Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

1989. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT xyPuHato 3 Megerősített • r // •• V jarorok A nyugati határszakaszon kialakult helyzet miatt a ha­tárőrség kérésére a munkás­örök is segítenek a Magyar Népköztársaság államhatárá­nak őrzésében. Szabad ide­jükben, elsősorban szombaton és vasárnap teljesítenek fő­ként járőrszolgálatot a határ­őrökkel együtt az illegális határsértések megakadályozá­sára. Vas megyében például a szombathelyi és a kőszegi egységből eddig 38 raj járőrö- zött az utóbbi hetekben. Győr-Sopron megyében 244 soproni és kapuvári munkás­őr kapcsolódott be eddig a határőrség munkájának segí­tésébe, alkalmanként 8 órás szolgálattal. A munkásőrség együttműködik a Vám- és Pénzügyőrséggel is. ULEST TARTOTT AZ aami TAM ÁCS Törvényerejű rendelet angolul is (Folytatás az t. oldalról.) ság határozza meg a környe­zetvédelmi előírások és a szakhatóságok véleményének figyelembevételével. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működéséről. A lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvény előké­szítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzetesrendek működését tiltó rendelkezés nem tartható fenn, az sérti az egyesülési jogot is. A rendek mindinkább részt vesznek az egyházi és a társadalmi élet­ben, így a tilalom anakronisz­tikussá vált, és indokolt a ka­tolikus egyház óhaja, hogy a rendek működését tiltó 1950. évi 34. tvr. kerüljön hatályon kívül helyezésre, még a lelki- ismereti és vallásszabadságról szóló törvény megalkotása előtt. Az új jogszabály — amely a kihirdetésekor lép ha­tályba — igazodik az állam és Gyógyszer, védőoltás nincs Friss helyzetkép a vírusos fertőzésekről Járványveszély a csecsemőknél? Szaporodnak-e a vírusos fertőzé­sek? Hol tart a vírus azonosítási vizsgálata? — Az újszülöttek hal­mozottan jelentkező megbetege­désével kapcsolatban dr. Petrás Győző, az Országos Közegészség- ügyi Intézet és dr. Budai József, a László Kórház főorvosa adott tá­jékoztatást. Elmondták, hogy a megbe­tegedéseket okozó vírus a szakemberek körében jól is­mert, úgynevezett enterovirus csoportba tartozik. Ezeknek számos típusa ismert, s jel­lemző rájuk, hogy elsősorban a nyári melegben terjednek a, lakosság körében. Megbete- gítő képességük az életkor növekedésével jelentősen csökken. Ezért a fertőzés el­sősorban újszülötteknél okoz tüneteket. Megbetegedés idő­sebb korban is előfordulhat, de jóval ritkább, s döntően tünetmentes. A víruscsoport által okozott tünetek változa­tosak: szívizom-, szívburok-, tüdő-, torokgyulladás, enyhe hasmenéssel járó bélgyulladás és nagyon ritkán súlyos máj­gyulladás. Az esetek többsé­gében azonban a fertőzés mindössze 2—4 napig tartó lázat okoz. Az eddigi megfigyelések szerint a vírus terjedése eb­ben az évben a szokásosnál nagyobb arányú volt, ennek következtében szaporodtak meg az újszülöttkori fertőzé­sek. Ezek más években is rendszeresek, de csak elszór­tan jelentkeznek. Az utóbbi hetekben mintegy 200 meg­betegedésről van tudomásuk, időrendi sorrendben a kövét- kező helyekről: Debrecen Szülészeti Klinika, Debrecen Megyei Kórház, Kecskemét Megyei Kórház, Szentes Váro­si Kórház, Komló Városi Kór­ház, Pécs Megyei Kórház, Siklós, Mohács Városi Kórház, Békéscsaba Városi Kórház és a marcali kórház újszülött­részlege. A megbetegedések között hét nagyon súlyos eset fordult elő, közülük hat csecsemő meghalt, öt májgyul­ladásban, egy pedig szívizom­gyulladás következtében. A vírus azonosítása az or­szág több virológiái laborató­riumában párhuzamosan fo­lyik, s a típusmeghatározás egy-két héten belül várható. Arra a kérdésre, hogy meny­nyiben befolyásolja a megbe­tegedés terjedését a higiénés szabályok betartása, közölték: az elvégzett helyszíni vizsgá­latok igazolták, hogy az emlí­tett osztályok egyikén sem szegték meg ezeket az előírá­sokat. A megbetegedések oka a vírus gyakori előfordulása a népességben, aminek követ­keztében a kórokozót feltehe. tőén tünetmentes vírushordo­zó terhesek hurcolták be a szülészeti osztályokra. A meg­betegedést okozó vírusra ha­tó gyógyszer vagy a megelő­zést szolgáló védőoltás nincs. Nem közömbös viszont, hogy egy-egy fertőzés alkalmával mennyi vírus jut a szervezet­be. Ez a személyi higiéné gondos, szigorú betartásával, gyakori, étkezés előtti kézmo­sással, illetve a nyersen fo­gyasztható ételek alapos tisz­tításával jelentősen csökken­teni lehet. Ezzel párhuzamo­san mérséklődik a megbetege­dés valószínűsége — közölték a szakemberek, akik az esetek kapcsán a helyszíni vizsgála­tokat irányították. az egyház következetes szét­választásának, az egyházak autonómiájának elvéhez, és összhangban van az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. tör­vénnyel is. A továbbiakban a testület módosította a Magyar Nép- köztársaság felsőoktatási in­tézményeiről szóló 1986. évi 13. tvr.-t. A jövőben főiskolaként működik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézeté, míg a Testne­velési Főiskola elnevezése Ma­gyar Testnevelési Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Gö­döllő) elnevezése Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem, az Ag­rártudományi Egyetem (Keszt­hely) elnevezése Pannon Ag­rártudományi Egyetem, az Esztergomi Tanítóképző Főis­kola elnevezése Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola elnevezése pedig Csokonai Vi­téz Mihály Tanítóképző Főis­kola elnevezésre változik szeptember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskola a jövőben Mező- gazdasági Főiskolai Karként, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetén belül fejti ki tudományos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kinevezé­sekről határozott,, bírákat mentett fel és választott meg, Valamint kegyelmi ügyekben döntött. A hét híre BEKÖTÖTTEN £ Az Országgyűlés reformügyi bizottsága meg­vitatta az értékpapírokról szóló törvény tervezetét. £ Tudományos tanácskozást rendeztek Budapesten A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában címmel. £ A Kertészeti Egyetem adott otthont az országos dísznövény-bemutatónak. £ Pécs fogadta a közművelődési oktatók és kutatók or­szágos konferenciája résztvevőit. £ A hét híre az is, hogy Eger volt a színhelye a könyvkötő kisiparosok or­szágos találkozójának. BOÍCS és igaz a mondás: ha- bent sua fata libelli, azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Csakhogy ... A mondá­soknak is. A szállóigévé lett tapasztalatot ugyanis Maurus Terentianus írta le. Az iroda­lomról, az verselésről és a mértékről szóló munkája Hősi ének című fejezetében, s nem egészen úgy, ahogyan szárnyra kelt. ő ugyanis azt tartotta: Pro captu lectoris habent sua fata libelli. azaz amilyen az ol­vasói fogadtatás, olyan a köny­vecskék sorsa. Talán jellemző, is, hogy lemaradt, lekopott az olvasói fogadtatás a sor ele­jéről ... Mintha mellékes, lé­nyegtelen mozzanat lenne! A könyveknek nemcsak olyan értelemben van meg a maguk sora, hogy kincsek te- metődhetnek el és talmi érté­kek szerezhetnek sikert, ha­nem olyan tekintetben is. léte­zik a. sors, hogy bizony a könyvek — tönkremennek. Ge­rincük roppan, táblájuk fosz- lásnak indul, lapjaik hullani kezdenek: könyvkötő keze után áhítoznak. Ennek a szép és ér­tékmentő mesterségnek a leg­jelesebb, világhírt szerzett ha­zai művelőjét a legutóbbi évti­zedekben a megye, közelebb­A Magyar Nemzeti Bank kötvénykibocsátása az Eurofiacon A Magyar Nemzeti Bank 75 millió ECU értékben kötvényt bocsátott ki az Europiacon. Az értékpapírok forgalomba hozatalán a luxembourgi szék. helyű Kredietbank SA Lu- xembourgeoise (KBL) szer­vezte meg. A kötvények lejá# rata hét év, és a befektetők­szó csak a kilencedik oldal legalján szerepel először. Pe­dig éppen ők, azaz mi vagyunk a legfontosabbak! Nélkülünk ugyan mire megy a pártveze­tés? Legfeljebb annyira, mint az elmúlt harminc évben ... — ön kongresszusi küldött­ként milyen elképzelésekkel vesz majd részt a tanácskozá­son? — Elsősorban azt szeretném elérni, hogy a nyilvánosságra hozott szervezeti szabályzat tervezetét alaposan módosított formában fogadjuk csak el. S ha szót kapok, természetesen elmondom véleményemet — amely sok választóm állás­pontjával is egybeesik — a két dokumentumról is. Megkésett nyilvánosság DR. KOCZÖ JÓZSEF, a vámosmikolai általános iskola pedagógusa, a nagyközségi pártbizottság társadalmi titká­ra: — A párttagság korábbra várta a két dokumentumot — foglalta össze véleményét. — Én is arra számítottam hogy a KB júliusi ülése után meg­kezdődhet a vita Sokkal sze­rencsésebb lett volna, ha a küldöttek kiválasztási folya­matában már ezekről az anya­gokról is szó eshetett volna. Ha tehát megkésve is de párt- bizottságunk szerdai ülésén összefoglaltuk álláspontunkat a két dokumentummal kapcso­latban. Ezért, most a saját vé­leményem mellett a test.üle. tét is tolmácsolhatom, amely korántsem egységes. Ami a Történelmi utunk ta­nulságai című anyagot illeti sokak szerint meglehetősen rövid. Igaz, a Társadalmi Szemle két különszáma bő ter­jedelemben foglalkozik ezek­kel a témákkal, ám szerintem kevesen vették a fáradságot ahhoz, hogy alaposan tanul­mányozzák. Ennek ellenére szükség van egy tömörebb, összefoglaló írásra is, ha az nem marad túlságosan vázla­tos. — Vitaalapnak azonban el­fogadható ... — Természetesen, elfogad­ható, mert végeredményben helyesen ítéli meg az elmúlt több mint négy évtized leg­fontosabb állomásait, folyama­tait. Reális képet ad az öt­venes évekről, s a Kádár­korszakról is. Pártbizottsá­gunk tagjai azonban — érthe­tően — nagyobb figyelmet szenteltek a programnyilatko­zat tervezetének. Többen arra a kérdésre keresték a választ, hogy jó-jó, de hogyan lehet ezeket a célokat megvalósíta­ni? Itt van például a demok­ratikus szocializmus, mint a legfőbb cél. A dokumentum nem határozza meg pontosan. Az egyik pártbizottsági tag szerint ezt a kifejezést — már ami a tartalmát illeti — nyu­godtan behelyettesíthetnénk a polgári demokráciával. — Nem csak ez az egy ho­mályos fogalmazás található a két anyagban. — Nem Ám ennél sokkal rosszabb hogy nem riadnak vissza a szerzők az ígérgetés­től sem. Azt mondják egy he­lyütt például, a párt a nép ál­dozatvállalásáért, cserébg biz­tosítékokat nyújt arra. hogy az emberek sorsa hamarosan jobbra fordul. De milyen biz­tosítékokat szabad, lehet ígér­ni mai helyzetünkben? Le­het-e egyáltalán? De szó esett más, ma még homályos dol­gokról is. A tervezet szerint a köztársasági elnök egyik funk­ciója a parlament tevékenysé­gének ellenőrzése lenne. Fel­merült, hogy elfogadható-e ez a megoldás. Testületünk tag­jai hiányolták azt is, hogy a programnak nincs markáns agrár- és falusi politikája, pe­dig a választásokon szerin­tünk a vidéké lesz a döntő szó. S befejezésül még egy meg­jegyzés. Tisztázni kellene, hogy a jövőben milyen szere­pet szánunk az ideológiának, nevezetesen a marxizmusnak. Szerintem vannak olyan érté­kei, amelyeket a jövőben sem nélkülözhetünk. Alkalmaznunk kell például a dialektikus módszert, a történetiség elvét, a tudatos kételyt és a kímélet­len társadalomkritikát. Kit képvisel a párt? NÉDER FRIGYES, a váci Forte gyártásfejlesztési és üzemfenntartási főosztályve­zetője, a gyári pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságá­nak tagja: — A múlt számvetését tar­talmazó dokumentum tartal­mával egyetértek, de túlzottan nagy jelentőséget nem tulaj­donítok neki — mondta. — Nem, mert az az érzésem, hogy ezzel más bajainkról próbáljuk a figyelmet elterel­ni. Sokkal érdekesebb viszont a párt. programtervezete, an­nak is a gazdasági része. Né­hány dolgot azonban a továb­biakban pontosítani kellene. — Mire gondol? — Tisztázni kellene, hogy az MSZMP végül is kinek a pártja akar lenni. Ügy látom, túlságosan is sokfelé akarunk nyitni, de aki sokat markol, az ugye... Az anyag összeál­lítói jól érzékelhetően egy olyan közmegegyezés szelle­mében dolgoztak, amely vég­ső soron a gyakorlatban meg­valósíthatatlan. Tehát egy sző­kébb rétegre kellene támasz­kodnunk. — Kikre gondol? — Ne tűnjön frázisnak, de én a munkásosztályt tartom ma is a legerősebbnek és meg­határozónak. Meggyőződésem, hogy az a párt lesz majd a legütőképesebb, amely ezt a tömeget meg tudja nyerni. — Az előbb említette, hogy különösen a program gazda­sági részét olvasta el figyelme­sen. — Munkakörömből adódóan természetesen az érdekelt a legjobban. Ez a rész eléggé el­nagyolt és a megítélésem sze­rint. illúziókat is kerget. Ilyen például a piacgazdaságnak vagv a külföldi tőkének szánt szerep. Tudjuk, hogy alig-alig vonzza a tőkét a magyar gaz­daság, s a piacgazdaság sem lehet túlságosan áldásos, mert jelentős társadalmi különbsé­geket hoz létre. Bár a terve­zet ezt felvállalja nem hi­szem, hogy sokan támogatnák mint célt. Mai ismereteink szerint ugyanis a túlzott po larizálódás nem egyeztethető össze a szocialista renddel, az­zal a renddel, amelynek de­mokratikus formáját a prog­ram is célként jelöli meg. Furucz Zoltán nek 9,62 százalékos hozamot ígérnek. A Magyar Nemzeti Bank képviselője a kötvénykibocsá­tással kapcsolatban elmon­dotta: ez része az MNB új hitelfelvételi stratégiájának. A központi bank arra törekszik, hogy hosszabb futamidejű, kedvezőbb kamatozású külföl­di forrásokhoz jusson, és így széthúzza a kölcsönök lejára­tát, javítsa a tartozások struktúráját. Ennek megfele­lően már a múlt évben s az idén még inkább növelik a külföldi kötvénykibocsátáso­kat. Ez a forma azért is ked­vező, mert a kibocsátott köt­vények kamata fix, míg a külföldről felvett hiteleké az esetek többségében változó. így az adósságterhek üteme­zése könnyebb A kamatválto­zás ugyanis egyik évről a má­sikra váratlanul több mint százmillió dollárral is megnö­velheti az ország fizetési kö­telezettségeit. A múlt esztendőben az MNB 60 milliárd yen és 600 millió nyugatnémet márka értékben bocsátott ki kötvé­nyeket. Az idén eddig két márka- és egy yenkötvényt hoztak forgalomba. Január­ban és júniusban 200—200 millió nyugatnémet márka, márciusban pedig 25 milliárd yen értékű értékpapírt bo­csátott ki a Magyar Nemzeti Bank. A közeljövőben újabb értékpapírokat is forgalomba hoznak, így a tervek szerint hamarosan egy schilling- és egy yenkötvény jegyzését kezdhetik meg a külföldi tő­kepiacokon. Az MNB az idén 2.3 milliárd dollár értékű külföldi hitelt vesz fel, azért hogy finanszírozni tudja a fo­lyó fizetésimérleg-hiányát., a lejáró hiteleket, illetve a meg­lévő kölcsönök kamatait. A 2.3 milliárd dolláros hitelből 8—900 millió dollárhoz köt­vénykibocsátással jut hozzá Ez az összeg az eddig forga­lomba hozott és a tervezett kibocsátás révén ma már biz­tosítottnak látszik. ről Vác városa mondhatta a magáénak. Ami azt mutatja, hogy napjaink technikaimádó világában is lehet rangot, te­kintélyt szerezni hagyományos mesterségekkel. Akkor persze, ha valaki kényes arra, mit ad ki a keze alól .. . Sajnos, a ki­sebb és nagyobb kötészetek, a tömegtermelésre berendezked­ve, egyre kevésbé kényesek az ilyesmire. Gyakori eset az új kötet szétesése, a látszatra be- kötötten kínált műnek a fűzést sem elérő tartóssága, a fel­használt anyagoknak a gyat- rasága: a könyvtárosok hosz- szan tudják sorolni, az amúgy is szűkös beszerzési források forintjait miként kurtítják meg a hevenyészett kötészeti munkák miatt a kölcsönzésből rövid idő alatt kényszerűen kivont kötetek. Ünnepelhetnénk, hogy a me­gyében az évtized eleje óta megkétszereződött a könyvkö­tő kisiparosoknak a létszáma, ám elszánt emberek kicsiny csoportjáról van szó: harminc fölé nem ment egyetlen évben sem az ilyen munkára vállal­kozóknak a száma. Ezzel a mesterséggel nem lehet vagyo­nokat szerezni, amit az is mu­tat, hogy országosan sem töb­ben, csupán 300 fő körül in­gadozva tevékenykednek ezen a területen. S közülük is mindössze az egyharmad az, aki főállásban mesterkedik a könyvtáblák körül, a többiek már nyugdíjasként, illetve más kenyérkereső foglalkozás mellett teszik a dolgukat. Ami legtöbbször sajnos nem szelle­mi kincseket ment, hanem üz­leti számlakönyveket foglal táblák közé. vizsgadolgozato­kat öltöztet ünneplőbe, emlék­könyveket nyújt át az erre áhítozóknak, merített papí­ron, bőrkötésben ... A könyv­ből a családok többségében, ha egyáltalán vásárolnak ilyet, közönséges fogyasztói cikk lett. hallani a mesterektől, az­az nincsen féltő gond, újra- köttetés: vagy marad szétesve a polcon, vagy megy a hulla­dékgyűjtőbe ... Ugyan igaz, jó néhány olyan mű van. amiért nem kár, ha erre a sorsra jut, ám mégis­csak elgondolkoztató: a ha­zánkban a tizenhetedik szá­zadban meghonosodott mester­séget évente a megyében két- három gyerek választja jö­vendő szakmájaként. A nagy kötészetek nem foglalkoznak egy vagy néhány mű újrakö- tésével. a kisiparosok pedig fogyatkozó létszámmal, anyag- ellátási zavarokkal kénysze­rülnek szembenézni. Akkor, amikor a becslések szerint a közkönyvtárak, az otthon' be­tűtárak darabjai közül éven­te a megyében legkevesebb 150—180 ezer kötet szorulna értő kézre, kemény táblák, őrlapok, metszősajtók, simító achátkövek, fűzőzsinegek, sze­gők matereire. Féltett kincs némelyek szá­mára a bekötötten sorakozó lapoknak a regimentje mert köryveik e.evben életüknek is a megjelenítői, hiszen a gyer­mekkortól őrzött kötetektől a szakmunkákig, ott van mind­az a lapjaikon ami élménvt, tudást. lelki gyarapodást adott. A többségnek azonban a könyv nem más, mint. tárgy, használati cikk. s ahogy sok egyéb, ez is eldobható . . Ta- lán-talán megszívlelni való ta­nácsként ajánlhatjuk figyel­mükbe azt, amit Balzac írt le az Elveszett illúziók lapja­in. külcsínre, belbecsre egy­aránt igazán: „A szép könyvet nem töri össze a dorong sem...” Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents