Pest Megyei Hírlap, 1989. augusztus (33. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

1989. AUGUSZTUS 18., SZERDA Kevesen mondanak véleményt Lesznek-e küldöttei a reformköröknek? Kongresszusra készül az MSZMP. Előtte azonban — más megyékhez hasonlóan — Pest megyében is párt- értekezletet rendeznek. Erre a tervek szerint szeptember 23-án kerül sor. Az előkészületek helyzetéről, a küldött- választas folyamatáról kérdeztük dr. Balogh Pált, a Pest megyei pártbizottság titkárát. — Ha területenként megle­hetősen eltérő ütemben is, de folyik a munka. Sajnos, a nyá­ri szabadságok miatt sok he­lyen augusztus végére marad a küldöttek megválasztásá. Most többnyire ott tartunk, hogy a vállalkozó jelöltek a különböző fórumokon, alap­szervezetekben ismertetik po­litikai elképzelésüket, plat­formjukat. Hogy végül is kik lesznek közülük a küldöttek, azt általában városi pártérte­kezleten, a körzet teljes párt­tagsága előtt nyitott pártaktí­ván vagy az alapszervezetek mindegyikében lefolytatott pártszavazás útján döntik el. Aggasztó, hogy a tagság részvétele ezeken a fórumokon az elvárhatónál kisebb mérté­kű. Még azt az 50 százalékos jelenlétet is nehéz megszervez­ni, ami nélkül a megszülető Ő MONDTA Elemi „Párt-államosítást/” ki­fejező címmel közöl be­szélgetést Pető Ivánnal, a Szabad Demokraták Szö­vetsége egyik szakértőjével a Heti Világgazdaság. (89/32.). Csontcsere: csere­csont, a téma ugyanis a vízlépcső helyett a pártva­gy on. „Felosztani? Elko­bozni?”, hangzilt a kérdés, de mert hívei vagyunk minden vélemény nyilvá­nosságának. a kérdések, a feleletek egyikén sem ütkö­zünk meg. Még azon sem. hogy erős elmarasztalás éri a kommunista pártot, mer> „kezdeményezője és irányí­tója volt az államosításnak, törvényesen szerzett vagyo­nok kisajátításának." Igaz, ezt a kisajátítást egy, a mai szóhasználattal élve, legitim, azaz demokratiku­san megválasztott, koalíciós parlament szavazta meg, de manapság ilyen ..apró" té­nyekkel már nem szokás bíbelődni... Amint azzal sem, vajon állítás és valóság mennyi­re esik közel egymáshoz. Azt mondja ugyanis P. L, amikor a pártvagyon kiala­kulásának forrásairól esik szó, hogy „Ami pedig a tagdíjakat illeti, ez sem egészen tiszta ügy. Ebben az országban 40 éven ke­resztül a karrier elemi fel­tétele volt. hogy valaki be­lépjen a pártba." örülünk, hogy az SZDSZ-' nek és a többi ellenzéki szervezetnek sikerült, sike­rül elkerülnie a karrier-be­lépőket, s csakis a tiszták gyülekezeteként tevékeny­kednek. Az MSZMP-nek ez nem sikerült. Amiről mi már akkor cikkeztünk amikor ez korántsem szá­mított sikknek... De nem ez a bajunk! Az a bajunk, hogyha hiszünk P. I.-nek. akkor hová tegyük azoka' az ipari és mezőgazdasági munkásokat. szövetkezeti tagokat, kistisztviselőket, akik évtizedek óta tagjai a pártnak, s lám csináltak is karriert: maradtak, akik voltak, fizikai dolgozók, ad­minisztrátorok ... S hová tegyük azokat, akik nem léptek be a pártba, s mégis karriert csináltak tudós­ként. művészként, orvos­ként. jogászként...?! S töprengünk azon is. hová tegyük azokat a nyilatko­zatokat. amelyek elemi ösz- szefüogést sem mutatnak a valósággal, amelyekből egy­valami világlik ki-: a tár­gyilagosság elemi hiánya. KLIENS döntés érvényessége megkér­dőjelezhető. A megjelenésnél már csak az aktivitás gyen­gébb. Nem sokan nyilváníta­nak véleményt a személyi ja­vaslatokról és még kevesebben a különböző előzetes doku-. mentumokról, a szervezeti sza­bályzat tervezetéről, vagy ép­pen a megyei pártbizottság programjavaslatáról, amit pe­dig a Pest Megyei Hírlapban is közzétettünk. Sok bírálatot kap az a tény, hogy