Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

M «r « MFG rCl 1989. AUGUSZTUS 16., SZERDA Jogi tanácsok —w POSTABONTÁS Eltiltás a közügyeSktŐl O ToycbbdoSgotáslN várjuk leveleiket, címünk: BUDAPEST, pf.: 3ii -i*46 pótszabadság O Elővételi jog ® Eonféper 'illetéke (Válasz A Bűnhődés jeligéjű olvasónkat bűncselekmény elkövetése miatt elítélték, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától is eltil­tották. Azt szeretné megtudni, az eltiltás időtartama alatt szerez­het-e gépjárművezetői Jogosít­ványt. Aki szándékos bűncselek­ményt kövit el és tettéért végrehajtanod szabadságvesz­tésre ítélik, valamint úgy dön­tenek, méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azt a közügyek gyakorlásától el kell tiltani. Az eltiltás legrö­videbb időtartama 1 ép, leg­hosszabb pedig 10 év, melyet az ítélet jogerőre emelkedésé­től kell számítani. Nem szá­mít az eltiltásba az az idő, amely alatt az elítélt szabad­ságvesztését tölti. A közügyek­től eltiltás a legfontosabb po­litikai jogainak gyakorlásától fosztja meg az elítéltet. Így tehát nem lehet hivatalos sze­mélj/, nem vehet részt népkép­viseleti szerv tagjainak vá­lasztásában és ő sem választ­ható. Nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szö-‘ vetkezetben, egyesületben, és nem érhet el katonai rendfo­kozatot sem. Nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására enge­délyt. Ebből következően te­hát az eltiltás arra szolgál, hogy a társadalom védelme érdekében az arra méltatlan személyeknek a közügyek vi­telébe való bekapcsolódását megakadályozza. A gépjármű- vezetés nem ilyen jellegű te­vékenység, így aki a gépjár­mű-vezetői engedély megszer­zéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, a közügyektől való eltiltás esetén is meg­szerezheti a jogosítványt. A K. M. zsámbéki lakatos be­töltötte a 60. életévét, de nem kí­ván nyugdíjba menni. Azt szeret­né tudni, ennek ellenére jogosult-e a nyugdíjasok pótszabadságára. Az a személy, aki az öreg­ségi nyugdíjjogosultságának megszerzése után fizikai mun­kásként . teljes munkaidőben tovább dolgozik, továbbdol- gozási pótszabadság címén az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadságra jogosult. Az ilyen címen járó sza­badság alapvető feltétele, hogy a dolgozó rendelkezzék a nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idővel, s töltse be a nyugdíjkorhatárt. A pótsza­badságra jogosultság szem­pontjából közömbös, hogy megállapították-e a dolgozó részére az öregségi nyugdíjat vagy sem, illetve, hogy azt folyósítják-e vagy sem. Fel­tétel továbbá, hogy a fizikai munkát a dolgozó teljes mun­kaidőben végezze. Mivel ol­vasónk lakatosként teljes munkaidőben dolgozik, s mi­vel munkaköre a foglalkozá­sok egységes osztályozási rend­szere alapján fizikainak minő­sül, továbbdolgozási pótsza­badságra jogosult. A Szüléink halála után testvé­remmel közösen örököltük a két­szintes házukat. A ráeső részt öcsém elajándékozta anélkül, hogy előtte nekem erről említést tett volna. Ügy tudom, hogy a tulaj­donostársat elővásárlási jog illeti meg. Szabályszerűen járt-e el vagy sem? Az elővásárlási jog akkor illeti meg a tulajdonostársa­kat, ha tulajdoni hányadukat adásvételi szerződéssel érté­kesíteni kívánják. A törvény rendelkezésének az a célja, hogy megakadályozza a tulaj­donosok számának növekedé­sét. Abban az esetben, ha adásvétel a tulajdonostársak között jön létre, a többi, tulaj­donos nem élhet elővásárlási jogával. Tehát például a har­madik tulajdonostárs nem követelheti, hogy a második tulajdonostárs ne az elsőnek adja el vagyonát, hanem ne­ki. Az elővásárlási jog azon­ban nem vonatkozik az aján­dékozásra, hiszen ilyen módon vagyonával mindenki szaba­don rendelkezhet. Természete­sen előfordulhat, hogy az ajándékozási szerződés szín­lelt, és valójában a felek megállapodása az elővásárlási jog kijátszására irányul. Az ilyen szerződés semmis, tehát a felek hivatkozhatnak annak érvénytelenségére. Természe­tesen a bíróság előtt az állí­tásokat hitelt érdemlően iga­zolni kell. A Közös megegyezéssel válik férjétől N. S. budaörsi lakos. Fér­je a bontóperi Illetéket hajlandó megfizetni, de a vagyonmegosztás és lakáshasználat ellenértéke után fizetendő illetéket olvasónkra ter­heli. N. S.-né azt szeretné tudni, kérheti-e hogy férje a többi ille­ték felét Is fizesse meg? Az illetékekről szóló jog­szabály bizonyos, polgári peres eljárásokra tételes összegű illetéket állapít meg. Ez azt jelenti, hogy nem a perérték bizonyos százalékában, hanem egy meghatározott összegben szabja meg a lerovandó ille­téket. Ilyen például a házassá­gi bontóper is. Egyező akarat- nyilvánításon alapul a bontó­per akkor, ha a felek a há­zasság megszüntetését egyező akaratnyilvánítással közösen kérik. A közös gyermek el­helyezése és tartása a szülő és . gyermek közötti kapcsolattar­tás, házastársi tartás, a kö­zös lakás használata, vala­mint (az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével) a házastársi közös vagyon megosztása kérdésé­ben megegyeztek, és egyezsé­güket a bíróság jóváhagyta. Mivel a közös megegyezéses válásoknál az előbbi kérdések] eldöntését a bíróság kötele­zően írja elő, „tehát a felek, feladatává teszi”, így azután természetszerűleg illetéket sem ró ki, a tételes illeték te­hát mindezeket magában fog­lalja, ezekért külön fizetni már nem kell. Egyező akarat- nyilvánítást feltételez a jog­szabály akkor is, ha a házas- társak 3 éve külön élnek, életközösségük megszakadt, és igazolják, hogy a közös gyér mek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. A va­gyonmegosztási és lakásmeg­osztási kérdések szempont­jából a jogszabály arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy ha a felek ilyen hosszú ideje megszakították életközösségü­ket, akkor vagyonjogi és egyéb kérdéseiket úgy tudták ren­dezni, hogy ahhoz bírói dön­tés nem szükséges. Erre te­kintettel tehát illeték kötele­zettsége sem áll fenn. Olvasónknak nem kell ag­gódnia, mert amennyiben 3 éve külön él, illetve közös megegyezéssel kérték házas-' ságuk felbontását, kizárólag a tételesen megállapított bon­tóperi illetéket kell megfi­zetniük. Dr. Sinka Imre a feiihívásB’a A Pest Megyei Hírlap Érdi Kü­lönkiadása július 19-i számában közölte a HNF Érd Városi Bizott­ságának területi kerekaszta!-kon- ferenciára szóló felhívását. A helyi szervezetek az erre szóló meghí­vót külön-külön is megkapták, s véleményüket egyeztetve az aláb­bi közös nyilatkozatot teszik: A népfront felhívását nem tart­juk alkalmasnak a kitűzött fel­adatok megoldására, mivel javas­latai nem igénylik a helyi szer­vezetek tanácskozását, összefogá­sát. Ugyanis a HNF jelöltjeként megválasztott képviselő beszá­moltatása, munkájának értékelé­se nem kerekasztal-megbeszélés, sokkal inkább a „hallgató több­ség” (a választók) dolga. A kor­mány gazdasági csomagtervének kritikája, valamint a személyi, il­letve családi jövedelemadó kiha­lásainak elemzése — választások előtt — nem az ellenzéki szerveze­tek feladata. Szerintünk azokra a helyi prob­lémákra kell koncentrálnunk, amelyek megoldásában érdemben tudunk cselekedni. Ezért a vá­lasztások előestéjén a demokrar tikus átmenet helyi feltételeinek kidolgozását javasoljuk. Egy ilyen konferencián szívesen vennénk részt. Az MDF Érd és vidéke szervezete,- az SZDSZ érdi szervezete, a Független Kisgazdapárt érdi szervezete Olvasóink részére minden csütörtökön 16 és 18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII., Blaha Luj­za tér 3. szám alatt, a beér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. ha ez nekik ekkora probléma, hagyják az egészet! Aztán hosszú huzavona és érdekes megnyilvánulások után mégis kaptam egy doboz (30 db) gyógyszert. Mondták, ha majd •használ, kapok többet is. Jú­lius végén ismét odamerész­kedtem. Ekkor ért az újabb sokk: még mindig nincs en­gedélyszámom, a névsorba se írtak fel, a kartonomra se je­gyezték fel, hogy kaptam már a készítményből. Az illetékes, a zárójelentésem mélyebb ta­nulmányozása után azért csak rátalált az engedély számára, ekkor kicsit szolidabbra fogta kioktatásom. Hát micsoda el­járás ez? Tudom, nálam sokkal rosz- szabbul is járnak. Ám ha ar­ra gondolok, hogy ezek az emberek ugyanúgy megkapták a kiemelt és rendkívüli fize­tésemeléseket, mint az az ápolónő, aki a kórházi ágy mellett; szolgál, akkor mélysé­gesen felháborodom. öcsai Sándorné Szigethalom Lemaradtunk ban, a közelgő tanévkezdés miatt —, s a jövő héten valószínűleg már Nyáriék házában kezdenek. Ezután következik a másik négy lakás, majd a két utca. A kisszö­vetkezet az összes bekötés határ­idejéül szeptember 15-ét jelölte meg. Tís neap rendeEetei Ingyen tankönyv. A művelő­dési miniszter 23/1989. (VIII. 5.) MM számú rendeletében az ál­talános iskolák egyes tanköte­les tanulóinak ingyenes tan­könyvellátásáról rendelkezik. Ennek megfelelően az általá­nos iskolák első évfolyamán a tanköteles tanulókat anyagi rá­szorultságuktól függetlenül, to­vábbi második-nyolcadik év­folyamán az anyagi támogatás­ra szoruló tanköteles tanulókat tanévenként egy alkalommal ingyenes tankönyvellátás illeti meg. Külföldiek betegellátása. Mó dosította a szociális és egész ségügyi miniszter a Magyar Népköztársaság területén tar­tózkodó külföldi állampolgárok betegellátásáról és betegellá­tási díjukról szóló korábbi ren­deletet. A gyengén látókról. A vak és gyengén látó személyek táv beszélő alközpont-kezelőként való foglalkoztatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a 24/1989. (VIII. 5.) SZEM ren delet. A jogszabályok a Ma gyár Közlöny 1989. évi 54-es számában találhatóak. Még Ed is aktattak! Betegségem miatt kerültem kapcsolatba a ráckevei Tüdő­beteg-gondozó Intézettel; kö­zel húsz éve szenvedek a szé­nanáthának nevezett allergiás tünettől. 1988-ban az üzemi orvosunk jelküldött a törökbálinti tüdő­gondozóba. Itt tisztességes és alapos kivizsgálás után meg­kaptam a zárójelentést, benne a javasolt gyógyszer nevét, s mivel külföldi készítményről van szó, annak főorvosi enge­délyszámát is. Idén, június vé­gén ezzel a zárójelentéssel je­lentkeztem a területileg ille­tékes ráckevei Tüdőbeteg­gondozó Intézetben, mivel gyógyszeremet csak ott adhat­ják ki. Sima ügy, gondoltam, de tévedtem. Azt mondták, hogy nem vagyok felvéve a névsor­ba, nem az idén voltam Török­bálinton, meg egyáltalán — engedélyem sincs. Értetlensé­gemben mondtam olyat, hogy Egy anya harsai a ííúéri Halálos folyadék a marmonkannában Egy 28 esztendős erdőkerte- si fiatalembert eszméletlen ál­lapotban szállítottak kórház­ba. Mivel erősen italozó élet­módot folytatott, a hozzátarto­zói azt hitték, hogy a szokott­nál is mélyebben nézett a po­hár fenekére, de ezúttal más­ról volt szó. A szerencsétlen férfi mindkét veséje egyik pil­lanatról a másikra felmondta a szolgálatot, és hiába kapott azonnal művesekezelést. 5 nap­pal a hirtelen támadt rosszul- lét után meghalt. Az igazság­ügyi orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy egy mar­monkannában tárolt hűtőfo­lyadékból ivott, és etilénglikol- mérgezést szenvedett. Imfiokolt elfogultság Lapunk augusztus 2-i szá­mában írtunk erről a tragé­diáról, amelyből büntetőügy lett. A gyanúsított Fekete Já­nos 22 éves segédmunkás, aki ellen a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés bűntetté­nek alapos gyanúja miatt foly­tat büntetőeljárást. Néhány nappal ezelőtt fel­keresett Fekete Istvánná, a gyanúsított édesanyja. A fiá­ról beszélt, és azokról a kö­rülményekről, melyeket sze­rinte még tisztázni kell. Elfo­gult lenne? Minden bizonnyal, hiszen legközelebbi hozzátar­tozója ennek a nehéz sorsú fiatalembernek, akiről már előző cikkünkben is megírtuk, hogy súlyos betegségben, epi­lepsziában szenved. Mégis, a nyilvánvaló és szülői szeretet­tel indokolt elfogultság elle­nére is figyelemre méltó, amit elmondott. — Ismerem a fiamat, hogy milyen csöndes, szolid gyerek. Hároméves kora óta súlyos be­teg. Akkor történt, hogy per- metlé freccsent a lábszárára, égési csíkokat okozott, és 13 órát feküdt utána eszméletle­nül. Már a mentők azt mond­ták. amikor kórházba szállí­tották, hogy sajnos anyuka ez a gyerek nem marad életben. Mégis felgyógyult, de kezelés közben kapta az első epilep­sziás rohamot. Kisegítő iskolá­ba járt és évek óta ideggyó­gyászati kezelés alatt áll. Higgye el, annyit költöttünk mi már a férjemmel orvosra, hogy .abból bőven kitelt volna egy kocsi ára. De nekünk fon­tosabb a fiam egészsége. Ki se mer már lépni Ritkán adódott olyan esst, hogy egyedül tartózkodott vol­na otthon, de azon a napon, január 26-án sajnos mégis így történt. Akkor állított be hoz­zá a Sovány, ezen a névén is­merték őt a faluban. Jóval erősebb a fiamnál, és mint ál­talában, nagyon részeg volt. Fenyegette, pénzt meg italt követelt tőle. Ital nálunk nem szokott lenni a házban, a fiam egyébként sem fogyaszthat a betegsége miatt. Az a pohár bor. amivel a hívatlan vende­get meg tudta kínálni, még az anyósom temetése óta ma­radt. Ügy tudom, a fiam a rend­őrségen azt vallotta, hogy ő adta a Soványnak azt az ötli­teres marmonkannát. amiben a munkagépből leengedett fo­lyadék volt. De a szomszéd asszonyunk látta, hogy a So­vány maga vette el azh a kan­nát. az öcsi csak nefn állt oda vele kötözködni miatta. Ügy gondolom, hogy ez nagy kü­lönbség, mert az én fiam nem akarta senkinek a halálát Nem is tudta ő azt, hogy mi van abban a kannában. A fér­jem engedte le a hűtőfolyadé kot a munkagépből, de ő. mi­kor ez történt, már napok óta kórházban volt. Én meg dol­goztam a munkahelyemen Másnap, mikor hallottam a fiamtól, hogy a Sovány elvitte azt a kannát, a kishugomm-ii üzentem Virág István körzeti megbízottnak, hogy ez történt. Az én fiam eddig is otthon­ülő volt, most meg ki sem mer már egyedül lépni az ut­cára. Valaki kővel megdobta úgy, hogy betegállományba ke­rült két hétre. Most már az apja kíséri mindenhova. A szomszéd látta ? Fekete János kihallgatása kor a rendőrségen azt mond ta: félt a nála jóval erősebo. garázdaságáról nevezetes, it­tas embertől, mert attól, tar tott. hogy megveri. Odaadta neki a kannát, mert miné’ előbb szabadulni akart tőle. Fekete Istvárin* szerint a szomszédasszony látta, hogy a hívatlan vendég maga nyúlt a halálos folyadékot tartalmaz'! marmonkannáért. Mi az igaz ság? A tanút, akire az anya hivatkozik, még nem hallgat ták ki. Egy anya. harcol a sú lyosan beteg' fiáért. Ez az érem egyik oldala. És a má sik? Meghalt ember, aki bi­zonyos mértékig maga is hoz zájárult ahhoz, hogy a tragé­dia bekövetkezett. Sajnos mindez már jóvátehetetlen. Gál Judit a tervről Tavaly sok helyre bevezet­ték a gázt Érden, de a mi la­kásunkba nem. Valahogy le­maradtunk a tetvrajzról, sze­rintem a tanács hibájából. A múlt év májusa óta hite­getnek, a türelmünket kérik, de az már teljesen elfogyott. Kérem, járjanak utána, hogy mi történik itt, mert ez már botrány! Nyári Ferencné Érd Dórnak György pénzügyi cso­portvezető képviseli az ügyben az Érd Városi Tanácsot. Elmondta, hogy a gázvezetéket úgy tervez­ték meg akkoriban, hogy nem egyeztettek a Tigázzal. Ebben a tervben panaszosunk ingatlana is szerepelt. A megállapodáshoz azonban — KM-kezelésű út és Vi­zesárok miatt — áttervezésre ke­rült sor. Ebből már kimaradtak Nyáriék. Aztán hosszas egyezke­dés kezdődött, közben olvasónk saroktelkén lévő háza közelében újabb négy gázigénylő jelentke­zett, sőt, távolabb meg két utca kérte csatlakozását. A többi be­kötés kivitelezője azonban befe­jezte munkáját és elment, új vál­lalkozót kellett keresni. Találtak egy kisszövetkezetet, amelynek amberei már a gimnáziumban dolgoznak — ezt sürgették legjob­lesz vízellátás? A PVCSV ez év májusában kezdte el Ikladon, a Szabad­ság úton 10-15 évvel ezelőtt készült vízgerincvezeték teljes cseréjét. Ez feltétlenül idősze­rű, hiszen az utóbbi években hetente vojlt csötötés a község főutcáján. A hónapok óta tar­tó munkával kapcsolatban az alábbiakat nem értjük: Hogyan mehetett töjxkre ilyen gyorsan a vezeték? A fővárosban még ma is üzemel­nek olyanok, melyeket a szá­zadelőn készítettek! Talán a magyar •ipar ma rosszabb mi­nőségű csöveket gyárt, mint 100 éve? Vagy a kivitelező rosszul választotta meg a le­fektetendő cső minőségét? A köztudottan szűk főutcán nagy á forgalom. Ugyanis a helyi közlekedésen kívül a Ba­lassagyarmatról a főváros felé ingázókat és a községben lévő Ipari Műszergyár több ezer dolgozóját is erre szállítják. A Közlekedési Minisztérium mit tett a munkák gyorsítá­sa érdekében? összesen két ember és egy munkagép végzi e feladatot. Vannak olyan hetek, amikor csak két-három napot dolgoz­nak. A földtúrások sokszor 200—250 méteren is elfoglal­ják az egyik sávot — hete­kig —, szinte lehetetlen biz­tonságosan közlekedni. Nem tudták ezt másképp megszer­vezni? A fenti gondok mellett is a legnagyobb bosszúságunk a már elvégzett munka minősé­ge. A lakosság azt még meg­érti, hogy ki kell cserélni a csövet, de azt sehogyan sem, hogy a most elkészült szaka­szon már három-négy helyen is feltört a víz. Szakszerűtlenség is tapasz­talható: Homok-, illetve sóder­ágy helyett a néhány helyen alátámasztott csőre erőgéppel túrják vissza a földet. Elnézve mindezt félő, hogy a néhány évvel ezelőtt elkészült árkok burkolásában és a hidakban okozott sérüléseket sem fogják kellően kijavítani. Ecker József lklad Pussfulaiak a park fai Gödöllőn az Erzsébet-park­ban évtizedes fák tisztítják a szennyezett levegőt, és kelle­mes környezetet biztosítanak. Ezeket meg kellene védeni a pusztulástól! De vajon kinek a feladata lenne? Én úgy ismerem, hogy bo­rostyán a neve annak a nö­vénynek, amely a fákra felkú­szik, ellepi azok koronáját és kiszívja az életet belőlük. Nos, ezzel a élősködővel a fák alj­zata és koronája egyaránt be van lepve. Láttam már emiatt elszáradt, szép törzsű, terebé­lyes egyedeket. Nincs illetékes, aki erre figyeljen? Teljesen érthetetlen szá­momra, hogy míg a lakosság egyik része a természeti kin­cseink megőrzéséért harcol, addig a másik fél, többnyire azok, akiknek hivatása lenne a természetvédelem — telje­sen érdektelen. Sok-sok év kell ahhoz, hogy egy elültetett csemetéből nyu­galmat árasztó, árnyékot adó fa legyen. A park „erdejének” megmentéséért tenni kell, amíg lehet! Kelemen János Gödöllő

Next

/
Thumbnails
Contents