Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

1989. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK ^£Ma p 5 Idegenforgalmi értéke felbecsülhetetlen A golf nem úri passzió A Budapest Golf Park gazdasági társulás 1989. áp­rilis 15-e óta ismét fogadta vendégeit Kisorosziban, a Szentendrei-szigeten. A játék iránti igény egyre nagyobb, erről dr. Simányi Viktor ügyvezető igazgató a Hilton­ban lévő fővárosi irodájában a következőket mondja: — Manapság a golf egyre jobban „demokratizálódik"j az emberek lassan megszokják, hogy ez a sport nem afféle „úri passzió", mint amilyen­nek a teniszt vagy a vadá­szatot tartják. Igaz, igen fon­tos színtere az üzleti és a társadalmi érintkezésnek is. Csak a hó lehet akadály Ezt a pályát egy tíz válla­latból álló jogi , személyiség nélküli társulás kezdeményez­te, amelynek gesztora a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat, a területet pe­dig a tahitótfalui Kék Duna Mgtsz adta. Egy ilyen pálya telekigénye minimum 66 hek­tár, amelyet ki kell vonni a mezőgazdasági művelésből. Megtérülésének fedeznie kell az ily módon kieső termelést, amely 10 milliós nagyságren­dű is lehet. Szorozni, osztani kell. és ha úgy tűnik, megéri, munkához lehet látni. Itt kö­vetkezik az újabb buktató: Magyarországon senki nem ért a golfpálya építéshez. Egy versenypálya általában 18 szakaszból áll, de lehet 9 szakaszos is, ez esetben két­szer mennek rajta végig a játékosok. Egy szakasz az el­ütőhelyből és a greenből áll, amelynek kiképzése speciális. Igen pontosan be kell tarta­ni az egymást követő talajré­tegeket, azok vastagságát, lég­iéiül pedig a három millimé­ter hosszúságú fű, padlósző­nyeg minőségű. Mi a Főváro­si Kertészeti Vállalattal pró­V áll kozók nem tudnak fix árral és biztos határidővel dolgoz­ni, a kertészeti vállalattal pe­dig nem egyezett az elképze­lésünk a pályaépítésről. Nyu­gaton ez külön szakma, egy green építőiének és fenntar­tójának a fizetése 5-6 ezer nyugatnémet márka között mozog.1 Igen nagy pénz ez, s gondolom, komoly szakmai tudás nélkül nem osztogat­nák. Nálunk nincs felkészült szakembergárda sem az épí­téshez, sem a fenntartáshoz. lényeges, hiszen a golflabda 200 kilométeres sebességgel repül, ütése akár halálos is lehet. A pályán négy játékos tartózkodhat egyszerre, ha va­laki lassan halad, előre kell, hogy engedje a gyorsabb já­tékost. Szigorú klubokban egy belépő három és fél órai tar­tózkodást engedélyez, utána le kell vonulni. A játék egyéb­ként igen nehéz, eg.y ütéssel a labda 150-200 méterre juttat­ható. Legyőzve a torz szemléletet Magyarországon ez az el­ső pálya. Piaci bevezetését tavaly kellett volna elindíta­ni —• mondja dr. Simonyi Viktor ■—, de mivel én már a harmadik igazgatója vagyok, eddig minden energiámat a rendcsinálás kötötte le. Cé­lom. hogy nemcsak a külföl­di turizmust, hanem a ha­zai fizetőképes keresletet is megtaláljam, mert tudom, hogy van ilyen. A helyszínen Kovácsné Mol­nár Zsuzsa elmondta, hogy Magyarországon a két világ­háború között volt már golf­élet a Szabadság-hegyen, a mai Vörös Csillag Szálló he­lyén. Gáti Ferenc, aki kubai külszolgálata során ismerke­dett meg ezzel a sporttal, fel­kereste a szabadság-hegyi klub még megtalálható tag­jait és az ő segítségükkel, va­lamint a Kék Duna Sport­egyesület golfszakosztályával közösen álmodta meg itt. Kisorosziban ezt a csodálatos pályát 1979-ben. Az első já­tékosok az angolszász hagyo­mányú országokból hazatért diplomaták, üzletemberek vol­tak, nekik sikerült legyőzniük azt a torz ideológiai szemlé­letet, amely ezt a sportot ná­lunk nemkívánatosnak jninő- sftette. - . Szegő Krisztina bálkoztunk, de csődöt mond­tunk velük. Nálunk a vállal­ezért külföldi vállalkozókat is be kellett vonni. Egy közép­szintű, 18 szakaszos pálya mi­nimum 2 millió dollárba ke­rül, de akár tízszeresére is nőhet az ára. Az öntözés miatt igen nagy a vízigénye. A befektetés azonban jól megtérül, ha meggondoljuk, hogy ily módon egy teljesen új vendégkört hozhatunk az országba. Ezek a nagypénzű emberek eddig is jártak hoz­zánk üzleti okokból, de nya­ralni olyan helyre mentek, ahol golfpálya is van. Továb­bi előny, hogy ez a vendég­kör nem szezonorientált, ját­szani akár szakadó esőben is lehet, egyedül a hó az aka­dály. Mivel az idegenforga­lomban évekre előre gondol­kodunk, nem hagyhatjuk ki egy ilyen jó vendégkör be­csalogatását. íratlan etikai szabályok A játék körülbelül 500 éve Skóciából indult. Elterjedését, demokratizálódását az ide­genforgalomhoz vagy a gyógy- turizmushoz tudnám hason­lítani, ahogyan régen pél­dául Abbáziába, Karlsbadba inkább a vagyonosabb réte­gek jártak üdülni, gyógyulni. Ez a sport a világ népszerű­ségi listáján a harmadik he­lyen áll. összehasonlításként elmondható, hogy 30 millió aktív golfozót tartanak nyil­ván a 28 millió labdarúgó­val szemben. A játék lényege, hogy a golfozó — legyen az idős vagy fiatal, beteg vagy egészséges — szép környezet­ben, jó levegőn, füves pályán sétáljon. Hogy ez a séta ne legyen céltalan, közben egy tömör gumilabdát üt, fém­vagy faütővel. Gyermekkor­tól 80 évig űzhető ez a sport. Kisorosziban például az egyik legaktívabb oktató most 78 éves. A játéknak, mint minden angolszász hagyományokkal rendelkező sportnak, inkább íratlan etikai szabályai van­nak. Ezek betartása és a fe­gyelmezett magatartás igen A Dabasi Városi Tanacs elhatározta, hogy a rend. és tisztaság fokozottabb védelme, ellenőrzése érdekében közterü­let-felügyeletet hoz létre két munkatárssal. Schönweitz Tamás tanácsel­nök elmondta, hogy a múlt évben kísérleti jelleggel már beindították ezt a tevékenysé­get, de hasonló kezdeménye­zés — például helyszínelő cso­port — már régebben is volt a városban. A problémát az okozta, hogy nem voltak ké­pesek teljeskörűen áttekinteni a területet; főleg este, éjszaka és hétvégeken okozott gondot a feladat ellátása. Ilyen előzmények után na­gyon indokolt volt a közterü­let-felügyelet megszervezése, annál is inkább, mivel Dabas igen nagy kiterjedésű telepü­lés. — A megyei tanácstól már megkaptuk az engedélyeket, remélhetőleg szeptember vé­gére beindíthatjuk a tevé­kenységet. Keressük a megfe­lelő munkatársakat; olyan rá­termett, udvarias, jó fellépésű, határozott embereket, akik ké­pesek e komplex munkakör el­látására. A jelentkezőknek vállalniuk kell az egyéves szakirányú tanfolyam elvégzé­sét. Szeretnénk, ha a pályázók érettségivel rendelkeznének, és legalább motorkerékpárra szó­ló jogosítványuk lenne, hiszen nagy a terület, amit gyalogo­san nem lehet bejárni. — Az újonnan megalakuló szolgálat az igazgatási osztály ellenőrzése alatt működne, leg­fontosabb feladata a környe­zetvédelem, és a rongálások, a szemétlerakás és közterület jogcím nélküli elfoglalásának megakadályozása — mondja dr. Kalocsai Csilla, a hatósá­gi osztály vezetője. — A fel­ügyelők hatósági jogkörrel rendelkeznének majd, azaz bírságolnak, felszólítanak, fel­jelentenek, ha az indokolt. A felkészülés idején tapasztalat­Ellopott kábelek Szemle a síitek menten A szentendrei HÉV vonalán már a vonatablakból is jól lát­hatók azok a jelzőtáblák, ame­lyeket festékszóró spray-vel fújtak le, s ezáltal a figyelmez­tető jelek szinte felismerhetet- lenné váltak. Pedig az üzem­biztos közlekedés egyik fontos feltétele, hogy a vonat vezetője a különböző táblákat, a lassú­jeleket és a lejtmutatót időben észlelje, a forgalmi utasításnak megfelelően tudja vezetni a vonatot. A spray-vel tönkretett táblák a jármű vezetőit félre­informálják, veszélyeztetik az utazás biztonságát. A Budakalászi Lenfonónál és a Pannónla-telepi megállóban a váróhelyiségek falai telis-tele vannak sáros lábnyomokkal. A padok rendkívül rossz állapo­túak, többségüket összetörték. A váróhelyiségben embertől származó nyomok is árulkod­nak a szükségüket sebtiben el­végző utasokról. Pomázt elhagyva kábellopá­sokról értesültünk. A MÁV híradásaiban szinte hetente hallani arról, hogy a pályatest mentén fellelhető rézkábeleket levagdossák és elviszik. Üzem­szünet idején, éjszakánként különösen a Pomáz és Szent­endre közötti szakaszon gyako­riak az ilyen esetek. Másnap sürgősen pótolni kell a hiányzó kábeleket, mivel azok megléte az üzembiztos közlekedés feltétele. B. E. ' TiípiégyöVgye és D&solo szövetsége Példaértékű kapcsolatok Dosolo, az észak-olasz kisvá­ros tanácsi és politikai vezetői 1987-ben meglátogattak ben­nünket Tápiógyörgyén. Hajna­lig tartó beszélgetések során alakult, formálódott az ötlet: a két település létesítsen test­vérvárosi kapcsolatot. Úgy vál­tunk el, hogy ők is, mi is fel­mérjük a feltételeket, a lako­sok fogadókészségét, tisztázzuk azokat a körülményeket, ame­lyek az együttműködés lénye­gét meghatározzák. Abban egyeztünk meg, hogy döntően csaladok közötti kap­csolatokat kell kezdeményezni. Az eltelt két év során tápió- györgyeiek vendégül látták sok kedves olasz barátunkat. Volt a faluban többek között Doso- lo kommunista párttitkára, és a plébánosa is. Utaztak Olasz­országba tápiógyörgyeiek, köz­tük az úttörőzenekar tagjai, akik sikerrel szerepeltek ott. A közelmúltban Dosolo 45 polgá­ra látogatott Tápiógyörgyére. Példaértékű ez a kapcsolat azért is, mert elősegíti a két nép barátságát, a kölcsönös megismerés lehetőségét. Azzal, hogy olasz családok magvar otthonokban laknak vagy for­dítva, olyan emberközeliség alakul ki, ami lehetővé teszi a szokások, életformák közvetlen tapasztalatát. Közben tanulunk is egymástól: mi tápiógyör­gyeiek sok egyéb mellett azt, hogyan működik a három párt­ra épülő helyi politika. Hogyan működik az a demokratikus mechanizmus, amelynek kere­tében a három párt vetélkedé­se viszi előre a közösség ügyét. Vendéglátók és vendégek egyaránt maradandó élmény­hez jutottak. A legutóbbi együttlét közös öröme, mai ko­runkban ritka érték, a szövődő barátságok a jövőbeni viszont­látás szándékát, reményét táp­lálják. Búcsúzáskor mi mást mond­hattunk volna, mint azt: Arri- vederci! Józsa László tanácselnök Növényvédők Öcsa határában szépen fejlődnek a háztáji gazdaságok föld­jein termesztett zöldségfélcségek. A termés egy részét már be­takarították és értékesítették a szorgos gazdák, most a szedé­sen és a termés megóvásán van a sor. Képünkön a szépen fejlett, nagyra nőtt káposztákat permetezik (Hancsovszki János felvétele) Mit tesz a testület, vagy a tanácsi tisztségviselő, ha a te­lepülés gazdasági viszonyai, politikai-közéleti helyzete nem igényli a végrehajtó bizottság állásfoglalását, ellenben a tes­tületeknek a törvény rendel­kezései szerint havonként ülé­seznie kell?! A felelős személy arra kényszerül, hogy testületi ál­lásfoglalást, tényleges döntést nem igénylő napirendet tervez­zen be a munkatervbe. Ennek következményeként olykor semmitmondó témákról tár­gyalnak csak azért, hogy a jog­szabály által előírt évi tizenkét kötelező ülést megtartsák, elő­idézve ezzel azok öncélúságát. Megtörtént sajnos több he­lyütt is, hogy a helyi tanács tisztségviselője év végén a fe­lettes tanács illetékes osztá­lyához fordult: Tegyenek ja­vaslatot ők a helyi végrehajtó bizottság következő évi munka­tervére. A törvény szülte kény­szer nem kívánatos, következ­ménye a testület tagságának érdektelenségében, a végre­hajthatatlan döntésekben és a testület öncélú működésében ölt testet. Függetlenül attól, hogy a jö­vőben a végrehajtó bizottságok jelenlegi konstrukciója meg­marad-e vagy sem, a testület működésének szabályozásánál célszerű nagyobb szabadságot biztosítani. Juhos György Tököl Nagyközségi Tanács V. B. titkára Ismét lesz féltartós tej Heátadó okozta A budapesti Fővárosi Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy a Buda­pesti Tejipari Vállalat kelen­földi tejüzemében újra enge­délyezték a féltartós tej gyár­tását. A Köjál szakemberei jú­lius 6-án áilították le a gyár­tást. A rendellenességet a tejgyár­tó gépsor egy nehezen hozzá­férhető hőátadó csőrendszere okozta. A vállalat az elhaszná­lódott csőkígyó helyett újat szerzett be külföldről, és a hi­ba kijavítása után újból indí­totta a féltartós tej gyártását, Gyakran emlegetjük a taná­csi államigazgatási munkával kapcsolatban az önállóság igé­nyét, ezért türelmetlenül var­juk a készülő új tanácstör­vényt. A jelenlegi normák szerint működő testületeknek ma már szigorúak az 1950-es első ta­nácstörvény rendelkezései, amely a testület hetente köte­lező üléseztetését írta elő. Va­lamelyest nőtt a szabadság az 1954-ben megjelent második tanácstörvény alapján, ami­kor is elegendő volt a tanács­kozásokat kéthetenként lebo­nyolítani. Jelentős fordulat 1971-ben következett be. Har­madik, jelenleg érvényes ta­nácstörvényünk tette lehető­vé, hogy a végrehajtó bizott­ság szükség szerint, de leg­alább havonta tartson ülést. Tizennyolc év távlatában, azt tapasztaljuk — és talán az új tanácstörvény kidolgozásá­nak küszöbén még nem késő megemlíteni, hogy a végrehaj­tó bizottságok jelenlegi műkö­dési szabályai fölött már el­járt az idő, a helyi testületek kötelező — havonként előírt — üléseztetésére irányuló szabá­lyozást szétfeszíti az önállóság igénye. Macskák mindenféle póz­ban a fényképeken. Az al­bum telik velük. A cicák már nem élnek. Amint mu­tatja a képeket a két gazdi — fiatal lány és az édes­anyja — könnybelábad a szemük. Ágyúvei verébre, légpuskával macskára És ha embert vesz célba? A levél, amelyet július 24-én írtak szerkesztőségünkbe, egy kétségbeesett segélykiáltás volt. íme csupán néhány mon­datnyi idézet: .......a2tán a ci­c át kétszer is meglőtték lég­puskával. Az elsőt kiheverte, de amint felgyógyult, újból meglőtték... az állat három nap múlva kimúlt." Azt, hogy mit kíván levél­írónk — Szabó Zsuzsa Duna­keszin, a Szabó Ervin utcában — annak, aki úgy látszik ár­tatlan állatok kínzásával, el­pusztításával szórakozik, mel­lőzzük ezúttal. (Bár, hogy őszinte legyek, a "'vem mé­lyén, egyetértetten -le.) Ágyúval lövünk verébre? Kérdezhetik a kedves olva­sóink. Nincs más dolgunk, mint „macskagyilkosok” után nyomozni? Bizony erre is azt kellene felelnünk: igazuk van. S hogy mégis utánajártunk a panasznak, annak oka, hogy szerintünk jogos a kérdés; va­lóban, mi tarthatja vissza a puskát tartó kezet — amely ál­latokra képes lőni — adott esetben attól, hogy embert ve­gyen célba? Hazánkban nem árulnak lég­puskát, jogszabály mégsem tiltja a tartásukat. A légpuska pedig fegyver. Az emberben is maradandó kárt okozhat. Ezt állítja Tószegi István őrnagy, a város rendőrkapitánya, aki nem nevet ki, amint a levelet megmutatom neki. Javaslattal Is szolgál: a panaszos feljelen­tést tehet — ismeretlen tettes ellen — és akkor, mint minden, más szabálysértési eljárásban, a rendőrség megteszi a szük­séges lépéseket. Mindez igaz, de az is, amit a levélírók mondanak erre: Ren­geteg dolga van a rendőrség­nek. majd pont ilyen piti kis ügyek után fognak nyomozni! Faggatózásomra, hogy tip­pelnek-e valakire, akinek útjá­ban vannak a cicák, szinte egy­szerre mondanak egy nevet. S miután az utcában több lakótól is. megtudom, hogy már 15-nél több macska múlt ki, részint méregtől, részint légpuskától, becsöngetek a megjelölt házba. Vörös, rókaszerű kutyus ke­rül elő valahonnan, és hamaro­san egy jól öltözött középkorú asszony. Beinvitál, beszélge­tünk. Emberekről, szomszédok­ról, kutyákról. Húsz éve lak­ják a nagyon szép, gondozott házat, mindenkit ismernek. Élénken tiltakozik még a vád gondolatára is, hogy netán ők ... Sajnos, hogy a ház gaz- . dójával nem találkozhatom, sokat jelentene számomra a személyes benyomás. A kapu­ban kérdezem meg a feleségét: légpuskát tart-e a férje? S ek­kor el kell gondolkodnom a gyors válaszon: „Persze, hi­szen nem tilos! Azzal szokott célba lőni az udvaron. Oda, ar­ra a fadarabra!" Nem tudom miért, de a rend­őrkapitány szavai jutnak az eszembe: „A bebizonyított sza­bálysértésért maximum 5000 forint pénzbüntetést szabha­tunk ki”. Azt hiszem, azonban a pusztító kezet rendőr nem foghatja le. Pénzbüntetéssel sem. D. Gy. A rendelef oka Öncélú testületi ülések cserén voltunk Vácott, de se­gített a megyei tanács^ is és betekinthettünk a Fővárosi Közterület-felügyelet szerve­zeti szabályzatába. Dabison a legnagyobb kör­nyezetvédelmi problémát a szemét és a szennyvíz okoz­za. A szervezett szemétszállí­tás ugyan megoldott, de ennek ellenére nagyon sok az illegá­lis lerakóhely. Most szeméttá­rolókat, konténereket helyez­tek el a korábban kialakult illegális lerakóhelyeken azért, hogy a hulladékot ne az er­dőben öntsék ki az emberek, A szennyvíztelep befogadóké­pessége véges; 600 köbméter­nél többet nem bír tisztítani. Ezért azt tervezik, hogy meg­vásárolják a Szentesi Vízmű új, biomodul rendszerű kon­téneres szennyvíztisztító be­rendezését. A lakosság szemléletének változása mindamellett elen­gedhetetlen. Vannak ugyanis házak, ahonnan a szennyvizet egyenesen az utcára vezetik és sok a gondatlanság az állat­tartók körében is. Egyesek ál­latai alól a trágyalé ugyan­csak az útra folyik, s a kör­nyéket ellepik a legyek. Sze­rencsére jó példák is akad­nak: a háztulajdonosok már nemcsak a kerítésen belül gondozzák kertjüket, hanem egyre többen a portájuk előt­ti utcarészt is söprik, tisztán tartják, beültetik virágokkal. A város nagyobb részét már most is rend, tisztaság, kelle­mes utcakép, hűs parkok jel­lemzik. Sz. K. Közterület-felügyelet alakul Dobáson A környéket ellepik a legyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents