Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

1989. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ Miért hátrált meg Jonas Savimbi? Kifulladóban a déli háborúk Az angolai változatnak adtak hitelt Abban a térségben, amely­nek térképét e cikkben közöl­jük, földünk és az afrikai földrész legrégebben tartó, im­már 38 esztendeje dúló hábo­rúja zajlik. Még 1961-ben tör­tént, hogy az 1956-ban ala- kula Angola Népi Falszaba- dítási Mozgalma (MPLA), a luancfai központi börtön elleni támadással megindította a fegyveres harcot az ország felszabadításáért. Agostinho Neto, aki Lisszabonban vé­gezte el az orvosi egyetemet, s vált a küzdelem vezérévé, a portugál gyarmatosítók el­len bontotta ki a szabadság- harc zászlaját. Ez a terület volt a legértékesebb az afrikai portugál gyarmatok közül, s így érthető, hogy az akkori lisszaboni rendszer urai ide összpontosították fő erőiket a „lázadás” elnyomására. Az 1 246 700 négyzetkilométernyi és 6,8 millió lakosú Angolát különösen becsessé tette stra­tégiai fekvése, mivel 1600 ki­lométeres partvidékén, a hajó­zási útvonalak miatt. fontos tengeri kikötői vannak, s itt található a Benguela vasút, amely a kontinens belsejét köti össze az Atlanti-óceán­nal. Gazdag természeti kincsei ugyancsak értékessé avatják ezt a vidéket. A cabindai ten­gerpartról már 1970-ben napi 150 ezer hordó kőolajat bá­nyászott ki az Egyesült Álla­mok Gulf Oil Co. nevű cége, amellyel a portugálok előnyös szerződést kötöttek. A kiter­melés gyorsan nőtt, s négy év múlva már 2 millió tonnára futott fel. Tekintélyes gyé­mántbányászat és vasérckiter­melés is fokozta a portugálok ragaszkodását a területhez, s nem is beszélve arról, hogy Angola volt a világ legna­gyobb kávéexportőrje ebben az időben. A függetlenség kikiáltása fegyverdörgés közepette Ez az értékesség volt első­sorban az oka annak, hogy a portugál gyarmatosítók felké­szültek arra az eshetőségre is, ha el kell hagyniuk Angolát. Mivel a Neto vezette MPLA marxista párt fegyveres szer­vezete az országnak mind na­gyobb részét szabadította fel, Lisszabon két rivális mozgal­mat is pénzelt, hogy így el­lensúlyozza a függetlenségi erőket s megossza a mozgal­mat. Holden Roberto megala­kította az úgynevezett FNLA-t (Angolai Nemzeti Felszabadí­tó Szövetség) és Jonas Savim­bi pedig az UNITA-t. Ez utóbbi egyébként egy szójáték, egy­szerre fejezi ki portugálul az egység szót s az angolai nem­zeti felszabadításért küzdő ál­lítólag egységes szervezet rö­vidítését. Í/Iivel az MPLA volt az egyetlen igazi felszabadítási szervezet, így érthető, hogy amikor 1976-ban elkövetke­zett az ország függetlenségé­nek kikiáltása, a Neto vezette erők készültek Luandában az ünnepélyes zászlófelvonásra. Savimbi és Roberto azonban dél-afrikai fajgyűlölő egysége­ket hívott segítségül. S ha Neto nem kért volna Kubától internacionalista segítséget, akkor a kivonuló portugál gyarmatosítók helyét Savimbi egységei foglalták volna el a pretoriai páncélos ékek támo­gatásával, amelyek a függet­lenség kikiáltásának előesté­jén egészen az angolai fővá­ros környékéig jutottak. A havannai segítség azon­ban kiszorította az országból a déli betolakodókat, akik bábkormányt akartak létre­hozni. A fegyverdörgés azon­ban nem szűnt meg ezután sem, s 1989 tavaszáig dúlt a polgárháború. Pretoria be-be- csapott az angolai területekre azon a címen, hogy az általa betiltott ANC-nek (Afrikai Nemzeti Kongresszus, amely a dél-afrikai többség jogfosz- tottságának megszüntetéséért küzd, ha kell, fegyverrel is) ott kiképző központjai és tá­lőgép lelövését is jelenthették diadalittas hangnemben. A luandai erők a váratlan táma­dás miatt csak hat Savimbi- katonát tehettek harcképte­lenné. Az MPLA-Munkapárt kor­mányzata azonban nem ült fel a provokációnak, hanem mér­sékletet tanúsított. A történ­tek ellenére megújította a tűz­szünet fenntartására vonatko­zó ajánlatát. Savimbi először kereken és gőgösen elutasítot­ta a felhívást. De később visz- sza kellett lépnie. Hararéban, Zimbabve fővárosában ugyan­is nyolc afrikai ország állam­fője támogatta a luandai fel­hívást, s a gbadolitei egyez­mény dós Santos által való értelmezését ismerte el hite­lesnek. A zairei fővárosban való szóbeli megállapodás sze­rint ugyanis az UNITA erőinek a tűzszünet után bele kell ol­vadniuk az MPLA fegyveres erőibe, s Savimbinek, vezé­rüknek, pedig külföldi szám­űzetésbe kell vonulnia. Savimbi megpróbálta ugyan „tévesen értelemezettnek” nyilvánítani a nyolc afrikai államfő verdiktjét. De miután Frederic de Klerk, dél-afrikai ügyvezető elnök zairei tárgya­lásai után kénytelen volt lát­ni, hogy az események egyér­telműen a kompromisszumos megoldások irányába vezet­nek, kijelentette, hogy az UNITA újabb egy hónapra megtartja a tűzszünetet, ha­csak nem támadnak erőire. Ezek után azonban sürgősen Pretoriába repült, nyilván, hogy befolyásolja az ügyveze­tő elnököt, jövő héten esedé­kes zambiai megbeszélései előtt... Árkus István Voyager-2-szenzációk Főttünk ősállapota... Újabb értékes tudományos adatokat juttatott el a Föld­re a Voyager-2 amerikai űr­szonda a Neptunuszról és „környezetéről”. A tegnap este a 4,4 mil­liárd kilométer távolságból a fénysebességgel is 246 perc alatt a földre érkező felvé­telek tanúsága szerint a Nep- tunusznak öt gyűrűje van. A gyűrűk összetételéről és jel­legéről egyelőre annyit tud­ni, hogy jégdarabkákból te­vődnek össze, de még nem biztos, hogy szabályos egész gyűrűt alkatnak-e, vagy csak íveket. A mérések alapján a tudósok feltételezik, hogy a gyűrűket alkotó darabkák má­sodpercenként 30 ezer kilo­méteres sebességgel szágulda­nak bolygójuk körül. A tegnapi mérések másik „slágere” a Neptunusz legna­gyobb holdja, a Triton volt, amelyet a Voyager megköze­lített és felvételeket készített róla. A Triton sokkalta látványosabb, mint a Neptu­nusz: mint a fényképek mu­tatják, a Neptunusz-hold „kül­alakra’’ legalábbis kísérte­tiesen hasonlít földünk ősállo- potára, azzal a különbséggel, hogy — a Naptól jóval na­gyobb távolság miatt — a Tri­tonon minden sokkal hide­gebb, mint az a földön volt valaha. VENDÉGÜNK: A thai Trónörököst vár Budapest: az egykori Sziám, mai nevén Thaiföl­di Királyság trónörökösét, aki elő­ször jár hazánkban. Maha Vajiralongkorn herceg, a thai trón várományosa klasszikus pályát futott be: thaiföldi, brit és ausztrál egyetemeken tanult, de igazi vonzalmat mégiscsak a ka­tonai pálya iránt érzett. Most is büszke, hogy nem akárhol, ha­nem a NATO több országában szerzett korszerű katonai ismere­teket. Persze külföldre nem ilyen „harcias’* trónörökösként utazik. Ott tapasztalt, kompromisszumok­ra mindig kész politikusként lép fel. Nyugat-Európán kívül hiva­talos minőségben már járt Kíná­ban. Ausztráliában, Japánban és nemrégen a Szovjetunióban, Ju­goszláviában is; más szocialista országban még nem, így hát meg­tisztelő ez a mostani látogatás. Maha Vajiralongkorn érdeklő­déssel figyeli a kelet-európai po­litikai fejleményeket, akárcsak a thai kormány és ami ennél is fon. tosabb, a thaföldi üzletemberek is. Thaiföld kiszemelte Magyar- országot, mint amolyan első he­lyet, ahol megvetheti lábát és ké­sőbb innen kiindulva hódíthatja meg a kelet-európai piacot. Thaiföld az egyik legdinamiku­sabban fejlődő ország Délkelet- Azsiában. Az ipar rohamtempó­ban. évi átlagban tíz százalékkal növeli termelését. Amerikai és japán tőke segítségével a világ él­vonalába küzdötte magát az elektronika, a textilipar és egyes élelmiszer-ipari termékek terén. Az 1950 óta uralkodó Bhumibol király is sokat tett a modern Thaiföld megteremtéséért. Ezt a célt szolgálja Thaiföld külkap- csolatainak szélesítése, s ezt kí­vánja elősegíteni a széles érdek­lődésű, 37 éves trónörökös mos­tani magyarországi látogatása is. Gennagyi) Taraszov szov­jet külügyminiszter-helyettes szombaton Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszterrel tár­gyalt Damaszkuszban a liba­noni rendezés lehetőségeiről. Vasárnap a szovjet diplomata néhány órás látogatásra Jor­dániába érkezett, ahonnan a tervek szerint Bagdadba foly­tatja útját. Damaszkuszi politikai for­rások szerint mindkét fél a politikai megoldás mellett foglalt állást, s készek előse­gíteni a casablancai arab csúcsértekezleten létrehozott hármas — Algéria, Szaúd- Arábia és Marokkó külügy­lenlegi pnompheni kormány és a vietnami delegáció eluta­sít. A második ilyen vitakér­dés a vietnami csapatok ki­vonulásának ellenőrzésével és a nemzetközi ellenőrzéssel kapcsolatban az ENSZ szere­pe. A harmadik vitatott pont a kormányellenes csoport, el­sősorban a Vörös Khmerek által terjesztett állítás, amely szerint a vietnami csapatok kivonása után is jelentős vietnami erő maradna Kam­bodzsában. Végül a vita ne­gyedik pontja o záróokmány tervezete körül összpontosul. Értesülések szerint a ko­rábbi jelzésekkel ellentétben részt vesz a munkában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. James Baker amerikai külügyminisztert egyelőre Richard Solomon mi­niszterhelyettes képviseli. Ba­ker azonban jelezte, hogy haladéktalanul kész Párizsba utazni, ha létrejött a meg­felelő megállapodás. Ugyan­csak távol marad Csien Csi- csen kínai külügyminiszter is. Megfigyelők ez utóbbiban an­nak jelét látják, hogy Kína semmiféle eredményt sem vár a miniszteri szintű összejöve­teltől. ma aeiuian ismét miniszteri szinten ül össze Párizsban a nemzetközi Kambodzsa-kon- ferencia, s a minisztereknek kell eldönteniük, át tudják-e hidalni az egy hónapos tár­gyalássorozat után is fennma­radt lényeges ellentéteket, vagy úgy döntenek, hogy újabb tanácskozásra van szükség. Bár egyes kérdésekben si­került előre lépni, éppen az alapvető problémák maradtak megoldatlanul — főként azért, mert a négy kambodzsai po­litikai csoport nem tudott megegyezésre jutni. Ezek kö­zött az első az ideiglenes kor­mány összetétele, ezen belül a Vörös Khmerek képviselete, amelyhez a kormányellenes koalíció Kína támogatásával maszpontjai, valamint fegy­verraktárai vannak. Egy másik ürügy volt a dél-afrikai be­avatkozásokra, hogy a namí- biai felszabadító hadsereg, a SWAPO egységei is Dél-An­golában tartottak fenn tá­maszpontokat. Luanda és Pretoria első kompromisszuma Az első szerződést az ango­lai kormány és a dél-afrikaiak még 1984-ben kötötték. E sze­rint Pretoria nem támogatja tovább az UNITA-t fegyverrel, és nem bocsát rendelkezésére támaszpontokat. Cserébe a luandai kormányzat nem ad segítséget az ANC-nek, s fel­szólítja, hogy számolja fel dél-angolai támaszpontjait. Az egyezséget csak részben tar­tották be, s ez állandó újabb konfliktusok forrása volt Eduardo dós Santos, aki az el­hunyt Netót követte az elnöki székben, többször az afrikai független- államok szolidaritá­sát kérte, hogy szembeszáll­hasson a dél-afrikai szerző­désszegésekkel. Közben alapvetően megvál­tozott a nemzetközi helyzet. A regionális feszültségi gócok, a polgárháborúk megszüntetése irányába hatott a kialakuló amerikai—szovjet együttmű­ködés. Így történt, hogy az idén létrejött egy olyan meg­állapodás, hogy a kubai inter­nacionalista segítséget nyújtó kontingensek elhagyják Ango­lát, s a Dél-afrikai Köztársa­ság pedig eleget tesz az ENSZ-határozatoknak, s eltá­vozik Namíbiából, ahol nem­zetközileg ellenőrzött választá­sokat tartanak. Mobutu zairei elnök közve­títésével létrejött a tűzszünet is a luandai kormány és az ellene harcoló UNITA között. Ügy tűnt, hogy a dolgok végre sínre kerültek, s a sokat szen­vedett Angolában elhallgat­nak a fegyverek egy általános dél-afrikai rendezési folyamat részeként. Augusztus közepén azonban vészjósló felhők tornyosodtak Angola felett. Savimbi harco­sai egy kubai teherautó-kon­voj ellen intéztek váratlan tá­madást. s több visszavonuló­ban levő és a kiürítés színhe­lyére igyekvő szigetországi katona életét vesztette. Ha­vanna szinte tajtékzott az egyezmény megsértése miatt. Fidel Castro azt helyezte ki­látásba a barbár cselekedet nyomán, hogy a kubai inter­nacionalista segítséget nyújtó erők kivonását lelassítják és eltérnek a meghirdetett me­netrendtől. Savimbi csapatainak több orvtámadása De Savimbi nem érte be ezzel. Augusztus 22-én beje­lentette, hogy érvénytelennek tekinti a június 22-én a zai­rei Gbadoliteben létrejött megállapodást a tűzszünetről. Amikor ez a nyilatkozat el­hangzott, az UNITA már javá­ban folytatta meglepetésszerű hadműveleteit a luandai kor­mánycsapatok ellen. Így ha­marosan 77 angolai katona megölését, több harckocsi megsemmisítését és egy repü­tésen, valamint a Magyar Te­levízió Panoráma műsorát. A Szlovákia Kommunista Pártjának első titkára a szlo­vák nemzeti felkelés 45. évfor­dulója alkalmából mondott szombaton Besztercebányán beszédet. Janák szerint „az au­gusztus 21-i provokációs de­monstráció szervezésére tett próbálkozás is a közrend meg­sértésére, az állampolgárok felbujtására tett erőfeszítések megnyilvánulása volt”. „Azon a véleményen va­gyunk: a jószomszédi kapcso­latok és a kölcsönös bizalom, tisztelet és megértés szelleme nem úgy épül, ahogyan a Ma­gyar Televízió egyes külpoliti­kai újságírói rendszeresen de­monstrálják, különösen a Pa­noráma műsorában”. Tudato­sítaniuk kell — folytatta Ja­nák —, hogy „Csehszlovákia történelmét és az átalakítás megvalósításával a jelenét a maga becsületes munkájával népünk alkotta és alkotja és senki más”. Janák ezután szó szerint ezt mondta: „politikai ellenfeleink demagógiával, a tények elferdítésével és a pszichológiai háború módsze­reivel próbálják manipulálni a közvéleményt”. Jegyzékben kérte vasárnap o prágai magyar nagykövetség a csehszlovák külügyminiszté­riumot, hogy a prágai magyar konzul az őt megillető konzuli jogokon túl o védelem tevékeny tagjaként vehessen részt a Deutsch Tamás és Kerényi György ellen indított perben. A prágai magyar ügyvivő Horn Gyula külügyminiszter utasítására vasárnap jegyzéket adott át a csehszlovák külügy­minisztériumnak. Eszerint a magyar konzul a Deutsch és Kerényi által megbízott cseh­szlovák védőügyvéddel, dr. Josef Lzicarral együtt látná majd el a két magyar ellen­zéki fiatal jogi védelmét. Emlékezetes, hogy Deutsch Tamást, a FIDESZ egyik veze­tőjét és Kerényi Györgyöt, a Magyar Munkásszolidaritás Szakszervezet aktivistáját az augusztus 21-i prágai Vencel téri tüntetéseken vette őrizet­be a csehszlovák rendőrség és a közrend megsértése miatt ál­lítják őket bíróság elé. ★ Hallatlanul élesen támadta szombaton Ignác Janák a lengyel, a magyar, az olasz és más külföldi részvételt a hét­fői prágai Vencel téri tűnte­miniszteréből álló — bizott­ság békéltető missziójának felújítását. Ugyancsak a libanoni hely­zetről tanácskozott szombat es­te Ammanban Husszein jor- dán király és Serif Zeid ben Saker miniszterelnök a szíriai külügyminiszterrel. Faruk as-Saraa átadta az uralkodó­nak Hafez Asszad szíriai el­nök üzenetét. Amman szin­tén a válság megoldását célzó közös arab erőfeszítéseket, a hármas bizottság közvetítő te­vékenységének folytatását tá­mogatja. Lengyelország megsegítésé­ről és a libanoni helyzetről folytatott szombaton telefon- beszélgetést Francois Mit­terrand francia és George Bush amerikai elnök. A Libanonról folytatott esz­mecsere során mindkét rész­ről a békés rendezés fontos­ságát húzták alá, s az ameri­kai elnök megerősítette: az Egyesült Államok véleménye szerint Franciaország érdekelt a libanoni helyzet alakulásá­ban. Bush nem bírálta azt, hogy Párizs jelentős flotta­összevonást hajtott végre a Földközi-tenger keleti me­dencéjében. A Libanonnal kapcsolatos francia magatartást viszont rendkívül élesen bírálta Valid Dzsumblatt, a libanoni drúzok vezetője. Kijelentette: bizo­nyítékai vannak arra, hogv Párizs hadianyagot szállít Aoun tábornok keresztény mi­líciáidnak. s „gyarmatosító politikának” nevezte a flotta kiküldését, amely szerinte nemcsak a közvetlen katonai beavatkozás előkészítéséül szolgál, hanem egyoldalú tá­mogatást jelent Aoun cso­portjának. Ismét különmegbizottat küld a francia kormány az érintett országokba, a libanoni válság megoldásának elősegítésére Francois Scheer, a külügymi­nisztérium főtitkára vasárnap este Damaszkuszba indult, ezt követően Bejrútban tárgyal s libanoni felekkel. Scheer fel­keresi az Arabközi Békéltető Bizottság három államát is. Külföldi események ©Ijy enenélatfean Nem szüntetik be a francia nukleáris robbantásokat a Csendes-óceán térségében, csupán a kísérleti robbantások szá­mát csökkentik, s ennek üteme az ország védelmi szükségle­teitől, a nemzetközi helyzet alakulásától függ — jelentette k: vasárnap Michel Rocard miniszterelnök. A Lengyelország ál­lami és egyházi szervei ígéretet tettek arra, hogy készei együttműködni az egykori auschwitzi haláltábor területén mű­ködő katolikus apácakolostor áttelepítése érdekében — közölt« Zevulon Hammer izraeli vallási miniszter vasárnap. A Ha sémi Rafszandzsani iráni elnök egyórás vasárnapi bevezet« beszédével megkezdődött az iráni parlament vitája az új kor­mány összetételéről. A Bűnösnek vallotta magát Havannábar Jósé Abrantes Fernandez tábornok, volt kubai belügyminiszter aki hat egykori munkatársával együtt áll most bíróság élőt a nagy vihart kavart nemzetközi kábítószer-ügyletben vak közreműködés miatt. A A török határ augusztus 22-én haj nalban történt lezárásáig összesen 309 500 bolgár állampolgái érkezett május óta Törökországba. A Törökország az ENS2 Biztonsági Tanácsához fordul a bulgáriai török kisebbség erő­szakos asszimilációja ügyében — jelentette ki Mesut Yilma; török külügyminiszter. A Záhony és Csop körzetében külön leges gazdasági övezet létrehozását javasolta a záhonyi pol gármester az Izvesztyija tudósítójával folytatott beszélgetésé­ben, amelyet a lap vasárnapi száma közölt. A Szovjet—ame riai környezetvédelmi szövetség létrehozására tettek javasla tot a két ország neves tudósai, politikusai és üzletemberei < Föld légkörének melegedéséről az amerikai Sundancé-ben va­sárnap befejeződött szimpóziumon. Bíróság elé állítják Prágában a két magyar fiatalt A vád: a közread megsértése Bush nem bírálja a francia flottaösszevonást Ismét a békéltető hármas? Folytatódik a Kambodzsa-konferencia Szakadék az érdekeltek között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents