Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
4 1989. AUGUSZTUS 30., SZERDA Tervpályázat a világkiállítás lehetséges helyszíneire elkészítik a részletes környezeti hatástanulmányt, s ugyanígy a talajmechanikai, közmű- ellátási felméréseket, a szükséges kisajátítások költségeinek becslését. A tervpályázati kiírás szeptember 4-től megtekinthető, illetve átvehető: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 2-4., II. em. 4.; munkanapokon 9—15 óráig. Hozzászólás cikkünkhöz Érvek pró és kontra Az 1905-ös, Budapest—Bécs világkiállítás lehetséges helyszíneire kiírt tervpályázat céljairól tájékoztatták kedden a fővárosban a sajtó képviselőit. A meghirdetők: a világkiállítás előkészítő bizottsága, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács képviselői elmondták: gyorsítani kel! az előkészületeket. Ha a közeljövőben a magyar parlament is amellett dönt, hogy otthont adunk ennek az eseménynek, s a nemzetközi szervezettől is megkapja hazánk a rendezés jogát, nem lehet behozhatatlan lemaradásban a tervezés, a szervezés. A parlament pontos, részletes elemzéseket kér döntéséhez a szak. tárcáktól, intézményektől, a kormánytól arra vonatkozóan, mennyibe kerülne a kiállítás a költségvetésnek, illetve menynyiben lehet számítani a vállalkozókra. A tájékoztatón elhangzott: a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Miinisz- térium olyan törvényjavaslatot készít elő, amely a nemzetközi gyakorlattal megegyezően szabályozná, hogy a nagy értékű helyi beruházások hasznából az ország más települései is részesedjenek. Az elemzéseket, javaslatokat elsősorban az alapos előkészítő munkával kiválasztott négy helyszínre — így Dél-Bu. dapestre, Aquincumira, Kőbánya-vásárvárosra, Gazdagrétre — kérik a pályázóktól. Kétmillió forintot szánnak a díjazásra, s olyan résztanulmányokat — részletes rendezési, beépítési javaslatokat, látványterveket — is várnak, amelyek alapján kiírható a végleges helyszínre vonatkozó tervpályázat. Ennek meghirdetésére az osztrákokkal egy időben — az elképzelések sprint a jövő év elején — kerül sor. Ausztriában egyébként már döntöttek a végleges helyszínről. A most meghirdetett pályázat beadási határideje 1989. november 20. A zsűri — amelyben részt vesznek több ellenzéki párt és a helyi tanácsok képviselői is — 1989. december 8-ig dönt. A terveket, javaslatokat a budai várban megrendezendő bemutatón ismerheti majd meg a közönség. Azért, hogy a kiállítás megrendezésére vonatkozó döntés esetén a szervezők ne legyenek késésben, már megkezdődött és jó ütemben halad a több irányú előkészítő munka. Így például az összes, előzetesen javasolt helyszínre A Pest Megyei Hírlapban nyilvánosságra hozták Hábel György olvasói levelét, amely a leendő világkiállítás helyszínéül a Békásmegyer és Szentendre közti területet javasolja. Mivel munkám révén némileg ismerem a területet, szükségesnek tartom a pozitív adottságokat jól összefoglaló javaslat kiegészítését a problémák oldaláról is megvilágítani, a korrekt tájékoztatás érdekében. A Békásmegyer és Szentendre közötti terület, mint a világkiállítás potenciális helyszíne, első ránézésre szimpatikusnak tűnhet, mert: Budapest és a Dunakanyar kapujában fekszik, elég nagy és nagyrészt beépítetlen, mesterséges tavakat foglal magában, jól kiépített út (11. sz) és HÉV-vonal határolja. Lényegében ezen érvek alapján született Hábel György javaslata, amely tehát nem alaptalan, — de a területet tüzetesebben vizsgálva már számos probléma merül fel, amelyek jelentősen megnehezítik a fejlesztést. A Szentendre és Békásmegyer közti Duna-parti sáv nem véletlenül üres: a szentendrei déli vízbázis ivóvíztermelő kútjai és ezek védőterületei találhatók itt. Ez a tény alapvetően korlátozza a Duna- part használhatóságát — pl. kikötő létesítését —, gátolja a közvetlen dunai kapcsolatot. A szentendrei szennyvíztisztító is ezen a területen üzemel és jelentős bővítése tervezett. A tisztítómű környezetvédelmi védőtávolsága a terület nagy részét lefedi, fel- használását korlátozza. Emellett itt vannak a 11. sz. útról is jól látható szentendrei honvédségi létesítmények, melyeknek szintén védőterületük van. Az egész terület nagyüzemi mezőgazdasági művelés alatt áll, termelésből való kivonása nyilván sérti a földvédelem érdekeit és a művelésben érdekelt egyes kezelőket is. Az itt folyó kavicsbányászat és a további feltételezett ka- vicsvagyon szintén gátló tényező. . A terület látszólag kedvező megközelíthetőségének illúziója minden forgalmasabb hétvégén már napjainkban is összeomlik — látva a szentendrei úti közlekedési dugókat. Az „M 0” autópálya északi szektorának megépítése a közelgő világkiállításig sajnos nem reális, éppen a Budaörs—Budakalász hegyvidéki szakasza a legproblémásabb (lásd az Üröm—Pilis- borosjenő vitát!). Az infrastrukturális ellátatlanság csak a teljesség kedvéért említendő, — itt különös figyelmet kell fordítani a szennyvizek ártalmatlanítására, mely amúgy sem egyszerű, viszont annál drágább, amit tovább súlyosbítanak a főváros és Pest megye közötti egységes közműhálózat kialakíthatóságának nehézségei, pénzügyi problémái. A fenti problémák meglehetősen komolyak, de meggyőződésem, hogy a többi jelenleg „futó” világkiállítási alternatíva is nyilván legalább ennyi gondot hoz a felszínre. Feltétlenül eséllyel indulhatna a Békésmegyer és Szentendre közti terület a világkiállításért folyó versenyben, ha a fenti problémákra megfelelő megoldásokat találunk. Részleges megoldásokkal is a világkiállítás értékes fogadó- és kisegítő területévé fejleszthető a Budakalász és Szentendre közötti rész — de ennek mikéntje már a tervezők témája. Úgy érzem, ezeket a megjegyzéseket szükséges hozzáfűzni Hábel György javaslatához, a tisztánlátás érdekében. Ha lesz nálunk világkiállítás, együttesen mérlegelni érdemes ezt a javaslatot is az Aquincum, Lágymányos és Gazdagrét mellett, a helyes döntés érdekében. Burányi Endre táj- és kertépítész mérnök Farkasnyomos, kőrózsái Csiszolatlan gyémántokra lelt Szétszórja magát a gyerekek között, mint mezőn a pitypang. Ilyen jellemzést hallottam Szmolár Erzsébetről, a fóti gyermekváros szakkörvezetőjéről, mielőtt még megismertem volna. A hasonlat valóban találó. Olyan ember ő, aki nagyon tud szeretni, és akit nagyon lehet tisztelni. No de szerényebben a méltatással, hiszen azt adta parancsba ott, a szövőszakkör szobájában, hogy róla aztán semmit! Az embert úgyis csak az minősíti, amit teremt, ami körülötte látható — vélte. Találkozásunk oka egy nl- vódíj. Ezt kapta augusztus 20-a alkalmából Erzsiké néni, ahogy itt a gyerekek szólítják. Olyan szívesen teszi a dolgát, hogy nyugdíjazása után visszatért, nem is kellett sokáig kérni. Évente hetven-nyolcvan gyerek, kicsik és nagyok dolgoznak vele. Ha már megvan az alaptudásuk, önállósulhatnak. — A szépség szeretetét gyermekkoromból hoztam magammal — mondja Szmolár Erzsébet. — Hat-nyolcéves koromban kezdtem szőni tanulni otthon, Szabolcs megyében. A szülőföldhöz kötő érzelmi szálak azóta sem szakadtak el. Nyíregyházán fejezte be egykor iskoláit, ott, ahol most évente nyer Gránátalma-díjat szakkörével. Munkáival Moszkva, Stockholm, Szófia és Párizs közönsége is megismerkedett már. Ezt az ősi mesterséget, amelyet mindenütt lehet folytatni, ahol kender terem; a Bukovinából idekerült Lőrincz Vitassa! honosították meg a gyermekvárosban. Ezért marad meg az önálló tervezésű szőttesek, térítők, faliszőnyegek alapmotívumaként a bukovinai székely változat. Vitus édesapja fafaragó volt. ö készítette a szövőszékeket, amelyeken dolgoznak. — össze kellene írni — gondolkodik hangosan Erzsiké —, mi mindenben segíti az ifjú emberpalántákat a szövés. Fejleszti az ízlésüket, sikerélSzmolár Erzsébet tanítványával, Oláh Margittal, a szövőszék mellett. (A szerző felvétele) ■K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Szentendréről indultak § Jánosházi Ágnes képei ^ Budapesten, a Duna Galé- ^ riában láthatók szeptem- ^ ber 3-ig. Ugyanezen idő- ^ pontig tekinthetők meg | Tóth Rozália alkotásai La- § josmizsén, az MSZMP- s székházban. Mindketten Szentendréről indultak, művészetük révén barátnők lettek. Olykor hetekig együtt festenek. Lajosmi- zsén, a Szarkás-tanyán, ám egészen más karakterrel. Jánosházi Ágnes olyan egyéniség, aki festői világát a mesterség törvényeinek elsajátítása révén alakítja érzékeny szenzibilitással, szigorú műgonddal. Már az örvendetes, hogy képfelületei nemcsak gondosak, de sehol nem látott vizuális rendszer alapján születnek. Arról nem is beszélve, hogy színnel, szerkezettel kifejezett elmélkedések. Olyan meditációk, amelyek egyrészt a világ anatómiája nyomán létrejött vallomások, másrészt az egyéni sorsról érzékeltetett finom regiszterű kinyilatkoztatások. Helye van festményein élményeknek, hangulatoknak, álmoknak — ezek ötvözete a Jánosházi-kép. Műveinek ellenpontozása abban is megnyilvánul, hogy a képek címeinek ellentételezését is tartalmazza. Ugyanígy a „Magányosok” nem egyszerűen a nosztalgiát, hanem erőt is sugall. Kokárdás „Már- cius”-a egyetemes információ arról, hogy a nép, a nemzet előrehaladása mindig elszántságot igényel és fájdalmakkal jár. Hallatlanul egységes és egyenletes a művészete gondolatban, festői értékben. Ebből a magas minőségből is kiemelkedik az 1987-ben festett „Elhagyott ház” és a ,lampionok a kertben'“’ című 'mű mélységével, és ezt a mélységet feloldó már-már Krúdyt vagy Kosztolányit idéző köny- nyedséggel. Mindez azt igazolja, hogy Jánosházi Ágnes ura stílusának. Elegáns marad a fogalmazás, miközben nagy gondolati és képi apparátussal törekszik szellemi hódításra, a színes lét kifejezésére, de nem elégszik meg azzal, jobbító alakítását érzi küldetésének. Végzi is becsülettel. A föld varázsa Tóth Rozália a maga totalitásában rokona Jánosházi Ágnes munkásságának, de minden másban különbözik attól. Függetlenségét úgy és ményhez juttatja őket, kitartásra nevel, céltudatosságot fejleszt, a közösséghez való ragaszkodást erősíti. Van, aki ritkábban jön, más szinte naponta. Kit hogy ragad el farkasnyomon, a kőrózsás, a szívrózsás és más egyszerű, Közép-Európában valamilyen változatként mindenütt megtalálható minták szépsége. — Rájuík kell találni ezekre a csiszolatlan gyémántokra, akiket már kicsikorban fel lehet ismerni — céloz a tehetségekre, köztük a tizenhat éves Oláh Margitra, öt is az ünnep idején érte a nagy öröm. A népművészet ifjú mestere lett. Kattog a leleményesen megszerkesztett mechanikus gép, kötődnek a szálak, közben megfogalmazódik a szerény vallomás. Margitka óvónő szeretne lenni, másik vágya az, hogy Erzsi néni mellett maradhasson. Áldozni akar ennek a szép és hasznos szenvedélynek, amelyre egyre kevesebb ideje marad a tanulás után, annak ellenére, hogy lassacskán már a sportot is mellőzi. Munkában Lőrincz Imre bácsi gépei: A kis Horváth Gyuri rongyszőnyeget csinál, mindenki ezzel kezdi. Margó már saját tervezésű munkákat készít szabad óráiban. K. T. L azzal szerezte meg, hogy rabul ejtette a föld varázsa. Az Alföld teljes látóhatára, a tágas horizont. Közte a kincs; felhő, fa, út, tanya. Nap. Hű hozzájuk. Ez festészetének históriája. Mostani tárlatának legfőbb újdonsága; változás az állandóságban. Élménye változatlanul földre, évszakokra, gémeskútra, naplementékre összpontosít. Módosulás is érezhető azonban idei ciklusában. Szemléletben, eszközökben. Különös, hogy a „Napraforgók” hervadása nem rezignációt kelt bennünk, sokkal inkább tettrekészsé- günket acélosítja Tóth Rozália derűje révén. Érdekesek lóábrázolásai, melyekben emberi történéseket és vágyakat érint. Órás képe az időre figyelmeztet. Állandóságát, értékeit azáltal őrzi, hogy lelki alkatának megfelelően változtatja. Példája jelzi, hogy a művészetben is emelkedni csak megfontolt megújulással lehet egyedi vágyak és törvények alapján. Változatok Don Quijotéra Szeptember 10-ig várja vendégeit Tuzson B. Péter festményeivel, a kunszentmiklósi művelődési központban. Erdélyből érkezett, alig múlt húszesztendős. Marosvásárhelyen Bordi Géza, Borgó György Csaba, Molnár Dénes és Zelch Attila tanítványa volt. Egyéni kiállítása nyílt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, lapjait bemutatta Itáliában. Belgiumban és Isztambulban is. Tehetséges. Szigorú rajzrendje, egyszerűnek ható, nyugalmasnak látszó tömör feszültsége Braque eszményeit juttatja eszünkbe. Don Quijo- te-változatai láttán ébred bennünk a kérdés; az, hogy mikor iktathatja ki végre a felnőtté váló emberiség szélmalomharcait?! Losonci Miklós Holdas György kiállítása Kiállításon mutatják be a szentendrei Ferenczi Múzeum képtárában Holdas György szobrászművész alkotásait. Á városban élő és alkotó művész ezúttal mintegy hatvan szobra került a kiállítóterembe, de emellett még megcsodálhatjuk a mester grafikáit is és a kö- érmeit is. A nívós tárlat egyébként október végéig lesz látható a szentendrei képtárban. Képünkön: a művész a szobrai között. (Hancsovszki János felvétele) Fél hattól kilenc óráig Ma reggel Nap Tv Ezentúl hetente két alkalommal — szerdán és szombaton reggelente — sugározza adását a Nap Tv. Legközelebb tehát szerdán fél hattól fél kilencig fogható az 1-es csatornán a zenés hírmagazin. A szerdai adásban megemlékeznek a második világháború kitörésének közelgő ötvenedik évfordulójáról. Derűsebb részletek: nézők találkozhatnak a közelmúlt egyik popsztárjával, Szűcs Judittal, a neves labdarúgóval, Kocsis Lajossal, s visszaperge- tik a napokban elhunyt olimpiai bajnok, Németh Imre legszebb sikereit. Bodó Gábor, a Mai N^p fotóriportere különleges ósztagának törzsfőnöke a tüntetések feloszlatásának technikáját, s az ezzel kapcsolatban készülő új törvényt ismerteti. Kiszely István antropológus a sírok tudományának rejtelmeibe avatja be a nézőket, s ezúttal is látható óránként hírösszefoglaló az MTI naphegyi központjából — ez alkalommal először kiegészítve a legfontosabb gazdaságpolitikai információkkal. A Nap Tv szerdai adásának műsorvezetője Szilágyi János lesz. Kismarosi em léktábla-a vatás A katolikus egyházközség emlékbizottsága szervezte Lapunk augusztus 21-i számában tudósítás jelent meg a kismarosi első és második világháború hősi halottainak és áldozatainak emléktábla-avatásáról. Udvarias hangú, de némiképp neheztelő levelet kaptunk ezzel az írással kapcsolatban Major Sándor kismarosi plébános úrtól, aki leszögezte: bár a Hazafias Népfront helyi bizottsága részt vett a koszorúzáson, de a szobán forgó rendezvényt kizárólag a helyi egyházközség emlékbizottsága rendezte. A plébános úr ugyan nem kért helyreigazítást, mi azonban készséggel megtesszük ezt, az érintettek szíves elnézését kérve. I
