Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
4 1989. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Üde színfoltként Ráckevei vigasságok Gödöllői köszöntés Közművelődési dolgozók kitüntetése A közművelődési dolgozók tiszteletére rendezett tegnap délelőtt ünnepséget a Pest Megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap a gödöllői Pelőli Sándor Művelődési Központban. JAKAB BÉLA, a Pest Megyei Tanács művelődési és sport- osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a rendezvényt, majd dr. Kocsis Péter, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, köszöntve a közművelődés dolgozóit. 'Szólt arról, milyen nagy szerepe van a korszerű műveltség megszerzésének a gazdasági fejlődésben és az életmód alakulásában. Ezt követően Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnök- helyettese kitüntetéseket adott át. Bejelentette, hogy Kiváló népművelő kitüntetésben részesült dr. Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója, aki a Művelődési Minisztérium központi ünnepségén veszi át az elismerést. A művelődési miniszter Szabó Ervin-emlékérem kitüntetésben részesítette dr. Drahos Istvánnét, a szentendrei Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóját. A kitüntetés átadására ugyancsak a Művelődési Minisztérium központi ünnepségén került sor. Kiváló Együttes címet kapott a Művelődési Minisztérium és az Országos Közművelődési Központ országos ünnepségén a hévízgyörki asszonykórus, valamint a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ diákszínpada. A Pest Megyei Tanács által alapított Közművelődési Dij kitüntetésben részesült: dr. Csende Béla, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár vezető szakfelügyelője, valamint Wenczl József, a pilisvörösvári német nemzetiségi együttes vezetője. Szocialista Kultúráért kitüntetést 30-an, Kiváló Munkáért kitüntetést 28-an kaptak a gödöllői ünnepségen. Miniszteri dicséret kitüntetést 39-en vettek át. A kitüntetések átadása után ünnepi műsor volt a Petőfi Sándor Művelődési Központban, amelyben közreműködött ■ a galgahévízi népi együttes Durku István vezetésével. Dr. Csende Béla szabadságon volt az elmúlt hetekben. Békés megyében, szülőfalujában is járt, Kaszaperen. Ennek a nem túlságosan nagy, a közfelfogás szerint nem is nevezetes településnek a történetét írja, dolgozza fel szabadidejében. Mint beszélgetés közben kiderült, már gyermekkorában ennek,, a falunak, a színjátszó köriben'kájpott indíttatást ahhoz, hógj^a kulturális élethez kapcsolódó foglalkozást válasszon magának. Először dramaturgnak készült — járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára —, azután döntött úgy, hogy népművelő lesz. Sokoldalú ember. Történelemtanári képesítést szerzett, de zenei témából doktorált. Kilenc éven keresztül volt az aszódi művelődési ház igazgatója. A napi munka mellett megkezdte Aszódon és környékén a helyi népszokások, hagyományok gyűjtését. Utána évekig közművelőként dolgozott Békés megyében, majd 1982-től jelenlegi beosztásában dolgozik. Hittel, lelkesedéssel. Terveiről kérdezem az ötvennyolc éves népművelőt. Már több könyvet írt, a szülőfaluja történetének feldolgozása mellett jövőkutatással is foglalkozik, azzal, hogy milyen lesz, hogyan alakul a magyarországi közművelődés a XXI. század küszöbén. Wenczl JÓZSCfCÍ keresem, a pilisvörösvári német nemzetiségi együttes vezetőjét a német és francia beszédtől hangos pilisvörösvári művelődési házban. Pólóingben, farmer- nadrágban dirigálja a fiatalokat, s míg leülünk beszélgetni, többen is megkeresik kérdéseikkel. A munkájáról kérdezem, ami szórakozása és hobbija is egyúttal, hiszen a zene, a tánc, gyermekkora óta része az életének, ehhez kapcsolódott később a népművelés és a koreográfia. Az pedig, hogy mindezt a német ajkú nemzetiség hagyományőrző szellemében teszi, természetes a számára, hiszen közéjük tartozik. Tizenhat éves volt, mikor az együtteshez csatlakozott, a közösségi élet, a tánc varázsa egyaránt vonzotta. Akkor még mindössze hat-nyolc pár alkotta a tánccsoportot, melynek jelenleg százhúsz felnőtt és nyolcvan gyermek a tagja. Húsz évig táncolt Wenczl József, ma már „csak” vezető és koreográfus. Mint koreográfus, folyamatosan gyűjti és feldolgozza a német nemzetiség hagyományos táncait. Szervezőmunkájának köszönhető, hogy Pilis- vörösvárnakoiv szinte minden nagyobb nemzetiségi településsel közvetlen kapcsolattá van. Tervei? Több új táncot akar színpadra vinni, szerepei ezek között a regruták tánca és a menyasszonybúcsúztató. A művelődési házban végzett munka, a , szereplések és azokra való felkészülés sokszor nem fér bele a munkaidőbe. Négy gyermekük közül három már tagja az együttesnek. A legfiatalabb nyolcéves, korát tekintve már köztük lehetne, de eddig még nem jelentkezett. A papa nem hívja, nem erőlteti, éppúgy önkéntesen kell jelentkeznie, ha erre kedvet érez, mint bárki másnak. De a helyzetet ismerve, valószínűnek látszik, hogy a tánc varázsa előbb-utóbb őt is elcsábítja. Ga. J. Fönn a budai Várban augusztus 20-án igen vidám, látványos vigasságok lesznek, megrendezik a mesterségek ünnepségét. A sátras-vásáros, zenés-táncos sokadalomban, mint jelezték, ott lesz a ráckevei Kéve táncegyüttes is. -Délután négy órakor láthatók majd a Szentháromság téren. Műsoruk bizonyára üde színfoltja lesz a sok-sok vendégre számítható eseménysornak. Hogy Ráckeve se maradjon zenétien, látványtalan, 20-án este az István téren a DKC együttes koncertje szórakoztat kicsiket és nagyokat. Hangversenyük, méltó befejezése lesz piros betűs nemzeti ünnepnapunknak. A nyár vége egyébként még egyre-másra kínál kellemes órákat a település apra- jának-nagyjának. A művelődési központ szervezésében például immár hatodszor szervezték meg a gyerekek számára a művészeti tábort, színhelye Dömsöd, pompás vidék. Tevékeny alkotó művészek — festőművész, grafikus, tanár— adnak útmutatást az ötvenszemélyes közösség ifjú tagjainak. A táborzárás látványos lesz, hiszen kiállítással ér véget. Itt mindenki sikert érhet el, hiszen egy olyan közösség tagjai lesznek, amelyben „nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”. A hónap utolsó vasárnapján, 27-én Ráckeve fogad seregnyi vendéget, ugyanis ekkor rendezik meg a II. kis- dunai népzenei és néptáncos találkozót. A házigazda a művelődési központ, s természetesen a kévéi Kéve tánc- együttes. Fellép az Aranykalász .Tsz citerazenekarra-, eljön a lórévi és a tököli délszláv együttes, jugoszláviai és csehszlovákiai művész- együttesek jelezték érkezésüket. A táncosokat nem magnós muzsika, hanem természetesen élő zeile kíséri, hiszen muzsikusok tartoznak az együttesekhez. Ők a mű- ' sorszámok között tartanak zenebemutatót. A ráckevei néptáncegyüttesről egyben jó hír érkezett: Svédországban jártak, sikerrel szerepeltek, élményekkel gazdagon tértek haza. Ha a siker valóban szárnyakat ad, most ki-ki láthatja, hogy szinte nem is táncolnak, hanem libbennek, röpülnek, hazai közönségüknek is kellemes időtöltést kívánnak műsorukhoz. E. K. V, országos találkozó Kőszegen Küldj egy szép képeslapot! Életveszélyes Júlia erkélye Shakespeare egyik legismertebb drámahöse, Júlia híres balkonja nem bírta a turisták áradatát és a hatóságok kénytelenek vostak lezárni a látogatók elöl. Az észak-olaszországi Verona polgármestere életveszélyesnek minősítette a Júliához legnépszerűbb részét és a hclyreáUitás idejére megtiltotta a feljárást a kedvelt erkélyre, ahonnan turisták ezrei fotózhatták magukat nap mint nap. A Veronába utazók azonban nem maradnak Júliával kapcsolatos élmény nélkül, a ház udvarára bemeheínek és ott továbbra is odaálihatnak a Júlia- szobor melle, amelynek „jobb válla alatti részét” a jövőben is megörökíthetik. Az ugyanis nem tiltott gyümölcs és ugyanúgy csillog mint korábban. A figyelmeztető, kedves kérés gyakran elhangzik rokonok, ismerősök, barátok körében, ha valaki nagy útra indul: ugye, nem feledkezel meg rólunk?. Ugye. küldessz egy szép képeslapot? A küldemény azután megérkezik, egy-egy városunkból, az ország vagy a világ messzi tájáról, örömet okozva. Kiváltképp azok uj- jonsanak, akik megszállottan gyűjtik is a képes levelezőlapokat. Szerte az országban, megyénkben is nagyon sokan hódolnak ennek a csöppet Sem haszontalan kedvtelésnek. Évek óta több művelődési központban — ahogyan bélyeggyűjtő körök, kisgrafika baráti körök, könyvbarátklubok, kézimunkázó csoportok lelhetők — helyet kaptak a képes levelezőlapok gyűjtői is. Időnként bemutatókat tartanak, hallatnak magukról. A gyűjtőket ezeregy baráti szál fogja össze, vannak közgén, ahol a Művelődési és Sportház galériáján egyúttal válogatott kiállítás nyílik, délelőtt 10 órakor. Délután 1G órakor kezdődik a középiskolai kollégiumban, a Magyar utca 2. szám alatt az a kerek- asztal-beszélgetés, amelyen a hazai képes levelezőlap-kiadásról esik szó. Részt vesz rajta a posta anyag- és értékcikkhivatalának vezetője, a Képzőművészeti Kiadó képviseletében Tóth László osztályvezető és Geröly Tibor, a kiadó reklámfőnöke, a Budapest: Művészetbarátok EgyesületéEgy lemez A mozgássérültekért A verskedvelök nagy örömére megjelent egy új nagylemez, Szilágyi Tibor színművész első önálló lemeze. Témája örök emberi; a szerelem és a halál. Róla a magyar irodalom olyan kiválóságai írtak mint Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső —. de folytathatnánk a sort tovább. A versválogatás címadó költeménye: Szabó Lőrinc kegyetlenül igaz verse; címe: „Semmiért egészen”. A Szilágyi Tibor kezdeményezésére készült hanglemez honoráriumáról a színész, a rendező, a szerkesztő és a többi közreműködő is lemondott a mozgássérültek javára. tűk nagyon idősek és idősek és nagyon fiatalok is. Egy idő óta szervezetten helyet kaptak a Budapesti Művészetbarátok Egyesületében, hiszen a képeslapokon művészi rajzok, fotók, festmény- és szobormásolatok képei láthatók, igazi ritkaságokkal is büszkélkedhet egy-egy gyűjtő. Vannak, akik szakosodnak, vannak, akik mindent gyűjtenek. A baráti szálakat az országos találkozók erősítik. Az ötödiket épp most. augusztus 20-án rendezik Kőszenek főtitkára. Mint az ilyen találkozók alkalmával lenni szokott, a gyűjtőit természetesen csereberefórumnak is felhasználják az alkalmat Figyelemreméltó emlék lesz a számukra a művészetbarátok egyesületének egy időszaki kiadványa, a gyűjtőknek szóló Képes Levelezőlap, amely beszerezhető, előfizethető, ismeretterjesztő cikketket, képeslap-érdekességeket és cserebere-címlistát is tartalmaz. — esk — ■ SZÍNHÁZI LEVÉL'* Turandot rejtélye Liu, a szerelmes kis rabszolgalány, inkább meghal, de nem árulja el a gőgös és kegyetlen Turandot hercegnőnek, ki az az ismeretlen ifjú, aki megfejtette a három találós kérdést, s így elkerülte, hogy Turandot előző tizenhárom kérőjének sorsára jusson: lefejezzék. Liu tudja, ki az ifjú, szereti, és ez a szeretet ad neki erőt arra, hogy amikor már nem tudja tovább elviselni a kínzásokat, az egyik kínzója övéből kiragadja a tőrt és végezzen magával. Azoknak a karjaiban hal meg, akiket szeretett: Timur, az agg, világtalan, országát veszetten bolyongó tatár király, és fia, az ismeretlen ifjú, Kalaf herceg ölelik át a törékeny, de hősi kis testet. Amikor 1926. április 26-án este a világ talán leghíresebb operaházában, a milánói Sca- lában e ponthoz ért az új opera, a Turandot előadása, lehullott a függöny, és a bemutatót vezénylő legendás karmester, Arturo Toscanini könnyeivel küszködve fordult a közönséghez: — Itt halt meg Puccini... Az előadást azon az estén nem is folytatták, a zárójelenet csak másnap került előadásra. De annak már csak a vázlatai — harminchat kottalap — maradtak fenn Puccini kézírásában; a befejezésre a mester barátja. Franco Alfano vállalkozott e vázlatok alapján. Hónapokig kínlódott vele, de az opera befejezése így is érezhetően törés a mű előző kilenctized részéhez képest. Hasonló ez egy másik remekmű, Mozart gyászmiséje, a Requiem sorsához. A művek mellett a két alkotónak a sorsában is van valamelyes hasonlóság. Mozart is a halálos betegséggel versenyt futva komponálja a Requiemet és Giacomo Puccini is a gyógyíthatatlan kór, a gégerák elhatalmasodásával küzdve, szinte az utolsó öntudatos percéig foglalkozik a Turandot partitúrájával. Orvosainak könyörög: csak három. majd csak két hetet kér, hogy befejezhesse az operát. Nem kaphatta meg. Egy brüsz- szeli klinikán 1924. november 29-én, hatvanhat évesen elhunyt. Puccini egyetlen operája megírásával sem kínlódott annyit, mint éppen a Tu- randottal. Nemcsak a betegség gyötörte, hanem a szövegkönyvírók lassú és nemtörődöm munkája is. Elégedetlen volt velük, mert nem tudták azt szállítani, amit ő akart volna: annak dramaturgiai, szövegbeli megalapozását, hogy a jégszívű, kegyetlen kínai hercegnőt mint gyújtja lángra, teszi érző emberré te szerelem, mely megmagyarázhatatlanul. számára érthetetlenül. szinte egy vulkán kitörésének erejével hatalmasodik el rajta az ismeretlen ifjú iránt. Puccini ugyanis elsősorban ezt látta meg a témában. s még valamit: a kis Liu önfeláldozásának nagy- szerűségét, melyet szintén a szerelem vezérelt. (Liu halála az opera legmegrázóbb jelenete, Puccini e haláljeleneteknek nagymestere, hiszen a Bohéméletben Mimi vagy a Pillangókisasszonyban Csocso- szán halála ugyanígy az opera legdrámaibb része). * Pedig hát ez. a Turandot- téma korántsem volt ilyen íennkölt vagy mélyértelmű az első ismert színpadi feldolgozásban. Ezt ugyanis az a Carlo Goszi írta, aki, Carlo Goldoni kortársaként és ellenlábasaként, a commedia dell’arte, a rögtönzésen alapuló dráma- és színjátszás- technika utolsó szilárd híve volt. A Turafidot is még ebben a stílusban íródott 1762- ben, Gozzi ismert mesejátékciklusának egyik darabjaként. A történet alapja egy perzsa eredetű mese a kegyetlen hercegnőről, aki kérőinek találós kérdéseket tesz föl, s. ha nem tudnak válaszolni, lefejezteti őket, míg jő egy fiatalember, aki megfejti a talányokat és elnyeri a hercegnő kezét. Gozzi ezt az alapanyagot feldúsítja, kínai környezetbe helyezi, és Turandotból kínai császárlányt formál. Kalaf itt is megfejti a kérdéseket (de ezek nem azonosak azokkal, melyeket a Puccirii-operában hallunk), s itt is nagylelkűen felajánlja, hogy ha reggelig Turandot megtudja, ki ő, önként hajlandó a hóhér kezére adni magát. Bonyodalmas befejezés következik, s minden jóra fordul. Gozzinál a rablány nem hal meg, ő is boldog lesz. A történetnél érdekesebb azonban, hogy ebben a darabban még él a commedia dell’arte szelleme. A komikus figuráknak például még a nevük is azonos az ebből a műfajból ismert alakokéval: Pantalone, Brighella, Truffaldino, Tartaglia. És a szöveg nincsen pontosan megírva, csak vázlatok, szituációk jelzik, mit kell eljátszani a színésze'knek. Ezt a Gozzi-műveí jóval később, 1802-ben Schiller dolgozza át, jellegzetesen romantikus drámává, meg\’áltoztat- va több ponton a cselekményt is, a figurákat is. Ha olykor a prózai színpadra is elkerül a Turandot, általában ezt az átdolgozást szokták játszani. A Puccini-opera azonban egv harmadik variáció. Nemcsak arról van benne szó, hogy a szerelem mindent legyőz, hanem arról is, hogy ennek a jégkeblű császárlánynak van valami ősi, mély rejtélye, ö azt mondja: fér- figyűlöletének az az alapja, hogy egyik ősanyját vad férfiak megbecstelenítették és megölték, és ő most ezért áll bosszút a férfinemen. De ebben a bosszúvágyban ott izzik az örök férfi—nő ellentét is, a nemek harca, a küzdelem a hatalmi, az uralkodói pozícióért. Ez már mélylélektan; ez a Turandot a XX. század asszonya. aki talán már Freudot is olvasta. A Szegedi Szabadtéri Játékokon felújított Turandot előadás, Szinetár Miklós rendezésében, e modern mélylélektani vonásokról nem nagyon vesz tudomást. Itt a zene uralkodik, s az ennél a műnél elengedhetetlen látványosság. Kérdés persze, hogy a Dóm tér óriási színpadán és nézőtéren megélne-e más, árnyaltabb megközelítés? Takács István Tokody Iluaa (Liu) és Gregor József (Timur) a Dóm téri előadásban