Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

6 1980. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Szabad idő - Hobby Szemérmetlen kérdések Avetkőzés divattörténete Beszélgetés dr. Sárdy B. Ferenc társadalomkutatóval — A fa csupán addig él, míg a kérge, az ember pedig addig, amíg él bene a szeméremérzet. Ha a nyárra gondolunk, olykor ügy tűnik, nyugodtan elfelejt­hetjük ezt a régi, arab köz­mondást, nem gondolja? — Elfeledhetjük, ez ugyanis a középkor viselkedési szoká­saira utal. Márpedig minden kornak megvoltak a ruházat­tal, a beszéddel, a gesztusokkal kapcsolatos szabályai. Ezek be nem tartása bűn volt, de min­denképpen szégyenérzetet kel­tett. Vagyis azt az érzést, hogy a szóban forgó személy alább- való másoknál, hogy kedvezőt­len véleményt alkotnak róla. Ebből máris kitűnik, hogy nem lehettek örökérvényű nor­mák; a mai felfogásunk is vál­tozik tehát. És erről bárki meggyőződhet, hiszen a sze­mérmesség — szégyentelenség téma úgy jellemezhető, hogy egyaránt támadják és védel­mezik, keresztesháború folyik ellene és védelmében. Attól függ, melyik táborból szemlél­jük a dolgokat. S ugyebár az is közismert, hogy igen sokan nosztalgiával emlegetik a régi szép időket. — Végül is kinek van igaza? — Nehéz, talán nem is le­het egyértelműen dönteni. Mondok két példát. Általános tapasztalat, hogy még ma is feszélyezettnek érzi magát a legtöbb nő, ha az orvos előtt le kell vetkőznie. Ezzel szem­ben a strandokon — és elsősor­ban Nyugát-Európában — már befogadták a monokinit; nem zavarja a viselőjét, a többiek meg igyekeznek feltűnés nél­kül hozzászokni. — De hát ön is említette, hogy él még a nosztalgia a többség által elfogadott, de már kikezdett öltözködési, vagy ha úgy tetszik, vetközési szokás iránt . .. — Azt gondolom, hogy a szemérfnes avagy szemérmet­len viselkedés pontos megíté­lése a leglátványosabb példája lehet a közös egyet nem értés­nek. Tény, hogy a társadalom­ban jelentős liberalizálódás játszódott le, számos tabu dőlt le, de pontosan senki sem tud­ná megmondani, hogy hói is tartunk. — Arra gondol, hogy hol tartunk mi, magyarok, vagy a tágabb közösség? — Csak a szűkebb körre gondolhatok, hiszen például Európa északi és déli része kö­zött is óriási az eltérés. A finnekről és a svédekről köztu­dott, hogy meztelenül szaunáz- nak együtt a vendégeikkel. Ugyanakkor Palermóban, Szi­cíliában, néhány évvel ezelőtt egy bíró megbüntetett egy dán turistalányt, mert ' forró­nadrágban járt-kelt a műem­lékek között. Ott természetes­nek veszik a meztelenséget, itt a legszívesebben Donatello Dá­vidjára is gatyát adnának ... — Az ön példájánál maradva: a David-szobornak szánt für- dönadrág végül is egyfajta di­vatfelfogást képvisel. A mono­kini is. Az egyiket már elfo­gadták, a másikat még bot­ránykőnek tekintik. Hol van tehát a sokat emlegetett köz­szemérem? — Azt hiszem, nem lehet pontosan meghatározni, de azt tudjuk, hogy a nevelés terén kell keresni. Arról van szó, amire otthon, az iskolában, a különféle közösségekben taní­tottak bennünket. Tehát olyan viselkedésforma, amely ma is változik. Szoktuk mondani, hogy ízlésről nem lehet vitat­kozni. A közszeméremről lehet, noha ez is ugyanúgy a társa­dalom lenyomata, mint az íz­lés. Az egyén valakitől eltanul­hatja, lehet, hogy ebben éppen a divat segíti őt. Más kérdés, hogy manapság már többnyire szexuális vonatkozásban szok­ták említeni a vitatkozók, noha tudjuk, hogy a fogalomkör bő­vebb: „szemérmetlenül hazu­dik, szemérmetlenül lop” — ezt is lehet mondani jellem­zésként. Inkább azonban az intimitással kapcsolatos maga­tartásra vonatkoztatjuk. — Es elsősorban a nők ma­gatartására, miért? — Ma a nő, s itt főleg Kö- zép-Európára gondolok, végső sorban a testét szerzi vissza. Arra törekszik, hogy ezt minél kisebb szégyenérzettel, tehát fokozatosan tegye. Ne felejtsük el, hogy alig két nemzedék ment el azóta, hogy a nők még bokáig eltakarva jelentek meg a strandon. — Hogyan határozná meg a szemérmességet? — A szemérmesség a szere­lem egyik fegyvere. A leghaté­konyabbak közül. — Aki tehát monokinit vesz fel, az lefegyverzi önmagát? — Ezt nem mondanám. De az biztos, hogy aki leveszi a felső részt, az többnyire nincs tisztában vele, hogy a teljes látvány kevésbé hatásos, mint ami csak sejtet. — Mit ért azon, hogy a szere­lem egyik leghatékonyabb fegyvere? — A kevésbé szép nőknek lehetőséget ad, hogy palástol­ják tökéletlenségüket, a szeb­beknek, hogy kiemeljék elő­nyeiket. — Végül is mit tanácsolna? — Az a véleményem, hogy. a függönyt nem szabad azon­nal felhúzni. A színházi példá­nál maradva: a közönség min­dig szívesen él a boldog vára­kozás tudatában. Azonban az is kínos, ha a függgonykezelő elkésik. — Miért? — Mert a néző felkel és ha­zamegy, vagy átmegy egy má­sik színházba, és akkor a mű­vészek sikerélménye is elma­rad. D. M. Almás sült csirke Rakjunk húsos csirkedarabo­kat sütőtálba, mintha rakott krumplit készítenénk. A kiva­jazott vagy olajos edénybe alulra előfőzött krumplikarikák kerüljenek, rászeleteljük a szintén karikára vágott hagy­mát, paradicsomot, paprikát, s fölé ismét krumplit. Arra te­gyük az ízlés szerint fűszere­zett csirkehúst — egy kis, a gyógynövényboltokban kapha­tó vadmajorannát (origánót) se sajnáljunk rámorzsolni és rá almaszelcteket tegyünk, s né­hány krumplikarikát. Az egé­szet öntsük le tejjel hígított és fűszerezett tejföllel, majd süs­sük pirosra. ízletes, pikáns egy­tálételt kapunk. Vászonparaván strandoláshoz Az összecsukható kis spa­nyolfal jó szolgálatot tehet üdüléskor, strandoláskor, ki­ránduláskor: véd a széltől, a túlzott napsütéstől és a kan­di tekintetektől. Hozzá négy faléc és megfelelő hosszúságú, 90 cm széles vászon vagy kar­ton szükséges. A kelme (1) végeire széles szegeseket (2) készítünk. Ezek­be bújtatjuk a két külső (3) lé­cet. A belső léceket (4) dup­lán rávarrott bújtatókba (5) csúsztatjuk. A bújtatok felső végeit elvarrjuk, így a kelme nem csúszik le a lécekről. A 3 és 4 lécek körülbelül 12 centivel hosszabbak, mint a vászon szélessége, és alul ki vannak hegyezve. A lécek le­szűrését könnyíti a r' juk sze­gezett bütyök (6), amelyet láb-' bal is le tudunk nyomni. A vászon egyik külső oldalára tartófület (7) és szalagodat (8) varrunk, amelyek a paravan összecsomagolásához szüksé­gesek. Belülről több zsebet cél­szerű felvarrni, ebben elfér­nek az apró felszerelések vagy kozmetikai cikkek, amit stran­dolás közben használunk. Az összecsukott léceket és az ösz- szehajtott anyagot cső alakban megvarrott tokban vihetjük. Az Oszoly, a Kiskevély, a Hosszú-hegy és a Kápolna-hegy által körülkarolt völgyben fek­szik Csobánka. A települést a Dera-patak szeli ketté. A haj­dani rejtekhely — erről régi feljegyzések tanúskodnak — biztonságos búvóhely volt szer- beknek, magyaroknak, néme­teknek. Megélni nem volt könnyű, mert a föld nagyon sovány, kevés gyümölcs termett. Vadak ugyan bőséggel voltak az er­dőn, de az uraságot táplálták. Már 1299-ben volt itt tele­pülés, akkor Búron a ne­vei Üjabb ősi okirat 1329-től Boronként jegyzi. A króni­ka tanúsága szerint a XVI. A Pomáz felöl érkezőt ez a látvány ejti rabul Talán ennyi adattal meglen­dülhet a fantázia. Tegyük fel, itt juhtenyésztés folyt, erről nevezték el a falut. Vagy mondjuk, ezek a juhászok cso- bolyóban hordták magukkal az italt, de ha hordtak legfeljebb csak vizet. Mert a régi Csobán- kának összes vagyona a táj szépsége lehetett, ami marasz­talhatta az ide menekült és magas helyekhez szokott szer- beket. Minden feljegyzés és í PEST MEGYEI SÉTÁK! Csobánka században elpusztult ez a kö­zépkori település. ötszáz év múlva van csak újabb adat. A Balkánról mene­külő szerbek — korabeli fel­jegyzés szerint rácok — tele­pedtek meg itt. Ekkor már Csobánc, uíóbb Csobánka né­ven jegyzik a falut. Az etimo­lógiai okfejtés szerint Csobán, mint főnév tájszóként szere­pel a magyar nyelvben. Szláv származású, magyarul csobo- lyót jelent. A csobolyó pedig, amolyan hordozható fahor­dócska, a kulacshoz hasonlít. A másik jelentése a csobánnak vándorszó: török perzsa szár­mazású, Jelentése pedig ju­hász. írásos töredék arról tanúsko­dik, hogy szegény volt a nép. A második világháború után kétezer lelket számláltak, ez azóta sem változott sokat. Sze­rencse viszont, hogy a hajda­ni nemzetiségi ellentétek elül­tek. Sőt, a csobánkaiak felku­tatták és őrzik a nemzetiségi hagyományokat, átörökítik azokat a jelenbe. Nem volt könnyű a mintegy 200 cigány lakos beilleszkedése sem. A táj megragadó szépsége, romantikája Csobánkát üdülő­községgé tette, bár akkoriban még egy pohár vizet is nehéz volt szerezni, vendéglátásra alkalmas épületet találni. Lá­togató azonban bőven akadt, manapság egy-egy nyári hétvégén ezer ember is meg­fordul a kis faluban. Télen is szívesen jönnek, mert van sportolásra alkalmas terep. Csobánka könnyen megköze­líthető, hiszen a fővárostól kocsival mindössze 23 kilomé­ter, s jó a közlekedés HÉV-vel és autóbusszal is. Aki télen csak ki akar ruccanni a sza­badba, itt megállhat, s nem kell felkaptatnia mondjuk. Dobogókőre. S aki másfelé akar hazatérni, az választhat­ja a Pilisvörösvár felé vezető utat is, csak átkel a hegyen Pilisvörösvár felé. Wolff Lajos EGYÜTT //£// AZ UTAKON AZ ÚTZNFOSfi&S JELENTI A hét végén nem lesz nagyobb forgalomkorlátozás, illetve építési munka az autópályákon. A Dunakanyarba vezető 11-es főúton és az il-es főúton torlódások várhatók. Különösen vasárnap délután a ha­zafelé tartó forgalomban. Gázvezeték-építési munkák kezdődtek Budakalászon, a Békásme­gyer felé vezető utat a tanácsházától (ürömi elágazás) Eudapest feli mintegy 50*0 méteres szakaszon lezárták. A forgalmat elterelik a 11-es főút- felé. A lezárás azért érinti a járművezetőket, mert ez az az út, ame­lyik párhuzamosan a 11-es főúttal összeköttetést biztosit Békásme­gyer és Pomáz között. Pontos azért is. mert a hét végi torlódások elkerülése miatt sokan ez<°n az úton kerülik *1 a Békásmegyernél jelentkező torlódásokat ha­zafelé a Dunakanyarból. A munkák miatt a lezárás várhatóan 3-4 hétig tart majd. BÁROM BETŰ - HÁROM SZÁM Az országos pályázat eredményeként a Győri Autójavít« Vállalat gyártja majd a gépjárművek új rendszámtábláit. A három betűből és három számból álló, valamint az országo jelző tábla az európai szabványnak felel meg. A gyártást a jő "Vő év második negyedében kezdik, s évente mintegy 2 mit licit készítenek belőlük NSZK-gyártmányú gépsoron. TÍPUSHIBÁI A baleseti statisztikákból nem derül ki igazán, hogy hán; közúti tragédia okozója volt a gépjármű műszaki állapota. Pe dig az összefüggés nyilvánvaló. Erről kérdeztük RevueeJe Gyulát, a Pest Megyei Közlekedésfelügyelet igazgatóját. — A gépjármű korának emelkedésével még a megfelelőéi karbantartott jármű esetében is — korrózió, anyagfáradá miatt — nő a műszaki hibából eredő balesetek lehetősége. En nek esélyét növeli a hazánkban kialakult rossz gyakorlat, hog; az autósok jó része rendszeres karbantartás helyett csak a mű szaki vizsgára készítteti fel — a jobbik esetben szakműhelybe] — autóját. Pedig egy időben felfedezett és kijavított kisebb hi ' ba megelőzheti a nagyobb bajt, A rendszeres karbantartás még inkább szükségessé teszi az a várható jogszabály, amel; megnöveli a tíz évnél idősebb járművek vizsgaciklusát. — A műszaki vizsgák tapasztalatai alapján mik az egye típusokra leginkább jellemző hibák? — A Ladáknál például gyakran adódnak fékproblémák: ; hajlékony fékcső helytelen szerelése miatt a kormány aláfor dításakor a fékcső akad, vagy a kerékhez érve kidörzsölődik de gyakori a fékerőszabályozó helytelen szerelése is. Ugyan csak jellemző erre a típusra az első ülések tartóbakjainak tőré se, vagy a lengőkarok, kitámasztókarok mechanikai sérülése Nagy ellensége a Ladáknak a korrózió, különös tekintettel biztonságot is érintő teherhordó részekre. A Wartburgoknál gyakori hiba az alváz mechanikai sérü lése, hogy a jobb és bal oldalon a tengelytáv nem egyezik, i kocsiszekrényt rögzítő csavarok gyorsan korrodálnak. A Tra hantokon nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy nem reped tek-e az ajtóoszlopok és a középoszlopok. De sok veszélyt rejte nek magukban a rozsdás lengőkarrögzítők, a törött rugólapol a görbe kormányszár. A Daciáknál gyakran előforduló hiba kitámasztó gömbfejek és a kormánvgömbfejek kopottsága, 1c gása. Ez nem egy esetben már egy-kétezer kilométer után je lentkezik. Külön kell szólni a típustól független, a- környezetszennye zés szempontjából fontos CO-beállításról. A szénmonoxid-érté két mindig a gyártó által megadott adatok alapján kell beáll tani. Az ennél alacsonyabb érték sem jó, mert ilyen esetbe lényegesen megnövekszik az egyéb, környezetre káros anyago kibocsátása. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (14 Végtagtörés. A törés helyén duzzanat keletkezik. A bete a törésnek megfelelő területen heves fájdalmat érez, ami végtag legkisebb mozgatására is tűrhetetlenné fokozódil A tört végek elmozdulása a végtag alakváltozását okozz; amit jól lehet észlelni az ép oldallal való összehasonlításko Az elmozduló tört végek — főleg a törött végtag szakszc rűtlen mozgatásakor — a csont közelében futó idegeket, ere két nyomhatják, becsíphetik, esetleg át is szakíthatják. Az ere sérülése izomközti vérzéshez, az idegek sérülése érzés- vas mozgászavar kialakulásához vezet. A szövődmények megele zése érdekében már törés gyanúja esetén is biztosítani kell sérült testrész teljes mozdulatlanságát. Ellátás: A törésre gyi nús sérültet csak a legszükségesebb esetben mozdítsuk el helyszínről. Felső végtag törésekor a felkart pólyamenetekkel, háron szögletű kendővel kötözzük a méhkashoz. A zakó aljának fe tűzésével pótolhatjuk a kendő hiányát. Lábszár- vagy coml csonttöréskor, a törött végtagot a mentők megérkezéséig hei geresre formált takaróval oldalról kell megtámasztani vaf az ép lábhoz kötözni. Alkalmi sínező vagy egyéb rögzítő eszközökkel ne kísé létezzünk, mert a mentők a szakszerű rögzítés előtt azt úgy eltávolítják. A szükségeszközökkel való rögzítés,' valamint ai nak a mentők által való eltávolítása, a sérültnek feleslege fájdalmat okoz. Csonttörés gyanúja esetén tilos: a törés vizsgálata a vél tag mozgatásával, az alakváltozás helyreigazításának megk sérlése. » Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Pétéi

Next

/
Thumbnails
Contents