a küldöttválasztó' fóru­mok számára még mindig nem megismerhető a KB nyilatko­zattervezete, pedig ettől vár­ják, hogy vízválasztó legyen a párt megújításában és a leen­dő vezetők kiválasztásában is. 9 A megyei pártbizottság javaslata szerint kétfordulós pártértckczletet rendeznek. Miért? — Éppen azért, hogy a kongresszusi döntéseket már ismerjük, amikor majd jövő­beni feladatainkat meghatá­rozzuk. Szeptemberben így sa­ját múltunk értékelésével, a megyei pártszervek munkájá­nak minősítésével foglalko­zunk és megfogalmazzuk vé­leményünket a központi doku­mentumtervezetről. Egyúttal előkészítjük a má­sodik fordulót: megvitatjuk, hogy milyen feladatköre és szervezeti felépítése legyen az új megyei pártszervnek, és megbízunk egy jelölőbizottsá­got, hogy tagjai megválasztá­sát, illetve delegálásukat ké­szítse elő. Szeptemberben ugyanis csak ideiglenes ügyvi­vőket fogunk választani — legalábbis a megyei pártbi­zottság javaslata szerint. 9 Nem tartanak-e attól, hogy a Zala megyében történ­tekhez hasonlóan nálunk is el- süprik a küldöttek a korábbi vezetőség által kialakított el­képzeléseket? — Nem, hiszen a megyei pártbizottság által előkészített, vitára bocsátott négy javaslat között szerepel egy olyan is, amelyik nagyon hasonló a ki­alakult, zalai modellhez. Ez a helyi szervezet által delegált, társadalmi munkásokat össze­fogó, pártválasztmány mellett csak egy kis létszámú, jórészt hivatásosokból álló megyei végrehajtó, illetve koordiná­ciós szervet hozna létre kor­látozott döntési jógkörrel. Számunkra tudniillik teljesen világos, hogy a megyék funk­ciója változóban van: egyre kevésbé önálló hatalmi köz­pontként és egyre inkább a települési pártszervezetek szö­vetségeként célszerű működ­niük. 9 Kérdés persze, hogy fo­gadják e*t a javaslatot majd a küldöttek, akikkel kapcso­latban most a megyében mű­ködő reformkörök megfogal­mazták azt az igényüket, hogy mindegyikük delegálhasson Pffy-egy teljes, azaz szavazati jogú képviselőt. Ml erről a vé­leménye? — A megyei pártbizottság ebben az ügyben állást foglalt akkor, amikor a pártértekezlet előkészítésével foglalkozott. A döntés lényege szerint a nyil­vánosan, működő platformok — így a reformkörök is — küldhetnek delegátusokat ak­kor. ha megszerzik 100 párttag támogatását. Mi úgy képzel­jük, hogy minden megyei MSZMP-tag egy szavazattal rendelkezhet amelyet lead­hat. a területi pártszervezet­ben felmerült jelöltek bárme­lyikére éppúgy, mint valame­lyik platform által javasolt személyre. Ügy tűnik, hogy ez a szisztéma bonyolultnak mi­nősült. Ugyanakkor viszont azt ta­pasztaljuk, hogy a települése­ken a refqymkörök állítottak jelölteket, sőt van olyan város is — Dabas —, ahol minden kongresszusi küldöttjelölt re­formkörös. Egyébként a re­formkörök egy-egy képviselője — tanácskozási, tehát hozzá­szólási joggal — akkor is meghívást kap a megyei párt­értekezletre. ha a területen nem választották meg. És — bár úgy gondolom, jobb lenne, ha a reformgondolatok elfo­gadtatásáért minden kör a hagyományos szervezetekben is megküzdene — megoldható­nak tartom azt is, hogy meg­felelő számú párttag támogató aláírását megszerezvén, a re­formkörök és más párton be­lüli platformok teljes jogú mandátumot kapjanak. Ehhez azonban a megyei pártbizott­ságnak meg kell változtatnia korábbi álláspontját, vagy pe­dig végső soron az összeülő pártértekezletnek kell „befo­gadnia” a platformok küldött­jeit. Erre egyébként 20 hely erejéig fenntartottuk a lehe­tőséget. B. A. A vállalat tiienötezerért, a maszek szerelőmből? A tanácselnök ismét lesújtott Néhány héttel ezelőtt ír­tunk a nagykovácsi tanácsel­nök, dr. Szabó István és a helybeli Tüzép-kiskereskedő, Laboda István vitájáról. An­nak ellenére, hogy látszólag hivatalos ügyről van szó, va­lójában a megegyezést sze­mélyes nézeteltérésük tette lehetetlenné. Emlékeztetőül: Laboda Ist­ván rövid időn belül két gáz- cseretelepet is épített Nagy­kovácsiban. Az elsőt az ener­giafelügyelet bezáratta. Ekkor Laboda vállalta, hogy másikat épít, amelyet majd a Pest Megyei Iparcikk Vállalat üze­meltet. E telep körül támadt a vita. A tanács, még az elő­ző elnök idejében megvásárol­ta L abodától az épületet, amely az ő tartós használatú telkén állt. Am a földhivatal hibájából az üzlet nyomán nemcsak az épület, hanem az egész telek visszaszólít a ma­gyar államra, azaz a tanács­ra. Csekk a melléklet Laboda Istvánnak dr. Szabó levélben ajánlott egyezséget, amit a kereskedő nem foga­dott el, s bizony keresetlen szavakkal fogalmazott levelé­ben ezt meg is írta. A keres­kedő megbánta már az indu­latos sorokat, amelyeket a tanácselnök eljuttatott a me­gyei tanácshoz is. Ott azon­ban nemcsak a levél tartal­mát vizsgálták, hanem az előzményeket is. Figyelmez­tették az elnököt, hogy ne o viszályt, hanem a megegyezés lehetőségét keresse. Közben a földhivatal is korrigálta a hibát, s átírta a gázcseretelepet és a telket is­mét Laboda István nevére. Ügy tűnt akkor, hogy rendező­dik az ügy. Ám a napokban újabb levelet kapott a keres­kedő a tanácselnöktől. Ebben arról értesíti, mivel a föld­hivatal július 10-i hatállyal a gázcseretelepet visszaírta La­boda birtokába, ezért a tanács kénytelen volt új szerződést kötni a PIK-kel. Mert, mint dr. Szabó levelében írja,, „a tanács nem köthet semmi­féle szerződést más szervvel az önök tartós használatában lévő. ingatlanára. Kérem, hogy a gázcseretelep folyamatos üzemeltetéséről szíveskedjék gondoskodni, mivel a tanács a szerződést megszűntnek te­kinti és ezt a PIK-kel közli is. Az új szerződés megkötésé­hez tájékoztatásul közlöm, hogy a PIK már ezt a szer­ződést is felmondta. Mind­ezek megküldését azért tartom szükségesnek, hogy az időköz­beni változásokról kellő tájé­kozottsággal rendelkezzen.” A tanácselnök leveléhez egy csekket is mellékelt. Ezen kell Laboda Istvánnak visz- szafizetnie azt az 500 ezer fo­rintot — tizenöt napon belül, — amelyet annak idején a gázcseretelepért kapott. Úgy kell neki! Mi tehát a helyzet, ami a hivatali nyelven fogalmazott levelekből kissé nehézkesen hámozható ki. A kereskedő, annak idején eladta a máso­dik gázcseretelepet a tanács­nak félmillióért. Tette ezt azért, mert nem magának, Ha­nem a falunak építette. Az adórendelet szerint egyértel­műen rosszul járt volna, ha ő maga is üzemelteti a tele­pet. Ezért vette meg tőle a tanács. Az is elgondolkodtató, ho­gyan értelmezik Nagykovácsi­ban a tanács lakossági ellátá­sért való felelősségét. Ugyanis, a PIK-kel olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében a tanács havi tizenötezer forin­tot fizet a kereskedelmi válla­latnak, hogy üzemeltesse a cseretelepet. Ezt a szerződést mondta most fel a tanács. Ha az ő szemszögükből nézzük, érthető! Megvették a telepet a kereskedelmi vállalat helyett és fizetik a költségeket szin­tén a kereskedelmi vállalat helyett. Ahhoz képest, hogy a Nagykovácsi Tanácsnak húsz­millió forint körül van a de­ficitje, valóban nagyvonalú gesztusnak tűnik. Takarékosságra törekvő szemléletet tükröz a tanács mostani lépése. Nemcsak a havi tizenötezer forintos ki­adástól akar megszabadulni, hanem félmillió forinttal gya­rapítani szeretné a számláját is. A kulcs ehhez Laboda Ist­ván. Vásárolja vissza a maga építette gázcseretelepét és üzemeltesse. Egyszerű, nem? Amit a ke­reskedelmi vállalat havi ti­zenötezerért is csak vonakod­va vállalt, hiszen ilyen felté­telek mellett is csak ez év vé­géig lett volna hajlandó fenn­tartani a cseretelepet, azt La­boda majd elvégzi ingyen. Ügy kell neki, minek épített annak idején gázcseretelepet? Hogy mit szólt mindehhez a kereskedő? Azt nem bírná el a nyomdafesték. De levelet nem írt a tanácselnöknek, hi­szen ő megszívlelte a megye­házán tanácsoltakat. Tudja, hogy goromba hangú levelek­kel nem lehet megoldani: sem­mit. De eljutott felháborodá­sának híre a tanácselnökhöz is. aki ugyancsak igen ud­varias hangú levélben kérte Labodát, hogy ne értelmezze félre tájékoztató sorait, de egyértelműen a tudomására hozza; ő lesz a felelős azért, ha a település palackos gáz nélkül marad. Csatából káboni Tehát, ha visszavásárolja félmillióért az épületet, nem adhatja el például autójavító műhelynek — bár egymilliót is megadtak volna érte ilyen célra még tavaly, — nem nyithat benne más profilú üz­letet sem. mert akkor ő lesz a felelős a falu szemében. Van egv nem túl szalonké­pes mondás, amelyet akkor használnak, amikor valaki a más kárára dolgozik. Ezt tet­te esetünkben dr. Szabó Ist­ván. Ez még önmagában alig­ha érne meg egy ekkora új­ságcikket. Csakhogy kettejük csatája lassan háborúvá szé­lesedik, S ennek szenvedői a nagykovácsiak lesznek. Mert nekik nem lesz gázuk és ta­lán tüzelőjük sem. Hiszen igen egyoldalú a küzdelem, amely­ben a tanács elnöke, maga mögött tudva a szakigazga­tást — nem a tanácstestületet — mindig stratégiai előnyben van. Labodának pedig csak a védekezés joga adatott meg. Például úgy, ha végképp ki- latástalannak érzi helyzetét Nagykovácsiban, akkor ipart szüneteltet, vagy bezár. Nem árul építőanyagot ősszel, tü­zelőt télen. Akkor vajon mit tenne a tanácselnök? Venne egv Tüzép-telepet a kereske­delmi vállalatnak és fizetne havi tizenötezret azért, hogy nyitva tartsa? Móza Katalin Ötvenezer aláírás gyűjtéséért Először köztársasági elnököt Az elmúlt héten a Heves megyében levő Felsőtárkány- ban tartott tanácskozást a Politikai megmérettetésre készülve Ifjúsági kamara a MISZOT-on belül? Ifjúságpolitikai egyeztető tárgyaláson vettek részt a Demisz, az Értelmiségi Fiatalok Szövetsége, a Hazafias Népfront Ifjúsági Bizottsága, a Szociáldemokrata Ifjú­sági Mozgalom, az Űj Nemzedék, valamint megfigyelő­ként az Ifjúsági Demokrata Fórum képviselői. Az ÄISH székházában működő MISZOT irodán kötetlen megbe­szélés keretében vitatták meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. Az ifjúsági szervezetek képvi­selői elhatározták, hogy a fiatalokat érintő. témákban folyamatos politikai egyeztető tárgyalásokat tartanak. Egyebek között napirendre tűzik az ifjúsági szerveződé­sek költségvetési támogatásának elveit, az ifjúsági lé­tesítmények társadalmasításának kérdéseit, továbbá a választójogi törvénnyel kapcsolatos, jelenleg még vita­tott kérdéseket. Az 1989. augusztus’ 14-én megtartott egyeztető tárgya­lásra a MISZOT szervezésé­ben került sor. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a nemzeti kerékasztal- tárgyalásokhoz hasonlóan az ifjúsági szervezetek képviselői is meghatározott időközökben tárgyalóasztalhoz üljenek, hogy közös érdekeikről és tö­rekvéseikről számot adjanak. Az ifjúságpolitikai egyez­tető tárgyalást követően' arra kértük Kracsun Csabát, a De­misz alelnökét, hogy röviden értékelje hétfői találkozóju­kat. 9 Miként az várható volt, napirendre került, hogy minél előbb létre kellene hozni az if­júsági kamarát. Kiderült, hogy ez ügyben erőteljes a közeledés egymáshoz. Véleménykülönb­ség mindössze abban mutat­kozik, hogy a kamarát a MISZOT-on belül, vagy azon kívül hozzák létre. Ez ügyben az egyeztető tanácskozások megkezdődtek, s remélem, hogy az ifjúság úgynevezett generációs nemzeti kerékasz­tala rövidesen működni fog. — A tárgyalásról kiadott rövid közlemény szeriná a szeptemberi találkozójukra várják a többi politikai if­júsági szerveződés jelentkezé­sét, részvételét is ... 9 Sok a pártokhoz kapcso­lódó ifjúsági szervezet. S majd a következő tárgyaláson derül ki. hogy melyek közü­lük a tárgyalóképesek. — Felvetődött a hétfői ta­lálkozón az ifúsági szerveze­tek költségvetési támogatása is. Több szervezet anyagi gon­dokkal küzd. Történt-e ez ügyben konkrét előrehaladás? 9 A Kommunista Ifjúsági Szövetség hajdani székházát a Hitel Bank vette meg. Az ér­te kapott 780 millió forintból 100 milliós alapítványt hoz­tunk létre. Ebből kívánunk támogatást adni az ifjúsági szervezeteknek, a gyermekin­tézményeknek. Hatszáznyolc­vanmillió forintra mi — azaz a Demisz — tartunk igényt. Ért­hetően az összeg felhasználásá­val kapcsolatban vannak éles ellenvetések is. de úgy érez­zük, ez megillet bennünket. — A KISZ egykori székhá­zában a Demiszen kívül több ifjúsági szerveződés is ott­honra talált. Mikor költöz­nek új székházukba? 9 Előreláthatóan október elején. Leendő hivatali köz­pontunk a Ganz-Mávag egyik régi irodaházában működhet. — Tárgyalásaikon felmerült a választójogi törvénnyel kap­csolatos észrevétel is. Ez azt jelenti, hogy aktívan kíván­nak részt venni a majdani vá­lasztási küzdelemben? 9 Igen! Ehhez biztatást ad számunkra az, hogy legutóbb Kiskunfélegyházán a helyi választási küzdelemben az MDF ellenében a Demisz jelöltje kapta a legtöbb sza­vazatot. Ebből ugyan nem le­het komoly következtetéseket levonni, de kitűnt, hogy van­nak olyan tagjaink, akiket érdemes menedzselni, felkészí­teni őket a politikai megmé­retésre is. — Arra gondol, hogy eset­leg valamelyik győztes De- misz-tag még a Parlamentbe is bevonulhat, mint képvise­lő? 9 Minden megtörténhet, így egyebek között az is, hogy sikerül olyan jelölteket kiál­lítani a választásokra, akik eséllyel indulnak a történel­mi pártok jelöltjeivel szem­ben. Gyócsi László Demisz Szövetségi Tanácsa. Ezen értékelték az ifjúsági szervezet átalakulása óta el­telt időszakot, s annak tapasz­talatait. Derda Sándor, a Demisz Pest megyei titkára elmondta, hogy a felsőtárká- nyi találkozón szó esett a he­tek óta tartó nemzeti kerek- asztal-megbeszélés^ken el­hangzottakról, s annak az MSZMP-re vonatkozó kihatá­sairól. Utalt arra, hogy az a meggyőződésük: még a maj­dani országos választások, a minden bizonnyal kiélezett pártküzdelmek előtt fogadja el az Országgyűlés a köztár­sasági elnök intézményét. A Demisz megyei titkára szerint az említett nemzeti kerékasz­tal harmadik oldalán helyet- foglaló Demisznek ki kellene lépnie a tárgyalóteremből, ha nem sikerül közös nevezőre jutni a köztársasági elnöki in­tézmény ügyében,' ha nem szü­letik döntés a parlament őszi ülésszakáig. Arról is szó esett, nagy a valószínűsége annak, hogy a magyar kormányfő nem várja meg a háromoldalú tárgyalások végkimenetelét, s így azokat berekeszti. Nos, mindezek miatt a tegnapi na­pon a Demisz Szövetségi Ta­nácsának kezdeményezésére aláírásgyűjtő kampány indult be.Minimálisan tíz- vagy jobb esetben 50 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Or­szággyűlés döntsön a köztár­sasági elnöki intézményről. Az említett aláírásokat a Demisz akkor küldi el, ha törekvései tárgyalásos útón nem vezetnek sikerre. Gy. L. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents