhez — az M3-as autópálya Budapest utáni Shell-kútjánál az új áruházat, amely sok egyéb mellett elsősorban az autóápolási cikkek széles választékával is várja a vásárlókat (Erdősi Agnes felvétele) Petőfi letagadta magyarságát? A szibériai történetben és abban, amit Petőfi magyarországi életéről tudunk, túl sok a megegyező ahhoz, hogy véletlen legyen — jelenti ki az Izvesztyija budapesti tudósítója. Az ő benyomása szerint a magyarok nehezen fogadják el, hogy Petőfi egy orosz postamester házában lakott, a távoli Szibériában, és hogy a nemzeti hős menedéket kért az orosz cártól. Szibériai és kárpátaljai tudósok helyi elbeszélések és levéltári anyagok tanulmányozásán alapuló kutatása a szovjet kormánylapban közölt írás álllítása szerint megerősítik azt, hogy Petőfi Sándor a segesvári csata után még közel egy évtizedet élt Szibériában. A kutatók által összegyűjtött adatokat az Izvesztyija újságírója úgy összesíti, hogy a Bajkálon túli Barguzinban élt Petrovics rosz- szul beszélt oroszul, verseket írt, jól értett az orvosláshoz, a fafaragáshoz, nem volt hívő, állandó rendőri felügyelet alatt állott, és politikai tevékenységgel nem foglalkozhatott. Középkorú volt, bajuszos, és a helyi postamester lányát vette feleségül, akitől Alek- szandr nevű fia született. A szovjet kutatók még azt is tudni vélik, hogy Petrovics csak halála előtt vallotta be feleségének, hogy magyar, részt vett a császár elleni felkelésben, megsebesült, és majdnem élve temették el — folytatódik az írás. amely az említett szovjet kutatókat nem nevezi meg. Az is kiderül a kutatásokból, hogy ez a férfi 1856 májusában halt meg tüdőgyulladásban — így az Izvesztyija. A tőzsdén jegyzik majd Készül az értékpapírtörvény ősszel kerül az Országgyűlés elé az értékpapírok kibocsátásáról és forgalmazásáról szóló törvény tervezete, amelyen még dolgoznak a szakemberek. A jogszabály előkészítésével kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondották: azért sürgető a' mar működő értékpapírpiac, az értékpapírok kibocsátásának, adásvételének szabályozása, mert csak így biztosítható a befektetők, a befektetések megfelelő védelme, a tőkepiac továbbfejlesztése. Jelenleg a forgalomban levő kötvények állománya eléri a 28,5 milliárd forintot, míg a részvényállomány ennek többszöröse, megközelíti a 90 milliárd forintot. A magyar gazdaságban néhány évvel ezelőtt a kötvények piaca vált jelentőssé, de időközben — a társasági és az átalakulási törvény hatására — gyors növekedésnek indult a részvény- forgalom. A törvénytervezet elsősorban a különböző kötvényekkel, részvényekkel foglalkozik, hatálya nem terjed ki a bankjegyre, a csekkre, a takarékbetétekre és a váltókra. Az előkészítők a leendő törvény szövegezésénél a befektetők védelmét tartották szem előtt. A tervezet szerint ennek megfelelően csak jogi személyek bocsáthatnak ki értékpapírokat. Szintén a befektetések biztonságát szolgálja, hogy a kibocsátó vállalat csak akkor hozhat forgalomba értékpapírt, ha már legalább egy éve eredményesen működik, s ez alatt az egy esztendő alatt szanálási, felszámolási eljárást nem folytattak ellene. Az is feltétel, hogy az értékpapír kibocsátója részletes tájékoztatót adjon tevékenységéről, hogy a vásárlók hozzájussanak a szükséges információkhoz. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kibocsátó tevékenységének leírása mellett a gazdálkodás eredményességét tükröző mérlegadatokat, a vállalat által elért piaci részesedést, a vezető beosztású dolgozók nevét, lényegében valamennyi fontos gazdasági adatot. A kibocsátónak a tájékoztatás adatait hitelesíttetni is kell. Az esetleges lényeges változásokról azonnali tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jogszabály. A törvénytervezet szabályozza az értékpapírok jelentős részének forgalmazását lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapír-kereskedőknek, illetve a bizományosoknak átadott értékpapírok kisebb, de a forgalom szempontjából meghatározó részét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni Magyar- országon. s ezeket a kötvényeket, részvényeket minden esetben a tőzsdén kell forgalmazni. Mivel a tőzsde teljesen önálló, önkormányzattal rendelkező szervezet lesz, saját testülettel, bizottságokkal fog rendelkezni, amelyek meghatározzák belső működését, ezért a törvénytervezet csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló vagyon el kell, hogy érje a 150 millió forintot. Irányító szervezetei közül a két legfontosabb: a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőikből választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzsde tevékenységét a közgyűlések között. A jogszabálytervezet szerint Magyarországon a tőzsdének csak a hivatásos, értékpapírkereskedő vagy bróker cégek lehetnek tagjai. Reformkörök A Pest megyei reformkörök képviselőinek koordinatív tanácskozását 1989. augusztus 9-én 16 órakor tartják az MSZMP Pest Megyei Bizottság V. emeleti tanácskozótermében. Kérjük, hogy minden reformkor és reform-alapszer- vezet képviseltesse magát, mivel a reformkorok országos találkozójának kérdéseit vitatnánk meg. Lajtai István a váci reformkörök képviselője, Vác, Szabadság tér 3, Mh. tel.: 27-13-600 Lapunkban már adtunk hírt arról, hogy a reformkörök is állítanak jelöltet az MSZMP kongresszusán részt vevő küldöttekre. Tévesen közöltük azonban a dunakeszi reformkor által javasolt Csobai László nevét. Ezért most elnézését kérjük. Kátyúba jutott a szekér A húshiány a jéghegy csúcsa Az utóbbi napokban helyenként átmeneti jellegű húshiány adódott. A szakértők (Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesülés) szerint ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen nem csupán a húsipar romló helyzetéről van szó, hanem az egész élelmiszeripar általános nehézségeiről. Ahhoz, hogy ez az ágazat megőrizhesse a magyar gazdaságban betöltött kulcsszerepét, egész sor területen változtatni kell az eddigi gyakorlaton — hangsúlyozza a szakértők elemzése. A tanulmány szerzői kiemelik, hogy az utóbbi 6-8 évben az élelmiszeripar nyereségtömege ugyanazon a szinten — évi 12-15 milliárd forint — körül ingadozik. A merev árrendszer következtében az ágazatban nem képződött úgynevezett inflációs nyereség, ami más népgazdasági ágazathoz viszonyítva hátrányt jelent. Ilyen körülmények között az élelmiszeripar nettó árbevételének eredménytartalma 1980—87 között még az 5 százalékot sem érte el. A jövedelmezőségi mutató rendkívül alacsony például a hús-, a tej-, és a malomiparban, viszonylagosan magas az üdítőital-gyártásban és dohányiparban. Az előrejelzések szerint 1989-ben az ágazat pénzügyi helyzete tovább romlik, fokozódó elvonások miatt. Így a nyereség mintegy egymilliárd forinttal lesz kevesebb az előző évinél. Arra, hogy miképpen húzható ki az ágazat kátyúba jutott szekere, a koncepciót kidolgozó szakértők választ is adtak. Szerintük az agrárreform és az élelmiszer-ipari reform elválaszthatatlan egymástól. Ez biztosíthatja ugyanis azt, hogy az élelmiszer-feldolgozás — mind a belföldi, mind az exporttermelés terén — a versenyszférába tartozó tevékenység lehessen. A szakértők véleménye szerint az exportösztönzés helyett a jövedelemtermelést, a költségekkel való megfelelő gazdálkodást kell a gazdálkodás középpontjába állítani. Az élelmiszeriparban nem lehet eltekinteni a tulajdoni viszonyok gyors átalakításától, ami a mostani szervezeti formák gyökeres megváltoztatásával járna. Az élelmiszeriparban — mutat rá az elemzés — olyan fejlesztési irányokat kell meghatározni, amelyek a korábbinál jobban segítik az ágazat különben alapvetően nem változó feladatainak teljesítését. Az árrendszerben — néhány kivétellel — a piaci mechanizmust figyelembe vevő szabad áraknak kellene leginkább érvényesülniük, feltéve, hogy ezek a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vállalatok közötti valós áralku alapján alakulnak ki. Az adórendszer szempontjából szükséges külön kezelni az agrárkötődésű élelmiszer-ipari vállalatokat, és az egyéb élelmiszeripart. A tanulmány kiemeli, hogy az ágazat finanszírozásánál figyelembe kell venni: az alacsonyabb jövedelem miatt a tőkemegtérülés lassú, emiatt rugalmas bankpreferenciarendszerre, és esetenként kamatkedvezményekre van szükség. Fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékek kínálati piaca, és az ipari termékek hiányon alapuló keresleti/piaca között ma még fennáll. Hatásvizsgálati elemzés A világkiállítás és a környezet A Környezetgazdálkodási Intézet megbízást kapott a világkiállítást előkészítő bizottságtól : készítsen környezeti hatásvizsgálati elemzést a Budapest—Bécs világkiállítás lehetséges magyarországi helyszínein. Az intézet szakemberei hamarosan megkezdik a munkát az Óbuda—aquincumi, az ör- söddomb—gazdagréti és a lágymányos—Csepel-szigeti területen. Az elemzés során meghatározzák, hogy a világ- kiállítás, az adott helyszínen, milyen hatást gyakorolhat a környezet legkülönbözőbb elemeire. A három telepítési helyszínen feltárják, hogy milyen légszennyező források befolyásolják a levegő minőségét. Meghatározzák a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségét, értékelik azok minőségét. Vizsgálják, hogy az adott területen milyenek a vízellátó, szennyvíz-elvezető létesítmények, vannak-e források. Ugyancsak foglalkoznak a hulladékkezelés jelenlegi helyzetével és meghatározzák a területen keletkező veszélyes hulladékok milyenségét, hasznosításuk, ártalmatlanításuk módját. A vizsgálat kiterjed arra, hogy a jelenlegi állapotok várhatóan hogyan változnak az építkezés, a világkiállítás s a későbbi utóhasznosítás idején. A szakemberek mérleget készítenek a kedvező és a kedvezőtlen hatásokról, az előnyökről és a hátrányokról, majd elvégzik a három telepítési hely összehasonlító elemzését. Az eddigi ismeretek szerint mindhárom helyszínen adódnak környezeti problémák, amelyek vizsgálata különös figyelmet érdemel. Az Óbuda—aquincumi térségben nagy valószínűséggel erősen szennyezett a talaj a gázgyári termelés következményeként. Az örsöd-domb—gazdagréti környéken sok keserűvíz-for- rás fakad, ezeket veszélyeztetheti a nagyarányú építkezés. Ráadásul itt a talaj „agresz- szivitása” miatt különleges ellenálló építőanyagokat kell alkalmazni. A lágymányos— Csepel-szigeti területen nagy szennyvíziszap-lerakóhely található, ennek a talajra gyakorolt hatásait szintén vizsgálják. A környezeti vizsgálat igencsak sürgős, hiszen még ebben az évben döntést kell hozni a kiállítás végleges helyszínéről. Így — amennyiben a magyar Országgyűlés is megszavazza ezt, s a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) december 14-i ülésén jóváhagyja, hogy Budapest és Bécs közösen rendezze meg az 1995-ös világkiállítást — nyomban megkezdődhet az építkezés.
